Siketfajd - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem
Siketfajd - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem
Siketfajd - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2014.03.11.<br />
Vadászati állattan és etológia<br />
3.<br />
Tyúk-, daru- és lilealakúak<br />
Dr. Katona Krisztián<br />
<strong>Szent</strong> <strong>István</strong> <strong>Egyetem</strong> Vadvilág <strong>Megőrzési</strong> <strong>Intézet</strong><br />
Frissítve: 2014. 03.11<br />
<strong>Siketfajd</strong> (Tetrao urogallus)<br />
1
2014.03.11.<br />
<strong>Siketfajd</strong><br />
2
2014.03.11.<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fajdfélék<br />
Faj: <strong>Siketfajd</strong> (Tetrao urogallus)<br />
Vadászhatóság: védett<br />
Felismerés<br />
• a kakas 85, a tyúk 60 cm, legnagyobb termetű faj; kakas 4-6 kg, tyúk 3-4 kg<br />
• kakas: sötétszürke alapszínű, szárnyfedők barnák, melle zöldeskék. Állán és<br />
torkán szakállszerű fekete tollak, csőre fehéres, szemkörnyéke csupasz<br />
(vérvörös), hasán és farkán fehér foltok;<br />
• A kakas lábujjain, télen ún. "dürgőlemezek", vagy "hólemezek", hótalpak<br />
jelennek meg, ezek a vékony szaruképződmények a süppedő hóban történő<br />
járást segítik elő. Nyáron, száraz időben elkopnak, de a következő télre újból<br />
kinőnek.<br />
• tyúk: melle rozsdavörös, testalja világos;<br />
• a többi fajdtól nagy termete, legyezőszerű lekerekített farka különbözteti meg;<br />
• Erdélyi neve: hegyi kakas (vadpáva, süketfajd, fekete madár)<br />
Elterjedés- állományhelyzet<br />
• Skandinávia, Brit-szigetek és az Ibériai-félsziget északi része valamint az<br />
Alpok és a Kárpátok területén<br />
A siketfajd Eurázsiai állomány változása, Storch (2000)<br />
3
2014.03.11.<br />
<strong>Siketfajd</strong> hazánkban<br />
Csaba (1971-1972)<br />
Hazai előfordulás<br />
• XIX. szd. végén jelent meg a Soproni- és a Kőszegi-hegységben,<br />
• Valószínűleg az Alsó-Ausztriai siketfajd populáció<br />
felszaporodásának következtében<br />
• Nagyobb állománya nem alakult ki, 150-200 db egyed hazánkban<br />
• Legnagyobb állományai az Őrség területén a Szalafő községhez<br />
közeli Batthányi-erdőben voltak (50-60 példány), és itt is maradt<br />
fenn legtovább<br />
• Az 1950-es évek eleji 150 egyedes állomány tíz év alatt teljesen<br />
eltűnt<br />
• Utolsó fészkelés megfigyelése 1960-ban volt Szalafőn, utolsó<br />
észlelés 1985-ben<br />
• Őrségi NP területére tervezték a visszatelepítését,<br />
elvetették az ötletet<br />
4
2014.03.11.<br />
Élőhelye - fészkelőhelye<br />
• hegyi fenyveserdők lakója (a háborítatlan ősfenyveseket kedveli, de<br />
ritkán a fenyves-bükkös területen is észrevehető)<br />
• Cserjével, páfránnyal, bogyós növényekkel gazdagon borított, különösen<br />
az áfonyás részeket részesíti előnyben,<br />
• Felszabdalt erdők nem jók, utaktól 250 m-re min.<br />
• költési területén állandó<br />
Szaporodási jellemzők<br />
• Párba állás csak költésre (lehet többnejű)<br />
• Dürgés állandó helyen, tyúkok keresik fel itt a kakasokat<br />
• Dürgés közben hallójárat elzáródik pár másodpercre siketfajd<br />
• Dürgés szürkületkor és hajnalban, nappal nincsenek ezeken a területeken<br />
• Mindkét nem egyévesen ivarérett, de tojó első évében párzik, kakas csak<br />
ált. a 3. évében dürög<br />
• fészkét fák tövéhez földre rakja, kezdetleges mélyedés, fűvel, gallyal<br />
bélelve<br />
• Jércék 6-8, öreg tyúkok 10-12 tojást tojnak<br />
• 24-26 nap alatt kelnek fészekhagyó csibék, 3 hetesen röpképesek<br />
• Család őszig együtt marad, de néha a téli hónapokban is<br />
Táplálék<br />
<strong>Siketfajd</strong> táplálékösszetétele<br />
Summers et al. (2004)<br />
Felnőtt madarak tápláléka (%)<br />
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.<br />
Fenyő tűlevél 99,6 99,7 98,8 95,0 33,1 22,0 26,4 13,5 68,5 72,2 100,0 96,8<br />
Fenyőrügy 0,0 0,0 0,0 0,0 47,0 44,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0<br />
Áfonya levél 0,2 0,0 0,0 0,0 13,5 27,4 3,2 7,1 20,0 8,6 0,0 2,7<br />
Áfonyabogyó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,5 65,7 7,4 0,6 0,0 0,5<br />
