ahid = egységes ehad, had, ahat, hat = egy, egyetlen, elsı, valaki alef XHDahadim = egyesek, néhány alefahdut / ahidut = egység / egyöntetőség alefihed, ihud = egyesít, egyesülés alefaháh = ó jaj! alef-2 hé XHHahján, -it = unokaöccs, -húg alef ihuj = varrat, összevarrás alef XHJahál = sátrat ver, sátorozik alef-hé ohel=sátor alef XHLahlamá = ametiszt alef ihul = jókívánság alef XHLahár = az-, után, mögött, késik alef iher = el-, késik oher = késik alef XHRaher = más, -ik éhár = el-, késik ihur = késés, késedelem alefaharé, ahoré = mögé, -ött, után, hátsó alefahor / ahóra = hátsó rész / hátrafelé alefahrajut = felelısség alefahoráim = ülep alefaharón = utolsó, utóbbi alefaharit / ahoranit = vég, maradék / hátrafelé alefaheret = más, másként, különben alefahsadrapán = satrapa strapa, alefahast'ran /satrafa/ = ó-perzsa futár alefStrasse = utca /német/ahszaná = elraktározás alef-szam ihszen = elraktároz alef-szamech XHSzahat = egy, egyetlen, elsı, valaki /nınem/ alefahat, ahadot = egy, -szer, egyetlen, elsı, valaki alefahot = nıvér, apáca, ápolónı alefaház = megfog, elfog alefahúz = százalék, megfogott alefahizá = támpont, tartás, megfogás alefahuzá = birtok alefohez = megfog, elfog alefXHTXHZAz ahlamá = ametiszt és a hahlamá = felgyógyulás nagyon hasonló hangzásúk.(Valószínőleg emiatt lett az ametiszt a misztikus gyógyászat "orvossága".)117
XH gyök, magyarA magyar XH ısgyök: ah! ahá! eh! éh(ség), oh!, uhu. Elvont értelem: óhaj.A magyar határozott névelı a héber ha- elırag h hangot vesztett társa – miközbena magyar ha feltételes kötıszóvá vált. A magyarban az -xh nem vált képzıvé.Az XH gyök kétszótagúvá válásaA héber XH gyökcsoport nem vesz fel b, c, p/f, g, k, m, n hangot.A magyar XH gyök csak j, l, s, t, z mássalhangzót vesz fel.xh xh xh xhv xhv xhd xhd xhh xhj xhj xhl xhl xhlxhr xhs xhs xhsz xht xht xhz xhzXH, összehasonlító táblázatah, ahá = ajjaj ha = de, hiszen aháh = ojjaj!ah! aha! eh! oh!hás=érez, ochel=étel iká, ibá=van /ar/éh /kopp/ ich bin=én vagyok uhuóah = uhuahál=sátorozott ohel = sátorozikheá = hej!ihaj!ihul=jókívánságóhaj, óhajtahol /ott/ ehol /itt/ ihol /itt/agát = achátachátohed = kedveláhítméhos=fájás, hás=érezéhes /has/ éhez/ik/ihul=jókívánságihat egészségére!XJ gyök, héberAz XJ ısgyök az ıs igeszerőek képzıje. Két utódja az -xl és -xr igeképzı.Hogy valóban az -xj volt a legısibb, arra a kisgyerekek beszédébıl lehet következtetni,akik az l és r helyett (úgy tudjuk), a világ minden táján j-t mondanak.A j tehát genetikusan kódolt hang – míg az l, r kiejtését már tanulni kell.A héber XJ gyök: aja = ragadozó madár, aje? = hol van? oj, ója = ajjaj!118
- Page 1 and 2: MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7: zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85:
A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87:
tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89:
aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91:
XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93:
iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95:
Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97:
atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99:
atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101:
XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103:
XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá