ló, kinyúló egyenes testével, nyitott szájjal, czay Györgynek a leánya ...

87 

ló, kinyúló egyenes testével, nyitott szájjal, czay Györgynek a leánya, Simonffy Györgynek 

lebegő sörénnyel, nyakán karddal átszúrva, a neje, Tőkésujfalun, akinek az atyja említett 

mindkét hátsó lábán áll, mellső lábait felfelé Dubniczay György Trencsén vármegyéből 

emelve ugrásra készen, a pajzs jobb oldala felé Tőkésujfalura telepedett át és nemesi jogok 

fordulva; nyilt sisak feletti koronából a növő gyakorlatában volt, miután törvényesen szárpajzsalak, 

másik fehér ló látszik; takarók: mázott ezen nemes apától s miután ezen emliarany-kék, 

ezüst-piros. V. 153. tett Dubniczay Györgynek a testvére István, 

Döry de Jobbaháza. Dőry István Csejthén, Dubnica községben lakik és igazi kétségtelen 

fiával Jánossal, bemutatta Sopron vármegyének nemes, annál fogva Dubniczay Krisztinának az 

az ő kérelmére 1736 június 30 kiadott nemesi atyja, mint kétségtelen testvére, szintén ugyanbizonyságlevelét, 

mely szerint Dőry István aki azon nemesi jogoknak a gyakorlatában volt és 

Csejthén lakik, ahová a sopronmegyei Jobba- az emiitett Dubniczay István, az esedezőnek 

házáról költözött, atyja Ferenc, továbbá Dőry atyját, Györgyöt édes vérbeli testvérének is- 

Zsigmond és Gábor de Jobbaháza a legutolsó 1 merte el, ennélfogva Dubniczay Krisztina nenemesi 

vizsgálat alkalmával bemutatták még messége kétségtelen és az alapon fitestvére, 

néhai (II.) Lajos királynak 1524 kelt donatio- Dubniczay László nemesi jogainak gyakorlatánalis 

levelét, aminek alapján a kétségtelen ne- ban meghagyatott. II, 392 és VI. 49. 

mesék sorába felvétettek és ezen alapon az Dubniczky. Dubniczky Mihály, fia Ferenc, 

emiitett Dőry István nemességét is elismerték Nemes-Jáczon a nemesség folytonos használatá- 

Nyitra vármegyében. II. 487. és III. 83. ban van és ugyanott levő ősi birtokjoga alap- 

Duby. Duby Márton, Jánosnak a fia, aki ján kétségtelen nemes. II. 358. és IV. 7. 

néhai Istvánnak a fia, Csányban és testvére Dubniczky János, fia István, Onoron, 

Ferenc és annak fia Imre a nemesség régi bemutatta Trencsén vármegyének 1754. nohasználatában 

lévén és a régi nemesi összeirá- vember 4-én kelt, az ö részére kiadott 

sokban előfordulván, kétségtelen nemesek II. nemesi bizonyságlevelét, mivel Trencsén me- 

632. és VII. 10. A Documentorum Paria B. alatt gyéből, Szedlicsnáról a nyitravármegyei Onorra 

61. lapon lévő 1732 március 22-én kelt tanú- költözött át, az ő testvérei Miklós és Ferenc 

vallatás szerint Duby Jánosnak, Mihálynak és Szedlicsnán laknak és testvérüknek Jánosnak 

Györgynek az apja Duby János vo.t. birtokrészét osztatlanul bírják, amit azok Tren- 

Duby Mihály Szentgyörgyön (Pozsony csén vármegye színe előtt megvallottak, ennélm.) 

fia, Márton, nemességének igazolá- fogva Dubniczky János nemességét Nyítra vársára 

kijelentette, hogy ő Jánosnak a fia, és megyében is elismerték. II. 431 és IV. 116. 

néhai Duby Istvánnak az unokája, aki kétség- | Dubravay (Mlato de Dubrava). Dubravay 

telenül bent van a legrégibb nemesi összeirá- Imre Csejthén, fiai Mihály, Antal és Sándor 

sokban és a mennyiben ezen Istvánnak az utódai hivatkozik egy birói perre 1721-ből, t mikor 

tudniillik az ő unokatestvérei már igazolva szemére hányták, hogy nem nemes, amelyet 

vannak, ő is a nemesek sorába való felvételét méltóságos Révay Erzsébet, előbb Petróczy 

kéri, és ennek igazolásául hét tanúvallomást István, azután néhai méltóságos Calisius Fülöp 

mutat be, a melyek szerint néhai Doby István Henrik özvegye ellen folytatott és az akkor 

Kopcsánban lakott, fia volt Duby János, kinek felebbezés folytán a magas királyi Curiához keneje 

Balya Erzsébet volt, és ezek fiai János, rült, hol ügyében végső Ítélet hozatott. E szerint 

Mihály és György. (Docum. paria B. 63). Ne- a Mlato de Dubrava család, melyből a felperes 

mességét elismerték I. 438. és VII. 14. Dubravay Imre is származik, nemes, ezt a fel- 

Dubniczay. Dubniczay Lászlónak, Tőkésuj-' peres a Liptó vármegye által kiadott és befalun 

van ősi birtokjoga, nemességének igazo- mutatott testimoniálisával igazolta, de egy 

lásául bemutatta Trencsén vármegyének 1753 1589. évi királyi okmány kerestető paranccsal 

november 10-én kelt, nővére Dubniczay Krisz- is, (mandátum requisitorium), melyet Liptó vártina 

részére kiadott nemesi bizonyság levelét, megye levéltárából vett ki, sőt még a szepesi 

mely szerint Dubniczay Krisztina, néhai Dubni- káptalanból kivett, néhai Motkó Pál és András

88 

1592. évi statutoriális (birtokbaiktatási) levelével 

is és más a felperes által bemutatott okmányokból 

kitünik a család nemessége és az, 

hogy ez a család ősi atyai és anyai birtokaiból 

Dubraván és Kelemenfalván, Liptó vármegyében 

a női nemei kifizette. Ezen hosszas bizonyítás 

folyik arról, hogy a Dubravay és a Mlató 

de Dubrava család egy és ugyanaz. A per 

folyamán beigazolódott, hogy a felperes Dubravay 

Imre, fia a még élő Mlató alias Dubravay 

Sándornak, Sándor pedig néhai Miklósnak, 

Miklós fia Jánosnak, János pedig néhai Ferencnek, 

aki fia néhai Mlató Mihálynak de Dubrava. 

III. 206. 

Durandus. Durandus Imre Csejthén, testvére 

Ferenc és György, bemutatta Lipót királynak 

Durandus János és neje-Csehy Erzsébet 

és fiai Jakab, János és György részére szóló 

Bécsben, 1662. június 5-én 

Nyilra vármegyében 

kelt és 1663. évben 

kihirdetett címeres nemesítő 

levelét; hogy a nemeslevélben említett ifj. 

Durandus Jánosnak a fia ismét János, ezt anyakönyvi 

kivonattal és hogy ezen legifjabb Jánosnak 

a fia, a fenti Imre, azt az 1754. december 

6-án kelt tanuvallatással igazolta. Durandus 

ifjabb János 1682. február 19-én született, 

Zvoncsin (Pozsony m.) községben, szülei Durandus 

János és Katalin. A tiszti ügyész véleménye 

alapján, miután az esedező a kapcsolatot 

beigazolta, a vármegye kétségtelen nemesnek 

ismerte el. 

i.Folyt. köv.) 

Nagy Iván majd minden nógrádmegyei 

családról megemlékezik alapvető munkájában. 

Foglalkozik a Hanzély családdal is, melynek 

leszármazását ez alkalommal részletesebben 

ismertetjük. 

A Hanzély család. 

A jelenleg Nógrád vármegyében tekintélyes 

társadalmi pozícióban élő Hanzély család 

a 19-ik század első felében költözött ide. Nevezetesen 

Szandai Sréter László nógrádmegyei 

másodalispán, ki Hanzély Apollóniát vette nőül, 

gyámja volt a felesége két öccsének, Lászlónak 

és Ferencnek, kik ezen a réven itt telepedtek 

meg. A famíliának egy másik ága 

azonban, melyet Nagy Iván nem emlit, 

már a 

17-ik század végén Nógrádmegye területén 

lakott. 

A család közös ősapja Hanzély Mózes,' 

ki 1646 szeptember 9-én Pozsonyban 111. Ferdinánd 

királytól magyar nemességet nyert, 

Liptómegyében, Liptóujvárban 

időbeli háborús küzdelmek 

lakott. Az azon 

legfőbb szinhelye a 

várakkal bővelkedő Felvidék volt. A szabadsághős 

Rákóczy György erdélyi fejedelem 

hadai az 

1645. év nyarán újra elfoglalták Felső-Magyarországot, 

mialatt a királyi sereg zöme a külföldi 

csatamezökön volt elfoglalva. Néhány 

' A Hanzély név, mely a/, nrmálishan a/ akkori 

felvidéki divat szerint latinosan Hanzelius-nak i.Moysis 

Hanzély, .Moyseni llanzrlium, Moysi Ilanzeluó van Írva. 

germán eredéire mutat. A név késöldi sokféle változatban 

előfordul : leggyakrabban használt alakja a llanzélv. 

hónap múlva azonban Rákóczy jónak látta 

megkötni a linci békét Ferdinánddal (dec. 15.). 

Ezen legutóbbi hadjárat alkalmával a 

felkelő 

magyarok elfoglalták az Ostrosíthok 

egyik 

i erősségét, Liptó-Ujvárat is, melyet a császár 

katonái védtek. A vár udvarbirája vagy tiszttartója 

(provisor) Hanzély Mózes volt, kit a 

győzelmes ellenség a vár bevétele után természetesen 

a saját pártjára akart áttériteni. O 

azonban az ellenség kezei közt ís állhatatosan 

megmaradt a Ferdinánd iránti hűségben. Emiatt 

mindenéből 

kifosztva, kiűzték a várból. Mindez 

le van Írva Hanzély Mózesnek a sablontól eltérő 

szövegű nemeslevelében, 1 

mellyel öt az uralkodó, 

küzdelmes várszolgálataiértés 

vagyonának 

| feláldozásával s tán élete kockáztatásával is tanúsított 

állhatatos hűségéért később 

megjutalmazta. 

A nemeslevél, melyben Hanzély Mózesnek 

Menyhért, György, Márton, Mátyás és János 

nevü öt fia is említve van (Imre és Gáspár nevü 

fiai még később születtek), 1647 október 

9-én 

hirdettetett ki Liptószentmiklóson, a megye 

székhelyén. 

Az anuálisnak vonulkozo szdvege igy 

hangzik 

íidelis nostri \loysis llnuz.elii, ipiae ipse 

>unae prinium Hegni nosln llnngariae Coronae cl 

deinde Maiestali nostrae pro lororum el lemporum diversitate, 

ae potissiiuum aulem ineidendo subhis disturbioruni 

tnotibus in perduellium manus, in aire l.iplo 

l'yvvar ad fidelilalem nostrae .Maiestatis eonslitulus, illine 

spolialiis et rébus suis oninibi... privalus, eieelus et ad 

exlrema plane delrusus, fideliter el eonslanter e.\hibuil 

slb.»

89 

A jelenleg Hanzély Gyula szügyi föld ' 

birtokos tulajdonában ép állapotban meglevő 

armális szerint a cimer, mely a hűséget szimbolizálja, 

a következő : Álló, csücsköstalpu paizs 

kék mezejében hármas zöld halom tetejéből ' — Tranovszky György — tót énekszerző püspök 

egy-egy zöld leveles piros rózsaszál nő ki ; a és több más család kriptája is.) A felső és alsó 

középső rózsán jobbra néző fehér galamb áll, végén már kissé letöredezett kőlapon, melynek 

csőrében lefelé forditott rózsaszálat tartva ; fölötte 

jobbról ezüst félhold, balról arany csillag. ujvári provisornak, veje Raphanides András 

epitáfiuma jól olvasható, Hanseli Mózes liptó 

A koronás nyilt lovagsisak disze : a paizsbeli pedig likavai várnagynak s a várjószágok 

galamb (már természetes helyzetű) a rózsával. liszttartójának van nevezve. 

A sisak takarója mindkét oldalon vörös-arany. 

A Hanzély család egy tagja, János 

A nemeslevél nem emliti, hogy Hanzély 

Mózesnek miféle megbizatása volt Liptóujvárban, 

de hogy magasabbrendü állást töltött ott 

be, azt a szöveg világosan mutatja. A liptószentmiklósi 

templomban fenmaradt siremléke 

feliratából 

s egyik utódának irodalmi munkájájából 

kitűnik, hogy ő az emiitett 

várnak provisorja 

1 

volt. 

A Hanzély-család Liptóújváron kívül 

Liptószentmiklóson is mihamar otthonos lett. 

Ugyanis Kochlács Márton besztercebányai 

lakos 

1653-ban a sógorának Hanzély Mózesnek 700 

írtért átadta a liptószentmiklósi házát, melyet 

ő néhai Pongrácz Akos fiaitól, Pongráctól és 

Jeremiáslól zálogjogon szerzett meg.- 

Hanzély Mózes a harci zavarok elcsendesültével, 

talán mindjárt 1646-ban újra visszakerült 

a liptóujvári 

tiszttartóságba. Elete végén 

Deménfalván is lakott. Mint érdemes ember és 

egyházának hü fia, a szentegyház falai közé 

tért örök pihenőre. A liptószentmiklósi akkori 

ág. evangélikus templomba temettetett el, mely 

1 

a 17-ik szází.d vége óta a róm. katolikusok 

voltak protestáns külföldi egyetemeken tanult egyházi 

kezén van. 3 Sirkölapja, melyet neki és vejének leiünk Mózesnek egyik fiáról. Imréről, ki Gáspár nevü 

testvérével a nemesilés után születeti, azl mondja egy 

A piovisor magyarul udvarbíró, liszllarlő régi feljegyzés, hogy Máramarosba mcul (harmincados 

leladala vull a végvárakban a liaili eszközökről és élelmiszerekről 

volh s katolikus leli. A 17-ik század második telétől 

gondoskodni (a provisor némelykor a |>raelee- 

kezdve már az anyakönyvekből is kitűnik a család 

tussal azonos voltI A várparancsnokhoz hasonlóan ezt ^g. cv. vallása. 

JS rendszerint a király nevezte ki. A 16 és 17. századbeli 

') A sírfelirat megmaradl szövege a következő: 

országos törvényeink szerint ¡1 végviiléki kapitány 

.. . . sopulehrubini evm lapide cvideVívInt pro se et 

ságokai és tiszttarlnságokal iprael'ecturaei a magyar posteritate pia g'eneirosi diomhni Moyses Hanseli provisor 

tanács meghallgatása melletl, szüleiéit honunknak és 

arcis l.ypto-Vyvar socer et Andrea* liaphanides 

birtokos egyéneknek kellett adományozni. Régi vándorlantosunk. 

caslclantus) arcis l.ykawa ht

90 

nos a családja háláját kívánta e dcdicátióval a besztercebányai iskola igazgatójává választatott, 

ez alkalommal szintén breznóbányai 

is leróni. 

Hanzély Mózesről tudjuk, hogy a kérdéses 

időben Liptószentmiklóson házat birt gát az ottani anyakönyvbe. A régi források 

származásúnak (Brisna-Hungarus) irta be ma 

(talán korábban is ott lakott) s hogy az armálisában 

megnevezett ötödik fiát Jánosnak hív 

wittenbergai) egyetem egykori hallgatójával, ki 

ezt a Jánost azonosnak mondják a jénai (majd 

ták. A Szabó-Hellebrant: Régi magyar könyvtárában 

(III. 2111.) röviden közzétett dedicátió- 

nagy arányban — a tudományos irodalom 

hazájába visszatérve is folytatta — még pedig 

ból nem tűnik ki, hogy Hanzeli Mózes atyja müvelését. Eszerint ő, ki Hanzély Mózesnek 

vagy nagyatyja volt-e a szerzőnek (hogy elődje leszármazottja, de nem fia volt, kétségtelenül 

volt, az bizonyos.) A hallei magyar könyvtártól, 

hol a füzet a közelmúltban található volt, Mártontól származott. A családnévben mutat 

Mátyással volt testvér és így Mózes fiától, 

azt az értesítést vettük, hogy az ezidőszerint kozó pár betüváltozat nem okozhat aggályt, 

lappang, talán elkallódott. 

mert a Jénában munkál irt Hansell János az 

Hanzély Mózesnek János nevü fiáról több ottani anyakönyvbe szintén Heinseli alakban 

okirat mondja, hogy Zólyommegyébe költözött, irta be magát, mint Nícopolio-Pannonius 

hol 1669-ben Liptómegye bizonyítványával 1658-ban. 1 Ugyanitt az előző évben Mátyás 

igazolta nemességét. Zólyomlipcsén lakott huzamosabb 

időn át az anyja után örökölt Gúth- 

H. Jánost mint besztercebányai igazgatót 

Heinzelius-nak van bejegyezve. 

féle udvarházban, s csak később költözött is liptószentmiklósinak mondja Rosenauer is 

Besztercebányára ő vagy özvegye. Hogy papi a gimnázium történetében. 

vagy tanári állást viselt volna, arra nézve a 

A régi evangélikus irók előtt zavarosnak 

leszármazási iratokban semmi adat nincs, ami 

látszik, hogy ezen János egyik helyen — a 

pedig feltehető volna arról, aki abban az időben 

külföldi egyetemeket látogatott s ott 

nagyatyja által szerzett családi hajlék után — 

szentmiklósinak, másik helyen — tán szülőhelye 

után — breznóbányainak írja magát. 

vallásbölcsészeti munkákat írt. 

A Hanzély Mózesnek ajánlott munkába 

Bartholomaeides az 1663-ban Wittenbergában 

tanult Hanzelius Jánosról megjegyzi, 

üdvözlő verset írt többek közt Heinzel Mátyás 

is, ki itt breznóbányainak mondja magát. Ez a 

hogy később besztercebányai rektor lett. Irodalmi 

müvei felsorolásánál hivatkozik Ribinire 

Mátyás, ki 1657-ben iratkozott a jénai egyetemre 

— itt is breznóbányai szülöttnek nevezvén 

magát, — Heinzel Márton trsztenaí ág. ev. 

(II. 140), Kleinra (Nachrichten I. 397.) és Vallaszkyra 

(Conspectus reipublica': litterariae 

lelkésznek volt a fia. Ezt Mátyásnak két görög 

196., helyesen idézve: 150. lap.) Az anyakönyvvekben 

az akkori hallgatók atyja neve nincs fel 

cimü munkájából tudjuk (1. Diaskepsis philosophiké. 

Lőcse 1663. 2. Tropos kathégorésthai 

jegyezve. Klein ezen besztercebányai igazgatót 

Sononymos. Lőcse 1666. Szabó K : R. M. K. 

szintén szentmiklósinak mondja, bizonyára a 

II. 276., 296.), melyekbe atyja latin verseket 

Jénában megjelent munka nyomán, melyre hivatkozik 

is. VallaSzky azonban úgy véli, hogy az 

irt. (Szinnyeí : IV. 642.) Az egyik munka Gúth 

nevü ág. ev. papoknak s Kochlács István 

Hanzelius Mátyás breznóbányai rektornak a fia 

zólyommegyei táblabírónak (az 1651-ben nemessé 

lett Kochlács Mártonnak fia), tehát ro 

(haud dubie Matthiae Hanselii Rectoris Scholae 

Briznensis filius) volt. Azonban mint láttuk, 

konainak van ajánlva. Ez a H. Márton pedig 

ez a Mátyás neki egyetemi kartársa s testvére 

H. Mózesnek volt a harmadik fia, az armális 

volt. Ha pedig, egy id. Hanzély Mátyás is 

szerint. Trsztenáról vagy ő vagy özvegye később 

Breznóbányára költözhetett, vagy koráb 

volt Breznobányán annak idején igazgató, ez is 

ban laktak ott, mert mint láttuk, Mátyás odavalónak 

irta magát. Később ugyanitt lett a ' Heinzelius János sokat dolgozott a tudo 

| H. Mózes egyik fiával lehetett azonos. 

gimnázium igazgatója. 

mányos irodalom terén: Irt logikát, teológiai, 

Egy Heinzelius János, ki 1661. július 1-én 1.) Ábel: Magyarországi tanulók külföldön, 49.

91 

bölcsészeti müveket, nagyobbrészt tanköny- az esetleges utódairól nincs értesülünk. Talán 

veket.') valamelyiküknek leszármazottja volt az a Hein- 

1668-ban leköszönt igazgatói hivataláról, zély Márton zólyomi származású orvosdoktor, 

Egy forrás szerint később városi tanácsos lett ki 1762-ben dissertatio inauguralis-ként egy 

s a nemsokára bekövetkezett vallásüldözés munkát adott ki. (Szinnyei: IV. 642.) Szinnye i 

idején a protestáns lakosság nevében több íz- müvében egyébként Hanzély néven 

is számos 

ben küldetett a bécsi udvarhoz, hogy a pana- író emlittetik, kiket ezen családdal ezidöszerint 

szokat és kérelmeket előterjessze. Szinnyei nem tudunk kapcsolatba hozni, 

munkájában (IV. 642), hol szintén emlitve van Kétségtelenül Hanzély Mózesnek valamea 

szentmiklósi származás, azt olvassuk, hogy lyik unokája volt az a Hanzély Márton, ki 1694 

H. János Besztercebányáról Breznóbányára július 31-én nyert nemesi bizonyítványt Liptóment 

szintén rector professernak. Laucsek megyétől. Ő az ősi földről Nógrádmegyébe köl- 

Márton Collcctanea cimü papi életrajzgyüjte- tözött ; itt azonban tragikus véget ért, mert 

menyében (gróf Zay-levéltár Zayugrócon, niint egy vizsgálati jegyzőkönyben fel van je- 

Holuby József ur szíves közlése Bazinból) pe- gyezve, az 1725. év táján „valamely gyilkos 

dig az van feljegyezve, hogy H. János a besz- ember az gyarmathi szőllök alatt késsel szúrta 

tercebányai rectorátusból a liptó-teplai papi által és megölte öt". 1 

hivatalba választatott meg s itt működött János nevű fiától származott unokája, 

1672-ben is. Hogy valamikor Zólyonilipcsén is Hanzély István fel van véve az 1754—55. évlakoti 

volna, arra nézve nincs semmi nyom s ben a birtokos nemesek összeirásába, mig Jáigy 

teljesen világos, hogy a besztercebányai no-, az apa Hanczelli néven a jövevények 

iró-igazgató H. Mózesnek hasonnevű fiával nem közt emlittetik. Ezen Istvánnak, ki Balassavolt 

azonos. gyarmatról később llinybe költözött, négy fia 

Nem lehetetlen azonban, hogy a fentebb volt ugynint István, csesztvei jegyző, továbbá 

emiitett besztercebányai tanácsos 'egy másik > ó z s e f . J á n o s " 

Hanzély János 

volt, talán az igazgatónak fen- 

1 7 9 0 

l n 

"" e - 

k i k 

atyjukkal 

együtt 

szeptember 28-án kaptak nemesi bizotebb 

emiitett nagybátyja, ki Zolyómlipcséről nyitványt Nógrád vármegyétől.' Ezek utódai 

szintén 

ide .származott, legalább is az özvegye 

m 

a 

'* élnek a vármegyében s katolikusok, 

és gyermekei később itt laktak; vagy az a Szülök 1841-ben Hanzély István, János és 

Heinzeli János, ki - mint alább látni fogjuk, Mihály vannak összeírva. 

- 1659-ben nyert itt nemességet. A besz-! A jelenben élo nemes Hanzélyek kózül 

tercebányai igazgatóról fel van jegyezve, hogy " a k a z l a z á ? a l l u d J u k a nemességszerzőtől 

ő is azok között volt, akik a bekövetkezett izröl-izre kétségtelenül levezetni, amelyik H. 

vallásüidözések idején 1674-ben Pozsonyba Mózes ötödik fiától, Jánostol származik, 

voltak idézve a vésztörvényszék elé és „tristia Mint előbb említettük, ez a János Zólyomatque 

acerba fata subire debebant". E nagytu- ".egyébé költözve, a vármegye közgyűlésén 

dományu régi magyar iró és pedagógus élete Liptómegye bizonyítványával .gazolta nemes 

pontos és részletes felderítést s külön monog- származását, 1669 november 7-én. De már 

r 

. . . . . . , korábban is Zolvommegye területen lakott, 

rafiat érdemelne. • .. ...... . . . . , 

... . ... , .. - „ i . Jánosnak mert 1664-ben a torokok elleni inszurrek- 

Márton fiainak, Mátyásnak es janosnaK. . . . . . 

cióba összeírt nemesek kozt mar szerepel 

M A .lénában mejijele.it két munkáján kiv.il | 

o a n n e s 

Hanzelius. 1671-ben öt mérő gaa 

következő cimü müvei ismeretesek: 1. IVrieiiliii" •> .. . . . ,. ... v-i ' 

Logi. mii. Lőcse ia liiivs Ureuei-léU ny la lerméke\ bonat adott onkent hadi célokra. Zolyom- 

I«i2. 2. Ilissertatin Lodca. l.«Vse 1«». '•

98 

lipcsén született 1669-ben, de 1683-ban már A Hanzély családnak 1772 szept. 16-án 

Besztercebányán van emlitve Hanzély János állitott ki Zólyommegye nemesi bizonyítványt, 

• Ilii özvegye. Az 1702. évi taxa-összeirásban a besz- nevezetesen Sámuelnek hasonnevű fia és Játercebányai 

armálisták közt van felvéve Sámuel, nosnak fia (szül. 1742.) András számára, ki 

kinek Sámuel és János nevü két fia szintén ezen időben már a Szepességire, Késmárkra 

Besztercebányán született. i származott el. Ott nőül vette Schwartner Évát 

A 

zólyomlipcsei Gúth-féle kuriát Hanzély | (esk. 1773.), a hírneves pesti egyetemi tanár s 

János elköltözése után öccse Gáspár, Mózesnek, diplomatikai író, Schwartner Márton 

nővérét, 

az armális megszerzése után született fia' örö- Itt született (1775. márc. 4.) a család 

költe, ki 1705-ben liptómegyei esküdt volt. j egyik kiváló tagja, Hanzély Márton, pesti táb- 

Ennek Mózes nevü fia 1717-től 1751-ig Zólyom- lai ügyvéd, Pest, Temes és Tolna vármemegyében 

az alszámvevői (viceperceptor) híva- | 

g y é k 

táblabírája, ki mint több uradalomnak 

talt töltötte be. Az 1741-iki nemesi felkelés ! ügyésze, Pesten nagy házakat, Tolna és Temes 

alkalmával társaival egy lovast állitott ki ; | vármegyék területén pedig jelentékeny birto- 

1744-b en három társával újra egy lovast.- Az 1 kokat szerzett 1 s családját előnyös társadalmi 

1754. évi általános nemesi összeírás idején még, helyzetbe emelte. 1844-ben Pesten hunyt el. 

élt. Nővére Liptószentmiklóson egyik Pongrácz- 1 E z e r i 

Mártonnak atyja András a Zólyomnál 

volt férjnél, majd ennek halála után Lubyné | 

m egyétől nyert testimoniálist 

1773 április 14-én 

lett. Mózesnek egyetlen fia a porosz lekete I hirdettette ki Lőcsén, Szepesmegye közhuszárok 

közt esett el (inter Borussicos nigros gyűlésén. 

Hussaros occubuit). Két leánya közül Borbála Hanzély András késmárki lakos, valamint 

a zólyomlipcsei kúriát 1764-ben eladta. fiai: Márton pesti ügyvéd, András és János 

A zólyommegyei 1754. évi nemesi össze- Beregmegyében Lónyán lakó uradalmi ügyész 

Írásban egy Hanzély Ferdinánd is szerepel. Ez 1808. dec. 16-án nyertek 

Szepesmegyétől neaz 

eredetileg Heinzely nevü családból szárma- mesi bizonyítványt. Később 1817 április 23-án 

zott, mely a Hanzélyek egyik ágához hasonlóan Márton külön is kért Szepesmegyétől testi- 

Besztercebányán lakott, de katolikus volt, — moniálist, mely 1820 Boldogasszony h 

ava 

legalább abban az időtájban 

18-án Pestmegye közgyűlésén hirdettetett ki 

E család nemeslevelét Heinzely János és (33811820. jkvi szám). Pestmegyének ez alkafia 

János-Abrahám, valamint unokatestvére lommal jegyzőkönyvbe foglalt kiadmányát, 

Mátyás nyerte I. Lipót királytól 1659 október 

3-án. Besztercebányán 

mely a korábbi (zólyommegyei) bizonyitványo- 

hirdették ki 1660 márc. kat is tartalmazza, Tolnamegye a Szekszárdon 

19-én. 3 Nem lehetetlen, hogy Hanzély Mózes tartott közgyűlésében 1820 június 13-án kihircsaládjával 

ez is rokon eredetű. Hanzély Mózes dette s 921. sz. alatt jegyzőkönyvbe iktatta. 

valószinüleg Zólyommegyéböl került el a több Mártonnak öccse János (1784—1851.) a 

megyében birtokos Ostrosithok liptóujvári vá- maga számára 1818. dec. 17-én kapott 

bizorába. 

Neve inkább zólyommegyei szász, mint nyitványt szülővármegyéjétől. Ekkor már Toliptói 

tót származásra mutat. 4 Felesége ís zó- rontálmegyében lakott, mint uradalmi ügyész 

lyommegyei volt s bizonyára a családi hagyó- és táblabiró. Nemességét Nagybecskereken 

mányok is vonzották Mózes utódait vissza a 1820. március 21-én hirdették ki. 

zólyomi földre. A harmadik testvérről Andrásról (1781 

könyv' 

Z ó l y 

"""" e g l i 

>' ' 

> 7 32^vi investigalionalisjegyző- _1847) fel van jegyezve, hogy négy fia és öt 

* Föglein Antal zólyommcgyoi l'őlevéllárnok kar- leánya volt. Fiai közül Ottó törvényszéki ülnök 

, í J 

1 

"?. s . 1 j v e s k 0 * s f\; c I 

?*>' ,Yf"' ' z e " 11 , A !° z f s «'VJ*'. volt Lőcsén. Károly 

waspart tévesen az I. Mózes Marton nevit fiatot szánna-i 

t 

. 

48-as 

, 

honvédhuszárkapi- 

' 

zott unokájának tartja. ! tány és Tódor szintén mint 48-as honvéd, a 

| Orsz. I.t. KHI 902. II. I szabadságharcban estek el. 

