Palotás László-díjat kaptak: - a fib Magyar Tagozata honlapja

szerkezetű,
medenceszerű műtárgyak gyakori kedvezőtlen
vízzárósági tapasztalatai arra késztették az ágazat kivitelezőit,
hogy a lehető legszélesebb körben törekedjenek az űzemi
feltételek mellett előállított vasbeton elemek alkalmazására.
medenceszerű és tipizálható műtárgyak esetében. .
Az előregyártott elemekből történő medenceépítés
kulcskérdése volt, hogy milyen módon érhető el a vízzáróság
igényével, az előregyártott elemek közötti kapcsolat
kialakítása. Alvfélyépterv-en belüli, kezdetben csak tömbösÍtett
szennyvíztisztító műtárgyak építésére szolgáló panelrendszer
kapcsolatát, Pálfy Imre és Bozó Kis Ákos szabadalma szerint.
epoxi gyanta habarcs kötésseloldottuk meg. Apanelrendszer
gyártmány tervezését - rendszerfelelősként - irányításom
mellett végeztük.
A kisebb szetmyvíztisztító telepek különböző kapacitását
1,50 x 1,50 m-es alaprajzi mérethálóban tervezett. különböző
méretű tömbösített n~űtárgyak biztosították. K.ezdetben a
4.50x4,50 m-es alaprajzi modultól a 9.00x 9.00 m-es modulia
terjedő tartományban épűltek a nyitott ;zennyvíztisztít6
műtárgyak. azonos 3,00 m-es vízoszlop magassággal. A
műtárgyak szerkezeti rendszerét a 9. ábra szemlélteti. A
szerkezeti megoldás tömören úgy jellemezhető. hogy egy
monolit vasbeton szerkezetű alaplemez felső síkján kialakított
horonyrendszerbe állított panelek alkotják az oldalfalakat.
A sarkokon T keresztmetszetü elem biztosította a rekeszek
Terelőíal nélküli nyitott medence
1. Monolit vb. fenéklemez, 2. Sarok- v. elágazó elem,
3. Oldalelem, 4. Párkányelem, 5. Párkány-sarokelem
membránhéjként viselkedő - bennmaradó zsaluzatban
betonozták. A paneleket a már elkészített belső kilpszerkezethez
vonórudakkal kötötték ki (7. ábra). A kúpfal betonozása a
belső oldali egyedi fazsaluzatban hagyott betonozó nyílásokon
át történt. A legutolsó műtárgynál már a víztoronyépítésben
ismertetett Vízép típusú zsaluzatot alkalmazták.
Egy másik említésre méltó szerkezeti megoldás a derítők
lefedésével kapcsolatos. A párás terek miatt célszerű volt a
vasbeton anyagú lefedés alkalmazása. az első műtárgyaknál
előregyártott gömbszelet elemekkeL majd a későbbiekben 8
cm vastag monolit héj szerkezetű megoldással (8. ábra). Lapos
héjak állékonyságának fontos feltétele volt a megfelelő húzó- és
csavaró merevségű takaréküreges szegély tartó. Az utófeszítést
ebben az időszakban hazánkban még ritkán alkalmazták.
2.3 Mélyépítési műtárgyak e/őregyártott
vasbeton elemekből
Az 1970-es években a magasépítési ágazatban erőteljesen
kiszélesedett a házgyári panelekből történő lakásépítés. Ezzel
szinte párhuzamosan a mélyépítési ágazatban is előtérbe kerűlt
az előregyártás gondolata. A helyszínen betonozott monolit
egymáshoz sorolását. s ugyanilyen elemek képezték egy-egy
mütárgy négy sarokkialakítását is. A falpanelek 1,50 m-es
szélessége, 3.60 m-es magassága és 15 cm-es falvastagsága
viszonylag könnyű elemeket eredményezett, s ezek helysz~lÍ
szerelését autó daruval lehetett végezni. Az elemek közötti
függőleges hézagokat 30 cm-es osztásban becsavarható
betonacél tüskékkel alakították ki, melyek az epoxigyanta
habarccsal történt kitöltést követően a panelek közötti
kapcsolatot hajlításmerevvé tették. Az előregyártott elemek és a
fenéklemez között a horonyba állítást követően- epoxi beton
kitöltéssel ugyancsak hajlításmerev kapcsolat jött létre. Az
alul befogott oldalfal elemek felső peremének megtámasztását
előregyáltott vasbeton párkányelemekből épített vízszintes
síkú keretszerkezet biztosította. Az előregyártott elemeket a
Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat (KKMV)
gyártotta gödöllői üzemében, s szerelte az adott feladatra
kiképzett brigádokkal az egész országban. A 10. ábra a paksi
mütárgyakat tünteti fel.
Az előregyártott panelrendszer alkalmazása sikeres
volt. Több mint 100 műtárgy épült az országban. Az
eredetileg tömbösített szennyvíztisztító mütárgy ~építésére
kifejlesztett rendszert ivó-, ipari- és tüzivíz medencék
esetében is alkalmazták. mivel a vízzárósággal kapcsolatosan