Házirend - Szent Benedek Gimnázium, SzakképzŠIskola és ...
Házirend - Szent Benedek Gimnázium, SzakképzŠIskola és ...
Házirend - Szent Benedek Gimnázium, SzakképzŠIskola és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG<br />
(9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)<br />
által fenntartott<br />
<strong>Szent</strong> <strong>Benedek</strong> Gimnázium, Szakképző <strong>Iskola</strong> és Kollégium<br />
Budapesti Tagintézménye<br />
(1083 Budapest, Práter u. 11.)<br />
Házirendje<br />
2013.
1. BEVEZETÉS<br />
Az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti<br />
köznevelésről 25. § (2) és (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás értelmében<br />
jelen Házirendben szabályozzuk,<br />
• a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.),<br />
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények<br />
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R),<br />
• az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi<br />
igazgatásról,<br />
• iskolánk Pedagógiai Programja,<br />
• iskolánk Szervezeti Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ)<br />
rendelkezéseinek figyelembe vételével.<br />
A Házirend területi hatálya kiterjed az iskolai életre (az intézménybe érkezéstől az<br />
onnan való távozásig, ide értve az iskola különböző helyszínei közötti szervezett<br />
közlekedést is, amennyiben az átvonulás az iskola felügyelete alatt történik), valamint<br />
az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program<br />
végrehajtásához kapcsolódó rendezvényekre.<br />
A Házirend személyi hatálya a tanulókra, a pedagógusokra, az intézmény más<br />
alkalmazottaira és a kiskorú tanulók szüleire, gondviselőire – aki a gyermek törvényes<br />
képviselőjeként gyakorol jogokat, kötelezettségeket – terjed ki.<br />
A Házirend időbeli hatálya a kihirdetésének napjától visszavonásig érvényes.<br />
Vonatkozik a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is.<br />
A Házirend nyilvános dokumentum. Egy példányát a tanulóknak (kiskorú tanuló<br />
esetén a szülőnek/gondviselőnek) az iskolába való beiratkozáskor rendelkezésre kell<br />
bocsátani. A Házirend megtekinthető a titkárságon és az iskola honlapján.<br />
A Házirendet osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni kell a tanév<br />
kezdetekor, vagy változtatás esetén.<br />
A Házirendet a Fenntartó jóváhagyása után lehet kihirdetni, amely visszavonásig<br />
érvényes. A Házirendet a nevelőtestület és a Diákönkormányzat évenként<br />
felülvizsgálja.<br />
A Házirend felülvizsgálatára akkor is sor kerül, ha bármelyik, a szabályzat<br />
elfogadásában érdekelt fél kezdeményezi az intézmény belső szabályzatai, a Fenntartó<br />
előírása, illetve jogszabály alapján.<br />
A Házirend kötelező érvényű iskolai jogszabály. Betartatásának kikényszerítése vagy<br />
megsértésének szankcionálása csak az arra megengedett eljárásokkal és<br />
jogkövetkezményekkel történhet.<br />
A Házirend megsértésével kapcsolatos intézményi döntések ellen a tanuló (kiskorú<br />
tanuló esetén a szülő/gondviselő) jogorvoslattal élhet.<br />
2
2. TANULÓI JOGOK, VALAMINT A GYAKORLÁSUKKAL<br />
KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK<br />
2.1. Tanulói jogviszony létesítése<br />
A tanuló (a magántanuló is) az iskolával tanulói jogviszonyban áll.<br />
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel<br />
jelentkezés alapján, történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.<br />
A tanulói jogviszony a beiratkozás alapján, a tanév első tanítási napján jön létre<br />
(szeptember 1-jén, illetve február 1-jén).<br />
2.2. Felvétel<br />
Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra,<br />
a tanév rendjében meghatározott időben.<br />
Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi<br />
rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az<br />
azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük<br />
azokat a sajátos helyzetű tanulókat, akiknek lakóhelye az iskola székhelyén, illetve<br />
telephelyén van. A sajátos helyzetet igazoló dokumentum fénymásolatát a<br />
jelentkezési laphoz kell csatolni. Intézményünk sajátos helyzetűnek tekinti a<br />
következő tanulókat:<br />
• átmeneti gondozásban, átmeneti, vagy tartós nevelésben nevelőszülőnél, vagy<br />
gyermekotthonban elhelyezett gyermek,<br />
• halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,<br />
• sajátos nevelési igényű gyermek,<br />
• akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban<br />
három vagy több gyermeket nevelnek,<br />
• családi pótlékra saját jogon jogosult.<br />
A tanév rendjében meghatározott felvételi időn túl jelentkezett tanuló felvételéről az<br />
iskola igazgatója dönt, a tanuló (és kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő)<br />
meghallgatása után.<br />
Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató<br />
dönt. Egy osztályon belül a csoportbontások a szaktanárok javaslata alapján, a tanulók<br />
tudásszintjének figyelembe vételével történnek.<br />
2.3. Átlépés más oktatási intézménybe<br />
Tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló esetében akkor szüntetünk meg, ha a<br />
befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről (befogadó<br />
nyilatkozat).<br />
Nem tanköteles kiskorú tanulónál a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges<br />
az iskolánkból való kimaradáshoz.<br />
2.4. Átvétel iskolán belül másik osztályba<br />
Indokolt esetben tanulmányi előmenetelének érdekében, vagy az egészségi<br />
állapotában bekövetkezett változás miatt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja<br />
3
e, aki a szaktanárok javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az<br />
igazgatónak. Az igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy<br />
törvényes képviselőjét.<br />
2.5. Átvétel osztályon belül másik csoportba<br />
Indokolt esetben a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az<br />
igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja be, aki a szaktanárok<br />
javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az igazgatónak. Az<br />
igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy törvényes<br />
képviselőjét.<br />
2.6. Beiratkozás, tanulói adatok kezelése<br />
Továbbhaladó évfolyamok esetén a tanuló a tanév első napjáig köteles eljuttatni előző<br />
tanév végi bizonyítványát a titkárságra.<br />
Újonnan beiratkozó tanuló esetében a tanuló (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő) beiratkozáskor adatlapot tölt ki, bemutatja érvényes<br />
személyazonosító okmányait (személyi igazolványát – ennek hiányában születési<br />
anyakönyvi kivonatát, esetleg útlevelét –, valamint lakcímkártyáját), TAJ kártyáját,<br />
illetve a szakképzés jellege szerint esetlegesen szükséges egészségügyi<br />
dokumentumokat, leadja a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló<br />
bizonyítvány(oka)t. Mindezek alapján az iskola elkészíti a tanulói nyilvántartást.<br />
Ha a nyilvántartott személyes adatokban változás következik be, a tanuló köteles ezt<br />
osztályfőnökének haladéktalanul bejelenteni. Az osztályfőnök az így tudomására<br />
jutott információkat továbbítja a titkárságra, egyidejűleg bejegyzi a változásokat az<br />
általa vezetett tanügyi dokumentumokba.<br />
Az osztályfőnök minden tanévben az éves munkatervben meghatározott időpontig<br />
egyezteti a tanulói adatokat a nyilvántartás felelős vezetőjével.<br />
A tanulók személyes adatait a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok szigorú<br />
betartásával kell kezelni.<br />
2.7. Tantárgyi (részleges vagy teljes) mentesítések eljárási szabályai<br />
A tanulási nehézséggel küzdő tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő<br />
kérésére) jogszabályban meghatározott szakértői vélemény alapján – a gyakorlati<br />
képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítést kaphat az<br />
értékelés és minősítés alól. Az erre vonatkozó kérelmet a szakértői véleményt<br />
mellékelve az iskola igazgatójához kell benyújtani.<br />
Tanulási nehézségek miatt bizonyos tantárgyak értékelése és minősítése alól<br />
felmentett tanulóknak kötelező részt venni a kijelölt fejlesztő foglalkozásokon.<br />
Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban<br />
meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat, vagy szükség esetén az írásbeli<br />
vizsgát szóbelivel illetve a szóbelit írásbelivel helyettesítheti.<br />
Részleges tantárgyi mentesítés esetén – a felmentő határozatba foglaltak szerint – a<br />
tanulónak számot kell adni tudásáról.<br />
Testnevelés tantárgy tanórai munkája alóli mentesítéshez az iskolaorvos által<br />
nyilvántartásba vett szakorvosi nyilatkozat szükséges, melyet mellékelni kell a tanuló<br />
(kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) által az igazgatóhoz benyújtott kérelemhez.<br />
A tanulónak a testnevelés órán mindaddig előírt felszerelésben kell megjelennie, amíg<br />
4
a felmentését az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés – az<br />
iktatószám megjelölésével – az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett<br />
vezetve. Eddig az ideig érdemjegyet kap a tanuló.<br />
A gyógytestnevelésre kötelezett tanulónak a foglalkozásokon való részvételt igazolni<br />
kell. Osztályzatát a gyógytestnevelést tartó szaktanár javaslata alapján kapja.<br />
A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérésére egyéb okból (pl.<br />
nyelvvizsgával rendelkezik) is adható mentesítés, a hatályos jogszabályok<br />
betartásával, az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelemre hozott határozatban<br />
foglaltak szerint.<br />
A tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni mindaddig, amíg a tantárgy<br />
értékelése alóli mentesítést az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés<br />
– az iktatószám megjelölésével – az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett<br />
vezetve.<br />
A tantárgyi mentesítés a tanulót az adott tantárgy óráinak látogatása alól nem<br />
mentesíti.<br />
Sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő) írásban kérheti az adott tantárgyból a tanítási órák látogatása alóli<br />
felmentését.<br />
2.8. Tankötelezettség teljesítése magántanulóként<br />
A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy<br />
magántanulóként teljesíthető.<br />
Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat<br />
megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként<br />
tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani,<br />
köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye<br />
szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen<br />
módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola<br />
igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.<br />
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, kiskorú tanuló<br />
esetén felkészítéséről a szülő/gondviselő gondoskodik, a nagykorú tanuló egyénileg<br />
készül fel. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót illetve a<br />
szülőt/gondviselőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről.<br />
A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozó<br />
vizsgát kell tennie. A magántanuló vizsgára való felkészítésről a tanuló (kiskorú<br />
tanuló esetén a szülő/gondviselő), tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A<br />
magántanuló köteles a félév/tanév tananyagát, követelményét a szaktanárokkal<br />
előzetesen egyeztetni.<br />
A szakképzés gyakorlati követelményei magántanulóként nem teljesíthetőek, ezért<br />
szakképző évfolyamon magántanulói státus nem engedélyezhető.<br />
2.9. Vendégtanulói jogviszony<br />
A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói<br />
jogviszonyt létesítsen. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérelmére<br />
engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeret megszerzésére<br />
másik iskolában foglalkozáson vegyen részt. Ez irányú kérelmet a megelőző tanév<br />
5
végéig az igazgatóhoz kell benyújtani. Az igazgató közreműködik a vendégtanulói<br />
jogviszony létrehozásában.<br />
Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató iskola törzslapi<br />
bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban<br />
áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vendégtanulóként<br />
szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.<br />
2.10. Független vizsgabizottság előtti vizsga<br />
A tanuló joga, hogy kérelmére (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérésére)<br />
független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság<br />
igénybe vétele arra nyújt lehetőséget, hogy a tanuló az iskolán kívül méresse meg<br />
tudását.<br />
Az ilyen típusú kérelmet – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – a<br />
tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek) a tanév illetve a félév<br />
vége előtt legalább harminc nappal, írásban kell benyújtania az iskola igazgatójához,<br />
a tantárgy(ak) és évfolyamának megjelölésével.<br />
A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) a félévi értesítő, illetve az év végi<br />
bizonyítvány kézhez vételétől számított tizenöt napon belül kérvényezheti, hogy<br />
független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát.<br />
Amennyiben a tanuló teljesítménye – hiányzásai miatt – a tanítási évben<br />
érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanuló (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő) a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon belül<br />
kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázhasson. Ez utóbbi esetben<br />
az iskolának a nevelőtestület engedélyét a kérelemhez csatolnia kell.<br />
A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a területileg illetékes<br />
Kormányhivatal szervezi. Az iskola igazgatója a hozzá benyújtott kérvényeket oda<br />
továbbítja.<br />
2.11. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárások<br />
Az iskolába történő jelentkezéskor a tanuló képzési-oktatási profilt választ, ami<br />
egyben a tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.<br />
A képzési jellegnek megfelelő óraterv az iskola Pedagógiai Programjából<br />
megismerhető. Ezt a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel a beiratkozás utáni<br />
első szülői értekezleten ismertetni kell.<br />
A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő<br />
nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon,<br />
továbbá – a Pedagógiai Program keretei között – válasszon a választható tantárgyak,<br />
foglalkozások és pedagógusok közül.<br />
Az iskola – ha az intézmény anyagi lehetőségei ezt megengedik – egyes tantárgyak<br />
esetén csoportbontással biztosítja a tanulók képességei szerint differenciált<br />
felkészítést.<br />
A tanulók intézményi, települési, megyei, területi, országos és nemzetközi<br />
versenyeken vehetnek részt. Igény szerint a megyei vagy magasabb szintű fordulóra<br />
továbbjutó tanulók számára az iskola biztosítja a felkészítést (szakmai<br />
segítségnyújtás, mentor tanári feladatok, eszköz- és teremhasználat, illetve – az<br />
intézmény anyagi lehetőségeitől függően – .az esetlegesen felmerülő költségek, vagy<br />
azok egy részének finanszírozása).<br />
6
2.12. Tanórán kívüli foglalkozások<br />
A tanulók szabadidejük hasznos eltöltésére, művelődésük fokozására, vagy egyéb, az<br />
iskola Pedagógiai Programjában is elfogadott célra diákköröket hozhatnak létre. A<br />
tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, kezdeményezze azok<br />
létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és<br />
más köröknek.<br />
A tanuló joga, hogy részt vegyen különböző szabadidős programokon, pályázatokon,<br />
sport és tanulmányi versenyeken. Ezekről a pedagógusoktól és az iskolai<br />
hirdetőtábláról értesülhetnek.<br />
A tanuló joga, hogy korrepetáláson vegyen részt, amennyiben az iskola ezt<br />
meghirdeti. A jelentkezés önkéntes, írásban történik (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő egyetértésével). Jelentkezés esetén a részvétel kötelező érvényű, a<br />
jelentkezési feltételben meghatározott időtartamra.<br />
2.13. Emberi méltósághoz való jog<br />
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és<br />
védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem<br />
vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek<br />
vagy bánásmódnak.<br />
Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben a durva szavaktól, gúnyos<br />
megjegyzésektől, a megalázó hangnemtől.<br />
Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti,<br />
fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos<br />
körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele<br />
szemben, vagy fegyelmi eljárás indul ellene.<br />
A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót<br />
érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi az intézmény<br />
vezetőjének, aki vagy személyesen, vagy megbízottja (gyermek- és ifjúságvédelmi<br />
felelős) útján a megfelelő fórumon eljár.<br />
2.14. Személyiségi jog<br />
A tanuló joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad<br />
kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi<br />
élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása<br />
azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik érvényesítésében, továbbá nem<br />
veszélyeztetheti a saját vagy mások egészségét, testi épségét, valamint a<br />
művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését,<br />
fenntartását.<br />
Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a hatályos<br />
jogszabályok lehetővé tesznek; az így kapott adatokat kizárólag jogszabályban<br />
megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a<br />
beírási naplóban, az osztálynaplóban, a törzslapon és a tanuló-nyilvántartási<br />
rendszerben rögzíti. Egyéb adatok az érintettek hozzájárulásával kérhetők.<br />
A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet<br />
személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti.<br />
Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának<br />
ismeretét.<br />
7
A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban vagy ösztöndíjban részesülő tanuló<br />
adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni.<br />
Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, de az<br />
adatszolgáltatás önkéntes.<br />
Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s<br />
tartózkodik attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa,<br />
elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi<br />
tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének.<br />
Az iskola tiszteletben tartja a tanuló levelezéshez való jogát; a tanuló iskolába érkező<br />
levelét bontatlan formában adja át. A tanórán, szakmai gyakorlaton folytatott<br />
levelezés azonban akadályozza mások művelődéshez, szakképesítés megszerzéséhez<br />
való jogát, ezért az órát, gyakorlatot tartó pedagógus a levelet elveheti, amit az óra,<br />
gyakorlat végén felbontatlanul, olvasatlanul visszaad a tanulónak.<br />
2.15. Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog<br />
A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,<br />
iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási,<br />
étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák<br />
ki.<br />
A tantervi órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon a szaktanár, illetve a<br />
foglalkozás vezetője, a szünetekben az ügyeletes pedagógus gondoskodik a tanulók<br />
testi épségének megóvásáról, valamint erkölcsi védelméről.<br />
A pedagógus osztályfőnökként, szaktanárként átadja a tanulóknak az egészségük és<br />
testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok<br />
elsajátításáról.<br />
A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek ismertetni kell a tanulók által követendő<br />
magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat.<br />
A szaktanároknak (különösen: testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika,<br />
szakmai gyakorlat) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális<br />
(műhely, tornaterem, informatika terem), illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő<br />
tantermek (szaktantermek, előadótermek) használatára, igénybevételére vonatkozó<br />
előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet<br />
(munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak.<br />
Iskolán kívüli rendezvények előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti<br />
veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.<br />
A tanulóbaleseteket a vonatkozó jogszabályok szerint kell nyilvántartani és jelenteni.<br />
A pedagógus jelzi a balesetet az iskola vezetőjének vagy helyettesének, aki értesíti a<br />
munkavédelmi felelőst, s ő a jogszabályoknak megfelelően jár el.<br />
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban<br />
részesüljön.<br />
Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók<br />
felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít). Az iskolaorvos rendelési ideje<br />
megtekinthető az iskolai hirdetőtáblán és az iskolaorvosi rendelő ajtaján.<br />
A tanév során sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére.<br />
Fogászati- és hallásvizsgálat évente egy alkalommal történik. A vizsgálat és az<br />
esetleges védőoltások időpontjáról előzetesen tájékoztatja a tanulókat (kiskorú tanuló<br />
esetén az ellenőrző könyv útján a szülőt/gondviselőt).<br />
8
2.16. A tanulók tájékozódáshoz kapcsolódó jogai<br />
A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,<br />
tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és<br />
tanulmányait érintő kérdésekről.<br />
Az intézmény működését alapvetően meghatározó, alább felsorolt dokumentumok<br />
megismerhetőek a titkárságon, valamint az iskola honlapján:<br />
• Pedagógiai Program (tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés és a<br />
továbbhaladás feltételeit, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és<br />
minősítésének szempontjait, az ismeretek számonkérésének formáit, a<br />
tantárgyi minimumokat),<br />
• SZMSZ,<br />
• Házirend,<br />
• Intézmény Minőségirányítási Program (IMIP).<br />
Az egyes helyiségek használati rendje megtalálható az adott helyen kifüggesztve.<br />
Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a<br />
tanulókkal.<br />
A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi<br />
előírásokat az osztályfőnököknek osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni<br />
kell a tanév kezdetekor, vagy változtatás esetén.<br />
Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az<br />
osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni. A tanuló az osztálynaplóba bekerült<br />
érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy<br />
osztályfőnökétől.<br />
A tanulónak jogában áll feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni,<br />
közvetlenül a felelet után, vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor.<br />
A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, illetve<br />
azokról másolatot kérhet az adott tanév végéig. (A másolat készítésével kapcsolatos<br />
költségek a tanulót, illetve a szülőt/gondviselőt terhelik.)<br />
2.17. A tanulók érdekérvényesítése, véleménynyilvánítása<br />
A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban<br />
meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.<br />
A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének<br />
meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, megszervezésében,<br />
tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a<br />
diákönkormányzatban. A tanulók döntése a Házirendet nem sértheti.<br />
A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt<br />
nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az<br />
iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő<br />
kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola<br />
vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a<br />
megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon.<br />
A tanuló javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat<br />
• tanórán az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a<br />
többi tanuló művelődéshez való jogát,<br />
• diákképviselője közreműködésével a diákönkormányzat ülésein, valamint a<br />
diákközgyűlésen.<br />
9
A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola<br />
alkalmazottainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát.<br />
A tanulók a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során véleményt<br />
nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek.<br />
A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a DÖK véleményét.<br />
A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma,<br />
amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései<br />
nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait,<br />
kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A<br />
diákközgyűlés az igazgató által, illetve a DÖK saját működési rendjében<br />
meghatározottak szerint hívható össze, évente legalább egy alkalommal a<br />
diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése<br />
céljából. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkatervben is rögzíteni kell.<br />
A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti.<br />
Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, tanításon kívüli időpontban,<br />
melynek idejét a tanév elején kihirdeti.<br />
2.18. Diákönkormányzat (DÖK)<br />
A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. Érdekeinek<br />
képviseletéért közvetlenül a diákképviselőjéhez fordulhat.<br />
Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük<br />
megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében<br />
diákköröket hoznak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A<br />
diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye<br />
meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint<br />
tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a<br />
diákönkormányzatban.<br />
A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK)<br />
hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre<br />
kiterjed. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség<br />
fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.<br />
A DÖK vezetőségét az osztályok által szavazattöbbséggel megválasztott küldöttek<br />
választják maguk közül, vezetőjük a diákközgyűlés által megválasztott elnök. A<br />
választásokról szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet átadnak az iskola<br />
igazgatójának. A választásokon részt vesznek az érintett osztályfőnökök is, illetve a<br />
diákközgyűlésen a diákmozgalmat segítő tanár. (A DÖK munkáját e feladatra kijelölt,<br />
iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze az SZMSZ-nek<br />
megfelelően.)<br />
A tanulókat az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK elnöke képviseli. A<br />
DÖK a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül is érvényesítheti jogait.<br />
A DÖK feladatainak ellátásához – az iskolával történő megállapodásnak megfelelően<br />
– használhatja az intézmény kijelölt helységét, valamint eszközeit.<br />
A DÖK véleményét ki kell kérni:<br />
• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása<br />
előtt,<br />
• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,<br />
• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,<br />
10
• a házirend elfogadása előtt.<br />
A DÖK jogosult dönteni:<br />
• évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a nevelőtestület<br />
véleményének kikérése mellett,<br />
• saját szervezeti és működési szabályzatáról, munkatervéről, költségvetéséről és<br />
a számukra biztosított eszközök felhasználásáról.<br />
2.19. A szakképzésben részt vevő tanulók jogai<br />
A szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében<br />
az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok,<br />
amelyeket a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban:<br />
szakképzési törvény), valamint – a szakképzési törvény eltérő rendelkezésének<br />
hiányában – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban:<br />
munka törvénykönyve) biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására<br />
alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat is.<br />
A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek<br />
teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.<br />
A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a<br />
munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet.<br />
E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati<br />
képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói<br />
szakszervezetet kell érteni.<br />
A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint<br />
jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a<br />
gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.<br />
Amennyiben a szakképzésben az iskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a<br />
gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény<br />
rendelkezéseit is alkalmazni kell.<br />
Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó<br />
rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogok gyakorlása, a kötelezettségek<br />
teljesítése a tanulót, a diákképviselőt, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli.<br />
Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös<br />
háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi<br />
kötelezettségének teljesítésével, valamint a fizetési kötelezettséggel járó iskolai<br />
döntésekről a szülőt is értesíteni kell.<br />
A szakképzési törvény által meghatározott jogokat és kötelezettségeket<br />
rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.<br />
2.20. Egyéb rendelkezések<br />
A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az<br />
iskola létesítményeit. Az eszközök és létesítmények igénybevétele tanári engedéllyel<br />
és felügyelettel történhet.<br />
A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti<br />
önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának<br />
gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem<br />
korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Az intézmény vallásilag<br />
11
elkötelezett iskolaként működik, azonban nem korlátozza más vallás szerint élők<br />
szabad vallásgyakorlását.<br />
A tanuló joga, hogy az iskolában, családja anyagi helyzetétől függően, külön<br />
jogszabályban meghatározott esetekben, kérelmére (kiskorú tanuló esetén a<br />
szülő/gondviselő kérelmére) térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben,<br />
tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a<br />
Nkt. által meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy<br />
engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a<br />
részletekben való fizetésre.<br />
A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint<br />
– eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.<br />
A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok<br />
miniszteri biztosához forduljon.<br />
A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.<br />
3. TANULÓK KÖTELESSÉGEI ÉS MAGATARTÁSA<br />
3.1. Tanulói kötelességek<br />
A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett<br />
magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének:<br />
• a kötelező és a választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon részt<br />
vegyen,<br />
• hiányzásait jelen Házirendben szabályozottak szerint igazolja,<br />
• felkészüljön a tanórákra és a gyakorlati foglalkozásokra,<br />
• házi feladatait elkészítse,<br />
• a szükséges taneszközöket az adott tanítási napra magával hozza,<br />
• órai munkája aktívan közreműködő legyen,<br />
• eleget tegyen szóbeli és írásbeli beszámolási feladatainak.<br />
A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai<br />
elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett<br />
közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben<br />
tartásában, a tanítási órák, iskolai foglalkozások, rendezvények előkészítésében és<br />
lezárásában.<br />
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások<br />
rendjét, az iskolai helységek és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a<br />
gyakorlati képzés rendjét, valamint az iskola szabályzatainak előírásait.<br />
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, (kiskorú<br />
tanuló esetén a szülő/gondviselő hozzájárulásával) részt vegyen az egészségügyi<br />
szűrővizsgálatokon, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő<br />
ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy<br />
más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat<br />
veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel.<br />
A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a<br />
rábízott vagy az oktatás során általa használt eszközöket, óvja az iskola<br />
létesítményeit, felszerelését.<br />
12
A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai<br />
emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse<br />
rászoruló tanulótársait.<br />
A tanuló kötelessége, hogy a helyi tanterv szerinti (és az egyéb képzésektől<br />
elkülönítetten szervezendő) hittan órákon részt vegyen.<br />
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a jelen<br />
Házirendben foglaltakat.<br />
3.2. Elvárt magatartás<br />
Az iskola tanulóitól és dolgozóitól elvárt magatartás:<br />
• viselkedése és beszédstílusa az iskolában – és azon kívül is – kulturált legyen<br />
(kerüli a durva viselkedést, a trágár beszédet, a másik embert kirekesztő<br />
magatartást, türelmes és udvarias),<br />
• az iskola valamennyi dolgozójával és tanulójával szemben alapvető az<br />
udvariasság, előzékenység,<br />
• nappali munkarend szerint tanulók az iskola dolgozóit, tanulóit és a számára<br />
ismerős szülőket az intézmény vallási elkötelezettségének megfelelően<br />
köszönti („Dicsértessék a Jézus Krisztus!”/”Laudetur Jesus Christus!”<br />
„Mindörökké, ámen!”/”In eternum, amen!”),<br />
• megjelenése tiszta, gondozott és ápolt legyen,<br />
• az iskolán kívül se felejtse el, hogy fegyelmezetten, kulturáltan és udvariasan<br />
kell viselkedni, hiszen bárhol is jelenik meg, személyével az iskoláját is<br />
képviseli,<br />
• iskolai szervezésű programokon, kirándulásokon, üzemlátogatásokon is be kell<br />
tartani a Házirend vonatkozó előírásait.<br />
Hozzánk látogató vendégeinktől elvárjuk, hogy iskolánk szellemiségéhez igazodó<br />
magatartásával tisztelje meg tanulóinkat és dolgozóinkat.<br />
3.3. Tiltott magatartásformák<br />
Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos az iskolába<br />
bármilyen gyulladást vagy sérülést okozó anyagot, veszélyes eszközt behozni (pl.:<br />
maró vegyszert, gyújtó- vagy robbanószert, bilincset, gázsprayt, láncos- vagy ólmos<br />
botot, boxert, szúró- vagy vágóeszközt, fegyvert stb.) – a tanári teakonyhában<br />
használt konyhai eszközök, illetve a tanórai és a gyakorlati munka során a szaktanár<br />
által használt, vagy tanulói használatra engedélyezett anyagok és eszközök<br />
kivételével. Szankció: okozott kár megtérítése és/vagy fegyelmi büntetés, közveszélyokozás<br />
vagy fenyegetés esetén büntető feljelentés. A veszélyes eszköz elkobozható.<br />
Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos alkoholt fogyasztani,<br />
illetve dohányozni az iskolában és jogszabályban meghatározott környékén, valamint<br />
az iskolai szervezésű programok külső helyszínein, illetve az ilyen helyszínek<br />
szervezett megközelítésekor. Szankció: szabálysértési bírság és/vagy fegyelmi<br />
büntetés (adott esetben a munka törvénykönyvének eljárásai szerint), valamint<br />
alkohol fogyasztása esetén az azonnali kitiltás, amíg az alkoholos befolyásoltság<br />
fennáll (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő felelősége is valószínűsíthető, így ez<br />
estben az ő kötelessége a gyermek haladéktalan hazaszállítása).<br />
Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos máshol fogyasztott<br />
alkohol, módosult tudatállapotot előidéző gyógyszer, hallucinogén anyag, bódító vagy<br />
13
kábító hatású szer, drog hatása alatt, vagy más okból kifolyólag munkaképtelen<br />
(tanulásra képtelen) állapotban az iskolában megjelenni vagy az iskola által<br />
szervezett programokon részt venni. Szankció: szabálysértési bírság vagy büntető<br />
feljelentés, és/vagy fegyelmi büntetés (adott esetben a munka törvénykönyvének<br />
eljárásai szerint), valamint azonnali kitiltás, amíg a munkaképtelen (tanulásra<br />
képtelen) állapot fennáll (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő felelősége is<br />
valószínűsíthető, így ez estben az ő kötelessége a gyermek haladéktalan<br />
hazaszállítása). Ha az iskola vezetője vagy a helyettesítésével megbízott személy úgy<br />
ítéli meg, hogy az adott személy egészségi állapota veszélyben forog, köteles<br />
haladéktalanul mentőt hívni.<br />
Az iskola tanulói, dolgozói és valamennyi vendége számára tilos alkohol, módosult<br />
tudatállapotot előidéző gyógyszer, hallucinogén anyag, bódító vagy kábító hatású<br />
szer, drog tartása, fogyasztása, népszerűsítése, terjesztése. Szankció: a hatóság<br />
azonnali értesítése és/vagy fegyelmi büntetés (adott esetben a munka<br />
törvénykönyvének eljárásai szerint).<br />
Tilos a mobiltelefonok és más elektromos eszközök használatával az oktatást zavarni,<br />
ezért tanítás, gyakorlati foglalkozás ideje alatt ezeket a táskában, kikapcsolt<br />
állapotban kell tartani. A tanuló a tanórát, gyakorlati foglalkozást telefonálás miatt<br />
nem hagyhatja el, ezért ezzel az ürüggyel a tanítási óráról, gyakorlati foglalkozásról<br />
nem kéredzkedhet ki. Szankció: fegyelmi büntetés. Ha a tanóra, gyakorlati<br />
foglalkozás rendje másként nem tartható fenn, a pedagógus az oktatást zavaró eszközt<br />
elveheti a tanulótól, de a tanóra, gyakorlati foglalkozás végén – amint a zavarás<br />
lehetősége megszűnik –, az eszközt a tanuló számára vissza kell szolgáltatni, hogy a<br />
tanuló személyes tulajdonhoz való joga ne sérüljön.<br />
Az alapvető normákhoz az is hozzátartozik, hogy az iskola területén, a tanítási órákon<br />
és a szakmai gyakorlatokon mellőzzük a rágógumizást (és az iskola előtt sem tarkítjuk<br />
a lepotyogó rágógumikkal az aszfaltot).<br />
Tilos az iskolába nagyobb összegű készpénzt, értékpapírt, ékszert, dohányterméket,<br />
valamint értékes technikai eszközöket behozni. Ezekért az iskola nem tud felelőséget<br />
vállalni. Az intézménynek a tilalom megszegőivel szemben semmiféle kártérítési<br />
kötelezettsége nincs.<br />
Tilos továbbá az iskolába közerkölcsbe ütköző sajtóterméket behozni. Szankció:<br />
fegyelmi büntetés.<br />
3.4. Az ellenőrző könyv vezetésére vonatkozó kötelezettségek<br />
Az ellenőrző könyv magánokirat, ezért az iratkezelés szabályainak megfelelően kell<br />
vezetni. Belefirkálni, javítani, illetve megrongálni nem szabad és értelmetlen is, mert<br />
a tanuló tényleges értékelése az éves munka és az osztálynapló azt rögzítő bejegyzései<br />
alapján történik.<br />
A tanuló köteles minden tanítási nap magával hozni, elméleti és gyakorlati<br />
foglalkozásra egyaránt. Bármilyen okból elvett ellenőrzőjét a tanuló a lehető<br />
legrövidebb időn belül (még aznap) kérje vissza. Elvesztését azonnal jelezni kell az<br />
osztályfőnöknek, és új ellenőrzőt kell kérni, melybe az osztályfőnök minden addigi<br />
jegyet és beírást bemásol az osztálynapló alapján. (Az új ellenőrző a titkárságon<br />
szerezhető be, és pénzbe kerül.) Az ellenőrző könyv elvesztése osztályfőnöki<br />
figyelmeztetést vonhat maga után.<br />
Az ellenőrző könyv legfontosabb célja, hogy a szülőt/gondviselőt folyamatosan<br />
tájékoztassa a tanulmányi eredményekről, ezért az elmaradt bejegyzéseket<br />
14
mihamarabb pótolni kell. Tájékoztatás céljából ide kell bejegyezni az iskolai<br />
programokat, szüneteket is. A bejegyzéseket külön kérés nélkül a tanárral, illetve a<br />
szülővel/gondviselővel alá kell íratni.<br />
A digitális napló szülői értesítő funkcióinak használata helyettesítheti az ellenőrző<br />
könyvet.<br />
4. MUNKAREND<br />
4.1. Az iskola nyitva tartása<br />
Az iskola szorgalmi időben munkanapokon 8:00-tól a szervezett foglalkozások<br />
befejezéséig, de legkésőbb 20:00 óráig tart nyitva. Szabad- és munkaszüneti napokon,<br />
ünnepnapokon, pihenőnapokon, valamint a tanítási szünetekben – az előre tervezett<br />
időpontok, rendezvények és a külön kijelölt ügyeleti órák kivételével – az épületet<br />
zárva tartjuk. Rendezvényre egyedi kérelem alapján lehet engedélyt kapni az iskola<br />
igazgatójától.<br />
4.2. Csengetési rend<br />
Óra Becsengetés Kicsengetés<br />
1. 7:45 8:30<br />
2. 8:40 9:25<br />
3. 9:35 10:20<br />
4. 10:30 11:15<br />
5. 11:25 12:10<br />
6. 12:30 13:15<br />
7. 13:25 14:10<br />
8. 14:15 15:00<br />
9. 15:05 15:50<br />
10. 15:55 16:40<br />
11. 16:45 17:30<br />
12. 17:35 18:20<br />
13. 18:25 19:10<br />
14. 19:15 20:00<br />
A csengetési rend indokolt esetben, igazgatói engedéllyel, alkalmanként<br />
megváltoztatható.<br />
Tanítási órákat összevonni csak igazgatói engedéllyel lehet.<br />
A gyakorlati foglalkozások rendje a csengetési rendtől eltérhet.<br />
4.3. Belépés, benntartózkodás rendje<br />
A tanulóknak az első tanítási óra előtt legalább tíz perccel meg kell érkezni az<br />
iskolába. Az ezt követően érkezők későnek számítanak. Nappali munkarend szerint<br />
tanulók ez esetben kötelesek az ellenőrzőjüket a portásnak leadni. A tényleges késés<br />
tényét, mértékété és jogosságát (igazolt vagy igazolatlan) majd az osztályfőnök<br />
állapítja meg. Rendszeres igazolatlan késés fegyelmi büntetést vonhat maga után.<br />
15
A tanulók iskolában tartózkodását órarendjük, illetve a tanórán kívüli elfoglaltságuk<br />
határozza meg. A várakozási időt a folyosón és a tantermekben tölthetik, szigorúan<br />
betartva a baleset-, tűz- és munkavédelmi szabályokat, valamint a felügyelő tanárok<br />
utasításait. A speciális, illetve az egyéb veszélyforrásokat rejtő tantermekben a<br />
kifüggesztett szabályzat szerint tartózkodhatnak a tanulók.<br />
Tanítási időben az iskolában ügyeletet kell tartani, az SZMSZ-ben rögzített szabályzat<br />
szerint.<br />
4.4. Tanórai foglalkozások rendje<br />
A tantermekben, gyakorlati termekben munkavégzés csak pedagógus felügyelete<br />
mellett folytatható.<br />
Ha az órát, gyakorlati foglalkozást tartó tanár a becsengetés után 5 perccel nem<br />
érkezik meg az órára, gyakorlati foglalkozásra, akkor az egyik hetes köteles ezt<br />
jelenteni az iskola ügyeletes vezetőjénél, hogy helyettesítéséről mielőbb gondoskodni<br />
lehessen. A másik hetes közben fenntartja a rendet az osztályban. Esti munkarend<br />
szerint tanulók esetében, ha nincs hetes, a tanulók egy képviselője jelenti a tanár<br />
hiányát.<br />
Az első tanítási órát megelőzően a tanulók vegyék le a székeket a padokról, készítsék<br />
elő felszerelésüket a tanórára.<br />
Becsengetés után a tanulók az ülésrend szerinti helyüket elfoglalva csendben,<br />
fegyelmezetten várják a tanárt.<br />
A tanárt megérkezése után felállással üdvözlik, majd a hetes jelentését<br />
(osztálylétszám, hiányzók száma és neve, esetleges rendkívüli esemény közlése) állva<br />
hallgatják végig (amennyiben van hetes).<br />
A tanár joga eldönteni, hogy a tanulók tudását milyen formában és gyakorisággal kéri<br />
számon (előre bejelenteni csak a témazáró dolgozatokat kell). Egy tantárgyból<br />
félévenként minimum három érdemjegyet kell szerezni a tanulónak ahhoz, hogy<br />
osztályozható legyen.<br />
A tanulók egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írhatnak.<br />
A tanulók számára – lehetőség szerint – a dolgozat megírását követően tíz<br />
munkanapon belül biztosítani kell az eredmény megismerésére. Ha ez alatt az idő<br />
alatt a dolgozatot javító tanárral nem volt az adott tantárgyból órájuk, akkor az<br />
osztályban vagy csoportban az ezt követő első órán kell az eredményeket ismertetni.<br />
A tantermet és berendezéseit rendeltetésszerűen kell használni, pl.:<br />
• a felesleges ruhadarabokat a fogasokon kell tárolni,<br />
• a tanórán, gyakorlati foglalkozáson nem használatos felszereléseket a padban,<br />
vagy a táskában kell tartani,<br />
• a falra, padra, székre stb. firkálni, vésni, a berendezést és az eszközöket<br />
bármely módon rongálni tilos,<br />
• tanórán, gyakorlati foglalkozáson rágógumizni tilos (az elhasznált rágógumit –<br />
becsomagolva – a szeméttároló edényben kell elhelyezni),<br />
• a hulladékot, ételmaradékot a szeméttároló edényben kell elhelyezni, a<br />
szelektíven gyűjthető hulladékot lehetőség szerint szelektíven kell gyűjteni.<br />
Tilos minden olyan tevékenység, amely korlátozza, vagy akadályozza mások jogait<br />
vagy kötelességének teljesítését, vagy ezekről elvonja a figyelmet, pl.:<br />
• nem megengedett a felelő vagy dolgozatot író tanuló zavarása „súgással”.<br />
16
• nem megengedett a tanóra, gyakorlati foglalkozás menetének indokolatlan<br />
zavarása közbeszólással, ezért ha a tanuló a kérdezni, felelni vagy hozzászólni<br />
szeretne, azt kézfeltartással jelezze,<br />
• a tanórák, gyakorlati foglalkozások alatt étkezni és inni nem szabad, az ételt is<br />
úgy kell tárolni, hogy az ne zavarja az órai, gyakorlati munkát, ne szennyezze<br />
a bútorokat és a taneszközöket,<br />
• mobiltelefonok és más elektromos eszközök használatával az oktatást zavarni<br />
nem szabad, ezért tanítás, gyakorlati foglalkozás ideje alatt ezeket a táskában,<br />
kikapcsolt állapotban kell tartani.<br />
• a tanórához, gyakorlati foglalkozáshoz nem szükséges tárgyat, ha a tanuló a<br />
feladata helyett azzal foglalkozik, vagy mások figyelmét elvonja, a tanár<br />
elrakatja a tanulóval.<br />
A tanóra végét a csengő vagy a csengetési rend jelzi, de az órának valójában akkor<br />
van vége, amikor a tanár azt befejezi. A tanóráról történő kicsengetés után az órát<br />
tartó tanár engedélyt ad a tanulóknak az osztályterem elhagyására, miközben egyszerű<br />
szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy történt-e valami rendkívüli esemény a tanóra alatt.<br />
A tanítási órák végén – tanári felügyelet mellett – a tantermet kitakarítva, tisztán kell<br />
elhagyni, a padokból a szemetet a szemetesbe ki kell dobni, a székeket a padokra fel<br />
kell tenni, az ablakokat be kell csukni.<br />
A tanítási, gyakorlati foglalkozás befejezése előtt az osztályfőnök, szaktanár,<br />
szakoktató javaslata alapján az ügyeletes vezető engedélyével lehet távozni. Nappali<br />
munkarend szerint tanulóknál az engedélyt az ellenőrzőbe be kell írni, mert a portát<br />
ellátó személy csak ennek felmutatásakor engedheti ki a tanulót az épületből.<br />
Kiskorú tanulóknál elmaradt óra esetén a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatni kell<br />
arról, hogy a tanuló mikor hagyta el az iskola épületét.<br />
4.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendje<br />
Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervezhet felzárkóztatás és kiegészítő<br />
ismeretek átadása céljából.<br />
Nappali oktatás esetén az iskola igazgatója minden év március 15-éig elkészíti és<br />
közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, továbbá a felkészítés szintjéről,<br />
amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak azt is tartalmaznia kell, hogy a<br />
tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A tájékoztatóhoz a<br />
diákképviselet véleményét be kell szerezni.<br />
A tanuló (kiskorú tanuló a szülő/gondviselő egyetértésével) május 20-áig írásban<br />
adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.<br />
A választott tantárgyak közül az iskola a felkészítést abból a két tantárgyból<br />
biztosítja, amelyet a legtöbben választottak.<br />
Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, akkor a továbbiakban<br />
azon köteles részt venni. Értékelés, minősítés, mulasztás és magasabb évfolyamba<br />
lépés tekintetében a választott óra a kötelező tanítási órával azonos. A<br />
szülőnek/gondviselőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a<br />
jogkövetkezményeket tudomásul vették.<br />
A tanuló választásának módosítása csak igazgatói engedéllyel lehetséges.<br />
A tanuló tanórán kívüli elfoglaltsága nem haladhatja meg a heti 3 x 2 órát.<br />
Gimnáziumi és szakközépiskolai képzés keretében a tanuló a közép- és emelt szintű<br />
érettségi követelményeinek figyelembe vételével megválaszthatja azokat a<br />
tantárgyakat, melyekből a kiválasztott szinten érettségizni szeretne. A választható<br />
17
tantárgyakat az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza. Az iskola<br />
igazgatójának az érettségi vizsga letételéhez a feltételeket biztosítani kell.<br />
Szakközépiskola és szakiskola szakképzési évfolyamán a választható tantárgyakat az<br />
iskola szakmai programja tartalmazza.<br />
A tanórán kívüli foglalkozás formái:<br />
• szakkör,<br />
• diákkör,<br />
• korrepetálás,<br />
• vizsgára történő felkészítés (külön kérés alapján),<br />
• versenyre történő felkészítés,<br />
• nyelvvizsgára történő előkészítés.<br />
A tanórán kívüli foglalkozások általában tanítási időn kívül szervezhetők, legfeljebb<br />
18 óráig. A foglalkozásoknak ezen időponton túli megtartása igazgatói engedéllyel<br />
lehetséges. A tanórán kívül szervezett foglalkozásokhoz is feltétlenül szükséges a<br />
tanári felügyelet.<br />
Az iskola területén kívüli rendezvényeken a tanuló tanúsítson az iskolai normáknak<br />
megfelelő, a fentebb részletezettek szerinti viselkedést.<br />
A tanulók a nyári oktatási szünetben alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak a<br />
munka törvénykönyve vonatkozó jogszabályai szerint. A nappali munkarend szerint<br />
tanulók szorgalmi időszakban történő munkavállaláshoz az iskola beleegyező<br />
nyilatkozata szükséges. Ezt megtagadni csak akkor lehet, ha a tanuló tanulmányi<br />
eredménye nagyon gyenge, vagy a tanuló bukásra áll.<br />
4.6. Tanulói csoportok, közösségek, diákkörök<br />
A tanulók nagyobb csoportja alatt az egyes osztályok közösségét értjük.<br />
Iskolánkban (egy-egy tagintézményben a hozzá esetleg kapcsolódó telephelyekkel<br />
együtt) a tanulói létszám több, mint felét érintő kérdésekre mondjuk azt, hogy<br />
nagyobb tanulóközösséget érint. A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések<br />
meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a DÖK véleményét, javaslatát is.<br />
Legalább 15 tanuló részvételével diákkörök (szakkörök, önképzőkörök, érdeklődési<br />
körök, énekkar stb.) szervezhetők. Az alapító létszámot a nevelőtestület, a<br />
diákközösség, az iskolavezetés módosíthatja, minden tanév kezdetén. A diákköri<br />
tagság lehet ingyenes vagy tagdíjjal járó. A tagdíj összegének megállapítása a diákkör<br />
vezetőjének vagy az iskolavezetésnek a joga.<br />
Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelezően<br />
szól.<br />
A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata.<br />
Iskolánkban politikai párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet<br />
diákkört nem hozhat létre.<br />
4.7. Hivatalos ügyek intézése<br />
A tanulók hivatalos ügyeik intézése céljából a titkárság dolgozóihoz fordulhatnak,<br />
tanórán kívül, a titkárságon kifüggesztett ügyintézési időben.<br />
A tanuló tanárait, szakoktatóit az óraközi szünetekben is megkeresheti kéréseivel, a<br />
tanári szobába azonban nem léphet be, a tanárt név szerint kihívathatja.<br />
18
A személyes problémáival az osztályfőnökéhez, illetve az ifjúságvédelmi felelőshöz<br />
vagy az igazgatóhoz fordulhat, a hivatalos út betartásával.<br />
A nyári tanítási szünetben az iskola az előzetes tájékoztatás szerint (mely az iskola<br />
honlapján is megtalálható) tart ügyeletet.<br />
Az iskola telefonja hivatalos célokat szolgál. A telefont a szülők vagy hozzátartozók<br />
hívhatják, azzal a céllal, hogy a tanárokkal beszéljenek. Tanulónak csak üzenetet<br />
tudunk átadni, indokolt esetben. Tanuló csak rendkívüli esetben, tanári engedéllyel<br />
használhatja az iskolai telefont.<br />
Kiskorú tanuló személyi anyagát kiiratkozás esetén csak a szülő/gondviselő veheti át.<br />
A talált tárgyakat a portán (ennek hiányában a titkárságon) kell leadni.<br />
5. AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI,<br />
ESZKÖZEI ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK<br />
HASZNÁLATÁNAK RENDJE<br />
5.1. Általános rendelkezések<br />
Az iskola épületében az intézmény tanulóin, dolgozóin kívül szülő, hozzátartozó<br />
illetve idegen személy csak ügyintézés céljából és az annak megfelelő helyiségben<br />
tartózkodhat.<br />
A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel<br />
használhatják.<br />
Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az<br />
iskolában.<br />
Baleset- és vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket be kell zárni. Az<br />
egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit elvinni csak igazgatói<br />
engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet.<br />
Az iskola minden tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola<br />
rendjének, tisztaságának, dekorációjának megőrzéséért. Ha a tanuló hiányt, vagy<br />
rongálást észlel, akkor azt köteles az órát tartó tanárnak, vagy az ügyeletes vezetőnek<br />
jelezni.<br />
Az épület, az udvar, a folyosók, a tantermek, a WC-k tisztasága és rendje valamennyi<br />
tanuló és dolgozó érdeke, és így felelőssége is.<br />
Az iskolába bevitt, nem tiltott tárgyak őrzése az intézménynek nem feladata, így<br />
ezekért a tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Minden tanuló és dolgozó a<br />
bevitt értékeiért saját maga felel.<br />
Elvesztett, „ellopott”, iskolában hagyott értéktárgyakért az iskola felelősséget nem<br />
vállal, különösen, ha kiderül, hogy abban a károsult részéről a Házirend megsértése is<br />
közrejátszott (pl.: nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat hozott be).<br />
Fertőző beteg közegészségügyi érdekek miatt az iskolát és rendezvényeit, valamint a<br />
gyakorlati oktatás helyét nem látogathatja. A betegséget orvos állapítja meg, ezért a<br />
gyógyulás tényét is csak az orvos által kiállított igazolás alapján fogadjuk el. (Az<br />
igazoláson szerepelnie kell a beteg azonosító adatainak, az orvos aláírásának,<br />
körbélyegzője lenyomatának – úgy, hogy az azonosító szám jól olvasható legyen –,<br />
valamint a tény megállapításának, miszerint „egészséges, közösségbe mehet”.)<br />
19
Az iskola területére élő állatot bevinni (ÁNTSZ engedély hiányában) szigorúan tilos!<br />
Az iskolai faliújság a tanulók és a dolgozók tájékoztatására, az iskolával kapcsolatos<br />
hírek, információk közlésére szolgál, ezért azon más jellegű, nem hivatalos<br />
hirdetéseket megjelentetni tilos.<br />
Az iskola területén és rendezvényein csak igazgatói engedéllyel lehet hirdetményt,<br />
szórólapot stb. kihelyezni, ill. bármiféle reklámtevékenységet folytatni.<br />
5.2. Az udvar használati rendje<br />
A tanulók minden óraközi szünetben kimehetnek, amennyiben az időjárás megengedi,<br />
és nappali munkarend szerint tanulók esetében a tanári felügyelet biztosított. Az<br />
udvaron is tilos a dohányzás! A szemetet a kijelölt tárolókba kell helyezni. A balesetés<br />
tűzvédelmi szabályokra különösen figyelni kell. A kulturált magatartás szabályait<br />
itt is be kell tartani. Az udvart csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.<br />
5.3. A számítógéptermek használata<br />
A számítógéptermet a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A gépeket<br />
bekapcsolni és használni csak az ott órát tartó tanár engedélyével lehet.<br />
A gépekkel való gyakorlás során csak iskolai eszközök használhatók!<br />
Fentieken túl a teremben kifüggesztett terem- és géphasználati utasítások az<br />
irányadók.<br />
A terem- és géphasználatnál a vagyon-, baleset- és tűzvédelmi előírások fokozottan<br />
betartandók.<br />
5.4. A tornaterem használata<br />
A testnevelés órán való részvétel minden tanuló számára kötelező.<br />
Öltözet: a szaktanárral egyeztetett felszerelés, de mindenféleképpen váltott<br />
tornaöltözet és cipő (az utcai ruházat és cipő nem elfogadható, és nem egészséges).<br />
Testnevelés óra előtt a személyes holmikat a tanteremben, vagy az öltözőben bezárva<br />
kell biztonságba helyezni (ezen a helyen az óra alatt tanuló nem tartózkodhat!).<br />
Balesetvédelmi és biztonsági okokból az óra megkezdése előtt gyűrűt, láncot,<br />
karkötőt, fülbevalót, karórát, testékszert a testnevelő tanárnak le kell adni.<br />
Egészségügyi okok miatt könnyített testnevelésre engedélyt a testnevelő tanár adhat<br />
(maximum havonta egy alkalommal). Betegség után testnevelési órákról felmentést<br />
csak orvosi igazolás alapján kérhet a tanuló.<br />
Hiányzás alatti felméréseket, osztályozási szintmérőket a szaktanárral egyeztetve a<br />
későbbiekben pótolni kell.<br />
Teljes vagy részleges felmentésre, illetve gyógytestnevelésre (ekkor a<br />
gyógytestnevelési órákra járás és annak osztályzata helyettesíti a testnevelés tárgyat!)<br />
csak az igazgató engedélye alapján van lehetőség. (A felmentést a tanulónak, kiskorú<br />
tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek írásban kell kérni, szakorvosi nyilatkozatot<br />
mellékelve.)<br />
A testnevelés órákat utólag pótolni nem lehet, értékelhetetlen testnevelés tárgy a félév<br />
követelményeinek nem teljesítését eredményezi, ami évismétlést von maga után.<br />
Az iskola a tornatermet bérli a telephelyeken, így annak használatára a bérleti szerződés és a<br />
bérbe adó intézmény saját szabályai érvényesek.<br />
20
5.5. A fizika, kémia szaktanterem használata<br />
Az adott szaktantermeket a munka-, baleset- és tűzvédelemre tekintettel fokozott<br />
figyelemmel szükséges használni.<br />
5.6. Az iskolai könyvtár használata (amennyiben a tagintézményben<br />
létezik)<br />
Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontok és<br />
feltételek a könyvtári órákon megismerhetőek.<br />
Amennyiben az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet a tanuló elveszíti,<br />
megrongálja, vagy határidőre nem hozza vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve<br />
késedelmi díjat fizet.<br />
Az iskolai könyvtár részletes szabályzata az SZMSZ 1. számú mellékletében szerepel.<br />
<strong>Iskola</strong>i könyvek kölcsönzési rendje:<br />
• a könyveket az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe,<br />
• a szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti,<br />
• a könyvtár használata ingyenes,<br />
• a könyvállomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben<br />
kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasószobában használható,<br />
• a kölcsönözhetőség körét a könyvtáros tanár, ennek hiányában a könyvfelelős<br />
tanár határozza meg,<br />
• a dokumentumok kölcsönzési időtartama: 30 nap,<br />
• ha a tanuló a könyvállományba tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja,<br />
köteles másik példányról gondoskodni. (lásd kártérítési szabályok),<br />
• amennyiben a tanuló az iskolával szembeni tartozását többszöri felszólításra<br />
sem rendezi, a könyvtáros/könyvfelelős a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat,<br />
• a tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a<br />
könyvtartozásokat rendezni kell.<br />
5.7. Tanműhelyi foglalkozás<br />
A gyakorlati foglalkozás kezdete a szakma szerinti gyakorlati képzőhelyen az oktató,<br />
illetve gyakorlati vezető által szabályozottan történik. A tanuló munkabeosztását<br />
minimum két nappal előbb megkapja. Hiányzása utáni első beosztásáról neki kell<br />
érdeklődnie, a beosztása nem ismeréséből eredő hiányzások igazolatlannak<br />
minősülnek. Az igazolatlan hiányzások mértékében a havi ösztöndíja csökken.<br />
A gyakorlati foglalkozás időtartama 18 éves kor alatt 7 x 60 perc oktatási naponként,<br />
18 éves kor felett 8 x 60 perc oktatási naponként.<br />
A gyakorlati foglalkozáson a szünetek kezdete helyi szabályozás szerint történik,<br />
minimum 2 x 20 perc.<br />
A tanműhelyben előírt munkaruha: az adott gyakorlati képzőhely által előírt<br />
munkaruha, és balesetmentes munkavégzésre alkalmas zárt cipő.<br />
Munkavédelmi szempontok miatt a lógó ékszerek viselete tilos és a hosszú hajat össze<br />
kell fogni (a szembe lógó hajat is fel kell tűzni). Műköröm és testékszerek használata<br />
balesetveszélyes és tilos.<br />
Szándékos vagy figyelmetlenségből adódó károkozás esetén egyaránt anyagi<br />
felelősséggel tartozik a tanuló.<br />
A gyakorlati foglalkozásra vonatkozó speciális előírásokat és balesetvédelmi<br />
kérdéseket minden év elején a szakoktató ismerteti.<br />
21
Az első gyakorlati napon az oktató vagy a tanulófelelős ismerteti az adott terület<br />
(gyakorlati képző hely) baleset-, tűz-, és munkavédelmi szabályzat rá vonatkozó<br />
(munkakörére előírt) részeit, melynek betartása kötelező. A szabályzatok<br />
megismerését és tudomásulvételét a tanuló aláírásával igazolja.<br />
6. VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK<br />
6.1. Baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások<br />
Elvárható, hogy mindenki életkorának megfelelően az emberi együttélés általános<br />
szabályai szerint viselkedjen, és kerülje a balesetveszélyes helyzetek előidézését.<br />
A baleset-, tűz- és munkavédelmi szabályokat minden tanév elején az osztályfőnökök,<br />
valamint a gyakorlati oktatók ismertetik a tanulókkal. Az oktatásról jegyzőkönyv<br />
készül, melyben a tanulók aláírásukkal rögzítik azt a tényt, hogy az előadáson részt<br />
vettek.<br />
A tanév első testnevelés, kémia, fizika és informatika óráin az érintett szaktanárok<br />
szakirányú balesetvédelmi oktatást tartanak. Erről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet<br />
valamennyi tanulónak alá kell írni.<br />
Mindenkinek tudnia kell, hogy hol van az elsősegélynyújtó doboz.<br />
A munkavégzés során elszenvedett balesetet azonnal jelezni kell. Ha a sérülés<br />
állapota olyan, hogy jelentést tenni képtelen, a balesetet az a személy köteles<br />
jelenteni, aki először észrevette. Minden tanulói balesetet jelenteni kell az<br />
osztályfőnöknek. Az osztályfőnök a balesetet köteles jelenteni az iskolavezetésnek. A<br />
balesetről a baleset idején felügyeletet tartó nevelő köteles feljegyzést készíteni. A<br />
feljegyzést hivatalos naplóba kell vezetni, mely az igazgatói irodában található.<br />
A baleset-, tűz- és munkavédelmi, valamint a közlekedési szabályokat és a Házirendet<br />
az iskola épületén kívüli foglalkozásokon fokozottan be kell tartani. Az iskola és az<br />
adott helyszínek között a tanulók egy csoportban közlekedhetnek a megbízott<br />
pedagógus felügyeletével.<br />
Az épületben található elektromos kapcsolószekrényekhez, tűz- és balesetvédelmi<br />
berendezésekhez hozzányúlni tilos. Villamos berendezések szerelési- és javítási<br />
munkáit csak megfelelően képzett személyek végezhetik, tanulók nem. Baleset esetén<br />
első teendő az áram kikapcsolása.<br />
Ha a tanuló balesetet, tüzet észlel, köteles azonnal jelenteni a helyszínen tartózkodó<br />
felnőtt iskolai dolgozónak. A balesetről, a tűzről a balesetvédelmi megbízott<br />
jegyzőkönyvet készít.<br />
A menekülési utakat és a tűzoltó berendezések hozzáférési útjait leszűkíteni,<br />
eltorlaszolni, lezárni, azokon éghető anyagot tárolni, felhalmozni szigorúan tilos.<br />
Tilos továbbá a kifüggesztett kiürítési terveket összefirkálni, megrongálni, letépni. Ha<br />
valaki ilyet észlel, haladéktalanul köteles azt az iskola vezetőjének jelenteni.<br />
Tűz, tűzriadó, bombariadó vagy bármilyen rendkívüli esemény alkalmával (melyet<br />
előre nem lehetett látni) először figyelmeztető jelzéseket kell leadni úgy, hogy azt az<br />
épületben tartózkodó valamennyi személy észlelje. Ezzel párhuzamosan értesíteni kell<br />
a hivatalos szerveket, hogy mielőbb meg tudják kezdeni a kivonulást a mentéshez<br />
(fontos a higgadt, lényegre törő fogalmazás; a kapcsolatot megszakítani csak a kezelő<br />
utasítása esetén szabad). Ezt követi az életmentés, esetlegesen a veszélyhelyzet<br />
22
elhárítása, ha arra az iskola dolgozóinak lehetősége nyílik (a felesleges hősködés<br />
tilos).<br />
Az intézkedések mindig a mentést, védekezést irányító személytől jönnek (hivatalos<br />
szervek kiérkezéséig az iskola ügyeletes vezetőjétől, kiérkezésük után a<br />
parancsnoktól). Az utasítások betartása kötelező!<br />
Vészhelyzet esetén a helységekben kifüggesztett kiürítési terv szerint kell az épületet<br />
rendezett formában, a lehető legrövidebb időn belül elhagyni. A kapun kilépve az<br />
épülettől biztonságos távolságra el kell távolodni, egyúttal utat kell engedni a többi<br />
menekülőnek, illetve a mentésben részt vevőknek.<br />
A tűzriadót a tűzvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint jelezzük.<br />
A tűzoltó készülékeket csak felnőtt kezelheti.<br />
Elsődleges az életmentés és a közvetlen életveszély elhárítása, ezért kabátot, táskát,<br />
egyéb értékeket a tanteremben kell hagyni (összegyűjtésük, elrakásuk értékes időt<br />
vesz el a menekülésből, méretük pedig helyet foglal, leszűkíti a menekülési<br />
útvonalakat és hátráltatja a kijutást).<br />
Ha van rá mód, a tanárok mentik a náluk lévő osztálynaplókat, az iroda/titkárság<br />
dolgozói mentik a szigorú számadású iratokat.<br />
Az intézmény kiürítésének gyorsnak és szakszerűnek kell lennie. Az osztálytermet az<br />
órát tartó/ott tartózkodó tanár hagyja el utolsónak, miután meggyőződött arról, hogy a<br />
nyílászárók megfelelően be vannak csukva. Az iskola dolgozói kötelesek a rendet,<br />
nyugalmat megtartani a rájuk bízott tanulók körében.<br />
Kiürítést követően csak az iskola vezetőjének külön engedélyével lehet hazamenni.<br />
Bombariadó vagy téves riasztás miatt elmaradt tanítást más, az igazgató által<br />
meghatározott napon be kell pótolni.<br />
6.2. Az iskola tulajdonának védelme, anyagi felelőssége<br />
A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a<br />
tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a<br />
birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából<br />
eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz<br />
kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok<br />
teljesítésekor.<br />
A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogot másra ruházza át.<br />
A tanuló az általa előállított tárgyat önköltségi áron megvásárolhatja.<br />
A tanuló kötelességének megszegéséből eredő, vagy szándékos károkozása esetén a<br />
tanuló vagy szülője/gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az<br />
iskola igazgatója határozza meg, kártérítési határozat formájában a mindenkor<br />
érvényes jogszabályok alapján.<br />
A tanterem kulcsát csak rendkívüli esetben – tanár engedélyével – veheti fel a tanuló,<br />
aki ez estben társaival együtt felelős a teremért és annak összes berendezési<br />
tárgyainak, eszközeinek épségéért.<br />
Ha a károkozó személye nem állapítható meg, akkor a károkozás felett cinkos módon<br />
szemet hunyó osztályközösségnek kell az okozott kárt helyrehozni (pl.: padmosás,<br />
takarítás, festés) vagy megtéríteni, pótolni.<br />
23
A tanteremben elhelyezett gépeket, elektromos árammal működő készülékeket és<br />
egyéb eszközöket csak tanári felügyelet mellett lehet üzemeltetni.<br />
A tanuló az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszereléseket hozza magával, mert<br />
az elveszett ékszerekért, mobiltelefonokért, pénzért és egyéb értékekért az iskola<br />
felelősséget nem vállal. A tanulóknak saját és társaik személyes tulajdonára is<br />
vigyázni kell.<br />
A talált tárgyak leadása a titkárságon becsületbeli kötelesség.<br />
Szándékos rongálás vagy eltulajdonítás esetén szigorú fegyelmi eljárás következik,<br />
mely az iskolából való kizárással, áthelyezéssel is végződhet, illetve a cselekmény<br />
súlyos esetben rendőrségi intézkedés kezdeményezését vonhatja maga után.<br />
7. A TANULÓK JUTALMAZÁSA<br />
7.1. A tanulók jutalmazásának elvei<br />
A tanulót rendszeres tanórai munkáért, kiemelkedő tanulmányi és<br />
sporttevékenységért, művészeti, énekkari vagy szakköri feladatainak eredményes<br />
teljesítéséért jutalmazni kell.<br />
Kiemelkedő tevékenységért személyesen vagy közösségben, elismerésekben,<br />
jutalmazásokban részesülhet. Elismerésben azonnal is részesülhet, a végzett<br />
kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra:<br />
• kiemelkedő tantárgyi munkát értékelő dicséret a bizonyítványba is bekerül,<br />
„kitűnő” jelzéssel,<br />
• aki egész évben egy napot sem hiányzott, külön elismerésben részesül,<br />
• a közösségért végzett kiemelkedő munkát az év végén külön jutalmazzuk.<br />
Az iskolai követelmények maradéktalan teljesítése, a tanuló képességei szerinti<br />
kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkája, töretlen szakmai fejlődése, szorgalma,<br />
fegyelmezett magatartása, megjelenése, stb. az iskola valamennyi dolgozójának,<br />
tanárának elismerésével jár:<br />
• javíthatja a félévenkénti magatartás- és szorgalomjegyét,<br />
• az ösztöndíj növelésére is javaslatot tehet,<br />
• külön jutalmat érdemelhet ki,<br />
• jó és jeles tantárgyi osztályzatok alapján iskolai tanulmányi versenyeken vehet<br />
részt, majd területi illetve országos versenyeken képviselheti iskolánkat,<br />
melyet tanárai a tantárgyi jegyekben jutalmaznak,<br />
• a Szakma Kiváló Tanulója versenyen való eredményes helytállása alapján<br />
szerezhet bizonyítványt,<br />
• a kiemelkedő osztályközösséget kollektív jutalomban részesíthet a tantestület –<br />
a diákképviselet egyetértésével – (pl.: kiránduló szabadnap).<br />
7.2. A tanulók elismerésének és jutalmazásának formái<br />
Az elismerés formái:<br />
• szaktanári dicséret (szóbeli és írásbeli) – odaítélését a szaktanár, szakoktató<br />
határozza meg; adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért,<br />
kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, folyamatos kiemelkedő tanulmányi<br />
munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért,<br />
• osztályfőnöki dicséret (szóbeli és írásbeli) – odaítéléséről az osztályfőnök<br />
dönt, adható több dicséret alapján vagy egyszeri közösségi munkáért,<br />
24
• igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt, szóban),<br />
• igazgatói dicséret (írásban) –fővárosi, megyei vagy országos tanulmányi<br />
versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló<br />
kiemelkedő teljesítmény nyújt,<br />
• nevelőtestületi dicséret – a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható,<br />
speciális formái a nevelőtestület által a végzős tanulóknak az SZMSZ-ben<br />
foglaltak alapján adományozható „A <strong>Szent</strong> <strong>Benedek</strong> Gimnázium, Szakképző<br />
<strong>Iskola</strong> és Kollégium kiváló tanulója” és „A <strong>Szent</strong> <strong>Benedek</strong> Gimnázium,<br />
Szakképző <strong>Iskola</strong> és Kollégium kiváló sportolója” címek,<br />
• <strong>Szent</strong>-<strong>Benedek</strong> plakett – odaítélésének eljárásrendje külön szabályzatban<br />
rögzítve.<br />
Kimagasló eredményt elért tanulóink eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából<br />
iskolai faliújságunkon „Dicsőségtáblát” helyeztünk el. Ezen mind az iskolában, mind<br />
az iskolán kívül bármely területen példamutató teljesítményt elért tanulóink nevei<br />
helyet kapnak.<br />
Az elismerés mellé a kapott jutalmak a következők lehetnek:<br />
• könyvjutalom,<br />
• tárgyjutalom,<br />
• oklevél,<br />
• vagy a fentiek kombinációja (pl. címek és a <strong>Szent</strong> <strong>Benedek</strong> plakett odaítélése<br />
esetén).<br />
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az<br />
alábbi érdemekért:<br />
• kiemelkedő tanulmányi eredmény,<br />
• példamutató szorgalom,<br />
• hiányzásmentes tanév,<br />
• versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel,<br />
• kiemelkedő közösségi munka,<br />
• kiemelkedő sporttevékenység.<br />
Osztályközösségek jutalmazása:<br />
• jutalomként tanítás nélküli kirándulási vagy kulturális nap adható (időpontját<br />
az igazgató, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik),<br />
melyről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.<br />
8. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK<br />
Azt a tanulót, aki előírt kötelességeit ismételten nem teljesíti, a Házirend előírásait<br />
megszegi, büntetésben kell részesíteni. A büntetés mértékénél figyelembe kell venni a<br />
tanuló életkori sajátosságait, a kötelességmulasztás súlyát és gyakoriságát. A büntetés<br />
nem lehet megalázó, jogfosztó, testi vagy pszichés fájdalmat, illetve elváltozást<br />
okozó.<br />
8.1. Az iskolai büntetések formái<br />
Fegyelmező intézkedések fokozatai sorrendben:<br />
• szaktanári szóbeli figyelmeztetés,<br />
• szaktanári írásbeli figyelmeztetés,<br />
• szaktanári írásbeli intés,<br />
25
• osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,<br />
• osztályfőnöki írásbeli intés,<br />
• osztályfőnöki írásbeli megrovás,<br />
• igazgatói írásbeli figyelmeztetés,<br />
• igazgatói írásbeli intés,<br />
• igazgatói írásbeli megrovás,<br />
• nevelőtestületi megrovás.<br />
Amennyiben a nappali munkarend szerinti tanuló fegyelmezetlen magatartásával<br />
zavarja a tanítási óra menetét, hátráltatja társait a tananyag elsajátításában és<br />
tanulmányi előmenetelükben, a szaktanár a többi tanuló művelődéshez, szakképesítés<br />
megszerzéséhez való jogának biztosítása érdekében (ha ez megoldható) egyéni<br />
foglalkozásra küldheti az arra kijelölt helyiségbe, ahol felnőtt felügyelete mellett, a<br />
szakórával kapcsolatos gyakorló feladatokat köteles megoldani.<br />
Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából eredő kötelességét súlyosan megszegi, vagy<br />
többszöri fegyelmező intézkedés sem érte el célját, vele szemben fegyelmi eljárást<br />
kell indítani. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a Nkt. és a R. írja elő.<br />
Iskolánkban a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben a nevelőtestület által<br />
megbízott fegyelmi tanács illetékes. A fegyelmi tanács által hozható fegyelmező<br />
határozatok:<br />
• megrovás,<br />
• szigorú megrovás,<br />
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése,<br />
• áthelyezés másik osztályba, tagintézménybe vagy másik iskolába,<br />
• eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában,<br />
• kizárás az iskolából.<br />
9. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ÉS A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS<br />
MEGÁLLAPÍTÁSA, FELOSZTÁSÁNAK ELVEI<br />
Az ösztöndíjat az iskola minden nappali munkarend szerinti tanulója írásban<br />
kérelmezheti, indokolt jogosultság igazolásával. Az írásbeli kérelmét az<br />
osztályfőnökének nyújtja be.<br />
Elbírálása az osztályfőnök és az adott osztályban tanító tanárok közös javaslata<br />
alapján, az intézményvezető jóváhagyásával, a fenntartó elnökség és a kuratórium<br />
döntése alapján történik.<br />
Az ösztöndíj lehet eseti vagy havi rendszeres. Konkrét felhasználással, illetve<br />
támogatott pénzbeli juttatásként is adható.<br />
Feltétele a félévek sikeres teljesítése, igazolatlan hiányzás mentessége.<br />
10. A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS<br />
ELVE ÉS ELOSZTÁSÁNAK RENDJE<br />
A diákok kedvezményes tanszerellátását az érvényes rendelkezések alapján az iskola<br />
támogatja.<br />
26
11. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK,<br />
KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSA<br />
A tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeket a tanulónak teljesítenie kell,<br />
ugyanakkor a tankötelezettséggel kapcsolatos tanulói kötelezettségek elmulasztása<br />
miatt a szülő is felelősségre vonható. Fegyelmi eljárás indítható és fegyelmi büntetés<br />
szabható ki azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit vétkesen és súlyosan<br />
megszegi.<br />
11.1. Késések<br />
Nappali munkarend szerint tanulók esetében a tanórai késések idejét percben kell<br />
számolni és össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, akkor a késés egy<br />
igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késéseket az órát tartó tanárnak<br />
kötelessége a naplóban vezetni, a késések összesítése az osztályfőnök feladata.<br />
Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki.<br />
11.2. Igazolatlan hiányzások<br />
Igazolatlannak minősül a tanuló hiányzása, ha<br />
• egy-egy óráról elfogadhatatlan indok miatt hiányzik, és ezért azt az<br />
osztályfőnök nem igazolja,<br />
• az igazolását az osztályfőnök vagy a szaktanár nem tartja elfogadhatónak<br />
(olvashatatlan, nem hivatalos, hamis, a tanuló az adott időpontban<br />
bizonyíthatóan máshol tartózkodott stb.),<br />
• nem időben (három tanítási napon belül) igazolja a hiányzását,<br />
• hiányzásról benyújtott igazolása nincs arányban az adott tanítási napok<br />
óraszámaival.<br />
Ha a tanuló felszerelés hiányában (pl. testnevelés) a tanórai munkában nem tud részt<br />
venni, akkor a szaktanár ezt az órát nem minősítheti igazolatlannak, ezért a tanuló így<br />
is köteles az órán részt venni.<br />
Igazolatlan mulasztásnál tanköteles tanuló esetében már az első alkalommal értesíteni<br />
kell a szülőt/gondviselőt, majd azt követő további igazolatlan mulasztás esetén fel kell<br />
hívni a tanuló és a szülő/gondviselő figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire,<br />
valamint a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt és Gyermekjóléti Szolgálatot is<br />
értesíteni kell.<br />
Három igazolatlan óra után a nappali munkarend szerinti tanuló osztályfőnöki<br />
figyelmeztetésben részesül.<br />
A 11. igazolatlan mulasztástól a tanköteles tanuló lakóhely szerint illetékes jegyzőjét<br />
és a Gyermekjóléti Szolgálatot ismételten értesíteni kell.<br />
11.3. Hiányzások bejelentése, kezelése, igazolása<br />
Hiányzás esetén elvárható a tanulótól (kiskorú tanuló esetén a szülőtől/gondviselőtől),<br />
hogy az iskolát (tagintézményt, telephelyet) telefonon értesítse a hiányzás első napján<br />
(tanuló neve, osztálya vagy évfolyama és szakmája megnevezése, osztályfőnök neve).<br />
Indokolt esetben a nagykorú tanuló, vagy a kiskorú tanuló szülője/gondviselője<br />
előzetesen írásban kérheti a hiányzás engedélyezését.<br />
Rendkívüli igazolás az alábbi esetekben fogadható el:<br />
27
• elméleti foglalkozáson maximum három nap időtartamot igazolhat a szülő<br />
vagy gondviselő – egy tanévben három alkalommal egy-egy napot,<br />
• gyakorlati foglalkozásról a szakoktató egy tanévben három óra távolmaradást<br />
engedélyezhet – hosszabb távollétről engedélyt csak a gyakorlati oktatásvezető<br />
vagy az igazgató adhat,<br />
• nyelvvizsga miatti hiányzását a vizsgáról szóló értesítéssel igazolja a tanuló.<br />
Szülői igazolások nem használhatók fel az iskolai rendezvények időpontjában, illetve<br />
az iskolai szünetek meghosszabbítására.<br />
A tanuló iskola által szervezett, iskolai ügyekben történő, előzetesen engedélyezett<br />
hivatalos tanórai távolmaradása (pl.: versenyek, DÖK programok, stb.) automatikusan<br />
igazolt mulasztásnak minősül, így azt nem kell külön igazolni.<br />
Az igazolások módja a következő:<br />
• hiányzást követő első napon, de legkésőbb három tanítási napon belül az<br />
igazolást az osztályfőnöknek be kell mutatni (ha ez az időszak gyakorlati időre<br />
esik, akkor az osztályfőnök helyett a szakoktatónak), aki aláírásával hitelesíti a<br />
bemutatást,<br />
• többnapos betegség igazolása csak orvosi igazolással fogadható el (táppénzes<br />
igazolás),<br />
• néhány órás hiányzásról hivatalos orvosi igazolás csak sürgősségi ellátás<br />
esetén fogadható el, illetve ha oktatási időn kívül nem lehetett megoldani, és<br />
ezt is igazolja az orvos,<br />
• hivatalos ügyek intézésekor szintén igazolást kell kérni, melyben azt is<br />
igazoltatni kell, hogy oktatási időn kívül nem lehetett elintézni,<br />
• kiskorú tanulónak az igazolásokat a szülővel/gondviselővel is alá kell íratnia.<br />
Minden más hiányzás igazolatlannak minősül.<br />
Hiányzások miatti lemaradás pótlása:<br />
• a tanulónak a hiányzás miatti elmaradását a szaktanárral megbeszélve pótolnia<br />
kell, a hiányosságra számonkéréskor nem hivatkozhat,<br />
• a hiányzás alatti dolgozatokat, feladatbeadásokat pótolni kell,<br />
• az igazolatlan hiányzás esetén történő pótlásnál az iskola többletköltségeit<br />
téríteni kell (pl. fénymásolás),<br />
• a Pedagógiai Programban meghatározott óraszámokon túl a vizsgaidőszakban<br />
a tanulónak joga van a tanár segítségét kérni, ennek többletköltségeit azonban<br />
meg kell térítenie.<br />
11.4. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása<br />
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen<br />
meghaladja<br />
• az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában<br />
meghaladja a kettőszázötven tanítási órát,<br />
• az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában<br />
az elméleti tanítási órák húsz százalékát,<br />
• a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati<br />
oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az<br />
Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos<br />
alapozó oktatás tanítás óráinak húsz-húsz százalékát,<br />
• a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott<br />
szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos<br />
28
Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó<br />
oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,<br />
• egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,<br />
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető,<br />
a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha nevelőtestület engedélyezi, hogy<br />
osztályozóvizsgát tegyen.<br />
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló<br />
igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola<br />
eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének.<br />
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait<br />
évfolyamismétléssel folytathatja.<br />
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a<br />
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető,<br />
félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.<br />
Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya<br />
szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a<br />
tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.<br />
11.5. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló hiányzása<br />
A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint<br />
tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező<br />
tanórai foglalkozásokon.<br />
Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban<br />
részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban<br />
hány tanítási órát szervez számára, továbbá tájékoztatja arról is, hogy megszűnik a<br />
tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet<br />
mulaszt.<br />
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan,<br />
akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles<br />
számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról – legalább tíz<br />
nappal korábban – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt értesíteni kell.<br />
A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán.<br />
A felnőttoktatásban – az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére<br />
felkészítő szakaszában – az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem<br />
haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát.<br />
A tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év<br />
