Szöveg: vass gergely Mit tehetünk az Ma Már talán neM kérDés, hogy éghaJlatunk változása, vagyis a sokat eMlegetett klí- Maváltozás elkezDőDött. ennek okaként többen a pazarló eMberi energiafelhasználást Jelölik Meg – Jegyezzük Meg neM alaptalanul – Mások peDig kizárJák, hogy az eMber ilyen Mértékkel befolyásolhatná a környezeti változásokat. az viszont tény, s ezzel senki seM vitatkozhat, hogy pár évtizeD alatt Megsokszoroztuk energiafelhasználásunkat. KöRnyEzET 2
A kérdés tehát adott; mit tehetünk, hogy csökkentsük ezeket az értékeket Jómagam ugyan nem tervezem, hogy nagyobb beruházásba kezdjek energiafelhasználásom csökkentése érdekében (he tehetném, persze megtenném), de példának okáért komposztgödröt már csináltam, és a műanyag palackokat is külön válogatom, bízva abban, hogy apró lépésekkel talán hozzájárulhatok a „vég” elodázásához. gÁz vAN… egY IDeIg A bevezetés után kitalálhatták, hogy témánk nem más, mint a megújuló energiaforrások, s ezek korszerű felhasználása. Jaj ne! Már megint, mondhatnák többen, ám a válasz egyszerű: igen már megint! Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy fosszilis energiaforrásaink, mint a földgáz, szén és a kőolaj csak bizonyos mértékig állnak rendelkezésünkre. Tessék csak beírni az internetes keresőbe ezt a két szót: fosszilis energiaforrások; meglepő lesz az eredmény. Csak néhány idézet, hogy érzékeltessük a probléma mibenlétét: „…fosszilis energiaforrások folyamatosan képződnek, de mi ennél körülbelül 100 ezerszer gyorsabban használjuk őket.” „A hazai fosszilis energiaforrások egyre szűkösebbek és egyre drágábban kitermelhetők, ezért a jövőben energetikai értelemben egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetünk az exportőr országokkal szemben.” „A fosszilis energiaforrások kitermelése egyre szűkül, energiaszükségletünk hatvan százalékát külföldről hozzuk be.” Természetesen folytathatnánk a sort, de minek, mindenki érti a lényeget. A helyzet az, hogy most még nincs baj, de a lavina már elindult, s csak idő kérdése, hogy mikor temet be minket. A megújuló energiák – mint a víz, szél, geometria, napenergia, biomassza – felhasználásával már nem csak ipari, hanem lakossági szinten is befolyásolhatjuk a környezetet. Az elkövetkezendőkben tartózkodnánk attól, hogy részletes szakmai leírást adjunk a megújuló energiák felhasználásához szükséges eszközökről, csupán irányvonalat mutatunk, hogy milyen úton érdemes elindulni a környezettudatosság felé. MIT MIRe HOgYAN Örömteli tény, hogy egyre többször láthatunk családi házak tetején és kertekben is napkollektorokat, esetleg napelemeket. Az előbbi bár mindenképp hasznos energiatermelő, megtérülési ideje 5-15 év is lehet, így csak azoknak érdemes beruházni, akik valóban hosszú távon gondolkodnak. A napkollektor összegyűjti a Nap hőenergiáját, s ennek segítségével legtöbbször melegvizet állíthatunk elő, máskor pedig fűtés rásegítésre használhatjuk. Ez utóbbi esetben megjegyzendő, hogy csak és kizárólag olyan családi házban, lakásban alkalmazható, ahol a hőszigetelés az átlagosnál jobb minőségű, minden más esetben a termelt fűtési energia nagy bizonyossággal elvész. A napelem a sugárzási energiát villamos energiává alakítja, így tehát az áramszámlán spórolhatunk. Nagy előnye, hogy nem kell karbantartani, és hosszú távon – amely lehet 15-20 év is – ugyanazt az energiát képes előállítani, mint az első beüzemelés után. Az sem elhanyagolandó, hogy hazai szinten a napsütéses órák száma nagyjából 2100 óra/év szinten mozog, így biztos kihasználtsága lesz napelemünknek, s arra is van lehetőség, hogy a megtermelt energiát eltároljuk rosszabb időkre. Aki igazán környezettudatosan szeretne élni, s anyagi kereteiből képes áldozni is erre, az akár azt is megteheti, hogy az egyik megújuló energiaforrásból működtet egy másik megújuló energiatermelőt. Így akár a napelemünkkel termelt árammal működtethetünk egy újabb alternatív energiatermelőt, példának okáért egy hőszivattyút. Ezt az eszközt melegvíz előállításon kívül fűtésre és hűtésre is alkalmazhatjuk. A hőszivattyú leginkább a talajból, illetve a levegőből merít hőforrást. Nagyon leegyszerűsítve a hőszivattyú működésének lényege, hogy a levegőből, vagy a talajból nyert alacsonyabb hőmérsékletű hőenergiát magasabb hőmérsékletű hőenergiává alakítja át, melyet a korábban említett célokra használhatunk fel. Itt is meg kell említeni, hogy a technológia kiépítése meglehetősen költséges, kiváltképp azoknál a hőszivattyúknál, melyek a talajból nyert hőenergiát hasznosítják. Hasonlóan érdekes párosítás lehet, ha a napelemünket szélturbinával, szélgenerátorral közösen működtetjük, ám ez is komoly beruházás. Szélgenerátor telepítése előtt feltétlenül el kell végezni szélméréseket, s a kapott eredmények alapján eldönthetjük, hogy érdemes-e beruházni. A KöRnyEzET 3
Change language