Korommentes városoK - LevegŠMunkacsoport
Korommentes városoK - LevegŠMunkacsoport
Korommentes városoK - LevegŠMunkacsoport
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4. példák a városi légszennyezés csökkentésére<br />
Strasbourg belvárosát újjáélesztette a gépjárműforgalom csillapítása<br />
és a villamosvonalak újraépítése<br />
Amszterdam főutcája az 1950-es években<br />
4.7. Strasbourg – a belváros újjáélesztése<br />
Strasbourg az európai uniós intézmények egyik központja. Lakossága<br />
2005-ben 270 ezer lelket számlált; a város elővárosaival<br />
együtt mintegy 700 ezres népességű. Már a múlt század<br />
70-es éveitől tervezték az új tömegközlekedési infrastruktúra<br />
létrehozását. A belváros közlekedését az 1990-es években változtatták<br />
meg teljesen, miután a közlekedéspolitika legfőbb<br />
célja a belvárosi gépjárműforgalom csökkentése lett. A forgalomcsillapítást<br />
villamosvonalak építése, az átmenő forgalom<br />
megszüntetése és a sétálóutcák kiterjesztése révén kívánták<br />
elérni. Az új közlekedéspolitikát nagyszabású városfelújítási<br />
programmal kötötték össze: a villamosvonalak építésekor teljesen<br />
megújították a köztereket is.<br />
Eddig már 5 vonalon 33 kilométer hosszú villamospályát építettek<br />
ki. A strasbourgi villamos 23,5 millió euró kilométerenkénti<br />
ára viszonylag drága, de a város vezetése kihasználta a terjedelmes<br />
építkezést arra, hogy kitiltsák az átmenő személyautókat<br />
a belvárosból, sávokat vegyenek el a közúti forgalomból, és<br />
gyalogos övezeteket hozzanak létre. Az intézkedések hatására<br />
a városban 17 százalékkal csökkent az autóforgalom, ugyanakkor<br />
a gyalogosforgalom 20 százalékkal, a tömegközlekedésé 43<br />
százalékkal nőtt. 99 A belvárosi gépjárműforgalom 1990 és 2000<br />
között anélkül esett vissza, hogy a környező utak közlekedésében<br />
fennakadás keletkezett volna. Strasbourgban napjainkig<br />
folytatják a személygépkocsi-használat kordában tartását célzó<br />
közlekedéspolitikát. Mára a városé Franciaország legkiterjedtebb<br />
villamoshálózata, és az első számú francia kerékpáros város<br />
címmel is büszkélkedhet.<br />
A Damrak arculatát ma a gyalogosok, kerékpárosok tömegei és a villamos<br />
közlekedés határozza meg<br />
4.8. Amszterdam – a kerékpárbarát város<br />
Amszterdam főutcáját, a Damrakot, amely a Központi pályaudvart<br />
és a Királyi Palotát köti össze, sokáig hatalmas torlódások<br />
jellemezték. Ezt a fő közlekedési tengelyt a gépkocsiforgalom<br />
korlátozásával, a járdák kiszélesítésével és a biciklisávok<br />
kialakításával kellemes városi sétánnyá alakították át. Azonban<br />
nemcsak ezt az utcát alakították át, hanem az egész városban<br />
korlátozták az autóforgalmat, vonzóvá tették a tömegközlekedést,<br />
a kerékpározást és a gyaloglást.<br />
99 Christoph Groneck: Trams in France („Villamosok Franciaországban”), http://trams-in-france.net/<br />
33
Change language