pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
pdf 4.4MB - MTA Szociológiai Kutatóintézet - Magyar Tudományos ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
44<br />
HONNAN HOVÁ? TANULMÁNYOK A VERSENYKÉPESSÉGRŐL<br />
ellensúlyozhatja az alacsonyabb árakkal, illetve nyereségtartalommal kapcsolatos<br />
hátrányokat.<br />
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a globalizációt mint folyamatot állami<br />
gazdaságpolitikai eszközökkel legfeljebb szűk tartományban lehet befolyásolni.<br />
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány teljesen tehetetlen a globalizáció<br />
összes következményével szemben. Így például a versenyjog következetes alkalmazása<br />
gátolhatja a külföldi nagyvállalatokat erőfölényük kiaknázásában.<br />
A külföldi nagyvállalatok szervezeti alkuerejét ellensúlyozhatják a gazdasági kamarák,<br />
ágazati és szakmai szövetségek, különösen akkor, ha fejlesztik az együttműködést<br />
az Európai Unióban működő testvérszervezeteikkel.<br />
Meglepőnek tűnik, de igaz az, hogy az EU-csatlakozás további lehetőségeket<br />
teremtett a globalizáció árnyoldalainak a semlegesítésében. A közösségi importvédelmi<br />
intézkedések (antidömping eljárások stb.) a romboló hatású olcsó importtal<br />
szemben, a közösségi versenyjog az erőfölény kihasználásával szemben<br />
biztosít hatékony védelmet.<br />
3. <strong>Magyar</strong>ország tőkeabszorpciós képességének és vonzerejének<br />
várható alakulása a nemzetközi működőtőke áramlásokban<br />
<strong>Magyar</strong>országon a zöldmezős beruházási lehetőségek részben bel-, részben világgazdasági<br />
hatásokkal összefüggésben beszűkültek. A belgazdasági feltételeket illetően<br />
figyelmet érdemel, hogy a privatizáció befejezése nyomán a magánosítás<br />
többé már nem a külföldi működőtőke-import hajtóereje, azaz a jövőben néhány<br />
esettől eltekintve nem indokolt tömeges privatizációval kapcsolatos külföldi<br />
működőtőke-befektetésekkel számolni. Adott feltételek között egyre kevesebb<br />
a zöldmezős beruházási lehetőség is <strong>Magyar</strong>országon. Ez azzal kapcsolatos, hogy<br />
az 1990-es években tapasztalt dinamikus felfutást követően a telítettség jelei látszanak<br />
elsősorban a rövidebb megtérülésű projektek körében. A viszonylag rövid<br />
idő alatt, 3–5 éven belül megtérülő beruházási lehetőségek elfogytak. Az új zöldmezős<br />
beruházások esetében minimálisan 8–10 éves megtérülési idővel lehet<br />
számolni, a jellemző azonban a 10–12 év. Ez elriasztja a gyors megtérülésben,<br />
majd az elért nyereség és a beruházott tőke kivonásában érdekelt rövid távú vagy<br />
egyenesen spekulatív befektetőket. Mindebből az is következik, hogy az új beruházásokkal<br />
szemben felértékelődik a <strong>Magyar</strong>országon megtermelt nyereség<br />
újrabefektetése.<br />
Ami a külső feltételeket illeti, az utóbbi időben világméretekben kiéleződött<br />
a verseny a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzése terén. Sok szakértő<br />
véleménye szerint a külföldi működőtőke-befektetésekért folyó verseny globális<br />
keretek között zajlik. Némi leegyszerűsítéssel ez konkrétan azt jelenti, hogy<br />
<strong>Magyar</strong>ország mint potenciális célpont a világ összes országával versenyez a<br />
külföldi beruházókért.<br />
A jelenleg legelfogadottabb elméleti megközelítések szerint a külföldi működőtőke-befektetésről<br />
való döntés kétlépcsős folyamat. Az első lépésben a külföldi<br />
vállalat a globális stratégiájába illeszkedő külföldi működőtőke-befektetés