atad=tüskebokor, atáv=szekéroldal ote = betakar arúc=vízmosásátabota ótvar /var-at/ utca /ucca/atid = jövıutád=elıkészítettát-adutódatad = gyepüatud = kos/Nagy/Atádütıdik, ütıdöttatuf=beborítottutáf=beburkoltEtiópiautópiaatik=régi /lom/ut = lecsap ráatka /rovar/ütegatak=pimaszság eszev = fő otek=elmozdul atek=hatalmas, atak=dölyfátok, átkoz étek /esz-ek/ itóka /folyékony/ ütköz/ik/hutál = rávetett mutál=odavetett ited=/vmire/ szán itud=elıkészület utád=arra szántátló, átlag étel ital, ítél ötöl /-hatol/ utalitlula = gúny étel-ı: ellátó iti = lassú /folyó/ atalef=denevér itlula = gúny/nem/ átall Etele, Atilla Itil /folyó: Volga/ ötlet /üt-lep/ utálatuj = beborított, lun = alvó Itil, alia = felmenés atalef=denevérAtlasz, atlanti /özönvizek/ Itália /vízben áll/ ütleg /le-üt-get/atin = tıgy atin = tıgy otem = bedug, tömAt/h/én Etna /tıgy-alakú/ ütem /szoptatás/atum = bezárt étán = szilárd ata = mostantólatom etnikum utánatár = füstitrán = kátrányéterotrombaatur = ékesítettata=jön, atár=helyetruszkutas, utász, utazikatat=jeladó /át-ad/ itet = jelez otet = jelezAttika itt ott, Ottó181
ite=ideiglenes, honen=táborozikénot = források itthon /idıszaki/ otthon téli szállásote = felveszittas, itatósote=beburkol, tov=jó /talaj/Ottawa, Öttevény /mocsaras/Wikipedia: "Nagyatádot a honfoglalás idején alapították, de a terület már azókorban is lakott volt. Neve a török ata (atya) szóból származik." (Ezzel szembena héber atad = gyepü – és Atad a Bibliában említett, meg nem határozotthelyő szérőskert, ahol József és testvérei a halott Jákobot gyászolták.)Atka (Acari) az ízeltlábúak pókszabású családjának egy osztálya.Wikipedia: "Atilla, Etele (újabban Attilának írják) jelenthet "kis apát","atyácskát" – mivel sok gót szolgált Attila alatt. Gótul atta: "apa" és a -la kicsinyítıképzı. Lehet ótörök eredete is. Mások szerint a hun király neve nemlehet török eredető, mert a törökre jellemzı a kettıs mássalhangzók hiánya(!)"(Az Itil-ból származó név jelentése valószínőleg: folyamatosan ellátó – a szerk.)Wikipedia: "Etil a kazárok fıvárosa volt. A 9. században helyezték át aVolga – törökül Etil – partjára s az új várost a folyóról nevezték el. A városhatalmas kereskedelemi központ volt. Nyomait sokáig keresték, már úgytőnt, hogy a maradványait elmosta a víz. 2008-ban találták meg Etil romjait:három-szöglető, vöröstéglás erıd jurta-formájú építményeinek nyomait – ezeka kazár városok jellegzetességei. Etil, Itil, Idil, Adil a Volga ótörök neve."Itália (lexikon): "...a Földközi-tengerbe nyúló félsziget. A szó a vituli a 'bikaistenfiai' (a magyar tulok:-) szóból 'Borjúország'-ot jelent, ami az újkıkorban aFöldközi-tenger térségében mindenütt megtalálható mediterrán termékenységkultuszrautal. (Elég zavaros magyarázat... Itália "vízbıl kiemelkedıt" jelent.)Az Atlasz hegység a Gibraltár alatt van. Az Etna ma is mőködı vulkán.Attika az Égei-tengerbe nyúló félsziget, Athén is rajta van.Etruszkok A nevük nem sokat jelent, mert önmagukat nem így hívták. ÖkItáliának a rómaiakat megelızı ıslakói. Koruk legmodernebb mezıgazdaságvárosi-iparikultúrájával rendelkeztek. Írásuk a magyar rovásbetőkkel azonos.Érdemes elolvani a Wikipedia szócikket: "etruszkok". Nem indoeurópainép – vélik a kutatók. Hát nem is... a szerzı s mások véleménye szerint –kárpátnyelvő nép volt. S mivel beolvadtak a Római Birodalomba, a latinnyelvben fellelhetı számtalan "magyaros" szó nyilvánvalóan tılük származik.Ottawa és Öttevény azonos eredető szavak – mocsaras területet jelentenek.182
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3:
A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7:
zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10:
EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12:
avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15:
XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17:
ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19:
Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21:
XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23:
kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25:
A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27:
afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29:
agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31:
mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33:
xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35:
ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37:
A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39:
aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41:
ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43:
ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45:
akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47:
A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93: iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97: atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104: (z → zs és v → p hangváltozá