Függelék - Felvi.hu

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 

Függelék 

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL 

SZERVEZETT ALKALMASSÁGI, GYAKORLATI ÉS SAJÁT 

VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI 

Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések 

625 

Tajekoztato-2_2009_M.indd 625 2008.12.02. 4:47:10


FÜGGELÉK – VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 

BCE-GTK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM 

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR 

ÍRÁSBELI VIZSGA 

A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a www.uni-corvinus.hu/gkar/ felvételi információk 

részben. 

STATISZTIKA 


részben. 

SZAKMAI ÉS MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS 


részben. 

VÁLLALATGAZDASÁGTAN 


részben. 

BCE-KTK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM 

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSE 

Az Aktuális közpolitikai és nemzetközi kérdések közgazdasági elemzése felvételi vizsga során egy esszét kell 

írnia a jelentkezőnek. 

Az esszékérdések olyan átfogó témaköröket ölelnek fel, amelyek segítségével lemérhető és értékelhető a 

jelentkező tájékozottsága közpolitikai vagy nemzetközi gazdasági kérdésekben. 

Az elemzésben alapvetően a közgazdasági szakirodalomban használt fogalmak, módszerek, összefüggések 

lényegre törő kifejtését kérjük számon. A felvételizőnek a megadott 4-6 téma közül egyet kell választania, 

amelyről 2-3 oldal terjedelemben kell önálló elemzést, véleményt megadnia. Az elemzés során használjon néhány 

jól ismert, a folyamatokat leíró fogalmat. A megadott, konkrét címekkel azonosított témákhoz válassza 

ki a megfelelő fogalmakat és azok segítségével elemezze az illető kérdéskört. 

Az értékelés szempontjai a következők: 

– a kiválasztott fogalmak helyes használata az adott kérdés konkrét összefüggéseiben, 

– önálló, az adott helyzetben logikailag kellően megalapozott, szakmailag védhető, de egyéni álláspont 

kialakítása az adott kérdésben, 

– reális, az adott helyzetben elképzelhető megoldási javaslat vagy ajánlás megfogalmazása a felvázolt 

konfl iktus vagy kérdés megoldására. 


627 



A felkészüléshez ajánlott irodalom: Paul Heyne – Peter Boettke – David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai, 

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2004. • Kerékgyártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk 

a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula 2008. 

A nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol nyelven) mesterképzési szak esetében az elemzési feladatot angol nyelven 

kell teljesíteni. 

KÖZGAZDASÁGTAN 

A Közgazdaságtan témakör a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak kijelölt részeiből áll. 

Részletes tematika és ajánlott tananyag a közgazdasági elemző és a pénzügy mesterképzési szakok esetében: 

A felvételi vizsga három feladatcsoportból áll. 

A jelöltnek 

– feleletválasztós kérdések megválaszolásával kell igazolnia, hogy rendelkezik a mesterszak követelményeinek 

megfelelő fogalomrendszerrel, 

– egy számpélda megoldásával be kell mutatnia, hogy ismeri a releváns gazdasági kérdések megválaszolásához 

szükséges alapszintű technikákat, valamint 

– egy esszé-jellegű probléma kifejtésével be kell bizonyítania, hogy az előző pontokban említett technikákat 

és fogalmakat valós gazdasági események okainak és következményeinek feltárására is fel tudja 

használni. 

Mikroökonómia 

Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Budapest, 

a továbbiakban: V • Theodore C. Bergstrom – Hal R. Varian: Mikroökonómiai gyakorlatok. Veszprémi Egyetemi 

Kiadó, 2002. 

Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 

– A mikroökonómia alapelvei. A piac. (V1) 

– Költségvetési korlát; ármérce; a költségvetési egyenes változásai; adók, támogatások, adagolások (V2) 

– A fogyasztói preferenciák; a közömbösségi görbék, a jól viselkedő preferenciák, a helyettesítési határarány 

(V3) 

– Hasznosság; határhaszon (V4) 

– Az optimális választás; a fogyasztói kereslet (V5) 

– Egyéni és piaci kereslet; normál és alsóbbrendű javak, a jövedelmi ajánlati görbe, Engel görbe, közönséges 

és Giffen javak, az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe, helyettesítés és kiegészítés, fogyasztói és 

termelői többlet, rugalmasság, holtteher-veszteság (V6, V14 és V15) 

– Technológia; a határtermék; a technikai helyettesítés aránya; mérethozadék;(V18) 

– Profitmaximalizálás rövid és hosszú távon; költségminimalizálás, (V19 és V20) 

– Költséggörbék; átlagos költségek; határköltségek; változó költségek; hosszú távú költségek; (V21) 

– Vállalati kínálat; a versenyzői vállalati kínálati döntése; a vállalat hosszú távú kínálati görbéje; (V22) 

– Iparági kínálat, egyensúly és adók; gazdasági járadék; az adó áthárítása; az adózás holtteherveszteségei, 

Pareto-hatékonyság (V16 és V23) 

– Monopólium és monopolista viselkedés (V24 és V25) 

Honlap: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=23153 

Makroökonómia 

Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest 


1. Fogalmak – Mankiw 2. fejezet és Mankiw 5. fejezet (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, 

GDP defl átor, fogyasztói árindex, volumen- és árindexek, munkanélküliség, infl áció, állásvesztési ráta, 

állásszerzési ráta, a munkanélküliség természetes rátája, Okun törvénye.) 

2. Alapmodell 

628 




– Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett 

a. Klasszikus modell – Mankiw 3. fejezet (Munkapiac: munkakereslet, munkakínálat, egyensúlyi foglalkoztatottság, 

egyensúlyi bér. Tőkepiac: tőkekereslet, tőkekínálat, egyensúlyi tőkeállomány, a tőke 

reálbérleti díjának egyensúlyi értéke. Termelés: termelési függvény, a munka határterméke, a tőke 

határterméke. Árupiac: fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, egyensúlyi kibocsátás, egyensúlyi 

jövedelem. A fi skális politika hosszú távú hatása, kiszorítási hatás. A monetáris politika hosszú 

távú hatása, klasszikus dichotómia, a pénz semlegességének elve.) 

b. Solow modell – Mankiw 4. fejezet (Árupiaci egyensúly: kibocsátás, fogyasztás, beruházás. Tőkeállomány 

növekedési szabálya: beruházás. Termelés: technológiai haladás. Munkakínálat: népesség 

növekedés. Egyensúlyi növekedési pálya. A kibocsátás, fogyasztás és a beruházás növekedése egyensúlyi 

növekedési pálya mentén. A felhalmozás aranyszabálya.) 

– Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett 

a. Keynesi modell – Mankiw 6, 18, 8,9,10 (Keynesi kereszt. Árupiac: kibocsátás, fogyasztás, beruházás, 

kormányzati vásárlások. IS görbe. Pénzpiac: pénzkínálat, pénzkereslet. LM görbe. Fiskális 

politika, monetáris politika egy keynesi modellben) 

b. Keynesi modell várakozásokkal – Mankiw 12 (Az aggregált kínálat négy modellje. Ragadós bérek 

modellje, téves helyzetmegítélés modellje, az információhiány modellje, a ragadós árak modellje. 

Infl áció, munkanélküliség és a Phillips görbe. Az infl áció költsége.) 

3. Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika 

– Monetáris politika – Mankiw 13. fejetet (Monetáris politika: szabály szerinti, vagy eseti gazdaságpolitika?) 

– Fiskális politika – Mankiw 16. fejezet (Viták az államadósságról) 

Honlap: http://makro.uni-corvinus.hu/index.php?id=16907 

Részletes tematika és ajánlott tananyag a biztosítási és pénzügyi matematika (amennyiben a jelentkező a Közgazdaságtan 

tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy mellé) és a gazdaságmatematikai 

elemző mesterképzési szakok esetében: 

A vizsga a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak módszertani és fogalmi elemeire épül. 

Mikroökonómia 

Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Budapest 

• Theodore C. Bergstrom – Hal R. Varian: Mikroökonómiai gyakorlatok. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002. 

Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: 

A részletes tematikát az ajánlott tankönyv tartalomjegyzéke tartalmazza. 

Makroökonómia 

Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest 


– Fogalmak (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, GDP defl átor, fogyasztói árindex, volumen- 

és árindexek, munkanélküliség, infl áció) 

– Alapmodell 

– Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett 

a. Intertemporális fogyasztási-megtakarítási döntés 

b. Beruházás, tőkekereslet 

c. Munkakereslet-munkakínálat 

d. RBC modell, állandósult állapot 

e. Neoklasszikus növekedési modell, Solow modell 

– Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett 

a. Ragadós árak, ragadós bérek modellje, téves helyzetmegítélés modellje, Phillips görbe. 

– Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika 

– Monetáris politika 

– Fiskális politika 

Honlap: http://makro.uni-corvinus.hu/index.php?id=20411 


629 



MÓDSZERTANI ISMERETEK 

A Módszertani ismeretek témakör a biztosítási és pénzügyi matematika és a gazdaságmatematikai elemző mesterképzési 

szakokon a Matematika, míg a közgazdasági elemző és a pénzügy mesterképzési szakokon a Matematika és a 

Statisztika tárgyak kijelölt részeiből áll. 

Részletes tematika és ajánlott tananyag: 

Matematika (gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági elemző és pénzügy mesterképzési szakok) 

Ajánlott irodalom: Sydsaeter-Hammond: Matematika közgazdászoknak, Aula, 2003. • Ketskeméty László: Valószínűségszámítás 

tömören, Aula, 2007. 


– Halmazok és függvények. 

– Teljes indukció. 

– A valós és a komplex számtest. 

– Egyváltozós függvények. 

– Elemi függvények: exponenciális és logaritmus függvény, trigonometrikus függvények. 

– Határérték és folytonosság. 

– Sorozatok és sorok konvergenciája. 

– Egyváltozós függvények differenciál és integrálszámítása, alkalmazások a közgazdaságtanban. 

– Differencia- és differenciálegyenletek. 

– Monoton és konvex függvények. 

– Egyváltozós optimatizálás. 

– Az integrálszámítás alkalmazásai. 

– Improprius integrálok. 

– Vektor, mátrix fogalma. 

– Műveletek vektorokkal, mátrixokkal. 

– Lineáris kombináció, lineáris függetlenség, rang fogalma. 

– Vektortér, dimenzió, bázis. 

– Elemi bázistranszformáció. 

– Lineáris egyenletrendszer megoldása. 

– Determináns fogalma és kiszámítása. 

– Sajátértékek, sajátvektorok, szimmetrikus mátrixok spektráltétele. 

– Kvadratikus alak, defi nitség. 

– Többváltozós függvények differenciálszámítása. 

– Homogén függvények alaptétele. 

– Többváltozós szélsőérték. 

– Első és másodrendű feltételek szélsőértékre. 

– Konvex és kvázikonvex függvények. 

– Az implicitfüggvény-tétel. 

– Feltételes szélsőérték. 

– Lagrange-féle multiplikátorok és alkamazásaik a közgazdaságtanban. 

– Nemlineáris programozási feladatok, és a Kuhn-Tucker-féle tételek, közgazdasági interpretáció. 

– Lineáris programozás (LP). 

– LP feladatra vezető alapvető optimalizálási problémák, az LP-vel való modellezhetőség feltételei. 

– LP feladatok megoldhatósága és megoldása, az alkalmazott módszerek matematikai alapjai (konvexitással 

kapcsolatos tételek, az LP kanonikus feladat lehetséges és optimális megoldásainak halmaza és 

annak tulajdonságai.) 

– Duális LP feladatok megadása, dualitási tételek és alkalmazásaik. 

– Érzékenységvizsgálat. 

– Kombinatorika elemei. 

– Eseménytér, eseményalgebra, valószínűségi mező. 

– Események függetlensége. 

– Feltételes valószínűség, teljes valószínűség tétele, Bayes tétel. 

630 




– Valószínűségi változók, eloszlás és sűrűségfüggvény. 

– Többdimenziós eloszlás, függetlenség. 

– Peremeloszlások. 

– Valószínűségi változók függvényeinek eloszlása. 

– Várható érték, szórás. 

– Kovariancia és korrelációs együttható. 

– A nagy számok törvényei. 

– A legfontosabb speciális eloszlások és tulajdonságaik. 

– A normális eloszlás és tulajdonságai. 

– A centrális határeloszlás-tétel. 

Statisztika (közgazdasági elemző és pénzügy mesterképzési szakok) 

A felvételi vizsga formáját tekintve feleletválasztós kérdéseket és számításokat egyaránt tartalmazhat. A 

kérdések elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt irányulhatnak. A kérdések száma 20. 

A vizsga tananyaga: 

A felvételi vizsgára a felsorolt tankönyvek bármelyikéből fel lehet készülni a külön megadott részletes tematika 

szerint. 

Tankönyvek: Hunyadi – Vita: Statisztika I-II., Aula 2008. • Kerékgyártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai 

módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula 2008. 

Példatár: Keresztély – Sugár – Szarvas: Statisztika közgazdászoknak. Példatár és feladatgyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó 

2004 • Kerékgyártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi 

elemzésekben, Aula 2008. tankönyvhöz tartozó CD melléklet 

A felvételi vizsgán bármelyik javasolt tankönyvhöz készült Képletgyűjtemény és statisztikai táblázatok c. 

segédlet használható, de csak akkor, ha az a megfelelő tankönyv kiadója által megjelentetett, nem fénymásolt 

példány, és a képlethibák javításán kívül nem tartalmaz semmiféle bejegyzést. 

Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: 

1. Statisztikai alapfogalmak, egyszerű elemzések 

– Sokaság, ismérv, mérési skálák. Osztályozás, sorok, viszonyszámok. Grafi kus ábrázolás 

2. Az információsűrítés főbb eszközei 

– Osztályozás és elemzés egy mennyiségi ismérv szerint (sorok, grafi kus ábrázolás, kvantilisek, helyzeti 

középértékek és átlagok, szórás, kvantiliseken alapuló aszimmetria- és alakmutatók) Koncentráció (Herfi 

ndahl-mutató és Lorenz-görbe) 

– Rész- és összetett viszonyszámok. Rész- és főátlag. Belső, külső és teljes szórásnégyzet és szórás. 

– Két ismérv közötti kapcsolat leíró elemzése (kontingencia-tábla készítése és értékelése, szorossági mutatók) 

3. Standardizálás és index-számítás 

– Standardizálás (különbség-felbontás és indexek) 

– Érték-, ár- és volumenindexek két időszakra. Területi indexek. Két ország közötti összehasonlítás 

indexekkel. 

4. Mintavétel 

– Alapfogalmak. Mintavételi eloszlás és standard hiba fogalma. Véletlen és nemvéletlen mintavételi 

módok 

5. Statisztikai becslések 

– Becslőfüggvény és tulajdonságai. Pont- és intervallumbecslés fogalma. Sokasági várható érték, arány és 

szórásnégyzet intervallumbecslése FAE * mintából. Átlag- és értékösszeg-becslés egyszerű véletlen (EV) és 

rétegzett (R) mintából. Az átlag és az arány adott pontosságú becsléséhez szükséges mintanagyság meghatározása 

FAE * és EV mintavétel esetén ( * A 3. tankönyv a FAE mintát visszatevéses EV mintának nevezi.) 

6. Hipotézisvizsgálat 

– A hipotézisvizsgálat fogalma és lépései. Az első- és másodfajú hiba fogalma. A -érték. A várható értékre, 

sokasági arányra és szórásnégyzetre vonatkozó egymintás próbák. Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat 

-próbával. Két várható érték, sokasági arány és szórásnégyzet összehasonlítására szolgáló két független 

mintás próbák. Kettőnél több várható érték összehasonlítása variancia-analízissel. 


631 



7. Idősorelemzés 

– Idősorok elemzése viszonyszámokkal és átlagszámítással. Az idősorelemzés modelljei. Trendszámítás 

(analitikus és mozgóátlagolásos). A szezonalitás mérőszámai. Szezonális kiigazítás, előrejelzés dekompozíciós 

módszerrel. 

8. Kétváltozós korreláció- és regressziószámítás 

– A kétváltozós modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Rugalmassági együttható. 

Korrelációs és determinációs együttható. A paraméterek tesztelése. Intervallumbecslés a paraméterekre 

és a regressziós előrejelzésekre. Exponenciális és hatványkitevős regresszió. A nemlineáris 

kapcsolat szorossága. 

9. Többváltozós korreláció- és regressziószámítás 

– A többváltozós lineáris modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Parciális rugalmassági 

együttható. A paraméterek tesztelése egyenként és együttesen. Intervallumbecslés a paraméterekre 

és a regressziós előrejelzésekre. Különféle korrelációs és determinációs együtthatók. A modellépítés 

egyes kérdései (minőségi ismérv kezelése, autokorreláció tesztelése, multikollinearitás fogalma) 

MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS 

A motivációs beszélgetés célja, hogy a hallgató verbális képességeit és elkötelezettségét az adott mesterszak 

iránt lemérjük. Itt a fő értékelési szempont az, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak 

által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, hogyan tudja magát kifejezni szóban, 

mennyire összefogott a stílusa. 

Az angol nyelvű szak esetében a motivációs beszélgetés angol nyelven zajlik és a fentieken túl célja a nyelvi 

előképzettség meglétének ellenőrzése. 

PÉNZÜGY 

Részletes tematika és ajánlott tananyag Pénzügy felvételi tárgyból a Pénzügy és a Biztosítási és pénzügyi matematika 

(amennyiben a jelentkező a Pénzügy tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy 

mellé) mesterképzési szakok esetében: 

A Pénzügy felvételi vizsga két részből áll: Pénzügytanból és Vállalati pénzügyekből. Formáját tekintve 

feleletválasztós teszt, rövid kifejtős kérdések és példamegoldások. A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és 

annuitástáblázatot adunk. 

Pénzügytan 

A vizsga tananyaga: Pénzügytan (egyetemi tankönyv) Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, 2007. 


1. Pénz – Pénzteremtés – Pénzáramlás 

– Pénzteremtés egyszintű és kétszintű bankrendszerben. A pénzmultiplikátor. Pénzteremtő és pénzújraelosztó 

hitel. A pénzkínálat összetevői, mérése. A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége. A pénzkeresleti 

függvény. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe hitelpénzrendszerben. Megtakarítás, beruházás, folyó 

fi zetési mérleg. Az ideiglenes újraelosztás eszközei és intézményei. A tőkeáramlási mátrix. Az infl áció 

fogalma, jellemzői. A hiperinfl áció. Az infl áció okai és következményei. 

2. Árfolyam – Nemzetközi monetáris rendszer – Monetáris Unió 

– A fi zetési mérleg szerkezete, összeállításának elvei. A devizapiaci kereslet és kínálat értelmezése, devizaárfolyam. 

Árfolyamrendszerek (között árfolyam, rögzített árfolyam, lebegő árfolyam), az árfolyamváltozás 

piaci és nem piaci okai és következményei. A Nemzetközi Fizetések Bankjának működése. A Világbank-csoport 

és az IMF szerepe (céljaik és eszközeik) a nemzetközi pénzügyi rendszerben. A Monetáris 

Unió felépítése és célja és eszközei, az euró-bevezetés kritériumai. 

3. Államháztartás 

– Az állam fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. A költségvetés működése. Az államháztartás 

felépítése Magyarországon. A költségvetés bevételei. Az adók funkciói, adófajták. A költségvetési 

632 




kiadások típusai. Társadalmi közös fogyasztás, a közjavak jellemzői. A költségvetés egyenlege, az államadósság. 

A társadalmi közös fogyasztás fi nanszírozási módszerei, a tervezés és döntés-előkészítés 

eszközei. A költségvetési szervek gazdálkodási sajátosságai, pénzellátási rendszerük. 

4. Bankrendszerek és bankműveletek 

– Bankrendszer és monetáris irányítás. A magyar bankrendszer. A kereskedelmi bankok üzletágai, hagyományos 

üzletágak, elektronikus fi zetések és bankszolgáltatások. Banki kockázatok. Hitelek a nemzetközi 

bankgyakorlatban. 

5. Értékpapírok és értékpapírpiacok 

– Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott 

termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. A tőkepiac és a tőzsde. A magyar értékpapírpiac. 

Azonnali és határidős piac, deviza, pénz és tőkepiac, a különböző piacok kapcsolódásai. Pénzügyi piaci 

termékek. A pénzügyi piacok jellemzői. Arbitrázs, spekuláció, hedge. A forward és futures piac jellemzői, 

eltérései. 

Vállalati pénzügyek 

A vizsga tananyaga: Brealey–Myers: Modern vállalati pénzügyek. (Budapest, 2005.) c. könyvből az 1–8. és 20. fejezetek 

• Vállalati pénzügyi példatár. Tanszék Kft. 2007 / 2008. Budapest, 1–4., 6.-9. 11.-12. fejezetek 

Ajánlott irodalom: Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba. Tanszék Kft. Kiadó, 

Budapest, 2008. 


1. Pénzügyi eszközök árazása, vállalat és tőkepiac, a vállalat reál- és pénzügyi eszközei, azok értékét meghatározó 

tényezők. 

2. Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; 

kamatszámítás – diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások értékelése; 

diszkonttényező – annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a kamatlábak 

szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb – nominális kamatláb; hozam – hozamgörbe alapfogalmak; 

(Példatár 1. fejezet) 

3. Járadékok. (Példatár 2. fejezet) 

4. Kötvény árazása, átlagideje, érzékenysége (Példatár 3. fejezet) 

5. Részvények értékelése, árazása, P/E mutató (Példatár 4. fejezet) 

6. Kockázat és hozam kapcsolata; a várható hozam becslése; CAPM érvényessége és szerepe; béta meghatározása; 

portfolió elmélet; portfolió összeállítása (passzív stratégia); a portfolió-kiválasztás lépései az általánostól 

az egyedi papírok felé haladva; az összes értékpapír jellemzőinek meghatározása; várható hozam, 

variancia, kovariancia; kockázatos eszközök optimális portfoliója; lehetséges portfoliók, határportfoliók, hatékony 

portfoliók; optimális kockázatú portfolió (tőkeallokációs egyenes); teljes portfolió megosztása egyedi 

befektetőknél; a kockázatos eszközök hozamának becslésére szolgáló modellek közül a CAPM, érvényessége 

és szerepe; feltételei, állításai (Példatár 6.–7. fejezet) 

7. Pénzügyi piacok és eszközök; Eredeti és származtatott termékek; Egyedi papírok, indexek, befektetési 

alapok; Értékpapírpiacok; Elsődleges piac (értékpapír-kibocsátás), másodlagos piacok (tőzsde, OTC), harmadik 

piacok; A tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedés (szereplők, ajánlatok, költségek), szabályozás; Származtatott 

termékek árazása; Határidős ügyletek, általános jellemzői; Értékpapírok, valuták határidős ára; Határidős 

kamatlábak; Az opciók típusai, pozíció- és nyereségfüggvénye; Az opciók minimális és maximális értéke; 

Összetett opciós pozíciók; Put-call paritás (Példatár 8.–9. fejezet) 

8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai (tőkeköltségvetés és fi nanszírozása); A vállalat célja, működése, pénzügyi 

cél- és eszközrendszere; Beruházási döntések; Beruházások (projektek) pénzáramlása; Projektértékelési 

kritériumok (megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index); 

Beruházási javaslatok kölcsönhatása; (Példatár 11.–12. fejezet) 


633 




BCE-TK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM 

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 

A mesterszakok vizsgakövetelményei megtekinthetők a Kar honlapján: www.uni-corvinus.hu/tkar. 

BGF-PSZFK-BP – BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA 

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR – BUDAPEST 

FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) 

Szóbeli felvételi pénzügy mesterképzési szakra 

A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az 

adott mesterképzési szak iránt felmérjük. 

– Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a 

hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. (10 pont) 

– Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak 

által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. 

(8 pont) 

– Alapfokú angol nyelv ismeret felmérése – pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével 

szakszöveget fordítani (2 pont) 

Szóbeli vizsga számvitel mesterképzési szakra 

A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az 

adott mesterszak iránt lemérjük. 

– Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a 

hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. 

– Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak 

által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. 

– Alapfokú angol nyelvismeret felmérése – pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével 

szakszöveget fordítani 


Felvételi követelmények a pénzügy mesterképzési szakra: 

A felvételi vizsga két témakört tartalmaz: pénzügyek alapjai és vállalati pénzügyek. 

Az írásbeli vizsga formáját tekintve feleletválasztós teszt, amelyekben a válaszadáshoz rövid példamegoldás 

is szükséges lehet. (A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és annuitástáblázatot adunk.) 

A pénzügyek alapjai vizsga tananyaga: 

Ajánlott tankönyv: Pénzügytan (egyetemi tankönyv) Tanszék Kft. Budapest, 2007. 


1. A pénz 

– A pénz fogalma és fajtái. A pénzteremtés módjai kétszintű bankrendszerben. A kötelező tartalék és a 

pénzmultiplikátor. 

634 




2. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe 

– Megtakarítás és beruházás kapcsolata. A tőkeáramlási mátrix fogalma. 

3. Infl áció. 

– Az infl áció fogalma, jellemzői. A hiperinfl áció fogalma. Az infl áció költsége. 

4. Devizagazdálkodás 

– A devizagazdálkodás és a konvertibilitás. Devizapiac (árfolyamfajták, leértékelés, felértékelés, paritások). 

A fi zetési mérleg. Fizetési mérlegelméletek. 

5. A nemzetközi monetáris rendszer 

– Intézmények. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési keretei. A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési 

intézmények működése (IMF, Világbank-csoport, EIB, EBRD). 

6. Az Európai Unió és a Monetáris Unió 

– Az EU költségvetése. Az euró övezet és az Európai Központi Bank. Az euró övezetben való részvétel 

feltételei. 

7. Államháztartás 

– Az állam szerepe és fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. Az államháztartás bevételei és kiadásai. 

Az államháztartás egyenlege. Az államadósság fogalma. 

8. Az adók 

– Alapfogalmak (az adó tárgya, adóalap, közvetlen és közvetett adók, adókulcs, átlag- és határadókulcs, az 

adókulcs fajtái). Az adók funkciói. Követelmények az adórendszerrel szemben. A legfontosabb adónemek. 

9. Bankrendszerek és bankműveletek 

– Bankrendszer jellemzői. A bankrendszer stabilitása, az üzleti bankok kockázatai. Hitelintézetek és pénzügyi 

vállalkozások jellemzői. A bankok biztonságos működése, a bankfelügyelet, OBA feladata. A kereskedelmi 

bankok üzletágai, hagyományos üzletágak, elektronikus fi zetések és egyéb bankszolgáltatások. 

10. A jegybank (MNB) 

– A monetáris politika eszközrendszere. A jegybanki cél- és eszközrendszer. Az eszköztár működése. 

11. Értékpapírok, értékpapírpiacok 

– Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott 

termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. 

12. Pénzügyi piacok és kapcsolódásaik 

– Deviza- és értékpapír ügyletek fajtái. Pénz- és tőkepiac jellemzői. Az értékpapírok kibocsátása és másodlagos 

piaca. A tőzsde feladata, jellemzői. A határidős piacok (pozíciók, arbitrázs, spekuláció, hedge). 

A forward és futures piac jellemzői, eltérései. Opciós piacok. A különböző piacok kapcsolódásai. Az 

árkockázat vállalása és áthárítása. 

A vállalati pénzügy vizsga tananyaga 

Ajánlott tankönyvek: Illés Ivánné dr.: Vállalkozások pénzügyi alapjai, Saldo kiadó, Budapest, 2007. • Bakonyi-Décsy- 

Lauf-Tasnádi: Tőke- és pénzpiacok, Perfekt kiadó, Budapest, 2006. c. könyvből az 1.3, 3.1, 3.3.1-3.3.6, 4.5.1 fejezetek 

További ajánlott irodalom: Brealey–Myers: Modern vállalati pénzügyek. (Panem kiadó, Budapest, 2005) c. könyvből az 

1–9., 16-19., 20-21. és 29-32. fejezetek egyes részei a magadott tematika alapján • Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a 

pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba, Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, 2003. 


1. Vállalkozások pénzügyi döntései 

– A pénzügyi döntések tartalma, célja, főbb típusai. A kisvállalkozások és a tulajdonosi érték maximalizálása. 

2. A befektetések értékelésének alapjai 

– Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; 

kamatszámítás – diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások 

értékelése; diszkonttényező – annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a 

kamatlábak szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb – nominális kamatláb; hozam – hozamgörbe 

alapfogalmak. 


635 



3. Kötvények értékelése 

– A kötvények tulajdonságai, jellemzői, főbb fajtái. A kötvények elméleti árfolyama. Bruttó és nettó árfolyam. 

A kötvények hozama. A kötvények árfolyamára ható tényezők. 

4. Részvények értékelése 

– A részvények tulajdonságai, jellemzői, főbb típusai. A részvények árazása. Az osztalék. P/E mutató. 

5. Kockázat és hozam kapcsolata 

– A kockázat fogalma. A pénzügyi döntésekben rejlő főbb kockázatok. A várható hozam becslése és a kockázat 

meghatározása. Portfolió elmélet. Várható hozam, szórás. Lehetséges portfoliók, határportfoliók, 

hatékony portfoliók. A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) érvényessége és szerepe, a béta jelentése. 

A értékpapír-piaci egyenes. 

6. Határidős termékek 

– A határidős árfolyamok elmélete, a határidős ár képzése. Határidős devizaárfolyamok. A kamatparitás 

elve. A kamatlábra vonatkozó határidős árfolyam. 

7. Opciók 

– Az opciós ügyletek fogalma, jellemzői. Az opciók csoportosítása. Az opciók minimális és maximális értéke, 

az opciós díj. Az opciók pozíció- és nyereségfüggvénye. Összetett opciós pozíciók. PUT-CALL paritás. 

8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai – Beruházások értékelése 

– A beruházási javaslatok értékelése. Beruházások (projektek) pénzáramlása. Projektértékelési kritériumok 

(megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index). 

Beruházási javaslatok értékelése speciális döntési helyzetekben. Beruházási javaslatok elemzése (érzékenységvizsgálat, 

forgatókönyv elemzés, fedezeti pont). 

9. A tőkeköltség 

– A tőkeköltség értelmezése, becslése. Az egyedi fi nanszírozási források súlyarányai. Az egyes fi nanszírozási 

források tőkeköltsége. A vállalati átlagos tőkeköltség. 

10. Hosszú távú fi nanszírozási döntések 

– A hosszú távú fi nanszírozási döntések főbb jellemzői, tartalma. A tőkeszerkezet és a pénzügyi tőkeáttétel. 

A tőkeszerkezeti döntések elemzése (EBIT-EPS). Tőkeszerkezet és adózás. Pénzügyi nehézségek. 

Tőkeszerkezet választás a gyakorlatban. A tőkeszerkezetre vonatkozó elméleti modell. 

11. Osztalékpolitika 

– Tőkeszerkezeti döntések és az osztalékpolitika kapcsolata. A különböző osztalékpolitikák jellemzői. Az 

osztalékfi zetés rendje és formái. 

12. Forgótőke menedzsment 

– Rövid távú pénzügyi döntések. A forgótőke főbb elemei. A forgótőke körforgása. Befektetés forgóeszközökbe. 

Likviditás. A forgóeszközök fi nanszírozása. Likviditási problémák okai. A rövid lejáratú források 

menedzsmentje. 

Felvételi vizsgakövetelmények számvitel mesterképzési szakra, nappali és levelező: 

Írásbeli vizsga 

Számvitel alapjai 

A vizsga tananyaga 

Ajánlott tankönyv: Sztanó Imre: A számvitel alapjai PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 

2006. 


1. Vállalkozás és számvitel (a vállalkozási tevékenység erőforrásai, az eszközök és források jellemzői, leltár 

és leltározás, a gazdasági események és azok hatásának rögzítése) 

2. A könyvelés gyakorlata (a számlasoros és az idősoros elszámolás, a számviteli bizonylatok, az elszámolás 

folyamata, az elszámolások ellenőrzése, a könyvviteli hibák javításának módszerei, a számlakeret) 

3. Beszámolás és könyvvezetés (a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámolás és a könyvvezetés 

kapcsolata,a beszámolási időszak) 

4. A mérleg és jellemzői (A mérleg fogalma, jellemzői, a mérlegek csoportosítás, a mérleg formája, tagolása, 

a beszámoló mérlege) 

636 




5. Az eredménykimutatás és jellemzői (az eredmény számítása, az eredmény összetevői, az eredménykategóriák, 

az eredménykimutatás összeállítása, az eredménykimutatások fajtái, szerkezeti felépítése, az eredménykimutatás 

jellemzői, a beszámoló eredménykimutatása) 

6. A mérlegtételek értékelése (az eszközök bekerülési értéke, a bekerülési érték megállapítása, a források 

értékelése) 

7. Az eszközök értékcsökkenése és értékvesztése (A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés és visszaírása. 

Az értékvesztés és visszaírása) 

8. A számviteli információk nyilvánossága (a könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal 

és közzététel) 

9. A számvitel szabályozása (A számvitel nemzetközi és hazai szabályozása) 

10. A számviteli törvény (A számviteli törvény célja, hatálya, fi lozófi ája és szerkezete, a számviteli alapelvek, 

a számviteli politika tartalma és összeállítása, a számviteli szabályzatok) 

11. Eszközök a mérlegben (befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi 

eszközök, forgóeszközök: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások 

12. Források a mérlegben (a saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások) 

13. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma (értékesítés nettó árbevétele, aktivált saját teljesítmények 

értéke, egyéb bevételek, költségek költségnem szerint, az értékesítés költségei, egyéb ráfordítások, a pénzügyi 

műveletek eredménye, a rendkívüli eredmény, a mérleg szerinti eredmény) 

14. A kiegészítő melléklet (a kiegészítő melléklet lényege, szerepe, tartalma) 

15. Az üzleti jelentés (Az üzleti jelentés lényege és szerepe, tartalma) 

Elemzés-ellenőrzés módszertana 

A vizsga tananyaga 

Ajánlott tankönyvek: Dr. Körmendi Lajos – Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT 

Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 2006. • Kresalek Péter – Merétey-Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek, 

PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 2008. 


1. Az elemzés és ellenőrzés fogalma, szükségessége, célja, tárgya és fajtái 

2. Az elemzés alapvető módszerei (analízis – szintézis, következtetések, összehasonlítás a gazdasági 

elemzésben) 

3. A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzése (tulajdonosok, igazgatóság, felügyelő bizottság ellenőrzési feladatai, 

a könyvvizsgáló szerepe a vállalkozások ellenőrzési rendszerében) 

4. A vállalkozások belső ellenőrzése (a belső kontroll rendszer, függetlenített belső ellenőrzés) 

5. Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT elemzés, PEST elemzés, portfólió elemzés, termék életgörbe, 

Benchmarking, Balanced Scorecard, stb.) 

6. Operatív döntéstámogató módszerek (statisztikai és matematikai módszerek, kalkulációs módszerek, a 

tényezőkre bontás módszerei) 

7. A vállalkozások állami ellenőrzésének fontosabb területei (cégbírósági ellenőrzés, Gazdasági Versenyhivatal 

ellenőrző tevékenysége, fogyasztóvédelmi ellenőrzés, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés, Pénzügyi 

Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrző tevékenysége) 

8. Az adóellenőrzés (adóhatóságok és adóellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörük, az adóhatósági ellenőrzés 

folyamata, jogkövetkezmények) 

9. Sajátos elemzési módszerek (ABC elemzés, csoportos szellemi alkotótechnikák pl. brainstorming, Delphi 

módszer, NCM, stb.) 

10. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés (az Állami Számvevőszék ellenőrzése, az államháztartási belső 

pénzügyi ellenőrzés) 

11. Az elemző munka főbb szakaszai, tervezése, logikai modellje 

12. Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények szerepe, megismerésének forrásai, a tényhelyzet 

megismerésének formái, lehetőségei) 

13. Az elemzés végrehajtása (az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, egyszerűsítése, csoportosítása, az 

információk feldolgozása és az elemző munka összefoglalása) 


637 



14. Az ellenőrzés megszervezésének általános kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzési 

munkaterv szerepe és összeállítása 

15. Az ellenőrzés általános munkaszakaszai és feladatok az egyes munkaszakaszokban (előkészítés, felkészülés 

az ellenőrzésre, helyszíni vizsgálat, a megállapítások írásba 

BME-GÉK – BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS 

GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 

GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR 

RAJZ ALKALMASSÁGI 

Ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak 

A rajzvizsgán látvány után kell szabadkézzel vonalas távlati képet rajzolni egy geometrikus formákból álló 

testcsoportról, továbbá teljes tónusértékkel csendéletszerű (pl. bútor, háztartási gép, drapéria) beállítást ábrázolni. 

A rajzvizsgához rajztáblát, legalább 2 db A/3 méretű rajzlapot, rajzszeget, radírt kell hozni. A rajzvizsgát 

„megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel értékelik. A pályázók írásban értesítést kapnak a vizsga 

időpontjáról és helyéről. 

A BME Építészmérnöki Karán tett sikeres rajzvizsgát elfogadják az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési 

szakon. Azok a pályázók, akik az Építészmérnöki Karon meghirdetett szakok mellett az ipari termék- és 

formatervező mérnöki alapképzési szakra is jelentkeznek, és a Gépészmérnöki Karon is szeretnének rajzvizsgát 

tenni, erre vonatkozó szándékukat írásban jelezzék a rajz alkalmassági vizsgára szóló behívó levélben leírtak 

szerint. Ezeknek a pályázóknak a Gépészmérnöki Karon letett rajzvizsgáját veszik fi gyelembe. 

Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak 

A mesterképzési szakra való felvétel feltétele: egy alkalmassági vizsgán (pl.: a térlátást felmérő szabadkézi 

rajzi-, kreativitást felmérő feladatokkal) való megfelelés. Ezen a vizsgán csak azoknak a pályázóknak kell részt 

venniük, akik még nem tettek korábban eredményes rajzvizsgát. 

GYAKORLATI VIZSGA 

EKF-BTK – ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA 

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR 

Tanár – ének-zene tanár mesterképzési szak 

– Szolfézs: lapról éneklés, valamint 10 szabadon választott kétszólamú gyakorlat előadása ének- zongorával 

(Bertalotti solfeggiok, Kodály bicíniumok). 

– Zeneelmélet: zeneelméleti alapismeretek, összhangzattani mintapélda zongorázása diktálás alapján. 

– Népzene: 20 szabadon választott népdal éneklése és elemzése. 

– Zeneirodalmi tájékozottság felmérése: zenetörténeti korszakok, stílusok, zeneszerzők és műveik ismerete. 

– Komplex előadói gyakorlat: 

– Magánének: 2 különböző stílusú dal vagy ária előadása kotta nélkül. 

– Hangszerjáték: 

– zongora: 3 különböző stílusú mű előadása 

– egyéb hangszer: 2 különböző stílusú mű előadása. 

– kötelező zongora: 2 különböző stílusú mű előadása. 

638 




– Karvezetés: 2 különböző karakterű, bicínium-jellegű kórusmű vezénylése a felvételizőkből álló kórus 

előtt. 

A gyakorlati vizsga pontozása: 

A gyakorlati vizsgán 0–90 pont szerezhető. 

– Szolfézs: 0–15 pont 

– Zeneelmélet: 0–15 pont 

– Népzene: 0–15 pont 

– Zeneirodalmi tájékozottság: 0–15 pont 

– Komplex előadói gyakotlat 

– Magánének: 0–10 pont 

– Hangszerjáték: 0–10 pont 

– Karvezetés 0–10 pont 

SZAKMAI ALKALMASSÁGI 

Tanár – vizuális- és környezetkultúra-tanár mesterképzési szak 

A felvételire jelentkező egy fél íves mappában maximum 50 × 70 cm-es méretű saját készítésű tanulmányrajzot, 

festményt, grafi kát, computer printet, fotót stb. nyújtson be. 

A bemutatott munkák összessége ne haladja meg a 10 darabot, és ne legyen kevesebb 5 darabnál. 

A jelentkező úgy állítsa össze a mappáját, hogy a felvételi bizottság tagjai a lehető legteljesebb képet kaphassák 

a felvételiző eddigi pályájáról, szakirányú tevékenységéről, felkészültségi szintjéről, vizuális gondolkodásáról, 

látásmódjáról. 

A mappa anyagát szakmai bizottság értékeli. Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt”, vagy „nem 

felelt meg” minősítés lehet. 

Az alkalmassági vizsga kizáró jellegű, aki „nem felelt meg” minősítést szerzett, gyakorlati vizsgát nem tehet. 

ELTE-BTK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR 

FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) 

Alkalmazott nyelvészet mesterképzési szak 

Szakirányok: Alkalmazott szociolingvisztika; Interkulturális nyelvészet. 

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. 

Írásbeli szakasz 

– A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell 

adniuk egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jelölt miért 

ezt a mesterszakot választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. 

– A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie (június 15–20. között) valamely korábban elkészített írásbeli munkáját, 

amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a mesterszakra. 

A dolgozatnak a mesterszak anyagához kapcsolódó, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények 

szerint elkészített értekezésnek kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként 

készített záródolgozat (szakdolgozat), illetve az alapképzés során készített két vagy három szemináriumi 

dolgozat, esetleg egyéb, a fentebbi szempontoknak megfelelő írásbeli munka. A jelöltnek írásban nyilatkoznia 

kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. 

– Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munkák értékelésének eredménye adja. 


639 



Szóbeli szakasz 

– A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános 

intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó 

képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. 

A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom 

– A szóbeli szakmai beszélgetés a jelentkező korábbi szakmai tanulmányaihoz, illetve ismereteihez kapcsolódik. 

Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket külön nem adnak meg. 

Idegennyelv-ismeret: – 

Informatikus könyvtáros mesterképzési szak 



– A könyvtár- és információtudományi alapfogalmakat kérik számon. 


– Szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés. 


– A szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen 

érhető el. 


Irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak 




adniuk egy motivációs levelet, és szakirányú tudományos munkát. 

– A jelentkezőtől kérnek egy húsz-harminc soros motivációs levelet, melyből kiderül, melyik szakirányra 

kíván jelentkezni, s amelyben indokolja választását. Kérnek továbbá egy olyan írásbeli munkáját is, mely 

a megítélése szerint a leginkább bizonyítja jártasságát és felkészültségét a megnevezett szakirány szempontjából. 

E dolgozatnak meg kell felelnie a szaktudományos értekezés tartalmi és formai kritériumainak. 

Beadható például már megjelent szöveg, valamint az alapképzésen készített szakdolgozat vagy két szemináriumi 

dolgozat. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a benyújtott szöveg a saját munkája. 

– Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja. 


– A szóbeli vizsga során a bizottság a szakmai tájékozottság mellett a jelölt rátermettségéről, a tudományos 

gondolkodásra való képességéről alkot véleményt egy felvételi beszélgetés keretében. 


– A felvételi vizsga a jelentkezés feltételeinél említett ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány 

témaköreihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. 


Magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak 




adniuk egy motivációs levelet, egy szaktudományos jellegű dolgozatot. 

– A jelentkezéskor a jelentkezőktől kérnek egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen 

kiderül, hogy a jelölt melyik szakirányra kíván jelentkezni, s amelyben megfogalmazza, miért 

ezt a szakirányt választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. 

– A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie ( június 15-20 között) egy olyan, korábban elkészített írásbeli 

munkáját, amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a motivációs 

levelében megnevezett szakirányra. Ennek a dolgozatnak szaktudományos jellegű, a megfelelő hivatkozásokkal 

ellátott, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények szerint elkészített értekezésnek 

640 




kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként készített záródolgozat (szakdolgozat) vagy az 

alapképzés során készített két-három szemináriumi dolgozat, de lehet olyan szöveg is, amelyet a jelölt 

külön erre az alkalomra vagy esetleg tanulmányi céljain kívül készített. A jelöltnek írásban nyilatkoznia 

kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. 



– A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános 

intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó 

képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. 


– A felvételi vizsga a magyar szakos alapképzés, illetve a magyar modulképzést lezáró záróvizsga anyagához 

kapcsolódóan világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern 

magyar irodalom, irodalomelmélet, nyelvtörténet, fi nnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció, 

helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány témaköreihez 

kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. 


További lehetőségek a szakon 

– Az olasz nyelv, irodalom és kultúra, a magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak összehasonlító irodalomés 

kultúratudomány szakirányára felvett hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az ELTE és 

a Firenzei Tudományegyetem Studi Italo-Ungheresi (Olasz-Magyar Tanulmányok) című közös mesterképzési 

diplomával záródó kurrikulumát végezzék el. Ennek keretében a hallgatók a harmadik és 

negyedik félévüket Firenzében töltik. A felvett hallgatók maximális létszáma 8. A kurrikulumra való 

felvétel nem garantálja automatikusan a Firenzében töltött félévek költségeinek fedezését, de a hallgatók 

pályázhatnak Erasmus, államközi, vagy egyéb jellegű ösztöndíjakra. Minden részletesebb információ 

a kurrikulumról és az arra való felvételről az érdekelt tanszékeknél található (http://olasz.elte.hu/; 

http://irodalom.web.elte.hu/; http://www.unifi .it/dfmugr/) 

Néderlandisztika mesterképzési szak 


A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel 

való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. 



adniuk egy holland nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, 

amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai 

célkitűzéseket, jövőbeli terveket. 

– Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. 


– A szóbeli vizsgán a jelölt egy holland nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos 

elképzelésekkel rendelkezik a néderlandisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési 

köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során 

elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a 

nyelvészeti ismeretek terén. 


– A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga 

témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) 

Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert 

vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga holland nyelvből. 


641 



Német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterképzési szak 






adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, 





– A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel 

rendelkezik a német nemzetiségi szakos stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult 

érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok 

során elsajátított alapvető ismereteket a magyarországi németek története, nyelve, nyelvhasználata, néprajza 

és irodalma tárgykörében. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes 

szinten tudja németül kifejezni magát. 


– A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) 

a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) 


vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. 

Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 






adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3–5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, 





– A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos 

elképzelésekkel rendelkezik a germanisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési 

köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során 

elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a 

nyelvészeti ismeretek terén. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes 

szinten tudja németül kifejezni magát. 


– A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (alapképzési záróvizsga témakörök) 

a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) 


vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. 

Skandinavisztika mesterképzési szak 




642 






adniuk egy a választott skandináv nyelven (dán, norvég, svéd) előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 

gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával 

kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. 



– A szóbeli vizsgán a jelölt egy beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel 

rendelkezik a skandinavisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái 

vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető 

ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek 

terén. A vizsga nyelve a választott skandináv nyelv: dán, norvég vagy svéd. 


– A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga 

témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) 


vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga dán vagy norvég vagy svéd nyelvből. 


Amerikanisztika mesterképzési szak 



– A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják 

az írásbeli pontszámát. 

– A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel 

sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. 


A pályázó alkalmasságának felmérésére szolgáló beszélgetés. Ehhez három ajánlott olvasmányt jelölnek 

meg, melynek elolvasása (nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. 


– A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/ 

felvetelizoknek.aspx címen érhető el. 

Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből. 

Anglisztika mesterképzési szak 



– A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják 

az írásbeli pontszámát. 

– A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel 

sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. 


– A pályázó által választott szakirányra fókuszáló beszélgetés, melynek célja a pályázó alkalmasságának 

felmérése. Ehhez szakirányonként egy-három ajánlott olvasmányt jelölnek meg, melynek elolvasása 

(nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. 




Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből. 


643 



Arabisztika mesterképzési szak 




adniuk egy motivációs levelet. 



– A szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés a megadott szakirodalom és tételjegyzék 

alapján. 



felvetelizoknek.aspx címen érhető el. A felvételi vizsga tételei a www.arabszak.hu weblapon vannak részletesen 

közzétéve. 

Idegennyelv-ismeret: Arab nyelvismeret 

Filozófia mesterképzési szak 




adniuk a korábbi fi lozófi ai tanulmányok egy-két reprezentatív írását – közöttük szabad bölcsész alapszak 

fi lozófi a, etika illetve esztétika szakirányos végzettséggel rendelkező jelentkezők esetében a szakdolgozatot 

–, a mesterképzési szakdolgozat két-három oldalas tervezetét, a mesterképzési tanulmányokhoz tartozó 

két-három oldalas tanulmányi és kutatási tervet, és egy rövid, lista formátumú szakmai önéletrajzot. 

– Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásművek és dokumentumok értékelésének eredménye adja. 


– A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása; vizsga a velük kapcsolatos fi lozófi ai háttérismeretekből; 

a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges fi lozófi ai előképzettség felmérése; a jelentkező 

mesterképzési szakdolgozati tervének bemutatása és megvitatása. 

– A benyújtott írások tágabb szakirodalma, és az azokhoz kapcsolódó fi lozófi ai tárgyak vizsgaanyaga 

(legalább három alapképzésben oktatott fi lozófi ai tárgyból). A szakirodalmi listát a jelentkező állítja 

össze, azzal, hogy annak bővebbnek kell lennie a szemináriumi dolgozatokban szokásosan hivatkozott 

szakirodalom terjedelménél. 


– Az alapképzésben oktatott tárgyak szakirodalmi listái a Filozófi a Intézet honlapján (http://philosophy. 

elte.hu) érhetők el. 

Idegennyelv-ismeret: Egy államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsga. 

Finnugrisztika mesterképzési szak 



– Az írásbeli vizsga teszt jellegű. A teszt minden felvételiző számára az alábbi három témakörben tartalmaz 

kérdéseket: 

1. észt vagy fi nn (az egyik kötelezően választandó) nyelvi kérdések; 

2. a választott nyelvnek megfelelő történelmi, művelődéstörténeti, irodalmi kérdések 

3. fi nnugrisztikai kérdések. 

A kérdésekre rövid, lényegre törő válaszokat várnak. 

– A felvételizőnek már jelentkezésekor, de legkésőbb az írásbeli vizsgánál meg kell jelölnie azt a szakirányt, 

amelyen az alap- és törzsképzés után tanulmányait folytatni kívánja. A választott szakiránynak megfelelő 

kérdések válaszai az írásbeli vizsga értékelésnél súlyozottan jönnek számításba. 


– A szóbeli vizsgán a felvételizőnek a megadott ismeretkörökben kell számot adnia felkészültségéről. 

– A szóbeli vizsgán előnyt jelenthet a választott szakiránynak megfelelő ajánlott irodalom ismerete is. 

644 





– A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke (és a tanszéki weblapok címe) az ELTE-BTK honlapján 

a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. 

Idegennyelv-ismeret: 

– Legalább középfokú C típusú nyelvvizsga, illetve annak megfelelő nyelvtudás fi nn, észt vagy más balti 

nyelvből. 

– Előfeltétel az alapfokú nyelvvizsga követelményeit meghaladó észt vagy fi nn nyelvismeret. (Ez a szint megfelel 

az egyetemi alapfokú képzésben megszerezhető nyelvtudásnak, állami nyelvvizsga nem kötelező.) 

Fordító és tolmács mesterképzési szak 


Írásbeli szakasz: vizsga 

– Rezümé készítés B nyelvről A nyelvre 

– Rezümé készítés C nyelvről A nyelvre 

– Fordítás A nyelvről B nyelvre 

– Esszéírás aktuális társadalmi-politikai témáról A nyelven 


Motivációs és általános ismeretek – beszélgetés (B és C nyelven) 

– Szóban ismertetett B nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven 

– Szóban ismertetett A nyelvű szöveg összefoglalása B nyelven 

– Szóban ismertetett C nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven 

Megjegyzés: A nyelv = anyanyelv, B nyelv = első idegen nyelv, C nyelv = második idegen nyelv 


– Napi sajtó követése magyar és idegen nyelven 

Idegennyelv-ismeret: A felvétel feltétele az első idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga, 

a második idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga. 

Iranisztika mesterképzési szak 



Szóbeli szakasz: vizsga 

Mind az írásbeli, mind a szóbeli több tárgykörből tevődik össze 

1. A magyar nyelvű szak- és szépirodalom alapján a megadott témakörökben (perzsa nyelv és irodalom, Irán 

története és művészeti emlékei az ókortól napjainkig, Irán vallásai) az általános tájékozottság felmérése. 

2. A felvételiző modern perzsa nyelvtudásának felmérése. 


– A sikeres felvételihez szükséges szak- és szépirodalom, illetve az elvárt modern perzsa nyelvtudásra felkészítő 

anyagok az ELTE-BTK Iranisztikai Tanszékén vehetők át. 

Idegennyelv-ismeret: Középfokú nyelvvizsga szintnek megfelelő újperzsa nyelvismeret és egy államilag elismert, 

vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelvvizsga angol vagy francia vagy német vagy orosz 

nyelvből. 

Klasszika-filológia mesterképzési szak 


Akik nem klasszika-fi lológia alapképzésű oklevéllel rendelkeznek, a jelentkezés előfeltétele 10 kreditnyi latin 

és ugyanennyi görög nyelvi alapozó kurzus igazolása (index másolat). 



adniuk egy motivációs levelet és a témába vágó írásbeli munkát, vagy a klasszika fi lológia szakirányból 

írt szakdolgozat-másolatát. 



645 




– Latin és görög nyelvű szöveg fordításából, a hozzá kapcsolódó nyelvtani kérdésekből, illetve az előre 

megadott szakirodalmi tételek alapján szakmai beszélgetésből áll. 


– Az Ókortudományi Intézet a szóbeli vizsgák szakmai részéhez 12 (6 latin, 6 görög) szakirodalmi tételt 

tesz közzé az Kar honlapján a http: www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen. 

Idegennyelv-ismeret: Latin és ógörög nyelvismeret. 

Levéltár mesterképzési szak 


A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig (június 15-20 között) a 

jelentkezőknek be kell adniuk a szakmai önéletrajzot, szakirányú záródolgozatot, akik nem történelem BA levéltár 

szakirányos végzettséggel jelentkeznek az indexük másolatát és igazolást a legalább kétéves levéltárban 

végzett munkájukról. 


– A vizsga egy esszé kérdés kidolgozása maximum öt oldalon. A közép- és kora-újkor szakirányra jelentkezőknek 

alapfokú latin és német nyelvi írásbeli (fordítás). Az esszé szakmai tartalma: kormányzat és 

igazgatás történet. 


– Tárgya: kormányzat és igazgatástörténet, levéltártan, levéltártörténet. 


– Szakirányú tanulmányok alapján. 

Idegennyelv-ismeret: A nem levéltár szakos oklevéllel jelentkezőknek közép- és kora-újkori szakirányon német 

és latin nyelvből tett középszintű érettségi vizsga vagy államilag elismert alapfokú B típusú nyelvvizsga. 

Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak 



I. Orosz nyelvi teszt (45 perc) B2, középfokú C szintű nyelvvizsgának megfelelően. Szótár használata nem 

megengedett. 

II. Két oldalas irodalom- vagy kultúrtörténeti esszé orosz nyelven (+ fél oldalas rezümé magyarul) vagy 

magyar nyelven (+fél oldalas rezümé oroszul); a felvételiző három megadott témából választhat. Szótár 

hasz nálható. 


– A felvételi vizsga a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. 


– A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http:// 

www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. 

Idegennyelv-ismeret: Középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga orosz 

nyelvből. 

Régészet mesterképzési szak 

Szakágak: Ősrégészet; Antik (rörög-római) régészet; Római provinciák régészete; Népvándorlás kori régészet; 

Középkori régészet; Az ókori Elő-Ázsia régészete; Archaeometria. 



– A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig jelentkezőnek a felvételi 

anyaggal együtt be kell nyújtania egy 3–5 oldalas (1,5-es sortáv, 12-es betűtípus) munkatervet, melyben 

tömören leírja, milyen tartalmú mesterképzési szakdolgozatot szeretne írni. Ebben szerepelni kell a téma 

szakmai előzményeinek, a megoldandó tudományos problémának, a feldolgozandó anyagnak és a választott 

módszernek, valamint egy előzetes bibliográfi ának. A jelentkezőnek a választott témáról előzetesen 

konzultálnia kell az adott szakág intézeti képviselőjével a lehetséges témavezető személyéről, illetve 

646 




arról, hogy megoldható-e a témavezetés az intézményünkben. Sikeres egyeztetés után a felvételizőnek a 

munkatervben meg kell jelölnie a választott témavezetőt. 

– Az írásbeli vizsga pontszámát a beadott írásmű értékelésének eredménye adja. 


– A szóbeli során a felvételizőnek ki kell fejtenie az írásban beadott munkatervet, illetve számot kell arról 

adnia, hogy járatos-e az adott szűkebb szakterület irodalmában és tudományos problémáiban. 


– A szakterület tudományos irodalmának ismerete. 


Történelem mesterképzési szak 

Specializáció: Ókor; Középkor; Koraújkor-történet; Modernkori magyar történelem; Nemzetközi kapcsolatok, 

globalizáció a 19-20. században; Magyarország és az európai modernitás – Újkori gazdaság és társadalomtörténet; 

Művelődéstörténet; Orosz és kelet-európai történelem; Európai tér- és várostörténet; Az európai 

integráció története és jelene 



– A vizsga két esszé kérdés kidolgozása maximum öt oldalon. A kérdések közül az egyik a választott szakirányú 

specializáció témaköréből, a másik a történelem általános köréből készül. 


– A szóbeli vizsga a választott szakirány specializációbizottsága előtt történik, szakirány által megadott 

témakörökből. A szóbeli vizsgán a jelentkezőnek a alapképzési záródolgozatát be kell mutatnia. 


– A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a 

http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. 


Turkológia mesterképzési szak 







– Szóbeli vizsga az alábbi témakörökből: 

a. A török népek és birodalmak története 

b. Az oszmán birodalom története 

c. A török klasszikus irodalmak története 




Idegennyelv-ismeret: Középfokú állami nyelvvizsga török nyelvből vagy azzal egyenértékű török nyelvtudás, 

olvasási szintű angol és/vagy orosz nyelvismeret 

Ukrán nyelv és irodalom mesterképzési szak 



I. Ukrán nyelvi teszt (45 perc) B2, középfokú C szintű nyelvvizsgának megfelelően. Szótár használata nem 

megengedett. 

II. Két oldalas irodalom- vagy kultúrtörténeti esszé ukrán nyelven (+ fél oldalas rezümé magyarul) vagy 

magyar nyelven (+fél oldalas rezümé ukránul); a felvételiző három megadott témából választhat. Szótár 

használható. 


647 




– A felvételi vizsga a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. 




Idegennyelv-ismeret: Középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga ukrán 

nyelvből. 

 

MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS ÉS SZAKMAI ISMERETEK 

Esztétika mesterképzési szak 




adniuk a részletes szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, melyben a jelölt kitér speciális érdeklődési 

területére, s bemutatja leendő MA szakzáródolgozatának tervezetét, az ehhez csatlakozó tanulmányi 

és kutatási tervet, előzetes bibliográfi át, a szakirányos tanulmányokat (esztétika, vagy fi lozófi a tárgyakat) 

igazoló leckekönyv másolatát, valamint az alábbiakban részletezett szakmai munkákat. 

1. Egyéb szakmai eredmények: ösztöndíj, publikáció, konferenciarészvétel, stb. 

2. A szakmával kapcsolatos írásbeli munka: ez lehet szakdolgozat vagy szemináriumi dolgozat, de lehet 

bármilyen, publikált vagy nem publikált esztétikai tárgyú írás. 



– A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása. A vizsga kérdései a benyújtott művekkel 

kapcsolatos háttérismeretekre, a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges esztétikai előképzettség felmérésére 

irányulnak. 

– A jelentkező szakzáródolgozati tervének bemutatása és megvitatása. Az otthon készült mű megvitatása 

és az egyéb szakmai tevékenység bemutatása. 

– Esztétikai tájékozódás, esztétika történeti ismeretek. 


– A motivációs levélben megjelölt téma szakirodalma, valamint a beadott írásos anyaghoz felhasznált 

irodalom. Ennek összeállítása a jelentkező feladata. A szóbelin kell számot adni a választott témához 

kapcsolódó műalkotásokról, olvasmányokról. 

Idegennyelv-ismeret: Valamely élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal 

egyenértékű nyelvvizsga. 

Filmtudomány mesterképzési szak 




adniuk a részletes szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, melyben a jelölt kitér speciális érdeklődési 

területére, s bemutatja leendő mesterképzési szakzáródolgozatának tervezetét, az ehhez csatlakozó tanulmányi 

és kutatási tervet, előzetes bibliográfi át. a szakirányos tanulmányokat (fi lmes, vagy 10 bölcsész 

tárgyat) igazoló leckekönyv másolatát és az alábbiakban részletezett szakmai munkákat. 

1. Egyéb szakmai eredmények: ösztöndíj, publikáció, konferencián való részvétel, fi lmes munka stb. 

2. A szakmával kapcsolatos írásbeli munka: ez lehet szakdolgozat vagy szemináriumi dolgozat, de lehet 

bármilyen, publikált vagy nem publikált esztétikai tárgyú írás. 


648 





– A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása; a vizsga kérdései a benyújtott művekkel 

kapcsolatos háttérismeretekre, a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges fi lmes előképzettség felmérésére 

irányulnak. 

– A jelentkező mesterképzési szakzáródolgozati tervének bemutatása és megvitatása Az otthon készült mű 

megvitatása és az egyéb szakmai tevékenység bemutatása 

– Filmismeret, tájékozódás a fi lmtörténetben, fi lmesztétikai ismeretek 


– A motivációs levélben megjelölt téma szakirodalma, valamint a beadott írásos anyaghoz felhasznált 

irodalom, fi lmlista. Ennek összeállítása a jelentkező feladata. A szóbelin kell számot adni a választott 

témához kapcsolódó fi lmekről, olvasmányokról. 

Idegennyelv-ismeret: Egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga. 

Művészettörténet mesterképzési szak 


A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell 

adniuk egy motivációs levelet és az írásbeli vizsga szakaszában felsorolt írásművet további szakmai munkát, 

vagy dokumentumot. 


a) szakműveltségi feladatok a megadott vizsgaanyag (lásd honlap) alapján (max: 20 pont) 

b) előre elkészített motivációs levél, amely röviden tartalmazza (max: 5 pont) 

– miért szeretne mesterfokú diplomát művészettörténetből, milyen életpálya-elképzelések alapján döntött 

e szak mellett; 

– mely szakirányt választja, s azon belül konkrétan mely korszak, téma- vagy tárgykör felé orientálódik, 

– milyen előtanulmányokkal, speciális képzettséggel, tapasztalattal, szakmai kapcsolatokkal stb. rendelkezik; 

– nyilatkozatot a tudomány műveléséhez szükséges nyelvismeretének meglétéről. 

– Csatolhat a választott szakirányhoz illeszkedő saját publikációt, szöveget, szakdolgozatot vagy annak 

fejezetét, szemináriumi vagy tudományos diákköri dolgozatot, valamely szakmai projektben való részvételről 

szóló leírást, személyes blogot, weboldalt, stb., amelyek igazolják elkötelezettségét választott tárgya 

iránt és amely a szóbeli beszélgetés alapjául szolgálhat. 


– A jelölt számot ad szakműveltségéről, a megadott vizsgaanyag ismeretéről; a választott szakirány területén 

való jártasságáról, ismereteinek mélységéről; a benyújtott motivációs levél illetve a mellékletek 

alapján szakmai terveiről, elkötelezettségéről. 




Idegennyelv-ismeret: Középkori szakirányra jelentkezőknél: latin nyelvismeretet igazoló okirat (állami 

nyelvvizsga-bizonyítvány, érettségi vagy minimum egy féléves kurzus elvégzését igazoló index-másolat) 

 

MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS 

Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 





– A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű francia nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az 

irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez 

tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti, 


649 



országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven 

való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből 

egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat 

kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. 


– A szóbeli vizsga középpontjában az (francia nyelven megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt 

csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs 

levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból 

kívánja tanulmányait az ELTE-BTK diszciplináris MA kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) 

korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs 

levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről 

is tájékozódnak a felvételiztetők. 


– A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke, a témakörök a Kar honlapján a http://www.eltebtk. 

hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. 

Idegennyelv-ismeret: Államilag elismert vagy azzal egyenértékű francia felsőfokú C típusú nyelvvizsga. 

Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 





– A jelentkezők négy, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű olasz nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az 








– A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt 

csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs 


kívánja tanulmányait a Kar diszciplináris mesterképzési kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) 



is tájékozódni kívánnak. 




Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga olasz 

nyelvből. 

További lehetőségek a szakon 

– Az olasz nyelv, irodalom és kultúra, magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak összehasonlító irodalom- és 

kultúratudomány szakirányára felvett hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az ELTE és a Firenzei 

Tudományegyetem Studi Italo-Ungheresi (Olasz-Magyar Tanulmányok) című közös mesterképzési 

diplomával záródó kurrikulumát végezzék el. Ennek keretében a hallgatók a harmadik és negyedik félévüket 

Firenzében töltik. A felvett hallgatók maximális létszáma 8. A kurrikulumra való felvétel nem garantálja 

automatikusan a Firenzében töltött félévek költségeinek fedezését, de a hallgatók pályázhatnak 

Erasmus, államközi, vagy egyéb jellegű ösztöndíjakra. Minden részletesebb információ a kurrikulumról 

és az arra való felvételről az érdekelt tanszékeknél található (http://olasz.elte.hu/; http://irodalom.web. 

elte.hu/; http://www.unifi .it/dfmugr/) 

650 




Portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 





– A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű portugál nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet 

és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez 

tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, 

nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen 

nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a 

megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő 

jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli 

időtartama: 2 óra. 


– A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll 

(ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs 









Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga portugál 

nyelvből. 

Román nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 





– A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű románnyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az 


















Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga román 

nyelvből. 


651 



Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 





– A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű spanyol nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet 

és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez 

tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, 

nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen 

nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a 

megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő 

jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli 

időtartama: 2 óra. 












Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga spanyol 

nyelvből. 


ELTE-GYFK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 

BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR 

Tematika: általános gyógypedagógia, gyógypedagógiai pszichológia, SNI (többlet jogok) és integráció, pedagógiai 

szabályozó dokumentumok (gyógypedagógiai irányelv, pedagógiai programok) 

Kötelező irodalom: Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Tankönyvkiadó. Budapest. 

• Gordosné Szabó Anna (szerk.) (2004): Gyóg yító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. • 

Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. Budapest. • Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001): 

Gyógypedagógiai Lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest. 

652 




ELTE-PPK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 

PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR 


Tanár-ének-zene tanár mesterképzési szak 

1. Elméleti témakör: 

1.1 Zeneelmélet-szolfézs: 

– funkciós harmóniamenet zongorázása diktálás után, lehetséges alterációkkal, 

– hármas- és négyeshangzatok, ill. fordításaik éneklése, szolmizálva és hangnévvel, 

– diatonikus dallam szolmizálása, lehetséges alterációval, modulációval. 

1.2. Zenetörténet-népzene: 

– az európai zenetörténet nagyobb stíluskorszakainak, ezen belül a legfontosabb műfajok, valamint a legjelentősebb 

zeneszerzők és zeneművek ismerete, 

– Kodály–Vargyas, A magyar népzene c. könyvéből 30 szabadon választott népdal szöveges és szolmizált 

előadása, illetve a népdalok elemzése a könyvben leírt szempontok alapján. 

2. Gyakorlati témakör: 

2.1 Zongora-magánének: 

– 1-1 Bach-, ill. Bartók-mű zongorázása; minimum követelmény: Kétszólamú invenciók, ill. Mikrokozmosz, 

IV. füzet, 

– 1 szabadon választott darab zongorázása, 

– 1 zongorakíséretes műdal éneklése (zongorakíséretről a bizottság gondoskodik); minimum követelmény: 

Ádám, A dal mesterei c. gyűjteménye. 

2.2 Karvezetés: 

– a bizottság által kiválasztott kétszólamú, bicínium-jellegű, rövid zenemű elvezénylése a felvételizőkből 

álló kórus előtt (a feladatra kb. 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre). 

A felkészüléshez a következő szakirodalmi anyag ajánlott: 

– Kesztler, Összhangzattan. Editio Musica, Budapest 

– Legányné Hegyi E. (szerk.), Bach példatár I-II. Editio Musica, Budapest 

– Kelemen, A zene története 1750-ig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 

– Dobák, A romantikus zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 

– Kovács S., A XX. század zenéje. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 

– Kodály–Vargyas, A magyar népzene. Editio Musica, Budapest 

– Bach, Kétszólamú invenciók. Editio Musica, Budapest 

– Bartók, Mikrokozmosz IV-VI. Editio Musica, Budapest 

– Ádám J. (szerk.), A dal mesterei I-VII. Editio Musica, Budapest. 

– Kodály, Bicinia Hungarica 1-4. Editio Musica, Budapest 

Tanár-franciatanár mesterképzési szak 

A. Nyelvészet 

1. A francia nyelv helye, elterjedtsége a világban és dialektusai. 

2. A francia nemzeti nyelv kialakulásának fontosabb momentumai. 

3. A bizonytalan „ö” hang szerepe a megértésben és a kiejtésben. 

4. Nyelvváltozatok és regiszterek a mai franciában. 

5. A mondat fő részei (A főnévi és az igei csoport). 

6. Az igeidők rendszere és alkalmazásuk. 

7. A mondatelemzés alapjai (Az egyszerű és az összetett mondat). 


653 



Ajánlott olvasmányok: Bárdosi–Karakai, A francia nyelv lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. • Kelemen J. (et al), 

Grammaire du français contemporain. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. • Riegel, M. – Pellat, J.-C. – Rioul, R., 

Grammaire méthodique du français. Presses Universitaires de France, Paris, 1997. 

B. Irodalom 

1. A középkori irodalmi műfajai. 

2. XVII. századi színház. 

3. XVIII. századi regény. 

4. A romantika korának költészete. 

5. XIX. századi regény. 

6. A francia színház 1945 után. 

7. A modern francia regény. 

Ajánlott olvasmányok: Michel Prigent (dir.), Histoire de la France littéraire. I–III. Presses Universitaires de France, Paris, 

2006. • Claude Pichois (dir.), Histoire de la littérature française. I–IX. Flammarion, Paris, 1998. • Dominique Viart – 

Bruno Vercier, La littérature française au présent. Héritage, modernité, mutations. Bordas, Paris, 2005. 

C. Országismeret 

1. A francia művészettörténet főbb korszakai, képviselői. 

2. Nagy Károly kora. 

3. A XIII. századi francia államiság. 

4. A francia abszolutizmus. 

5. Az I. Császárság és a Restauráció. 

6. A II. Császárság kora. 

7. A francia III. és IV. Köztársaság. 

Ajánlott olvasmányok: Georges Duby – Robert Mandrou, Histoire de la civilisation française. Armand Colin, Paris, 

1984. • Georges Duby (dir.), Histoire de la France, I–III. Références Larousse, Paris, több kiadás. • Ádám Péter, Franciamagyar 

kulturális szótár. Corvina, Budapest, 2004. • E. H. Gombrich, A művészet története. Gondolat, Budapest, 1983. 

Tanár-gyógypedagógia- tanár, tanár-gyógypedagógus tanár mesterképzési szak 

Kötelező irodalom: Gordosné Szabó Anna, Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 

2004. • Gordosné Szabó Anna (szerk.), Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 

2004. • Illyés Sándor (szerk), Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest, 2000. • Mesterházi Zsuzsa (szerk.), 

Gyógypedagógiai Lexikon. ELTE GYFK,. Budapest, 2000. 

Tanár-olasztanár mesterképzési szak 

A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott 

művekből lehet felkészülni: 

– Alberto Asor Rosa, Sintesi di storia della letteratura italiana. La Nuova Italia, Firenze 1986. 

– Gian Piero Brunetta, Cent’anni di cinema italiano, Laterza, Roma-Bari, 1991. 

– André Chastel, Itália művészete, Corvina, 1973. 

– L’Italia, oggi, Musica, cinema, moda, costume e varia umanita di un paese non piu antico, a cura di Roberto Fedi, Laura 

Lepri, Perugia , Guerra, 1999. 

– Pándi Marianne. Az olasz zene története I-II, Zeneműkaidó, 1960. 

– Silvano Pezzetta, Il grande libro delle regioni d’Italia, Milano, Mondadori, 2005. 

– Massimo Salvadori – Rinaldo Comba: Corso di storia, I–III, Torino 1995. 

– Péter Sárközy: Letteratura ungherese – Letteratura italiana. Momenti e problemi dei rapporti letterari italo-ungheresi, 

Sovera 1997. 

3. Beszélgetés/véleménynyilvánítás egy néhány bekezdés hosszúságú, a nyelvpedagógia tárgyköréhez kapcsolódó 

olasz nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a http://olasz.elte.hu/ honlapon. 

A beszélgetéshez 

– Mezzadri, M., I ferri del mestiere Guerra-Soleil, 2003 c. művet, 

– legalább egy olasz nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. Az ajánlott 

szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Olasz Tanszékének könyvtárában kapható felvilágosítás. 

654 




Tanár-portugáltanár mesterképzési szak 

A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott 

művekből lehet: 

– Marcelo Marinho – Pál Ferenc szerk., Cartas vincadas, letras no espelho – Escambos culturais entre Brasil e Hungria. 

Campo Grande (Brasil), Letra Livre Editora, 2004. 

– Pál Ferenc, Camoes A luziádok című eposzának magyar fordításairól. In Hommages a Kulin Katalin. Budapest, Palimpszeszt 

Könyvek, 1. 1997. 168–183. 

– Pál Ferenc, Pessoa Magyarországon. In Palimpszeszt elektronikus folyóirat, www.magyar-irodalom.elte.hu /palimpszeszt. 

12. szám, 1999. január. 

– Pál Ferenc, Um século de Eça na Hungria. In Camoes – Revista de Letras e Culturas Lusófonas (Lisboa). Abril-Setembro 

de 2000, nros. 9-10. 258–266. 

– Pál Ferenc, Magyar irodalom portugálul. In Magyar irodalmi jelenlét idegen kontextusban. Szeged, Grimm Könyvkiadó, 

2003. 184–202. 

– Pál Ferenc, Fejezet a magyar-portugál kapcsolatok történetéből: a magyar eredet kérdése a XVI. századi portugál lovagregényekben. 

In A Modern Filológiai Társaság Értesítője. XXI. évf. 1. sz. 2004. február. 8–17. 

– Pál Ferenc, Megjegyzések báró Kemény Zsigmond Élet és Ábránd című regényének szereplőválasztásához. In A Modern 

Filológiai Társaság Értesítője. XXIV. évfolyam 2. szám, 2007. június. 8–13. 

– Rákóczi István szerk., Portugal Hungria. Budapest, Typotex, 1999. 

A beszélgetéshez az idézetek gyűjteménye megtalálható a Portugál Tanszék könyvtárában. 

– Fischer, Glória (et alt), Didática das Línguas Estrangeiras, Universidade Aberta, Lisboa, 1990 c. művet, 

– legalább egy portugál nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. 

Az ajánlott szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Portugál Tanszékének könyvtárában kaphat 

felvilágosítást. 

Tanár-román- és nemzetiségiromán-tanár mesterképzési szak 

A szóbeli felvételi vizsgára való felkészüléshez az alábbi tételsorok, ill. az ajánlott irodalomjegyzékben feltüntetett 

olvasmányok nyújtanak segítséget. 

1. Román és magyar romanisták és elméleteik: Hasdeu, Densususianu, Philippide, Puscariu, Rosetti, Tamás 

Lajos, Gáldi László, André du Nay. 

2. A román szófajok, az egyes szófajokhoz tartozó szavak formai és jelentéstani tulajdonságai. 

3. A morfológiai és szintaktikai szószerkezetek. 

4. A mondat meghatározása és a mondatok osztályai. 

5. A román helyesírás története. 

6. A román folklór műfajai (kolinda, ballada, doina, mese, adoma). 

7. A régi román irodalom sajátosságai (XVI–XVIII. század). 

8. A román romantika és Eminescu. 

9. A román irodalom a két világháború között (Rebreanu, Sadoveanu, Eliade, Sebastian, Petrescu, Blecher, 

Blaga, Arghezi, Bacovia). 

10. A román irodalomelmélet és kritika irányzatai (Maiorescu, Manolescu, Calinescu). 

11. A román etnogenezis (elméletek, álláspontok). 

12. Reformáció, ellenreformáció, ortodox ?reneszánsz”. 

13. Fanariotizmus, felvilágosodás romantika, liberalizmus és forradalmak. 

14. Románia születése (1866–1918). 

15. Románia a 20. században 

Ajánlott olvasmányok: Boia, Lucian: Istorie si mit în constiinta româneasca. Humanitas, Bucuresti, 1997. • Calinescu, 

Geroge: Istoria literaturii române de la origini pâna în prezent. [1941], Editura Fundaziei Culturale Române, Bucuresti, 2002. 

http://ecartea.com/wp-content/uploads/2008/01/calinescu-george-istoria-literaturii-romane-cartea.pdf • Coseriu, Eugen: 

Introducere în lingvistica. Dacia, Cluj-Napoca, 1995. • Dictionar general de stiinte. Stiinte ale limbii. (red. Liliana Ionescu- 

Ruxandoiu): Editura Stiintifica, Bucuresti, 1997. • Domokos Sámuel: Magyar–román irodalmi találkozások. Gondolat 

Kiadó, Budapest, 1985. • Irimia, Dumitru: Gramatica limbii române. Polirom, Iasi, 2008. • Manolescu, Nicolae: Istoria 

critica a literaturii române. vol. 1., Minerva, Bucuresti, 1997. • Miskolczy Ambrus: Eposz és történelem. Lucidus Kiadó, 

Budapest, 2007. • Szász Zoltán: A románok története. Bereményi Kiadó, Budapest, 1993. 


655 



Tanár-spanyoltanár mesterképzési szak 

Országismereti témakörök. 

1. A mai Spanyolország történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 

2. A mai Spanyolország földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 

3. A mai spanyol nyelv specifi kumai Európában és Spanyol-Amerikában. 

4. A mai Spanyol-Amerika történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 

5. A mai Spanyol-Amerika földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 

6. Egy spanyol nyelvű szerző bemutatása olvasmányélmény alapján. 

Ajánlott olvasmányok: García de Cortázar, F., Breve historia de Espana. Alianza, Madrid, 2004. • González López, E., 

Historia de la civilización espanola. Las Américas, New York, 1966. • Vázquez, G. – Martínez Díaz, N., Historia de 

América Latina. SGEL, Madrid, 1990. • López Moreno, C., Espana contemporánea. SGEL, Madrid, 2005. • Chang- 

Rodríguez, E., Latinoamérica. Su civilización y su cultura. Newbury House Publishers, Rowley, Massachusets, 1983. 

ELTE-TÁTK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 


Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak 

– Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2010 http://www.eum.hu/euegeszsegugy/eu-integracio/europai-unio 

– A magánszektor és a privatizáció szerepe az európai egészségügyi rendszerekben. Az Egészségügyi Világszervezet 

(WHO) Európai Regionális Bizottságának 2002. szeptember 16-19-i, 52. ülésére készült 

háttéranyag (magyar nyelven) http://www.eski.hu/new3/politika/egeszsegpol/who.htm 

– Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana c. könyv XIV. fejezet: Az egészségügy (308-329. 

oldal), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 2000. 

– Orosz Éva : Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái c. 

könyvből I. fejezet: Koncepcionális keretek (15-44. oldal), Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, 

2001. 

– Ádány Róza (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón c. könyv, Ádány Róza, V. 

Hajdú Piroska, K. Fülöp Ildikó: A korai halálozás jellegzetességei az ezredforduló Magyarországán, 

(27–42. old.), Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003. 

Kisebbségpolitika mesterképzési szak 

– Gordon W. Allport: Az előítélet 1320 oldal, Budapest, Gondolat, 1977. 

– Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a 

Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 2002. 

– A nők migrációja Keletről Nyugatra. (Szerk. Luissa Paserine, et al.) Budapest, Balassi Kiadó, 2008 

– Ladányi János, Szelényi Iván: A kikrekesztettség változó formái 11-125 oldal, Budapest, Napvilág Kiadó, 

2004. 

Kulturális antropológia mesterképzési szak 

A szóbeli vizsgán a jelentkező választ egyet az antropológia jeles alakjai közül – Franz Boas, Clifford Geertz, 

Edmund Leach, Claude Lévi-Strauss, Bronislaw Malinowski, Margaret Mead – és munkássága alapján ismerteti: 

mivel járult hozzá az illető az antropológia fejlődéséhez. 

– Boas, Franz: Népek, nyelvek, kultúrák. Gondolat, Budapest, 1975. 

– Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Osiris-Századvég, Budapest, 1994. 

– Leach, Edmund: Szociálantropológia. Osiris-Századvég, Budapest, 1998. 

– Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia. Osiris, Budapest, 2001. 

656 




– 

– 

Malinowski, Bronislaw: Baloma. Válogatott írások. Gondolat, Budapest, 1972. 

Mead, Margaret: Férfi és nő. Gondolat, Budapest, 1970. 

Survey statisztika mesterképzési szak 

– Freedman, D. – Pisani, R. – Purves, R.: Statisztika. Typotex, 2005. 

– Rudas Tamás: Közvélemenykutatás – értelmezés és kritika. Corvina, 2006. 

Szociális munka mesterképzési szak 

– Gazsi Adrienn: A koldulás korlátozása jogi és szociális szempontú megközelítésben. Esély, 2005.3. 

– Szalai Júlia: Jóléti fogda. Esély 2004.6. és 2005.1. 

– Jordan, Bill: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a „harmadik út”. Esély, 

2003.4. 

– Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Miért áttekinthetetlen a pénzbeli szociális ellátások rendszere? 

Esély, 2006.2. 

– Szabó Lajos: A szociális munka kialakulása és elméleti hátterei. Budapest : Szociális Munka Alapítvány, 

1999 

Szociálpolitika mesterképzési szak 

– Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. ELTE Szociálpolitika és Szociális Munka Tanszék és a 

Hilcsher Rezső Szociálpolitikai Egyesület könyvsorozata, bármelyik kiadás 

– R. Castel: A társadalmi biztonság elvesztése Esély 2005/4-5-6. 

– G. Esping-Andersen: Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 2006/6. Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 

a Növekedésért és a Foglalkoztatásért (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1643 

4&articleID=31527&ctag=articlelist&iid=1) 

– Ferge Zsuzsa: ... mindig más történik. A jóléti állam lehetséges jövőképei Magyarországon 2015-ig. In 

Tausz Katalin (szerk.): A társadalmi kohézió erősítése. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. 

– J. Myles: Új társadalmi szerződés az idősekkel? Esély 2007/6. 

– Nemzeti stratégiai jelentés és annak 1.1. függeléke, a Részletes helyzetelemzés valamint 2.1 függeléke, a 

Jó gyakorlatok a társadalmi összetartozás területén http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=137 

5&articleID=30804&ctag=articlelist&iid=1) 

– C. Offe: Szociális védelem szupranacionális összefüggésben. Esély 2006/3. 

– G. Vobruba: Ellensége-e a globalizáció az európai szociális modellnek? Esély 2004/6. 

Szociológia mesterképzési szak 

– Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 2. javított és bővített kiadás. Budapest, Osiris, 2006. 

– Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás, 2. kiadás. Budapest: Corvina, 2006. 

– Aronson, E: A társas lény. Budapest, Közgazdazdasági és Jogi Kiadó, 1996. 

– Beck, Ulrich: Túl renden és osztályon? in: Angelusz R. (szerk.), A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: 

Új Mandátum, 1997. 

– Durkheim, Émile: Az öngyilkosság. Budapest: Osiris, 2003. 

– Weber, Max: A tudomány mint hivatás in: Max Weber: Tanulmányok, Budapest: Osiris, 1998. 


657 



ME-BTK – MISKOLCI EGYETEM 



Kulturális antropológia mesterképzési szakon: 

Kötelező irodalom: Thomas Hylland Erikssen: Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: 

Gondolat, 2006 (8 szabadon választott fejezet beható ismerete) • Kovács Éva (Szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani 

jegyzet. Regio könyvek. Pécs-Budapest, 2007. 203–349. oldal 


NYF-PKK – NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA 

PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR 

Mestertanári szakképzettségre jelentkezők szóbeli vizsga témakörei 

1. Az oktatás társadalmi, gazdasági kérdései 

2. A hazai iskolaszerkezet sajátosságai 

3. A közoktatás tartalmi fejlesztése és szabályozása 

4. A pedagógusszakma változásai 

5. A közoktatás minősége és eredményessége 

6. Egyenlőtlenségek és speciális igények a közoktatásban 

Irodalom: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. (Szerk.: Halász Gábor és Lannert Judit), Országos Közoktatási Intézet, 

Budapest, 2006., Online elérhetőség: http://www.oki.hu 

A vizuális és környezetkultúra tanár szakképzettségre jelentkezők szóbeli vizsgájának részét képezi a művészeti 

tevékenységet reprezentáló portfolio bemutatása is. 


A tanár-ének-zene tanár szakképzettségre jelentkezők gyakorlati vizsga követelménye 

Szolfézs–zeneelmélet 

– Tonális zeneműrészlet lapról éneklése. (5 pont) 

– Alterált akkordokat, esetleg domináns irányú modulációt tartalmazó klasszikus harmóniamenet zongorázása 

számozott basszus alapján. (5 pont) 

– Kisebb 2- vagy 3-tagú forma elemzése helyben kapott kottából vagy szonáta formájú tétel formai, harmóniai 

elemzése a zongorából hozott anyag alapján. (5 pont) 

Népzene (5 pont) 

– 30 szabadon választott népdal éneklése és a stílusnak, stílusrétegnek megfelelő elemzése. 

Ajánlott források: Kodály Zoltán: A magyar népzene (Vargyas Lajos példatárával) EMB Zeneműkiadó, Bp., 2003. • 

Bodza Klára–Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I.-II. Magyar Művelődési Intézet – Hagyományok Háza, Bp. • Bodza 

Klára–Vakler Anna: Magyar népi énekiskola III.-IV. Magyar Művelődési Intézet – Hagyományok Háza, Bp. • Sebő 

Ferenc: Népzenei olvasókönyv. Planétás, Bp., 1997. 

A dalok jegyzékét a forrás megjelölésével kérjük. 

Magánének (5 pont) 

– Két különböző stílusú dal kifejező éneklése kotta nélkül. A művek előadása eredeti nyelven történjen. 

Zongorakíséretről a bizottság gondoskodik. 

658 




Zongora–hangszerjáték (5 pont) 

– 3 különböző stílusú zongoradarab színvonalas előadása: 

– 1 Bach invenció vagy fúga 

– 1 klasszikus szonáta vagy szonatina nyitó tétele 

– 1 Bartók mű a Mikrokozmosz II.–V. füzetéből 

A hozott anyagból a bizottság kettőt választ. 

Egyéb hangszeres előképzettség esetén a fentiek mellett 1 szabadon választott darab bemutatása. 

Karvezetés (5 pont) 

– 1 két illetve háromszólamú XX. századi illetve kortárs a cappella gyermekkari mű vezénylése. A felvételiző 

gondoskodik a választott mű kottájáról 10 példányban. A művek zongorán vagy a jelentkezőkből 

alakult kórus előadásában szólalnak meg. 

Zene- és kultúrtörténeti tájékozottság felmérése a gyakorlati vizsgán elhangzott művekhez kapcsolódóan. 

(5 pont) 

Nem vehető fel az a jelentkező, aki a részterületek valamelyikén nem szerez pontot. 


PTE-MK – PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 

MŰVÉSZETI KAR 

Klasszikus hangszerművész meterképzési szakok 

Hegedű gyakorlati vizsga követelménye: 

– két tétel Bach szólószonátáiból vagy partitáiból 

– egy Paganini etűd 

– koncert saroktétel 

Mélyhegedű gyakorlati vizsga követelménye: 

– egy virtuóz etűd (Vieux, Lukács Pál, Hermann, Göring, stb.) 

– koncert – egy tétel (Hindemit, Walton, Vaughan-Williams, stb.) 

– két tétel Bach szólóhegedűre komponált szonátái vagy partitái közül vagy Bach: Esz-dúr, c-moll, vagy 

D-dúr csellószvitjéből 

Gitár gyakorlati vizsga követelménye: 

– virtuóz etűd 

– két vagy három tétel egy Bach műből 

– további két előadási darab az előzőektől eltérő stílusból 

Zongora gyakorlati vizsga követelménye: 

– egy prelúdium és fuga (Bach) 

– egy bécsi klasszikus szonáta 

– egy virtuóz jellegű etűd (Chopin, Liszt, Debussy, Scriabin, Rahmanyinov, Bartók, Stravinsky, Ligeti) 

– egy romantikus mű 

– egy XX. századi mű 

Fuvola gyakorlati vizsga követelménye: 

– két virtuóz etűd (1 Köhler és 1 Carg Elert) 

– egy barokk szonáta (pl. Bach) 

– egy romantikus darab (pl. Doppler Magyar fantázia 

– koncert: Mozart D-dúr fuvolaverseny 


659 



Tanár-ének-zene tanár mesterképzés 

Vizsgakövetelmények: 

Írásbeli: 

– Szolfézs: kétszólamú barokk vagy klasszikus stílusú dallam lejegyzése 

– Zeneelmélet: összhangzattani példa lejegyzése diktálás után 

A feladatokban váltódomináns, nápolyi szextakkord, moll szubdomináns harmóniák és késleltetések is 

előfordulhatnak. 

Szóbeli: 

– A jelöltek bizonyítani kell éneklési és hangszerjáték készségét 1-1 szabadon választott darabbal. 

– Szolfézs: diatónikus dallam lapról éneklése (pl. Bach példatár) 

– XX századi dallam lapról éneklése (pl. Bartók 27 egyneműkar szólamai 

– Zeneelmélet: összhangzattani mintapéldák megszólaltatása diktálás után, melyben váltódomináns, nápolyi 

szextakkord is előfordul. 

– Karvezetés: egy mű egyéni választás után Kodály és Bartók egyneműkaraiból kottából egyéni felkészülés 

alapján. 

– Zongora – egy Bach és egy szabadon választott darab zongorázása 

– Ének 

– egy zongorakíséretes műdal előadása saját kísérettel és énekkel 

– 100 választott magyar népdal stílusos előadása és ismertetése (pl. szöveg és zene kapcsolata, éneklési 

alkalmak, stb.). 

– Egy választott zenemű ismertetése (5-7 percben) 

– Zenei műveltségi kérdések 

SZAKMAI ALKALMASSÁGI 

Tanár- ének-zene tanár mesterképzési szak 

Írásbeli 

– Szolfézs – Zeneelmélet 

– kétszólamú, barokk vagy bécsi klasszikus stílusú dallam lejegyzése 

– összhangzattani példa kidolgozása 

Szóbeli 

– Zongora 

– egy Bach-mű 

– Ének 

– egy zongorakíséretes műdal előadása kotta nélkül (zongorakíséretről a bizottság gondoskodik) 

– egy választott magyar népdal éneklése és elemzése. A népdalt emlékezetből szöveggel kell énekelni, 

törekedve a stílusos előadásra. 

– Pályaalkalmassági beszélgetés 

– zenei műveltségi kérdések 

Az alkalmassági vizsga értékelése: megfelelt/nem felelt meg 


PTE-PMMK – PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 

POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KAR 

A részletes leírás a http://www.felvi.pmmk.pte.hu honlapon olvasható. 

660 






SZAKMAI ÉS MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS 


ALKALMASSÁGI VIZSGA 

SE-TSK – SEMMELWEIS EGYETEM 

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR 

A következő tesztek bármelyikén való alkalmatlanság önállóan kizáró tényező minden szakon, a nappali és 

levelező munkarendeken egyaránt: 

1. Orvosi alkalmasság: érvényes sportorvosi vizsga vagy EKG, mellkasröntgen, vizeletvizsgálat és háziorvos 

nyilatkozata, hogy a képzésre és a szakmára alkalmas. 

2. Úszás 100 m két úszásnemben. 

3. Szakmai elbeszélgetés: 

témája: elhivatottság, alkalmasság, szakmai hivatástudat. 

A jelöltnek az alkalmassági vizsgára hoznia kell egy egyoldalas kézzel írott motivációs levelet, ezenkivül 

vagy a sportorvosi igazolást, vagy pedig a fent felsorolt leleteket. 

A vizsgákkal kapcsolatos bővebb információt az Intézmény honlapján tesszük közzé. 

SSZHF – SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 


A felvételi elbeszélgetés célja a jelentkező motivációjának, műveltségének és személyi alkalmasságának megállapítása. 


SZTE-BTK – SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 


Tanár – szerb- és nemzetiségiszerb-tanár mesterképzési szak 

Nappali munkarend 

Szóbeli követelmények: 

– Középszintű nyelvtudás. Alapvető általános nyelvészeti ismeretek. A szerb nyelv fonológiai rendszerének, 

morfológiájának, szintaxisának középszintű ismerete. Alapvető irodalomtudományi ismeretek. A szláv 

nyelvű irodalmak és kultúrák alapszintű ismerete. A szerb irodalom és kultúra középszintű ismerete. 


661 



Tanár-történelemtanár mesterképzési szak 

Nappali és levelező tagozat 

A szóbeli vizsga: egy szakmai elbeszélgetés, amelynek során a jelentkezőnek a történettudomány, illetve azon 

belül a szűkebb érdeklődési köréhez kapcsolódóan kell a kompetenciáit (lényeglátás, összefüggés felismerés, 

szakszerű magyarázat stb.) és a megfelelő tárgyi ismeret meglétét bizonyítania. A szóbeli vizsga elsősorban 

a jelölt verbális képességeit, gondolkodásmódját, illetve történelmi tájékozottságát hivatott feltárni, különös 

tekintettel a különböző történeti források ismeretére és azok használatára. 

Tanár – magyartanár mesterképzési szak 


A szóbeli vizsga: a magyar és a világirodalomban, valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, 

kreatív gondolkodásra fi gyelő beszélgetés. 

Tanár – mozgóképkultúra és médiaismeret tanár 


A kommunikáció- és médiatudomány, valamit a fi lmelmélet és fi lmtörténet alapvető ismereteinek számonkérése. 

A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok: Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum 

K. Bp. 2007. • Roger Silverstone: Miért van szükség a média tanulmányozására? Akadémiai K. 2008. • Bazin, 

André: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Budapest, Osiris, 2002 • Thompson, Kristin – Bordwell, David: Filmtörténet. 

Budapest, Palatinus, 2007. • Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 

1996. 

Tanár-franciatanár mesterképzési szak 


A jelölt motivációját, szóbeli kifejezőkészségét felmérő felvételi elbeszélgetés francia nyelven. 

Tanár – spanyoltanári mesterképzési szak 


A felvételi vizsga szóbeli elbeszélgetésből áll, mely a hispán kultúra, irodalom, történelem, civilizáció témaköreit 

öleli fel. 

Tanár – pedagógiatanár mesterképzési szak 

Nappali tagozat 

A felvételi keretében a jelentkezők csak szóbeli vizsgát tesznek, amelyre maximum 70 pontot szerezhetnek. 

A szóbeli vizsgán a felvételizőnek önálló szóbeli előadást kell tartania egy, a korábbi tanulmányai alapján a 

legfontosabbnak ítélt pedagógiai témakörről három, általa kiválasztott szakirodalmi forrás alapján, továbbá 

válaszolnia kell a bizottság tagjainak az előadásával kapcsolatos kérdéseire. 

Tanár – angoltanár mesterképzési szak 


Az angoltanári felvételi vizsga angol nyelvtudást és angol nyelvtanári pályaalkalmasságot mérő szóbeli vizsgából 

áll. 

Tanár – némettanár mesterképzési szak 

Nappali és levelező munkarenden 

A jelentkező a vizsgára hozza magával szakdolgozatát, valamint – amennyiben rendelkezik vele – az általa 

legjobbnak ítélt szemináriumi dolgozatát. 

A szóbeli követelmények rövid leírása: Az ideális jelentkező képes német nyelven magas szinten kommunikálni 

általános és az alapképzés anyagát alkotó szakmai témakörökben egyaránt. 

662 




Tanár – orosztanár mesterképzési szak 


A részben orosz nyelvű vizsga a klasszikus és modern orosz irodalom és kultúra legfontosabb jelenségeiről, 

irányzatairól és kiemelkedő alkotóiról, valamint a mai orosz nyelv grammatikai rendszeréről (fonetika, morfológia, 

szintaxis), amely egyúttal a jelentkező nyelvoktatáshoz szükséges készségeinek felmérésére is szolgál 

Tanár – latintanár mesterképzési szak 


Szóbeli: latin nyelvi ismeretek, és társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről. 


Vallástudomány mesterképzési szak 

Nappali tagozat: írásbeli és szóbeli 

Levelező tagozat: szóbeli 

A felvételi esszéhez és / vagy a szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et 

választani. 

Vallástörténet: 

– Tworuschka, Monika és Tworuschka, Udo: A vallások világa Budapest: Helikon 2007. pp. 352 

– Bowker, John: A világ vallásai – Budapest: Gabo 2005. pp. 215 

– Armstrong, Karen: Isten története Budapest: Európa 1997. pp. 536 

Valláselmélet: 

– Weber, Max: Vallásszociológia. Budapest: Helikon 2005. pp. 368 

– Schleiermacher, Friedrich: A vallásról, beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest: Osiris 2000. pp. 171 

– Freud, Sigmund: Totem és tabu. Budapest: Göncöl 1990. pp. 151 

Az angol nyelvű képzés követelményei megegyeznek a fentivel, a vizsga angol nyelven történik. 

Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 


Felvételi vizsga: szóbeli 

Az olasz nyelven folyó szóbeli elbeszélgetés témái: az olasz civilizáció (irodalom, történelem, művézettörténet) 

nagy korszakai (középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, XX. Század ) és kiemelkedő, ismert 

személyiségei. 

Altajisztika mesterképzési szak 

Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli 

Az írásbeli és szóbeli követelmények rövid leírása: A leendő hallgató középfokú török nyelvvizsga szintjén 

ismeri a törökországi törököt és alapszinten egy törökségi nyelvet. Alapvető nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik 

a török nyelvekről. Tájékozott a törökség történelmében, kultúrájában, a magyar-török történelmi 

kapcsolatokban. 

Pszichológia mesterképzési szak (tanácsadás és iskolapszichológia; kognitív pszichológia) 



Szóbeli követelmények: 

Tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon: 

Előzetesen írásbeli referenciamunka beadása, motivációs levél. Referenciamunka lehet a jelentkező egyik 

korábban írt alapképzési műhelymunkája, TDK dolgozata, vagy egyéb dolgozata, kutatási beszámolója. A 

motivációs levélben a jelentkező ismertesse életrajzát és szakmai érdeklődését. 


663 



Szóbeli: A jelölt a vizsga során kézhez kap egy rövid esetleírást, amelyet elolvasva önállóan elemzi a kapott 

szituációt. Az esetelemzési feladat követelménye: felismerése annak, hogy milyen pszichológiai jelenségek 

fedezhetők fel a történetben és a szereplők viselkedésében, illetve milyen pszichológiai ismeretek használhatók 

fel a komplex szituáció megértésekor. Az esetek a már elsajátított ismeretek felismerését, mozgósítását és 

összekapcsolását igénylik. 

Kognitív pszichológia szakirányon: 

Előzetesen írásbeli referenciamunka beadása, motivációs levél. Referenciamunka lehet a jelentkező egyik 

korábban írt alapképzési műhelymunkája, TDK dolgozata, vagy egyéb dolgozata, kutatási beszámolója. A 

motivációs levélben a jelentkező ismertesse életrajzát és szakmai érdeklődését. 

Szóbeli: Egy átlagos terjedelmű és nehézségű angol nyelvű cikk megértése és magyar nyelven történő ismertetése 

( a vizsgán szótár használható). 

Anglisztika mesterképzési szak 



A szóbeli felvételi vizsga angol nyelven folyik. A felvételi vizsgára a jelentkező hozza magával a következő, 

egyenként maximum 2 oldalas, angol nyelven megfogalmazott, nyomtatott dokumentumokat: (1) önéletrajz; 

(2) motivációs levél, amiben a felvételiző tájékoztatást ad az anglisztika mesterszakkal kapcsolatos szakmai 

elvárásairól, az érdeklődési területeiről, a korábbi kapcsolódó tevékenységeiről és a tanulmányi céljairól. A 

szóbeli felvételi vizsga témája: az angol nyelvre és az angol nyelvű kultúrákra vonatkozó általános ismeretek 

megbeszélése a motivációs levélből kiindulva. 

Amerikanisztika mesterképzési szak 



A szóbeli követelmények rövid leírása: 

a) Nem-anglisztika alapképzést végzett, illetve anglisztika minor alapképzést végzett jelentkezők számára: 

A jelentkező alapképzési szakjának amerikai vonatkozásai. Nyelvi követelmény: TOEFL nyelvvizsga 500 

pontos szintjének megfelelő nyelvi szint. 

b) Anglisztika (amerikanisztika v. anglisztika szakiránnyal) alapképzést végzett jelentkezők számára: Az amerikai 

társadalom és kultúra főbb kérdéseinek a jelentkező szakmai érdeklődésének megfelelő vonatkozásai. 



A szóbeli vizsga: egy szakmai elbeszélgetés, amelynek során a jelentkezőnek a történettudomány, illetve azon 

belül a szűkebb érdeklődési köréhez kapcsolódóan kell a kompetenciáit (lényeglátás, összefüggés felismerés, 

szakszerű magyarázat stb.) és a megfelelő tárgyi ismeret meglétét bizonyítania. A szóbeli vizsga elsősorban 

a jelölt verbális képességeit, gondolkodásmódját, illetve történelmi tájékozottságát hivatott feltárni, különös 

tekintettel a különböző történeti források ismeretére és azok használatára. 


Nappali és levelező 


Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyaga az alábbi három könyvre épül: 

1. Anthony Giddens:Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest,1995. 

2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2006. 

3. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 2003. 

664 




Finnugrisztika mesterképzési szak 



Követelmény: az uralisztikára vonatkozó alapvető jártasságot, a logikus gondolkodást felmérő beszélgetés 

Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak 



A részben orosz nyelvű vizsga a klasszikus és modern orosz irodalom és kultúra legfontosabb jelenségeiről, 

irányzatairól és kiemelkedő alkotóiról, valamint a mai orosz nyelv grammatikai rendszeréről (fonetika, morfológia, 

szintaxis) kíván tájékozódni a jelölt felkészültségében. 




Az írásbeli vizsgán az egyik feladat a magyar, illetve a világirodalom köréből 3 rövid alkotás közül választhatóan 

az egyik szöveg több szempontú értelmezése, a másik egy nyelvtudományi ismereteket és a nyelvvel 

kapcsolatos gondolkodást vizsgáló feladatlap megoldása. A szóbeli vizsga a magyar és a világirodalomban, 

valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra fi gyelő beszélgetés. 

Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak 



A jelentkező a vizsgára hozza magával szakdolgozatát, valamint – amennyiben rendelkezik vele – az általa 

legjobbnak ítélt szemináriumi dolgozatát. 

A szóbeli követelmények rövid leírása: A jelentkező képes német nyelven magas szinten kommunikálni 

általános és a BA képzés anyagát alkotó szakmai témakörökben egyaránt. 

Elméleti nyelvészet mesterképzési szak 


Szóbeli: a nyelvi problémák iránti érzékenységet, a nyelvi adatokból való általánosítás képességét a felvételiző 

korábbi nyelvészeti ismeretei alapján vizsgáló beszélgetés 


(Antik örökség; Ógörög) 

Szóbeli: Társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről. 

Informatikus könyvtáros mesterképzési szak 



A felvételiző szakirányú szakdolgozatának egy példányát és legérettebbnek tartott szemináriumi, diákköri 

munkáját, tanulmányát, cikkét hozza a szóbeli vizsgára. Ezekről a bizottság elbeszélget a jelentkezőkkel. Ezt 

követi egy tájékozódó diskurzus a könyv-és könyvtárszakma, illetve a digitális tartalomipar aktuális kérdéseiről, 

egyszerre érintve a vonatkozó alapismereteket (könyvtörténet, könyvtárismeret, művelődéstörténet, 

informatikai alaprendszerek és megoldások, hálózati kultúra, információmenedzsment, stb.) és az aktuális 

kihívásokat (elektronikus könyvek, elektronikus könyvtári rendszerek, Könyvtár 3.0., szemantikus Web, digitális 

kultúra és kommunikáció, információs társadalom, stb.) 




Szóbeli: a jelölt motivációját, szóbeli kifejezőkészségét felmérő felvételi elbeszélgetés francia nyelven 


665 






Az írásbeli nyelvi vizsga B2 szintű spanyol nyelvtudást kér számon, a szóbeli vizsga a hispán kultúra, irodalom, 

történelem, civilizáció témaköreit öleli fel. 

Neveléstudomány mesterképzési szak 



A felvételi keretében a jelentkezők csak szóbeli vizsgát tesznek, amelyre maximum 70 pontot szerezhetnek. 

A szóbeli vizsgán a felvételizőnek önálló szóbeli előadást kell tartania egy, a korábbi tanulmányai alapján a 

legfontosabbnak ítélt pedagógiai témakörről három, általa kiválasztott szakirodalmi forrás alapján, továbbá 

válaszolnia kell a bizottság tagjainak az előadásával kapcsolatos kérdéseire. 


Vallástudomány 


A felvételi esszéhez és / vagy a szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et 

választani. 

Vallástörténet: 

– Tworuschka, Monika és Tworuschka, Udo: A vallások világa Budapest: Helikon 2007. pp. 352 

– Bowker, John: A világ vallásai – Budapest: Gabo 2005. pp. 215 

– Armstrong, Karen: Isten története Budapest: Európa 1997. pp. 536 

Valláselmélet: 

– Weber, Max: Vallásszociológia. Budapest: Helikon 2005. pp. 368 

– Schleiermacher, Friedrich: A vallásról, beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest: Osiris 2000. pp. 171 

– Freud, Sigmund: Totem és tabu. Budapest: Göncöl 1990. pp. 151 

Az angol nyelvű képzés követelményei megegyeznek a fentivel. A vizsga angol nyelven folyik. 

Altajisztika mesterképzési szak 



Az írásbeli és szóbeli követelmények rövid leírása:A leendő hallgató középfokú török nyelvvizsga szintjén ismeri 

a törökországi törököt és alapszinten egy törökségi nyelvet. Alapvető nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a török 

nyelvekről. Tájékozott a törökség történelmében, kultúrájában, a magyar-török történelmi kapcsolatokban. 




Mindkét vizsga a képességek és a tudás fölmérését szolgálja. 

Az írásbeli vizsga: célja a történelemtudomány műveléséhez szükséges általános és szakmaspecifi kus alapképességek 

(pl. írásbeli kommunikáció, intelligencia, problémamegoldó képesség, tér- és időbeli tájékozódás, 

szövegértési képesség stb.) felmérése. 


Nappali és levelező 


Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyaga az alábbi három könyvre épül: 

1. Anthony Giddens:Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest,1995. 

2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2006. 

666 




3. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 2003. 




Az írásbeli vizsgán az egyik feladat a magyar, illetve a világirodalom köréből 3 rövid alkotás közül választhatóan 

az egyik szöveg több szempontú értelmezése, a másik egy nyelvtudományi ismereteket és a nyelvvel 

kapcsolatos gondolkodást vizsgáló feladatlap megoldása. A szóbeli vizsga a magyar és a világirodalomban, 

valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra fi gyelő beszélgetés. 

Elméleti nyelvészet mesterképzési szak 



Írásbeli: fonológiai, szintaktikai, szemantikai, logikai és nyelvhasználati alapismereteket és alkalmazásukat 

tesztelő feladatsor 


(Antik örökség; Ógörög) 



Írásbeli: latin nyelvű szöveg fordítása szótár segítségével magyarra. 

Szóbeli: Társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről. 



Felveteli vizsga: írásbeli és szóbeli 

Írásbeli: nyelvi és kulturális tájékozottságot felmérő kérdőív kitöltése francia nyelven; 



Felveteli vizsga: írásbeli és szóbeli 

Az írásbeli nyelvi vizsga B2 szintű spanyol nyelvtudást kér számon, a szóbeli vizsga a hispán kultúra, irodalom, 

történelem, civilizáció témaköreit öleli fel. 

Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési szak 

nappali és levelező 

Felvételi vizsga: írásbeli 

Az írásbeli követelmények rövid leírása: A kommunikáció- és médiatudomány alapvető ismereteinek 

számonkérése. 

A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok: Frédéric Barbier – Catherine Bertho Lavenir: A média története 

Diderot-tól az internetig. Osiris K. Bp. 2004. • Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum K. Bp. 

2007. • Ulrich Beck: Mi a globalizáció? Szeged: Belvedere Meridionale, 2005. • Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. 

Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium,1998. • Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Bp. 

1993. • A nyelv és más kommunikációs rendszerek. In: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris 2003. 492–502. oldalig. 


667 



ÉNEK GYAKORLATI VIZSGA 

SZTE-JGYPK – SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 

JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR 

A tanár – ének-zene tanár mesterképzési szak gyakorlati vizsgájának követelményeiről a liptak@jgypk.u-szeged. 

hu címen kérhető információ. 

668 




AVKF – APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA 

EGYHÁZI ELBESZÉLGETÉS 

Tanár-hittanár-nevelő tanár mesterképzési szak 

Közvetlen beszélgetés általános hittani és vallási kérdésekről. (Felkészülést nem igényel.) 

SSZHF – SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 


A felvételi elbeszélgetés célja a jelentkező motivációjának, műveltségének és személyi alkalmasságának megállapítása. 


669

Függelék - Felvi.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?