zu = az a... ze = ez a... i = romhalmaz /kemény i/ ó! hó!a! e! ami már nincs ó! ú!ha- = -é? de, hiszen i = sziget, sakál, nincs, -talan, ha /lágy i/-e?elszigetelt tárgy, vagy hangA sakál ijesztı, elhaló hangon sír bele a csendbe. Hangja végveszélybe jutottélılényt, vagy ırülten kacagó "lelket" juttat az eszünkbe.A héber i = nincs, -talan, ha – tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy a miszámunkra nincs meg valami – épp nélkülözzük – de attól még létezhet. Például,ha valaki budapest-i, az nem biztos, hogy most is ott tartózkodik. (Az imelléknévképzı azonos a két nyelvben.)ír, arim = város /kemény i/ ír, irin = angyal /arám/ /kemény i/Egy ókori város messzirıl magányos szigetnek tőnt a sivár, sivatagos tájban.A héber ír = város szót "szigetként bevés" értelemmel már igeszerőnek érezzük.A arám ir talán azért jelent angyalt, mert az i = sakál váratlanul felhangzósikoltásáról azt képzelték, hogy a furcsa hang kiirtott (holt) lélektıl származik.A magyar ír szó és a héber ír=városAhhoz, hogy a rajzolt jelek hosszabb ideig fennmaradjanak, az írásjeleket – a"szigetecskéket" kemény anyagba: fába, kıbe kellett vésni. A magyar szó eredetilegró volt s az írás: rovás. Késıbb az megjelent a magyar ír szó is, éspediga ragadozókról "szóló" ısi kép: körmöl és befest (vérrel) analógiájára.Ezért van az, hogy a magyar ír szó közeli rokona a ki-irt.Gyökök és ısgyökök1. Ha a gyök a korai kárpátnyelv mássalhangzóit tartalmazza, akkor ısgyökrıl,2. ha késıbbi mássalhangzókat, akkor gyökrıl beszélünk.A gyökök elemzésekor igyekszünk megvilágítani azt az elvont fogalmat, természetiképet, jelenséget, amit a gyök eredetileg jelenthetett. Példa:İsgyök Flektált alakjai ÉrtelemKR kar, kár ker-, kér kir/ály/ kor, kór, kör kúr, kőr KÖRısi képe:körözvetámadó állatköröz éskunyerálerıs,koronásbekorlátozlyukat fúrkörözHa a közös gyököt ısgyöknek tekintjük, rendszerint azt is megemlítjük, hogya magyar, vagy a héber nyelv ırizte meg jobban az eredeti értelmet.89
A táblázatok színes betőiPiros színő a héber szó. Kék a közbevetett rövid magyarázó szó, vagy szöveg.A sárgászöld v és h – e két hang kárpátnyelvi változatát jelenti.A világos lila magánhangzó, mint már említettük, torokhangú.A világos lila mássalhangzók: k, sz, t ugyanannak a hangnak a második(újkori) betőjelei a héberben. Ebbıl többnyire arra lehet következtetni, hogymaga a szó is újkori – de ez nem abszolút szabály.Zöld színő bármely – nem héber – idegen szó. Dılt betővel írjuk a táblázatokkevésbé odaillı – idegen eredető, vagy tájnyelvi magyar szavait.A kétszótagúakA táblázatok fölé kigyőjtöttük az éppen tárgyalt gyök kétszótagúvá bıvültszavainak a mássalhangzóit. Az ısi és "középidıs" (az Özönvíz elıtt keletkezett)gyökök általában a legtöbb, vagy az összes mássalhangzót felvették.Ahol erre mégsem került sor, az általában azt jelenti, hogy a gyök meghonosodásakora hiányzó mássalhangzó még nem volt meg abban a nyelvben.A késın megjelenı gyökökAttól kezdve, hogy egy délre vándorló populáció lejutott a Közel-Keletre, akárpátnyelv további fejlıdése kétcentrumúvá vált. Az artikulált beszédet, amássalhangzók szétnyílását és a két új hangot (b és f) Eurázsiában már csak a"felfelé", illetve visszavándorlók terjesztettek el.Az Özönvíz után keletkezett gyökök esetében, pl. a héber XC -nél már nemmindig került sor második mássalhangzó felvételére. A "késın ébredt" gyököknek/ kétszótagúaknak ugyanis nehezebb dolguk volt. Miért?A kárpátnyelv nemcsak az emberiség ısnyelve volt, hanem egy megbonthatatlan(genetikusan is beírt) filozófiai egység, amely a világ összes megismertjelenségét tükrözte. Eszerint már az elıember is kognitív egységben fogta fela világot? Ez természetes – hiszen az állatok is azt teszik.E kompakt nyelvi rendszeren belül minden gyök a lehetı legelvontabb jelentésthordozza. S amikor egy új gyök be akart illeszkedni ebbe a rendszerbe,ez általában akkor sem sikerült neki, ha a változó körülmények folytán szükségvolt új szavak képzésére. Az "elkésett" gyökökkel legtöbbször sikeresenvetélkedtek a korábbi gyökök és a már meglevı kétszótagúak.Ezért nem (alig) változik, ezért ilyen betonszilárd a magyar nyelv. (VargaCsaba szerint: más nyelvek gyors változékonyságát semmi esetre nem lehetösszehasonlítani a magyar nyelv évezredeken át megırzött stabilitásával.90
- Page 1 and 2: MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57:
XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59:
amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61:
umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63:
éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65:
anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67:
óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69:
ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71:
arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73:
arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75:
Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77:
or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79:
Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81:
*Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83:
askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85:
A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87:
tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89:
aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91:
XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93:
iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95:
Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97:
atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99:
atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101:
XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103:
XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá