MAGÁNHANGZÓVAL KEZDŐDŐ SZAVAK - Levente Vezér honlapja

uchmanit=áfonya /áchum: sötét/áfonyaarpili = ködös afár = föld ufár = poros hupál = leejtettáprilis /esıs/ /földi/ eper ipar /földmunka/ /tesz-üpre/ cs/uporafár = porapró, Afrikaipur=kozmetikaipus = penész/cs/iperke /tesz-iparkodikiparchia=lakókörzet/cs/eprı /tesz-porzó//cs/oport /tesz-iparkodó/ipus = büdös ipus = penész iparón = ceruza ipur=beporzás hupál = leejtettáporodott /cs/iperke iparkodik operál /mőködik/ üpre /hiába/afesz = kifogy efesz = nulla upsz! = eltőnt lenullázott upász = kifogyottapaszt epeszt /cs/ipiszt! tesz-upasz /cs/upaszApacs 1. csavargó, 2. harcias indián törzs, 2. bőnözı. Az indián apacsokcromagnoniak voltak, vagyis Eurázsiából érkeztek. Nyelvük az athabaszk.Afór = szürke, árpili = ködös. Áprilisban a Kárpát-medencében már nincs hó, desokat esik – ég és föld: szürke. Az árpili = ködös – betőcserével lett "április".XG gyök, héberA XG nem ısgyök. A k utódja, a g is kárpátnyelvi hang, de mindkettıjük azısi h leszármazottja. Az XG gyök ısi képe: ragadozó madár körözi a prédát.Ez a kép a ragaszkodás értelmét is magában foglalja.Az XG gyök: og = köröz, lepényt készít. XG gyök: og=ecetfa (gyantát izzad).Képzıként a héber -xg gyök szaggatott jellegővé teszi az alapszó értelmét.A héber XG gyök kétszótagúvá válásaA héber XG gyök nem képez II. szótagot b, c, g, h, j, k, s, t mássalhangzókkal.xg xg xgv xgv xgd xgp/f xgj xgl xgl xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzXG, héber táblázatag=kört írt le, lepényt készített áj XG og = köröz, lepényt készít ájinagá = utcanyelv /körbejáró/ ájinájin uga = kör, lepény, süteményXGalef og = ecetfa /névcsere az égerfával/110