Szarvasfélék

Őz (Capreoluscapreolus)• Az újvilági szarvasok(Odocoileinae) alcsaládegyetlen európaiképviselője. Azonban csakEurázsiában őshonos, alegrégebbi leletekFranciaországbólszármaznak.• Európában néhány szigetés a legészakibb részekkivételével mindenholmegtalálható.•Betelepítették az USA-ba.

• Bak, suta, gida.• Domb és hegyvidéki őzek 5-6 kg-mal könnyebbek, mint amezei őzek. Az Alföldön 20-26 kg-os testtömeg a jellemző.• A nyári szőrzet vörösesbarna, míg a téli szürkésbarna. Vedlésévente kétszer van, a tavaszi a feltűnő, télre csak besűrűsödika szőrzet.• A gida barna, néha majdnem fekete, fehér pöttyökkel, 2-3hónapos korra átvedlik nyári szőrzetre.• A tükör vészjelző funkciót lát el, veszélyben nagyobb lesz,mert a szőrszálak kifelé merednek.• Az őz esetében különösen fontosak a bőrmirigyek. Ezekethasználják kommunikációra a párzás idején és ezeksegítségével tájékozódnak is → agancstői, anális, csánk,ujjközötti.• Az őz fogképlete: 00333133.• 12 hónaposan jön ki a P3.• Egyéb korbecslési módszer szemlencseszáraz tömegből, pajzsporcelcsontosodásból, fogkopásból, trófeaalapján.

Az őz hullatékaAz őz nyoma.

Szikaszarvas (Cervus nippon)• A szikaszarvast Kelet-Ázsiából telepítették be Fehérvárcsurgó és Gödöllőkörnyékére. A törzsalakot, a japán szikaszarvast (Cervus nippon nippon) 1910-ben telepítette be gróf Károlyi Gyula, a Dybowski-szikaszarvast (Cervus nipponhortulanum) 1975-ben a volt Szovjetunióból vásárolták tévedésből.

Elterjedési területeBetelepítették:Ausztria; Csehország;Lengyelország; Ukrajna;Dánia; Finnország;Franciaország;Németország; Írország;Anglia; Litvánia;Madagaszkár; Új-Zéland;Fülöp-szigetek; USA.

Jávorszarvas (Alces alces)• Északi elterjedésű faj. A holarktikus elterjedési területe magában foglaljaEurázsia és Észak-Amerika erdős-sztyepp régióját.• Európában északon a Skandináv országokban, a Balti államokban,Belorussziában, Oroszországban, Lengyelország északi és keleti részén, valamintUkrajna északi részén fordul elő

• Magyarországon valószínűleg az ukrajnai populáció kóborlóegyedei jelennek meg.• A nyolcvanas évek elején 4 egyed előfordulásáról van biztosinformációnk. 1989-ben Szuhogy mellett ejtettek el egy fiatal bikát.

• A jávorszarvas a legnagyobb testű szarvasféle.• A bika testtömege 3-500, a tehéné 250-350 kg, a testhosszuk 240-300cm. A nyoma 16 cm hosszú és 12 cm széles, a fűköröm mindiglátszik. Szélesre tárható patája van, aminek köszönhetően a süppedősterületeken és a magas hóban is biztonsággal tud közlekedni.• Az agancsfejlesztés április-május folyamán történik, a tisztításaugusztus-szeptember hónapokban, míg a levetés novemberben.Jellegzetes ellaposodó agancsot csak az 5 évnél idősebb bikákfejlesztenek. Az agancs akár 20 kg-os és 135 cm terpesztésű is lehet.• Változatos élőhelyeken is előfordul, beleértve a tajga elegyesfenyveseit, a ritkás nyírerdőket és a fátlan tundra területeket is.• Többnyire azonban vonzódik a nedves, lápos talajú erdőkhöz és ennekmegfelelően folyók mentén, lefolyástalan mocsaras sík területekengyakori. Leggyakrabban nyír és éger erdőkben telepszik meg.• Elterjedési területén többfelé is növekvő állományáról számolnak be,mely részben a sűrű erdők kivágásának és az azok helyén megjelenőmásodlagos, de táplálékban bővelkedő erdőknek vagy lágyszárútársulásoknak köszönhető.

• A jávorszarvas magányos állat. Még a tehenek sem alkotnakcsoportokat, hanem magányosan, illetve borjukkal járnak táplálékután. Hatalmas területeket bekóborolnak, territóriumot nem tartanak.• Rendkívül széles a táplálékspektruma. Előszeretettel fogyasztja a fákés bokrok kérgét, a fűféléket, illetve a vízbe gázolva a vízi növényeketis.• Nyáron fő tápláléka a levelek és a rügyek, a kisebb tápértékű füveketinkább elkerüli, ha teheti. A jávorszarvas rövid nyakú, ami arra utal,hogy a bokrok rügyeihez, leveleihez alkalmazkodott.• A párzási időszak csúcsán, szeptemberben-októberben a bikák hívóhangot adnak ki. A bikák több nősténnyel pározhatnak, de nemháremtartó.• A tehén kilenc hónapig vemhes és április-június hónapokban elliktöbbnyire két borjút, de esetenként három is lehet.• Az újszülött 13-16 kg tömegű. Születés után azonnal követik anyjukat,kéthetesen már úszni is tudnak.• 3-4 hónapig szopnak, majd fokozatosan szoknak át a szilárdtáplálékra. A fiatalok a következő ellésig anyjukkal maradnak. 2,5-3éves korban válnak ivaréretté. Akár 25 éves korukig élhetnek.

TülkösszarvúakKecskeformákMuflon

Muflon (Ovis aries)• Az utolsó jégkorszak után csakSzardínia, Ciprus és Korzikaszigetén maradt meg. Innentelepítették be Franciaország,Olaszország, Ausztria,Csehszlovákia, Lengyelország,Jugoszlávia, Magyarország egyesterületeire. Betelepítették az USAbaés Argentínába is.• Magyarországon is szigetszerűpopulációk vannak a Mátra-Bükk,a Zemplén, a Gödöllői-dombság, aBudai-hegység, a Pilis, a Vértesterületén és Tapolca környékén.2011-ben 889 elejtett kosból 64 volt aranyérmes, a legtöbb Veszprém megyébenesett. Hevesben lőtték a legtöbb kost, de gyengébb volt a minőségük.2012-ben 12 256 egyedet becsültek országosan (+6,6 %).

Trófea• A világranglistán a csehek vezetnek és rajtukkívül csak néhány más ország képviseltetimagát (1 YU, 3 HR, 3 SK, 2 BG, 1 A, 2 HU azelső 51 között).• A magyarok közül a legjobb a 13. helyen állóbajnai kos 97,75 cm-rel (2004).

• Kos, anyajuh, jerke, bárány.• A kosok testtömege 35-55 kg, az anyajuhoké 25-40 kg. Testhossz: 120-140 cm.• A muflon alapszíne barna, nyáron vöröses, télen gesztenyebarna. A hastájék, a lábbelső oldala (térdtől lefelé), a láb külső oldala, a tükör, az orr és a szem körül és afül belső része fehéres.• A kosok a gerinc mentén sötétbarna szíjjal rendelkeznek, a keresztcsont előtt pedigfehér-szürkés nyereggel. Szakáll alakul ki a nyakon és a mellkason.• A tarka típus esetében a barna több árnyalata fordul elő a szőrzetben, a tükör, ahasoldal, a láb és a nyeregfolt határozottan fehér.• A barna típus egyöntetűen középbarna, hátvonala sötétebb, a has vonalán világosabbcsík található, a nyeregfolt elmosódott, színe szürkés.• A sötét típus sötétbarna, a nyak világosabb, a nyeregfolt szürkés-fehér.• A fekete típusnál a test és a nyak fekete, nyeregfolt nincs.• Vedlés évente kétszer van.• A muflon fogképlete: 00333133• A C 1 46 hónaposan jön ki.• A szarv hossza és a rajta lévő évgyűrűk szintén jól használhatóak, de csak kb. 8 éveskorig, mert onnantól kezdve a növekedés és a kopás kiegyenlíti egymás hatását.Használják még a szarvtülkök távolságát, valamint a fejrajzolatot is korbecslésre (ezutóbbi a nagy egyedi variabilitás miatt nem használható).

• A muflon csiga(szarv) növekedése aszületés utánkezdődik, megjelenika szarvcsap és rajta aszarvtülök.• Az első évbenkétélű, majd háromélű a szarv és az állategész életébennövekszik.• Körülbelül anyolcadik életév utána növekedéstellensúlyozza a kopás.• Néha az anyajuhnakis lehet szarva, de azmindig kétélű és csaknéhány cm-es.

A muflon nyoma.A muflon hullatéka.

• A muflon fűevő típus → rostban gazdag, rosszabb minőségűtáplálékot is fogyaszthat → lassú emésztés és nagy bendő jellemzi.Habár legelő állat és szinte mindent elfogyaszthat, de ha teheti jobbminőségű táplálékot eszik. Télen táplálékának akár 80 %-a is fászárúlehet.• Szinte egész nap táplálkozik (14-17 óra időtartam). A táplálkozó és apihenőhely között általában csak 1-2 km a távolság.• A muflon nyájállat.• Az üzekedés után az öregebb kosok kis csapatokat alkotnak (3-5 fő).• Az anyajuhok, a bárányok, a jerkék és a fiatal kosok 6-10, 20-40 fősvegyes csapatokban élnek. A csapatok összetétele szezonálisanváltozik. A vezér egyed (általában idősebb nőstény) határozza meg acsapat mozgását.• A nyáj mozgáskörzete néhány tíz ha. A síkvidéktől a magashegységigmindenhol előfordulhat (akár 6000 m-ig is). Hazánkban főleg tölgyesés bükkös erdőkben. Szezonálisan más-más területet használhatnak,télen a déli lejtőkre húzódnak. Ugyanakkor a déli kitettségű, napos, jólbelátható sziklás hegyoldalakat máskor is szívesen felkeresik.

• Október közepére a kosok egyre agresszívebbek lesznekmiáltal a kos csapatok felbomlanak. → A vegyes csapativarérett nőstény egyedeiből háremet gyűjtenek. Eközbenfolynak az üzekedési harcok, amivel a vetélytársakateltávolítják. → A nem ivarérett egyedek sokszor különcsapatot alkotnak a párzás idején.• A termékenyítés általában a csapaton kívül történik. Azüzekedés november végéig, decemberig, ritkán januárig tart.• A vemhesség időtartama 150-160 nap. Az ellések márciusáprilishónapokban következnek be. Az anyajuh 1-2 báránytellik.• A szoptatás 1-1,5 hónapig tart. Ezután a kapcsolatszorossága is csökken. A következő ellésre a bárányok márönálló tagjai a csapatnak. 18 hónapos ivarérettek.• Vadászati idénye: muflon kos: egész évben/ juh, jerke,bárány: szept. 1- febr. utolsó napja.• 2011-es hasznosítás: 3521 egyed.

NyúlfélékMezei nyúl, üregi nyúl

Mezei nyúl(Lepus europeus)• Skandinávia kivételével egészEurópában őshonos. A XIX. sz.végén oda is betelepítették.• Észak felé haladva a testtömegenő (Bergman-szabály). A testtömegkülönbségek azonban nemjelentenek alfajokat!• Magyarországon mindenhol(erdőszéleken is) előfordul.• A 2012. tavaszi törzsállomány növekedett a 2011-es évhez képest (+9,4%), a teríték szintén növekedett (+46,1 %).• 2011-ben a hasznosítás 134 143 egyed volt, amiből 98 894 lelövés és35 249 befogás.

•Vadászati idénye: október 1 - december 31.•A végleges méreteket 2 éves korra érik el.• Ivari dimorfizmus nincs. Az átlagos testtömeg 3.5-4.5 kg, a testhossz60-70 cm, amihez járul még 7-12 cm farokhossz.

• Alapszíne vörösesbarna, afülkagyló hegyén feketefolt található, a farok felülfekete, alul fehér színű.• Évente kétszer vedlik,tavasszal februártólmájusig; ősszelszeptembertől novemberig.• A kültakaróbanverejtékmirigyeknincsenek!• A mezei nyúl fogképlete: 20331023, a két metszőfog nem egymás mellett,hanem egymás mögött helyezkedik el.• A metszőfogak fogzománca belül vékonyabb, ezért a belső oldaluk jobbankopik, mint a külső, aminek következtében a metszőfoguk mindig éles. Ametszőfogak gyökércsatornája nyitott, azaz ezek a fogaik folyamatosan nőnek.• A tejfogak nagyon rövid ideig vannak meg, két hét után már véglegesfogakkal rendelkeznek a kisnyulak.

• A korbecslésre használják a szemlencse száraz tömegét. →Magyarországon a 280 mg-nál kisebb tömegű szemlencsévelrendelkező egyedek fiatalok (ideiek), míg az annál nehezebbel bírókfelnőttek.• A Stroh-jegy vagy könyökcsonti dudor a könyökcsont elcsontosodásifolyamata közben tűnik el fokozatosan a könyökcsontról. Közvetlenüla csukló felett tapintható. → Ez azonban eltűnik az állat 8 hónaposkorára.• A fogváltás már a 11-12. napon megtörténik, így nem használható.• A fogmetszet ennél a fajnál is nagyon jól használható, de nehézkes.Hasonlóan jól alkalmazható az állkapocs metszet.• A mezei nyúl általában sokféle növényt fogyaszt, változatos atápláléka. Fontosak a lédús növények a vegetációs víz miatt. → Amezei nyulak gyakorlatilag nem isznak, minden vízszükségletüketfedezik ebből a forrásból.• Az utóbélben fermentálók közé tartozik (vakbélben), ami azt jelenti,hogy a vakbele megnőtt és tele van cellulóz bontó baktériumokkal. Acellulóz (rostok) lebontása itt történik meg, azonban innen nem tudjafelszívni (mivel visszafelé nem megy a bélperisztaltika), ezért az elsőhíg bélsár ürüléket megeszik → cökotrófia. Ezzel a módszerrel nyerikki a cellulózban lévő rengeteg tápanyagot és energiát.

A mezei nyúlnyoma.A mezei nyúl hullatéka.

• A mezei nyúl magányos életmódot folytat. Mozgáskörzete kb. 30 ha.• Az ivarérettséget átlagosan 8-10 hónaposan érik el. A korán született nyulak4 hónap alatt, átlagosan 7-8 hónaposan, míg a későn születettek 3-4hónaposan lesznek ivarérettek.• A bak nyulak szexuális aktivitása decembertől szeptemberig tart. Anőstények januártól szeptemberig képesek párzásra és fialásra.• Poliösztruszos, azaz több ivari ciklusa van a nősténynek, ami amegtermékenyítéstől független, de mindig a párzáshoz kapcsolódik.• A nőstény mezei nyúlnak duplex méhe van, azaz a közös szakaszban nincsméhnyálkahártya, ott nem lehet magzat, szemben a ragadozók kétszarvúméhével.• A párzást 12-14 órával indukált peteleválás követi.• A vemhesség ideje 40-41 nap, de az ellések 38 naponként következnek be.→ szuperfötáció (kettős vemhesség) → magyarázata az, hogy a vemhes nyúlmég a fialás előtt pár nappal (3-4) újra párzik, ami peteleválást okoz, amelypetéket a méh nyálkahártyájában tárolt spermiumok termékenyítik meg, azazmár 4 nappal korábban megindul a következő utódok fejlődése, mielőtt fialtvolna. Így látszólag a következő kisnyulak az előző fialás után 38 nappaljönnek a világra.• Almonként átlagosan 2-3 utód születik, amelyek 100-110 g-os testtömeggelrendelkeznek. → Egy évben 4-5 ciklus lehet, ami összesen 8-9 utódot jelent,de ezekből csak 2-3 éri meg a felnőtt kort (magas a fiatalkori mortalitás). Azéves utódszám állandó.

Szuperfötáció

• Nincs igazi becslés →éjszakai reflektoroslétszámbecslés!• Nem alkalmazkodik ahasznosítás a becsléshez →Nem tervezik a hasznosítást!• Nem figyelik azelhullásokat.• Nem figyelik a szaporulatalakulását → fiatal-öregarány!• Kevés az élőhelyfejlesztés,takarmányozás!Gazdálkodás

Elhullás (db)Elhullás %6000500040003000200010000Csongrád2003Lakitelek1009080706050403020100DnyDny/max. populáció

• Kiindulási feltétel: N 1 =N 0.• Az N 0 -t kora tavasszal becsüljük a kisnyulakszületése előtt.• A nőstények szaporítanak őszig → a fiatalokaránya a populációban a fiatal/öreg aránnyalbecsülhető (r).• A felnőtt egyedeknek van nyári (S 1 ) és téli (S 2 )túlélése. → ezt saját adatok és a szakirodalomalapján 0.7-nek és 0.8-nak vették.• A felnőttek száma őszre:N 0 *S 1

• A fiatalok mennyisége őszre:N 0 *S 1 *r• Az őszi létszám: N 0 *S 1 +N 0 *S 1 *r = N 0 *S 1 *(1+r)• A tavaszi létszám ebből úgy alakul ki, hogyhasznosítjuk (H) az állományt és elhulliktermészetes úton egy része (S 2 ).• A jövő tavaszi létszám ezek alapján:N 1 =(N 0 *S 1 *(1+r))*S 2 -HH= N 0 *S 1 *S 2 *(1+r)-N 0H=N 0 *(S 1 *S 2 (1+r)-1)

• A hasznosítható mennyiséget legjobban az „r”befolyásolja.• Ha a fiatal/öreg arány 0,8 alá esik, akkor ahasznosítható mennyiség már negatív lesz!• Az „r” meghatározása egy korai, a vadászati szezonelején rendezett nagyterítékű vadászat során történik!• Problémák a modellben:- a vadászat során nem minden nyulat lőnek le,sokszor válogatnak a nagyobb nyulak javára- nem látják a kis nyulakat a nagy takarás miatt- nincs nagy teríték → pontatlanabb lesz a becslés

- nem korai a vadászat → a kisnyulak egy részénél márnincs meg a Stroh-jegy, ami alapján a korhatározástjavasolják.- a Stroh-jegy kitapintása, megtalálása bizonytalan lehet,különösen későbbi vadászatokon → jobb lenne aszemlencse száraztömege, de az több munkát ésfelszerelést igényel.

Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)• Az utolsó jégkorszakig Európában mindenhol előfordult, utána DélnyugatEurópában, Észak-Afrikában és itt-ott szigetszerű populációimaradtak csak fenn. Később betelepítették Nagy-Britanniába, NyugatésKözép-Európába, Skandinávia déli részére, Ukrajnába, Új-Zélandra, Dél- és Észak-Amerikába. Szintén betelepítették, illetve aházi nyulak elvadultak Ausztráliában, Új-Zélandon és több szigeten.Ezekben az országokban, különösen Ausztráliában hatalmas károkatokoz, amiért kártevőként tartják számon, és többféle módszerrelpróbálják visszaszorítani a terjeszkedését (pl. dingók betelepítése, amiazonban szintén csak kárt okozott, specifikus betegségek –myxomatózis elterjesztése).• Magyarországra a Földközi-tenger mellékéről telepítették be ésjelentős állományai alakultak ki a Duna-Tisza-közén a homokhátságokon (Bugac-Bócsa), de jó állományai voltak a Mezőföldön is.• Egész évben vadászható volt a legutóbbi vadászati törvényvégrehajtási-rendelet módosításig, annak ellenére, hogy Európában ésnálunk is jelentős állomány csökkenés volt tapasztalható, aminek okaiaz élőhelyvesztés és a betegségek (myxomatózis, RHD). Most márcsak szeptember 1. és január 31. között vadászható. 2011-eshasznosítás: 1343.

ÜrülékhalomNyomÜregi nyúl és a vára.

Tulajdonság Mezei nyúl Üregi nyúlSzíneződésfedőszőrök tövefülkagyló hegyefarokSzőrruhabajuszszőrökAlak, nagyság, testméretektesttömegtesthosszfarokhosszfülhosszhátsó lábhosszkarmok hosszábanszem szivárványhártyájabélsárgolyókKromoszómaszám (2n=)rőtes vörösesbarnafehérfekete foltkétszínű: alul fehérfelül feketelaza, felálló, gyakoriak aforgókhosszúak (6-7 cm)3,5-4,5 kg60-70 cm7-12 cm11-15 cm13-16 cmnincs barázdasárgásbarna, a pupillaláthatókerekdedek (átm. 12-15mm)48vadszínű (aguti)kékes árnyalatúfeketén szegettfehéren világítóhátrafelé simuló, fényesrövidek (2-3 cm)1,5-3,0 kg40-50 cm4,5-7,5 cm6,5-8 cm8-11 cmbarázda vansötét, pupillával egybeolvad,gömbölyűek (7-8 mm)44

Tulajdonság Mezei nyúl Üregi nyúlÉletmódbúvó-, fészkelőhelyvégtagfunkciófutóképességvészjelzéstársas életSzaporodásmódivarzás idejefialás időszakavemhesség időtartamaalomvetés éventealomnagyságújszülött fejlettségi fokaFejlődésivarérettségökológiai élettartamföldfelszínenfutásgyors, kitartónincsmagányos (szoliter)I-VIII.II-IX.40-42 nap3-4 ízben2-3 nyúlfinyitott szemmel, szőrösen,tejfogakkal, fészekhagyó4-7 hónapos korban5-6 évföldben, járatokbanásásgyors, de fáradékonydobbantáskolóniábanII-III-IX.III-X.28-31 nap3-5 ízben5-6 (4-12) nyúlfivakon (10 napig), csupaszon,fogatlanul, fészeklakó, 4 hétigszopik1éves korban5-6 (10) év