A szepesmegyei Kaposztatatvan es kornveken ° 

ii élnek Hanzélyek Közülük János U822 1896.1 ' min., Hanzély Márton pesti táblai ügyvédnek, 

izámvevőségi igazgató, a vaskorona-ren.l lovagja volt. 

n 

Felsőkubini és Nagyolaszi Kubinyi 

ej é töl 

leienben l.iszlo budapesti ugyved, Jenő adóhivatali lo- 

S > J J 

nök Budapesten es mások. 

i 

Temesvárod egy ulra is vau róla elnevezve.

98 

A Hanzély-család származási táblája. 

Hanzély Mózes 

liptóújvári provisor 

armálist nyert 1646-ban 

Gútfalvi Gúth Magdolna. 

Menyhért, 

1646 

Gvörgy, 

1646. 

Mátyás, 

Breznóbánv a 

Márton, 

1646. 

Trsztena 

János 

Besztercebánya 

Mátyás. .lános. Imre, Gáspár. 

leány 

1646. H)4'J. .Mármarosm. Martiniiles frje Raphanides 

1669. Zolyomlipcse, 

Zsófia András, likavai 

Csernaky Zsuzsa 

várnagy 

János (?) 

Gáspár, 

Sámuel 

szül. 1609. VII 8. 

Puchon Mária 

Péter 

Magdolna, 

I. Pongrácz X. 

I. Luby N. 

Mózes 


Sámuel 

szül. 1099. 

Sárffy Zsuzsa 

Sámuel 

szül. 1747. 

János 

szül. 1705. VII lt 


Wozár Anna 

András 

szül. 171-2. Besztercebánya 

Schwartner Éva 

I 

Márton. 

András, 

szül. 1775. 1114. sz. 1781. IV 5. 

Késmárk, Felső- Wachler .1 miit 

kubini és Xagyolaszi 

Kubinvi Szidónia Ottó. 

Lőcse 

János, 

1781. 

II 6. 

Sámuel 

János Ká rol v Tódor 

Apollónia. 

Szandai Srétcr 

László 

Erzsébet 

1. Felsőkubini 

és Xagyolaszi 

Kubinyi István 

II. Felsőkubini 

és* nagyolaszi 

Kubinyi Flórián 

László, 

1. Balogi Baloghy Juli; 

esk. 1849 Galgaguta 

II 

Faji Fáy Kleonóra 

esk IKtill. S'/íiev. 

Ferenc, 

Xagvkéri Scitovszky 

Janka'esk.l87ü.(isagárd 

János, 

szül. 1872. 

Budapest 

Margit 

Kellemesi 

Melizer Aladár 

Katalin. 

Perlaki 

l'erlaky Gábor 

Anna 

Knessei 

Fnessey 

Sándor 

I-től Ilona, 

Felsőkubini 

és Deménfalvi 

Kubinyi György 

Béla, 

szül 1853 Bpesl 

Székhelyi Mailáth 

F.telka 

Hermin. 

Ádámföldi 

Bornemisza 

Boldizsár 

Márton, 

szül. !8r>() Budapest 

I. Kui'hinka Aranka 

II. Tólprónai és lílatniczai 

Frónay Mária 

11-tól G vula, 

szül. 1870. Bpesl 

Bugaczi és Krszentkirálvi 

Szeutkirálvi 

Ilona 

Ferenc 

szül. 18-*1. Szügy 

báró Huilier Lenke 

F.rvin 

Júlia, Ilona 1-től László dr., 11-tól István. I'ál 

Draskóczi Jószási Si|ieki Italás Blanka és Mária 

és Jordánföldi l'urgly György ikrek 

Ivánka László. 

Kleonóra. Menvhérl. Tamás, 

Andris 

Szidóniától számos gyermeke született, kik 

tekintélyes nemes családok tagjaival léptek 

házasságra. Fiai : László és Ferenc, mint elöl 

emiitettük, Nógrádmegyébe költöztek ; az előbbi 

Felsősápon, utóbbi pedig Becskén lakott és 

birt. Ferenc innen 1866-ban a tolnamegyei 

birtokára Szentandrásra tette át lakását. Neje 

volt Nagykéri Scitovszky Janka, a hercegprímás 

testvérének, Scitovszky Márton baranyamegyei 

főispánnak leánya, kitől 1872-ben 

született fia, János, jelenleg tolnamegyei nagybirtokos, 

törvényhatósági bizottsági tag, volt 

cs. és kir. 13. huszárezredbeli tart. hadragy 

Mint ismert versenyistállótulajdonos, egyik 

igazgatója a 

Budapesti Ugetó'verseny-Egycsületnek. 

A Nógrádmegyében maradt idősebb 

testvér, Hanzély László királyi tanácsos lett, 

majd 1887-ben a sziráki kerület országgyűlési 

képviselőjévé választatott. 1890-ben halálozott 

el. Első nejétől, Balogi Baloghy Júliától 

két fia született, úgymint Béla, felsősápi birto-

94 

kos, ki jelenleg- a kétbodonyi kastélyában lakik, Hanzély László kir. tanácsosnak Fáji Fáy 

és Márton. Márton (szül. 1856-ban Pesten) 1878- Eleonórával kötött második házasságából is 

ban balassagyarmati szolgabiró, 1883-ban szécsényi 

két fiú származott. Közülük Gyula, született 

főszolgabíró, majd 1887-ben gróf Gyürky 1870-ben Budapesten. Volt cs. és kir. tartalé 

Ábrahám mellett főispáni titkár, 1894-ben ismét kos huszárhadnagy. Egyetemi tanulmányainak 

főszolgabíró lett a rétsági járásban. 1900-ban elvégzése után egyideig Nógrádmegye tisztviselője 

Nógrádmegye árvaszékének elnökévé választatott 

volt, majd átvetle szügyi birtokának ke 

s ma is ezen állást tölti be. Első nejétől zelését. Mint Nógrádmegye törvényhatósági és 

Kuchinka Arankái ól (K. István orsz.; képviselő közigazgatási bizottságának tagja s a Közművelődési 

leánya) 1884-ben született fia László, az államtudományok 

és Gazdasági egyesületek alelnöke, 

doktora, cs. és kir. 3. huszárezredbeli 

jelentős közéleti tevékenységei fejt ki. A család 

tart. hadnagy, Nógrádmegye tb. fő- 

levéltárát jelenleg ő gondozza. Nejétől, Bugaci 

szolgabirája. Mártonnak második neje Tótprónai és Érszentkirályi Szentkirályi Ilonától négy 

és Blatnicai Prónay Mária, Prónay István volt gyermeke él. Ferenc (szül. 1881. Szügy) földbirtokos; 

cs. és kir. testőr leánya, akitől három kiskorú 

neje Buttler Lenke bárónő. A család nőtag- 

gyermeke él. 

j jait is feltüntető származási tábla mellékelve van. 

A megyei 

levéltárak. 

Ezen a címen a Budapesti Hírlap mult , ismerjük azt a királyhágóntúli vármegyét, ahol 

évi november 9.-i számában hosszabb cikk 

jelent meg az Országos Levéltárhoz közel álló I hivatalos határozattal történt — az örmény 

író tollából, aki a viszonyok tökéletes 

ismere 

i kereskedőnek. Hát ez szomorú mívelődési ké 

tével a vármegyei levéltárak állami felügyelet alá 

helyezését sürgeti, mely ideát e folyóirat hasábjain 1 ) 

mi is felszínre vetettük. Tökéletesen egyetértünk 

az iró okfejtésével és magunk — levéltárosok 

— érezzük leginkább, hogy valamit 

tenni kell a levéltárak érdekében, melyekkel 

eddig senki sem törődött. Teljes bizonyíték 

erre maga az Országos 

Levéltár, melynek elhelyezése 

valóságos kultur-szégyenfoltja volt 

az országnak. Viszont az is tény, hogy most, 

ha megépül az Országos Levéltár 

nagyszerű, 

monumentális palotája, maga ez a külsőség is 

jelentékenyen emelni fogja nemcsak ez országos 

intézmény, hanem általában a levéltárak értékét 

is a laikus szemében és lassan a levéltári ügy 

megértésére, végső hatásában annak megbecsülésére 

fog vezetni. 

Mi, akik vidéken élünk, tudjuk azt leginkább, 

hogy milyen fogalmak uralkodnak sok 

helyen még az úgynevezett 

műveltebb körökben 

is a levéltárakról. E sorok írója megfordult 

az ország levéltárai nagy részében; és ezért 

tovább is mehetünk : számos vármegyei hatóság 

van, amely levéltárával éppen nem törődik ; 

a levéltár régi (történelmi) anyagát eladták — 

pet tár elénk és a vármegyék 

levéltárai fölött 

gyakorolt felügyeletről meggyőzően tájékoztat. 

Viszont azt is el kell ismernünk, hogy a 

levéltárosok 

sem érezhették 

igen sok ambiciót magukban 

arra, hogy ily körülmények közt levéltáruknak 

dolgozzanak. Az elfogulatlan biráló 

ugyan azt is konstalálhatja, hogy több levéltárban 

igen szép, módszeres munka folyik évek 

óta, minek irodalmi bizonyítékai is vannak. Természetesen 

egy levéltárat sem lehet záros 

határidő alatt olyan rendbe hozni, amint azt 

egy modern levéltártól elvárjuk, mert végre is 

évtizedek mulasztásáról, 

megcsontosodott, konzervatív 

felfogások átalakításáról van szó, ami 

nem esik meg máról holnapra. A B. H. cikkének 

első része igy szól: 

„Tudósok és szakférfiak ujabb időkben 

gyakran panaszkodnak, hogy a művelt országokban 

általában véve nemzeti érdeknek tartott, 

a mi speciális viszonyaink között pedig 

különös fontossággal biró levéltári ügy fejlődése 

a perifériákon sajnálatraméltó hanyatlásnak 

indult. 

Az Országos Levéltár vezetőségéhez s a 

') l)r. Alapi Gy Törvényhatósági levéltálak állami felügyelet 

alá helyezése. Levéltárosok Lapja, II füzet 34 35.1. j Bizottságához beérkezett jelentések szerint 

Magyar Tudományos Akadémia Történelmi 

a

95 

törvényhatósági, kivált a vármegyei levéltárak , másunk szerint leltározva, nyilvántartva sehol 

nagyrésze nemcsak rendezetlen, de megdöbben- nincsen — sok helyen pusziulásnak indult, 

tőén elhanyagolt állapotban van s alig találunk 1 Ez annál föltünöbb és elszomorítóbb, 

olyan levéltárat, mely a maga föladatának,; mert a törvényhatósági levéltárosok értelmi 

kulturális hivatásának minden tekintetben szinvonala határozottan emelkedett s ujabb 

megfelelhetne. időkben egyetemi vagy főiskolai tanfolyamot 

A rendszeres tudományos kutatás leg- végzett, felsőbb tudományos készültséggel'biró 

több helyei) igen nagy fáradsággal és idő- s a szakirodalomban hasznosan munkálkodó 

veszteséggel jár, mert a kellő szakértelem hiánya egyéneket is találunk közöttük, 

és kötelességmulasztás miatt a régi rend las- A baj legfőbb oka — az anyagi eszközök 

sankint egészen fölbomlott s ez okból a segéd- hiánya mellett — a köteles ellenőrzés elmukönyvek 

úgyszólván semmi szolgálatot sem lasztásában rejlik, mely elsősorban a levéltári ügy 

tehetnek a kutatónak. 

iránt tanúsított közönyösségre vezethető vissza. 

Máshol a levéltár külső látszatra rendben A régi vármegye, az Universitas Nobívolna, 

az anyag elhelyezése és gondozása meg- lium megszűntével a levéltárak sehogysem 

felelő, az időrendes, betüsoros név- és tárgy- tudnak beilleszkedni annak a részben demokramutatók 

jól kalauzolják a történetkutatót s tikus, részben rendi alkotmányos formák között 

csak az a baj, hogy az iratokat nem találhatjuk működő közigazgatásnak a keretébe, mely a 

föl a megjelölt helyen és be kell érnünk azzal konzervatív idők tiszteletreméltó hagyományai 

a magyarázattal, hogy már a régi levéltáros közül legcsekélyebb mértékbúől éppen a levélalatt 

elpusztultak vagy kiselejtezték azokat. tári ügy fejlődéiének szilárd alapját tevő törté- 

Sok levéltárban költözködés alkalmával neti érzést örökölte. A nemzet múltjának dicsőaz 

iratokat korukra és tartalmukra való tekin- séges és szomorú emlékeit őrző levéltárak iránt 

tet nélkül egyszerűen felnyalábolták, összekö- ugy a megyei önkormányzatban, mint állalátözték 

és gyakran hamis föliratú fiókos szekré- ban a közszellem nyilvánulásánál sajátságos 

nyékbe gyömöszölték. De van olyan arkivum indolenciát tapasztalunk, mely később csaknem 

is, melyben az iratok és közgyűlési jegyző- ellenérzéssé fajult. A kiegyezés után a levéltárt 

könyvek a polcokon és a földön szerteszéjjel, csak arra valónak tartották, hogy munkaképvagy 

egy-egy sarokban garmadában hevernek, telén vagy elaggott tisztviselőnek és anyagilag 

Egy kis nemzetiségi vármegyénk levéltára vala- tönkrejutott exisztenciáknak kenyeret adjon, a 

mikor börtön volt, de a rabok egészségére levéltárosságot pedig a megélhelést ugy, a 

nézve ártalmasnak bizonyult. Alacsony, nedves hogy biztosító, lenézett vagy irigyelt sine 

és sötét, hová napsugár alig téved s a benne curának tekintették. A közélet és társadalom 

való tartózkodás gyöngébb szervezetű emberre egyébképpen teljesen elavult, haszontalan innézve 

igazán életveszélyes. Ismerünk levéltára- tézményt látott benne s a céhbeli tudósokon 

kat, hol a nedves falakkal közvetlenül érint- kívül csak kevés, kiváltságos szellemű, provikezö 

iratcsomók már felében, harmadában el- denciális férfiak sejtették, hogy a rozzant vasrothadtak. 

Hiteles tudósításunk van arról, hogy ajtók mögött porladozó levéltárak nagy nemegy 

délmagyarországi vármegye levéltárának zeti erőforrást rejtegetnek." 

mélyen fekvő helyiségeibe a múlt évi nagy Majd a divatba jött leszármazási gőgöt 

áradások idején egy éjjel behatolt a víz és aposztrofálja, amely a levéltárakat szolgálatába 

sok pusztitást vitt véghez. De talán még na- állította s a levéltárak tevékenységéi egyoldalú 

gyobb kárt okozott itt a tudatlanul és lelki- irányban foglalkoztatja. Nem akarunk e néismeretlenül 

végzett selejtezés, mely az értéke- zettel vitába szállni, csak egyszerűen utalunk 

sebb levéltári anyagot csaknem országszerte nyugati analógiákra, Németországra és Angliára, 

megtizedelte. Általában véve elmondható, hogy hol mindez jobban ki van fejlődve, mint nálunk, 

a levéltárak vagy elhelyezésük, vagy őrzésük Az ősfa nagyiparosokról pedig teljesen egy 

és gondozásuk tekintetében megrovás alá véleményen vagyunk a cikk írójával. A levélesnek 

s hogy a levéltári anyag — mely tudo- tárosoknak az érvényben levő Vármegyei Úgy-

96 

viteli Szabályzat a magánfelek részére való jesztésében kifejtette, hogy a megye, levéltar, 

kutatást megengedi. Hogy ezeknek a kutatá- intézménynek rohamos hanyatlása annál nasoknak 

a terjedelme néha nagyobb mértéket gyobb aggodalomra ad okot, mert a levéltárak 

öltött, az is előfordult; de azt is mérlegelni mostani állapotukban nem hogy tudományos 

kell, hogy a magánfeleknek, a közönségnek, rendeltetésüket teljesítenék, de még a bennük 

mi áll inkább érdekében : a levéltáros megbiz- fölhalmozott történeti emlékek gondozása és 

ható munkásságát venni-e igénybe, aki minden , biztossága tekintetében sem nyújthatnak kellő 

kiadványáért hivatali állásával felelős és ezért garanciát. A nagyobb veszedelem elkerülése 

igen mérsékelt tiszteletdijakra tarthat számot, céljából tehát azt indítványozza, hogy a közavagy 

az u. n. kamarási irodákhoz fordulni, igazgatásnak immár küszöbön álló rendelkezéamelyeket 

a cikk Írója igen elmésen aposzt- sével kapcsolatban a levéltárak minél előbb 

rofál ?! A cikk befejezése a következő: állami felügyelet alá vétessenek. Ebből a célból 

„Ezekhez járult, hogy a mai, rengeteg megfelelő tudományos készültséggel rendelkező 

munkaerő fogyasztással dolgozó megyei köz- szakférfiu kiküldését javasolja, a kinek köteigazgatás 

a nagyobb minősitéssel, intelligencia- lességévé tétessék, hogy valamennyi megyei 

val és munkaképességgel biró levéltárosokat levéltárat rövidesen megvizsgálván és tanula 

maga különös céljaira egészen kisajátitotta. mányozván, állapotukról körülményes jelentést 

Az úgynevezett jól használható levéltárosok s a szükséges intézkedésekre nézve az ellenőrtöbbnyire 

mint állandó szakreferensek — zésre jogosult minisztériumnak okadatolt javasanyakönyvi, 

vizügyi rendes előadók — mű- latot tegyen." 

ködnek. Sokan a magukban véve is elég dol- A javaslat folytán a belügyminiszter dr. 

got adó állami anyakönyveken kivül alig is- Komáromy András országos levéltárnokot bizta 

mernek egyebet a levéltárból, mint az ujabb- meg a levéltárak megvizsgálásával és működékori 

alispáni és közigazgatási bizottsági aktákat; séhez a törvényhatóságok támogatását kérte 

hetven százalékban irattárosi teendőket végez- leiratában. 

nek, sőt akad közöttük olyan is, a ki még a Igen örvendünk e ténynek, mert az első 

gondjaira bizott levéltár kulcsával sem rendel- lépés a vármegyei levéltárak állami felügyelete 

kezhetik, jóllehet az erkölcsi és anyagi fele- alá helyezésének, esetleg államosításának. A 

lősség elsősorban őt terheli. Nem csoda tehát, belügyminiszter megbízottja siralmas állapotohogy 

panaszkodnak és mód nélkül el vannak kat fog találni a vármegyei levéltárak közt, 

keseredve, kivált mikor azt tapasztalják, hogy elsősorban a levéltárak elhelyezése tekintetében, 

szerencsésebb helyzetben lévő kartársaik, akik meglátja azok túlzsúfoltságát, padlásokon, pintisztán 

csak levéltárosi hivatásuknak élhetné- cékben, piszkos odúkban; látni fog levéltáronek, 

idejük nagyrészét a nemesi ügyeknek sokat, akik (főiskolai képesitésük ellenére) 

szentelik, azzal a levéltár rovására egész bátor- anyakönyvvezetők, igen sok helyen irattárosok, 

ságosan, iparszerüen foglalkozhatnak, mert a esetleg az irodai szerek, nyomtatványok, (régebkötelességmulasztás 

következményeitől megóvja ben a marhalevelek) kezelői is ; de majd elérőket 

az ellenőrzés hiánya. 

kezik derültebb tájakra, ahol a kultúra szellője 

Ezek a szomorú tapasztalatok arra indi- kifújta a levéltárak évtizedes porát s az elméktották 

Csánki Dezső dr. országos főlevéltárost, bői is a konzervatív felfogás quieta non movere 

aki ugy is mint a történelem müvelésére kényelmes jelszavát, ahol a levéltárnak tágas, 

alakult s a hazafias szellem ébrentartására hi- levegős helye van, mert sem börtönnek, sem 

vatott Magyar Történelmi Társulat ügyvezető istállónak nem szolgált a rendi vármegye fényalelnöke 

és a Tudományos Akadémia Törté- korában, ahol örömmel dolgozik a hivatásának 

nelmi Bizotttságnak elnöke állandó figyelem-, élő és azért lelkesülő Íródeákja a régi vármel 

kiséri s bizonyos tekintetben irányítja a megyének. Mi sokat várunk e felügyeleti vizslevéltári 

ügy fejlődését, hogy a pusztulásnak j gálattól, amely a levéltárak eddig elhanyagolt 

indult nemzeti közkincsek megmentése érdeké-1 ügyét felszinre hozza és ha sorsunkon változben 

a belügyi kormánynál felszólaljon. Fölter- I tatni hivatott, azon csak javíthat. (— a)

97 

Elnöki jelentés. 

Tekintetes Közgyűlés ! 

Azok az események, melyek 1913 február 

23-án megtartott 

közgyűlésünk óta a törvényhozás 

életében 

Egyesületünk köréből. 

folytak le, arra késztettek, hogy 

elnöki tisztemből folyólag kötelességszerüleg 

összehívjam a Levéltárosok Országos 

Egyesületét. 

Ez alkalommal módjában lesz állást foglalni 

a levéltárosi kar érdekeinek a vármegyei 

közigazgatás államosításával várható megoldása 

körül, nevezetesen a képesités kérdése 

és a törvényhatósági (városi és vármegyei) 

levéltárosok illetményeinek egyöntetű rendezése 

tárgyában. 

Miután mi a jövőnek 

is dolgozunk és a 

tervezett törvény is a közigazgatás jövő alapjait 

akarja reformjában lefektetni, fontosnak és 

megvalósitandónak tartjuk a közigazgatás 

reformjával kapcsolatban 

reámutatni a levéltárak 

reformjára is. Ezzel a kérdéssel előbb 

utóbb 

foglalkozni kell a közvéleménynek és a 

törvényhozásnak egyaránt. Az alkotmányos éra 

óta, a magyar nemzeti állani fokozatos kiépítése 

nagy müvével intézmények létesültek, a 

már meglevő intézmények keretei bővültek a 

nemzet kulturális és gazdasági életének kifejlésével. 

Csak az igazságügyi és pénzügyi reformokra 

kell reámutatnunk. Az adófelügyelöi 

intézményből a pénzügyigazgatóságok szerve 

fejlődött ki és a maga 

szövevényes gépezetével 

az áll;, mi adminisztráció gazdasági alapjául 

szolgál; a jedikatura terén a kir. ítélőtáblák 

decentralizációja, az uj bűnvádi 

perrendtartás, 

az esküdtszék intézménye, és az uj sommás eljárás 

a bíróságokat egész más képre formálta 

át 1872. óta, amikor a közigazgatástól elválasztatott. 

Mindezek maguk után vonták a hivatali 

tárgyalások okirattárának természetes 

növekedését, úgy, hogy ma nem alap nélkül 

állitjuk, hogy gondot 

okoz az állami kormányzatnak 

ezen felhalmozódott anyag elhelyezése. 

Más 

oldalról a káptalani és hiteles helyi levéltárak 

elhagyatottsága, a becses történeti anyag 

parlagon heverése és kihasználatlan volta is 

valamelyes megoldást sürget. 

Ezért szinte kézenfekvőnek 

látszik a megoldás a levéltárak! 

államosításával és ez nem más, mint a kerületi 

állami levéltárak létesitése, hova a vármegyék, 

állami hatóságok és intézmények — a 

káptalani 

levéltárak is — a tulajdonjog érintése nélkül 

— beosztandók lennének, amit azt a fejlettebb 

közigazgatással rendelkező nyugati 

is láthatjuk. 

államokban 

A levéltárak államosítása viszont a levéltárosi 

kar képesitési kérdését veti felszínre, mely az 

1883. 1. t.-c. tarthatatlan és idők folyamán 

elavult e tárgyú intézkedését lesz hivatva a 

kornak megfelelően rendezni. 

Hogy ez menynyire 

nem illik be a mai viszonyok közé, elég 

legyen arra hivatkoznunk, hogy karunk 75" "- 

ának van főiskolai képesitése. A képesités 

kérdése tehát a legsürgősebb feladatok egyike 

és nekünk azon kell lennünk, hogy ez karunk 

érdekeinek és igényeinek 

megfelelően rendeztessék. 

A képesités rendezése maga után vonja 

az illetmények uj szabályozását és ezek előtt 

előtt azoknak a sérelmeknek orvoslását, amelyek 

az 1912. LVII. és LVIII. I. cikkekben körvonalazott 

elvek alapján szenvedett a levéltárosi 

kar. 

Jelentem, hogy időközben Egyesületünk 

folyóirata, a Levéltárosok Lapja dr. Alapi 

kartársunk szerkesztésében 

már 3-ik füzete is megjelent, hogy 

Gyula 

megindult és annak 

kapcsolatul 

szolgáljon közöttünk, kik eddig egymástól 

távol magunkra hagyatva, elszigetelve éltünk. 

Ennek tulajdonítom azt is, hogy időközben 

10 kartársunk lépett Egyesületünk kötelékébe, 

kikkel együtt tagjaink száma 75-re emelkedett. 

Vannak, sajnos, kartársaink, akik hiányzanak 

még sorainkból; a közöny, fásultság oka-e 

ennek ? nem kutatjuk ; mindenesetre 

szeretnők 

teljesnek látni a csatasort az érdekeinkért 

megvivandó harcok előestéjén ! 

Ezekben kívántam reámutatni teendőink 

programjára, 

melyet a közgyűlés bölcs elhatározása 

és birálata alá 

bocsátok. 

Zombor, 1913 október 1. 

Popovits 

Sebő 

Bács-Bodroif vármegye fölevéltárosa 

és tb. föjegyzöje, elnök.

Jegyzőkönyv, 

melyet felvettünk Budapesten 1913 október 1-l-én a Törvényhatósági 

Levéltárosok Országos Egyesüleléhen Popovits 

Sebő elnöklete és dr. lapi Gyula jegyző közreműködésével 

tartolt rendkívüli közgyűlésében. 

1 Az elnök üdvözli a megjeleni kartársakaí. vázolja 

a rendkívüli közgyűlés megtartásának indokait és 

megnyitja a gyűlést. Felhívja dr. Alapi Gwila jegyzőt a/. 

Elnöki jelenlés bemutatására. 

Felolvastatván, tudomásul veszi a 

közgyűlés és az egyesület folyóiratában 

való kiadását elhatározza. 

2. I dr. Alapi Gyula, a Levéltárosok hajija szerkesztője 

bemutatja a szerkeszlö-bizoltsáL' jelentéséi és a 

nyomdai számlál. 

Több elismerö felszólalás után a közgyűlés 

tudomásul veszi a jelentést, a számlára 

történi fizetéseket s a dolgozótársaknak 

köszönetéi és elismerését fejezi ki 

Ezzel kapcsolatban .Miskolczy-Simon János főtitkár 

indítványt tesz. hogy a szerkesztő munkáját az 

egyesület évi rendes tiszteletdíjjal honorálja. 

A közgyűlés a pénztári ;illapothoz 

képest e címen egyelőre 200 K-t megszavaz 

a szerkesztő részére és annak kiűzetésére 

a pénztárost felhatalmazza. 

3. Olvastatván Molnár .Mihály vál. tag indítványa 

a közigazgatás államosítása tárgyában folyó törvény 

előkészítési munkálatoknál a levéltárosi kar helyzetének 

javítására irányuló lépések sürgős megtétele iráni, 

a közgyűlés többek hozzászólása után a 

küldöttség utján való ujabb kérelmezést 

nem tartja célravezetőnek, mert a levéltárosok 

egyesülelének a közelmúltban benyújtott 

memorandumai a belügyminisztériumival! 

feküsznek; ellenben megbízta az 

egyesület vezetőségét, hogy ez irányban a 

kar érdekeit képviselje. 

1. Dr Alapi Gyula két előterjesztést tesz tiszteleli 

tagok választására, melyeket tüzetesen megokol. 

A közgyűlés egyhangú 

tiszteleti tagjai sorába választja: 

Károly belügyminiszteri államtitkárt, 

levéltárosi kar iránt 

lelkesedéssel 

Némethy 

aki a 

érzett őszinte jóindulatát 

a közelmúltban ismételten is kifejezésre 

juttatta, valamint dr. Csánki Dezsö 

országos (öleveit írnokot, a Magyar Történelmi 

Társulat ügyvezető alelnökét. 

;i 

magyar 

levéltárosi kar példás munkásságú vezéréi. 

A megválasztatásn'd 

szidó határozatok 

átadását a közgyűlés kehedéből választolt 

küldöttségre 

bizta. 

">. A jegyző felolvassa Rexa Dezső vál. lag indítványát 

a vizikönyvek vezetéséért járó 

és a törvényhatóságok 

javára fizetendő dijak egy rész'uek a hevéltárosok 

Országos Kgyesülelc rendelkezésére bocsátása iráni. 

A láriívs'T kinuTÜI\én. az elnök az ülést berekeszti. 

A közgyűlés bár az indítványt mindenképpen 

helyesli, azért nem tartja kivihetőnek, 

mert a legtöbb tör\ ényhatósái: 

nem szedi be ;i szóbanfoigó dijakat. A/ 

egyesület réljainak Iáim-gátasára azonban 

más megniilást keres. 

Km II. 

Dr. Alapi Gyula Popvits Sebő 

Komárom várni egy*-* tűlevéKárosa, Bács-Bodn^viírrncsy.' fŐlcvéltá- 

JeRyző. 

tosa es tti főjegyzője, elnök. 

Magyarország Címeres Könyve. 

(Libcr armorum Hungáriáé.) 

(Bevezette Andrássy Gyula gróf, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tud. Akadémia tagja, országgyűlési 

képviselő. — Szerkesztik : dr. Alapi Gyula, Komárom vármegye levéltárosa. Dongó Gyárfás Géza, Zemplén vármegye 

levéltárosa, Gorzó Bertalan Szatmár vármegye levéltárosa, dr. Magasházy Béla, Borsod vármegye levéltárosa, OsvátU 

Lajos, Bihar vármegye levéltárosa, Pálmay József, családtörténetíró Marosvásárhelyt, Petbes Kálmán, Szolnok-Doboka 

vármegye levéltárosa, Romhányi János, Nyitra vármegye levéltárosa. I. kötet, 1913. Grill Károly könyvkiadóvállalata. 

Budapest 4", 16+144 lap, 96 tábla.) 

Összefoglaló címergyüjteményünk kisebb hiányzott a teljességre való törekvés, de termonografiáktól 

eltekintve eddig nem volt, A mészetes : egy vagy két embernek nem áll módmagyar 

címereket idegen nyelvű gyűjtemény'jában az összes közlevéltárak anyagát felkutatni, 

közölte, melyet Nagy Iván, legkiválóbb család-', megismerni és feldolgozni s így a Siebmatörténetírónk 

kezdett meg és Csergheö Géza • cher-féle gyűjtemény bizony hézagos maradt, 

és Csorna József heraldikusaink fejeztek be. | - ... , . 

