MAGÁNHANGZÓVAL KEZDŐDŐ SZAVAK - Levente Vezér honlapja

MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKKét jólismert gyöknyelv: a magyar és a héber 85A változékony mássalhangzók 85A magánhangzóval kezdıdı szavak történetérıl 87Egyetlen magánhangzóból álló szavak 88Gyökök és ısgyökök 89A táblázatok színes betői 90A kétszótagúak A késın megjelenı gyökök 90ÁLTALÁNOS MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANGZÓXB/V 92XC/Cs 98XD 102XP/F 106XG/Gy 110XH 116XJ 118XK/Ch 121XL/Ly 128XM 138XN/Ny 144XR 151XS 163XSz 169XT/Ty 173XZ/Zs 18384

A két jólismert gyöknyelv: a magyar és a héberA gyökök a fajspecifikus emberi beszéd egy vagy két mássalhangzóból állóvázai. A gyök gyökszavai elvileg bármilyen magánhangzót tartalmazhatnak.A beszéd fejlıdésével a gyökök össze is kapcsolódhattak – így keletkeztek atöbbszótagúak. Eredetileg a ma ismert elı- és utóragok szintén szavak voltak.A szavak és a ragok mind abból a 20-26 ısgyökbıl származnak, amibıl amagyar és a héber nyelv jelentıs része a mai napig felépül. Az ókori nyelvekbenáltalában még külön jelekkel írták (vagy rajzokkal reprezentálták) agyökszavakat. Ezt a nyelvészek – helytelenül – szótagírásnak nevezik.***A Kárpát-medencei rovásírás legrégibb ismert emlékeinek mi is a franciabarlangrajzokon látható, 30-35.000 évvel ezelıtti jeleket tekintjük. (Lásd:Varga Csaba: "A kıkor élı nyelve", Frig Kiadó, 2003, 197. oldal)Változékony mássalhangzókA héberben három olyan mássalhangzó páros van – b/v, p/f, k/ch – melyeknekcsak az elsı hangja lehet szókezdı, a második nem. A szavak belsejébenmár mindkét hang elıfordulhat. Az elsı két páros biztosan afrikai eredető.Mi a helyzet az európai nyelvekkel? Bennük is találunk hasonló jelenségeket?Igen – pl. a finnben is van egy ilyen páros, a t/d – ahol a d nem lehetszókezdı. Ez arra utal, hogy a t/d eredetileg nemcsak a finnben, hanem akárpátnyelv többi leszármazottaiban is változó hang kellett, hogy legyen.A finn szavakban a mai napig sincs b, f, c, g, s nem különült el az s/sz párossem. A fentiekbıl két dolog következik:1. A finn jóval korábban szakadt le a kárpátnyelvrıl, mint a héber a magyarról.Mivel a finnek nem vettek részt a népek ázsiai keveredéseiben (semmifélefinnugor ıshaza nem volt) – a "déliek" új beszédhangjai sem jutottak hozzájuk.2. A zöngés d, bár jóval késıbbi hang, mint elıdje, a zöngétlen t, szinténkárpátnyelvi eredető.A korai kárpátnyelv nemcsak a magánhangzókra nézve volt szegényes (s ameglevıket sem tudta hosszabban kitartani) – hanem a b/f ajakhangokat és ad/c/sz foghangokat sem volt képes kiejteni. A rosszabb beszédképesség okatehát nemcsak a kevésbé alkalmas gége volt, hanem az is, hogy az északi alfajarca "majomszerőbb" maradt. Ajkaik távolabb voltak a fogaktól s a zárásuksem volt szoros, mint a "lapos arcú" mai emberé.85

A v hang története bonyolult, késıi fejlemény. Mindkét nyelvi centrumban(északon és délen) külön-külön is kialakult. A kárpátnyelvben az o/u párosváltozott v-re, az afrikai eredető Sapiensnél viszont a b. Ez az oka annak,hogy a finnben nincs b, de a v hang mégis megvan.A mai héberben mindkét v fennmaradt, írásjelük azonban eltérı. Az "európai"v betőjele azonos az o/u magánhangzó páros jelével és viszonylag ritkán használatos.A héberben tehát, a b/v betőpáros mellett, egy o/u/v betőtriász is van.E négy mássalhangzóból a korai kárpátnyelvben csak p létezett.Állítás: Ha az írás a Közelkelet térségében alakult volna ki és nem a Kárpátmedencében,a p/f és v/b változó párost külön betőkkel írnák.Indokolás: Mielıtt az artikulált beszédképességő "második vizimajom" leszármazottaia Közel-Keletre érkeztek, a kárpátnyelv egyetlen gyöke sem tartalmazottb és f hangot. (S a kétszótagúak elemzéséból kiderül, hogy nemugyanaz az afrikai populáció hozta fel ıket, mert a b/v elıbb jelent meg aKözel-Keleten, mint a p/f.)Feltehetjük, hogy az afrikaiak valamely állati eredető pf-pf pfujjogást és bvbvbuvvogást utánoztak – mondjuk pont a vadak elriasztására – s aztán emberiszavakat is képeztek e hangokkal. A szóelei–szóbelsei hangpárosok kialakulásánakazonban nem ez volt az oka. Hanem az, hogy a kárpátnyelv a p-t már tartalmazta, de az f-et nem. Így az f nem lehetett már kezdıgyök csakmásodik. (Ugyanez az oka a finn t/d hangpáros hasonló mőködésének.)Amikor az f már a távolabbi nyelvekbe is átkerült, a szigorú szabály, hogykezdıhang nem lehet, többé-kevésbé oldódott. Így is megmaradtak azonbanegymást felcserélı hangpárosnak. S az is tény, hogy pl. a magyar nyelvben aa mai napig gyakoribb a p, mint kezdıhang.A b hang története nem ugyanez. A b-t nem az európai o/u/v triász"vérszegény" v-je – ami idıben valószínőleg meg se jelent még – hanem isméta p hang tette szókezdıvé. S a p/f és b/v keresztfunkciója is jól ismert akülönbözı nyelvekben. Ez a téma, további összehasonlító gyökszótár(ak) megjelenéseután, azok tapasztalataival bıvülve részletesebb kidolgozást igényel.Következtetés: a kárpátnyelvi ısgyökök nem tartalmazhattak b, f és v hangot.Késıbb látni fogjuk, hogy c, g/gy, s/sz, z/zs hangot sem. Ennek ellenére könyvünkbenúgy dolgoztuk fel az egész szótáranyagot, hogy potenciálisan mindenbeszédhangot gyökképzıként kezeltünk. Csak a megfelelı helyen megjegyezzük,hogy az éppen tárgyalt gyök ısgyöknek tekinthetı-e, vagy sem.86

Mivel néhány jól megtartott (3 millió éves) elıemberi koponya leletben már a beszédképességbizonyítéka, a Broca terület is megtalálható, biztos, hogy az elıemberis beszélt. Az elıemberi kor idıtartama a tudomány mai állása szerint kb.4, a szerzı szerint több, mint 6 millió év.A héber hx- elıljáró és a magyar ha kötıszó kapcsolataA héberben a határozott névelı: ha = a / az – nem külön szócska, mint a magyarban,hanem elırag. A magyar ha manapság feltételes kötıszó. Van valamiközük egymáshoz? Úgy tőnik, hogy van... ha a feltétel teljesül, akkor egykonkrét cselekvés, vagy tulajdonság jelenik meg. "Laza" ötletek:ha tár – határ ha ver – hever ha ív/ik/ – hív ha bog – habog ha ügy* – húgyha nyőg–hanyag ha nyúl – henyél ha dög – hideg ha ököl – hıköl ha úsz/ik/– húzha "arc" – harc ha nem – hanem ha ír – hír ha ıs – hıs ha üt /öl/ – hőtha mar – hamar ha éber–héber:-) ha isz/ik/–híz/ik/ ha tól – hatol ha zug – hazug*Az "ügy" (üde, üdv) eredetileg – s a tájnyelvben ma is – patakot jelentett, pl.: Fekete-ügy.szagán = orgona ha parág=a mák siker = hazudik sokek = nyüzsög harug=megöltha szagán, szagos ha mák, pereg ha 'siker', sikerül ha sokak, nyüzsög ha rúg, haragTudnivalók a táblázatokrólAz ezután következı héber táblázatokba néhol olyan igéket is befoglaltunk,amelyek nem magánhangzóval, hanem az m- vagy n- elıraggal kezdıdnek.A héber m- elırag kb. egy cselekvést nyomatékosító igekötınek felel meg, azn- pedig a szenvedı igéket (és a visszaható igék egy részét) állítja elı.A kemény magánhangzókat a táblázatokban világos lilával jelöljük.Az arám nyelv /ar, arám/ ókori, nagy térségben használt "tájnyelvi" héber volt.Magánhangzók "hangolják be" a gyökök jelentéséta, á e, é i, í o, ó – ö, ı u, ú – ü, őbefejezettcselekvésadott dolog,ami van, fınévmost történik,már nincsvédelem, folyamatoscselekvésállandósult,elpusztultEgyetlen magánhangzóból álló szavakx: kemény magánhangzó /ájin/, x: lágy magánhangzó /alef/, h: a lágy hha-, he- = a, azhi = ı /nınem/ hu = ı /hímnem/a /az/ e /ez/ ı /személyes névmás/88

zu = az a... ze = ez a... i = romhalmaz /kemény i/ ó! hó!a! e! ami már nincs ó! ú!ha- = -é? de, hiszen i = sziget, sakál, nincs, -talan, ha /lágy i/-e?elszigetelt tárgy, vagy hangA sakál ijesztı, elhaló hangon sír bele a csendbe. Hangja végveszélybe jutottélılényt, vagy ırülten kacagó "lelket" juttat az eszünkbe.A héber i = nincs, -talan, ha – tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy a miszámunkra nincs meg valami – épp nélkülözzük – de attól még létezhet. Például,ha valaki budapest-i, az nem biztos, hogy most is ott tartózkodik. (Az imelléknévképzı azonos a két nyelvben.)ír, arim = város /kemény i/ ír, irin = angyal /arám/ /kemény i/Egy ókori város messzirıl magányos szigetnek tőnt a sivár, sivatagos tájban.A héber ír = város szót "szigetként bevés" értelemmel már igeszerőnek érezzük.A arám ir talán azért jelent angyalt, mert az i = sakál váratlanul felhangzósikoltásáról azt képzelték, hogy a furcsa hang kiirtott (holt) lélektıl származik.A magyar ír szó és a héber ír=városAhhoz, hogy a rajzolt jelek hosszabb ideig fennmaradjanak, az írásjeleket – a"szigetecskéket" kemény anyagba: fába, kıbe kellett vésni. A magyar szó eredetilegró volt s az írás: rovás. Késıbb az megjelent a magyar ír szó is, éspediga ragadozókról "szóló" ısi kép: körmöl és befest (vérrel) analógiájára.Ezért van az, hogy a magyar ír szó közeli rokona a ki-irt.Gyökök és ısgyökök1. Ha a gyök a korai kárpátnyelv mássalhangzóit tartalmazza, akkor ısgyökrıl,2. ha késıbbi mássalhangzókat, akkor gyökrıl beszélünk.A gyökök elemzésekor igyekszünk megvilágítani azt az elvont fogalmat, természetiképet, jelenséget, amit a gyök eredetileg jelenthetett. Példa:İsgyök Flektált alakjai ÉrtelemKR kar, kár ker-, kér kir/ály/ kor, kór, kör kúr, kőr KÖRısi képe:körözvetámadó állatköröz éskunyerálerıs,koronásbekorlátozlyukat fúrkörözHa a közös gyököt ısgyöknek tekintjük, rendszerint azt is megemlítjük, hogya magyar, vagy a héber nyelv ırizte meg jobban az eredeti értelmet.89

A táblázatok színes betőiPiros színő a héber szó. Kék a közbevetett rövid magyarázó szó, vagy szöveg.A sárgászöld v és h – e két hang kárpátnyelvi változatát jelenti.A világos lila magánhangzó, mint már említettük, torokhangú.A világos lila mássalhangzók: k, sz, t ugyanannak a hangnak a második(újkori) betőjelei a héberben. Ebbıl többnyire arra lehet következtetni, hogymaga a szó is újkori – de ez nem abszolút szabály.Zöld színő bármely – nem héber – idegen szó. Dılt betővel írjuk a táblázatokkevésbé odaillı – idegen eredető, vagy tájnyelvi magyar szavait.A kétszótagúakA táblázatok fölé kigyőjtöttük az éppen tárgyalt gyök kétszótagúvá bıvültszavainak a mássalhangzóit. Az ısi és "középidıs" (az Özönvíz elıtt keletkezett)gyökök általában a legtöbb, vagy az összes mássalhangzót felvették.Ahol erre mégsem került sor, az általában azt jelenti, hogy a gyök meghonosodásakora hiányzó mássalhangzó még nem volt meg abban a nyelvben.A késın megjelenı gyökökAttól kezdve, hogy egy délre vándorló populáció lejutott a Közel-Keletre, akárpátnyelv további fejlıdése kétcentrumúvá vált. Az artikulált beszédet, amássalhangzók szétnyílását és a két új hangot (b és f) Eurázsiában már csak a"felfelé", illetve visszavándorlók terjesztettek el.Az Özönvíz után keletkezett gyökök esetében, pl. a héber XC -nél már nemmindig került sor második mássalhangzó felvételére. A "késın ébredt" gyököknek/ kétszótagúaknak ugyanis nehezebb dolguk volt. Miért?A kárpátnyelv nemcsak az emberiség ısnyelve volt, hanem egy megbonthatatlan(genetikusan is beírt) filozófiai egység, amely a világ összes megismertjelenségét tükrözte. Eszerint már az elıember is kognitív egységben fogta fela világot? Ez természetes – hiszen az állatok is azt teszik.E kompakt nyelvi rendszeren belül minden gyök a lehetı legelvontabb jelentésthordozza. S amikor egy új gyök be akart illeszkedni ebbe a rendszerbe,ez általában akkor sem sikerült neki, ha a változó körülmények folytán szükségvolt új szavak képzésére. Az "elkésett" gyökökkel legtöbbször sikeresenvetélkedtek a korábbi gyökök és a már meglevı kétszótagúak.Ezért nem (alig) változik, ezért ilyen betonszilárd a magyar nyelv. (VargaCsaba szerint: más nyelvek gyors változékonyságát semmi esetre nem lehetösszehasonlítani a magyar nyelv évezredeken át megırzött stabilitásával.90

EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANGZÓXB/V gyök, héberAz európai v hang eredetileg csak o (késıbb o és u) volt. Azt a kijelentéstazonban, hogy korábban volt az o, és u hang késıbbi, nem kell szó szerint érteni.Az o területenként változóan ou, uo, aou -nak hangzott és még sokfélekiejtési variánsa lehetett. A fenti megállapítás tehát csak az u szegényesebbszótári statisztikájára – és arra utal, hogy kiterjedtebb használatára a héberbencsak a fejlett nyelvtani jelenségekkel kapcsolatban került sor.Idıvel az o/u részben v-re változott. Pl.: taóak: tavak, vagy: jaúak: javak.Ennek nyomát ırzi a magyar vas-zalai tájszólás. A héber tov=jó. A forró délvidéken,ellentétben a Kárpát-medencével, a "tó", vagyis a víz volt a legfıbb jó.Mivel a héber b/v nem ıshang, az XB/V sem lehet ısgyök. A héber o/u/v betőtriászpedig egy másféle v hangot reprezentál.A héber X/V és az XB/V gyöknek tehát négy változata is van:1-2: kemény vagy lágy magánhangzó + az európai v3-4: kemény vagy lágy magánhangzó + a v/b változó hang.1. A héber XV gyök: ivá = kíván, vágyik (pl. inni).2. Az XV gyök: ivá=eltorzít, elferdít, ove=vétkezik. Közös értelem: ráhajlik.3. Az XV/B gyök: áv = vastag, felhı, sőrő erdı, ibá = sőrít, megvastagít.4. XB/V gyök: áv= vastag, felhı, ısapa, eve= sás, ev= nedő, fiatalság, ove=akar.4a. Az XBX gyök: aba = apa. Közös értelem: vaskos, sőrő.A héber -xv, a kárpátnyelvi utórag jelentése: olyanná tevı. Pl.: oj-ev=ellenség,ak-ov=görbe, av-iv=tavasz – továbbá az egyesszám 3. személyő birtokrag is:jad-áv=kez-e, bét-áv=ház-a. A héber -xb nem vált utóraggá.A héber XB/V gyökcsoport kétszótagúvá válásaA kárpátnyelvi XV gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, g, m, s, sz, t hangot.A héber XB/V gyökcsoport nem vesz fel p/f, g, m hangot II. szótagként.av av xb/v xb/v xvv xvv xvxbx xb/vc xb/vd xb/vd xbh xbhxvj xvj xvj xvk xvk xvch xvl xvl xvl xvn xvnxvr xvr xb/vr xb/vr xvs xvsz xvt xvt xvt xvz xvz92

XB/V, héber táblázatA E I O Uavá = rom, vétkezett, bőnözött áj XV ove = vétkezik, bőnözik ájinaz 'ájin' torok magánhangzó ivá = eltorzít, elferdít /lehajol/ ájinaz 'alef' lágy magánhangzó ivá = kíván, vágyik /inni/ alef XVáv, -ot = felhı, vastag, sőrő erdı XV ovi = vastagság, vastag részeave = sőrő, vastag ájinibá, ubá, uvá = sőrít, -ett, vastagít, -ott ájin XB/Vheiv = árnyékot vet, felhıbe borít /beível/ ájináv=atya, ısapa, felhı, vastag alef XV alef ov = tömlı, varázslat, halottidézésavá = akart alef eve = sás alef ove = akar alefev, ibim = nedü, fiatalság, hajtás alefXB/Vavi = apám, ıs alefiká ibá = van /ar/ ich bin=én vagyok, német/aba = apa, papa 2 alefXBXaviv = bárányfelhı ájin ibev = felhı borított ájin XVVaviv = tavasz, érı gabona alefXVVabúv = síp, csı alefXB/Vavábúa = feketehimlı, sebhólyag alef + 2ájinXVX-BXavac = cink alef ibec = horganyoz alef XB/VCnavád = vándor /vadon/ vavNVDavad = elvész, tévelyeg alefoved = veszendı, tévelygı alefavud, avadá = elveszett, veszteség ibud = kár, veszteség alef XB/VDavdala = elválasztás alefavadon = pokol, pusztulás alefovdán = pusztulás alefavad = szolgált, dolgozott ájinoved = munkás, dolgozik ájineved = rab-, szolga ájin ubád = megmunkált, -dolgozottavodá = munka, dolog, I. tisztelet ibed = megmővel, ki-, átdolgoz áj XB/VDavud = megdolgozott, -mővelt ibud = meg-, ki-, át-, feldolgozás ájinevudá = szolgaszemélyzet uvdá = tény, megtörtént eset93

avd'kán = bozontos, nagyszakállú ájinavdut = rab-, szolgaság ájinXB/VDuvdati=ténybeliabahi = apás /apai/ alef-hé XBH ibah = lekaszabol alef XB/VHivhen = megállapít /diagnózist/ alefavajá = fintor ájin-vav ivuj = vágy alef-vav XVJavija=arab felsıruha /köpeny/ ájin ibuj=sőrítés ájin XVJavuj = óh, jaj! al evjon = koldus alef XVJavijoná = nemi vágy alefavak = lépcsı, létrafok /vág-a/ ájin-vav-kufXVKavak = por, parány alef-kuf ibek, ubak = beporoz, beporzott, kiporol, -t alef-kufavka = por alef n'evák = harcol, küzd, küszködik alef-kuf XVKavik, evek = lefolyócsı / gomblyuk alef-kufavuká = fáklya, zsarátnok alef-kufavkán = porzó alefavich = párás alóvech=ködfátyol alef XVChhitavech = gomolyog /visszaható ige/ alefavil = gonosz, ifjú ájin-vavXVLavál = gazember, becstelen /vál-i/ ivel=igazságtalanul bánik vele /ivel, ferde/ ájin-vavavel, avla = gazság, igazságtalanság ájin-vavavil = ostoba evil, -i = ostoba ivelet = ostobaság alef-vav XVLavál = de, bizony /öv-ez/ alefuvál=patak /vályu/ alef XVLavál / avel=gyászolt / gyászoló al evel=gyász alefavlut = gyász al nvelá=dög, hulla nivlá = lenyelt, felszívódottavón = bőn, vétek /vonszola/ ájin-vavXVNaven = baj, gonosztett /elvenni/ alef-vavXVNalef even = kı, kı-súly iben, ubán = megkövesedik, -ett alef XB/VNavni, -t = vízkı, kıkemény alef íbn=fia /arab/ alalef ovnáim = szülıszék, fazekaskorong94

avnet = széles öv /vízkı/ alef-tetavir = levegı /virgonc/ alef-vav über=felett német XVRavirá / aviri = légkör, hangulat / légi, -es /mint a virág/ alef-vavavirón = repülıgép alef ivrer, uvrár = szellıztet, -ett alef-vaviver / uvár = vak, megvakít / -ott /kiver/ áj-vav XVRavár=múlt, elmúlt, átvonult, átment, megszegte /törvényt/ oldala ájin XB/VRájin over = múlik, átvonul, átköltözik, átmegy, kihág, bőnözıavirá = átkelés ever=oldal ájin ivri, -t = héber ájinavará = komp, átkelés, kihágás ájinaverá = vétek, kihágás, bőn ájinevra = düh, harag ájinavur = gabona, -ért, -nak, miatt ájabur = terhesség, hebraizálás ájin iber, uvrá = héberesít, teherbe ejt, -ejtett ájinavarján = bőnözı ájin ivrer = héberesít ájin-vav ubár=magzat ájXV/BR evrá / éver = szárny-, toll / testrész, szárny, végtag /ver-desı/ alefabír = nagyerejő, lovag, harci mén /bír-ja/ alefavár = ólom /pár-a, elpárolog/ alefÁvrahám = az elköltözık alef Ibrahim = az elfordulókavrech = fiatal férj alefavrakáim = buggyos nadrág alefnavrán=vakondabarzín = ponyva alefavas = penészes, megpenészedik ibes=penészesít óves=penész /öves/ ájin XVSavus = penészedés ájinives, ivsá = zizeg, -és alefavasz = hízlalta evusz=jászol /veszu/ alef-szamech ovesz = hízlal /övez/ XVSzavit, -i = vonaglás, görcsös áj-vav ivut = elferdítés, eltorzítás /vitustánc/ XVTavut = vastagság ájin-tav ibet, uvát = eltorzít, -ott XVTavot = felhık, sőrő, lombos, bozótos, bozontos, kötél ájin-tav95

XB/V, összehasonlító táblázatev = hajtás /növ/ ivá = kíván/inni/ hov = öl, kebelév /visszatér/ ív /vízre hajlik/* óvnavá = ugat ivá = elferdít ovi=vastagság, ov=tömlıeb /visszatér/ ív/ik/ /behaljik/ övaba = apa avud = elveszett nav'á = folyik ove = akarjaAba /falu, név/ evé /ette/ ivá /itta/ övéavud = elveszett n'evád = elvész ibed = létrehoz avot = bozótAbda /romfalu/ ebéd ivadék óvodaavjoná = nemi vágy avuj = óh jaj! ovech=ködfátyolabajgat óbégat üveg**hibel = párolta ivá = elferdít uvá=megvastagítottabál /megfız/ ível oválisóvech=ködfátyolivá = vágyódikablak /hártya/ibolya /lehajlik/avár = elment evra = szárny iber=teherbe ejtavar /lomb, nép/ éber Ibéria /kidudorodik/Ávrahám = elköltöz-ık Ibrahim = elfordul-ókÁvra-hámIbra-himavrakáim = buggyos /nadrág/ iber=teherbe ejt ubár = magzatabrak /zsák/ ibrik /kerek/ uborka /ovális/adraba = sıtabrakabradabra /nem értjük:-/avirá = átkelésábrándabarzín=ponyvaabroncs, abroszavas=penészedik oves = penész ovesz = hízlalavas /zsír/ eves /gombás/ ivás, ívás97

ov = varázsolivet = elfordítavat /átfordít/evet /mókus, pörög/avtit=sőppedı sár avud = elveszett avot = bozótavítt /elavult/ /meg/evett /meg/ivott óvottba-zot = abba be-ze = ebbe bi-zá = rablás av'zem=övcsattaz-ba /abba/ ez-be /ebbe/ iz/i/be övez*Ív: Aki pohár nélkül iszik, az lehajol a vízhez. Íváskor a hal teste is behajlik.Az ivás és ívás kapcsolata: az ivadék – eredetileg vízi szaporulatot jelentett.Abda, ebéd /megevett/ – "ebek harmincadjára került".**Üveg – az üveggyártás kezdetén homályos üveget készítettek.Adraba = sıt. Ezt a szót a magyarok egy késıbbi együttéléskor már nemértették – azóta mondják gúnyosan a zavaros beszédre, hogy "abrakadabra".XC gyök, héberA gyök elıdje az XTSz, aminek falomb lengés, vagy fákon lengés volt az ısképe(hu-tász = utaztat → utász). A héber "tász" szó ma már csak légi utazástjelent – mert egyébként az utazik = noszéa (noszogatott).A héber XC: ec = fa, eci = pudvás, eca = faanyag, tanács, ötlet.A héber XC gyök: oc = siet, acá = moszat, alga. Elvont értelem: siet.A héber -xc (-xtsz) képzı értelme: tesz, tuszkol (siettet).Pl.: ar-uc = vízmosás (ár-tusz), af-ac = gubacs (fa-tesz).A héber XC gyök kétszótagúvá válásaA héber XC gyök nem vesz fel p/f, g, h, j, k, n, s, sz, z mássalhangzókat.xc xc xcb/v xcbx xcc xcxd xcl xcl xcm xcr xcr xctec = fa /inog/ ájineci = pudvás ájinXC, héber táblázatXCájin ucá = megpudvásodottac = tanácsolta eca = faanyag, tanács, ötlet ájin ájin uc = tanácsoljaace = farkcsont, csigolya /leng/ ájinacá = becsuk, lehúny /szemet – a beleegyezés jele/98

ac = sietett alef ica = sietés alef oc = siet /uccu/ alef XCacá = moszat, alga /gyorsan nı/ alefmoc = pelyvaacáv = szomorította, bánatot okozott ájinocev = bánat, szomorúság ájinacúv=szomorú ecev = ideg, kín, bánat, szomorúság ájin XC-B/Vicev = elszomorít, alakít, formál ájicúv = formálás ájin ucáv = alakított, megformáltacbani = ideges ájin icben = idegesít ájin ucbán = felidegesítettacbanut = idegesség ájin icavón = szenvedés ájinecbonit = tüskebokor /horgasujjú/ ájinacvut, acevet = bánat, szomorúság ájinecba = mutató-, ujj alef-ájin XCBecbaón = győsző alef-ájinacic = virágcserép ájinec'adá = kar-, lábperec alef-ájinacel, aclán = lusta /teng-leng/ ájin XCLaclut / acaltáim = lustaság / vontatottság ájinécel = -nál, -hoz, mellett alef XCLacál = árasztott, juttatta, elkülönítette, megvonta alefacil = felsıkar, vég nemes, -lelkő alef /lendít/ ocel = áraszt, juttat, elkülönít, megvonacili / acilut = nemes melléknév / nemesség, elıkelıség / alefacmo = ı maga ecem = lényeg, csont, test, tárgy ájin XCMacmi = ön-, sajátos, saját maga ájinacmai=önálló, független ájin-alefacám = erısödött, hatalmassá vált, lehúnyta /szemet/ ocem = erısödik, lehúny ájin*acúm = hatalmas, nagyszerő, becsukott /szem/ ájin ocem, ocmá = erı, hatalom ájinacim = fokozott, megfeszített ájin icum = növelés, erısítés, kellıs közepe ájinacumá = folyamodvány, követelés ájinacmiut = sajátosság, egyéniség ájin-alef99

acmaut = függetlenség, önállóság ájin-alefacár=meg-, leállít, fel-, letartóztat, le-, fékez, visszatart, kisajtol ájinXCRacor!=állj! ájin ocer=megállít, lefékez, le-, feltartóztat, kijárási tilalom, kormányzóacará, aceret=ünnepi-, naggyőlésicur = mássalhangzó 'kisajtolás' ájinacirá=meg-, leállítás, fékezés, visszatartás, fel-, letartóztatás, eldugulás, kisajtolás ájinacirut = székrekedés ájinacár = győjtött, felhalmozott alefocer=győjt, felhalmoz alef XCRocár = kincs, kincstár alefKárpátnyelv eredető héber szavak elgörögösödése, majd 'visszavétele' a héberbeKárpátnyelvi eredet Héber visszaható ige 1 Görögbıl visszavett fınévszovev = forgat /Szob?/ hit-szevaná → hisztevaná ict'vaná = henger alef-tetszáva = öreg, bıség /Száva/ hit-szabá → hisztabá ictabá = padka, polc alef-tetszade = mezı /szedı/ hit-szadión → hisztadión ictadión = stadion alef-tetszagin = lila, orgona 2 /szagol/ hit-szagnin → hisztagnin ictagnín = csillagjós alef-tetszilud = tisztelgés /szil-fa/ hit-szelá → hisztelá ict'lá = palást, tisztség alef-tetszurbál = bebugyolált 3 /szerb/ hit-szrubál → hisztrubál ict'rubál = kúp, toboz alef-tetEc-ba = ujj (fa-be: belevágja a körmét).*Acám = lehúnyja a szemét – a lassú szemlehunyás az emlısök barátság ésbeleegyezés jelzése, de ezen kívül arról is szó lehet, hogy erılködés közben beszoktuk hunyni a szemünket.–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––1. A tsz átfordult szt -re. A héber visszaható igék hit- elıragjának t-je – a könnyebbkiejtés végett – gyakran cserél helyet az alapszó elsı mássalhangzójával.2. Szagán → orgona. A szagnin alakot ma is megértenénk magyarul: szagolni való.Vesd össze: "Lila gızöm sincs": nem tudom kiszagolni.3. Szerb – a hidegben élı szerbek kövérekebbek voltak és még alaposan fel is öltöztek.XC/Cs gyök, magyarTssz! (cc) hangot akkor hallatunk, ha meglepıdünk – fıleg, ha a meglepı jelenségetlekezeljük, viccesnek találjuk. A c hang eredete, mint már említettük, atsz – vagy a késıbbi dsz torlódása. A régies magyar sürgetések tehát: "adsza,edsze, uccu", a gyök héber siet értelmére vezethetık vissza.100

Az afrikai nyelvekben gyakori, ıshonos hang a cs. Már az elsı emberelıd is,amely Európában ugrált a fákon, tudott tss-egni (pisszegni). Az XCs, vagyis atss! jelentése mindmáig ısi: légy csendben, veszély van!A héber XC -nek a magyar XCs-hez a pudvás fa fogalmán keresztül van köze.Az ács kopog és forgácsot hullat. Az acsa (a lapulevél és a szitakötı) pontozott.Az öcs (ecs) talán a szeplıs, vöröshajú – neandervölgyi kisgyerek lehetett:-).Magyar XC gyökszó nincs. Az XCs gyök szavai: ács, acsa, öcs (ecsém).Képzıként a magyar -xc gyök is teszi, tuszkol értelmet ragaszt az alapszóhoz.Például: árb'-óc → árba-tosz, dar-óc → durva-tesz.A cs (ts) hang a t végő szavakhoz tesz hozzá -xs ragot és ezzel tulajdonsággáváltoztatja az alapszót: olyan. Pl.: kacs → kat-os (a héber kat = nyél).Az XC/Cs gyök kétszótagúvá válásaA héber XC gyök csak v/b, c, d, l, m, r, t mássalhangzókat vesz fel.A magyar XC/Cs gyök csak d, k, l, n, r, t hanggal alkot II. szótagot.xc xc xc xcs xcv/b xcbx xcc xcxd xcsd xcskxcl xcl xcl xcm xcn xcsn xcr xcr xcsr xct xct xcstXC/Cs, összehasonlító táblázatadasá=szeplı, otes=betakaracsa, Acsa /szitakötı, lapu, falu/éca=faanyag, otes=tüsszögács /kopácsol/otes=betakar, adsán=szeplısöcsmoc=pelyva, otes=betakarocsu, Ócsa /falu/ ıslápocem=erısödik/fel/ocsudikm'calcel=cseng, neecil=nemesítucá = pudvásacél visszapattanócskaacim=fokozott, megfeszítettoc = sietı hullámácsingózikóceán /siet-en/acor = állj meg! ocer=felhalmoz acirut=székrekedésácsorog Ecser ücsörög101

acirá=megállítás, feltartóztatásacsarkodikacár = megállít éca = faanyagnoec=becsmérelócsárolacat /szúrós növ/ecet /forgácsból készül/adasá = szeplıecset /pontoz/Öcs – nemcsak fiatalabb fiút, hanem, pl. a Dunántúlon, fiatalabb nıtestvért isjelent: lányöcsém, öcsémasszony.Acsa – az acsalapu, néhány szitakötıfaj és egy a Galga-parti falu neve.Ócsa mellett terül el a Turjános nevő ısi tızegláp. Jégkorszaki ısmocsármaradvány – ritka fajok élıhelye.Ocsú A kicsépelt gabona szemetes maradékát rostálva az ocsú lehullik, apelyva fennmarad. Felocsúdik – feleszmél.Lexikon: "Ecser régészeti feltárása során kelta és szarmata emlékek kerültekelı. A falu neve talán Árpád egyik fiától, Ecsellıtıl származik." (Ez nem valószínő,de az Ecsellı esetleg "öcsögı" volt:-).XD gyök, héberA XD nem ısgyök. A d késıbbi kárpátnyelvi hang – elıdje az ısi t volt.A héber XD gyök: ad = zsákmány, adé = addig, éda = nép, raj,od = még, ode = odajut, felvesz.A közös jelentés: ad, adott – valójában komplex fogalom: mindazt jelenti, amia fennmaradáshoz szükséges (nép, zsákmány, idı).A héber XD gyök: ed = gız, pára, ud, udim = üszök, a megmaradottak.A héber -xd/-dx képzık állandó adottsággá változtatják az alapszó jelentését.Mind a két nyelvben megvan az összes magánhangzós változatuk. Pl.: avud =elveszett, avodá = munka – a magyarban: elszéled, ragad, Aszód (létrehozott).Az XD gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XD nem alkot kétszótagút a b, c, g, l, sz, z mássalhangzókkal.xd xd xdv xdv xdd xdf xdh xdj xdjxdch xdk xdm xdn xdn xdr xdr xds xds xdt xdt102

XD, héber táblázatad = zsákmány, örökkévalóság /vad/ ájin XD ájin huád /ud/ = figyelmeztetettéda = tanú, nép, állatraj, győlekezet, felekezet /véda: vett/ ájinadá = keresztülment, felvette, feltőzte, feldíszitette magát ájinájin ode = keresztülmegy, felvesz, -tőz, feldísziti magát /ez az 'oda' igekötı?/adi, -iim=ékszer édi = ékszer ájinad, adé = -ig /addig/ ájinod=még /odáig/XD ed = gız, pára idá, idu = párologtat, párolgás /vidá, vitt/ alefalef ud, -im = üszök, a megmaradottak /katasztrófából/advá = hullámfodor alef XDVadív = udvarias heedív = elszomorít alef XDVXDDájin oded, odád = buzdít, -ott, bátorít, -ott, biztat, -ott /odaadó/idud = bátorítás, buzdítás, biztatás ájinadaf = felesleg, több mint... ájin XDF ódef = visszajáró, fölös, többlet ájinadif = elınyös, jobb, elıbbrevaló ájinadifut = elıny, fölény, elsıbbség ájinedhám = füstgáz alef XDHaduj = felékesített, feldíszített ájin iduj = lelkesített ájin XDJiduj = párolás, párolgás alefaduk = hithő, ragaszkodó alef-kuf idach = amaz /arám/ alef-kuf XDKedek = csíptetı, csepegtetı /akad/ alef-kufadám = ember, Ádám, megpirosodik /ad-nép/ alef ódem = pír, rúzs, rubin alefadom = piros, vörös /neander/ idem, udám = pirosra fest, -ett alef XDMadamá= föld alef edom = vörös, nemzsidó nép, - állam alef udim = a megmaradottakadamdám / admumit = vörösses / pír alefadmon / admoni = bazsarózsa / rıt, pirosarcú, -hajú alefademet = vörheny alef103

aden = ezideig /bibl/ ájin idán = idı, idıszak, korszak ájin XDNedáin = egyelıre ájinájin éden = élvezetadin=jómodorú, finom, gyengéd104od-éni = én még... én még nem...iden, udán = finomít, -ott, nemesít, -ett ájinidun = nemesítés, finomítás, elkényeztetés ájinedna, idná = gyönyör, élvezet, gyöngédség /ved-na, vennivaló/ ájinadon, -im=úr al eden = talapzat alef XDNadonáj = Úristen alefadnut = uralom, uraskodás alefeder = nyáj, csorda, horda ájinedri = csordaösztön ájinXDRadár = kapál ájin idér = fel-, megkapál ájin udár = felkapáltadir = hatalmas eder=juharfa, méltóság, köpeny, kitömött állat alef XDRadár = március-április hava alefadraba = sıt, ellenkezıleg, annál inkább alefadrichál = építész alefaderet = palást, méltóság alefadasá, adsán=lencse, szeplıs ájinidra = halcsont alefXDSadis = közömbös ájin idis, idit = jiddis alef XDSadit = jó föld, színe-java ájinXDTadati=felekezeti édut = tanuskodás ájin odot / odoti = ügyek / rólam alefEder = nyáj, csorda, horda – amerre elhalad, ott "felkapálja" a földet.Ad-ár → ad áradatot. "Adár" héber hónap március-áprilisban van, amikorKözép-Európában nagyon sok esı esik. Ilyenkor lehetett (pl. ásóbottal) kapálnia földet. A Közekeleten azonban ilyenkor már nagyon ritkán esik! Ez isbizonyítéka arra, hogy a héber hónapnevek is a kárpátnyelvbıl származnak.A rovásírás iránya oda-vissza változott. Lehetséges volna, hogy fordítvaolvasták a kétszótagú "ár-ad" szót és így keletkezett az ad-ár hónapnév?Vagy ezeket olvasták fordítva: ma ze = mi ez? ba-ze = az-ba, be-ze = ez-be?A magyarban számtalan további példa van szimetrikus egytagúakra: rét-tér,bög-göb, pök-köp, dúr-rúd, vét-tév, (v)isz-szí(v), stb. A szimmetrikus szavakkeletkezése független volt az írás-olvasástól – annak köszönhetı, hogy a

kárpátnyelv fejlıdésének kezdetén a gyökök csatlakozásának nem volt mégmeghatározott sorrendje. Vegyük például a vegyes "magyar-héber" köp szót: kipe,ahol a pe=száj, aminek tájnyelvi ikerszava "pök" (pe-ki), ugyanazt jelenti.XD gyök, magyarA magyar XD gyök: ad, idı, odú, üde (víz). Elvont értelme ugyanaz, mint ahéberben: ad, adott – mindaz, amitıl fennmaradunk.Képzıvé váláskor az -xd/-dx gyökök mindkét nyelvben állandó adottsággáváltoztatják az alapszó jelentését. Például: iro-da, pé-l-da (száj-al-da).Az XD gyök kétszótagúvá válásaA héber XD nem alkot kétszótagút a b, c, g, l, sz, z mássalhangzókkal.A magyar XD gyök nem kapcsolódik a b/v, c, p/f, h, j, k, sz mássalhangzókhoz.Az a tény, hogy a két változó hangpárosból egyikhez sem, arra utal, hogya d a kárpátnyelv magyarra-héberre való szétválása elıtt jelent meg.xd xd xd xdv xdv xdd xdd xdf xdg xdh xdj xdj xdch xdkxdl xdm xdm xdn xdn xdn/ny xdr xdr xdr xds xds xds xdt xdt xdt xdzXD, összehasonlító táblázatad = zsákmány ad=-ig, od=még ode = odamegy udim = túlélıkad, ád /vad/ idı odú, oda üde, üdvad=zsákmány, adá=feltőzte éda = tanu, nép od = mégadó, Ada /név/ Ida óda /hosszas/madád=megmér edáin = eddig idán = idıszak od=még, ad=-igaddig eddig ideig, idáig odáigha dag = a halnidag=aggódikadagideg /hideg?/ad = zsákmány éden = élvezet é/i/d = pogány ünnep hudál=abbahagyottAdél, adalék édeleg idol = bálvány üdüladám = ember admoni=rıthajú hidamá = hasonlóságÁdám Edmond idom105

adin=finom, adon=úr edáin=egyelıre idán = idıszakAdonisz idén ódonnadáv=adakozikad/om/ányéden = gyönyör idán = idıszak udán=nemesítettéden, Edna idény Ödöneden = talapzatedényadraba = sıt, ellenkezılegabrakabradabraadir=hatalmas, hadará=fenségAdria /áradó/ Adriennidasen = dúsít éden = élvezet adis=közömbös nod = tömlı udim = túlélık/ki/adós édes idıs od/v/as üd/v/ösadat=színe-java adit = jó föld vízfolyások! odot = ügyekad-at Edit üdítáz = erıs ed = gız ed, éda = tanu adis=közömbös udim = túlélıkádáz edz /forrósít/ idéz odáz, ódzkodik üdvözöl, -ülMeglepetésünkre a húgy szót régebben vízfolyás értelemben is használták. Azügy (üdj, üde, üdv) még a mai magyar is elıfordul mint patak (pl.: Fekete-ügy).Az ideg szónak más magyar jelentése is van: mestergerenda, vagyis védıelem.Idol (görög): kép, alak, tünemény, bálvány. Ádáz (áz-at) – pl. az idıjárás.XP/F gyök, héberAz XP igazi ısgyök – de gyökszóként már nincs meg a héberben.Az XF gyökök még a pe=száj-ra jellemzı értelmeket hordozzák: repül, fúj,"süt".A héber XF gyök: af = repül, efi = faág, efa = sötétség, of = szárnyas.Az XF gyök: af = orr, harag, de, éfo = hol? éfa = véka, ofe = süt, pék.Az XFX gyök: ef'á = csörgıkígyó, efá = semmiség (efesz = nulla).A héber -xp képzı jelentése "bekap": rácsuk, lezár – mint a pe=száj.Pl.: par-ap = kapcsol (pár-csuk), vagy a "héber-magyar" szó: lap=befed.Képzıként a héber -xf elterjedı vagy porladó jelleget ad az alapszónak,pl.: ag-af = szárny (kör-repül).106

A héber XP/F gyök kétszótagúvá válásaA héber XP nem vesz fel v/b, g, h, m, t hangot.xf xfx xp/f xp/fc xpc xpd xff xfxf xfxf xfj xfk xp/fl xp/flxpm xfnx xfn xp/fr xp/fr xps xp/fsz xftx xpt xpt xfzXP/F, héber táblázataf = repül ájin efi /ájin/ efáim /ájin-alef/ = ág, ágak of = szárnyas ájin XFéfa = sötétség ájin-judef'á = csörgı /mérges/ kígyó alef-ájin-heXFXefá = semmiség alef-ájinaf = orr, harag, de, is, mégis alef XP/Fapi = orrhangú epi = elbeszélı, epikus alef ofi = jellem alefafíja = tésztasütés alefofe = süt, pék aleféfo / éfo? = tehát alef-vav-alef / hol? alef-jud-heéfa = véka /bibl. őrmérték/ alef-judafac = gubacs ájin ipec, ipuc = cserzette, -és ájin upác = cserzettafuc, afic = cserzett ájin XP/FCafac = összeszorította alef ofec = ö.szorít XPCafudá = mellény, kötött kabát, szvetter, burkolat alefXPDafifá = repülés, repkedés ájin XFF ofef = repked, lenget ájinafifón = papírsárkány ájinof'fut = repülés, repkedés ájinafaf = szemhéj 2 ájin if'ef, if'uf = pislog, -ás 2 ájin XFXFafaf = körülvette alef ofef = körülvesz alef XFXFafifior = pápa alef-2 judafifit = ostya alef-tavafuj = sült /tészta/ alef ifjen, ofjani = jellemez, -zı ájin XFJafik = meder alef-kuf XFK ofek = láthatár, látókör alefafikóman = /pészahi/ utóétel alef-kufofki = vízszintes alefafil = késıi, késınérı alef XFL ipuk /afak/ = önmagát tőrtıztetés /'mederben'/ alef107

XP/FL heafil /afál/ = felfelé tört ájin ofel = fellegvár, vártorony ájinaféla = homály alef ofel = sötétség alef XP/FLafílu = még ha... még az is... alef ipel, ipul = elsötétítette, ködösítés alefaflú / aflulit = homályos / félhomály alefNP/FL alef hupál / nafál/=leejtettapim = arc, orcák, orrlyukak alef XPM ófen=mód, módon alef XFNafúna = borsó alefofán = kerék, angyal alefafunda = széles öv alef ifen = kerékbe törte ofná=divat alefalef efendi = efendi, arab úr XFNX alef ofanóa, ofanáim = motor-, kerékpárafár = föld, por ájin iper = göröngyöt, port hintett ájin XP/FRefroni = pacsirta /szürke/ ájin ofer=gazella, szarvasborjú, ifjú ájafor = földszínő ájin ipur = be-, porzás ájin ufár = porosafra ájin = érc / por /arám/ áj-alef iparón = ceruza ofra = ızike /nn, szürkés/ ájinafruri = porszerő ájin efroni=pacsirta ofrit = egy vadcserje /Plumbágo/afrurit = piszok ájinoferet = ólom /szürke/ ájin-tavafor=szürke al efer=hamu alef ipur = maszkírozás alef XP/FRafár = rét, legelı alefofír=legendás aranyország alef-judafer = álarc alef efróah = csibe, madárfióka alefafarpár = hamuszürke alefapirjon = gyaloghintó, baldachin alefafarkeszet = tölcsér, fılkagyló alef-kaf-szamech-tavafruri = szürkés alefiparchia = kerület, parókia /ipar-kodó/ alefafrasá=váladék efsár = lehet, -séges, talán alef ufsár = lehetıvé van téve alefafarszek = ıszibarack alef-kufafarsz'món = narancsszínő kerek gyümölcs / balzsam alef-szamXPSipes = megpenészedett, bebüdösítette ájinájin ipus = bőz, penész ájin upás = megpenészedettafszi = jelentéktelen alef-szamech XP/FSz alef-szam upsz! = eltőnt, hirtelenafesz = kifogy efesz = nulla, semmi, vég, csak, de alef-szamech108

afszanáj = ellátó, gazdasági tiszt alef-szamech-alefafszár = kantár, kötıfék alef-szamafszut = semmiség alef-szamech ipotéka = jelzálog alef-tav-kuf XPTaftaá = meglepetés alef-tav-ájin-heapotropusz = gyám, gondnok alef-tet-szam XPTXFTXofáz = aranyország /efesz/ XFZXP/F gyök, magyarAz "uff!" indulatszó és az "áfonya" kivételével a magyarban nincs XF származék.A magyar XP gyök: apa, ép, epe. Az elvont értelem itt: hatni képes, haragos.Az XF gyök csak magánhangzót veszítve létezik: fa – ahol a héber efi = faág.Képzıként az -xp mindkét nyelvben elterjedt, a jelentés is azonos: becsuk, lezár.Pl.: al-ap, isz-ap, cöl-öp. Az "elkésett" -xf a magyarban nem vált képzıvé.Az XP/F gyök kétszótagúvá válásaA héber XP nem vesz fel v/b, g, h, m, t hangot.A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, d, g, h, j, k, m, s, t, z hangokkal.xf xfx xp/f xp/fc xpc xpd xff xfxf xfxf xfj xfk xp/fl xp/fl xpmxf xp xpc xpcs xff xpp xpl xplyxfnx xfn xfny /1 szó/ xp/fr xp/fr xpr xps xp/fsz xpsz xftx xpt xpt xfzXP/F, összehasonlító táblázataba = apa áf = orr, repül apim = orcák áf = elrepültapa ép /tevékeny/ ipa, ipam /após/ ópa /dédapa/efi = faágfa /repül, hajlik/ef'á = csörgıkígyóepe /ártalmas/ipuc = cserzésApc /falu, bıripar/upác='cserzett' ifuf = pislogás ofef = repkedapacs oppá! uff!m'tapel = ápol ofel = fellegvár ipul = zavaros ipul=ködösítettápol épül Ipoly opál109

uchmanit=áfonya /áchum: sötét/áfonyaarpili = ködös afár = föld ufár = poros hupál = leejtettáprilis /esıs/ /földi/ eper ipar /földmunka/ /tesz-üpre/ cs/uporafár = porapró, Afrikaipur=kozmetikaipus = penész/cs/iperke /tesz-iparkodikiparchia=lakókörzet/cs/eprı /tesz-porzó//cs/oport /tesz-iparkodó/ipus = büdös ipus = penész iparón = ceruza ipur=beporzás hupál = leejtettáporodott /cs/iperke iparkodik operál /mőködik/ üpre /hiába/afesz = kifogy efesz = nulla upsz! = eltőnt lenullázott upász = kifogyottapaszt epeszt /cs/ipiszt! tesz-upasz /cs/upaszApacs 1. csavargó, 2. harcias indián törzs, 2. bőnözı. Az indián apacsokcromagnoniak voltak, vagyis Eurázsiából érkeztek. Nyelvük az athabaszk.Afór = szürke, árpili = ködös. Áprilisban a Kárpát-medencében már nincs hó, desokat esik – ég és föld: szürke. Az árpili = ködös – betőcserével lett "április".XG gyök, héberA XG nem ısgyök. A k utódja, a g is kárpátnyelvi hang, de mindkettıjük azısi h leszármazottja. Az XG gyök ısi képe: ragadozó madár körözi a prédát.Ez a kép a ragaszkodás értelmét is magában foglalja.Az XG gyök: og = köröz, lepényt készít. XG gyök: og=ecetfa (gyantát izzad).Képzıként a héber -xg gyök szaggatott jellegővé teszi az alapszó értelmét.A héber XG gyök kétszótagúvá válásaA héber XG gyök nem képez II. szótagot b, c, g, h, j, k, s, t mássalhangzókkal.xg xg xgv xgv xgd xgp/f xgj xgl xgl xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzXG, héber táblázatag=kört írt le, lepényt készített áj XG og = köröz, lepényt készít ájinagá = utcanyelv /körbejáró/ ájinájin uga = kör, lepény, süteményXGalef og = ecetfa /névcsere az égerfával/110

agáv = mellékesen, alkalmilag /ága/ alefXGVagavá = nemi vágy, szerelmeskedés /kerülgetés/ ájin ogev = udvarol, buja, szeretı ájinagáv = bujálkodott, kacérkodott ájin ájin /hangszer/ ugáv = orgonaagavim = ülep, bujálkodás, szerelmeskedés, flört ájinXGVagvani / agvania = buja, kacér / paradicsom ájinagvanut = kacérkodás, kéjelgés ájinagevet = szifilisz ájinogevet = kacér, -kodik /nı/ ájinagad = összeköt /akad, adag/ alef XGD oged = begyőjt ugdá=egylet alagidá=összekötés eged = kötés, köteg, összeköttetés /heged/ alefagudá = egylet, csokor alef iged / igud = egylet, szervezet / összeköt, megszervezagid = kopoltyú alefagadá = legenda, monda, mese alefagudál = hüvelykujj alefagaf = szárny, alosztály alefagapi = oldal felıli alefigef, ugáf = bekerít, -ett, körülvesz, -tt alef XG-P/Figuf = bekerítés, oldaltámadás alefXGL egel = csepp /veríték, harmat/ alef XGJ ájin ugijá = aprósüteményagál = kerekít, kört rajzol ájin ájin ogel = kerekít ugál=kerekítettagól = kerek /goló, golyó/ ájin igel = kört ír le, kereket hajt ájinagil = fülbevaló egel=borjú ájin igul = kör, kerekítés, karika, gomb ájinagalá = szekér eglón, eglonut = kocsis, fuvarozás /oda-vissza fordul / ájinba-agalá = hamarosan /kocsival jön - arám/ ájinagalgál = gömbölyő, kerekded ájinagám = tó, nádas alefXGMagmón=káka, horog, kampó alefagám = bánkódott, szomorkodott /körbezárt/ ájin ogmá = bánat, szomorúság XGMagum, agmumi, agmoni = bánatos, szomorú ájin ogem = bánkódik /magában kereng/agán = kerek tál, medence alef XGN ógen = karima, edényfül alefagán = horgonyoz ájin XGN ógen = horgony ájin111

agún, -á = elhagyott /házas/ ájinigún = elhagyás ájinagár = győjtotte, halmozta alefalef /köröl/ oger = győjt, ürge. halmoz, hörcsögagirá = halmozás, győjtés alef igará = tetı /arám/ 2 alef XGRagóra = garas, krajcár /gör-ös/ alefagrá = díj, fizetség 2 alefigruf = ökölbe szorítás, ökölvívás alefegrof / egrofit = ököl / boxer alefagronóm = mezıgazdász alefig'rón = levelezı könyv /görgen-i/ alefagartel = váza, tál /gör-tál/ alef-tetagúr / agurán = darumadár / emelıdaru /körbe jár/ ájinigeret = levél /önborítékos, hivatalos/ alefXGRagasz = körte al egóz = dió, diófa /egész/ alef XGSz XGZXG gyök, magyarA magyar XG gyök: ág, ég(bolt), égı, ige, iga (befog). Értelem: körbeterjed.Az ısi magyar felfogás az égbolt és a világ tőzi eredetét tételezi fel. Az XGgyök magyar értelme a g hang megjelenését az ısi tüziipar korszakára utalja.Képzıként a magyar -xg is szakaszos jelleget ad az alapszó értelmének.Az XG gyök kétszótagúvá válásaA héber XG gyök nem vesz fel b, c, g, h, j, k, s, t hangot.A magyar gyök nem képez II. szótagot b, c, p/f, h, j, k, m, z hangokkal.xg xg xg xgv xgv xgv xgd xgp/f xgg xgj xgl xgl xgl xglyxgm xgm xgn xgn xgn xgr xgr xgr xgs xgsz xgsz xgt xgzXG, összehasonlító táblázatag = kört írt le og = körülvesz, hug = látókör og = ecetfa uga = lepényág /vág/ ég /tőz/ ég/bolt/ /vég/ /f/og /f/ügeah = testvér eged = köteg agalá = szekéraga Égei /sok sziget/ ige, iga /befogott/agavot = ülepagáve /növény/112

mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, aggat, aggály /felakad/ógem=bánkódikaggódikagáv=udvarol, eglón=kocsiságál, agilisagúna=elhagyotthegén = megvédÁgnes /nı/ógen = horgonyagancsEgon /férfi/ógen=lehorgonyoz, hoge=kimondigen /ez az!/magár = letipor ogér = győjtı igará = tetı ogér = ürge, győjtıagár egér, Eger, éger* ígér, Igor /vezetı/ ugar, ugoragár=felhalmoz agor=felhalmozott gorál = sorsagrár egres, Egressy ugrálagasz = körte egóz = dió m'gurim = lakásaugusztus /egész/ egész, égisze /kerete/ Ugarit /város/ahát = agát, ahota = húgaigel= kereket hajtagát, Ágota /ismétlıdı zaj/ ugat, ügetag = kört írt le/el/ágazmigzár=kivágott részegzakt /pontos/Ág: faág, családfa, /h/ág: fára mászik.igel=kört ír le, iged=összekötigaz /egész/, igéz /behálóz/Égbolt – magyar hiedelem szerint az égbolt búra alakban borítja a földet.Ég – egel = csepp. Az égés jelentése az ıskorban eltért a maitól: tőzbıl kiizzadó(zsír-, gyanta) csöpögést jelentett. Az izzó Nap által uralt égboltról pedigazt hitték, hogy az égés analógiájára "esıt izzad".Aga A janicsár aga, törökül jenicseri agaszi, török katonai rang volt. Mongolulaha, mandzsu nyelven age: báty, megszólításban: úr. A héber ah = férfi testvér.Iga: bekötözés, befogás. Az ige szó régi jelentése: a feltekert fonal egy adagja.A fonalat a Kárpát-medencében vetıfával készítették elı szövéshez. Annak alsó113

észén két faszeg állt ki, közöttük keresztezıdtek a fonalak. A keresztezésnélszámolták ıket: 3 szál – 1 ige volt.Az igen, ig-éni (igény) kapcsolatban van a hige = köröz szóval: igen, az kell!A magyar éger és az og = ecetfa minden bizonnyal azonos fogalomra utal – dea fa nem azonos! A mézgás éger Kárpát-medence jégkorszaki maradványfa,amibıl az ıskorban erıs ragasztóanyagot izzítottak. Az ecetfa azonban Amerikábanvolt ıshonos. Mivel az XG gyök begyőjtés, összekötés értelmő, az"og" más, mint az égerfa, nem lehetett. (Hasonló fajtanév cserét látunk a magyaregér és a héber ogér = ürge, hörcsög esetében is.)Az agár vadászkutya faj. A magyar agár, ugor, ugar, ugrál, agrár, egres,Eger vára – szavak alapja a magyar egér és a héber ogér = hörcsög, ürge(hangcsere). A közös értelem: győjtı.Ugarit ókori város Sziríában. Bár neve az egyiptomi és hettita forrásokbólismert volt, a helye egy ókori sír felfedezéséig rejtély maradt. A halomsírlegalsó rétege az i. e. 5. évezredre datálható. Ugarit nagy kereskedelmi központvolt, amely kapcsolatokat tartott Mezopotámiával. Az i. e. 3-2. évezredbenammoniták és sémi kánaániták bevándorlása folytán etnikai változások mentekvégbe a városban. (S az etnikai változások, vagyis 7000 évvel ezelıtt, milyen népvolt ott? Ez volna érdekes!) A legfontosabb leletek az i. e. 14. századból származótáblácskák, amelyek ugariti nyelven közvetítik a kánaániták mitológiáját,s az egyik legkorábbi ábécében íródtak. Az ugariti nyelv a sémi nyelvekkel(az ótestamentum nyelvével) volt rokon.Égisze alatt: keretében.Az augusztus a héberben "ogoszt" lett (lásd még: autó → oto): au → o.Augusztusban kezdenek rövidülni a napok, ekkor fordul az "egész" év.Az agát = achát féldrágakı. Szalagosan ívelt a színezettsége (agál = kerekít).XGy gyök, magyarA gy hangot kétféleképpen: gi/j -bıl vagy di/j -bıl is lehet származtatni.A magyar XGy gyök: agy, ágy, egy, égy!* igyá! így, úgy, ügy (üdj).Elvont értelem: egybegyőjtött, az egész.Az XG/Gy gyök kétszótagúvá válásaxg xg xgv xgv xgd xgp/f xgj xgl xglxg xgy xgv xgyv xgyb xgg xgygy xgyk xgl zgly xgyl114

xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/gyn xgr xgyr xgs xgys xgsz xgysz xgt xgz xgyzXGy, összehasonlító táblázatagád=begyőjtött ehád = egy, eged = köteg udim = túlélıkágy /széna, l-ágy/ egy /agyin = egy, orosz/ /h/úgy ügy* /üdv, patak/ehád = egy iduj = buzdított odot = ...miatta, ügyekagy /adj!/ égy, egyé! /edjé/ így, igyá! /idjá/ úgy, ügy /üdv/ál = felfelé, daluk = meggyújtottágyu /ál-gyú, újkori szó/magág=nyomkodagyagagavá = közösüléságyékugdá = egyleteggyé /válik/iged = megszervezigyekszikhagá=elmélkedik agál = kerekít m'golál=ıgyeleg igul = elkerítagyal /ki/egyel ıgyeleg ügyelm'gare=ingerelagyarmugán = védett, igún = elhagyásegyénagirá= halmozásegyre /inkább/igún = elhagyásugyanogev = buja egel = csepp, eged = köteg hugsá = megvalósítottágyas egyes, egyesül, egész ügyesegóz = dióágyaz /dióbél/*Az agy "kerek egy". Eredetileg talán az volt az "agy", akitıl ennivalót vártak(adj), és az egy (edj) az, akinek adtak enni.Egy – babanyelven: ety. Egy az égbolt is – az egy: a kerek egész.*Az ügy: üdv, üde. Eredetileg vízfolyás (patak) neve volt. Vicces népi mondás:"folyó ügyeit intézni" → hugyozik.115

XH gyökök, héberA héber lágy h úgy hangzik, mint a "méh" h-ja. Ezt a h-t sárgás színnel különböztetjükmeg a normál h-tól (a magyarban pl.: "halom"). Azért helyeztük ekét gyököt egy táblázatba, mert a magyarban csak h bető van.A héber XH gyök származékai torokhangot nem tartalmaznak.XH gyökszó a héberben nem maradt fenn, csak bıvítményei vannak.A héber XH ısgyök: ah = ojjaj! ah = ápoló, barát, testvér. ahu = rét, nádas,ihá = egyesít, óah = bagoly, Elvont értelem: segítség a bajban.A hx- a héberben eredetileg határozott névelı és kérdıszó volt. A mai nyelvhasználatban,ezen kívül, még a nyomatékos, szenvedı, mőveltetı és visszahatómúlt idejő igék globális elıljárója lett.Az -xh melléknévi igenév képzı az -xk és -xg -hez hasonlóan gyakorítás, általánossáválás értelmet ad az alapszónak – pl.: asú-ah = jegenyefenyı (suhogós).A héber XH gyökök kétszótagúvá válásaA héber XH gyökcsoport nem vesz fel b, c, p/f, g, k, m, n hangot.xh xh xhv xhv xhd xhd xhh xhj xhl xhlxhr xhs xhsz xht xhzXH, héber táblázatah = ojjaj! alef XH óah, ohim = bagoly /uhu/ alef-hetah, ahim = ápoló, barát, testvér, kandalló alef-hetXHehá = testvérem! barátom alef-het-alef XHXahu = rét, nádas alef-het ihá = egyesít, összevarr alef-het XHaháv, ahúv = szeretı, szeretett alef-hé ohev=szeret alef XHVaháv, ahavim = szeretkezés alef-héahavá = szeretet, szerelem alef-héahavhev = szerelmeskedik /hév/ alef-héahavá = testvériség alef-vavXHVah'vá = vélemény nyilvánítás alef-vavahad = kedvelte, rokonszenvezett vele alef-héahud / ahadá = rokonszenves / szimpátia alef-héohed = kedvel, rokonszenvez al-héXHD116

ahid = egységes ehad, had, ahat, hat = egy, egyetlen, elsı, valaki alef XHDahadim = egyesek, néhány alefahdut / ahidut = egység / egyöntetőség alefihed, ihud = egyesít, egyesülés alefaháh = ó jaj! alef-2 hé XHHahján, -it = unokaöccs, -húg alef ihuj = varrat, összevarrás alef XHJahál = sátrat ver, sátorozik alef-hé ohel=sátor alef XHLahlamá = ametiszt alef ihul = jókívánság alef XHLahár = az-, után, mögött, késik alef iher = el-, késik oher = késik alef XHRaher = más, -ik éhár = el-, késik ihur = késés, késedelem alefaharé, ahoré = mögé, -ött, után, hátsó alefahor / ahóra = hátsó rész / hátrafelé alefahrajut = felelısség alefahoráim = ülep alefaharón = utolsó, utóbbi alefaharit / ahoranit = vég, maradék / hátrafelé alefaheret = más, másként, különben alefahsadrapán = satrapa strapa, alefahast'ran /satrafa/ = ó-perzsa futár alefStrasse = utca /német/ahszaná = elraktározás alef-szam ihszen = elraktároz alef-szamech XHSzahat = egy, egyetlen, elsı, valaki /nınem/ alefahat, ahadot = egy, -szer, egyetlen, elsı, valaki alefahot = nıvér, apáca, ápolónı alefaház = megfog, elfog alefahúz = százalék, megfogott alefahizá = támpont, tartás, megfogás alefahuzá = birtok alefohez = megfog, elfog alefXHTXHZAz ahlamá = ametiszt és a hahlamá = felgyógyulás nagyon hasonló hangzásúk.(Valószínőleg emiatt lett az ametiszt a misztikus gyógyászat "orvossága".)117

XH gyök, magyarA magyar XH ısgyök: ah! ahá! eh! éh(ség), oh!, uhu. Elvont értelem: óhaj.A magyar határozott névelı a héber ha- elırag h hangot vesztett társa – miközbena magyar ha feltételes kötıszóvá vált. A magyarban az -xh nem vált képzıvé.Az XH gyök kétszótagúvá válásaA héber XH gyökcsoport nem vesz fel b, c, p/f, g, k, m, n hangot.A magyar XH gyök csak j, l, s, t, z mássalhangzót vesz fel.xh xh xh xhv xhv xhd xhd xhh xhj xhj xhl xhl xhlxhr xhs xhs xhsz xht xht xhz xhzXH, összehasonlító táblázatah, ahá = ajjaj ha = de, hiszen aháh = ojjaj!ah! aha! eh! oh!hás=érez, ochel=étel iká, ibá=van /ar/éh /kopp/ ich bin=én vagyok uhuóah = uhuahál=sátorozott ohel = sátorozikheá = hej!ihaj!ihul=jókívánságóhaj, óhajtahol /ott/ ehol /itt/ ihol /itt/agát = achátachátohed = kedveláhítméhos=fájás, hás=érezéhes /has/ éhez/ik/ihul=jókívánságihat egészségére!XJ gyök, héberAz XJ ısgyök az ıs igeszerőek képzıje. Két utódja az -xl és -xr igeképzı.Hogy valóban az -xj volt a legısibb, arra a kisgyerekek beszédébıl lehet következtetni,akik az l és r helyett (úgy tudjuk), a világ minden táján j-t mondanak.A j tehát genetikusan kódolt hang – míg az l, r kiejtését már tanulni kell.A héber XJ gyök: aja = ragadozó madár, aje? = hol van? oj, ója = ajjaj!118

A héber -xj melléknév képzı a J/IX gyök értelmének felel meg (jáa = illeti,jae = szép, illı), tehát milyenséget fejez ki. A héber j/i a magyar -i melléknévképzınek felel meg. Pl.: taluj = függı, dahuj = kifakult, tel-avivi = tel-avivi.Megjegyezzük, hogy az l-re végzıdı magyar igék melléknév képzıjét -li helyettly-nal is jelölték s ezek helyesírása így rögzült. Pl.: mél-i → mély. Az ly-t(enyhén érezhetı kiejtésbeli eltéréssel) ma j -nek ejtjük.A héber XJ gyök kétszótagúvá válásaA héber XJ gyök nem vesz fel c, g, h, j, k, s, sz, z hangot II. szótagként.xj xjv xjd xjf xjch xjl xjm xjn xjn xjr xjr xjt xjtXJ, héber táblázataje? = hol van? alef oj, ója = jaj, ajjaj! alef XJaja = ragadozó madár alefajáv = győlölte, ellenségeskedett alefojev = gyülöl, ellenségeskedik alefalef é/j/vá = győlölet ijed = párologtat alef XJVé/i/d = pogány ünnep, szerencsétlenség alef XJDajef = el-, fáradt é/j/fa = sötétség ijef = el-, ki-, fáraszt ájin XJFajefut = fáradtság ájiné/j/fó = hol? alef, tehát 2 alefijuf = kifárasztás ájinXJFajéch? = hol vagy? alef ijuch = minısítés alef XJChl'é/j/l = a fentemlített ájiná/j/il = kos alef ejál = erı, bátorság alef XJLajál / ajalá = kos, szarvas / szarvas /nn/ alefajom, ajumá = rémes alef ijem, ijum = fenyeget, -és alef XJMéjmá / éjmatán = rémület, félelem / erıszakos alefájin, enáim = oltó-, szem, forrás /aje = hol van?/ ájinaján = ellenségeskedett, ellenszenvet érzett ájinXJNájin /ilyen-olyan/ ojen = ellenségeskedik, ellenszenvet érezajen = egyensúlyozott, elmélyedt, megfontolta, betekintett /könyv/ ájinájin ijen = egyensúlyozás, elmélkedés, betekintés, megfontolás119

ájin, ájnin = ájin /betüjel/ ájin ijuni = elméleti ájin /ujján/ uján = kiegyensúlyozottájin, é/j/n = nem, nincs, -talan /aje = hol van?/ alefajará = kisváros ájinájit = saskeselyő ájinalef é/j/ropi = európai ijár = április-május /nyilazó/ alefalef é/j/tán = szilárd ijet = betőz alefXJ gyök, magyarXJNXJRXJRA magyar XJ ısgyök, de a héber gyököt továbbfejlesztve már az ember szemszögébıllátja a képet: a ragadozó megjelenésekor felhangzó jajgatáson kívüla sikeres vadászattal kapcsolatos fogalmakat – éj, íj, új – is megnevezi. Aprimer értelem ezúttal a héberben maradt fenn.Az XLy gyök szavait, mivel az ly eredetileg li / lj volt, általában nem itt, hanemaz XL gyöknél tárgyaljuk.Az "új" és az "ujj" szavak értelmi kapcsolatban van. Ha a ragadozó új prédátkaparint meg, azt ujjai segítségével teszi. A ujj tehát egy ısige: "újaj".A magyar -xj és a -jx képzık eredetileg az ıs igeszerőeket állították elı. Pl.:tej → te-ej(end): a te ennivalód – héj → hó-j: betakar – tolvaj → tólu-oj.Az XJ gyök kétszótagúvá válásaA héber XJ gyök c, g, h, j, s, sz hangot, a magyar gyök b, c, g, h, m, s, sz hangotnem vesz fel II. szótagként. A különbség: a magyarban a jf és jm is hiányzik.XJTXJTxj xj xly xjv xlyv xjd xjd xjf xjj xjch xjkxjl xjl xly xjm xjn xjn xjn xjr xjr xjr xjt xjt xjtXJ, összehasonlító táblázatój! = ajjaj! oj! = jaj! aja = ragadozó madáraj! ej! íj /a május: 'íjas' hónap/é/j/fa = sötétség, é/j/fó = hol? oja! = ojjaj ajál=kos, szarvaséj ój! új /zsákmány/ijed=párologtatojev = ellenségijed /elpárolog/ ölyv /oliú = ölı/ li→ j120

aja=ragad. madár é/j/fá = sötétség, é/j/fó = hol van?uján = kiegysúlyozottaja-k, Ajka éjjel ujj /az ujjain/ajál=kos szarvasjonek = szopikájul /elejtett vad/ájin = forrásejend /ennivaló/ijen = betekintés, megfontolásajánl, ajándék ilyen olyanojev = ellenségeskedikijesztajen=betekintett ijet = betőz ájit = keselyőajtó /ki/ejt ojt /beleszúr/ajál = kos, szarvasajzó /íjat/ijár = ápr-máj havaíjaz /minden nı/Ijed = elpárolog. A gondolati kép közös: aki megijed, az elpárolog onnan.Ajak – a ragadozó 'ajakkal' fogja meg a prédát.Uján = ki van egyensúlyozva. Sok majom jár két lábon, de az ujjaira támaszkodik.XK/Ch gyök, héberA héberben kétféle k bető van: a "régi" és a változó, a k/ch.Ez utóbbit, megkülönböztetésül, lilával jelöljük.A héber XK gyök (kemény a + régi k): aká = elnyomás, uká = gödör.Az XKX gyök (kemény a + régi k + lágy a): aká = baj (arám szó).Az XK gyök (lágy a + régi k): akó = zerge.Egy XK gyökszó is van: akó = Akkó városa (nevét nyilván a zergékrıl kapta).Az XK/Ch: ách = de, csak, bizony, éch, -á = hogyan? – ezek a csodálkozás,nemtetszés indulatszavai.A héber kx- általánosan használt viszonyító elıljáró. Jelentése: olyan, mint,körülbelül, -kor, -ként (hasonlóképpen).Az -xk utórag (régi k) hatása: az alapszó jelentése ismétlıdı, sok van belıle,vagy folyamatos. Pl.: ar-ak = megfutamodó, ar-ik = szökevény, ór-ek = (vér) ér.A magyar többesszám jelének eredeti értelmét tehát a héber nyelv ırzi.Ezúttal idesoroljuk az o/u/v-vel bıvített XK/Ch és XK gyökszavakat is:XK/ChV: akáv, ikúv, ukáv. Közös elvont értemük: akadályozás.121

XKV: akáv, ekev, ikev, okev, ukáv. Az ısi értelem: amire az ölyv és egy nyomokatkövetı ember képes. Mai jelentések: ölyv, lábnyom, nyomoz, figyeli, kíséri,követi, következtet, KÖBRE EMEL! A köbözés a lábnyomok vizsgálatábólered. Nézzük csak: ha egy kétlábú haladt mielıttünk, annak 1 lépéstávolságát 4lábnyom, kettıt 6 nyom, hármat 8 lábnyom jelent. 2 3 = 8. Négylábúnál viszont a8 lábnyom csak egy lépéstávolság, de itt hozzá kell adni az állat testhosszát.A nyomolvasás és annak kiértékelése az elıember ösztönös képessége volt.A nyomokból másodpercek alatt felfogta az elıtte elhaladó távolságát, sebességét,az eltelt idıt, de még a saját, óvatos távolságtartásának mértékét is. Valószínőlegez a titka a ma élı fejszámoló mővészeknek, köztük az autisztikus fejszámolóknakis. Akiknek, mivel nem is kerülnek be az oktatási rendszerbe, nemrontják le (a lassú, papíron való számolással) a velük született képességüket.A majom kétkezes – s a fejszámoló elıember is még az lehetett. Az emberta kézifegyverek kezelése (és készítése) tette jobb- és balkezessé. Ezzel azonbanmentális hátrányt szenvedett: leromlott a két agyfél kiváló együttmőködése.Az XK/Ch gyök kétszótagúvá válása a héberbenAz XK/Ch/ gyökcsoport csak elıdjét, a h -t és utódját, a g hangot nem veszi fel.xk/ch xk/ch xk xk xk/chv xkv xkc xkd xkd xk/chf xkf xkjxk/chl xk/chl xkl xkl xk/chm xk/chm xkm xk/chn xk/chn xknxk/chr xk/chr xkr xk/chs xk/chs xk/chsz xk/chsz xk/cht xk/chz xk/chzXK, héber táblázataká = el-, nyomás /akad/ ájin-kuf heik /uk/=nyom, nyomasztó áj-kuf uká=gödör XKaká = baj /arám/ ájin-kuf-alef XKXakó = Akkó ájin-kaf XKakó = zerge alef-kuf XKách = de, csak, bizony alef-chaf iká = van /arám/ alef-kaf-alef XK/Chéch, -á = hogyan? alef-chafakáv = ölyv, nyomon követtte, becsapta, figyelemmel kísérte ájin-kufakev = sarok, láb-, nyom ájin-kufakóv, akubá = görbe, nyomokkal teli ájin-kufXKVájin-kuf okev = nyomon követ, becsap, figyelemmel kísérikúv = nyomozás, figyelemmel kísérés, köbözésáj-kuf ukáv=követett, köbre emelt122

ekev = mert, mivel, -ért, következtében ájin-kufakív, akevi, ikvi, ikviut = következetes, -ség ájin-kufXKVakáv=feltart, -tartóztat, meg-, akadályoz, -gátol áj-kaf ukáv = meggátolt, feltartóztatottikúv = akadály, -ozás, késedelem, feltartóztatás, visszatartás ájin-kafakavá = akadály, gátlás ájin-kafXK/ChVachbár, -ón = egér, egérke ájinachbará / achbaros = egér / patkány /arám/ ájin-alefakavis = pók /akadós/ ájin-kafakác = akác, megcsípte, -szúrta, csipkelıdött, megmarta ájin-kufXKCXKV ájin-kuf okec = megcsíp, -szúr, -mar, csipkelıdik, fullánk, hegye, él, kocsányakicá=csípés, szúrás, marás áj-kuf XKC ájin-kuf ukca = csattanó /vicc/ikcec = szurkál, csíp /szúnyog/ ájin-kufikcuc = csípés, viszketés ájin-kufikcen = csíp, szurkál ájin-kufájin-kuf okcani = csípıs, csipkelıdı, szúrós /csalán, megjegyzés/akad = megkötözte /áldozatot/ ájin-kuf XKD oked = megkötöz áj-kufakedá = megkötözés, feláldozás /életet/ ájin-kufakod = fehérbokás ájin-kufekdáh = revolver alef-kufXKDakdamut = bevezetés alef-kufachaf = kényszerítette alef ukáf = nyereg ochef = rákényszerít alefechef = súly, nyomás alef ikef, ikuf = fel-, nyergel, -és al-kaf XK/ChFalef échachá = hogyan? ichpát l'... = törıdik vele alefakaf = meg-, kikerülte, kitért ájin-kuf XKF okef=meg-, kikerül, kitér ájin-kufakif = közvetett, kerülı ájin-kuf ikuf = meg-, kikerülés, kitérés ájin-kufXKJakách = elnyomás alef-kafokíja = súlyegység /régi/ alef-kufXK/Ch-Chachál = meg-, ette, felemésztette alef XK/ChL óchel = étkezés, étel, eszik alef123

achilá / achlán = evés / falánk alefichlesz, ichlusz = benépesít, -és alef-szamechochluszijá = lakosság alef-szamechaklim = klíma, éghajlat /kellem?/ iklem = akklimatizál alef-kuf XKLiklum = meghonosodás, akklimatizálódás alef-kufichul = emésztés ájinXK/ChLikel, ukál = meg-, elemészt, -ett ájin-kafXKLikel = görbelábú, elferdít, lefoglal ájin-kufikul = forduló, kanyar, elferdítés, foglalás /tartozás/akalkal = görbe, girbe-gurba ájin-2 kuf ájin-kuf ukál = elferdített, lefoglalt /zárolt/akaltón = kígyóvonal, labirintus ájin-kufakám = elgörbítette, elferdítette, fintorított ájin-kuf okem = görbeség XKMakum, ikum = elgörbítés, -ferdítés ajin-kufájin-kuf ukám = elgörbített, ferdítettakom, akumá = görbe, hajlított ikem = elgörbít, elferdít ajin-kufakmán = csavaros esző alef-kufakmanut = ferdeség /viselkedés, nézet/ alef-kufechem, echesz = bokaperec ájinXK/ChMachom = sötét színő alefuchmanit = áfonya /sötét/ alefachen = bizony, valóban alefXK/ChNachnáj = vadnövény /kígyószisz, sötét virágú/ ájin-alefXK/ChNikonin = ikon, arc-, szentkép alef-kuf XKNokiánosz = óceán alef-kufachár = bajba kever, megzavar /kedélyt/ ájinXK/ChRájin ocher = beszennyez, megront /erkölcs/ megzavar /kedélyt/iker, ichúr = felzavar, -ás /vízet/ ájin-kafachur, achruchi = borús, zavaros /enyhén/ ájinakár = meddı, kitépte, áthelyezte, költözött, fogat húzott ájin-kuf XKRájin-kuf oker = kitép /gyökeresen/ átköltözik, áthelyez, fogat húz, meddıakur = kitépett, kiherélt, meddı, terméketlen, hontalan ájin-kufXKR124

ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -és, kitép, -és, sterilizál, -ásakara = meddı nı ájin-kuf ájin-kuf ukár = kitépett, kiherélt, sterilizáltakarut = meddıség, magtalanság ájin-kufakráv / akrabut = skorpió / óriáspók ájin-kufeker = ivadék /biblia/ ájin-kufikár / ikará /arám + alef/ = lényeg, alapelv, gyökér / alap, lényeg ájin-kufájin-kuf ekroni, -t = elvi, elvileg ikari / ikarón = fı, lényeges / alap-, elvakeret = háziasszony ájin-kufachrazá = kihirdetés alef ikár = földmőves alef-kaf XK/ChRakus = görbe, ferde ájin-kuf XKS ikes = megátalkodott, konok, álnok, csalárd, elferdítaksán = álnok, makacs ájin-kuf iksut = konok-, makacs-, álnokság, megátalkodottságachsáv, i = most/ani/, jelenleg/i/ ájin-vavXK/ChSachszadra = aula, oszlopcsarnok alef-szamech XK/ChSzachszanja = szállás, fogadó al-szamichszen, ichszun = elszállásol, -ásechesz, echem = bokaperec ájinéchut = minıség alef-chafXK/ChTakúz = ülep ájinXK/ChZachzáv, -vá = csalóka, csalódás al ichzev = csalódást okoz alef XK/ChZachzár = kegyetlen alefichzer = kegyetlenné tesz alefXK gyök, magyarA magyar XK gyökszavak: aki, ék, eke, ok, ık, ük.Közös, elvont értelem: követi, nyomja, nyomában van. Ez tökéletes összhangbanvan a héber XK/ChV és XKV szavak értelmével.Az -ik végzıdés az ikes igéknél eleinte a cselekvés folyamatosságára utalt:esz-ik. Sorszámneveknél arra, hogy hányadik az, amirıl szó van.Az -xk képzı a magyarban is folyamatos érvényővé teszi az alapszó jelentését.A magyarban – a hébertıl eltérıen, nem az m a többesszám jele, hanem a k.A k ezenkívül a jelen idejő alanyi ragozású ige egyesszám 1. személyragja is:szór-ok. A tárgyas ragozásé viszont, érdekes módon, éppen az m lett: szórom.125

Az, hogy két nyelv kétféle tsz. jele a magyarban az egyesszám 1. személyőigék ragjaivá vált, szerintem egyszerően azt jelenti, hogy a kárpátnyelv a dolgokfolyamatosságát érezte "soknak". Példák: ér-ik (hosszú ideig), örök(mindig megırizött), lél-ek (állandóan lélegzik). Ezt megkérdıjelezhetnéugyan a héber nınemő többesszám eltérı ragja, az -ot – az viszont a finntöbbesszám jele. S mint ahogy a magyarban, a finnben sincsenek nemek!Héber fıneveknél is van nyoma annak, hogy a többesszám eredeti jele a k:mar-ak = leves (folyton belemarkoltak), bar-ak = villám (ismétlıdı villogás).A "sokasító" -xk idıvel mindkét nyelvben gyakorító -xg raggá változott: mozog,kopog, dörög. Héber példák: szfog = spongya (szop-og), parág = mák (pereg).Az XK gyök kétszótagúvá válásaAz XK/Ch gyökcsoport II. szótagként csak elıdjét, a h-t és utódját, a g hangotnem veszi fel. A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, g, p/f, j hanggal.xk/ch xk/ch xk xk xk xk/chv xkv xkc xkc xkd xkd xkd xkh xk/chf xkf xkjxk/chl xk/chl xkk xkl xkl xkl xk/chm xk/chm xkm xkm xk/chn xk/chn xkn xknxk/chr xk/chr xkr xk/chs xk/chs xk/chsz xk/chsz xk/cht xk/chz xk/chzxkr xks xksz xkt xkzXK, összehasonlító táblázataká = az a... /ar/ akáv=akadályoz, okev=követ okev=követ, aká=az a... /ar/aki ék, eke ok, ıkaká=nyomás, okíja=súlyegység okev = követi ukáv=köbözve vanakó /hordó, 50 lit/ -ik /az, aki ...-ik – hányadik?/ ük /3 nemzedék/akác = megszúr okec=csipkelıdik ikcuc=viszketésakác /k/ekeckedik /k/ukacakavá=akadály ochef=rákényszerít, echef=súly ki = hányadékakad, akadály ekhó /visszhang/ ekhós /szekér/ okádhokek=vés, törvényhozó, akách=elnyomásakkádaz, ke- = akkor...akkor /az-kor/ekkor /ez-kor/126

akáv=feltartóztat makel=bot, haklai=földmővelı hakimá = okosakol /szélvédı/ ekél /ásóbot/ okol, okulikev=akadályozékelokev=meggátol, akó=zergeököl, öklelachom=sötét színő ikonin = ikon hakaá = hányás akmanut=ferdeakna ikon öklendezik ukmukfukoker=kitép, akár=meddı oker = kitép ukár = kitépettakar ikra ukránakár=áthelyez, elköltözik eker = ivadék oker = kitépakár... iker ökör /két herét/aksán = makacs echesz=bokadísz ikes = konok ikes=álnok, hachám=okosÁkos ékes, ékít ikes / ige/ okosachszanja=szállás/meg/akasztakdám=bevezetiukáv=köbre emeltokta- /nyolc/ichszen = elszállásol muktán=csökkentettakta iktat oktondiokev=nyomonkövet ekev = miatt uchaf=kényszerítettekéz okoz ukáz /parancs/Akó őrmérték. Eredetileg bortároló hordót jelölt. 1 akó kb. 50 liter.Akev = lábnyom: acht (ném), okta- (lat) = nyolc. A "nyúlsz" lépéshosszat is jelentett.Ekhó: visszhang. A ekhós szekér ponyvával borított nagy (zajos) utas-, vagyáruszállító szekér volt (pl. élıhalat szállított vízben).Az Akkád Birodalom és központja, Akkád városa a sumér területektıl északrahelyezkedett el. Az akkádok a Tigris és az Eufrátesz közti síkságra telepedtek le,városállamokat hoztak létre. A sumér területeket is leigázták – ezzel, i. e. 2350táján, létrejött a világtörténelem elsı ismert birodalma.Akol – korlátfákkal, sövénnyel körülzárt, négyszög alapú terület. A nagyszámúállatot tenyésztı vidékeken a külterjes állattenyésztés építménye.Iker=kitép, kiherél. A héber iker szó egyrészt az ikrára utal, amit kiszakítanak ahalból, másrészt az ivartalanításra: a hím állat két heréjét távolítják el. Mivel azembernél, nagy ritkaság a többes szülés, a magyar iker szó kettıs ikreket jelent.Okos A héber ikes = konok, álnok, csalárd, elferdít:-).127

XL gyök, héberAz XL és késıbbi, a "rossz" XR is az XJ-nek, a legısibb igeképzınek utódja.Az XL ısi gyök. Értelme: felfigyel, aminek a kiváltó oka jó és rossz dologegyaránt lehet. Az észlelt jelenség a felfigyelıre szintén kétféle hatással lehet:biztonság keresésre vagy az ártó szándék elleni tiltakozásra.Idıvel sok kétszótagú "igeszerő" rögzıdött fınévi értelemmel. Pl.: og = köröz,de eg-el = csepp – tehát a csepp eredeti értelme: kör-öl.1. A torokhangú XL gyök: al = -on, -ra, -ról, ellen, miatt, ál = magasság, ale = lap,falevél, éla = fenn, eli = bibe, ili = felsı, ilá = ok, ürügy, ol = iga, ole = nı(l),felmegy, ul = csecsemı (ül). Közös értelem: felül levı.2. A lágy magánhangzós XL gyök: al = ne! alá = fenn, áil = kos, el = -hoz, -nak,erı, Isten, élu = ezek, ílu = ha, olá = átkoz, jajveszékel.A közös értelem: erıszak erı, hat rá.3. Az XLX gyök: ilá = lefetyel. 4. Az XLX gyök: éle = de, hanem.A kétféle, az 1,2 XL gyök az összes kombinációban alkothat kétszótagút.Egyik legismertebb példa az EL-ÁL (az izraeli légitársaság neve) = fel-felé.Az XL gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XL gyök d és r -en kívül minden egyéb mássalhangzót felvesz.xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f xlp/f xlg xlh xlh xlj xlj xlk xlchxlxl xlxl xlxl xlm xlm xln xln xlr /1 új szó/ xls xls xlsz xlsz xlt xlt xlt xlzXL, héber táblázatA torokmagánhangzóval kezdıdı XL gyökal = -on, -ra, -ról, -ért, ellen, miatt, együttvéve ájin ol, ulim = iga, járom XLál = magasság éla=fenn /arám/ ili = felsı ájin XL /ül/ ul, ulim=járom, csecsemıale=falevél, lap l'élá=feljebbájin ilai = fennséges, magasrendő ájinalá = nıtt, felülmúlta, feljebb ment, felszállt /vonat/ sikerültbevándorolt /Izraelbe/ magasztalta, /pénzbe/ került ájinole=nı, felülmúl, feljebb megy, felszáll /vonat/ sikerül, bevándorol, magasztal, /pénzbe/ kerülalá = szoptatós tehén /bibl/ ájinXL ájin olá=égı áldozat, bevándorló nı /Izraelbe/ájin eli = bibe, mozsártörı ilá = ürügy, ok, indok ájinilá = lefetyel, nyeldes 2 ájin XLX128

A lágy magánhangzóval kezdıdı XL gyökáil = kos alef el = erı, Isten, -hoz, -nak alef XLalá=bunkósbot, átok, átkozta, eskü, -dött, jajgatott olá=átkoz, esküszik, jajveszékel alalá = fenn, istennı éla = istennı, pistácia fa alefal = ne! alef éle, élu = ezek alef-héalef élu = melyek? néhány ílu=melyek, ha, amennyiben aleféle = de, hanem 2 alef XLXAz XL gyökök bıvítményeialvá, -ot = levélzet /eleven/ ájin-vavXLValáv = rajta eláv = hozzá alef-vavalvani, -t = lombos ájin-vavaláv = megsért, megbánt ájin XLV olev = sértı, -és, megsért /szóval/ ájalúv = siralmas, silány, szerencsétlen, szegényes ájin XLV/Belbón, alivá = meg-, sértés ájinaliba = szerint /eleve/ alefXLBalác = ujjong, vidul ájin olec = ujjong áj XLCalicut = jókedv, vidámság ájinaluc = szorongatott alef ilec = kényszerít alef XLCaláf = beborította ájin olef=beborít ájin XLP/Filef = beborít, ájulásba kerget ájinelpón, iluf = ájulás ájinuláf=elájult, beborított, beburkoltalaf = tanulta elef = marha, ezer alef olef = tanul alef XLP/Falef = 'a' betőalef ilef, iluf = oktat, idomít, -ás, betanít, -ás ulaf = idomítottaluf = tábornok, vezér, bajnok, barát alefulpán = tanházalpit-alpit = ezrelék alef-tav ilpasz = serpenyı, nyeles edény alef-szamechalag = beszédhibás, hebeg, dadog ájin XLG oleg=hebeg, dadog ájinileg = hebegı, dadogó ájinilgut = beszédhiba, hebegés, dadogás ájin129

algom=szantálfa elgavis = kristály, meteor alef XLGélah, elohi = isten, isteni alefXLHelohim = Isten /tilos kimondani/ bíró alefalah = beszennyezte, megfertızteoleh=beszennyez, megfertız alefalúah = szennyes, fertızött alef ilúah = megfertızés, beszennyezés alef XLHalhuti = drótnélküli alef ilhet = táviratoz alefali/j/a = felmenés, -szállás /vonat/ bevándorlás /Izráel/ emelkedés /út, árak/ emeleti szoba ájinaláj l- = köteles vagyok, muszáj áj iluj = lángész, éleselméjő, emelkedettség ájin XLJaláj = rajtam ájin eláj = hozzám al alef uláj = talán, háthaal'ja = cimpa, kövér birkafarok al XLJelijáhu = Illés alelijón / elijonut = leg-, felsı, felsırendő, legfıbb / fölény ájinaluká / aleket = pióca / élısdi növényfaj /rá-elnyom/ ájin-kuf XLKéléch = túl, tovább, hozzád alef XLChalachszon = átló, ferde vonal alef-szamechelokim = Isten /torzított neve/ alef-kuf XLKÖsszetett: XL 1 -XL 2 szavakalál = levélke el-ál = felfelé, a magasba 2 ájin XLXLil'el, il'ul = lapoz, -gat, lapozgatás 2 ájinalál = gondozta, cselekedett ájin olel = gyerek, csecsemı, gondoz, cselekszikalul = elıfordulhat, képes rá /rossz/olelá = fán maradt gyümölcs ájinb'alil = nyilvánvalóan, ténylegesenalilá = rágalom, cselekmény /regény/ ájinalilijá = cselekedet, cselekmény ájolelot = szemelvények ájinalli = jaj nekem! elil=ál, bálvány ilulé = ha nem... alef XLXLelul = augusztus-szeptember alefAz XL gyökök további bıvítményeialám = vigadt ájin olem = vígad ájin XLM130

alma = leányzó, fiatalassszony ájinXLMájin elem = legény ifjú, kamaszalma, almin = világ /arám/ ájin-alef XLMX olám = világ, örökkévalóság ájinalum = rejtett, titokban tartott ilem, ulám = elrejt, -ett, eltakar, -t ájinilum = eltitkolás, titokban tartás ájinalumim = ifjúság ájinolamim = örök, örökké tartó ájinalimut, almut = erı, erıszak, fiatalság ájin olamit = örökké ájinXLMulám = azonban, terem /szoba/ alefalef elem, ilmut = némaság ilem = kévét köt, néma alefalumá = kéve /titkolt/ alef ilmale = ha /ige/ ha nem /fınév/ 2 alefneelám /alám/ = eltőnik alef alef ulám = azonban, ámdealám, alim = erıszakos alefalum = timsó /alumínium/ alefal-mavet = halhatatlanság alef-vavalmog = koráll, szantálfa alefalmán -a = özvegy alefilmen = özvegyen hagy alefalmoni = névtelen, ismeretlen alefaloni = lombos elión = felsı, legfıbb ájin XLNalón = röpirat, kis füzet /nyomtatott/ ájinalon = tölgyfa elón = tölgyfa ilán = elıfa alef XLNalunka = hordágy alefilána=Ilona alefalunkáj = szanitéc alefelonit = meddı nı alefaluntit = törölközı alefolár = zsebkés alef XLRXLRoles = cikória, katángkóró /öles/ ájalef eliséva = ErzsébetXLSalász = vidult, vígadt ájin-szamech olesz = vidul, vígad XLSzilszár = mogyoróbokor alef XLSz131

alatá = homály, sötétség ájin XLTilit = emelet, felsıbbrendőség ájin-szam XLTilaut = fenségesség, felsıbbrendőség ájinl'altár = azonnal alef ilter, iltúr = rögtönöz, -zés alef XLTiltit = lazac /felugró/ alefaláz = vígadott, örvendett, vidám ájin XLZ olez = vígad, örvend ájinalíz = vidám ájinelza, alizut = vidámság ájinElef = marha, ezer, alaf = beborította (pl. tehénlepény) → marah = szétkente.Az elefánt héber neve: pil, ahol pol, pili = ess el! A legtöbb nyelvben azonbanelef-ántnak hívják, ami a héberbıl értelmezve vagy idomítottat, vagy"ezerszerest" jelent. Ez utóbbi valószínőleg még a mammutra vonatkozott...Isten (Elohim) nevét nem szabad kiejteni, ezért eltorzítva mondják: Elokim.Elul = augusztus hónap el-ıl van, vagyis az új év elején "ül".Alim = erıszakos, alimut = fiatalság. İsi tapasztalat, hogy a fiatal erıszakos...Az elem=némaság, és a helem=sokk – nagyon hasonló szavak: ha helem → elem.Alász = vígad, örül – sz → z: aláz. Örömöt okoz, ha sikerül másokat megalázni...Il-szár = mogyoróbokor. Ilai = fenséges, tehát a "fenséges-szár" (magyar-héber szó).XL/Ly gyök, magyarA héberben nincsenek kettıs mássalhangzók. Kevés kivétellel a magyarszavakban sem "ok nélkül" duplázódnak, hanem azonos gyökpárok kapcsolódnakössze. Tehát, ha egy második XL ragad a képzıként az XL-re,akkor dupla l-eket látunk: áll, ellik, stb. Az ilyen szavakhoz csak az ısifogalmakból összeállítva találunk megfelelıt – vagyis héber egyszótagúakbólkell "összeügyeskedni" ıket. (Néhány egyéb, xl -lel kezdıdı magyarszót is csak ezzel a módszerrel sikerül rokonítani.)Megjegyezzük, hogy a héber j/i-hez hasonlóan a magyar ly is melléknév képzı.A magyar XL ısgyök: al-, ál (hamis), el-, él, ól, öl(e), öl, ül.Közös értelem: az életben maradás biztosítása.Az XL/Ly gyök kétszótagúvá válásaA héber kétszótagúakból csak az ld és lr hiányzik – a magyarból csak az lr.132

xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f xlp/f xlg xlh xlh xlj xlj xlk xlchxl xly xlv xlb xlc/cs xld xlp xlf xlg xlh xlj xlkxlxl xlxl xlxl xlm xlm xln xln xlr új szó xls xls xlsz xlsz xlt xlt xlt xlzxll xlxl xlm xl/lyn xlny xls xlsz xlt xlzXL/Ly, összehasonlító táblázatal = -on, -ra al = -ról ole=bemegy, olel=gondoz ul = csecsemıal-/lenti/ alá el, el- ól, öl/el/ ül /az anyján/alá=bunkósbot el= -hoz, -nak, elijón=legfıbb oles=katángkóró /öles/al/világ/ elé, elı öl /-fa, felölel/ilá = ürügy ole=nı/l/, el=erı, Isten olá=áldozat, 'felszáll'ál /hamis/ él/ı/ /meg/ölalá = átkoz áil=kos /szarv/ olár=zsebkésaló/mars/ él /éles/aláv = rajta ilá=ok, indok, aliba=szerint olev=megsért, hiv'jái=ölyvalvó elv /elız/ eleve ölyvhaláv = tej él=erı, b'- =benne alúv=silány, helev=faggyúalvad Elba /folyó/ olvad /hó, zsír/laván = fehér alvá = levélzet ale = lap, levélalbino, albán eleven olvasal=magas bár=fia alvani = lombosole = felülmúlAlbert Elvira /sokgyerekes/ Olivér /családfı/ vir=férfialá=bunkósbot, barad=villámalabárdhalác = leveti helic = gúnyt őzálca /ál-tesz/ élc /él-tesz/ale=lap, aluc=szorongatottolec=szorongatalacsony /alá-teszeni/olcsóéla = fenn /arám/haludá=rozsda, holed=fúrelıd /felmenı/old, oldat, oldoz133

alá=magasztal, alá=átkozale = lapáld /áld és 'áld'/oldal /lap-ol/adír = hatalmas alatá=homály, él=erı uláf = beborítottAladár éled /élet/ üledék /leülı/olá = áldozat el = erı ilai = fennséges olá = 'felküld' olec=szorongatáldoz /'felszállat'/ eledel /élet-el/ ildom/os/ öldököl /olt-ogol/ üldözaláf=beborítottuláf = beburkoltalap, alfa/'a' betőülep /alap/ál=fenn pe=száj elef=marha, ezer, uláf=idomított uláf = beborítottAlpok /hó, szél/ elefánt ülepít, ülepszikal = fent, paká = kipattanalpaka /tevefaj/ pök = köpalúah=szennyes eléch = túl, tovább oleg = dadogalag /sor/ elég Oleg, Olgaal=fent og=köröz el = együtt, og = körözeléch = továbbalig /látszik/ elegy, -ít /kever/ oláh /vlách, pásztornép/al=fent, ag=lepényalgaaláj = rajtam elijón = legfıbb elijón=legfelsıalj, alája /került/ eleje olajalúv = silányaljasal= -rá, okev=követıalakElekal= -rá, ikúv=megkerülésalkukohel = alkoholalkoholal= -rá, kál=könnyő, xm=alapalkalom134

al= -rá, kni'á=megadásalkony /lekonyul/aleket = élısdialakoskodikál= -rá, alá=emelkedik ili=felsı ál=- rá olelá=fán maradáll /lábra áll/ illı /fel-rá/ üllı /ül-le/ál-li = ne nekem! olál = csecsemı, ál-li = jaj nekem! olel=gondoz, csecsemıáll/a/ /nemet int/ ell/ik/ Ella ölelelul=augusztus ili=felsı, ole=emelkedikelıl /napforduló/ ill/an/ illa/berek/alál=levélke, elál=felfeléolelut=szemelvényekalul, alólolló /szétválaszt/al= -rá, alá=emelkedettállvány /álalvány/ állapotolel = gondozili=felsı, ileg=hebegállagilleg /lebeg/m'alim = államosíthalám = illikállam, állomásillemél=erı, alim=erıszakos el-ál=felfelé, -xn=olyat tevıélelem, élelmes /el/ illanel=erı, al!=ne! ili=felsı, ir=városellenillír /albán/alál = cselekszikili=felsı, el= -höz, osze=teszállás /foglalkozás/illesztalál = cselekvıili = felsı, el = -hözállatillatalilá = elbeszélés, rágalom ílu=azok l' = -nak, oto=ıtállít /vmit/illeti /vkit/alul=lehetséges, osze=tesziillúzió135

alma=leányzó, világ alum=rejtett almaná=özvegyasszomyalma /kerek, piros/ elme Ilmaalumá = kéve elem=legény, alim=erıszakos olám = örökösalom elem, elemében ólom /saválló/ ólmos /esı/halom = álom olem = vígadálom /halomsír?/ élmény, Eleméralum = rejtett él=erı, amid=állóképes olám=világ, -px=terjedıÁlmos* élemedett olimpiaalum=rejtett, aszá=tettealmárium, alamusziál= -ra, mosaá=segítségalamizsnahaláná=szállásolás elión=felsı ilán=élıfa, ilana=Ilonaalán /nép/ élen /van/ Ilonaalunka=hordágy él = erı, enek = ajándékalánk /tett/ élénkaluntit=törölközı elión = legfıbbole=felmegy, -xn=olyanalant elnök ülnök /ülni szokott/ál= -ról, ani=én elión = fölsı ijen = betekint uján=megfontoltalany elıny /elı-ni/ ilyen /ill-en:-/ olyan /oll-an:-/al=-rá xs=olyan el=erı, -xs=olyan oles = katángkóróalsó elsı, éles öles /hosszú/al = rá, osze = teszolesz = vígadalszik, Alaszkaolaszalatá = sötétség heled = élettartam ote = betakaralt, Altáj /hegys/ élet olt /tájnyelv: ót/al= -on, el= -hoz, itet=idızítote=felölt, tole=ráakasztalatt elıtt cérnát, nyelvet, kart karba ölt /ruhát: ıtözik/al jadé = általote=betakar, alum=rejtettáltaloltalom136

alá = átkoz olár = zsebkés ote = felöltaláz élez öltöny /ölt-öni/aláz = örvend Elza = vidámság ole = felszállAlíz Elza oltárÁl – elil = ál-, bálvány (hamis isten) – s ami hamis, az veszedelmes is. Gyerekkorombansose értettem, miért mondják a harapós kutyára, hogy "hamis",pedig valóban harap:-).Öl(fa). Az öl, mint hosszmérték, kb. 2 méter.Ul = járom, iga – a szarvasmarha igába fogására használt, fából készült eszköz.Alá = bunkósbot, eskü, átok. Mindkét nyelv ugyanazt a szót használja az áldásraés átkozásra (káromkodásra).Albán, albínó Ha-laván = a fehér. Elbón, alivá = meg-, sértés. Wikipedia: "Azalbánok a Balkán-félsziget délnyugati részén élnek. Régi magyar elnevezéseik:orbonász, arnauta, arnót, szkipetár. A történeti Magyarországon élt albánzárvány neve: kelemencek."Az albánok fehérebbek voltak, mint a délvidék egyéb népei, s emiatt sértegettékvolna ıket? (elbon = sértés). Az albánok fej és orrformája a portugálokhoz és abaszk-okhoz hasonló, akiket, Európa ısnépét, valóban az albánokkal rokonítják.Az alabárd szekerceszerő, régi gyalogos vágó-ütı-döfı fegyver, ami a lándzsa ésa bárd elınyeit egyesítve jött létre a 14. században.Halad → holed = túr, fúr. Vesd ösze: hulda = patkány.Az ülep szó -ep képzıje a héber pe = nyilás (száj) szóból vált mindkét nyelvbenraggá. Jelentése: fújó, ráterjedı.Az alpakát az inkák háziasították a fínom gyapjáért. Nevét arról kapta hogy,mint a általában tevefélék, köpköd (pök).Pil = elefánt, pol = essél el! Miért pusztult ki a mammut? Nemcsak vadászták,hanem – a mezıgazdasági termelés elterjedésekor – valószínőleg irtották is. Aprérik felgyújtásával egész csordák pusztultak el egyszerre a tőzben.Alig Al = fent, hige = köröz. Ami magasan köröz, az alig látszik már.Alumá = kéve, vagyis szalma. Almán = özvegy. De a szalmaözvegy nem sokáigmarad egyedül, hanem alám = vigad – elem = legény lehet megint.Alma Az "alma", "elem": az élményszerzı személy (legény, fiatalasszony). Akerek, piros és fényes alma: "töklétes". Ha egy férfi elcsábított egy lányt –137

akkor, magyar mondás szerint: "beleharapott az almába". A citromot, narancsotis nevezték almának s a magyar címerek országalmáját: aranyalmának. Atörökök Budát hívták "piros almának". Az alma a tiltott tudás vagy a szerelemjelképe volt – a germán istenek a halhatatlanságukat köszönhették neki.Álmos A Wikipedia szerint: "Árpád fejedelem apjának neve, Álmos, török eredetőszó, jelentése: megvett, megvásárolt. A legenda szerint anyja, Emese álmotlátott s emiatt nevezte így a fiát. A név álom szóból való származása azonbanvitatott." (A szó nem török eredető s a jelentése valószímőleg: "rejtett". Figyelemreméltó további megjegyezést olvashatunk az Árpád névrıl e könyv 144. oldalán).Ólom. Hajlékony, korróziv fém, sejtméreg. Olyan puha, hogy írni is lehet vele– kezdetben ólomból készítették az "irón"-t. Ólomból készültek vízvezetékek,evıeszközök – s mind mérgezıek voltak. Az ólom-acetátot az ókortól a középkorighasználták édesítıszernek, ami szintén mérgezéseket, köszvényt, okozott.Az alán nép a jászokkal azonos. I. e. párszáz évvel a Volgától Közép- és Dél-Európán át egészen Afrikáig jutottak el.XM gyök, héberA héber XM gyökök közös értelme: anya, nép, elvont értelem: tömeg, alap.Az XM ısgyök ám = nép, néptömeg, im = -val, -vel.Az XM gyök: ám = nép, amá = rabnı, alkar, középsı ujj, hímtag,em, ima = anya, alap, im = ha, vagy, umá = nemzet.Az -xm képzı értelme: mőködı – az alapszó jelentését általános érvényővé,intézményess" teszi. Ragként az -xm a hímnemő többesszám jele.Az m- a legfontosabb elöljáró a héberben: a nyomatékos, müveltetı és visszahatójelen idejő igék közös prefixuma. A magyarban a meg-, de több más igekötıis megfelel neki. Erre azonban ne alapozzunk, mert a héber elıljárókfunkciója más, mint az igekötıké – nem lehet pontosan megfeleltetni ıket.Az XM gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XM gyök nem vesz fel v, p/f, j hangot.xm xm xmb xmc xmcx xmcx xmc xmd xmd xmfmg /1 szó/ xmh xmk xml xml xmm xmxm xmmxmn xmn xmr xmr xms xmsz xmsz xmt xmt138

XM, héber táblázatám = nép, néptömeg ájin im = -val, -vel, egyidejőleg ájin XMám = nép alef XM ima = anya /arám/ 2 alef umá = nemzetXM alef em, imot, imahot = anya, anyaméh, alap om, umim = nemzet, csavaranyaamá = rab-, szolganı, alkar, rıf, öl, középsı ujj, hímtag alefima = nyomdai matrica alefim = ha, vagy alefambár = magtár, hombár alef imbár=zápor /lat/ XMBambát, ambátja = fürdıkád, fürdıszoba alefXMC imec = le, behúny /szemet/ ájin umác = lehúnytamác, amic = erıs, bátor, - lett imec = megerısít, bátorít, örökbe fogad alef XMCamcaá = találmány /alap-tesz/ 2 alefómec = bátorság alefamuc, amoc = hamuszürke alefal-hé umcá = marhasült, hússzeletemcá = közép /mély-tesz/ alef-ájin XMCXalef-ájin emcai / emcaim = középsı, közvetett, eszköz / anyagi lehetıségamád = fel-, meg-, fenn-, áll, -marad, szándékozik omed = áll, állóhely, emelvény ájamidá = meg-, állás, állóhely, maga-, tartás, tartósság ájinXMDamid = ellenállóképes ájinamád b' = kibírja ájinimdi = velem ájamdá / emdá = állás /foglalkozás/ álláspont /pozició, fedezék/ ájinamúd = oszlop, emelvény, oldal /könyv/ ájinamuda = hasáb /újság/ ájin imed = tördel /nyomda/ ájin umád = tördeltamád = becsül, felértékel /alap-ád/ alefomed, omdán = becslés alefamid = jómódú /megállapodott/ alXMDamodáj = búvár 2 alefamfiteatrón = körszínház alefamgus = mágus alefam-chá = köznép /ragozott/ ájinXMGimahi, imahut, imahot = anyai, -ság, anyák alef139

amak=mélyült, mélyre hatolt áj-kuf imek = kimélyít ómek=mélység, mélyre hatol áj-kufamok = mély, mélységes ájin-kuf XMK /arám/ ájin-kuf-alef umká = mélységemek = völgy, alföld, róna /mély-ek/ ájinamkán, -ut = elmélyedés, mély elme ájin-kufamkut = mélyértelmőség ájin-kufamál = dolgozik, fáradozik, fáradság, munka, kínlódás /emel/ ájin XMLamel = szorgos, dolgozó, munkás imel=tornáztat omel = dolgozik /omlik!/ ájinamil = ügynök, közvetítı ájinamalá = jutalék /amit 'felemel'/ ájinamlán = dolgos, szorgos, testnevelı ájinamilán = keményítı ájin imlen=keményít ájin umlán = keményítettXML alef é'mál = zománc imlel=boldogtalanná tesz al umlál=szerencsétlenamám = elsötétít, letompít, kialszik, pislákol ájin omem = kialszik ájin XMMájin /éjjel/ é'mim = félelem imem, im'em = homályosít, -ott elsötétít, -ett ájinamum = tompa, homályos /hang/ ájin umám, um'ám = elhomályosított, elsötétítettamami = népi, -es -szerő, nem zsidó im'um = elhomályosodás, -ítás, -ködösödés, -ítés 2 ájamamiut = népszerőség ájin XMN imum = kaptafa, próbababa alef XMMamoni = ammonita /bibliai népszövetség/ ájinXMNamán = nevel, dajkál alef imen = gyakorlatoztat alef XMNemún = hőség, bizalom alef omen=hit, dajka, nevelı, bizalomamaná=szerzıdés, szövetség alef imún = gyakorlat, -ozás alefemuná = hit, hőség alefomán, it = mővész, mester, -séghitamen /amán/ = beigazolódik alal umán, -ut = iparos, mester, -ségámen = úgy legyen alefomnám = habár alefamnón / amnún = halfajta / árvácska alefamir = kéve /maroknyi/ ájin XMR imer = kévét köt ómer = kéve, őrmérték /4 liter/ ájinamirá = kévekötés ájinimur = kévekötés, elnyomás, kizsákmányolás ájinamrá = Mózes atyja ájin140

amír = falomb emori = kánaáni ıslakó nép alef XMRamraá = felszállás 2 alefamár = el-, mondta, szándékozta alefomer = mond, mondás, szó alefamirá = mondás alefimrá = mondás, beszéd, ruha-, szegély alefamarkál = gondnok, gazdasági igazgató alef-kafemes = tegnap este /merül-ıs/ alefXMSamász, amász = felrak, megterhel áj-szam omesz = teher, -bíró képesség, megterhelésamusz = meg-, rakott, -terhelt ájin-szamech XMSzamiszá = megterhelés, felrakás ájin-szamechamit = fele-, barát ájin imet = egybevet XMT ájin umát = egybevetettájin imut = egybevetésémat, ématáj = mikor? alefáj l'umát = képest, ezzel szembenXMTamitá = sarkigazság alefimut = igazolás, bizonyítás alefamiti, amitut = igazi, valódi, -ság alefamtáhat = zsák, tarisznya alefamtalá = ürügy, kifogás alefemet = igaz, igazság /mély-et/ alefém'tán = erıszakos alefAma = középsı ujj. Az ókori görögöknél és rómaiaknál elterjedt káromkodásiforma volt a feltartott középsı ujj – az egyik legdurvább sértésnek számított.Imec = le-, behúny (szemet) – már az emlısöknél is bátorítást, barátságot jelent.XM gyök, magyarItt jegyezzük meg, hogy az m és az n esetenként felcserélıdik s ezt a lehetıségeta szavak összehasonlításakor figyelembe vesszük.A magyar XM gyökszavak: ám, ama, ami, eme, íme − mind mutató névmás.Ez érthetı, ha arra gondolunk, hogy a héber XM gyök értelme: anya és nép,ami mindennek az alapja.A fordított, MX magyar gyökszavak: mi? mi (mink) → a héber ma = mi, ami.A magyar -xm névszók esetén birtokos rag: ház-am, kics-im – igéknél a határozott(tárgyas) ragozás 1. szám 1. személyragja: pl. esz-em, végz-em.141

Az XM gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XM gyök nem vesz fel v, p/f, j hangot.A magyar gyök nem képez II. szótagot v, c, d, p/f, g, h, j, k, sz hanggal.xm xm xm xmb xmb xmc xmcx xmcx xmc xmd xmd xmf mg /1 szó/ xmgxmh xmk xml xml xml xmly xmm xmxm xmm xmmxmn xmn xmn xmr xmr xmr xms xms xmsz xmsz xmt xmt xmt xmzXM, összehasonlító táblázatma se... = az a em = anya ima=anya, é'má=rémületama Emı, emu ima /jaj, anyám!/ulám=ám, ma=ami hine = íme om=nemzet, ima=anya /arám/ám, ami eme íme óma /ómama/b'rám = ámbárám-bár /bár-ám/em = anya, ambár = hombárinbál=harangnyelv/h/imbálambár=hombárember imber=zápor, lat /h/ombár umbra=alvilág latám=nép, bore=teremt, ubár=embrióAmbrus, ámbrás /cet/ embriómagíja = megérkezikamígem=anya, amál=fáradozikemlı, emlet /szoptat/ómek=mélyre hatolomega /az utolsó/omel = dolgozikomlik, ömlik /emlet/ul-ám=ámbár... omel=dolgozik im = ha, amel=szorgos, maala=erényámul emel ímel, Imola /új név/ma-se... = amelyamelyilit=emelet, maale=felemelemelet, emelkediké'mál=zománc, amil=közvetítıemál, Emilmaale = felemelemlék, említ, émelyegamel = szorgosömleng142

umlál=szerencsétlenség im=ha, amel=szorgosamulettímmel-ámmal /ha-val, hanem-mel/em = anya, amá = szolgáló im=ha, kvár=márhimhem=hümmögEmma /szoptat/ immár /h/ümmögámen=úgy legyen! im=egyidejő, oná=idıszak omen = bizalomámen imént /jó/ ómenamír = falombimer=kévét köt, imrá=mondásAmúr /zúgó/Imreamraá=felszállás hemir=felcseréltÁmor emóri /nép/em=anya, emes=tegnap/i/ /elıd/emse, Emeseamtalá = ürügyámítotet = jelezam-ott /v.mi ott/ma zot = mi az?am-azma ze = mi ez?em-ezim=egyidejőleg, mat'e=megtévesztimitál /mímel/im=egyidejőleg, otet=jelezim-itt /íme itt/Ima = anya, é'má = rémület. A fohászkodás: "jaj, anyám!" is a közös múlt emléke.Az embert anya teremti. Az ember szó azonban "számbavételt" is jelent("emberszámba vesz"), amit pl. a hónapok latin neveiben látunk. Szeptember(7. a sorban), nov-ember (9.), dec-ember (10.). De miért nem a 9.-12.hónapok ezek, mint manapság? Mert régen az év nem januárban kezdıdött(sıt nem is ısszel, mint a zsidó év), hanem március táján. S e hónapok nevea latin hombre = ember szóból ered. És a latin nyelv honnan számazik?(Varga Csaba és a szerzı szerint – etruszkon keresztül – az ısmagyar nyelvbıl.)Amel = szorgos, munkás. Ha mégsem szorgos, akkor csak ímmel-ámmal dolgozik– vagyis mímeli a munkát.Emlet – ma is használt tájszó: szoptat. Amulett: védı fétistárgy.Amúr – folyó, leopárd-, és halfaj neve.Emóri = kánaáni ısnép. Az amorita, emoreus (sumérul mardu) ókori sémi népvolt. Észak-Szíriában és Észak-Mezopotámiában alapítottak városállamokat,143

Sumer és Akkád területére is beszivárogtak. Belılük lett az Óbabiloni Birodalom(Hammurapi). A mardu sumér jelentése "nyugat" (? – héberül mored =fellázad, maaráv = nyugat).Emese A héber emes = tegnap. A tegnap mélyebb értelme: az elıdje.XN gyök, héberAz XN gyök: ani, ánu = én, mi, éni, aná = hová? on = erı, gyász, vagyon,oni = hajóraj, one = gyászol, iná = okoz, becsap, uná = történt, tüdılebeny.Az XNX gyök: aná = kérem, onaá = becsapás.Az X'N gyök: éni, éno = én nem, ı nem.A héber X'N gyök: á/j/in = szem (lát).Az XN ısgyök: ani = szegény, iná = sanyargat, kínoz, on = bőn,one = válaszol, megalázkodik, szenved.Elvont értelem: látja – vagyis éntudat erıszakos környezetben. Az éntudat azn hang használatával egyidıben jelent meg. Forrása a látás és... szenvedés.A héber -xn képzı funkciójában is azonos a magyarral: intézményesíti azt, amitaz alapszó jelent. Az -xni képzı hatása ugyanez, de mivel melléknév képzıt istartalmaz, az alapszó jelzıi értelmet kap általa.Az XN gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XN gyök nem vesz fel l, m, r, z hangot.x'n xn xnx xn xnv xnv/b xnc xnd xnd xnf xnp/f xng xng xnhxnj xnj xnch xnk xnk xnn xnn xns xns xnsz xnt xntXN, héber táblázatX'N ájin-jud á/j/in, enáim = szem, -ek /betü is/ on = bőn ájin XNájin-jud-alef éná = szemmelverés /arám/oná = idıszak, idény ájinaná=válaszolt, tanúskodott, meghallgatta, -alázkodott, szenvedett ájinájin one = válaszol, tanúskodik, meghallgat, megalázkodik, szenvediná=meg-, kínoz, sanyargat, megerıszakol /nıt/ ájináj uná=megkínzott, sanyargatottani = szegény heeni/ani/=elszegényedik ájin oni=szegénység, sanyarúság ájinani, anochi / ánu, anáhnu = én / mi alef XN144

éni, enéni / éno, éna /hn, nn/ = én nem / ı nem al-jud X'Nán, aná=hová? é'n = nincs, nem, -talan alef oni = flotta, hajóraj alefaná = gyászoltalef on / one = erı, gyász, vagyon / gyászoliná = kezére juttat, okoz, becsap alefalef /ünı/ uná = történik, tüdı-, lebernyeganá = kéretik, kérem 2 alef XNXonaá = csalás, becsapás 2 alefanáv = szerény, alázatos ember hitanev /anáv/ = szerénykedik ájin-vav XNVanivut / anvatán = szerénység / szerény, alázatos ájin-vavanáv = hurkol, megköt nyakkendı áj /öv-en/ onev = megköt, hurkol, szegény, alázatosanivá = hurok, hurkolás, nyakkendı, összeköttetés ájinXNVanavá = bogyó énáv = szılıszem /áv-en: vaskos-en/ ájinanavim = szılı ájininbál = harangnyelv ájinanber = borostyánkı ájinanic = tekercs, gombolyag alefXNCanád=feltőz, -csatol, megköt ájin XND oned = feltőz, felcsatol ájinanud=feltőzött, felrakott, -csatolt inud = feltőzött, felrakott, rácsatolt ájinanidá=feltőzés, felkapcsolás ájinundo=visszateszandarta = emberszobor alef-tetXNDandroginusz = kétnemő alef-szamandralamúszia = zőrzavar, csapás alef-szamechanáf = ág ájin enef, heenif /anáf/ = ágazat, elágazik ájin XNFanef = ágas, elágazó ájinanaf = haragudott alefonef = haragszik alef XNP/Fanafá=gém alefinpuf, inpef = orrhang, orrhangon beszél alefanpilá = posztócipı alefanofelesz = maláriaszúnyog alefanpin = ábrázat /arám/ alefanog=gyengéd, fínom, kényeztet /én-og/ ájin XNGóneg = élvezet, gyönyör ájin145

anug = szórakozás, élvezet, -tet ineg = gyönyörködtet, kifinomít, kényeztet ájinengel = angyal inug=élvezet, szórakozás unág = kényeztetett ájinangariá=adó /munkával fizetett/ alef XNGanahá = sóhaj, nyögés alef XNHanahnu = mi neenah /anah/ = nyög, sóhajt alefanijá = sírás, gyász alef onijá=hajó alef XNJanijut = szegénység ájin inuj = kín, kínzás, sanyargatás áj XNJinjen = érdekel, érdeklıdést kelt ájinájin /ájin =szem/ unján = felkeltette az érdeklıdéstájin inján / injani = ügy, érdek, érdeklıdés / tárgyilagosénchá = te nem alef-jud XNChanochi, -i, anochiut = én, önzı, önzés alefanach = mérıón, függıleges alef inech = forraszt, mérıónnal mér alefanech / anachi=ónix / merıleges /egyenes csíkok/ alanak = nyakába akaszt, nyakába teker ájin-kuf XNKanak, -i=nyaklánc, óriás, -i áj-kufenek = jutalék, ajándék ájin-kufanák = nyögött, feljajdult alef-kuf XNK onek = nyög, feljajdul alef-kufanaká = nyögés, gyíkfajta alef-kufankol = kampó alef-kuf alef-kuf /28 gr/ unkija=unciaankor = veréb alef-kufanán, -á = felhı, felleg, árny /nem lát/ ájin XNN onen = varázsló, jövendımondóalef enéni = én nem inen = felhıbe borít ájin ájin unán=felhıbe borultanán = gyászol alef XNN alef /temetés elıtt/ onen=gyászolóanin = széplélek alefonán = onanizáló alefaninut = szomorúság, halotti gyász alefaven, onim = baj, gonosztett alefanás, anus=büntet, bőntetett ájin ónes = büntetés XNSanisá = megbüntetés ájin146

anasim=emberek enos, -i, enosut = ember, -i, emberiség alefanus = halálos beteg alefneenás /anás/ = súlyosan megbetegszik alefXNSánusz = kényszerített, megerıszakolt alef-szamechanasz = erıszakol, kényszerítónesz=kényszer, erıszak XNSzinusz = meg-, erıszakolás alef-szamechinsztalátor = vízvezeték szerelı alef-szamechinsztinkt = ösztön alef-szamechantal, antil'ja = kancsó, kerekeskút /öntı, láncos/ alef-tet XNTinteresz = érdek alef-szamechXNT énut = kín, szenvedés ájin-tav onati = idıszaki /öntı/ ájin-tavá/j/in, énot = forrás ájin-tavA héber ani = én – nem pontosan én-t jelent, hanem "éni"-t, vagy "énes"-t.Enáim = szemek – aven, onim = baj, gonosztett → éna = szemmelverés (arám).XN gyök, magyarA magyar XN gyök: /v/an, én /v/én, ín, ón (fém: érték), /v/on, ın (erıs hal),/v/ın (elvette), ún, ünı. Az elvont értelem itt is: az éntudatos lény túlélése.Az -xn képzı (-án, -én, -in, -on, -un) mindkét nyelvben olyan új szót alkot,amely intézményesíti az alapszó jelentését.A magyar -ni fınévi igenév képzı eredete a héber ani = én.Az XN gyök kétszótagúvá válásaA héber XN gyök nem vesz fel l, m, r, z hangot.A magyar XN gyök nem alkot II. szótagot v/b, p/f, j, m, r, sz hangokkal.x'n xn xnx xn xnv xnv/b xnc xnd xnd xnf xnp/f xng xng xnhn ncs nd ng ngy nhxnj xnj xnch xnk xnk xnn xnn xns xns xnsz xnt xntnk nl nn ns nt nz147

XN, összehasonlító táblázatani = én ani = én on = erı on = erı uná = kínzott/v/an én, en /-magam/ ín /inak/ ön /maga/ ın /hal/ ún /-ja/on = vagyon uná=sanyargatottón /bronz/ ünı /nn/b'ni = bennem bén = ...éves onijá=hajó, hon=vagyon on = bőn/b/an /ben-én/ /v/én /ványadt/ /v/on /v/ın /elvette/ /b/őninesz=erıszakoskodikincselkedikinud = feltőzött onán=onanizálinda /int-ı/ ondó /ontó/ t → dinud=felcsatolt oned = becsatolIndia /Himalája/ Ónódanud=felrakott inud=felcsatolt uná=tüdılebenyAndok indok undoknoded=vándorol onati=idıszakos oned = feltőzandalog indul ondolálandralamúszia=zőrzavar, csapás end=vége /tilos/ andartá=emberszoborAndor, András Endre undoranog=kényeztet anug = gyengéd inech=ingával mér unág=gyönyörőángy/a/ /l/eng engel=angyal inog, inga Ung /folyó, vár/nagol=gördített anug = gyengéd anug = fínom on=erı, oger=halmozangol /elment/ enged ing /ruha/ onogur /ungo=visszavesz/anug = fínom giruj = inger hone=táborozik, gár=lakikangyal inger /h/ungáranug = fínom oneg=kényeztet inug = élvezetangóra engyem-bengyem ingyenenek = ajándékanahá = sóhajAnikóinhalál148

óneg = élvezeténekanak=óriás, ankol=kampóinkainá = sanyargatinalanaká=nyögés, onaá=csalásunkaanán = gyászol é'n = nincs iná = kínzó on = erı uná=sanyargatottAnna en-ni ani = én in-ni ani = én /v/on- ni ani=én un-ni ani=énfeltételes mód → en-ne ná! = kéri in-na ná! = kéri /v/en-ne ná!=kéri un-ná ná! = kérianisá = büntetésangariá=munkával fizetett, éná=szemmelverésenergia /betőcsere/enos=ember, iná=sanyargat oná=idıszak, ónesz=erıszak/H/anság mocsár inas /erıs/ inas ónos /esı/ önösoni=szegény, anus=halálos betegenyész ínség ont, önt, öntözénot=források, antilja=kerekeskútantal=kancsó, köcsög interesz=érdek on=vagyon, onesz=erıszakAntal /vízhordó/ intéz önzı /ön-ös/Az ón nagyon értékes volt – már i. e. 4000 óta használták a bronz készítéshez.Anatóliából és Angliából szállították. Az ın nagy ragadozó hal.Az ünı fiatal nıstényszarvas. Sokféle indiai-szkíta monda maradt fenn róla,amik a görög mitológiába is átkerültek. Pl.: "Az ünı volt a legóvatosabb állataz egész világon, minden apró nesztıl eliramodott. Rendkívül gyors is volt.Kerek egy évig üldözte Héraklész, amíg sikerült elfognia."Az Andok Dél-Amerika nyugati partja mentén a Föld leghosszabb hegysége.Győrıdéssel keletkezett, átlagos magassága 4000 m.Ónód Miskolc alatt a Sajó és Hernád találkozásánál található. Kétoldalt hegyek,de Ónód sík területen van. Az i. e. IV. évezredtıl éltek itt emberek.Andralamúszia = zőrzavar, csapás. Feltételezem, hogy ez a szó II. Andrásmagyar királyra emlékeztet, aki teljes kudarcba fulladt keresztes hadjáratot vezetett,aminek a célja a Szentföld megszerzése volt az araboktól és törököktıl.Az Ung Ukrajnában és Szlovákiában folyik.Az ángy a szülı fiútestvérének felesége. A palócok és a vas megyeiek az idısebbmenyecskét is ángynak nevezték.Oger = hörcsög, ürge, győjt, gár = lakik – a "lakásban" élelmet is felhalmoznak.149

Az inka népnév talán az ankol = kampó(-z) szóból ered – azon az alapon,hogy az egész kampóalakú dél-amerikai partvidéket elfoglalták. Más lehetıségis van a szó eredetére: anak = óriási. Az indiai és inka eredetmondák szerintugyanis az emberek az óriásoktól (a heidelbergitıl?) származtak.Amikor az unka védekezésként hanyatt veti magát, jól látszik sárga (vörös) hasa.Az ónix a láva gızüregeiben található – a mikrokristályos kvarc egy változata.Egyenes csíkozású, barna-fehér, vagy fekete-fehér.Az Antal a régi magyar közmondásokban együgyő, ostoba ember. Pl.:"antalul felel" valamire. Innen az "elantalodik": elbutul, méláz, elandalodik...Az XNy gyök, magyarA magyar XNy egyrészt az XNj régies kiejtéső változata, másrészt i melléknévképzıvelbıvített XN gyök. Lásd: anyja (annya), illetve: vékony (vékoni).A magyar XNy gyök: anya, íny.Az XN/Ny gyök kétszótagúvá válásaA héber XN gyök nem vesz fel l, m, r, z hangot.A magyar XN/Ny gyök nem alkot II. szótagot v/b, p/f, j, m, r hangokkal.x'n xn xnx xn xnv xnv/b xnc xnd xnd xnf xnp/f xng xng xnhn ny ncs nd ng ngy nyg nh nyhxnj xnj xnch xnk xnk xnn xnn xns xns xnsz xnt xntnk nl nyl nn nyny ns nys nysz nt nzXNy, összehasonlító táblázatanijá=sírás, aná=reagálanya, anyu /anyi=én, orosz/iná = sanyargatíny /inni, szoptat/anug = fínom anahá = sóhaj óneg = gyönyöranyag /szövet/ enyhe Onyega /tó/ineg=élveztet, anak=nyögdécsel injen = érdekelenyeleg ínyel /ízlel/aná!=válaszolj! na! = kérek iná = kínoz uná=megkínzottannya ennya /enne/ innya /ínna/ unnya /únja/150

ze=az /ez, ani=énanijá = sírás, énut = forrásannyi /az-nyi/ ennyi /ez-nyi/ /k/önnyenosi = emberi inusz = erıszakanyós /anyá-s/enyész megevettAnug = fínom Az anyag szó eredetileg szövetre vonatkozott (ma is így érezzük).Az injen = érdekel – a magyar "íny" szóból ered.Az XR gyök, héberA közös -xj ısigeképzı utódai, mint már említettük, az -xl és -xr igeképzı páros.Az r hang eredete a ragadozók morgása – ami általánosságban veszélyt vagymár megtörtént rosszat jelent. Az ember azonban sokáig nem volt képes kiejtenia pergı r hangot – eleinte csak egy tompán morgó i torokhanggal utánozta(raccsolt). Az r hangot az ember valószínőleg csak az Özönvíz óta használja.A héber XR gyök: áir = szamárcsikó (ordít), ér = éber, ir = város, angyal,or = irha, bır, ore = átönt, kiürít, vegyít, kitakar. E gyök fı értelme: éberség.Az XR gyök: ari = oroszlán, or = világít, ur = fény, tőz (szúr), ore = letép, átkoz.Ennek a gyöknek az értelme: katasztrófa. XRX gyök: arai = ideiglenes.Az XRX gyök: ar'a = föld, világ (arám), ará, ér'á = történt. Az arám gyökbiztosan újkori, hisz e szavakra más közhasználatú kifejezések is vannak.A közös -xr képzı áradást, kiterjedt hatást, általános érvényességet jelent.Az XR gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XR kivétel nélkül minden mássalhangzót felvesz II. szótagként.xrx xrx xr xr xrv xrv/b xrbx xrv xrv xrc xrc xrd xrd xrp/f xrpxrg xrgx xrg xrh xrh xrj xrj xrk xrk/ch xrk/ch xrl xrl xrm xrmxrn xrn xrxr xrr xrr xrs xrsz xrsz xrsz xrsz xrt xrt xrxt xrzXR, héber táblázatár=felébred ájin ér, erá=éber áj ir, arim = város or = irha! bır /fénylik/ ájin XRáir = szamárcsikó /erıs hang/ir, irin = angyal /arám/ ájinará = átöntötte, átömlesztette, kiürítette, vegyítette, kitakarta, feltárta ájinájin ore = átönt, átömleszt, kiürít, vegyít, kitakar, feltár151

arai=ideiglenes, alkalmi ájin-alefXRXari, arje, arajot = oroszlán /ártó/ alef alef or, -ot, orá=világosság, fény ur=fény, tőz húrari = árja alef or = világít /'szúr'/ alef XRará = leszedte, letépte /növényt/ átkozta /ártott/ alef ore = leszed, letép, átkozar'a = föld, világ /arám/ alef-ájinará, ér'á = történt, megesett alef-ájinerúa = történés, eset alef-ájinXRXarivá=esteledés erev = este, est, vegyülék, keverék, szélesség ájin XRVaravut = felhık, egek /poetikus/ ájoráv = összekevert ájinaravit = esti, arab nyelv ájinaravi=arab ájin éráv = kever ájin irbev, urbáv = összekever, -t, -zavar, -t /urbán/ ájinbén arbáim = estefelé ájin irbuvi/j/á = összevisszaság, zőrzavar ájinarbel = össze-, kever, -zavar, felkavar, örvényt kelt /ár-bele/ ájinarbál = örvény, betonkeverı ájinájin urbál = kevert, felkavartarubá = jótállás, biztosíték ájin irbul = felkavarás, betonkeverés ájarevut=jótállás, kellemesség ájinaravón, eravón = zálog, betét, óvadék /áru-vón: áru-ként/ ájinarbáz = ezerjófő ájinaravá = puszta, síkság, sivatag, főzfa ájinarevá = teknı, ladik ájinarov = kártékony állatok /4. csapás/ ájinorev, orvani=holló, szarka /sötét/arav=lesben áll erev=leshely al orev = lesben áll, leshely alefarbe = sáska /árad-be/ alefXRV/Barba = bárka /ár-ba/ alefarubá = kémény, dúc, világító ablak /aróch=hosszú/ alefaruvá = gyúródeszka alefarba, á = négy /irány/ /ár-bá - vízben haladás/ alef-ájin XR-BXarbaim = 40 /négyesim/ alef-ájin152

arbaot = négyesével /négyeste/ alef-ájinájin-vav ervá = meztelenség, szeméremtestXRVXRV alef-vav urvá = lóistállóaruc = vízmosás /ár-tesz, utca/ ájinarac=szétzúzott, rettegett tıle, rettegésben tartotta orec = retteg ájinaric / aricut = zsarnok, kényúr / önkény, zsarnokság ájinarcáv = lótető /árec = föld/ ájinarci = országos, evilági aleferec = föld, ország /áretesz, árasztott/ alefarod = vadszamár /szürke, vagy bronzszínő/ ájinardál = sárcipı ájinarad = bronz alefardichál, adrichál=építész /öntözı berendezést/ alefXRCXRCXRDXRDarpel, arpili=esıs, ködös /ár-száj/ irpel = ködösít, homályosít ájin XP/FRarafel = köd, homály ájin irpul = el-, ködösítés ájinarpilit = csillagköd ájinájin urpál = elködösített, elhomályosítottaraf = csepeg, csorog, lefejez ájinaruf = lefejezett ájináj óref, arpi = tarkó, nyakszirt, hátország / tarkó-...arpád = vámpír éropi = európai alef XPRarag = vágyódott, epedett, kerti ágyást csinált ájinXRGeragón = epekedés, vágyódás ájin ájin oreg = vágyódik, eped, kerti ágyást csinálarigá, ergá = sóvárgás, vágyódás, epedés ájinarugá=virágágy erug=kerti ágyások készítése ájinirgel = hengerel /fémet/ ájin urgál=hengereltarag = szı alef ereg = orsó, szövet alef oreg = szövı, takács XRGarig = szövet, szıttes alefarg'ván, argamán = bíbor alef-vavargáz = láda /elrendezı/ alef irgen, -un / urgán=szervez, -et / megszervezett alef153

argaá = riadó lefújása alef-ájinXRGXarah=letép, leszed /növ. gyüm/ al XRH órah = fény /sáv/ alefarihim = szögletes zárójel alef XRH orhá = út, karaván alefaruhá = étkezés érah = vendégül lát alef órah = út, mód, szokás alefarah / erúah = vendégül látta /vendéglátás alef oréah = vendég aleferuj / er/j/a = átöntés, átürítés, átömlesztés / meztelenség /ár-aj/ ájinarijá / arajot = magömlés / paráználkodás, fajtalankodás ájinXRJirija = városháza ájin-2 judarje = oroszlán /áraszt/ alefXRJarijá = gyümölcsszedés aleforján=a Tan alari/j/ah = zsindely, kıkocka alef al-jud-tav-al ora/j/tá=a Tóra /Mózes 5 könyve/ /arám/arak = megfutamodik, dezertál, pálinka /aroch=hosszú/ariká = megszökés, megfutamodás ájin-kufarik = katonaszökevény áj-jud-kufarká = ostorszíj ájin-kuf-héórek = ér, véredény ájin-kufXRKarach = rendez, rendszerez, szerkeszt, terít, értékel, nyújt ájinXR-K/Charichá = megrendezés, szerkesztés, összeállítás, megterítés ájinerech = érték, készlet ájin orech=szerkesztı, meg-, rendez, terítarkaá=bíróság, hatóság áj-kaf-alefarach = tart /idı/ meghosszabbodik alefarká = halasztás alef-kafaruchá = hegedés, gyógyulás alefarchibisof = érsek alefarkubá = kurbli, térdkalács /hosszít-be/ alef-kafarkof = kengyel, kaloda alef-kafarchión = levéltár alefarkán = bıbeszédő alef-kafarchilisztisz = rablóvezér alefórech = hossz, hosszúság alefXR-K/Ch154

arkti = északi sarki /hosszati: távoli/ alefarchán / arichut = nyurga / hosszúság alefarál = érintetlenül hagy, elsı gyümölcs /tilos/ XRL orla=elsı gyümölcsök / fityma ájarel / aréla = körülmetéletlen, nem zsidó / nem zsidó nı ájinarel lev = buta, érzéketlen ájinariel=Jeruzsálem er'el=angyal al orlogin = fali-, óra alef XRLaróm=meztelen erom / erám=akt, meztelen, -ség / lemeztelenít ájin XRMarám = felhalmozta, halomba rakta ájinorem = felhalmoz ájinaremá=halom, asztag, rakás ájinarúm = ravasz erum = felhalmozás ájin ormá = ravaszság, turpisság ájinarmumi = ravasz, csalfa, agyafúrt ájinarmón, armóni = gesztenye, -barna /halom/ ájinarami, -t = arám /nép, nyelv/ alefhitarmel = özvegyen marad alefarmón = palota /halom/ alefXRMájin /érı/ erani = éber, élénk ironi=városi /'iró' - mozgalmas/ áj XRNarón = szekrény, koporsó alef óren = fenyıfa alef XRNarnáv = nyúl /éber, kinyúlik/ aleforin = Tóra /Mózes 5 könyve/ alefarnák = erszény alefarnóna = ingatlanadó alefarár, arur = átkoz, -ott /árad/ alefXRRarár = tiltakozott, -ás, ellenvetett, -és ájin XRR orer = ellenez, fel-, ébreszt ájinariri = egyedülálló, gyermektelen /irtott/ ájinXRRarirut = magányosság, gyermektelenség ájinar'ár=fellebbezés, tiltakozás, borókafenyı, magányos /elhagyott/ 2 áj XR-XR2 ájin /orrol/ ir'er, ur'ár=tiltakozik, megfellebbez, -ett, megrendít, -ettir'ur=fellebbezés, óvás, tiltakozás, ellenvetés 2 ájinareset = beszéd, kifejezés /áradás/ alefXRS155

arisz=szılılugas erász = dagaszt, gyúr, felfuttat ájin-szin XRSzariszá = bölcsı, teknı, tészta /árasztott/ ájin-szinarszál=függıágyeresz=bölcsı, ágy /rekesz/ áj-szinarasz / arisz = földet bérel / zsellér, földbérlı /árasztó/ alef-szam XRSzirusz = írisz /'ír-ászó' - szivárványos/ alef-szamecharasz, arasz, eresz, érasz = eljegyez /nıt/ alef-szin, alef-szamecharusz, éruszin, -im = jegyes, eljegyzés alef-szamecheresz = méreg alef-szamecharszi, arszán = arzén, mérgezı alef-szamechérut = éberség, élénkség ájin-tavorasz = eljegyzett /nı/XRSz/felfújódott/ urusz = mérgezettXRTirtel, urtál = kitakar, -t, lemeztelenít, -ett ájin-tetartilai = meztelen, alaptalan, valószínőtlen /le-irtott/ ájin-tet-alefartanit=borbolya /növ - ártó/ áj-tetaraiut=ideiglenesség ájin-tav-alef XR-XTaraz=csomagol erez = cédrus /szarkofág/ alef órez = rizs alef XRZaruz, -á = becsomagolt, -ás alefArá = átkozta, leszedte ("...róla a keresztvizet"). Arbá = négy (árad-be).Az orasz = eljegyzett nı és urusz = mérgezett → mindkettı "felfújódik".XR gyök, magyarAz XR gyök és származékok értelme a két nyelvben jól megfelel egymásnak.A héber XR gyök értelme: éberség. Magyar megfelelıi: ár(ad), (oda)ér, erı,ér(ik), ír(ás), (gyógy)ír - író (túróról leöntött), ır, (b)ır.A héber XRX gyök értelme: ideiglenes. Magyar megfelelıje: óra.A héber XR gyök értelme: katasztrófa.Magyar megfelelıi: ár (szúr), úr (fény, tőz), őr, ürü.Az arám XRX értelme: értékes.Magyar megfelelıi: ár, áru, ár(terület), (meg)ér, ara (jegyes).A közös -xr képzı itt is áradást, kiterjedt hatást, ált. érvényességet jelent.156

Az XR gyök kétszótagúvá válásaA XR gyök (a magyarban az f kivételével) minden mássalhangzót felvesz.xrx xrx xr xr xrv xrbx xrv/b xrv xrv xrc xrc xrd xrd xrp/f xrpxr xrv xrb xrc xrd xrpxrg xrgx xrg xrh xrh xrj xrj xrk xrk/ch xrk/ch xrl xrl xrm xrmxrg xrgy xrh xrj xrk xrl xrly xrmxrn xrn xrxr xrr xrr xrs xrsz xrsz xrsz xrsz xrt xrt xrxt xrzxrn xrny xrr xrs xrsz xrt xrzXR, összehasonlító táblázatará = átöntött órek = ér /vér/ eruj = leöntés ér=éber, or=bır ár = kiürítár/ad/ ér /folyik, odaér/ ír gyógy író túró ır, /b/ır őri = sziget, ír=város orlogin=falióraore = letépír /ékírás/ óra ürü /herélt juh/ari = oroszlán ér = élénk ari=oroszlán, eruj=átöntés úr = fény, tőzár /beleszúr/ erı ír /'körmöl' és betintáz/ úrarai=ideiglenesara menyasszonyor = fényesér/ik/ar'a = föld, világár, áru, ár terület/meg/ériaravá = főzfa arev=jótálló, eravón=zálog orvani=szarka, orev=jótállárva érv, Ervin orv, örv /-e alatt, nyakörv/aravi = arabaraburbál = örvényt keltettörvényaravá=sivatag, éráv=kever /orbonász: albán/ urbál=ö.kevertArábia Orbán urbánarba=bárka, tasz=repülárbóc /árba-taszít/arubá = világító ablakorbánc /fényes, duzzadt bır/157

aravi=arab, oszek=foglalkozikarbáz=ezerjófő, arev=jótállóarabeszk /eszkábál/orvosarac = rettegett erec = föld, aruc = vízmosás aric=zsarnok, arci=országosarc /árt-tesz/ érc /ér-tesz/ Ercsi /ér-tes/ orca, orcátlan, Orczyara = átömlesztore=feltár, leszedárad ered orda /túró/arad = bronz arad = bronz arod=vadszamár /bronz színő/Arad /ıszi/ erdı, Érd /bronz/ Erdély ördög /ordít/ardichál=építész irija=városházaerıdírodaor=bır, arad=bronzor = irhaérdesordasardál = sárcipı erúa = eseményáradat eredetmered=lázadás:-) ari = oroszlán arod=vadszamárérdem irdatlan /irtó/ ordítarpel = esıs arpel=ködös, éropi=európai arpilit=csillagködárpa /vetésidı/ Európa /esıs/ orfeumoref=lefejez, arpád=vámpírÁrpád /Rapad? alom: leszármazott/*ereg = orsóoreg=takács, m'rugá=nyugodteregetöreg /ráncokkal szövött/argaá=nyugtatás arg'ván = bíborirgalom orgonairgen='elrendez'oreg=kerti ágyást készítirgum-burgumürge, üregarag=epekedik eragón=vágyódás, arg'ván=bíbor urgán=megrendezettárgus, Argírus irígy /-ség, lila/ ürügy /üres ügy/158

or=irha, oreh=letépirhaárje = oroszlán erúj = átöntés orján=a Tan /vallási/árja átömlesztés erjed orja /legjobb rész/arkán=bıbeszédő erech = érték órek = ér /erek/ órech = hosszúságark /angyal/ Erik, ereklye irka orchideaarak = pálinka or = fény archión=levéltárarak /'kifut'/ /meg/érik írat-ok /ir-kat/oréah = vendég ir = város orech=tart /idı/érkezik Ir-ak /sok város/ örökarach=meghosszabbodik órek = ér /erek/ orhá=karavánútárok, árkád erkély íróka /tojásfestı/ Uruk /örök?/arak=megfutamodottarká=ostor, arkán=bıbeszédőárkon-bokronorkán /bömböl/ár = kiürít arje = oroszlán or = fényAral /tó/ erély ural, Urál elkerítar'á=föld /arám/ ore = felfed orla = elsı termésárul érlel irul-pirul lányka örülarúm=ravasz, felhalmozottmarom = csúcspont ormá=turpisságarám /nép/ orom üröm gyógynövarám=felhalmoz erum=halmozás zerem = áram m'urám=felemeltáram érme, érem iram, iramodik örömórek = ér /erek/ aróm=meztelen ormá=ravaszság, arúm=meztelenáramlik Irma ormányarmumi=ravasz ironi=városi, zerem=áramlás ormá=ravaszságÁrmin, ármány iromány örményarmón=gesztenye erani = élénk, aremá = halom aremá = halomaroma iromba* ormótlan /nagy-alaktalan/ Ormánság159

óren = fenyıfa erani = éber erani = élénk arón = koporsóÁron Ernı irón, Irán, Irén urna, uránarnáv = nyúl óren = fenyıfa óren=fenyıfa, arnáv=nyúlárny, árnyék ernyı irány /kinyúlik/erani = élénk erech = érték ironi = városi erani=élénk, arnón=palotaarany, arány erény Irinyi, irnok ornamentarnáv = nyúl/t/ or = bır erani = élénk orer=felébresztArnót albán név érint ironga korcsolya* orr, orront /szimatol/arirut=magányosságorer = ellenezArarát /hegy/orrol /haragszik/ari=oroszlán, orot=fényekóriás, Orosházaariszá = tészta eresz = bölcsı ér=éber, areset='beszéd'arasz eresz ırs, orsó /monoton zaj/érasz = eljegyez irusz = írisz oresz=földet bérelErosz írisz szivárvány oroszerász = gyúrerec=ország, oresz=földet bérelerıszakországariszá = teknı m'ruszák=áttört orász=dagasztottáraszt ereszt oroszlán /szoptat/arszi=mérgezı, artanit=borbolya irtel=lemeztelenítárt, ártány /hím sertés/irt, írtás, irtányorez=csomagol artilai=hihetetlen ár = kiüríterszény irtó /nagy/ ürítará = letépte irtel = kitakar artilai=meztelen orot=fények /visszverıdés/arat ért/i/ értelem irtózik orto- merılegeserász = felfuttat erez = cédrus erech=érték, orot=fényekartézi /kút/ erez/ett/ érték, érett /gyümölcs/ar'á=föld /érték/ erász=gyúr /szopik/ ér=éber, or=irha, órez=rizsáraz érez ıriz, /el/oroz160

Az ár (területmérték,100 m 2 ), az áru és az ara (menyasszony): értékek.Ír A magyar "ír" szó nem rovást, hanem már a tintaírással való "körmölést"jelenti. Bár a körmölés is a karmok emlékét ırzi, az "ír" szó a héber ír = város-sal rokon. A városállamok mőködésében azonban a legfontosabb az írás volt.Arbá (árad-be) = négy. Nem véletlen, hogy a "nagy" szó ennyire hasonlít a"négy"-hez, mert mindkettı a 4 dimenziót, vagyis a 3 irány + az idıtartamáltal meghatározott köbtartalmat jelenti.Az orbánc baktériumos bırfertızés. A bır fényes-vörös és duzzadt lesz tıle.Orvos Az arbáz = ezerjófő Nyugat-Ázsiában és Európában honos. Már azókorban is megbecsülték – nagyon sokféle bajra használták.Az arabeszk szó tekergı díszítést jelent. Kis-ázsiai kézmővesek készítettékelıször. Eleinte élı madarakat is ábrázoltak, de i.u. 1000 körül vallási okokbólelhagyták a madarak, állatok és emberi alakok megörökítését.Ercsi a Duna ágnál van (aruc = vízmosás). Arad = bronz: réz-ón ötvözet.Arad megye (románul Judetul: Arad!) Románia nyugati tartománya. Aradváros nemcsak a mostani magyar határ közelében, hanem Izraelben is van.Tel-Arad pedig a Holt tenger közelében, a rézkorszakban (i.e. 4000) települt be.Arod = vadszamár. Két faja van: bronzbarna és egérszínő. Eredeti elterjedésihelye Észak-Afrika, de az Arab-félszigeten és Mezopotámiában is élt.Az ıszi erdı is 'arad' – vagyis bronzszínő.Erdély, másként Erdıelve (erdıséget megelızı terület) – románul Ardeal.Az orda a forralt savó túrójának elnevezése Erdélyben.Az árpa a búzával egyidıs takarmány és ipari növény (sörkészítés).Eurázsiában és Afrikában a legelterjedtebb gabona. Rövid tenyészideje, kisvízigénye van s a hidegebb tájakon is beérik. A vadon termı árpát a Kaukázustóla Tigris–Eufráteszig termesztették. Az árpa vándorlása i.e. 5000 körülkezdıdött Európa felé – Nyugat-Európába és Magyarországra az újkıkortól került.Talán mégsem Árpád volt a híres magyar vezér neve? Egy ókori szerzı Rapadkéntemlíti. A héber rafad = ki-, aláterít, s a refed = alom. Az "alom" szó a magyarbana "derékaljon" kívül utódokat is jelent (igaz, hogy manapság már csakállatok utódait). Ezzel a logikával azt kapnánk meg, hogy Árpádot (Rapadot)egy ismeretlen nevő apa "alom"-jának – leszármazottjának nevezték.Héberül az arpád = vámpír. Wikipedia: "A vámpír az európai néphit szerintsírból feljáró kísértet. Az élık vérét szívja, esetleg halálukat okozza. Éjjel161

megnyomja az alvót, megszopja a mellét. Akihez jár, az egyre soványodik.Bár M.o.-ot tartják a vámpír-hit központjának, a mai hitvilágban szinte ismeretlen.A magyar néphitben hasonló a nora (héber: nora = borzasztó). Szlovákul:mora, lengyelül: zmora, bolgárul: mura, románul: moroiu, ónémetóangol:mara, német: Mahr. (Mivel mindezekbıl csak a magyar "nora" azonos ahéberrel, a többi nép n → m betőcserével vette át a kárpátnyelvbıl.)Öreg és ürge (szlengben: ember).Orja: a disznókaraj felsı vége. Az orja pecsenyének, rántott szeletnek való.Az irka szó mai jelentése iskolai írófüzet, de "rajzolat és irka-firka" is.Irak Wikipedia: "Mezopotámiában (görög: folyóköz) volt a világ elsı ismert civilizációja.A sumér befolyás már i.e. 5000 táján kiterjedt a környezı területekre– amit az akkád, babiloni, asszír kultúrák követtek. Ezek a civilizációk fejlesztettékki a legkorábbi írásokat." (Nem! A tatárlaki korongok 7000 évesek.)Uruk (sumérül Uru, Unug – a Bibliában Erek, i. e 4000-tıl állt fenn.Az árkád a lábasház lenti, üres része.Az ereklye a szentek teste, testrészei, csontjai, vagy használati tárgyai.Az arkangyalok (fıangyalok) Isten hírvívıi.Az Aral-Tengizi (tenger), üzbégül Orol-Dengizi egy lefolyástalan sóstó.1960-ban még a Föld negyedik legnagyobb tava volt, de ma már három kisebbreosztódik. Mivel a beömlı folyók vizét öntözésre használták, annyira csökkent avízszintje, hogy már egy folyó sem éri el a pusztuló Aral-tavat.Az ürömnek sok fajtája van, a tárkony (főszer) is ide tartozik.Iromba – Nyelvújítási szó az "irott és otromba" összevonásából: tarka. Tyúkra,madárra értve: pettyegetett, kendermagos. Lexikon: "A háromszínő: fehérfekete-vörösmacska mindig nıstény, neve "iromba". (A szerzı kétli, hogy ezvolna a szó "lelke" – inkább mackósan mozduló tömeget ért alatta).Ormánság a Dráva mentén, Magyarország legdélibb részén van. Régentemocsaras terület volt, ahol a kiálló halmokra, magaslatokra települtek.Irán (Perzsia). Érdekes, hogy Olaszországnak és Iránnak is "fordított magyar"zászlaja van. Habár a trikolórok csak a francia forradalom óta léteznek...Wikipedia: "Régészeti lelıhelyek tucatjai mutatják az iráni fennsíkon, hogyévszázadokkal Mezopotámia civilizációi elıtt, már az i. e. IV. évezredben ısikultúrák és városias települések voltak Iránban. Akkoriban váltak el az indoirániaktólaz elıiráni (árja) népek. Nomád törzsek voltak, az i.e. 3.-2. évezredbenérkeztek az Iráni-fennsíkra (Honnan és kik érkeztek? – a szerk.)162

*Ironga – régi csontkorcsolya, amit nem kötöttek a lábhoz, csak ráálltak.Orr – az or = világit, bır. Az orr (or-er = bır-élénk) az emlısök egyetlenszırtelen testrésze. Egészséges állatnál mindig nedves és ezért fénylik.Orosháza a Dél-Alföldön a Viharsarokban van. Sík vidék, csak néhány halomtalálható rajta. Folyója nincs, csak tavacskák. Elsı lakói az ún. Körös-kultúraképviselıi voltak. Az Oros régi magyar személynév, az "úr" kicsinyítı képzısalakja. (Az orot = fények t → s hangzóváltozással fényeset jelent. Mivel a városMagyarország egyik legnaposabb helye, szerintünk Orosháza "fényes lakhely".)Az írisz növénycsalád a görög mitológiában a szivárvány istennıje.Az arasz kb. 45 cm. Az arisz = földbérlı a héber-magyar arat (leszed) szónakt → sz hangváltással keletkezett származéka.Irt Az ir = angyal (arám). Vesd össze: angyalcsinálás → abortusz.Artanit = borbolya → ártalmas növény.Az artézi kútból saját nyomásától tör fel a mélységi víz.Órez = rizs. A rizstermesztés titkát állítólag elorozták – a kínaiaktól.Az XS gyök, héberAz XS nem ısgyök. Az s hang elıdje a t volt. Az ısi jelentéseket – a régi XTgyökben – a héber ırizte meg. Amikor az s bekerült a közös nyelvbe, mármegvolt a b és f hang, s a két populáció ismét együtt élt a Kárpát-medencében.Es, isim = tőz, tüzek, is, anasim = ember(ek). Vegyük hozzá, hogy a magyar iskötıszót még nemrégiben es-nek mondták (es, esmét). A héber XS gyök értelme:tömeges, hatásos, de ideiglenes dolog (es-endı). Hogy a nyelv megkülönböztessea hatékony "tüzességet", a cselekvıképes, a "tőzrılpattant" embertıl,egyesszámban magánhangzót váltott (es → is), többesszámban pedig azén fogalmat helyezte a "tüzek" elé: ani-isim – anasim.A héber XS gyök: as = moly (ami szétporlaszt).Az XS gyök: es = tőz, is = ember, isá = asszony (rejtett elmúló értelemmel).Az -xs ragként és képzıként is általános mindkét nyelvben. Jelentése: olyantulajdonságú, mint amit az elsı szótag jelent. Példa: enos = ember (én-es).Az XS gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XS nem képez II. szótagot c, sz, z hangokkal.163

xs xs xsv xsd xsf xsp xsg xsh xsjxsk xsk/ch xsk xsl xsm xsn xsn xsr xsr xss xss xst xstXS, héber táblázatas = moly, GöncölszekérXSXS es, isim=tőz al is, anasim=ember, férj, férfi alef usá=egy ısi városisá, nasim = asszony, nı, feleség alef XSisi, -t=egyéni, személyes, -en alasvá = orsó alef esból = kukoricaszár, csutka, torzsa /tőzbéli/ alef XSVasedá = hegyoldal, vízesés /esed-á/ alefXSDesed = vízesés /es-ed/ alefXSFosef = csákány feje, hegye ájinaspa = szemét, tölténytár /passzoló/ alef XSP/Fasaf=varázsló, bővész /fújós/ alefespár=rész, adag /pár db. esik/ alefXSPaspará = textilfinomítás alefaspatot = szemétdomb /paterolás/ alef alef /ispotály/ uspíz = vendégispez, uspáz = elszállásol, -t /kórházban is/ alefasgará = megszokás /sigrá = rutin/ alef XSGasúah = jegenyefenyı /suhog/ alef XSHasíah = vízgyőjtı /suhogó/ alef osja = alap /saját/ alef XSJasak = kifoszt, kirabol /akció, 'leakaszt'/ ájin-kufXSKájin-kuf osek = rablás, bitorlás, kizsákmányolásisuk = rablás, zsarolás ájinaskelón=Askelon /átkelı/ alef-kuf iskuká = sakk alef-2 kuf XSKesech = here /lógó/ alef XSChaskava=temetés /kever=sír/ alef-kaf /kaf=kanál/ uskáf = varga, tímár*eskól = fürt /kol-es: mind esel/ alef-kafXSKeskolit = grépfruit /nehéz, lógó/ alef-kaf164

askamá = ébresztı /kám=felébred/ alef-kafaskenáz = Németország /konesz=győjtı/ alef-kafeskár = ajándék alef-kafesk'róa = bükkfa / tőzi karó/ alef-kafesel = szálloda, tamariszkusz /'beesı'/ alefaslág = hamuzsír /tüzi-lúg/ alefaslajá=illúzió /lajás: dagasztó/ alefasám = vétkezik, bőnözik, bőnhıdik /esendı/ alefesem, asma = hiba, bőn, vád /bele-esem/ alefasém = bőnös, vétkes, hibás alef isim = személyiségek /sémi=neves/ alefasm'dáj = ördögök királya /dáj = elég!/ 2 alefasmorá = ırségváltás idıtartama /mor-ás: félni lehet/ alefXSKXSLXSMasán = füst, füstöl, -ög ájinasen, asón=füstölı, füstszínő ájinasnán = füstike /növény/ ájinasún = érdes alefasnáv = szellızıablak, fülke alefisen, usán = dohányzik, meg-, kifüstöl, -t ájin XSNXSNXSNisón = pupilla, emberke /ember tükrözıdikasár = gazdagodik /árad-ós/ ájin iser = gazdagít /ember-er/ ájin XSRasír = gazdag ájinóser=bıség, gazdagság /erıs/ ájinaser = az, aki alefXSRasré = boldog alefóser = boldogság /ér-ıs/ alefaséra = kánaáni termékenység bálvány /Erosz/ alefasár = lépked /bibl kif./ alefasúr = bükkfa, lépés, Asszíria /ur-as/ alefasúri = asszír /úri-as/ alefalef usár = jóváhagyott, igaz, -olt, boldoggá tettasará / asráj = vízum / hitel alef iser = jóváhagy, igazol alefasas=elnyő, -sorvad /molyos/ ájinasasit = lámpás, fémrúd, tömb /has-ít, hasasít/ ájinXSS165

asisá=lepény, ivóedény /etet, itat/ ises = bátorít oses=bátorít /tüz-esít/ alef XSSasat=megvastagszik, elzsírosodik /has-at, kövér/ ájXSTasit=szilárd, rögzített /beás-ít/ ájasut = edzett, acélos /beás-ut/ ájinasté eszer=11 /régies kifejezés/ ájestonot = eszmék, gondolatok /taán=feltételez - tanakodik/ ájinXST alef /szám-ít/ isit / isiut = személyesen / személyiség, egyéniségalef /'az esete'/ eset = a felesége isut = házasélet, házassági kötelék /ember-ut/alef /akad-est/ estakád = tavalyEsed = vízesés – régies magyarnak is beillı szó.*Uskáf = tímár. Kikészítés elıtt a bır "húsolása", vagyis a kötıszövetek leválasztásatörténik egy kaparókanállal.Vajon az iskuka = sakk volt elıbb, vagy az ostábla... mert a magyar nyelv"kuka-buta" nevő játékot is ismer:-).Askelon Wikipedia: "A filiszteus ókori nép volt, amely a földközi-tengeri sávotés Kánaán déli részét lakta. Nem sémiek, hanem indoeurópaiak voltak. I.e.12. század körül érkeztek – vagy Krétáról vagy az Égei-tenger felıl. Fıbb városaik(a ma is meglevı) Askaluna, Asdod és Gát – amelyek az EgyiptombólSzíriába vezetı út mentén voltak. Erıs szövetségük és a vaslelıhelyek ellenırzéseévszázadokra Izrael ellenfeleivé tette. A zsidók azonban sosem tudták legyızniıket. A filiszteusok az i.e. VI. században tőntek el. Nevükbıl származika "filiszter" (kulturálatlan nyárspolgár) szó és "Palesztína" földrajzi név is."Az XS gyök, magyarA d és s, mindkettı a t leszármazottja – az ısi te jelentést is átvették. Valószínő,hogy mindkettı kárpátnyelvi hang. Az s/sz kiejtése az ókorban még nemvált szét (egyes nyelvekben azóta sem). Az s/sz, s/zs, sz/z – versengı hangok,vagyis felcserélhetik egymást.A héber se- viszonyító elırag: aki, amely, ami, hogy, mert, stb jelentéső. Ez minda te cselekvı ágensre utal. A se- a magyarban is megmaradt elıljárónak, de csaktagadó értelemben, a névmások elé tapadva. Például: se-nem-ki, se-nem-mi.A magyar XS gyök: ás, es(ik), és, is, ıs, (üt: üss).Az XS gyök mindkét héber XS, plusz a héber XT értelmét is hordozza.166

A magyar -xs rag és képzı ugyanolyan funkciójú, mint a héberben: olyantulajdonságúvá teszi az új szót, mint amit az alapszó jelent.Az XS gyök kétszótagúvá válásaA héber XS nem képez II. szótagot c, sz, z hangokkal.A magyar gyök nem vesz fel b, f, h, r, sz, z hangot.xs xs xs xsv xsv xsd xsd xsf xsp xsp xsg xsgy xsh xsjxsk xsk/ch xsk xsl xsm xsn xsn xsr xsr xss xss xst xstxsk xsl xsly xsm xsn xst xstyXS, összehasonlító táblázatet = ásó et = és is = ember is = ember ut = rátámadás, ásó /ütı/ és is /vki más/ ıs üs/s/as = moly/v/áses = tőz /villám//v/ésgesem = esıesık → g: mint ami 'esem'et=ásó, ten=ad m'sadel = kérlel svil = ösvényásvány /ástevény/ esd, esedezik ösvénykonesz = győjtı svuá = esküesed = vízesés is=ember, pone=odafordul hus = sietesik ispán /intézı/ usgyi /gyíja!/Askenáz eskü essek, ha... iskolamutás=elgyengültesel = szállodaesély /'beesik'/aszkóla=iskolasenit = másodszorismétisón = emberke isim = egyének isón=pupilla, asán=füstesendı ismert oson /szeme villan, eltőnik/is = ember, taún = 'feltöltött' asisá = lepényásít István ostya167

esed = vízesés is=ember ten=ad sote = ostoba asit = rögzítetteste, estély /es-et, esteli/ Isten ostoba üst, üstök /haj/m'tapel = ápol tavla = tábla asit = rögzítettistápol /tápol/ ostábla /tábl-ás/ üstökös 16.sz.-tólispez=kórházba visz nasi=nıi ten=adispotályoset = rögzítn/ıstény /ösztön/sot = ostoristráng ostor / sor-üt /eset is = a felesége/meg/esett /lány/es=tőz, trom=elıtteostromAz isa valóban azt jelentené, hogy "bizony" – ahogy a nyelvészek a HalottiBeszédben gondolják? Bizony nem! Az "isa": ember! Igaz, hogy a héberbenasszonyt, de a finnben apát (férfit) jelent. "Ember! – por és hamu vagyunk!"Eskü Az eskü földöntúli hatalmak büntetésének való alávetésrıl szól: arra azesetre, ha az esküdözı valótlant állítana, vagy nem tartaná meg a szavát. Azeskü szinte minden népnél fellelhetı. Esküdnek tőzre, vízre, hóra, állatra, stb.Askenáz Németország régi neve. A középeurópai származású zsidó: "askenázi"A két istráng a hám része, ami a hám a ló igába fogására szolgál.Az ostya búzalisztbıl készített kovásztalan, lapos "kenyér".Üstök A pogány módra borotvált férfifejen a homlok felett meghagyták afelálló, csomózott vagy befont üstököt.Az Isten és István szavak eredete a Wikipedia szerint:"... az isten szó eredeti jelentése "ıs Ten". Párhuzamai közé tartozik az esztendı:"isten-idı", az ösztön és a nıstény – "nıisten" is. A magyar isten szót rokonítottákmár a "tőz" jelentéső görög eszta-val, a párszi jezdan-nal (Vámbéry), a"teremtı" jelentéső cseremisz está-val (Reguly), az "atya" jelentéső finn isá-val(Hunfalvy). (Micsoda nyelvészeti kacskaringók!)Az Isten és István szó eredetét a szerzık így magyarázzák:A héber is, isá = ember, asszony. A finnben azonban, ahol a magyarhoz hasonlóanhiányoznak a nemek, az isá = apa.A magyar István és Isten szavak arra utalnak, hogy az is valamikor a magyarbanis embert jelentett. A bıvített szavakban manapság is elıfordul az ember jelen-168

tés, de önállóan már csak és, is alakjában létezik – ahol mást vagy másokat jelent.A héber is = ember. Is-kola → ember-mind (a héber kol=mind), is-mer, is-mérv→ ember-mérı, is-potály → ember-pátyoli.A héber ten = ad. Ten-ni → adéni, tenyér → teni-er. Teng-leng → teneg, tengely,teng-el (leng). Tenger → teneg-ár (lengár). Tenyész → teni-esz.A magyar -tuán (-tevén) rag: ültetvény (üle-tuáni), bántván (bán-tuán), tiltván(tilutuán, Halotti Beszéd). István: ember-tuán, tevékeny ember. Az Is-tenmőve tehát is-tevény: Is-tván.Itt arra is szép példát láthatunk, hogy a magyar kétszótagúak egyik fele lehethéber, a másik fele pedig "tısgyökeres" magyar szó.Példa: a nagy, sünszerő állat neve héberül dorbán = sül – ami hatalmas tüskéinekösszedörzsölésével kelt zajt. Innen ered a magyar sündörög szó:-). De miért"sül" szegény? Mert az ember mindkettıt fogyasztotta. De csak úgy tudtáksérülés nélkül megfogni és megsütni ıket, ha elevenen dobták a tőzbe.XSz gyök, héberAz s/sz hangpáros a mai napig sem különült el minden nyelvben. Például acsángó-magyar és a görög nyelv ma is "szejpít".Gyakori jelenség, hogy a héber XSz származékokat úgy lehet "magyar" szavakkáátformálni, ha a t'- (te) szócskát a héber szó elé ragasztjuk.A héber XSz gyök: osze = csinál, tesz, idızik, iszá = cselekvésre késztet.E késıi kárpátnyelvi gyök a héberben már nem fletálódott, így az értelme homogénmaradt: megtesz, tennivaló. De ha figyelembe vesszük az XSzV gyökszót:eszev = fő (eszı) látjuk, hogy a héber is "beleérzi" az evés fogalmát.Az XSz gyök: iszá = dagaszt, nyerstészta (iszamos).Az egyelemő XSz gyök: aszi-á = Ázsia a mőveltetı ige: nosze = visz, hord,emel, eltőr – származéka. (Szá, szí! = menj, vidd!)Az -xs és -xsz képzı / rag funkciója e két nyelvben világosan elkülönült:1. Az -xs jelentése, mint láttuk, mindkét nyelvben: olyan tulajdonságú.Például: dores = követelı, pores = leváló – a magyarban: der-es, por-os.2. Az -xsz képzı / rag jelentése mindkét nyelvben: olyat csinál. Pl.: arasz =teknı (árasztó), poresz = felszeletel (porító) – s a magyarban: áraszt, paraszt.169

Az XSz gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XSz gyök nem vesz fel c, g, h, s, z hangot II. szótagként.xsz xsz xsz xszv/b xszd xszp/f xszj xszj xszk xszk xszk/chxszl xszm xszn xszn xszr xszr xszr xszsz xszt xsztXSz, héber táblázatXSz /'teszı'/ osze = csinál, tesz, készít, termel, cselekszik, idızik, tartózkodik ájin-szinaszá = csinálta, tette, készítette, tartózkodott, kinevezte, termelte /teszá/ ájin-szinasze = vallási tétel /csináld!/ájin-szin uszá = meg-, csinált, csináltatottiszá = cselekvésre késztet /teszeti/ ájin-szinXSz ájin-szamech iszá = masszíroz, gyúr, dagaszt, nyerstészta /iszamos/aszi-á = Ázsia /teszi-á/ alef-szamXSzszá!=indulj, vidd, emeld /hn/ szin szí! = indulj, vidd, emeld, stb. /nm/ szin NSzájin-szin eszev = fő /eszı/ iszev=gyomlál, füvesít uszáv=gyomlált, füvesítettájin-szin /esz-beni/ eszboni=főféle iszbia = növényzet ájin-szin XSzVaszda=tutaj, kétkerekő kocsi /taszí-da/ alef-szamechXSzDaszaf=befogadta, össze-, győjtötte iszef = összegyőjt, befogad alef-szamech XSzP/Faszefá = győlés, gyülekezet /eposz/ oszef = győjtemény alef-szamechaszif = ısz, gabona betakarítás iszuf = győjtés alef-szamechaszufi = lelenc alef-szamechaszpaká = ellátás /pákász/ alef-szamechaszpaklária=tükör, tükre /pakol-rász/ iszplanit = sebtapasz /tesz-lápisz/ alef-szamaszfán = győjtı eszpanolit = ladínó /spanyolos/ alef-szamechaszparág = spárga /növény /tesz-pörög/ alef-szamechaszpargel=birs /tesz-pargod: molyhos/ alef-szamechaszafszuf = horda, csıcselék alef-2 szamechaszpeszet = lucerna /tesz-száj-eszet/ alef-2 szamechaszuj = kész, készített /vmibıl/ képes rá, hajlandó, feltehetı /teszuj/ ájin-szinXSzJ170

aszija = csinálás, készítés, tevés, tevékenység /teszijá/ ájin-szinXSzJasz'jati = ázsiai /taszit-áji/ alef-szamechXSzJaszján = masszır /teszíán/ iszuj = masszázs ájin-szamech XSzJaszak = foglalkozott /tesz-ák/ iszká = ügylet /ar/ /tesziká/ ájin-szam-kuf-alef XSzK/tesz-ek/ eszek = üzlet, cég, kapcsolat, vállalat oszek = foglalkozik ájin-szam-kufaszuk = elfoglalt ember /tesz-uk/ iszuk = foglalkozás, -tatás /tesz-uk/ ájin-szam-kufasziká=foglalkozás, -tatás /teszika/ iszká = üzlet, ügylet /arám is/ /teszki/ ájin-szam-alef-kufaszik = igénylı ájin-szamech iszki = üzleti /teszeki/ ájin-szam-kufaszkán = közéleti ember /teszkán/ alef-szam-kufaszkupá = küszöb /kúp-tesza/ alef-szam-kuf XSzKaszkará = diftéria /kára-tesz/ alef-szamech-kufaszuch = olajozó, olajkanna /teszuk/ alef-szamech XSz-K/Cheszkadrón = csapat, katonai raj alef-szam-kafaszkalá = hússütı rostély, hajóhíd /tesz-könnyő/ alef -szamechaszkóla = iskola, irányzat / mind-tesz/ alef-szam-kaf/tesz-el/ eszel = vederhordó rúd iszlem = mohamedánra térít alef-szamXSzLaszám=magtár /tesz-ám/ alef-szam iszum = gabona raktározás /tusz-im/ XSzMaszóm = bıterméső alef-szamech iszem = magot tárol, raktároz /tesz-im/ al-szamechaszum = bıséges, bıterméső ószem = bıség /tosz-em/ alef-szamaszmachta = támpont, dokument, bizalom /tesz-mochíah/ alef-szamechaszimón = lyukas garas, zseton, telefonérme /taszitón/ alef-szamechaszón=vész, szerencsétlenség /taszitón/ alef-szamechXSzNasz'in = masszır ájin-szam XSzN iszani = püffedt, tésztás /iszamos/ alef-szameszer, aszara = 10 /tesz-er/ ájin-szin oszer = tizedet vesz /oszt-er/aszár = tizedet vett ájin-szin iszer, uszár = tizedet ad, - adás /tizer, tíz-úr/asziri = tizedik eszroni, aszori = tizedes szám ájin-szin XSzRaszor = évtized, tíz nap, tizes, -dik ájin-szinaszori = tizedes /szám, mérleg/ iszur = tized adás, vallási elıírás ájin-szin171

aszirijá = tizes, tized ájin-szin iszarón = tized ájin-szinaszeret=tíz, -es eszrim = húsz /teszer-im: húz/ ájin-szinaszár = letartóztatotta, megtiltotta, -kötözte, kocsiba fogta /tesz-ár/ alef-szam XSzRaszír = rab /tesz-ír/ alef-szamech alef-szamech oszer = megtilt, letartóztat, befogaszur = tilos, tiltott, kötözött rabiszár = önmegtartóztatási fogadalom alef-szamechiszur = tilalom alef-szamechiszár = római pénzérme alef-szamalef-szin Iszrael = Isten segít /ozer=segít/XSzRaszasz=kipréselte, -sajtolta /taszasz/ ájin-2 szamechoszesz=kisajtol /tsssz/ XSzSzaszesz = préselés ájin-2 szamechaszisz / asziszi = gyümölcslé / nedvdús, zamatos /taszisz/ ájin-2 szamaszúta = gyógyulás, egészségedre alef-szamech-tavXSzTeszter=Eszter /Istár/ alef-szam-tavesztéti=esztétikus alef-szam-tav-tetisztomcha = gyomor /tesz-tömke/ alef-tet-szamechiszt'nisz=finnyás, széplélek /istenes/ alef-szam-tet-szamesztratégi = hadászati alef-tet-szamechIszplánit = sebtapasz. Lápisz: ezüstnitrátos tapasz szemölcs eltávolításra.Eszpanolit = ladínó – a spanyol zsidók nyelve (lédá = születés).Aszafszuf = csöcselék, magyarul: "gyülekezet-utolsó".Eszkadron → kadur = labda, golyó, löveg.Aszkará = diftéria (torokgyík): baktérium okozta fertızı, néha halálos betegség.Elıször a felsı légutakban jelenik meg egy bırszerő, kékesfehér hártya – eztenyhe láz, torokfájás és levertség követi. Azkará = halotti megemlékezés.Eszer = tíz. Mindmáig kb. ennyi a jól együttmőködı embercsoportok létszáma.Az, hogy a héberség pontosan tízet jelöl meg erre a célra, nyilván a tíz ujjonvaló számlálás következménye. Ugyanezért szoktak tizedet is venni.Istár – harc és gyızelem istennı. Jelképes állata az oroszlán.172

XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıvítmények kissé idegenül hangzanak. Emeljük ki a t hangota szó közepébıl és tegyük az elejére: esztendı → teszendı, eszterág (egylábon álló gólya) → teszer-ág, Isztár (az alsó-Duna régi neve) → tiszár: úsztató:-).A magyar XSz gyök: ász(ok, készít), esz(ik), ész, isz(ik), osz(t), ısz (haj,évszak), úsz(ik), üszı. Az elvont értelem: életfontosságú dolgokat tesz.A megfelelı héber gyökfogalom, mint láttuk, "egyhangú" lett, pusztán teszkésztetértelmő. Hogyan történhetett ez? Az sz hang megjelenésekor a magyarmég "érezte" a gyökelıd, az XT jelentéseit: át (lecsap rá – hogy megegye), et(ásó – azzal is élelmet keres) iti (folyékonyság: víz, idı), ót (óv, véd), ut (út,üt). Mivel a magyar az új gyök, az XSz gyökszavait is flexálta – itt is szétválasztottaaz életfontosságú jelentéseket. A különélı héber azonban elmulasztottaaz XSz gök flektálását. S mivel a héber XSz szóbokor nem a magyarralegyütt keletkezett – a gyökszavak összehasonlítása ezúttal nehézkesebb lesz.A közös -xsz képzı / rag jelentése: azt teszi, amit a gyök jelent. Héber példák:ag-asz = körte (kör-tesz), af-esz = kifogy (repül-tesz). Magyar példa: kert-ész,"kevert" nyelvő példa: pim-asz (pim=száj) → száj-az.Az XSz gyök kétszótagúvá válásaTudjuk, hogy a székely-magyar és a görög nyelv "szelypít" (s helyett is sz-etmond). A jiddis (német-zsidó) nyelv viszont a t helyett mond sz-et. Mivel akülönbözı nyelvekben a t/s/sz használata máig felcserélıdhet, nehéz következtetéseketlevonnunk abból, hogy milyen hangokat nem vesz fel az XSz gyök.A héber XSz gyök nem vesz fel c, g, h, s, z hangot.A magyar XSz nem veszi fel a b, c, h, j, r, s, z hangot II. szótagként.(A b, r, s hangot ugyab felveszi, de csak ragként.)xsz xsz xsz xszv/b xszd xszp/f xszj xszj xszk xszk xszk/chxsz xszv xszd xszp xszf xszg xszkxszl xszm xszn xszn xszr xszr xszr xszsz xszt xsztxszl xszm xszn xszny xszsz xsztXSz, összehasonlító táblázataszá = tette osze = tesz iszá = késztet osze = tesz uszá = megtett/t/asz/ít/ /t/esz /v/esz /T/isza /v/isz /t/osz/ogat/ /t/usz/kol/ /t/úsz173

aszuj=készített loesz = megrág s'ivá = szívás oszer=részt adó szohe = úszikaszu /bor/ eszi /evı/ isz- /ivó/ osz-/tó/ úszóaszasz=kiprésel aszón = vész eszel = vivırúdasz/al/ /v/ész /meg/osz/tó/, /v/isz-/ı/aszif = ısz széchel = ész aszif=ısz, széva=ısz haj uszá=késztetettász /évszak/ ész ısz /évszak, haj/ üszıoszer=részt adó aszda = tutajösz-vér uszadékiszuf=összegyőlt szagi=óriási, meszeg=öntvényiszapüszög /gomba/aszuk=elfoglalt eszev = fő soev = szív szohe = úszikászok, ászka eszik iszik /szívó/ úszikeszek=üzleti kapcsolatszig = fémsalakészaküszök /égésbıl/aszkalá=hajóhíd aszá=készítette szá! = vidd oszek=foglalkozik /vmivel//m/ászkál eszköz iszák /visz-ák/ Oszkáraszkalá=rostély iszá = késztet uszá=késztetetteszkábál iszkol, iszkiri uszkáraszasz=kipréselt maszlul=pálya iszá=cselekvésre késztet aszuj=készítettaszal, aszály észlel /égitest/ iszalag /viszel-eg/ uszály /visz-ej/eszel=vödörhordó rúd:-) eszel=hordozórúd /súlyelosztó//ki/eszel /vivı rudat/oszol, oszlopiszem=raktároz ószem=bıséges uszá = csinálteszme, eszmény oszmán /török/ uszonyiszáni = püffedt aszón = szerencsétlenség:-)iszony ıszin-te /teszin-ı, részletezı/iszúr=tilalom, ozer=segít, el=Isten oszer = részt vevı /tesz-er/Izrael /Iszrael/ oszró, ösztörü /szénaosztó ágasfa/174

iszáni = püffedtasszonyosze = megtesziössze, összeg, összesat=ráveti magát osztott, északra távozó leválaszt, -ott rész uszá=késztetettaszat /ráragad/ észt /észtül: eesti/ oszt, osztják nép uszítteszet-ag: rakásnyioszer = tizedet vesz /tesz-er/asztagosztag, osztály, osztalékosze=tesz, al=rá osze=csinál, teiná=rakodás iszá = késztetıasztal /tesz-ál/ esztena /teszena/ isztina ösztöke /teszıke/szotem = eltöm osze=csináld! ten=adj! osze=cselekvı, ten=adasztma esztendı /teszendı/ ösztön /tesz-ın/eszter = Eszter/csillag, ágaskaró/ Eszter, esztrószatár = megdöntIs/z/tár /harc istennı/esztratégi=stratégiai /megosztott/eszterág /gólya/Isztria /félsziget/Ász – kártyalap (évszakok).Ész, eszel (a héber eszel = vödörhordó rúd) – az 'eszel' értelme nem kieszelésvolt, hanem az erı elosztása – ami "megeszi" az erıt.Üszı – nıstény szarvasmarha, amely még nem ellett.Ászok, ászokolás: utóerjesztés. Ászoknak nevezik azonban a hordók alattitalpgerendát is, amely a hordók kitámasztását, tisztítását, gondozását biztosítja.Ászka Az ászkarákok szerepe fıként a szerves anyag lebontásából, feldarabolásábóláll. Táplálékukat hullott avar, törmelék, mikroorganizmusok és gombafonalakalkotják. Az ászkák koprofágok: a saját ürüléküket is elfogyasztják.Az uszkár eredetileg vadászkutya volt – vízi vadászatra is alkalmas.Ösztöke (töszöke): vasalt végő bot, melynek bökdösésével nógatják az ökröket.Oszró, eszro, eszrı, osztró, eszterő, ösztörő: széna- és gabonaszárításrahasznált lecsonkolt ágaskaró, amelyet a földbe szúrtak s ágaira rakták fel aszárítandó szénát, gabonát. Következtetés: A héber "eszer" (tesz-er) eredetilegnem 10-et, hanem általában csak elosztást jelentett.Oszt, osztás – ezek a szavak a fejlett állattartás korából valók. Amikor a hébertíz = eszer, mint számnév kialakult, az "északi" és "déli" populáció már nem élt175

együtt – de a részekre osztás fogalma (eszer, eszrı) még közös volt.A suméroknál hatos-hatvanas számrendszer volt használatban. A kárpátnyelvazonban – a tíz ujjat véve alapul – a tizes számrendszert használta. (S a legkorábbiírás is pont-pont-vesszı számírás volt.) Egy fekvı vonal volt a tiszá! =menj tovább! – a tíz. A magyar húsz nyilván azonos a késıbbi "húz" szóval,aminek a jele – gondolom – a függıleges vonal lehetett.Az észt szót 98-ban Tacitus említi elıször aestii alakban. Az óészakiak aFinn-öböl déli részét Eistland néven ismerték – ez ma Észtország izlandi neve.Észt, oszét, osztják, osztrák: északi – de az alapértelem: "megosztott".Az oszét (oszétül Ironau) az iráni nyelvek közé tartozik – Oroszország és Grúziahatárán, Oszétiában beszélik. Az oszét egyik nyelvjárása volt a jász is. A jásznév az ókor végén a Szir-darja melletti ászik-tól ered, akik az i.e. 3-2. századbanmagas szintő földmőves kultúrát teremtettek.Osztják, manysi (vogul) nép. A magyarság legközelebbi nyelvrokonának tartják.Asztal – oszt-el-ı. Ráteszik mindazt, amit el akarnak osztani.Eszter perzsa eredető nıi név: csillag, Istár asszír-babilóniai istennıvel azonos.Isztria (horvátul Istra) az Adriai-tenger nagy félszigete. Két földrajzilag elkülöníthetırésze a tengerpart (hegyvidék) és Belsı-Isztria.Eszterág: a fehér gólya neve – egy lábon áll.Osztrák – Österreich: "északi tartomány".Esztrenga, isztronga, fejıkarám, sztronga: szögletes, szétszedhetı kerítés / fedettépítmény. A juhok egybetartására, fejıkarámul s a nyáj védelmére szolgál.Izrael – de héberül: Iszrael. Ezer = segítség. Ha tényleg azt jelenti az Izraelszó, hogy "az Isten segít", akkor z -vel kellene kiejteni.Az XT gyök, héberAz XT gyök t -je részben s/sz-re változott, majd késıbb z/zs -re is.A héber szavak szótagfordításával gyakran magyaros szavakat kreálhatunk, deezek nem lesznek magánhangzó illesztett (csak magas, vagy csak mély hangrendő)szavak. Mivel az XT gyök megjelenésekor a kárpátnyelv még nem voltragozó nyelv, nem volt szükség az illesztésre.A gyök elvont értelme mindkét nyelvben: hat, hatásos.A héber XT ısgyök eredetileg kb. úgy hangzott, mint raccsolva mondani: 'ratt':ati = miatta, et = írótoll, ote = ölt (ruhát), betakar, ut = lecsap rá.176

Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te, et=ásó, et=és, -val, -t, ot=jel, bető, oto=ıt.Az XT gyök: at = lassan, atu = vajon? et = varázsló, iti = lassú (folyékonyság).Az XT gyök: ata = most, tehát, et = kor, idı, iti = idıszaki.A héber xt (te), általános ısnévmás volt, amivel az észlelı önmagát különböztettemeg a külvilágtól. Mai alakja: ata, at = te (hn, nn).Az xt nyelvtani funkciói a mai héberben:1. Az et kötıszó a -t tárgyrag. 2. ugyanez a kötıszó és jelentést is hordoz.3. A t a múlt és jövı idejő igeragok része, mint "idıjel". (A jelenidejő igéket ahéber ma sem ragozza, csak melléknévi igenév alakban hagyja.)4. Az xt a tárgyas és társhatározó személyes névmások elsı szótagja. Például:ot-i = engem, ot-chá = téged – iti = velem, itchá = veled, stb.A héber XT gyökök kétszótagúvá válásaA héber XT gyök nem vesz fel b, c, p, g, sz, z hangot II. szótagként.xt xt xt xt xtv xtd xtd xtf xtf xth xtj xtch xtk xtkxtl xtl xtm xtm xtn xtn xtr xtr xtr xtr xts xtt xttXT, héber táblázatat=lecsapott rá, rávetette magát /ütött/ XT ájin-tet /üt/ ut = lecsap rá, ráveti magátata = felöltötte /ruhát/ beburkolta, -ózott, betakarta ájin-tetájin-tet /ıtözik, tájnyelv/ *ote = ölt /ruhát/ betakar, beburkolózik, bebugyolálet = írótoll /folyó-toll/ ájin-tetati / b'et'o sel... = miatta, hibájából /attól/ ájin-tetata = most, mostantól, nos, tehát iti = ideiglenes, idıszaki /itt-i/ ájin-tav XTet, itim, itot = kor, idı, idıszak /folyamat/ ájin-tavat = lassan et = varázsló iti = lassú /folyékony/ alef-tet XTatu = vajon? /arám/ alef-tetata=jön /arám/ út et = ásó /üt/ XT alef-tav /ott/ ot, otot, otiot=csoda-, jel, betőata, at=te al-tavalef-tav iti, ito = velem, vele oti, oto = engem, ıt alef-tavet = és, -val, -t /tárgyrag/ita = tegez alef-tav177

atáv = szekéroldal /át-áu/ alef-tetetev=kapocs, csíptetı /üt-ev/ al-tetXTVatid = eljövendı, történni fog, kész rá, jövı /nyelvt. is/ /át-ad, ut-ad/ ájin-tav XTDájin-tav ited, itud = elıkészít, szán vmire, elıkészület, -ésatud = kos, vezér /üt-ad/ ájin-tav ájin-tav /ut-ád/ utád = elıkészített, vmire szántatudá, atudáj /alef/ = tartalék, -os katona ájin-tavatad = gyepü, tüskebokor, ördögcérna /adta-teremtette/ alef-tetXTDatáf, atuf = beburkolta, -t, borította, -ott /könyv/ begöngyölte, -t, elbágyadott, -t áj-tet XTFájin-tet otef = becsomagol, -burkol, -bugyolálituf, atifá=befedés, beburkolás, be-, borítás /könyv/ ájin-tet utáf = beborított, -burkoltatif=lepel, burok, szirom ájin-tet itef = beborított /könyv/ burkol, bebugyolálatif = lyuk /pl. sajt, üt-if/ alef-tetXTFathalta=kezdet /arám/ alef-tav-alef XTHatuj = beburkolt, betakart /átuj/ ájin-tetXTJatijá = felöltés, beburkolás ájin-tetá/j/it, etim = saskeselyő/k/ /vet-ıd-ık/ ájin-tetatik = pillér, erkély /át-ik, áthidaló/ alef-tav-kufXTKatak = elmozdul, erısödik, dölyf, pimasz beszéd /út-ak, átok/ ájin-tav-kuf XTKatek=hatalmas /hat-ik/ ájin-tav-kufatik, atikot = ısi, régi, ókori, régiség/ek/ /át-ik/ ájin-tav-kufXTChitchá, -ch, -chem, -chen = veled, veletek alef-tavalef-tav otchá, -ach, -chem, -chen = téged, titeketatalef = denevér /üt-lep/ ájin-tet XTLitlula = gúny /arám/ /jojózás?/ alef-tet-alef XTLitlíz = mészárszék /leüt-isz/ alef-tetatám = bedugott, betömött /tömá/ alef-tet XTM otem = bedug, töm /töme, szoptat/item = betöm, bedug, bezár /em-ítı/ alef-tetatim=vizhatlan lyuk /sajt/ légmentes /át-ám/ alef-tet178

atum = elzárt, érzéketlen, tömör, átlátszatlan /tömú/ alef-tetXTMotomat=önmőködı /ütöm-et/ al-tetitám = velük /hn/ /ütem → ritmusos/ XTMalef-tav otám = ıket /hn/etmahá = csodálatba ejt, lehetséges? /ahám!/ alef-tavetmól = tegnap /múl-et/ alef-tavatin=tıgy, emlı /ütöget-in/ ájin-tet iton, -ut = újság, sajtó /ont-i/ ájin-tav XTNatán = konzervál ájin-tetaton=szamár /nn/ /h/át-on/ alef-tav itánu, itán=velünk, velük /nn/ /út-áni/ alef-tav XTNalef-tav /üt-án/ é/j/tán = szilárd alef-tav /üt-en/ otánu, otán = minket, ıket /nn/etnah = szünetjel, puska irányzék alef-tavalef-tav etnán = ajándék, kéjnı díjaotenti = hiteles /üten-ti/ alef-tav-tetatár = füst éter, ár-a/sz/t ájin-tavatirá = fohász, kérelem ájin-taveter = fohász, ima /ér-et/ ájin-tavatir = gazdag /irtó.../ ájin-tavateret = bıség /át-ere/sz/t/ ájin-tavXTRatár = imádkozik, fohászkodik itrut = balkezesség ájin-tav XTRatár, atra = hely /arám/ /tár-a, tere/ iter = lokalizál /itt-er/ alef-tav utár=lokalizáltitur = lokalizálás /itt-úr/ alef-tav XTRetróg = citrusgyümölcs /tér-eg, illatozik/ alef-tavatraá = figyelmeztetés, óvás /truá = kürtfújás/ 2 alefXT-RXatár = bekerítette, körülvette ájin-tetitrán = kátrány /át-áradán/ ájin-tetájin-tet /pl. lovaggá ütött/ utár=koszorúzott, díszítettatur = feldíszített, ékesített, megkoszorúzott /át-érı/ ájin-tetXTRájin-tet iter = illusztrál, díszít, megkoszorúz, körülvesz /át-éri/itur = ékesítés, díszítés, koronázás, övezés ájin-tetatará, ateret = perem, makk, korona, koszorú, dísz /át-éret/ ájin-tet179

atas = tüsszentett ájin-tetitus, atisá = tüsszentés ájin-tetotes=tüsszent /üt-es, tüszi/ ájin-tetXTSitut = idızítés /idı-ít/ ájin-tavXTTatat = jeladó /át-ad/ alef-tav itet = jelez /it-et/ otet = jelez /ot-et: ott/itut = jeladás /it-ut: itt van/ alef-tavXTT*Ote = ölt (ruhát) betakar, beburkolózik. Tájnyelven: ıtözik. Hova lett az 'l'?Akkor még nem volt! Az 'l' hang nem ısi, hanem "középidıs" – s a magyarnyelv azóta ırzi is az eredeti kiejtést:-).XT, összhasonlító táblázatA magyar XT gyökszavak: át, ét (étel), 5, ıt, út, üt. A legısibb értelem: át / üt.Az XTy gyök: atya. A gyök elvont értelme: hat, "megszerzi".Az emlısnek 5 ujjú végtagja van, azzal nyúl át, halad az út-on s azzal üt.Így jut ét-elhez jut. Az it-al (ivás) fogalmát azonban a héberben már nem azXT gyökben, hanem (t → s) az SX gyökben találjuk: soev = szí(v).Nyelvtani fejlıdés: kenyer-et → kenyer-ét – ez utóbbi már birtokolt tárgy.Az XT/Ty gyökök kétszótagúvá válásaA héber XT gyökcsoport nem vesz fel sz, z hangot.A magyar XT/Ty gyökök nem alkotnak II. szótagot c, p/f, h, j, sz hanggal.xt xt xt xt xtv xtd xtd xtf xtf xth xtj xtch xtk xtkxt xty xtv xtb xtd xtp xtg xtkxtl xtl xtm xtm xtn xtn xtr xtr xtr xtr xts xtt xttxtl xtm xtn xtr xts xtt xtzXT/Ty, összehasonlító táblázatat = rávetıdött osze = tesz iti = lassú ut = lecsap rá et = ásóát ét /étel, vétel/ Itil – elfolyó öt /5, egy kéz/ ütet = és, ezt! oto = ıt ata = jön /arám/-t /tárgyrag/ ıt útata=beburkolta ita=tegez, ote=beburkol iti = idıszak ata = mostantólatya / Vata, vatta / etye /-petye/ óta utó180

atad=tüskebokor, atáv=szekéroldal ote = betakar arúc=vízmosásátabota ótvar /var-at/ utca /ucca/atid = jövıutád=elıkészítettát-adutódatad = gyepüatud = kos/Nagy/Atádütıdik, ütıdöttatuf=beborítottutáf=beburkoltEtiópiautópiaatik=régi /lom/ut = lecsap ráatka /rovar/ütegatak=pimaszság eszev = fő otek=elmozdul atek=hatalmas, atak=dölyfátok, átkoz étek /esz-ek/ itóka /folyékony/ ütköz/ik/hutál = rávetett mutál=odavetett ited=/vmire/ szán itud=elıkészület utád=arra szántátló, átlag étel ital, ítél ötöl /-hatol/ utalitlula = gúny étel-ı: ellátó iti = lassú /folyó/ atalef=denevér itlula = gúny/nem/ átall Etele, Atilla Itil /folyó: Volga/ ötlet /üt-lep/ utálatuj = beborított, lun = alvó Itil, alia = felmenés atalef=denevérAtlasz, atlanti /özönvizek/ Itália /vízben áll/ ütleg /le-üt-get/atin = tıgy atin = tıgy otem = bedug, tömAt/h/én Etna /tıgy-alakú/ ütem /szoptatás/atum = bezárt étán = szilárd ata = mostantólatom etnikum utánatár = füstitrán = kátrányéterotrombaatur = ékesítettata=jön, atár=helyetruszkutas, utász, utazikatat=jeladó /át-ad/ itet = jelez otet = jelezAttika itt ott, Ottó181

ite=ideiglenes, honen=táborozikénot = források itthon /idıszaki/ otthon téli szállásote = felveszittas, itatósote=beburkol, tov=jó /talaj/Ottawa, Öttevény /mocsaras/Wikipedia: "Nagyatádot a honfoglalás idején alapították, de a terület már azókorban is lakott volt. Neve a török ata (atya) szóból származik." (Ezzel szembena héber atad = gyepü – és Atad a Bibliában említett, meg nem határozotthelyő szérőskert, ahol József és testvérei a halott Jákobot gyászolták.)Atka (Acari) az ízeltlábúak pókszabású családjának egy osztálya.Wikipedia: "Atilla, Etele (újabban Attilának írják) jelenthet "kis apát","atyácskát" – mivel sok gót szolgált Attila alatt. Gótul atta: "apa" és a -la kicsinyítıképzı. Lehet ótörök eredete is. Mások szerint a hun király neve nemlehet török eredető, mert a törökre jellemzı a kettıs mássalhangzók hiánya(!)"(Az Itil-ból származó név jelentése valószínőleg: folyamatosan ellátó – a szerk.)Wikipedia: "Etil a kazárok fıvárosa volt. A 9. században helyezték át aVolga – törökül Etil – partjára s az új várost a folyóról nevezték el. A városhatalmas kereskedelemi központ volt. Nyomait sokáig keresték, már úgytőnt, hogy a maradványait elmosta a víz. 2008-ban találták meg Etil romjait:három-szöglető, vöröstéglás erıd jurta-formájú építményeinek nyomait – ezeka kazár városok jellegzetességei. Etil, Itil, Idil, Adil a Volga ótörök neve."Itália (lexikon): "...a Földközi-tengerbe nyúló félsziget. A szó a vituli a 'bikaistenfiai' (a magyar tulok:-) szóból 'Borjúország'-ot jelent, ami az újkıkorban aFöldközi-tenger térségében mindenütt megtalálható mediterrán termékenységkultuszrautal. (Elég zavaros magyarázat... Itália "vízbıl kiemelkedıt" jelent.)Az Atlasz hegység a Gibraltár alatt van. Az Etna ma is mőködı vulkán.Attika az Égei-tengerbe nyúló félsziget, Athén is rajta van.Etruszkok A nevük nem sokat jelent, mert önmagukat nem így hívták. ÖkItáliának a rómaiakat megelızı ıslakói. Koruk legmodernebb mezıgazdaságvárosi-iparikultúrájával rendelkeztek. Írásuk a magyar rovásbetőkkel azonos.Érdemes elolvani a Wikipedia szócikket: "etruszkok". Nem indoeurópainép – vélik a kutatók. Hát nem is... a szerzı s mások véleménye szerint –kárpátnyelvő nép volt. S mivel beolvadtak a Római Birodalomba, a latinnyelvben fellelhetı számtalan "magyaros" szó nyilvánvalóan tılük származik.Ottawa és Öttevény azonos eredető szavak – mocsaras területet jelentenek.182

XZ gyök, héberAz XZ gyök valójában a korábbi XS / XSz gyökök késıi kiejtés változata.A héber XZ gyök: ez, izá = kecske, óz = erısödik, menedéket keres.Az elvont értelem: ami erınlétet biztosít – rejtett értelem: ez! eszi, ízlik.XZ gyök: az = akkor, úgy, éze = milyen, melyik? Ez a gyök névmásokat képez.A héber -xz rag / képzı jelentése megegyezik az XSz gyökével: olyat tesz,amit az elızı szótag jelent.Az XZ gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XZ gyök nem vesz fel c, d, f, g, s, sz hangot II. szótagként.xz xz xzv xzv xzp xzh xzj xzxk xzk xzkxzl xzm xzn xzn xzr xzr xzt xzxz xzzXZ, héber táblázatáz = erıs, erısödött, menedéket keresett /az! azt!/ ájinXZXZájin óz = erı, erısödik, menedéket keres, bátorság, hısiességheíz /óz/ = merészel ájinez, izá, izim = kecske /ez! azt! íz, izom/ ájinaz = akkor, úgy éze = milyen, melyik? alef XZazáv, azivá = el- otthagy, -ás ájin XZV ozev = el- otthagy ájinazóv=elhagyott, elhanyagolt ájinazuvá =elhanyagoltság, -hagyatottság, rendetlenség ájinazuvi=lelenc, elhagyott gyermek izavón = hagyaték ájinezov = izsóp alefazovión = levendula alefXZVazpán, -ut = szemtelen, -ség, orcátlan, -ság ájinXZPazhará = figyelmeztetés alef XZHazáj=akkor alefXZJazak = megkapál, körül-, felásás ájin-kuf XZK uzak=megkapált, körül-, felásottezek = kötszer izuk = felásás, körülásás ájin-kuf183

azikim = bilincsek alef-kuf XZK izká = győrő, karika ájin-kuf XZKazaká = riadó alef-ájin-kuf XZXKazkará = kegyeleti megemlékezés /kará = történt: kár/ alef-kafXZKazál = elfogy, elmegy alef XZL ozlát jad = tehetetlenség alefizmel = vésı, mőtıkés alefXZMizmaragd = smaragd alefXZNXZNájin oznijá = dögkeselyő /füles, egyensúlyoz/ózen, oznáim = fül alefoznijá = fülhallgató alefazen = fegyver, fegyverszíj alefizen, izún=egyensúlyoz, -ás, mérleget készít, -és alalef uzán = kiegyensúlyozottazár = meg-, segítette ájin XZRájin ozer, -et = segít, segéd, háztartási alkalmazottazará=csarnok ezer = segít, segítség, támasz ájin XZRazár = övez, nekibátorodik alefazut = szemtelenség ájin-tavezrá = segély, segítség ájin ájin uzrár = galagonyaézor / ézori = övezet, öv, kerület / kerületi alefezráh = polgár, gyökeret vert fa alefXZRizréah / ezrahut = honosít / állampolgárág alefXZTazaz = erısödik, felülkerekedik izúz = bátor, hıs, erıs ájin XZZaziz=erıs, bátorazazel = ördög, 'a fene' 2 ájinezuz=bátorság erı, hısiesség ájinXZ-XZAzkará = halotti megemlékezés. Aszkará = diftéria (torokgyík) fertızı, néhahalálos betegség, amelyet baktérium okoz. Vesd össze még: askavá = temetés.Az ózen = fül és egyensúlyozó szerv is. Magyarul izen, üzen... A kárpátnyelvmár tudatában volt a fül két szerepének: hallásnak és egyensúlyozásnak.184

XZ / Zs gyök, magyarA z -re végzıdı igék eredetileg sz -re végzıdtek, az zs -re végzıdıek s -re.Tehát az XZ/Zs gyökszavak héber megfelelıit az XS /XSz-nél is lehet keresni.Az elvont értelem: ami erınlétet biztosít – jól egyezik a héberrel.A magyar XZ gyök: áz(ik), az, ez, íz(e), íz (izület), ız, úz (nép), őz.Az XZ gyök kétszótagúvá válásaA héber XZ gyök nem vesz fel c, d, p/f, g, s, sz hangot II. szótagként.Magyar megfelelıje nem alkot II. szótagot c, f, h, j, l, m, n, t, z hangokkal.xz xz xzv xzv xzp xzh xzj xzxk xzk xzkxz xzs xzv xzb xzd xzp xzg xzsg xzk xzskxzl xzm xzn xzn xzr xzr xz-s xzsz xzt xzxz xzzXZ, összehasonlító táblázatáz=menedéket keres izá=kecske /nn/ óz=mened. keres m'íz = merészeláz/ik/ íz/e/ ız őzzo, zu = az éze = melyik? ezer = támasz óz=bátorság, menedéket keresaz /az ott!/ ez íz /izület/ /úz: kun nép/ úz, Uzs, Uzsaaszia=tevékenység, áz=erısödikÁzsia, ázsióazuvi=elhagyottIzsó /Ézsau/azuvi=elhagyott azáv = otthagy ozúv=elhagyott óz=mened. keresAzovi /tenger/ izibe özvegy üzbégezov = izsópizsópazaká = riadóizgatozev = elhagyÓzd úz településozev=meneküluzsgyi /kígyó/áz=menedéket keres jichák= nevetséges uzak=körülásottázik Izsák /Jichák/ Uzsokzu = azok ézu = amelyek ozev=menekül izuk=körülásásazok ezek ó/d/zkodik üzekedik /'kapál'/185

azál=elfogyott azál=elfogyott, iza=kecske uzál = elfogyottázalék ízlik üzletaz = akkor... ez=kecske, -xm=tömeg izmel = vésıazám! izom /hús/ üzemózen = fül ózen = fül ózen = fülizen özön /hang/ üzenazár = segít ozer = segít uzán=kiegyensúlyozott/b/azár ezer, ezred uzsonnaazár = övezı ezrá = segély izreh = honosít ézor = övezetazúr, Azori /szig./ ezért Ozora Uzorasír=gazdag, aszur=kötözöttazsúrzot = az, azt ze = ez, ezt Iszrael=segít-Isten, izréah=honosítazt ezt Izrael /alef/aclán = lusta /a gém repülése/azték /aztlán-i/izúz=bátor, felülkerekedikÍziszaz = akkor, úgy izet = elferdít azaz=felülkerekedik, mezí=izzadazaz /akkor úgy!/ ezüst /hajlékony/ izzó, izzadazár=nekibátorodiküzér, uzsoraAz úz, guz, oguz – kun nép lehetett. Az oroszok polovecnek (poles=betör), a 11.század végén pedig hunoknak nevezték ıket. "Akiket unnoknak mondunk, azokata köznép úzoknak nevezi". A besenyık, úzok és kunok a Kárpátok keletioldalán torlódtak össze. Az úzok Magyarországra 1086-ban betört nomád csapatvolt. Az úzokat, megkülönböztetésül a kipcsák "fehér-kunoktól", "feketekunoknak" nevezték. Az aszódi pogány sírokat úz / palóc temetıknek tartják.Az Uzs folyó a Kárpátok vízválasztójánál, az Uzsoki-hágónál ered. Neve az uzs(kígyó) szóból ered (uzsgyi!). Úz települések: Uz, Uza, Uzdi, Uzlar. Ózd városneve is e népnévbıl ered. Uzsa a Bakony és a Keszthelyi-hegység között van.Az ázsió: felpénz – az a százalékos különbség, mellyel a valuták piaci ára nagyobba hivatalosnál. "Nagy az ázsiója: nagy a keletje".Az Izsó férfinév a bibliai Ézsau nevébıl származik.Az izsóp évelı gyógy- és főszernövény. A Kárpát-medencében termesztett fajaa Földközi-tenger keleti részén és Ázsiában ıshonos. Figyelem: ezov=izsóp186

(z → zs és v → p hangváltozások).Üzbég (Izbék, szlovákul Zbehy) község Szlovákiában, a Nyitrától 8 km-revan. Már a bronzkorban is település volt. A mai Üzbegisztán a kiszáradó Araltómedencéjétıl a Tien-sanig húzódik.Izsák héberül Jichák = nevetni fognak. Születésekor (a Biblia szerint) Ábrahám100 éves volt és Sára is nagyon öreg volt már – ezért nagy nevetéssel fogadták.Uzsok Az Ung folyó eredeténél, Ukrajna magyarországi szélén fekszik. 1582-ben egy járvány kipusztította a lakosságát – Galíciából telepítették be újra.Ázalék a száraz fızeléknek termesztett hüvelyes vetemények közös neve:ilyen a bab, borsó és lencse. Azért "ázalékok", mert fızés elıtt áztatássalszokták puhítani ıket. Az ázalékállatkák mikroszkópikus viziállatok.Azúr A kék szín heraldikai (címertan) neve a francia azur, amely a perzsaLazhward származéka: a sötétkék kövek (lapis lazuli) lelıhelye volt.Azsúr (francia) szálhúzással és hímzéssel készült kézimunka, vagy áttört részÍzisz (Iszet / Aszet) az ókori Egyiptom egyik legjelentısebb istensége. Anyaistennı,a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a hajózás istennıje, a nıiesség,a hőség szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja. Kultusza a Közel-Keleten és egész Európában terjedt el. Ízisz, óegyiptomi nyelven: Iszet. A zhang elıdje sz, annak elıdje a t – itt egyszerre látszik mind a két hangcsere.Ozora történelme az ıskorba vezet. A honfoglalást megelızıen avarok lakták.Elsı neve Uzra. A tolnai lankák között megbújó, friss viző patakokkal átszelttelepülést késıbb Azara néven, mint az Ozorai család birtokát említik.Azori szigetek: az Atlanti óceánban, Portugáliához tartozó szigetcsoport. Valamennyisziget egy-egy bazaltvulkán.Wikipedia: "Az aztékok az amerikai kontinens bennszülött civilizációját hoztáklétre a 14. században. Vallásuk sokisten hívı volt, köztük egy láthatatlan fıistennel.Hírhedtek voltak az emberáldozatokról. Magukat mexikáknak nevezték.Az "azték" név a monda szerinti elızı hazájukra, Aztlán-ra utal. (Aztlán: A gémekotthona.)" Kérdés: hol lehetett a "gémek otthona"? A szürke gémEurázsiában és Dél-Afrikában él. Mivel azonban Amerikában is van néhánygémfaj, ebbıl még nem lehet arra következtetni, hogy a "gémek hazája" nemAmerikában lett volna. Az aztékok azonban egy fehérbırő emberistenrevártak – ezért fogadták bizalommal a spanyolokat is – s ez is lett a vesztük.187