14.07.2014 Views

pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...

pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...

pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

44<br />

HONNAN HOVÁ? TANULMÁNYOK A VERSENYKÉPESSÉGRŐL<br />

ellensúlyozhatja az alacsonyabb árakkal, illetve nyereségtartalommal kapcsolatos<br />

hátrányokat.<br />

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a globalizációt mint folyamatot állami<br />

gazdaságpolitikai eszközökkel legfeljebb szűk tartományban lehet befolyásolni.<br />

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány teljesen tehetetlen a globalizáció<br />

összes következményével szemben. Így például a versenyjog következetes alkalmazása<br />

gátolhatja a külföldi nagyvállalatokat erőfölényük kiaknázásában.<br />

A külföldi nagyvállalatok szervezeti alkuerejét ellensúlyozhatják a gazdasági kamarák,<br />

ágazati és szakmai szövetségek, különösen akkor, ha fejlesztik az együttműködést<br />

az Európai Unióban működő testvérszervezeteikkel.<br />

Meglepőnek tűnik, de igaz az, hogy az EU-csatlakozás további lehetőségeket<br />

teremtett a globalizáció árnyoldalainak a semlegesítésében. A közösségi importvédelmi<br />

intézkedések (antidömping eljárások stb.) a romboló hatású olcsó importtal<br />

szemben, a közösségi versenyjog az erőfölény kihasználásával szemben<br />

biztosít hatékony védelmet.<br />

3. <strong>Magyar</strong>ország tőkeabszorpciós képességének és vonzerejének<br />

várható alakulása a nemzetközi működőtőke áramlásokban<br />

<strong>Magyar</strong>országon a zöldmezős beruházási lehetőségek részben bel-, részben világgazdasági<br />

hatásokkal összefüggésben beszűkültek. A belgazdasági feltételeket illetően<br />

figyelmet érdemel, hogy a privatizáció befejezése nyomán a magánosítás<br />

többé már nem a külföldi működőtőke-import hajtóereje, azaz a jövőben néhány<br />

esettől eltekintve nem indokolt tömeges privatizációval kapcsolatos külföldi<br />

működőtőke-befektetésekkel számolni. Adott feltételek között egyre kevesebb<br />

a zöldmezős beruházási lehetőség is <strong>Magyar</strong>országon. Ez azzal kapcsolatos, hogy<br />

az 1990-es években tapasztalt dinamikus felfutást követően a telítettség jelei látszanak<br />

elsősorban a rövidebb megtérülésű projektek körében. A viszonylag rövid<br />

idő alatt, 3–5 éven belül megtérülő beruházási lehetőségek elfogytak. Az új zöldmezős<br />

beruházások esetében minimálisan 8–10 éves megtérülési idővel lehet<br />

számolni, a jellemző azonban a 10–12 év. Ez elriasztja a gyors megtérülésben,<br />

majd az elért nyereség és a beruházott tőke kivonásában érdekelt rövid távú vagy<br />

egyenesen spekulatív befektetőket. Mindebből az is következik, hogy az új beruházásokkal<br />

szemben felértékelődik a <strong>Magyar</strong>országon megtermelt nyereség<br />

újrabefektetése.<br />

Ami a külső feltételeket illeti, az utóbbi időben világméretekben kiéleződött<br />

a verseny a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzése terén. Sok szakértő<br />

véleménye szerint a külföldi működőtőke-befektetésekért folyó verseny globális<br />

keretek között zajlik. Némi leegyszerűsítéssel ez konkrétan azt jelenti, hogy<br />

<strong>Magyar</strong>ország mint potenciális célpont a világ összes országával versenyez a<br />

külföldi beruházókért.<br />

A jelenleg legelfogadottabb elméleti megközelítések szerint a külföldi működőtőke-befektetésről<br />

való döntés kétlépcsős folyamat. Az első lépésben a külföldi<br />

vállalat a globális stratégiájába illeszkedő külföldi működőtőke-befektetés

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!