- , , , , , i L i i J . • i t-zl 

a 

nasry hiányt pótolni a varmegyei 

hnnek a munkának legnagyobb hibára adatainak , . . , i.. , . , 

, , . i, a , . i levéltárosok igyekeztek először es őszinte el- 

1 

foo-yatekossaga volt. A szerkesztőkben nem . . . ° , . . . . 

j ismerest erdemei az a — kedvezőtlen gazdasági 

A J 

. I- ^^n.aehers Wappenbneh. »er ungarisehe konjunktúrákon hajótörést szenvedett - kisér- 

Adri von Cnza v. (.serglivn inul Iviin v. Najiv. Ninrihcic. ' ' 

Bauer ii. Raspr 1885 1887. 1 - IV. Sup|.l. liíiml IS!H. ' létük, mellyel e nagy munkálatot saját kiadá-

99 

sukban 

óhajtották a szakemberek és a közönség 

rendelkezésére 

bocsátani. E munkából csak 

az első, tájékoztató füzet jelent meg, ez után 

a kiadást az ismert Grill Károly kiadó cég 

vette át, de a szerkesztői gárda, kiket 

fentebb 

elősoroltunk, megmaradt, sőt az magát állandó 

munkatársakkal egészítette ki, hogy így a 

munka teljességét lehetőleg biztosítsa. 

Ez alapjában sikerült is a szerkesztőségnek. 

Igen természetes, hogy minden címert kiadni 

teljes lehetetlenség, mert összegyűjtésük 

leküzdhetlen akadályokba ütközik. Számolni 

kellett tehát a helyzettel és kiindulási talapzatul 

a vármegyei levéltárak címeranyaga 

kínálkozott. 

Sok-sok ezer címer van ezekben felhalmozva 

és szórványosan ismertetve is. Rendszeres feldolgozás 

erről még nem jelent meg.'- Tehát 

az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és 

az Erdélyi Múzeum levéltárán 

kivül a vármegyei 

levéltárak cimeranyaga, mely az élő nemességi 

gyakorlat és az időközi vizsgálatok eredményeiből 

gyűlt egybe, kétségtelenül elsőrangú 

forrásul szolgál Magyarország Cimeres Könyvéhez. 

A cimeres könyv szövegrészében 

Abauj, Alsófehér, Arad, Árva, Bács-Bodrog, 

Bars, Baranya, Bereg, Bihar, Borsod, Csongrád, 

Győr, Hajdú, Heves, Hont, Hunyad, Kolozs, 

Komárom, Krassó-Szörény, Marinaros, Maros- 

Torda, Nógrád, Nyítra, Pest, Sopron, Szabolcs, 

Szatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, 

Temes, Torna, Turóc, Udvarhely, Ung, Vas, 

Veszprém, Zala és Zemplén vármegyék levéltáraira 

történik hivatkozás, tehát a vármegyék 

levéltárainak felénél nagyobb része van képviselve, 

mert az alföldi nagy vármegyék és a 

nemzetiségi vármegyék levéltárai aránylag csekély 

Nobilitaria anyaggal rendelkeznek. Mindenesetre 

szerettük volna látni a hiányzó néhány nagyobb 

vármegyét is e műben (Liptó, Pozsony, Szepes, 

Trencsén stb.), hol a nemességi anyag számottevő. 

A vármegyéken kivül Kassa, Kolozsvár, ható, sohasem hagyja el, ami különösei becses 

Marosvásárhely. Sopron, Székesfehérvár törvényhatósági- 

és Jászberény, Nagybánya rend. tan. alogusok számára; gyakran pedig kamarási ős- 

jés nélkülözhetetlen forrásmunkává teszi a gene- 

városok levéltárai is vannak emlitve a munkában, fákra történik hivatkozás vagy a belügyminiszter 

ezenkívül az esztergomi hercegprímás, székesfő- 

elismerésére, idézve a jóváhagyás számát is. 

káptalan, egri főkáptalan, csanádi, pécsi, szepesi, 

váci, váradi káptalanok, a jászói és leleszi 

' Horváth Sándor sokat Ígérő kritikai munkája 

Rexa Dezső összefoglaló gyűjteménye az ötödik, az első 

füzetnél megakadt. 

és kolozsmonostori konventek, a kolozsvári, mármarosszigeti, 

marosvásárhelyi és sárospataki ref. 

kollégiumok, az ujtordai ref. egyház, Gyéres 

község, a kassai Rákóczi- és a Székely Nemzeti 

Múzeum (Sepsiszentgyörgy) levéltárai. De 

több magánlevéltár is megnyílt a 

szerkesztőség 

előtt és becses anyagukból hozzájárultak a mű 

kiegészítéséhez, így: a Barköczy, Békássy, 

Bydeskuthy, Csaplovics, Csorna (Csorna József, 

a neves heraldikus igen 

értékes munkássággal 

működött közre a mű megjelenésén), Diószcghy, 

Fáy, Fövénycssy, báró Jeszenák, Kiss Bálint cs. 

és kir. kamarás, Kubinyi, Madossevich-Horváth, 

Pálmay, Róth, Szadeczky, Thurzó, Vécsey báró 

és az első helyen említendő Teleki család gazdag 

levéltára szolgállak 

forrásul a munkához, melyeket 

az egyes családok közlései egészitenek ki. 

E közvetlen források mellett genealógiai 

irodalmunk szolgáltatta 

a munkához az adatok 

többi részét. A folyóiratokban szétszórtan megjelent 

adatok, egyes vármegyék és családok 

monográfiái, tudományos intézetek kiadványai 

lelkiismeretes felhasználásával találkozunk a nagy 

műben, mely a Siebmacher-féle gyűjteményt 

veszi elsősorban figyelembe. De mig a Siebmacher 

A-Cz anyaga 1129 eimert ad közre, 

addig Magyarország.Cimeres könyve 1637 címert; 

ez a szám mutatja a két mű közt fennálló arányt, 

a teljesség szempontjából, mely ily gyűjteményeknél 

az első és főszempont, a két mii 

között levő külömbséget egész világosan kifejezi. 

Az emiitett 1637 szám azonban csak a 

címer ábrázolásokra vonatkozik, azonban a 

szövegrészben jóval több a címerek száma, 

melyek forrása és holléte mindenütt gondosan 

fel van emlitve. Az A-Cz anyag valójában 3677 

család címeréről nyújt tájékoztatót és ehhez ad 

1620 ábrát. A munka rendszere az, hogy vagy 

cimerrajzot, vagy ennek hiján kimeritő leírást közöl 

és a hivatkozást, 

A 

hogy az illető cimer hol talál 

cimerek rajza! hűek és heraldikai szempontból 

nem kifogásolhatók. A színnyomás 

pedig a kromolítografia mai technikája színvonalán 

van és a legtöbb cimer öt szinnel van

100 

nyomva; kivételt csak a pecsétek tesznek, lyeknél vagy a levéltári hivatkozás maradt el, 

amelvek vörös alapszinéböl emelkedik ki a fekete vagy a kihirdetés megtörténte, vagy a felhaszcimerrajz. 

\ nált adat hollétéről nem ad számot a szerkesztő, 

A szerkesztő — ugy tudjuk, a cimerek vagy hiányosan közli (Berecz úrnál, Takács 

festője és rajzolója is — lelkiismeretes munkát úrnál, Debrecen, ez nem elég.) 

végzett. Ezt a hamisítványok falsorolásával A hivatkozás és utalásokra, mely az át- 

(Balogh de Malonta, Basoghi, Csernyakóczy tekintést és a mü használhatóságát fokozza, 

alias Szabó, Czuka-Szabó) is igazolja, amelyek szintén van észrevételünk. Az utalásnak mindig 

a címtárból törlendők. Gondosan megjelöli a meg kell történni, ahol a család ragadványgyakorlatban 

kialakult (pl. Barcsay), vagy a nevet visel ; ezt nem találjuk meg minden 

forrástól (pl. Síebmacher) való eltéréseket 1 esetben (Borbély de Zilah alias Balogh, Bor- 

(Buzínkay, Császár de Füzesabony, Cserényi, bély alias Aranyos, Csonka aliter Borbély) Ezl 

Czuppon, Czvetkovics stb.) Részletezése azon- azért említjük meg, mert ennek jó része a kőbán 

a másik végletbe sodorja, t. i. azonos csa-' vetkező köteteknél pótolható lesz. 

ládokat külön tárgyal, (Baichy és Bajcsy, Barbél, Némely hibát kell még helyreigazítanunk, 

Borbél, Borbély), a mi az áttekinthetőség mely ha ilyen nagy anyagnál előfordul is, azon 

rovására megy ; pl. kevés értelme van az megütközni alig lehetséges, de néhányat felemiiilyen 

osztályozásnak: Ajta;', Ajtay, Ajtay, tünk a jövő munkája érdekében. Bathó. Az im- 

Bányai és Bányay, Baranyi, Baranyaj, Ba- petráns nem György, hanem Gergely; a címer 

ranyay és Baronyay, Czirke és Csirke de heraldikailag sem helytálló, mert az oroszlán 

Huszt, Csók és Czók de Hosszuasszó, Csín- a pajzs jobb oldala felé fordul ; a címertakarók 

dery és Czindery, Csíkmántori és Czikmántory, Baranyay de Bodorfalva. A család a bodorfalvi 

mert tudjuk, hogy ez csak az ortográfia alá- előneve mellett sákosfalvi előnév használatára 

rendelt és jelentőség nélkül való kérdése, ami is jogosult és azt használja is. Barócs de Barócz 

nem jelent semmit az oklevelekben, legkevésbbé Barócz vel Barócz helyett. Bogyay de Várkülön 

családhoz való tartozást. Itt egyedül bogya és Nagymad (Nagymád h.) Középkori 

az elönév lehet iránytadó az egyes családok (és nem XVIII. sz.) donácíós család. Bc/rczau 

elválasztására. Néhol a sorrend laza. (Bende.) de Jeskófalva. A nemesség eredete kétséges. 

A címerek közlésénél elég óvatossággal Botka de Kis Lapás. A címeres levélben az 

jár el. Itt jól tudjuk tág tere nyilik a kritika- 1 elönévnek nincs nyoma. Boncz de Bonczhid. 

nak és a tartózkodásnak. Családi közléseknél Két teljesen különböző család van itt összemindez 

ki van zárva, éppen azért a családi foglalva. A másik Boncz család nem él a 

adatok nagy óvatossággal volnának kezelendők, „bonchidi" előnévvel. Bokányi de Bököny. 

A szerkesztőség felemlíti egyhelyütt (Csopey), Helyesebben Beökönyei Beökönyi; itt hiányhogy 

óvatosságból nem veszi fel, ellenben zik Najmajer névvel való vonatkozás, melyet 

kritika nélkül használ olyan forrásokat, amelyek 1863-ban változtattak meg. Csákány. Hibás 

csak kritikával használhatók. (Magyarország közlés Csákváry helyett. 

vármegyei és városai) és sok önkényes adatot Rosszul hangzik fülünknek az ismételve 

tartalmaznak. Nem oszlat el kétséget az ilyen előforduló cs. kir. kamarás elnevezés, a közjoközlés: 

Lengyelországból érkezvén, később (?) gilag helyes cs. és kir. kamarás helyett (Bormagyar 

nemességet nyert (Balugyánszky de nemisza, Barabás de Márkusfalva stb.) Hiteles 

Felső et Alsó Olsva) avagy a Burián de Nagy- asessort olvasunk egy helyt hites helyett (Bán), 

csepcsény címer. Fölösleges a Benesch de Országos Nemzeti Múzeum fordul elő Magyar 

Beneschau család felvétele, mely nem magyar. Az Nemzeti Múzeum helyett. Nemességagyi biró 

adatok közlése (kihirdetés stb.) hiányzik ezek- (Bakay) valószinü a iudex nobilium (judlium) 

néla címereknél: Aspremont—Linden, Auersperg szolgabíró helyett, mert külön nemességügyi 

gróf, Avakumovits, Bachich, Baló de Nagybacon,; bírákat nem ismerünk. A helyesírás néhány 

Bangya, Bányay, Baranyai de Csehi, Boday, Bog- anakronizmusától eltekintve (pl. ilyen irásmódnár, 

Boró, Bortenstein báró, Bozsaky, stb., me- I dal találkozunk : Sigmond király (Bárczay),

101 

Rákóczy Sigmond (Bedeö); Székelylófö lófő- Sajnos, e tekintetben a könyv sok kívánnivaló; 

székely helyett is előfordul. (Bálás). Nem sze-! hagy fenn s a szövegben előforduló sajtóhibák 

retjük olvasni az ilyen keresztneveket, melyek- javítása azoknak csak egy kis töredékét adja. Erre 

nek van magyar jelentésük is : Melchior (Ary) j a kiadónak kellene nagyobb gondot forditania, 

Tadáus (Attems) Hieronim (Bors) a mag-yar mert ily munkánál a nyomdai korrektúrával 

Menyhért, Tádé, Jeromos stb. helyett. Idézi megelégedni nem szabad. Reméljük, a többi 

egyszer-kétszer a leleszi káptalan-t konvent kötetnél ez a kifogás elesik, 

helyett (Bozsoki). A helynevek Írásánál is Az előadottak alapján genealogiai iroegyöntetűbb 

eljárást kell követni. Nem Írunk 

( 

dalműnk nagy nyeresége gyanánt üdvözöljük 

Szathmár-t és Borsód-ot. S hogy minden észree 

munkát, melyre büszkén hivalkozhatik a 

vételünket kimerítsük, a rövidítések terén egy- levéltárosi kar. Nem hiányozhatik ez egy 

öntetüséget szeretnénk látni, azt, amit a rövi- könyvtár- és levéltárból sem, mert évtizedeken 

ditések magyarázatában olvasunk. (Siebmacher 

á t 

forrásmunkája lesz a gencalogusoknak. A 

rövidítése) Siebm. W. helyett találunk W. U. A., szerkesztőségben szeretnők látni az Országos 

Ung. A. stb variánsokat L. R. (libri regü) helyett Levéltár, a Nemzeti Múzeum és az Erdélyi 

Kk. (Királyi könyvek), stb. -Múzeum levéltáraínak egy-egy genealógiával 

A sajtóhibától lehetőleg szerettük volna foglalkozó lisztviselőjét, 

mentesnek látni ily monumentális szép müvet. —/ /— 

Levéltáraink köréből. 

Tisztelgések. A Törvényhatósági Le- író, 1877-ben lépett a wieni cs. és kir. házi, 

véltárosok Országos Egyesüle Némethy Károly udvari és állami levéltár szolgálatába, melynek 

államtitkárt és dr. Csánki Dezső országos fő- 20 éven át volt igazgatója. E nagy kitüntetés 

levéltárnokot tiszteleti tagjai sorába választotta, kevés magyar tudósnak jutott még osztályré- 

Az erről szóló határozatokat október 14-én szül. Érdemes történetírói munkája elismeréséül 

nyújtotta át Popovits Sebő egyesületi elnök a M. Tud. Akadémia 1880-ban tagjai sorába 

vezetése alatt Köszeghi Sándor egyesületi választotta meg. 1893-ban Salamon Ferenc 

alelnök, Miskolczy-Simon János főtitkár, Rom- tanszékére hívta meg a budapesti egyetem, de 

hányi János pénztáros, Molnár Mihály vál. lag ennek nem tehetett eleget. Magyarország XVI. 

