Koktélmagazin 2008 március

A kérdés tehát adott; mit tehetünk,
hogy csökkentsük ezeket az értékeket
Jómagam ugyan nem tervezem,
hogy nagyobb beruházásba kezdjek
energiafelhasználásom csökkentése
érdekében (he tehetném,
persze megtenném), de
példának okáért komposztgödröt
már csináltam, és a műanyag
palackokat is külön válogatom,
bízva abban, hogy apró lépésekkel talán
hozzájárulhatok a „vég” elodázásához.
gÁz vAN… egY IDeIg
A bevezetés után kitalálhatták, hogy témánk
nem más, mint a megújuló energiaforrások,
s ezek korszerű felhasználása.
Jaj ne! Már megint, mondhatnák
többen, ám a válasz egyszerű: igen már
megint! Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet
arra, hogy fosszilis energiaforrásaink,
mint a földgáz, szén és a kőolaj
csak bizonyos mértékig állnak rendelkezésünkre.
Tessék csak beírni az internetes
keresőbe ezt a két szót: fosszilis
energiaforrások; meglepő lesz az eredmény.
Csak néhány idézet, hogy érzékeltessük
a probléma mibenlétét:
„…fosszilis energiaforrások folyamatosan
képződnek, de mi ennél körülbelül 100
ezerszer gyorsabban használjuk őket.”
„A hazai fosszilis energiaforrások egyre
szűkösebbek és egyre drágábban kitermelhetők,
ezért a jövőben energetikai
értelemben egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe
kerülhetünk az exportőr országokkal
szemben.”
„A fosszilis energiaforrások kitermelése
egyre szűkül, energiaszükségletünk hatvan
százalékát külföldről hozzuk be.”
Természetesen folytathatnánk a sort, de
minek, mindenki érti a lényeget. A helyzet
az, hogy most még nincs baj, de a lavina
már elindult, s csak idő kérdése, hogy mikor
temet be minket.
A megújuló energiák – mint a víz, szél,
geometria, napenergia, biomassza – felhasználásával
már nem csak ipari, hanem
lakossági szinten is befolyásolhatjuk a környezetet.
Az elkövetkezendőkben tartózkodnánk
attól, hogy részletes szakmai
leírást adjunk a megújuló energiák felhasználásához
szükséges eszközökről, csupán
irányvonalat mutatunk, hogy milyen
úton érdemes elindulni a környezettudatosság
felé.
MIT MIRe HOgYAN
Örömteli tény, hogy egyre többször láthatunk
családi házak tetején és kertekben is
napkollektorokat, esetleg napelemeket. Az
előbbi bár mindenképp hasznos energiatermelő,
megtérülési ideje 5-15 év is lehet,
így csak azoknak érdemes beruházni, akik
valóban hosszú távon gondolkodnak. A
napkollektor összegyűjti a Nap hőenergiáját,
s ennek segítségével legtöbbször melegvizet
állíthatunk elő, máskor pedig fűtés
rásegítésre használhatjuk. Ez utóbbi esetben
megjegyzendő, hogy csak és kizárólag
olyan családi házban, lakásban alkalmazható,
ahol a hőszigetelés az átlagosnál
jobb minőségű, minden más esetben a
termelt fűtési energia nagy bizonyossággal
elvész.
A napelem a sugárzási energiát villamos
energiává alakítja, így tehát az áramszámlán
spórolhatunk. Nagy előnye, hogy nem
kell karbantartani, és hosszú távon – amely
lehet 15-20 év is – ugyanazt az energiát képes
előállítani, mint az első beüzemelés
után. Az sem elhanyagolandó, hogy hazai
szinten a napsütéses órák száma nagyjából
2100 óra/év szinten mozog, így biztos
kihasználtsága lesz napelemünknek, s arra
is van lehetőség, hogy a megtermelt energiát
eltároljuk rosszabb időkre.
Aki igazán környezettudatosan szeretne
élni, s anyagi kereteiből képes áldozni
is erre, az akár azt is megteheti, hogy az
egyik megújuló energiaforrásból működtet
egy másik megújuló energiatermelőt.
Így akár a napelemünkkel termelt árammal
működtethetünk egy újabb alternatív
energiatermelőt, példának okáért egy hőszivattyút.
Ezt az eszközt melegvíz előállításon
kívül fűtésre és hűtésre is alkalmazhatjuk.
A hőszivattyú leginkább a talajból,
illetve a levegőből merít hőforrást. Nagyon
leegyszerűsítve a hőszivattyú működésének
lényege, hogy a levegőből, vagy
a talajból nyert alacsonyabb hőmérsékletű
hőenergiát magasabb hőmérsékletű
hőenergiává alakítja át, melyet a korábban
említett célokra használhatunk fel. Itt
is meg kell említeni, hogy a technológia kiépítése
meglehetősen költséges, kiváltképp
azoknál a hőszivattyúknál, melyek a
talajból nyert hőenergiát hasznosítják.
Hasonlóan érdekes párosítás lehet, ha a
napelemünket szélturbinával, szélgenerátorral
közösen működtetjük, ám ez is komoly
beruházás. Szélgenerátor telepítése
előtt feltétlenül el kell végezni szélméréseket,
s a kapott eredmények alapján eldönthetjük,
hogy érdemes-e beruházni. A
KöRnyEzET
3