végén osztályozó vizsgán kell értékelni.<br />
Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét,<br />
távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az<br />
iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján<br />
megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya.<br />
A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás<br />
következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.<br />
11.6. Az igazolatlan hiányzás büntetése<br />
Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, a tanuló magatartás és szorgalom jegyeit<br />
lerontja:<br />
29
• három óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után,<br />
ez legfeljebb jó magatartást jelent.<br />
• hat óra igazolatlan hiányzás a osztályfőnöki intést von maga után, ez legfeljebb<br />
változó magatartást jelent,<br />
• tíz óra igazolatlan hiányzást követően a lakóhely szerinti jegyzőnek is lejelenti<br />
az iskola a tanuló mulasztását és igazgatói figyelmeztetést von maga után, ez<br />
rossz magatartást jelent.<br />
Ha a nyári gyakorlaton a tanulónak akár egyetlenegy óra igazolatlan hiányzása van<br />
(akár késés miatt is), vagy az igazolt hiányzása a nyári gyakorlat óraszámának tíz<br />
százalékát meghaladja, tanévet kell ismételnie. Hosszantartó betegség, orvosi igazolás<br />
esetén a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérésére az igazgató<br />
egyénileg mérlegelhet (pl. átütemezett nyári gyakorlat teljesítését engedélyezheti).<br />
12. TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI<br />
12.1. Térítési díj, tandíj fizetése<br />
Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola<br />
pedagógiai programja alapján, tanévenként, az iskola munkatervében kell<br />
meghatározni.<br />
A Nkt. előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az<br />
oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges<br />
kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt.<br />
A felnőtt tagozat minden tanulója köteles a jogszabályokban meghatározott térítési<br />
díjat vagy tandíjat fizetni.<br />
A döntés előtt ki kell kérni a szülői szervezet és a nevelőtestület véleményét.<br />
Az önköltséges iskolarendszeren kívüli képzési formákon a teljes képzési költséget a<br />
beiskolázási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell befizetni.<br />
Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget:<br />
• a nappali munkarend szerinti oktatásban a szolgáltatást nem veheti igénybe,<br />
• a felnőtt tagozaton a tanulói jogviszony nem jön létre, ill. megszűnik.<br />
12.2. Térítési díj, tandíj visszafizetése<br />
Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a székhelyen és<br />
telephelyeken dolgozó gazdasági ügyintézők gondoskodnak a fenntartó<br />
alkalmazásában álló gazdasági vezető utasítására, az alábbi esetekben:<br />
• a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,<br />
• tartósan (két hónapot) igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson<br />
emiatt nem tud részt venni,<br />
• a felnőttképzésben részt vevő tanuló önhibáján kívül nem veszi igénybe a<br />
szolgáltatást, kérelmére különösen indokolt esetben az iskola igazgatója<br />
engedélyezheti a tandíj ill. a térítési díj teljes egésze, vagy annak egy része<br />
visszafizetését.<br />
Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának sem a nappali, sem a felnőttképzés<br />
esetében, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulóviszony, ill. a tanuló elfogadható<br />
indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást.<br />
30
Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást,<br />
az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Ez a szabály a nappali és a<br />
felnőttoktatásra egyaránt érvényes.<br />
Nappali munkarendben a tanuló egyéni rászorultsága alapján – a központi és egyéb<br />
lakóhelyi önkormányzati támogatásokon kívül – az igazgató további kedvezményt<br />
állapíthat meg a fenntartó által kiadott térítési díj és tandíj szabályok keretei között.<br />
31
Tartalom<br />
1. Bevezetés ...............................................................................................................................2<br />
2. Tanulói jogok, valamint a gyakorlásukkal kapcsolatos szabályok és eljárások ....................3<br />
2.1. Tanulói jogviszony létesítése ......................................................................................3<br />
2.2. Felvétel ........................................................................................................................3<br />
2.3. Átlépés más oktatási intézménybe ..............................................................................3<br />
2.4. Átvétel iskolán belül másik osztályba .........................................................................3<br />
2.5. Átvétel osztályon belül másik csoportba ....................................................................4<br />
2.6. Beiratkozás, tanulói adatok kezelése ..........................................................................4<br />
2.7. Tantárgyi (részleges vagy teljes) mentesítések eljárási szabályai ..............................4<br />
2.8. Tankötelezettség teljesítése magántanulóként ............................................................5<br />
2.9. Vendégtanulói jogviszony ..........................................................................................5<br />
2.10. Független vizsgabizottság előtti vizsga ......................................................................6<br />
2.11. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárások ..............................................6<br />
2.12. Tanórán kívüli foglalkozások .....................................................................................7<br />
2.13. Emberi méltósághoz való jog......................................................................................7<br />
2.14. Személyiségi jog .........................................................................................................7<br />
2.15. Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog .......................................................8<br />
2.16. A tanulók tájékozódáshoz kapcsolódó jogai ...............................................................9<br />
2.17. A tanulók érdekérvényesítése, véleménynyilvánítása ................................................9<br />
2.18. Diákönkormányzat (DÖK)........................................................................................10<br />
2.19. A szakképzésben részt vevő tanulók jogai ................................................................11<br />
2.20. Egyéb rendelkezések .................................................................................................11<br />
3. Tanulók kötelességei és magatartása...................................................................................12<br />
3.1. Tanulói kötelességek .................................................................................................12<br />
3.2. Elvárt magatartás ......................................................................................................13<br />
3.3. Tiltott magatartásformák ...........................................................................................13<br />
3.4. Az ellenőrző könyv vezetésére vonatkozó kötelezettségek ......................................14<br />
4. Munkarend ..........................................................................................................................15<br />
4.1. Az iskola nyitva tartása .............................................................................................15<br />
4.2. Csengetési rend .........................................................................................................15<br />
4.3. Belépés, benntartózkodás rendje ...............................................................................15<br />
4.4. Tanórai foglalkozások rendje ....................................................................................16<br />
4.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ........................................................................17<br />
4.6. Tanulói csoportok, közösségek, diákkörök ...............................................................18<br />
4.7. Hivatalos ügyek intézése...........................................................................................18<br />
5. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó<br />
területek használatának rendje ............................................................................................19<br />
5.1. Általános rendelkezések............................................................................................19<br />
5.2. Az udvar használati rendje ........................................................................................20<br />
5.3. A számítógéptermek használata ................................................................................20<br />
5.4. A tornaterem használata ............................................................................................20<br />
5.5. A fizika, kémia szaktanterem használata ..................................................................21<br />
5.6. Az iskolai könyvtár használata (amennyiben a tagintézményben létezik) ...............21<br />
5.7. Tanműhelyi foglalkozás ............................................................................................21<br />
6. Védő, óvó előírások.............................................................................................................22<br />
6.1. Baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások ................................................................22<br />
6.2. Az iskola tulajdonának védelme, anyagi felelőssége ................................................23<br />
7. A tanulók jutalmazása .........................................................................................................24<br />
7.1. A tanulók jutalmazásának elvei ................................................................................24<br />
32
7.2. A tanulók elismerésének és jutalmazásának formái .................................................24<br />
8. Fegyelmező intézkedések ....................................................................................................25<br />
8.1. Az iskolai büntetések formái ....................................................................................25<br />
9. A szociális ösztöndíj és a szociális támogatás megállapítása, felosztásának elvei .............26<br />
10. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és elosztásának rendje ..........................26<br />
11. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása ......................................27<br />
11.1. Késések .....................................................................................................................27<br />
11.2. Igazolatlan hiányzások ..............................................................................................27<br />
11.3. Hiányzások bejelentése, kezelése, igazolása ............................................................27<br />
11.4. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása ..................................................28<br />
11.5. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló hiányzása ......................................................29<br />
11.6. Az igazolatlan hiányzás büntetése ............................................................................29<br />
12. Térítési díj, tandíj vonatkozó rendelkezései ........................................................................30<br />
12.1. Térítési díj, tandíj fizetése .........................................................................................30<br />
12.2. Térítési díj, tandíj visszafizetése ...............................................................................30<br />
33