és dr. Alapi Gyula jegyzőből álló küldöttség, és XVII. századi történetéhez nagybecsű dol. 

Némethy államtitkár a küldöttséget szivesen gozatok at irt és szerkesztette Magyar Országfogadta 

és annak a reményének adott kifejezést, gyűlési Emlékeket. Nyugalomba vonulása alhogy 

a levéltárosi kar érdekében hivatali hatás- kalmával államtitkári címet és magas kitüntetést 

körében lerz alkalma figyelmüket viszonozni, nyert. 

Csánki Dezső hosszabb beszédben vázolt a Dongó Gyárfás Géza. Nagyérdemű 

küldöttségnek és kifejtette azokat az irányéi- ) kartársunk mostanában töltötte be hatvanadik 

veket, melyeket a vármegyei levéltárakról ma- ' esztendejét. Egy tudományos és munkás életgának 

megalkotott. ígéretet tett, hogy a kar pályát jelent ez a név, melynek viselője nem 

érdekeit tőle telhetőleg szivén viseli és a köz- régi levéltárnok, de hivatása, hajlamai régóta 

igazgatás küszöbön levő államosításával, amenyi- erre a pályára terelték működését. Még Zemplén 

ben erre alkalma nyílik, meg fogja védeni, vármegye főszámvevöje volt, mikor az „Adalé- 

Ezután a küldöttség tagjaival lekötelező elözé- kok Zemplén vármegye történetéhez" c. folyókenységgel 

beszélgcteti levéltár kérdésekről. iratot meginditotta vármegyéje megértő, lelkes 

Károlyi Árpád nyugalomba vonult, támogatásával. Husz vaskos kötet „Adalék" 

Károlyi Árpád, a wieni cs. és kir. házi, udvari van már együtt, melynek ezer- és ezernyi sora 

és állami levéltár igazgatója, a M. Tud. Aka- került ki tollából. Vármegyéje igazán hálás 

démia rendes tagja a mult év végével nyuga- ' lehet érte, hogy levéltárát tiz évvel ezelőtt, 

lomba vonult. Károlyi Árpád, a kiváló történet- 1903-ban gondjaiba vette, meri benne történe-

102 

tének, multjának hivatott krónikását nyerte meg. kon át megnyilvánult a megyei tanácskozásokon 

A Zemplén c. lapban olvastunk egy cikket ez ! és összejöveteleken. Ha hiba volt benne, a 

alkalomból, mely „Zemplénvármegye kalamárisa" magyar sinylette meg, ha nemes gondolkozás 

cim alatt méltatja érdemes kartársunk munkásságát. 

A sok szeretettel megirt cikkből a követ 

í Ennek a sokféle vonatkozásokra kiterjedő 

vezényelte, akkor hazánk látta hasznát, 

kezőket közöljük: 

' több évszázados eseményeknek eddig még legjelentősebb 

mozzanatai tekintetében sem méltányolt 

nagyhorderejű történetnek felkutatására 

A magyar kultúrának egyik igen jentékeny 

munkását üdvözlik ezen sorok, aki határt nem 

vállalkozott a legnemesebb rabies divinaval 

ismerő tudását teljesen Zemplénnek szentelte. 

Dongó Gyárfás Géza. Ebben a munkában kalamárisát 

oly kitartó buzgólkodás vezényelte, 

Bár Dongó Gyárfás Géza oly egyéniség, aki 

bármely téren kiválókat alkotott volna, ő annak 

amelytől még a Gondviselés sem vonhatta meg 

a megyének dicsőségét hirdeti, amely évtizedeken 

át vendégszerető uj otthont nyújtott neki. 

támogató kegyelmét. Azon iratcsomó, amelyet 

porlepetten Dongó vett kezébe talán évtizedek 

Itt élte le boldogabb napjait hűséggel imádott, 

pihenő érintetlensége után, mindig mond egy 

szerető hitvese mellett, akit oly mély, benső 

meg nem Írott történeti részt hazánk történeti 

gyásszal sirat még ma is, aki törekvéseinek 

múltjáról. 

legigazabb megértője és támogatója volt és aki 

magasztos életcélját a legelsőbben és legjobban 

Azonban Zemplénvármegye kalamárisa 

tudta megérteni. Itt nevelte a haza jelentékeny 

leközli az Adalékokban az iró hátsó gondolatait 

szolgálatának gyermekeit. Itt találta meg azon, 

és a cselekvő és szenvedő emberek igazi szerepeit 

is. Ezért hü tükre folyóirata Zemplén év 

bár kicsiny, de hűséggel vele kitartó baráti 

kört, amely oly készséggel szolgálja ambícióit. százados múltjának. Es itt az igazi tudós méltányossága 

a legfinomabb tapintatossággal jár 

Itt készitett elő egy generációt a magyar művelődés 

sáfárjaiként. Ezen lapok hasábjain szántotta 

kalamárisa a legszebb és a legterméke 

között. Éppen ugy nyújt igazságot a „nemtelen"- 

el. Nem ismer különbséget ember és ember 

nyebb barázdákat Zemplén javára évek hosszú nck, mint a nemesnek. Soha felekezeti különbséget 

művelt lelke nem nyilvánít meg. Minde 

sorain : télen-nyáron, jó időben, rossz időben. 

Innen szóljon hozzá legmelegebb érzelmekkel a nütt csak a szépet és a jót keresi. Es ahol ezt 

köszöntő szózat díszes pályafutása mai határjelző 

napján, élete tartalmas éveinek hatvanadik dogságban a szeme, amely mintegy önkéntelenül 

megtalálja, örül a szive, felcsillámlik igaz bol 

fordulóján. 

ajkára adja a szavat: Mindenkoron voltak eszményi 

emberek Mert Dongó Gyárfás Géza 

Midőn még Magyarország vármegyei aktakincsei 

teljesen némák voltak, midőn még szé 

eszményi nemességü gondolkozást rejt szívében. 

Minden komoly tudományos és hazafias 

les e hazában senki sem gondolt arra, hogy 

igyekezetet a végtelenségig nagyrabecsül. A 

évszázados dokumentumaink mily sok dicsőséget 

mellett, hogy mások iránt elnéző, hibákat megbocsátó, 

maga iránt a kíméletlenségig szigorú. 

rejtegetnek, midőn még alig figyeltek azon 

archívumokra, amelyeket a honi megyei székházakban 

őriznek, Dongó Gyárfás Géza sas 

Képes egyetlenegy, mások előtt jelentéktelennek 

látszó adat miatt az egész levéltárban 

szeme és éles eszű judiciuma felfedezte nekünk 

órákig kutatni és napokig valósággal nyugtalan, 

azon beszédes iratokat, amelyek örök nagyságban 

hirdetik a magyar erény küzdelmeit és 

ha egy felvetődött kérdést megfejteni nem tud. 

Olyan lelkiismeretes, mint amilyen férfiakat 

diadalait a kisebb székhelyeken és azon néha 

csak a tudós német egyetemek tudtak nevelni 

hibás, de legtöbbször dicső fényben ékeskedő 

világhirü professzoraikban. És csak a magyar 

hazafias fellendüléseket, amelyeknek szemtanúi 

viszonyok nehézségeiben rejlik, hogy a vidéki 

voltak ezen fiók parlamentek. Mint minden hatalmas 

épület szilárd alapra van fektetve, ugy 

elszigeteltség közepette élő tudós eddig még 

általános országos elismerésben nem részesült. 

hazánk évezredes meginghatatlansága arra a 

honfi erényre támaszkodik, a mely évszázado- 

Dr. Goldbergei Izidor.

Az országos levéltár köréből. Dr.l Uj tagjaink. A Törvényhatósági Levéltárosok 

Országos Egyesülete tagjai sorába dr. 

Lutter János országos levéltári segédfogalmazó 

az egri jog-akadémiára a római jog tanszékére Miklósy Zoltán, Selmec- és Bélabánya that. 

neveztetett ki. 

jogit városok főlevéltárosa, dr. Molnár István 

A komáromvármegyei levéltár Somogy várm. főlevéltárosa és Székely László 

látogatói. Előkelő látogatói voltak a Komáromvármegyeí 

Torda-Aranyos várm. főlevéltárosa és Gálocsy 

levéltárnak: Jankavich Béla Zoltán Ungvm. levélt, rendes tagokul léptek be. 

vallás- és közoktatásügyi miniszter tekintette Levéltári kutatások. A napi sajtóból értesülünk 

meg, ki a komáromi tanintézetek megtintése 

levéltáros kartársaink két érdemes munkájáról. 

Itr. Gárdonyi Albert Budapest székesfőváros levéltárosa 

céljából két napon át Komáromban időzött. A 

a budai vél mezőre vonatkozó levéltári kutatás közben 

miniszter gazdaságtörténeti ügyek iránt érdeklődött 

Martinovics apát és társai sírja belvél megállapitolla. 

és megtekintette a vármegyei levéltár Kiről a nevezetes eredményről a budapesti sajtéi Imsz- 

árpádkori okleveleit. — A komáromi kultúrház szabb közleményekben számolt be. — A l'éesi Napié. 

felavatása alkalmával pedig Benedek Sándor 

1ÍH;I oki. 12-ik száma pedig Cserkúti Adolf váro>i főlevéltáros 

államtitkár látogatta meg a levéltárat, lollából boz érdekes közlést a péi>i llamerli 

hol az 

ház múltjáról, mely lörténeli és családtörténeti (a kibalt 

előkelő vendégeket dr. Alapi Gyula főlevéltárnok l'olrovszky esalád. a gyulai (iaal, llorválb, Pávies. IVtr'is, 

kalauzolta és adta meg a kivánt felvilágosításokat. 

Skcrletz, l'elsőbüki Nagy esaládok) vonatkozásainál fogva 

Levéltár vizsgálat, Biharmegye szépen rendezett 

érdeklődésre s/.álnithat. 

Beszüntetett levéltárnoki állás. 

gazdag levéltárát Miskolczy Ferenc főispán és Fráter Szatmár törvényhatósági sz. kir. városban tör 

Barnabás alispán meglátogatták és mind a húsz helyiségét 

tént az a különös esemény, hogy levéltárosa 

megtekintenék. A főispán nagy figyelemmel érdek 

nyugalomba vonulván, az állását egyszerűen 

lődött a levéltár anyaga iráni és elismerésének adott 

beszüntették. A beszüntetés az uj szervezeti 

kifejezési a levéltárban észlett kifogástalan rend felett. 

Az alispán egyuttal felhivta Osválh Lajos fölevéltárosi, 

szabályrendeletből derül ki, amelyből a fölevéltárnoki 

hogy tegyen elöterjesztést az 1828 - 1895-ig hiányzó felekezeti 

állást egyszerűen kihagyta a nemes 

anyakönyvek beszerzése iránt 

város. Igy előállott az a különös eset, hogy 

Nyugalomban. Fodor György, Szatmárnémeti 

Szatmár városának levéltára van, de levéltárosa, 

sz. kir. város levéltárnoka hosszú szol 

levéltárának vezetője, kezelője ninci. Az uj 

gálata után az 1913. év őszén nyugalomba 107. §• „jogi és közigazgatási ügyosztályt" 

vonult. Fodor György 1836 május 30-án született 

szervez, melynek feladata többek közt az ikiató 

és a református teológiai tanulmányokat és kiadóhivatal valamint „a levéltár felett való 

végezte. Polgári iskolai tanár, előbb pedig felügyelet." A 137. §. a polgármester hatáskörét 

lelkész volt és innen lépett 1883-ban városi 

körvonalazza ennek 16. pontja igy hang 

szolgálatba és 1887. óta pedig mint levéltáros zik : „Felügyel a levéltárra és a levéltár rendbentartására-" 

szolgált. A városi levéltárosok helyzetével több 

A szabályrendelet úgy látszik 

cikkben foglalkozott Koncz Akos Debrecenben nem nagy körültekintéssel készült. Szerkesztője 

megjelenő lapjában, A város-ban. 

nem számolt a köteles törvényekkel c-> az annak 

Országos levéltári fogalmazói 

erejével felruházott törvényes kormány 

vizsga. Urbán Iván báró, Aradvármegye főispánja 

intézkedésekkel, melyek a törvényhatóságok 

nagyselmeci Thold Orbán Imre vár 

levéltárairól szólnak, azok ügykörét szabályoz 

megyei főlevéltárnokot, a ki 1913 október havában 

zák, oda fontos közokiratokat (anyakönyvek, 

lette le sikerrel az országos levéltári vizikönyvek, választói névjegyzékek, központi 

fogalmazói szakvizsgálatot, e magasabb képesítésre 

választmányi iratok, erdőgazdasági üzemtervek 

és eddigi kiváló munkásságára való stb.) utalnak. Szatmár városa ugy látszik túl 

tekintettel a VIII. fizetési osztályba nevezte ki. — teszi magát a törvény imperativ rendelkezésein. 

Ujabban értesülünk, hogy Molnár Géza kartársunk, 

Gondol a levéltár rendbentartására, de hogy 

Alsófehérvármegye főlevéltárosa, az or 

ezt levéltáros nélkül, hogy képzeli el, nem ért 

szágos levéltári fogalmazói vizsgát sikerrel tette jük. Ajánljuk az esetet az Országos Levéltár 

le és ez alapon a VIII. fizetési osztályba lépett 

j vezetője és a belügyi in. kir. minisztérium 

elő. 

figyelmébe.

I 

109 

Irodalom. 

Levéltár selejtezés. Szabadka sz. kir. 

város levéltárát selejteztetni szándékozik ; ezért 

A székely vértanuk és a marosvásárhelyi 

ref. temető síremlékei. Szer 

Balogh Károly fölevéltáros azzal a kéréssel 

fordul a levéltárakhoz, hol már a selejtezés 

kesztette : Pálmay József. Budapest 1913. Grill 

megtörtént, hogy bocsássák rendelkezésére a 

Károly könyvkiadóvállalata. 8", 137 1. térképpel. 

— A családtörténetnek legelső rangú for 

selejtezési szabályzatokat, nyomtatványokat és 

egyéb direktivákat. 

rásai az anyakönyvek, azonban mi tudjuk legjobban, 

akik genealógiával foglalkozunk, hogy 

Hibaigazítás. Folyóiratunk e számában Nemesség 

igazolás Nyitra vármegyében 1754 55-ben c. közleménynél 

kimaradt a szerző: Romhányi János neve. 

országos törvény rendelte ugyan el az anyakönyvek 

két példányban való vezetését iif!\ani'y. történi tördelési liilia folytán A llanzély család 

1829-től, 

c. dolgozatnál is. u;el\nek szerzője Misknlczy-Sirr.on mégis igen kevés levéltárban van meg 

János szerkeszlőlái >unk K hiáimkal ez ólon hozzuk 

azok teljes gyűjteménye. A temetők sírfeliratai 

heh re, 

tehát az anyakönyvekhez hasonlóan egészen 

A 10 éves selejtezés Alsófehérr közhitelű dokumentumok gyanánt fogadhatók cl 

megyében. Alsófehérmegye közönsége a és érdemes munka ezek összegyűjtésével foglalkozni. 

