Magánhangzóval kezdődő szavak - Levente Vezér honlapja

Felhasznált irodalom
Mivel sem más összehasonlító gyökszótár létezéséről, sem a mássalhangzóvázakon
alapuló, evolúciós gyöknyelvészet korábbi kidolgozásáról nincs
tudomásom, direkt forrásmunkákat nem használhattam.
Gyöknyelvészetem alapötletének kidolgozásához közismert, vagy könnyen
hozzáférhető tudományos ismereteket: a régészet, antropológia, földtörténet,
állatetológia, biológia, orvostudomány, génkutatás eredményeit, néprajzi és egyéb
lexikonokat, a Wikipédia többszáz cikkét és a
WikiSzótár.hu – az online magyar értelmező szótárt használtam fel. Ez utóbbiból
elsősorban a magyar gyökszavak szanszkrit és dravida párhuzaimairól tájékozódtam.
Az alábbi felsorolás tehát csak a gyöknyelvészet alapjainak kidolgozásában kiemelt
fontosságú tudományos közleményeket, illetve néhány kortárs író, írástörténeti és
gyöknyelv kutató azon műveit tartalmazza, amelyek befolyással voltak a munkámra.
Kordos László, Gabi, az újabb Rudapithecus koponya, Historia, 1999/07.
Mammal faunas, 2003. Biogeography, Palaecology, miocene, Rudabánya, Hungary.
"A messinai sókrízis" – internet. A miocén geológiai eseményei és klímaviszonyai
a homo fajok kialakulásának helyén és korszakában.
A TM 266-01-060-1 katalógusszámú "toumai lelet", 2001 – internet. A lelet egy 6
milló éves aprótermetű előember teljes koponyája.
Szendi Gábor, Vizimajom, 2003, www.tenyek-tevhitek.hu/vizimajom.htm. Az
elméletet Sir Alyster Hardy és Elaine Morgán dolgozták ki – a beszédképes emberi
gége kialakulására ad magyarázatot.
Válas György, Az ember legalább háromszor rajzott ki Afrikából, 2002, március 7.
Homo florensiensis, első példánya: LB 1, megtalálásának éve 2003. A leletek egy
kistermetű és nagyon kis koponyájú Homo Sapienshez tartoznak. Jelentősége a
munkám szempontjából annak a bizonyítéka, hogy izolált, táplálékhiányos
környezetben az emberi fajnak is kialakultak törpe variánsai és hogy a kis
agyméretnek nincs jelentősége, tehát nincs befolyással az emberi intelligenciára.
Kordos László: Dmanisi, a legősibb eurázsiai elődünk. A dmanisi (Grúzia)
lelőhelyen 1991-től valójában nem egy, hanem többféle, egyidőben élt előember
csontjait találták meg. Ez azt bizonyíja, hogy az előembernek a Földközi-tenger
tucatnyi kiszáraradása és újra feltöltődésének korszakában (izolált zsugorodás)
szintén többféle variánsa jelent meg.
A gyeniszovai ember feltalálásának éve 2008. A lelet annak bizonyítéka, hogy a
neandervölgyi-sapiens keveredés már legkevesebb 1 millió éve megtörtént s hogy a
gyeniszovai ember génjeit ma is élő (Indonézia, Ausztrália) emberek hordozzák.
1084