Cserjefélék levele 0,2 0,3 1,2 0,2 1,4 0,4 5,0 1,8 2,7 18,1 0,0 0,0<br />
0,0 0,0 0,0 4,8 0,0 6,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0<br />
Magvak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,3 11,2 0,7 0,1 0,0 0,0<br />
Ismeretlen növényi<br />
táplálék 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 0,6 0,3 0,1 0,3 0,0 0,0<br />
Ismeretlen<br />
gerinctelen<br />
állat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,6 0,1 0,0 0,0<br />
5
2014.03.11.<br />
<strong>Siketfajd</strong> hazai kipusztulása<br />
Kipusztulás okai:<br />
• 50-es években erdő állami tulajdon lett kisparaszti<br />
tulajdonból szálalás helyett nagyüzemi<br />
erdőgazdálkodás<br />
• Zártabb erdők és gyér cserjeszint, nagy tarvágások<br />
• 1962-ben nagy hótörés az Őrségben jelentős<br />
letermelések fenyvesekben<br />
• Szabályozatlan vadászat<br />
• Róka, vaddisznó<br />
• 1745 - 1760. között Skóciában<br />
<strong>Siketfajd</strong> telepítések<br />
• Szászországban az 1800-as években Drezda környéki erdőségekbe és a<br />
Tharandti-erdőbe<br />
• Litvániában, 1926-ban lőtték ki az utolsó siketfajdot. Előzetes volieres tartás<br />
után 1973-ban helyeztek ki 22 db kakast és 24 db tyúkot Vilnius közelében.<br />
• Németországban, a Harz-hegységben, 1975-ben indult egy sikeres<br />
visszatelepítési program.<br />
• A sikeres visszatelepítéseket átfogó élőhely-fejlesztés előzte meg!<br />
– öreg fenyvesek zártságának csökkentése<br />
– számottevő aljnövényzet kialakulásának elősegítése<br />
– A zárt erdők megnyitása után az aljnövényzet megfelelő kialakulását<br />
legeltetéssel, illetve égetéssel oldották meg.<br />
6
2014.03.11.<br />
Nyírfajd (Tetrao tetrix)<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fajdfélék<br />
Faj: Nyírfajd (Tetrao tetrix)<br />
Vadászhatóság: védett<br />
Felismerés<br />
• kakas: 52 cm, kékesfekete színű, farka lant alakú, szárnycsíkja és<br />
alsó farkfedői fehérek;<br />
• tyúk: 40 cm, barna színű barnásfekete mintával, farka enyhén<br />
villás;<br />
• mindkét nem szeme fölött piros bibircs;<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Skandinávia, Brit-szigetek, az Alpok és a Kárpátok vidéke;<br />
• Mo.-on 1890-ben költött utoljára,<br />
• (Több ezer madarat tartottak számon, egészen az 1887-88-as<br />
kegyetlen télig, amikor számuk drámaian lecsökkent)<br />
7
2014.03.11.<br />
Nyírfajd hazánkban<br />
• 2005-ben a Nyírerdő ZRt. gúthi erdészetében kezdték meg mesterséges<br />
tenyésztését német törzsállományból származó madarakkal<br />
– (4 kakas-4 tyúk, majd 2006-ban mégegyszer ennyi)<br />
• Gúthi-, a Halápi- és a Hajdúhadházi Erdészetek területén, speciális volierekben<br />
vannak a madarak: összesen 40 kakas és 42 tyúk (már Nyíregyházi ZOO-ban is)<br />
• 14-féle magból összeállított keveréket esznek, nagyon zavarásérzékenyek, de<br />
már volt szaporulat<br />
• A program tovább bővül<br />
• 2009-ben lettek volna az első szabadon engedések, de még nem volt<br />
– Vámospércs és Nyíracsád határában, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez<br />
tartozó Jónásrészen<br />
– Itt közel 400 hektáron változatos élőhelyek: láprétek, hagyásfás legelők,<br />
erdőfoltok egyaránt megtalálhatók, ami segítheti a faj fennmaradását<br />
• Élőhelyfejlesztés:<br />
– kaszálás-legeltetés átalakítása magasfüves búvóhelyek kellenek<br />
– Cserjés területek, bogyós növények táplálékforrás<br />
– Zavarásmentesség, természetszerű erdőgazdálkodás<br />
– Ragadozókontroll<br />
Szaporodási jellemzők<br />
• poligám madár<br />
• azaz egy kakas több tyúkot is tart<br />
• kakas nem vesz részt az utódok gondozásában<br />
• Dürgés lekekben<br />
• tyúknak 7-10, de akár 15-16 tojása is lehet<br />
8
2014.03.11.<br />
Nyírfajd lekterület Lengyelországban<br />
nyírrel és fenyővel<br />
Nyírfajdok a lekben, Finnország<br />
Fotó: Jim Rose, Mike Collard, Alan Miller és Ben Miller<br />
9
2014.03.11.<br />
Nyírfajd<br />
Császármadár (Bonasa bonasia)<br />
10
2014.03.11.<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fajdfélék<br />
Faj: Császármadár (Bonasa bonasia)<br />
Vadászhatóság: fokozottan védett<br />
Felismerés<br />
• 35 cm, fejen rövid bóbita, farkon széles sötét szalag (röptében<br />
látszik), hátoldala szürkés-barnás, torok alsó oldalán és<br />
válltollakon fehér sáv, testalja világos barna foltokkal;<br />
• a kakasnak fekete torokfoltja van<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• francia Ny-Alpoktól Japánig, Magyarországon az Északi-középhegységben költő,<br />
állandó;<br />
• 70-es években még 2000 pld.-t becsültek, ma 50-100 fészkelő pár lehet<br />
11
2014.03.11.<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• vegyes állományú hegyi és dombvidéki erdőségek, sűrűségek.<br />
Kedveli a nyírrel kevert erdőket, helyenként síkvidéki erdőkben<br />
is,<br />
• talajon, bokrok alatt, tuskó v. rőzserakások mellé fészkel;<br />
Költés<br />
• már ősszel párba állnak, áprilistól május végéig költ;<br />
• Földön fészkelnek<br />
• 7-11 rozsdabarna alapszínű, pettyezett tojás, csak a tojó kotlik -<br />
22-27 nap;<br />
• a fiókák fészekhagyók, 8 hetes korra teljesen kifejlődnek;<br />
Táplálkozás<br />
• növényi levelek, hajtások, termések, rügyek, barkák (hosszú<br />
vakbél fajdféléknél!);<br />
• fiatalok kezdetben zömében ízeltlábúakat esznek<br />
Minden fajd<br />
• Földön fészkel<br />
• Hosszú vakbél növényi eredetű táplálék (főleg<br />
télen kizárólagos)<br />
• Fiatalok viszont ízeltlábúakat esznek<br />
• Vendégtollak,<br />
• Csüd tollas<br />
• Fajok közti hibridizáció bastardok<br />
– siketfajd tyúk – nyírfajd kakas,<br />
– siketfajd kakas – nyírfajd tyúk<br />
– császármadár tyúk – nyírfajd kakas kereszteződéséből<br />
12
2014.03.11.<br />
Fogoly (Perdix perdix)<br />
13
2014.03.11.<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fácánfélék<br />
Faj: Fogoly (Perdix perdix)<br />
Vadászhatóság: okt.1. – dec .31.<br />
(csak ott, ahol min. 500 pld. kibocsátása történt:<br />
hasznosítás max. 40%)<br />
Felismerés<br />
• 30 cm, kerekded testű, rövid lekerekített szárnyú, rövid<br />
rozsdabarna farkú;<br />
• homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és<br />
melle szürke;<br />
• a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos<br />
bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az<br />
ivarok biztos elkülönítése!<br />
Fogoly ivarmeghatározása<br />
14
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és<br />
Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj;<br />
• Mo.-on: az I.világháború óta folyamatosan csökkenő - 1935: 1.5 millió, 1974: 850<br />
ezer, 1985: 100 ezer, 1992: 42 ezer pld.<br />
• 2013-as becslés: 17738 db, 2013-as zárttéri törzsállomány: 1790 db<br />
• kibocsátás 2012-ben: 8050 db; 2012-es teríték: 2774 db (OVA)<br />
Fogoly becslés-teríték<br />
15
2014.03.11.<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt;<br />
• mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken<br />
kipusztult prérityúk helyett telepítették (“Hungarian partridge”);<br />
• fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út,<br />
árok és csatornapartok, erdőszélek. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel;<br />
Költés<br />
• (októbertől márciusig csapatokban télvégén csapatok felbomlása párválasztás<br />
(monogám - a tyúk választ másik csapatból), revírfoglalás, dürgés;<br />
• a fészket a tyúk építi, április közepétől 10-20 db erősen hegyesedő, körte formájú<br />
tojás;<br />
• csak a tyúk kotlik - 24-25 nap - a kakas őrködik;<br />
• a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a<br />
család a következő tavaszig együtt marad;<br />
• sarjúfészkelés késő nyáron is előfordulhat<br />
Táplálkozás<br />
• a csibék az első három hétben csak ízeltlábúakat esznek;<br />
• zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak<br />
16
2014.03.11.<br />
Élőhely-használat a Lajta-Projectben<br />
(Faragó, 1997)<br />
• Mezőgazdasági termeléssel nem vagy kevésbé érintett területeket<br />
használja inkább<br />
• Őszi gabonák használata főleg télen (12-28%)<br />
• Lucernán kevéssé (öntözés, kaszálás zavaró)<br />
• Kukoricán amikor takarást nyújt<br />
• Tarlók, szántók ezeknél kissé intenzívebben használtak<br />
• Erdősávok szerepe döntő (60%), főleg költéskor, télen kisebb<br />
• Utak, útpadkák, árokpartok, vasúti töltések nyárvégén, ősszel (20-<br />
30%)<br />
• Búvóhely, táplálék, kiegyenlített mikroklíma szerepe<br />
Magyar Fogolyvédelmi Program<br />
• 1971-1980:10 éves távlati vadgazdálkodási terv:<br />
600000-ről 1 millióra fejleszteni a fogolyállományt,<br />
főleg tenyésztéssel<br />
• Ám jelentős csökkenés<br />
• Vadászható faj maradt, de idény nélkül 15 évig<br />
• Lehetővé tették a kibocsájtottak 50%-ának<br />
visszavadászását visszaélések<br />
• 1990-es években mélypont<br />
• 1992: Magyar Fogolyvédelmi Program indul<br />
(Soproni <strong>Egyetem</strong> Magyar Fogoly Kutató Csoportja)<br />
17
2014.03.11.<br />
Fogolyra ható negatív tényezők<br />
• Intenzív mezőgazdaság<br />
• Kemény telek (90-95%-os mortalitás)<br />
• Védett ragadozók nagyobb predációs nyomás<br />
• 2 pld/km2 sűrűség kell párválasztáshoz<br />
(csoportok közti választás, közel legyenek)<br />
Projektek<br />
• 1992 – Lajta (Lajta-Hanság Rt.)<br />
• 1993- Harka (Fertőtáj Vadásztársaság Sopron)<br />
• Sárszentmihály, Csákvár, Apaj, Fauna,<br />
Abádszalók, Dévaványa, Gyomaendrőd,<br />
Nagyszénás, Bélmegyer<br />
18
2014.03.11.<br />
Kezelések<br />
• Vegyszermentes szegélyek 10 m szélességben<br />
• Kaszálások elhagyása (pillangós és gyep állományok<br />
• Tartós állományszegély kialakítás kapásokban<br />
• Ugaroltatás (set-aside): időszakos kivonás a művelés alól<br />
• Vadföldek kialakítása<br />
• Kisparcellás gazdálkodás (néhány ha, ám zavarás nő <br />
Ny-Eu-ban ez nem vált be)<br />
• Erdősávok, bokorsorok, sövények kialakítása<br />
• Ragadozókontroll (róka, macskák, dolmányos varjú,<br />
szarka)<br />
Téli túlélés segítése<br />
Egyedsűrűség/km2<br />
3,50<br />
3,00<br />
2,50<br />
2,00<br />
1,50<br />
1,00<br />
0,50<br />
0,00<br />
y = 0,5721 + 0,1542x - 0,0017x 2<br />
R 2 = 0,7514<br />
0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00<br />
téli "lábon hagyott" kukorica területek aránya (%)<br />
• Téli etetés<br />
• Szórók létesítése<br />
• Hókotrás (túzokos repcetáblák letisztításával egybeköthető)<br />
19
2014.03.11.<br />
Fogolytenyésztés,<br />
Lenes, 2004-től<br />
©Katona Krisztián<br />
©Katona Krisztián<br />
Fogolytenyésztés,<br />
Lenes<br />
©Katona Krisztián<br />
©Katona Krisztián<br />
20
2014.03.11.<br />
Fogolykihelyezés<br />
Fürj (Coturnix coturnix)<br />
21
2014.03.11.<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fácánfélék<br />
Faj: Fürj (Coturnix coturnix)<br />
Vadászhatóság: védett<br />
Felismerés<br />
• 17 cm, sárgásbarna tollazatú;<br />
• hátoldalon sárgásfehér és fekete sávozás, testalja<br />
világos, oldalán sötét és világos hosszanti foltok, fejtető<br />
sötétbarna, fejsáv és szemöldöksáv sárga;<br />
• a kakas torkán sötét sávok vannak, a tyúk torka sárgás;<br />
• lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Egész Európában, Skandináviát és Írországot kivéve;<br />
• Mo.-on ritkuló számban költ, vonuló (érkezés: április - távozás: október);<br />
• fészkelő állományának eloszlása egyenletlen, országosan 100-150ezer pld.<br />
22
2014.03.11.<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• eredetileg füves (gyepes, gazos) és erdő-sztyepp területek lakója;<br />
• fogolyhoz hasonlóan kultúrakövetővé vált, elsősorban gabona és pillangós kúltúrákat<br />
(borsó) kedveli;<br />
• fészkét talajra rakja;<br />
Költés<br />
• április végén, május elején párzás, a kakas területét (nem territórium) a tyúkok keresik fel;<br />
• Jellegzetes 3szótagú hívóhang kakasnál<br />
– egyedeknél nagyon stabil, de egyedek között nagy változatosság<br />
– Tojók 75%-a bontja fel a párkapcsolatát és keres másik hímet <br />
– Kakas hangja (szótagok közti idő) a minőségét jelzi, ez alapján választ a tyúk<br />
– Állománybecsléshez is jó<br />
• 7-12 tojás, 16-21 nap kelési idő, a fiókák fészekhagyók, három hét után már repülnek;<br />
• a kakasok sem a kotlásban, sem a nevelésben nem vesznek részt, poligám;<br />
• Japánfürj kihelyezés D-Euban hibridizáció, leromlás (pl. vándorlási „motiváció”<br />
csökken)<br />
• Japánfürj kakas hangja 2szótagú, de a tojóké ugyanolyan (japánfürj tojó hívóhangja hat fürj<br />
kakasra)<br />
Táplálkozás<br />
• tavasszal-nyár elején: bogarak, hártyásszárnyúak, poloskák stb.;<br />
• később: gyommagvak, gyomnövények, termesztett magvak<br />
Fürj<br />
Fogoly<br />
23
2014.03.11.<br />
Fácán (Phasianus colchicus)<br />
Fotó: Mike Danzenbaker<br />
Fácán<br />
24
2014.03.11.<br />
• Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus) 1<br />
• Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus ) 2<br />
• Mongolfácán (Phasianus colchicus mongolicus) 3<br />
• Vadászfácán (Phasianus colchicus) 4<br />
1<br />
2<br />
3 4<br />
25
2014.03.11.<br />
Rend: Tyúkalakúak<br />
Család: Fácánfélék<br />
Faj: Fácán (Phasianus colchicus)<br />
Vadászhatóság: okt.1. – febr. utolsó napja (csak a kakas!)<br />
(Fácántyúk csak ott vadászható, ahol min. 2000 pld. vegyesivarú<br />
kibocsátás történt; idénye okt.1.-jan.31. között)<br />
Felismerés<br />
• kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz<br />
szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak;<br />
• a sokféle telepített változat miatt színezete különböző;<br />
• tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb<br />
Fácán kormeghatározás<br />
26
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész<br />
Európában;<br />
• Mo.-on gyakori költő, nem vonul; de kihelyezettek akár 100 km-t kóborolnak<br />
• fészkelő () törzsállománya 1990-ben 1 milló pld. körül, 1.8 milló pld.<br />
bocsájtottak ki<br />
• 2013-as becslés: 611180 db, hasznosítás 2012-ben: 328577 db (OVA)<br />
• kibocsátás 2012-ben: 440394 db vadászatra, 97928 db állománypótlásra<br />
• Zárttéri törzsállománya 2013-ban 24730 db<br />
OVA adatok<br />
27
2014.03.11.<br />
Fácán becslés-kibocsátás-teríték<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• ligeterdők, cserjések, nádasok, mg-i területek;<br />
• földön alacsony növényzetben költ;<br />
• Felgallyazás (télen mindkét nem, költéskor csak a kakasok ragadozóelkerülés<br />
éjszaka)<br />
Költés<br />
• A szaporodáson kívüli időszakot vegyes ivarú csapatokban tölti;<br />
• a kakasok a dürgő helyet március közepére foglalják el, a tyúkok választanak, egy<br />
hárembe akár 5-8 tyúk; (territórium 2-3 ha)<br />
• Territoriális, nemterritoriális, szatellit hímek<br />
• Tyúkok először választanak hímek között, de aztán 90%-ban nem hagyják el az ő<br />
területét (100 m max a terület centrumától), 10% más hímekkel is pározhat<br />
• Tyúkok 4-6 hétig táplálkoznak hím területén, felkészülnek a költésre, hím őrzi<br />
őket<br />
• Költőterület a territórium centrumától max 200 m-re<br />
• 12-15 olajos fényű, zöldesbarna tojás;<br />
• kelés a 24. napon, a csibék két hetesen már repkednek, öt hetesen felgallyaznak,<br />
nyolc hetesen már rendesen repülnek, októberre felnőtt méretek és tollruha<br />
• Évente egyszer költ, de sarjúfészkelés lehet<br />
• Mivel tyúk kakast választja, nem olyan területet, amihez közel jó költőhely van <br />
gazdálkodónak jó kakasok territóriumához közel fészkelőhelyet kell biztosítani <br />
erdősávok, szegélyek<br />
28
2014.03.11.<br />
Táplálkozás<br />
• csibék első hónapban: állati eredetű táplálék<br />
(ízeltlábúak)<br />
• adult: alapvetően növényevő (3-4% állati<br />
eredetű)<br />
• Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%,<br />
termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %,<br />
kétszikűek: 2-8% <br />
• kevés E dús természetes magtáplálék etetés<br />
fontossága<br />
Tesztoszteronbecsületes<br />
jelzés<br />
29
2014.03.11.<br />
Fácántenyésztés<br />
©Katona Krisztián<br />
©Katona Krisztián<br />
©Katona Krisztián<br />
Fácántenyésztés, kihelyezés<br />
• Ragadozók koncentrálása<br />
• Fácánkihelyezés sokszor eleve rossz élőhelyre<br />
• Tenyésztett egyedek:<br />
– Alacsonyabb túlélés táplálékváltás miatt<br />
(több hónapos átmenet kellene)<br />
– Rosszabb fiókanevelési siker<br />
– (gyengébb ragadozóelkerülés)<br />