Pálmay hasznos könyve jó útba iga- 

vm. fölevéltárnok előterjesztése folytán elhatározta 

az alispáni iratokra nézve a 10 éves zitást nyújt a kutatók számára. Első felében a 

selejtezésnek évenként leendő keresztülvitelét, sírkövek nemzedékrendi adatait sorolja fel, a 

a még 1902. évben alkotott és kormányhatóságilag 

jóváhagyott selejtezési terv szerint s a 

másik részben sírfeliratokat, ma naivnak tetsző 

versezeteket, melyeket a maguk idejében azonban 

mindenesetre költői alkotásoknak tartottak, 

selejtezés felülvizsgálatára az alispán elnöklete 

alatt egy 7 tagból álló, állandó bizottságot 

közöl, függelékül 13 család címerrajzat adja. A 

küldött ki. Az 1913. évi iratok selejtezhető 

képek közt a marosvásárhelyi székely vértanuk 

anyagának összeirása megtörténvén, az így 

(Gálffi, Horváth, Török) emlék obeliszkje, valamint 

a két Bolyai síremléke szélesebb érdek 

készült alapszám szerinti jegyzék a kiselejtezendő 

iratokkal együtt bemutittatott a felülvizsgáló 

bizottságnak, mely azt gondosan átlődésre 

tarthat számot történeti és irodalomtörténeti 

vonatkozásainál fogva. A könyv kapható 

a szerzőnél Marosvásárhelyt, ára nincs 

vizsgálván, felvett jegyzökönyvében a végzeit 

munkálatot — csekély módosítással — helyesnek 

találta. Ennek alapján a törv. hat. bizott 

megjelölve. 

ság elrendelte a selejtezés tényleges keresztülvitelét, 

a kiselejtezett iratokra nézve pedig ugy 

A Nógrádmegyei Közművelődési 

Egyesület évkönyve. A 83 év óta fennálló 

Nógrádmegyei Közművelődési Egyesület 

intézkedett, hogy azok egyelőre a megyeház 

pincéjében helyeztessenek el. A selejtezés tényleg 

keresztül is vitetvén, az arra vonatkozó 

(Nemzeti Intézet) évkönyvének, a Nógrádi 

Naptárnak új folyama most jelent meg Balassagyarmaton 

dr. Fáy Albert vm. főjegyző és 

iratok — közgyűlési határozat, selejtezés felülvizsgálatáról 

felvett jegyzőkönyv — felterjesztettek 

a Belügyminiszterhez. A selejtezést elő 

Miskolczy-Simon János vm. főlevé'tárnok, egyesületi 

jegyző szerkesztésében, 150 oldalon. Az 

munkálataival együtt teljesen és kizárólag a 

évente 5000 példányban, nagyobbrészt díjtalanul 

terjesztett évkönyv történeti tárgyú cikkeket 

megyei fölevéltárnok végezte. 

is szokott tartalmazni. A „Nógrádmegye múltjából" 

című rovatban a folyó évben a követ 

A selejtezés felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv 

szerint: 

kező közlemények olvashatók: Két levél Buda 

teljesen kiselejteztetek . . . 5312 ügydarab 

várának ostromáról; Szendrői Török András 

részben, t. i. némely megőrzést 

alispán temetése; Adatok az utolsó nemesi 

igénylő irat visszatartásával selejteztetek 

128 

felkeléshez; Nemeslevelek Nógrádmegye levéltárában. 

A jövő, 1914. évi évfolyamban pedig 

egyáltalán nem volt selejtezhető 905 „ 

a Kuruckedélyesség és Török foglyok Nógrádmegyében 

című cikkek vannak közölve Az egész 1913. évi anyag tett 6345 ügydrbot. 

Mis-

105 

kolczy-Simon János kartársunk tollából. Ugyanő 

életében e dolgozatba kezd. Fehér Géza befejezi Alel 

írta a Régi magyar személynevekről szóló kuzu területe és neve e. értekezését. A történeti irodalom 

részben dr. Lukinich Imre ismerteti Csánki Dezső: Magyarország 

történeti földrajza V, köletét, Gárdonyi Albert 

közleményt, továbbá a verses beköszöntő, a 

jegyzőkönyv s az év krónikája címíí állandó I 

bírálja Háillai Szabi) Lászlónak A gr. Széchenyi család 

rovatokat; dr. Fáy Albert az évi jelentést. A története II. kötelét: dr. Iváuyi Méla Kempelen: Magyar 

gazdag szépirodalmi részt is tartalmazó évkönyvet 

címtár egészíti ki. 

Komárom vármegye és város tiszti 

cím és névtára, VIII. évfolyama jelent meg 

1914-re dr. Alapi Gyula, Komáromvármegye 

fölevéltárosa szerkesztésében. A címtár tartalmazza 

az említett váró; és vármegye minden 

hatósága, hivatala, egyházi, 

tanügyi, gazdatársadalmi, 

ipari, kereskedelmi szervezete címét, 

ezenkívül az egyesületek, pénzintézetek, iparosok, 

kereskedők címtárát. Ara 2 K. (Spitzer 

Sándor kny. 164 1.) 

Folyó iratok szemléje. 

vis/onválas/ail olvassuk. 

A Turul I. é. füzete dr. Závodszky Levente Közlemények Szepes vármegye Múltjából 

ÍUIÍV évi füzete dr. Főrster .lenö kartársunk 

A llédcr nemzetség és a küzéni monostor c. szép dolgozatában 

c középkori nemzetség eredetére \et újabb; szerkesztésében bő és gazdag tartalommal jeleni meg. 

kutatások alapján világol. Dr. Wertnet .Mór befejezi ' Dr. Iványi líéla tollából közli a IS szepesi város álla 

középkori idegen családról s a Zákányi család 

szolgáltat összegyűjtött 

történetéhez 

adatokat. Bevilaqua Héla a heraldikai 

tipusok kialakulásáról ír, Kosa Dezső kartársunk 

Fejérmegye címeres levelei leírását adja. Vegyes rovatban 

Áldásy Antal szerkesztő Petrus Gentile de Montefaleo 

1478-ból kelt címeres levelét ismerteti, Wertner .Mór 

líokoili (íyörgy királyi jegyző és Pabar Inniuk 

mesterről 

ír kist'1)1) dolgo/.alol, Berwaldszky Kálmán a szepesi 

káptalan levéltárában őrzött i emeslevelek regestáit közli, 

Simon .lános kartársunk Zá völgye címen a /ách családról 

kö/.öl vonatkozásokat. Daróczy Zoltán .lános 

küknllöi föesperes családjának 

nemzedékrendjét írja meg. 

Egyesületi közlés k uláu az Irodalom rovat Sörös 

l'ongrácnak, 

a pannonhalmi bencés rendludós fölevéltárosának 

kiváló tnú'vél Az elenyészett bencés apálságok-al 

ismerteti 

A Századok f. é. 8. füzetében dr. Csánki Dezső 

parenlálja el gróf Teleki Gézát, a M. Töri. Társulat 

elhunyt elnökét dr. Áldásy Antal Zsigmond király római 

császári koronázása c. dolgozatát fejezi be. Fehér 

(ié/.u Alelkuzu területe és neve cimen kezd érkezést 

dr. Melkovic Xeda A felsömagyarországi liél alsó bányaváros 

legrégibb közgyűlési 

végzi be. A Történeti Irodalom 

Szabó Dezső, Zsinka Ferenc, dr. Ilóman 

jegyzökönyvei c. dolgozatát 

rovatban Kovács Ferenc. 

Hálint, Téglás 

(íáhor írnak könyvismertetéseket A tolyóiialszemle ttlán 

Maivzali Henrik számol be a londoni nemzetközi löiténeli 

kongresszusról, végül Vámbéry Ármin és gróf Tekezéshez 

szükség- volna, hogy a nevezett volt-e 

Fogarasi Nagy Pál Íróról szóló érteleki 

Géza haláláról emlékezik meg a füzet. 

vármegyei szolgálatban és mikor ? A működésére, 

esetleg esaládi leszármazására vonatkozó 

A novemberi í). füzetben Eckbart Kérem Hiteles 

helyeink eredete és jelentősége cimü munkáját közli: adatokat Pestvármegye levéltárához kéri küldeni 

a dolgozat dr. Miskolczy István. liajtay \iilal szerepe Erdély köz 

irója. 

nemes családok 

111—VI. köteteit bírálja Folyóiratszemle. 

új könyvek után, a tárca Katás/atok a Forgách család 

történetéhez, címen Szerémi (Odescalchi Artúr herceg) 

Iollából olvasunk terjedelmes birálatot Hárlfai Szabó 

László művéről. 

A decemberi 10 füzetben II Kiss István debreceni 

akad. lanár Az IB8G. évi országgyűlések c. tanulmányai 

közli, dr. .Miskolczy tsiván befejezi líajlay Antai 

szerepe Erdély közéletében e. dolgozatát, Kujáni (iábor: 

A lírodaricsok e. családtört, tanulmányt ad. A Történeti 

irodalom részben dr. Erdélyi Alajos, dr. Tortlai 

Ányos. 

Horcsiczky líéla és Rác/. Lajos írnak birálalokal uj 

könvvekről. A Tárcában 

Adlai A. Islván cikkét; Az első 

királyi komisszárius a temesi bánságban, líártfai 

Szabó 

László és dr. («agyi Sándor könyvismertetésekre adott 

Családtörlénelmi kalászaié, dolgozatközléséi, melyben löbb < pota I77H-han c statisztikai tanulmányt: dr. (iréb

Névmutató 

a Levéltárosok Lapja 1913. évi I. évfolyamához. 

Ábel 90. 

Ahubckr Mohamed í4. 

Aezél 38. 

Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez 

32, 52, 72, 101. 

Akáca 38 

Alapi Gyula dr. 5, 6. 7, 9, 13, 31,'32, 

50, 63, 68, 69, 71, 72. 94, 97, 98 

101, 103, 105. 

Alexich Bogolyub 68. 

Alfüldy 38. 

Alexandra Pawlowna 18. 

Allagovics 38. 

Almásy 38, 65. 

Alsófehérvármegye levéltára 104. 

Andor 38. 

Andrássy Gyula gr. 98. 

Angyal Dávid 3t. 

Andretzky József 6, 32. 

Anna királynő 36, 37. 

Antalóczy Nándor 6, 32. 

Apálhy .18. 

Apponyi 38. 

Arany (Nagyfalusi) 66. 

Arady 38. 

Árky «6. 

Annális levelek Pozsonymegyé- 

• ben 20 

Árvay 39. 

Ascholi 20. 

Augusliny 39. 

Babó 39. 

lialiólliy 39. 

Ilaeskády 39. 

Hada de Bodólalva 39. 

Ilaghy 40. 

Bajcsy 40. 

Baynovies H), 42. 

Bakav 1(1. 

llakú 20, 40, 65. 

Ilakoss 10. 

Haksay 4U. 

I'.alás (Sipekh 93. 

Ila'nssa (19. 

llalassv 40. 

Halion (Balon) 41. 

Balogh 41. 

— Gyula 6, 32. 

Károly fi, 32, 68. 104. 

— alias Szabó 41. 

Haloghy 93. 

— Dezső 17. 

Halun (Balluni) 41. 

lialus 41 

llalya 87. 

Hangya 42. 

Ilanovies 10, 42. 

Banynvics -i2. 

Baranovies 42. 

Haranyav 42 

Haranyav Béla 3 6, 7, 9. Ifi. 32 

Harhél 20, 23. 

Báre/ay 67. 

— Oszkár 33. 

Barlohas de YYylchych 20. 

Marna János dr. 52, 

Baross 42. 

Harlakovics 54. 

Ilarlha ile Pann 43. 

Ilartlial 80. 

líartbalos 54. 

Bartholomeides 90. 

Bartos József 6, 32. 

Baxa (Huksa) 21. 

Halka János 6. 32. 

líazilidesz 54. 

Baur 27, 28, 29. 

Batthvánv 60. 

Héber'21,' 22. 

Bede 2l. 

Hégányi 74. 

Bednár 54. 

Bellai József 70. 

Belusics 21. 

Bene 54. 

Benedek Sándor 103. 

Beniamin 54. 

Benjamides 54, 

Henke u5 

Üenkovics 55. 

Henvovszkv de eadem 55. 

Beöthy /sóit 71 

Bercsényi 37. 

Hereezk 55. 

Bersavieh 21, 21. 

Beznák 55 

Biezó 51. 

Bieli.zky 81. 

Biharmegve levéltára 103. 

Bihary alias Pap 55. 

Biróezy de Nagybii'i>cz 55. 

Birovszkv 51. 

IliseholT "Kárólv 6, 32. 

Blahuezko 4. 26. 

Bla>kovii's de Klobusic 56. 

Blazycz 21. 

Bludovszky 56. 

Bodnár 56. 

Bodnár József 6. 32, 60. 

Bodnár (Miskolczi i 42, 44, 46, 47. 

Boehányi 60. 

Boeskay 73. 

Bocz 56. 

Bognár 21. 

Bogyó 56. 

Hoháfc 56. 

Bohuuka 57. 

Bokross 57. 

üolemanu 57. 

Bolerázy 57, 

Boliák-Kovács 75. 77. 

Boltizár 57. 

Bolyai 104. 

ttoivsányi 57. 

Boresiezky 58. 

Bordárs 57. 

Borik 57. 

Bornemisza i Ádámföldi) 93 

Boronkay 58. 

Borovszky ¡8 

Satun 73. 

Bosnyák 58. 

Ilossányi 58. 

Both 58, 59. 

Hol ka 59. 

Boti ka 59. 

HMlik 59. 

Boltyány 60. 

Boy).. 37. 

Brestyanszky 60. 

Briestyenszky 60. 

Brhlovics 60. 

Brogyányi 60. 

Brunczvik 60. 

Buesányi 60. 

Bula 6i. 

Bitnyik 61. 

Hurián 61. 

Buries 61. 

Hnrza «1. 

Butkovies 61. 

Bulller báró 93, 94. 

Buzássy ül. 

Buzma (Búzna) 61. 

Caraba 78. 

Celsitudo 36. 

Chebe 78. 

Chrastyel 78. 

Chrasztell 78. 

Chrcnóczy 78. 

Ck-atr'uis 78. 

Coron 21, 22. 

C.sáky gróf 75. 

Csanáky 78. 

Csánky 79. 

— Dezső 11, 15, 48, 49,96, 98, 101. 

Csapó 45, 67. 

Császár 79. 

Cseffalvay 79. 

Cseh 79. 

Csehy 88 

Csemniczky 79. 

Csepcsánszky 79. 

Csepesányi 79. 

Csergheő Géza 98. 

Cserkúli Adolf 51. 103. 

Csermendy 80. 

Cseruay Dánirl dr. 50. 51. 

Csernakv 92. 

C.sery 8Í>. 

Csilláry 80. 

Csorna 98. 

Csóku 80. 

Csongráczky 80. 

Csomrránszky 81. 

Csuta. 81 

Csukás 21. 24. 

Csúty 81. 

Csúzv (Pusztaszenlmihályi) 30. 

Czabáy 81. 

Czagánv 81. 

Cza'her 27-29. 

Czikatricis 78. 

Cztgler 81. 

Czimerey 81. 

I.'zobor Alfréd dr. 6, 32. 

Czompó 81. 

Czukor 13. 

Dabóezy Islván 6. 32. 

Dahy 21. 

Daika 81.

Dávid rlt> Turócszentpétcr 82. 

Deák 82. 

- Knrkas 16. 

Deanovícs iíl, 2H. 

Debreczeni 15, 77. 

Dedinszkv 83. 

Dely 83 

Demeter János ilr. 6, 32. 

Demkovics ' v 3. 

Dénes Miklós dr. 16. 

