pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
42<br />
HONNAN HOVÁ? TANULMÁNYOK A VERSENYKÉPESSÉGRŐL<br />
2. A globalizáció hatásai a magyar vállalati szférára<br />
A külföldi vállalatok betelepedése nyomán különféle módon alakul az egyes hazai<br />
vállalati szegmensek versenyhelyzete. Igen sok olyan – elsősorban kis és közepes<br />
méretű – hazai vállalkozás van, amely az általa előállított árukat, illetve főként a<br />
nyújtott szolgáltatásokat a belső piacon értékesíti, miközben ezek az áruk, illetve<br />
szolgáltatások (például fodrászat stb.) nem versenyeznek sem az importtal, sem<br />
pedig a külföldi részesedésű vállalatok kínálatával. E cégek piaci pozícióit, versenyhelyzetét<br />
nem, vagy igen csekély mértékben, akkor is legfeljebb közvetetten érinti<br />
a globalizáció. A független kisvállalkozások többségének a fő problémája inkább<br />
az, hogy egy-két megrendelőjük van, árbevételük – ezen keresztül működésük is –<br />
ezektől a megrendelőktől függ, ami nagy fokú kiszolgáltatottságot jelent.<br />
Paradox módon nem, vagy nem feltétlenül hátrányosan érintik a hazai vállalati<br />
szférát a <strong>Magyar</strong>országra betelepült, az EU-csatlakozás előtt rendszerint<br />
vámszabad területen működő, szinte kizárólag exportra termelő külföldi nagyvállalatok<br />
(IBM, Flextronics stb.). Ezek a vállalatok például nem versenyeznek<br />
a hazai árupiacokon, mert egyáltalán nem, illetve legfeljebb kis mértékben értékesítenek<br />
belföldön. Ilyen külföldi vállalatokra jut egyébként a magyar kivitel<br />
több, mint a fele.<br />
Ugyanakkor ezek a cégek versenytársként lépnek fel a hazai munkaerőpiacon.<br />
Eddig nemzetközi versenyképességük veszélyeztetése nélkül voltak képesek<br />
magasabb munkabért fizetni, mint a hazai cégek. (A Központi Statisztikai Hivatal<br />
adatai szerint a külföldi részesedésű vállalatok 50 százalékkal magasabb bért<br />
fizetnek, mint a kizárólag hazai tulajdonban lévők.) Hosszabb távon azonban a<br />
külföldi részesedésű nagyvállalatok bérpolitikája maga után vonhatja a bérek<br />
emelését a hazai cégeknél is.<br />
Az exportra termelő és a belföldi piacon is értékesítő külföldi nagyvállalatok<br />
kiterjedt alvállalkozói és beszállítói kapcsolatokat tartanak fenn a helyi vállalkozásokkal.<br />
Mind az alvállalkozói, mind a beszállítói kapcsolatok esetében<br />
a hazai cégek rendszeres, az ad hoc üzleteken túlmutató kapcsolatot alakítanak<br />
ki a külföldi nagyvállalatokkal. Amíg az alvállalkozás áruk értékesítésére<br />
és különféle szolgáltatások nyújtására szorítkozik, addig a beszállítás az egyszeri<br />
és/vagy egyszerű alvállakozáson túlmutató jegyekkel is rendelkezik, amennyiben<br />
a beszállító a megrendelő specifikációinak eleget tevő termékeket gyárt vagy<br />
szolgáltatásokat nyújt.<br />
A magyar alvállalkozókkal és beszállítókkal való együttműködésben leginkább<br />
azok a tengerentúli vállalatok érdekeltek, amelyek a magyarországi telephelyeiken<br />
előállított termékeket az Európai Unióban kívánják értékesíteni. Ezek az<br />
áruk ugyanis csak akkor exportálhatók az Európai Megállapodással összhangban<br />
vámmentesen az EU-ba, ha azok eleget tesznek a hazai hozzáadottérték-tartalomra<br />
vonatkozó minimális követelményeknek. Ezért olyan fontos például a<br />
Suzuki <strong>Magyar</strong>ország Rt.-nek a hazai beszállítói hányad növelése. Más oldalról<br />
viszont az amerikai autóipari vállalatok éppen ezért az EU-ba beépült német<br />
leányvállalataikon (Opel) keresztül hoztak létre termelő és összeszerelő telephelyeket<br />
<strong>Magyar</strong>országon.
Change language