– Jelölés hiánya visszavadászás aránya<br />
30
2014.03.11.<br />
Szárcsa<br />
(Fulica atra)<br />
Fotó:Sutyák János<br />
Fotó:Póka Péter<br />
Szárcsa<br />
31
2014.03.11.<br />
Rend: Darualakúak<br />
Család: Guvatfélék<br />
Faj: Szárcsa (Fulica atra)<br />
Vadászhatóság: szept.1. - jan.31.<br />
Naponta és személyenként max. 8 egyed ejthető el<br />
Felismerés<br />
• 37 cm, zömök testű, palafekete alapszínű;<br />
• feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér, alsó<br />
farkfedők sötétek, első evezői külső széle fehér;<br />
• szeme piros<br />
• lába zöld, úszókaréjos ujjakkal;<br />
• Fiatalokon még nincs homlokpajzs<br />
• kitűnően bukik, akár félpercet is víz alatt lehet;<br />
• felszállás előtt hosszan csapkodja a vizet<br />
32
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Skandináviának csak a déli részein, különben egész<br />
Európában;<br />
• Mo.-on gyakori költőfaj, februárban érkezik, novemberben<br />
megy el, de enyhe teleken áttelel;<br />
• tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő (80-120 ezer<br />
fészkelő pár)<br />
• 2013-as teríték: 1323 db (OVA)<br />
33
2014.03.11.<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is<br />
rendelkező vizes élőhelyek;<br />
• nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel - nyílt vízfelület<br />
közelében;<br />
Költés<br />
• ált. egy szaporodási ciklusra fennmaradó párkapcsolat<br />
• fészeképítés április közepén kezdődik, de még júliusban is lehet<br />
(gyakori a kétszer költés, sarjúköltés is);<br />
• 7-9 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap) a fiókák csak néhány<br />
naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóan<br />
táplálkoznak, 8 hetesen repülnek;<br />
• A család 2 hónap után bomolhat fel, de gyakran együtt marad;<br />
• A szülők a kevéssé életrevaló utódokat gyakran agyonverik;<br />
Táplálkozás<br />
• zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok,<br />
rovarlárvák, csigák<br />
34
2014.03.11.<br />
Túzok (Otis tarda)<br />
Túzok<br />
35
2014.03.11.<br />
Rend: Darualakúak<br />
Család: Guvatfélék<br />
Faj: Túzok (Otis tarda)<br />
Vadászhatóság: Fokozottan védett<br />
Felismerés<br />
• hatalmas termetű, hosszú vastag nyakú, hosszúlábú;<br />
• kakas: 100 cm, alsó csőrkáva tövétől dísztollakból álló bajusz,<br />
hátoldala rozsdasárga sűrű fekete harántsávokkal, testalja fehér,<br />
mellén rozsdavörös folt;<br />
• tyúk: 80 cm, nyaka vékonyabb, mellén nincs folt; nincs<br />
bajusztolla sem<br />
• nyújtott nyakkal, lassú szárnycsapásokkal repül, szárnya<br />
fehérnek látszik - csak az evezők feketék<br />
• 3 lábujja van gyalogló-futó életmód<br />
• Röpképesség határán: 10-15 kg a hím, tojó 4-7 kg<br />
36
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Európában: Német-Lengyel síkság, Ibériai-félsziget, Kárpátmedence,<br />
dél-ukrán és dél-orosz sztyeppék;<br />
• 1969-ben (védetté nyilvánítás) még 2700 pld-t becsültek,<br />
napjainkban kb.: 1300 pld.;<br />
• állandó, de kemény teleken Balkán és Olaszország felé<br />
vonulhat, magyar gyűrűs Albániában jelent meg<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• nyílt, fátlan síkságok, füves puszták, nagy kiterjedésű gabona, repce és<br />
kukorica földek;<br />
• fészkei (földbe kapart teknő) általában termesztett növények közelében vagy<br />
azok tábláiban;<br />
Költés<br />
• a tyúk 4, a kakas 5 évesen ivarérett;<br />
• pár vagy hárem kapcsolat (régen monogám, de kakasvadászat miatt hárem);<br />
• február közepétől foglalják el a kakasok a dürgőhelyeket - a tyúkok keresik fel<br />
a kakasokat;<br />
• fészkelés április közepétől június elejéig;<br />
• 1-3 barna foltokkal tarkított, olívzöld tojás, csak a tyúk kotlik - 24-26 nap,<br />
fiókák fészekhagyók, de két hétig a tyúk etet, 7-8 hetesen repülnek, a család<br />
ősszel bomlik fel;<br />
Táplálkozás<br />
• első két hét: kizárólag ízeltlábúak;<br />
• később állati (sáskák, szöcskék, tücskök, hernyó, mezei pocok) és növényi<br />
(repcelevél) eredetű táplálék is<br />
37
2014.03.11.<br />
Túzokfészek<br />
Túzokcsibe<br />
38
2014.03.11.<br />
Moson-Project<br />
• Intenzív mezőgazdálkodás<br />
• Hiába a tenyésztés, ha az élőhely rossz<br />
• Túzokkíméleti területek létrehozása<br />
• Mo-n a környezetileg érzékeny területek (ESA) hálózatában<br />
kialakítva<br />
• Kisalföldön indult a program<br />
• Soproni <strong>Egyetem</strong>, Fertő-Hanság NPI, WWF Ausztria<br />
• Cél: 20 pld-os állomány növelése<br />
Moson-Project<br />
Terület Régi Új<br />
Legelő 169 169<br />
Rét 20 20<br />
Parlag 354 746<br />
Repce 351 95<br />
Őszi búza 167 ----<br />
Tavaszi árpa 61 ----<br />
Mézontófű 110 ----<br />
Túzokföld sávok<br />
(repce, lucerna, őszi árpa)<br />
---- 25<br />
Őszi árpa ---- 72<br />
Rozs ---- 105<br />
Összesen 1232 1232<br />
39
2014.03.11.<br />
Moson-Project<br />
• Őzbak vadászat: júl 20.- szept 30.<br />
• Csak az utakról lehet vadászni<br />
• Évente 500 db F2-es tojás szarka, dolmányos varjú<br />
• Rókavadászat, csapdázás<br />
• Eredmények:<br />
• Túzokállomány 85 pld., jobb túlélés, több felnevelt csibe<br />
• Fácán, mezeinyúl teríték is 3-5X-ra nőtt<br />
• Több őz a területen<br />
• Tartósan megtelepedett: kék vércse, réti fülesbagoly,<br />
gyurgyalag,hamvas rétihéja, ugartyúk<br />
Túzok LIFE, 2004-2008<br />
• Cél: 1220-as állományt 10%-kal növelni 2008-ig<br />
• A legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program<br />
• Az egymilliárdból Ft-ból az uniós támogatás 482 millió forint<br />
40
2014.03.11.<br />
Túzok LIFE 2004-től<br />
• Élőhelyfejlesztés (gyeprekonstrukció, lucernások, repcetermesztés)<br />
•Megfigyelőtornyok létesítése (ellenőrzés és monitoring)<br />
•Középfeszültségű vezetékek földbe helyezése (1 km kb 10 millió Ft)<br />
•Ha nem lehet takarófásítás magasabbra repülnek a madarak, nem<br />
ütköznek<br />
•Fészkek védelme (fészekvizsgálat, hogy kotlik e rendesen a tojó, ha nem <br />
tojást elveszik, fatojásra cserélik, a tojásokat a Dévaványai Túzokvédelmi<br />
Központban keltetik, vagy közvetlen kikölteni visszateszik a vad tojó alá)<br />
7 főállású túzokvédelmi szakember, folyamatosan kapcsolatban állnak a<br />
túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal --> jelentik a szakembereknek a<br />
veszélyeztetett fészkeket, kaszáláskor védőzónát hagynak a fészek körül<br />
•Március-április között országos túzokszinkron (reggel 6-tól minden ismert<br />
helyen)<br />
41
2014.03.11.<br />
Túzokszinkron<br />
42
2014.03.11.<br />
Élőhelyhasználat<br />
©Katona Krisztián<br />
43
2014.03.11.<br />
Fotó: Ilyés Erik<br />
44
2014.03.11.<br />
Erdei szalonka (Scolopax rusticola)<br />
Fotó:Hans Bister<br />
Erdei szalonka<br />
45
2014.03.11.<br />
Rend: Lilealakúak<br />
Család: Szalonkafélék<br />
Faj: Erdei szalonka (Scolopax rusticola)<br />
Vadászhatóság: vadászható faj, de nincs vadászati idény<br />
(2008-tól, korábban vadászható márc.1. - ápr.10. között)<br />
Felismerés<br />
• 34 cm, 200-500 g, hosszú csőrű (6-8 cm);<br />
• avarszínű tollazatú;<br />
• sárszalonkától zömökebb termete, vastagabb csőre,<br />
lekerekített szárnya és a tarkón lévő széles fekete<br />
keresztsávok különböztetik meg;<br />
• nappal sűrű aljnövényzetben tartózkodik, röpte gyors és<br />
cikázó, hosszú csőrét lefelé tartja<br />
46
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Európában csak Skandinávia északi területeiről, az Ibériai, Appenin és Balkánfélszigetről<br />
hiányzik; (Európában 16 millióra becsülik az állományt)<br />
• Mo.-on szórványosan költ (100-200 példány), márciusban és októberben (vonuláskor)<br />
több millióan (országos monitoring 2013. tavaszi adatai: 6-28 millió példány)<br />
• Két világháború között 13-14 ezer pld. a teríték, 1970-90 között 1500-2000 db<br />
(állománycsökkenés+terítékkorlátozás+őszi-tavaszi vadászat)<br />
• 1994-től nőtt standard vadászat mellett a teríték (1999-ben 8333 db),<br />
• 2008. teríték: 6127 db, 2009-ben 0 db, azóta kutatásra (2012-ben 2179 db) (OVA)<br />
47
2014.03.11.<br />
Erdei szalonka terítéke<br />
Vonulás<br />
3 nagy európai populáció:<br />
• 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán<br />
október végén Angliába, Skóciába,É-Franciaországba<br />
vonul.<br />
• 2. Orosz:költés május-június, október elején<br />
mediterrán partok, D-Franciaország, É-Spanyolország<br />
felé vonul<br />
• 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb,<br />
kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia,<br />
Görögország, Olaszország)<br />
48
2014.03.11.<br />
Élőhely - fészkelőhely<br />
• lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy<br />
elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik;<br />
• fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja - elsősorban<br />
erdőszéleken és fiatalosokban;<br />
Költés<br />
• párválasztás vonuláskor - útközben<br />
• Hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése (hazánkban nincs is terítékre<br />
került tojók még nem voltak ivarilag aktívak táplálkozóhelyre húzás)<br />
• Kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak<br />
• általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított;<br />
• 3-5 fehér v. krémszínű tojás - barna foltokkal, 22-24 nap után kelnek, 10 nap<br />
múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak;<br />
• fióka szállítás a két láb között (legenda!);<br />
Táplálkozás<br />
• talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe<br />
szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége)<br />
• Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis<br />
mértékben növényi részek, magvak<br />
Szalonka hazai vadászata<br />
• Madárvédelmi direktívával ellenkezik a költőhelyre vonulás során<br />
zajló vadászat ezért tiltották be végül hazánkban<br />
• Franciaországban, Ausztriában is volt tavaszi vadászat, jóval<br />
nagyobb mértékben<br />
• Mo-n tyúkok aránya a terítékben 20% körüli (ősszel vadászóknál<br />
akár 40%)<br />
• Fiatal öreg arány ált 50-50%, de mindkét irányban eltérhet, telelő<br />
területeken több fiatal nagy téli mortalitás<br />
• Tojók testméretei nagyobbak (200-500 g), de minimális<br />
különbségek, pl. csőrhossz 1,3 mm-rel<br />
• Mo.-ra érkezve már csökkenő testtömeg (20-25 g-mal)<br />
• Őszi vadászat nagyvad-vadászat miatt nincs, de tavasszal fele<br />
akkora tyúkmortalitás jó<br />
• Országos szalonka monitoring indult 2009-ben a vadászati hatás<br />
vizsgálatára hazánkban vonuló állomány hazai terítékének<br />
aránya a teljes mortalitáshoz képest 1% alatt derogáció lehetne<br />
49
2014.03.11.<br />
Szalonka<br />
testméretek<br />
Nemek elkülönítése:<br />
Stronach (1983):<br />
I = (0,2952X)-(0,1566Y)<br />
X-csőrhossz, y-1. kormánytoll hossza<br />
I>8,364 tojó<br />
I
2014.03.11.<br />
©Katona Krisztián<br />
Zsírzó és ecsettoll<br />
©Katona Krisztián<br />
Szalonka<br />
az asztalon<br />
51
2014.03.11.<br />
Sárszalonka (Gallinago gallinago)<br />
Fotó: Szűcs Péter<br />
Rend: Lilealakúak<br />
Család: Szalonkafélék<br />
Faj: Sárszalonka (Gallinago gallinago)<br />
Vadászhatóság: fokozottan védett<br />
Felismerés<br />
• 26 cm, barnás színű, hosszú csőrű, mocsári madár;<br />
• hátoldala rozsdavöröses, sárgán és feketén mintázott,<br />
szélső farktollai kissé fehérek;<br />
• fején hosszanti sávozás, csőrét röptében lefelé tartja;<br />
• nagy sárszalonka (fokozottan védett) és kis sárszalonka<br />
(védett) hasonló fajok, de ezek ritka hazai vendégek<br />
52
2014.03.11.<br />
Elterjedés - állományhelyzet<br />
• Elterjedésének déli határa Franciaország, Szlovénia, Horvátország és<br />
Magyarország;<br />
• Magyarországon elszórtan költ (650-1200 pár), vonuló (márciusban érkezik<br />
és novemberig van itt), enyhébb teleken áttelel;<br />
• vizes élőhelyeken - mocsarak, nedves tocsogós rétek, zsombékos lápok;<br />
• sűrű füves vagy sásos (időnként hangafüves) helyen fészkel<br />
Köszönet a felhasznált képek készítőinek!<br />
- A fotók készítőit ld. az aktuális fotón<br />
- A határozó rajzok eredete:<br />
Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa<br />
madarai. Budapest, Gondolat.<br />
- Az elterjedési térképek eredete:<br />
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület:<br />
www.mme.hu<br />
- Országos Vadgazdálkodási Adattár<br />
53