Deseö 83. 

Detlrieh de Benedekl'alva 83. 

Dezsericzkv 81. 

Diáky (Deákyl 55, 81. 

Dián 80, 81. 

Dinga (Dinka) 84. 

Dióssy de Tóldiós 85. 

Diószeghy 85. 

Divék nem zetség 5. 

Divéky de eadem 85. 

Dóczy La;os 32. 

Dohnányi 85. 

Dobos János 50. 

Doby 87. 

Donibay 86. 

Domokos de Vásárát 21, 25. 

Dongó GvárlásGéza 6, .32. 52, 72, 98. 

101. K')2. 

Dósa Elek 6, 32. 

Döllinger 47. 

Döme 8ti. 

Dömös 86. 

Ilöry 41. 

— .le .lobabáza 73, 87. 

Dnbniczay 88. 

Dubnirzky 87. 

Dnbravav 87. 

Dnby ,87' 

Dujardin íDu Janiin) 21. 

Dnkavils István 32. 

Durandns 58. 

Durchlaucht 36. 

Dvortsák Győző (1, 32. 

Egan (Borostyánkői) 29. 

Enessey (Enessei) 93. 

Engelstein 21. 36. 

Eperjesy 21. 

Er.ley 77. 

F.rbard 17. 

Erlaurlit 3il. 

Erős 21. 

Fabianics de Zisek 21. 

Falcione Árpád 7. 

Falussy 77 

Fáy (Faji) 93. 91. 104, 105. 

Fehér 22. 

Fehérváry 32. 

Fejérpataky László 33, J8, 49. 

Fekete de l'ókatelek 22, 23. 

Felbiger 22. 

Feled v 73, 75. 77. 

Fereh Mátyás 70. 

Ferdinándy Geyza 34. 

Festetten Tasziló 36. 

Fickh 22. 

Filó 42. 

Finta 59. 

Fodor György 51. 103. 

Forgó 14 

Forgách gróf 41, 69. 

— Ad ám 19. 

Főglein Antal 6. 32. 51. 92. 

Földvári Mihály 6, 32. 

Förster Jenő dr. 6. 32. 105. 

Fraknói Vilmos 34. 

Fráneisei 21. 22. 

Fráter Barnabás 103. 

Friedinann 47. 

Fuchs 22. 

Gábor Gyula dr. 37. 

Gagyi Jenő dr 69. 

Gallas gróf 37. 

Gálocsv Zoltán 103. 

Gárdonyi Albert dr. 69. 103. 

Garzó József 5 I. 

Gaszncr Józsid' dr. 32. 

Gazdagh 22. 

Gedeon 65. 

Gerő József dl-. 68. 

Gerslenbrand 29. 

Godor 40. 

Goldberger Izidor dr. 102. 

Gorzó Bertalan 6, 32, 93. 

Gottmann István 6, 32. 

Grill Károlv 98, 99. 

Griutlcr 21, 22. 

Gulh iGiilhfalvii 90-93. 

Gyiirky (Losonezi) 67. 68 

Gyiirky gróf 91. 

Haller gróf 75 

llamvay 45. 

Ilanzély (Hanzi II i. Ilanseli, llanseliusi 

88—93 

llarley 37. 

Hazai llklevéllár 16 

Hebár 22. 

Ileinzel (Heinselius) 89. SO 

Hcinzeli 89 90. 

Heinrich v Hőiken 22. 25. 

Hellebranl 89, 90. 

Ilenricius 89. 

Denier I labor 6. 32. 

Her 73. 

lllavathv 60. 

llocharl 22. 

Iloffmann 37 

— Endre (i, 32. 

Hoheit 36. 

Iloluhy 91. 

Ilortia l.ivius 6, 32. 

Ilorentanensis 21. 

Horváth 23. 

Árpáil 33. 

— Sándor 99. 

Ilöfer 47. 48. 

Ilölchich 23, 25. 

Ilrobarik 30. 

Igriczi 23. 

Illés József 34. 

Isoó 77. 

Ivánka (Drasknc i és Jordánloldii 93 

hányi Béla dr. 51. 

Jagasich 23 

Jáklin 82. 

Jankó 21. 

Jankovich Béla l'i3. 

.lenevey (Jenovayl 52. 

Jókai Mór 66. 

József nádor 18 

Joslls Gyula 32. 

Juhász Viktor 32 

.Inrnszek 27. 29. 

Kádas 77. 

Kakitcsv 23. '¿6. 

Kal.ly 20, 23. 

Kántor 77. 

Káptalani levéltárak 31. 

Karába 78. 

Knrczag 52. 

Károlyi Árpád 1 1. 

Kazal 28, . 9. 

Kászim pasa 45. 

Kecskemélhy -I 1 

Keczer 13. 

Keglevich 65. 

Kemény Lajos 6, 32 

Kenipelen 7(1 

Képesítési pótlék 7, 5)1. 

Kerekes 77 

Keszeg 23. -.6. 

Kharlt 21, 23. 

Kiss 33, 78. 

— (Kombii) 67. 

— Ferenc 32. 

— Gábor 6, i>2. 

— István 5, 8. 

Kálmán (1. 32 

Klas 23, 24. 

Klein 77, 91'. 

Kochláes 89. 90. 

Kocsi Csergő ¡4 46. 

Koháry 44. 

Kolonieh 45. 

Kolozsváry 29. 

Komárom (folyóirat) 71. 72, 105 

Komárom város levéltára 68. 

— vármegye levéltára 61. 103. 

címtára 105. 

Komároiny András dr. -19. 96 

Koncz Ákos 5. 6. 8. 9. 3'.', 103. 

Koucsck 80. 

Kondé de l'ókalebk 23. 

Kőnek Antal 33. 

Konkoly Thegc Miklós 71. 

Kormos 77. 

Kostíalovszkv 21. 

Kovách Aladár 6. 7. 32. 

Kovács 73. ,4.

Labruvith 22, 24. 

Landcsz 28. 29. 

Láui 89. 

Lauii 24-, 25. 

László Árpád 6, 32. 

— József 68. 

Laucsek 91. 

Unrenty 23. 24. 

Ledovicb 84. 

Lelkes 24, 25. 

Lencsó 18 

Lépes 28, 29. 

Levéltárak allamositása 97. 

Levéltárosok Lapja 8, 94. 

— képesítése 97. 

Levéltárnoki eskü 70. 

Libia 54. 

Lipkay Arlór 6, 7. 32 

Lippay 65 

Litassv 8«. 

Lő), 21. 24. 

Luby 92. 93. 

Lukács László 1H. 

Liittcr János dr 103. 

Magasházv Béla dr. G, 7. 9, 32, 98. 

.Magyar 24. 

Magyar Heraldikai és Genealógiai 

Társaság 16. 

Történelmi Társulat 75. 

— Tud. Akadémia tört. bízott 

sága 94 

Magyarország Címeres Könyve 31, 98. 

— Történelmi Földrajza 

44, IC. 

.Mailáth (Székhelyit 93. 

Malczovics 24. 

Malonyay 82. 

Maltzer 24. 

Márlfy 21, 21 

Márk (l'zoni) 66 

Markesz Selestyén 70. 

Marluk 24. 

Marsovszky 8lí. 

Martiuides 93. 

Málhé 24. 

Mészáros 86. 

János 51. 68. 

Melezer (Kellemesh 93 

Meszlénvi i.Meszleni) 29. 

Mihálvffy 24, 26. 

Miklósy Zoltán dr 68. 69, 103. 

Miskohzy 43-46, 103. 

— (Mezötelegdi) 52. 

Miskolezi-Bodnár 46. 47. 67. 

— Ifer 73, 77._ 

— Simon 64. 73 -77, 

Miskolezy-Simon János 3, •">, 6, 7. 9. 

17, 32, 43, 18, 64. 66. 98. 

101, 104. 105. 

Mlato de Iluhravn 87. 

Moesáry Antal 17. 

Mohamed egri kádi 67. 

Molnár 21, 24, 56 

Géza 6. 32, 103. 

— István dr. 69, 103. 

— Mihály 5-7, 32. 51, 98, 101. 

Motkó 87. 

Mozoli 21. 26. 

Múzeumok és Könyvtárak Országos 

Főfelügyelősége 35. 

Nagy 81, 92. 

- - (Miskolci) 73. 

Nagy iFogarasi) 105. 

— de Nádaslak 21. 

— de Veép 25. 

— Gyula 16. 

— Imre 16 

Iván 17, 31. 88, 92, 98, 

— Lajos 6, 32. 

Nagy Péter cár 37. 

Naszvady 61. 

Nedeczky (Nedeeeü 29, 30. 

Xemességi Lexikon 4. 8. 

Némelliy Károly 7, 9, 98, 101. 

Niger alias Fekete 24. 

Nógrádmegve címere 17. 

levéltára 69. 

Nőgrádiueu r vei Köztuiv. Kgyesület 105. 

Nyiry Daniid 32. 

Nyitravármegye nemesség igazolása 

1751 55. 39. 54. 78. 

Oesterreicher 47. 

Országos Levéltár 11. 15. 16, 49, 68 

94. 102. 

Orsz. levéltári fogalmazói vizsga 10, 

33. 35, 103. 

Ostrosith iGhiletinci) báró 88,89,92. 

Osváth Gvula dr. 31, 49, 50, 61. 

(Isválh Lajos 4. 6. 8. 32. 52, 98, 103. 

Ozoróczy 81. 

Paksy U'axy) 44. 46. 

Palatínus József 71. 

Palkmith 25. 

Pall\a 80. 

Pálmay József 8, 98, 104. 

Palmes 37. 

Pamlcnyi 65. 

Pap 55. 

Papp alias Riliary 55. 

Pauler Ákos 71. 

Gyula 16. 

Pereli ab Adlersheinib 25. 

Péehy iPéesujIalnsi) 77. 

Perczel 76. 

Perecz 77. 

Perényi bárók 82 

l'erloky 93. 

Permnv 25. 

Péter Lapis 32. 

Péterffv 28. 29. 

Pethes'Kálmán 6. 32. 98. 

Petrovav György 6, 32. 

Pokornv 23. 25. 

Pongrácz 89. 92. 93. 

Popovits Sebő 1, 3. 6. 7. 8. 9, 12, 

13. 32. 18. 69. 97, 98. 101. 

Pozsonyvárme'„ r yei armális levelek 20. 

Pribilovich 2) 

Prónav (Tótprónai és Blatnicai)93, 91. 

Ptichon 93. 

Purgly iJószásii 93. 

Rabutin 71. 75. 

Badics Cseh Vendel 48, 54. 

Rády 81. 

Hadványi 17. 

Kadváuszkv 48. 19. 

Rakottvav Iti 

Baphanides 89, 93. 

Hedseb 45. 

Bévész 77. 

Rexa Dezső 6, 29. 32, 98 

Ribany 21, 25. 

Riskovics 21. i5. 

Komhányi János 3.4.6 —9.32. 98. 101. 

Rosenauer 90. 

Rovács Albin 6. 16. 32. 

Salamon Ferenc 31. 101. 

Salik 24, 25. 

Sárfl'v 93. 

Schwarlner 92. 93. 

Schucidlcr 21, 26. 

Seítovszkv (Nagvkéri) 93. 

János 17. 18. 

Sel'csik Béla 6. 32. 

— Ferenc 6. 32. 

Seilern gróf 37. 

Sélyey 45. 

Serenitas és Celsitudo 36. 

Siebtnacher-Csergheö 31, 65. 76. 98. 

Simon 64, 66. 73 — 76, 81. 

— Ahnási 77. 

-- Désfalví 76. 

— Bálványosvárallyaí 76 

— Olrokocsi 77. 

Sitnonffy 87. 

Somogyi 58, 59. 

Soós 21, 45. 

Spalovszkv Gyulád. 20. 32. 

Sréler (Szandaü 88. 93. 

Stepney 36, 37 

Sümeghy Dezső 32, 52. 

Szabadka város levéltára 104. 

Szabó 23, 21, 25. 26, 41, 6ó. 81. 

— (Almást) 65. 

— (Kisges/.éni I 21. 

— (Szepsi) 44. 

-- Károly 51, (i5 

— László (Bárlfuii 67. 

— Vendel 50. 51. 

Szádeczky 71 

Szalay 6o. 

— Ágoston 33. 

Szalmár város levéltára 103. 

Szatorv 28. 29. 

Századok 31. 52. 71, 105. 

Széchenyi 37. 

Szelepchényi í 1. 

Szendrey János dr. 45, 73 -76. 

Szentkirályi György 19. 

— (Bugaci és Krszenlkirályi) 

93, 94 

Szentpétery 74. 

Szepessy 74. 

Szigethv Vilmos. Sz. 6, 9, 32. 

Szilágvi 59. 

' Sándor 48. 49. 

Szinnyei József 45, 76. 91. 

Szirmav 67. 

ün'il 73 

Péter 13. 

Szokoly Alajos, B. 6. 32. 

Szvorénvi 33. 

Sziies Béla 32. 

Takács 21. 26. 

Takáts 77. 

Tánczos 66 

Tar Zoltán 6. 32. 

Talár 16. 

J'etuesvárváros levéltára 70. 

Thalv Kálmán 15. 61. 

Thold Orbán 103 

Tluunae György 6, 32. 

Thumcrey 26. 

Titnon Ákos 33 

Tinódy 89.

"l'isser 77. 

Tompa .Mihály 67. 

Toólh-Simon i>4. 73. 74. 

"IV.tli Ferenc 6, 32. 

Tóth Szabó Pál ilr. 7. 32. 

'Kunk 77. 

Titrvéiiyhalósági levéltárak állami 

felügyelet alá helyezése 34. 

— Levéltárosok Országos Egyesülete 

2 10. 

Tranoscius SH. 

l'ranovszky 89. 

Tripartituiu 33. 

Turóc/.v 24. ¿6. 

Turul 31, 71, 105. 

Ujl'alussy SU. 

I jbolvi 06. 

— ' Sziláid 32. 

Jjvárossy 77. 

1 jvendégbv 2U. 

J-j-l.ii.-li 37. 

Vadnay 73: 

í'allaszky 90. 

Válya Ovula dr. 68. 

Vargha 83. 

— (íiöri-sönyi) 52 

— Dezső 52 

fiyula dr. 52. 

— .lános dr 77. 

— Zoltán dr. 52. 

Varjn Kleméi- 33 

Vármegyei Tiszt viselők- 

Országos Egyesülete 1,6,8 

Veleczkv 26. 

Vicenly'29. 

Vincze 27. 

Vladár 7». 

Wachter 93. 

Wenczel Gusztáv 33. 

Wenier 23, 26. 

Wesselényi gróf 44.. 

Weszprémy Kálmán 51. 

Wozár 93.' 

Zubler 89. 

Zacher 27. 

Zákonyi Mihály dr. 68. 

Záruory 62. 

Zahivánnegve oklevéltára 16. 

Zay 91. 

Zedtvitz (Neuschlossi) gróf 28, 29.« 

Zeisold 89. 

Zeitsclu'ift fiir Archiv-s 47. 

Zichy 18. 

Zichy báró 44. 

Zimmermann Ferenc 48. 

Zlatarich 27. 

Zlinszky 18, 27, 29. 

Zomor (Zumur) de ít yenes 24. 

Zöld 77. 

Zseltvay János dr. 7, 33. 

Zsóry 46. 

v v v 

V

ló, kinyúló egyenes testével, nyitott szájjal, czay Györgynek a leánya ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?