innen letölthető. - Edutus Főiskola

kommunikációs területeken működő vállalatokat vizsgálta, ezért nem tud következtetést
levonni a MÜTF szempontjából irreleváns, például egészségügyi, pedagógiai, stb.
szakterületekről). Azok, akik szerint ez nem lényeges, azzal érvelnek, hogy fontosabb a
kiválasztás során a jelentkező személyisége: ha a vállalat azt látja benne, hogy érdemes
időt szánni rá és betanítani, mert nyitott, szorgalmas, érdeklődő, vannak céljai, tanulékony,
kreatív, önálló, stb., akkor szakmai gyakorlat nélkül is alkalmazza. A felsőoktatási
intézmények felelőssége ebben az esetben abban áll, hogy olyan személyiségfejlesztő
lehetőségeket kínáljon a hallgatóknak, amelyekkel a fent említett tulajdonságok,
képességek fejleszthetőek.
A műszaki terület valószínűleg azért ragaszkodik jobban a szakmai gyakorlat
előzményéhez, mert egy műszaki szakember betanítása a technológia, a folyamatok és az
eszközök, berendezések miatt sokkal költségesebb. (Természetesen bár a szakmai
gyakorlat nem elvárás, azért más szakterületen is előnyként jelenik meg a kiválasztás
során.)
„Azon munkavállalók, akik még nem dolgoztak előzetesen és nem rendelkeznek
semmilyen munkatapasztalattal, ám megvan bennük az a munkavállalói attitűd,
amit az adott cég egy ideálisnak mondható munkavállaló esetében keres, sokkal
jobban formálhatók az adott cég elvárásaihoz, könnyebben taníthatóak.”
„Új munkaerő esetében elsősorban a jelentkező belső motivációjára vagyunk
kíváncsiak: valóban érdekli-e őt az előtte álló feladat, akar-e és képes-e komolyan
dolgozni, fejlődni, vagy csupán gyorsan valamiféle munkához akart jutni.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy van-e a jelentkezőnek valamilyen
munkatapasztalata, vagy ha nem csak egy idegen nyelvet beszél, mert ez jelzi az
ambíciót.” (vezető tanácsadó)
A diplomásokkal kapcsolatos másik fő elvárás a megfelelő nyelvtudás – ez a szinte
közhelyszámba menő megállapítás igen erősen jelentkezett vizsgálatunk során is. A
felmérésbe bevont cégek csaknem mindegyikénél szükség van idegen nyelvi ismeretekre,
multinacionális vállalatok esetében ezek napi szintű, rendszeres használatának
képességére is.
A felsőfokú képzés egyik legfőbb deficitje is ezen a területen jelentkezik –
általános vélemény, hogy a nyelvi képzés, illetve ebből következően a nyelvtudás hiánya
nagyban gátolja a fiatalokat a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedésben.