Gyöknyelvészet!

Krizsa Katalin, Karvaly KatalinElsıként a világon: gyöknyelvészet

Elsıként a világon: gyöknyelvészet© Krizsa Katalin2011. kísérleti kiadás2012. elsı kiadásEz a könyv, vagy részletek belıleKrizsa Katalin írásos beleegyezése nélkülsem mechanikus, sem elektronikus útonnem másolható vagy sokszorosítható.2

KRIZSA KATALIN, KARVALY KATALINElsıként a világonGYÖKNYELVÉSZETElsı kötetTúlélés Kiadó2011-2012.3

Készült a Túlélés Kiadó gondozásábanBudapesti cím: 1156. Páskomliget utca 42.Telefon: 361-4175 784 és 972-09-7929 546Email: krizsa@inter.net.ilFelelıs szerkesztı: Krizsa KatalinA kétnyelvő adatbázist összeállította: Karvaly KatalinISBN:4

TARTALOMElsı kötetA fejezetek elején részletes gyökjegyzék van oldalElıszó: Természetesen a Kárpát-medencében 7-10A magyar nyelv gyöknyelv – de gyöknyelvészet eddig nem létezett 11-27Az emberré válás és a beszéd (tartalomjegyzék a 6. oldalon) 28-83Általános magánhangzó + egy mássalhangzó 84-187A mássalhangzóval kezdıdı szavak 188Az O/U/V és a V/B változó hangok 188-240A héber C és a magyar C/Cs 241-279A D gyökcsoport 280-308A héber T és a magyar T/Ty 309-368A P/F változó hang 369-430A héber G és a magyar G/Gy 431-467A H gyökcsoport 468-551Második kötetA héber I/J és a magyar J 552-577A héber K/Ch és a magyar K 578-653A héber L és a magyar L/Ly 654-685Az M gyökcsoport 686-801A héber N és a magyar N/Ny 802-862Az R gyökcsoport 863-903Az S gyökcsoport 904-956Az Sz gyökcsoport 957-1002A héber Z és a magyar Z/Zs gyökcsoport 1003-1025A magyar gyökök és gyökszavaik 1026-1040A rejtett magyar gyökök és gyökszavaik 1041-1063A magyar gyökök listája 1064-1066Tárgymutató 1067-1072Névmutató 1072-1077Földrajzi nevek 1077-1083Felhasznált irodalom 1083-10855

AZ EMBERRÉ VÁLÁS ÉS A BESZÉDEgyiket sem Afrikában! 28A toumai 6-7 millió éves 28Használt-e eszközt?! Eszközt a varjú is használ 29Az agy feladata – mi a memória? 30Akarat, tudat, öntudat 31Az emberré válás 33Az emberré válás idejének földtörténeti korszakai 35A Pannon-tenger és tó 36A Kárpátember 37A Heidelbergi ember 39A pre-Neandervölgyi elıember és a Neandervölgyi ısember 40Egyközpontú elmélet: Európa? 40Az elıemberek 46Az elıember beszéde 49Az emberiség ısnyelve: a kárpátnyelv 50Modern, de kihalt embercsoportok 54Homo Sapiens Sapiens: a mai ember 55A "finnugrizmus". Téves, vagy helyes elmélet? 56Nosza, Tisza! 57A magyar és héber nyelv közös magánhangzói: a-á, e-é, i, o, u 57Honnan ismerhetjük az ısember hangkészletét? 58A mássalhangzók történelme 59Sok hasonló táblázat... 61Kommunikáció és nyelvhasználat 62"Tudom" 64A lelkibetegség, mint túlélési stratégia 65A beszéd kezdetei 71Az emberiség egyetlen ısnyelve 72Az ısnyelvtan nyomában 72A protonyelv, az igeszerőek 73A beszédhangok megjelenésének valószínő sorrendje 74Az ıs-igeszerőek mindmáig... 74A magyar többesszám jele 76Ómagyar Mária siralom 77A magyarul beszélı ember rendezett világban él 78Sosána, Zsuzsanna – a számnevek 79Mikor tartunk hasonlónak két szót? 81Mássalhangzó-abc 836

Hol lakott a "táborlakó", avagy hol beszélték az ısi magyar-hébergyöknyelvet akkor, amikor még pre-Suméria sem létezett?Természetesen a Kárpát-medencébenGyermekkoromban – még épp csak elkezdtem iskolába járni – feltettema szüleimnek a kérdést, hogy honnan jönnek a szavak? Miért mondjukaz asztalra azt, hogy asztal és nem valami mást? Felnıtt fejjel már szamárságnaktaláltam az akkori kérdezısködésemet, anyám azonban néhányéve azzal lepett meg, hogy ez egyáltalán nem volt buta kérdés, sıt."Aktív" életszakaszában anyám gyógyszerkutató volt s a kutatási vágy maújabb és újabb területek felé sodorja. Ma már nyugdíjas korú, de mostmég jobban kiteljesedett az élete. Eddig fel nem tárt titkokat keres rendületlenül– s milyen érdekes, hogy mostanában pont az én gyermekkori kérdésemmegfejtésébe ásta bele magát. Már három évtizede él Izraelben,ahol a biblia ısi nyelvén, héberül beszélnek. Anyám az emberi nyelveklegelemibb alapjait keresi: a szógyököket.Amikor – még Magyarországon – tanulni kezdte a hébert, már az elsı tanóránhasonlóságot talált a két nyelv között. Jé, ogér! mondta a nyelvtanáraa ketrecében mocorgó kis hörcsögünkre. Ogér? Nem egér? kérdezteanyám. Nem, felelte a tanár, az egér, az héberül "achbár". Dehát ezugyanaz a szó! S a hörcsög hasonlít is az egérre. Ez nem lehet véletlen!Ma ze? kérdezte késıbb a tanár, Berger István, rámutatva egypár dologra,amit már megneveztek héberül. Mi ez? ismételte meg magyarul is akérdést. A "mi ez?" az héberül "ma ze?" csodálkozott anyám. Igen.Jes li haver telavivi (van nekem barát telavivi)... mesélte a tanár mégugyanazon az órán – most érkezett Magyaroszágra. Egy pillanat! A"televivi", az magyarul is telavivi? És azt is meg lehet érteni magyarul,hogy "haver"... Igen, de a "haver" csak egy modernkori átvétel, vélte atanár. Vagyis szleng. Jó, de az i melléknévképzı biztosan nem szleng,hanem nyelvtani azonosság – gondolta anyám.Aba = apa, ima = anya. Aba? Aba Sámuel? Borsod-Abaúj-Zemplén? S az"ima" is hasonlít – például az Emma névre. Az "aba" sem újkori átvétel!Ekkora hasonlóság volna a két nyelv között? "Nem is tudom" – tőnıdötta hébertanár – "én eddig nemigen vettem észre."Pár év múlva anyám kivándorolt Izraelbe. Elvitte a legkisebb, akkor 9éves húgomat és ott is született még egy testvérkénk. Sokszor megnevettette7

a családját azzal, hogy szándékosan "keverék anyanyelven" tanítottabeszélni a gyerekeit. S olyan jól össze is passzolt ez a két nyelv...S mikor végre megérkeztek látogatóba Magyarországra, mi is nagyonjól szórakoztunk. A két és fél éves Juditka mindjárt be is mutatta a tudományát:etze! etze! (ezt! ezt!) mutogatott a konyha irányába. Mit akarsz"ezt"? A kicsi rábólintott, hogy végre megértik és szaladt a hőtıgéphez.Abban volt az elızı napi kirántott hús. Baszár! rikkantotta. Baszár!? Nemértjük ám, Juditka. Mit kell itten baszárni? gurultak a nevetéstıl és kinyitottáka hőtıt. Juditka már húzta is kifelé a nagy húsos tálat: "Aval,de nem klumpli!" tette hozzá figyelmeztetıen (az 'aval' is: de). Oké, ígymár értjük. Hús, az kell, de krumplit nem akarsz. Nemakarsz, ismételteJuditka és levett egy húst. Na jó. Ennek melegíteni se kell, krumpli sekell, meglátszik, hogy izraeli gyerek. Szóval a baszár, az a hús, he?Mit tudsz még magyarul, kérdezték, amikor már befalta a jó nagy szeletet.En-todok-mágyarul, felelte. Aha. Akkor mi ez? Ha-sája (a szája) –felelte a pici. És ez? Ha-fule (a füle). Nevetve puszilták meg a kétoldalt.Ha-fofádat, mondta erre Juditka. Ezt azért mondja, magyarázta nekünk,ısmagyaroknak anyukánk, mert amikor összemaszatolja magát, azzalszoktam a hónom alá kapni, hogy "na gyere, megmosom a kis pofádat".Mindenki dılt a kacagástól. Oké, ezzel el is vagy fogadva kistesónak. Tetényleg egy "todok-mágyarul" gyerek vagy.A kis Juditka ma már 26 éves, anyám pedig évek óta azt kutatja, hogyanszármazhattak egymásból, vagyis inkább valamilyen közös ısnyelvbıl avilág különbözı nyelvei. Az emberré válás folyamatát, a jégkorszakokdrasztikus környezeti változásait s a népvándorlások korszakait is igyekszikbeleilleszteni a kutatásaiba.A szavak értelmét egészen az ısi hangutánzó kurrogásokig igyekszikvisszavezetni. Abból indul ki, hogy az elsı kiejtett hangok csakis mássalhangzók,vagy mássalhangzó torlódások lehettek. A magyar rovásírásbóleredı óegyiptomi, de az óhéber írásból is látszik, hogy eleinte szintecsak a mássalhangzókat írták le – a magánhangzók jelölése ritka és hiányosmaradt. S a héber írás ma is ilyen: az á, e, i, o/u hangokat csaknéha jelöli – nem is jelöli, legtöbbször csak utal rá, hogy ott vannak.Ö és ü betőt – bár "elkapottan" a héber is ki tudja ejteni – a mai napigsem használ. Ezek a sajátosan a magyar magánhangzók a többi, fıkéntázsiai nyelvekbe is csak a magyarból kerültek át. (Nem pedig fordítva!)8

A magyarban egy bető sem jelölhet két különbözı hangot, de nem így van ahéberben. Sıt egyes mássalhangzók a szó elején más hangot jelölnek, minta belsejében. E hangzóváltásokat, amelyek fejlıdése még ma is tart, részletesentárgyaljuk. (Például az o/u elkülönülése ma sem teljes.)Az emberi beszéd kialakulását mi is (sokan elıttünk) úgy képzeljük, hogyaz emberiségnek egyetlen fajspecifikus nyelve volt. (S ez nemcsak a hangadásraképes fıemlısökre, hanem a különbözı madárfajokra is érvényes.)A legkorábbi elıember egyszótagos, igeszerő hangutánzó / indulatszavakathasznált. S minden szava, bármennyire hihetetlen, a legtágabbértelemben vett elvont fogalom volt. Nemcsak elvont fogalom, hanemvalamiféle kép. Annál is több: mozgókép – jelenet... A legkorábbi emberısminden egyes "szava" (mozdulata, testbeszéde is) egy szituációrólszámolt be. Tehát egyáltalán nem a modern ember találta fel az elvontfogalmakat, hanem pont fordítva történt. A modern ember az, aki a végtelenségigfelaprózott fogalmakkal fejezi ki magát. Igaz, hogy ez a pengeéles"fogalmi kultúra" tette lehetıvé a technológiai fejlıdést, de azélet egyéb területein nemhogy világosabbá vált volna ettıl az emberibeszéd, hanem kifejezetten zavarosabbá vált.A (szerzı szerint) már 6-7 millió éve megjelent elıember csak egyszótagú,1-2 mássalhangzós szógyököket használt. Az 1 millió évvel ezelıttélı ısünk – pl. a nemrég megtalált "gyeniszovai ember" – szavai már kétszótagból is állhattak – s feltehetıen rövid mondatokat is mondott. Ennélazonban valószínőleg csak a tőziipar megjelenésekor (kb. 200.000éve) fejlıdött tovább az emberi nyelv.A héberben majdnem minden alapszó egy-, vagy kétszótagú. Szavaiktöbbsége három mássalhangzóból, közöttük két magánhangzóból áll.A magyar nyelv, ha módosítani akarja a szavak értelmét, ragozza ıket.A héber azonban ma is keveset ragoz, ehelyett az alapszó két magánhangzóját"hajlítgatja". Az értelem módosítás tehát itt fıleg a magánhangzókcserélgetésén, mintsem a szegényes ragozáson alapul.Ismeretes, hogy a magyar mondatot is megértjük pusztán a mássalhangzókalapján – még jobban akkor, ha gy általános – bármilyen – magánhangzótazért használunk:Mgyr szvkt kkr s mgrtjk, h csk gytln mgnhngzt hsznlnk.A magyar szavakat akkar as magartjak, ha csak az a maganhangzat hasznaljak.O mogyor szovokot okkor os mogortjok, ho csok oz o mogonhongzot hosznoljok.9

A jelentéshordozók tehát a mássalhangzók. Kizárólag? Azt azért nem.A magánhangzókban még az egytagú gyököknél is elvontabb jelentésekbújnak meg. Bennük rejlik az idı és térfogalom, vagyis az emberi fajgenetikusan beírt "nyelvtani csírái".Az a hang általában befejezettséget fejez ki.Az e többnyire a cselekvés tárgyiasulását (az ige fınévvé válását) jelöli.Példák: a héber echer = nyomás, súly → eke, ereg = orsó → ereget.Az i hang a most történés, a felhangolt, indulatos cselekvések, az "elfolyás"– az idı magánhangzója. Eredete a ragadozó madarak vijjogása.Az o hang jelenbeli történést, állapotot fejez ki.Az u baljós hang... bukást, veszteséget sugall. A héberben késıbb aszenvedı igeragozás eszközévé vált.A magyar írás nem, de a héber megırizte a rovásírásra jellemzı szerkezetet.A héber sok egyéb szempontból is a magyar nyelv ısibb formavilágátırzi. Hogy a közös eredethez kétség se férjen, a magánhangzó illeszkedéstis megtalálhatjuk benne. E két nyelv együttes vizsgálata a legkitőnıbbmódszer arra, hogy felderítsük az emberiség nyelvi fejlıdését.Megállapítjuk, hogy a mássalhangzókban rejlenek az emberi nyelvekalapjelentései. Pl. a HR, KR, GR gyök a préda mellett kurrogó, gurrogó,védelmezı, vagy támadó, köröket leíró vadakról készült "kisfilmet" vetíti.E szógyök értelme (szerintünk) minden nyelven kör-özés, közelbenlevés, mérgelıdés, harc. Tessék ezt bármely önök által ismert nyelvenellenırizni! (Például a francia "guerre": háború.)A kıkor nyelve a KÉP – mondja Varga Csaba, aki már egy tucat könyvébenigyekszik bizonyítani azt, amiben mi csak a követıi lehetünk: hogyaz emberiség ısnyelve a magyar. Vagyis egy MAGYARFÉLE ısnyelv.Ez a könyv az elıemberi nyelv egyszótagú szerkezetét véve alapul az emberinyelvek kialakulását követi nyomon. Kutatásaink alapja egy olyan adatbázis,amelyben – nyelvészeti meggondolások figyelembevételével – a teljes héberszótáranyagot vetettük össze a magyarral. Ezt az adatbázist, Krizsa Katalinfelkérésére és elgondolásai alapján kétévi munkával állítottam össze:Karvaly Katalin10

A MAGYAR NYELV GYÖKNYELVDE GYÖKNYELVÉSZET EDDIG MÉG NEM LÉTEZETTA Czuczor-Fogarasi szótár hatalmas és kitőnı adatbázis, de a gyöknyelvészeti,vagyis nyelvtudományi alapjai eredetileg sem lettek kidolgozvaés ez azóta – 150 éve – váratott magára.Bármely meglevı "hivatalos" nyelvészeti irányzatnak: az indoeurópai,azon belül a finnugor, de a generatív nyelvészetnek is csak annyi közevan a történeti nyelvészethez, mint az alkímiának a kémiához.Hol lehet mégis nyelvészeti képzést, pontosabban "feljogosítást" szereznedahhoz, hogy gyöknyelvészettel foglalkozzál? Sehol. Mert a gyöknyelvészetegyelıre sehol a világon nincs elfogadva, mint tudományág.S ha így van, ha az új tudományágat megalapozó nem-nyelvész diplomásta nyelvész "szakember", anélkül, hogy az elsı mondatot elolvasná,"kocsmafilozófusnak" nevezi – hogyan jöhetett létre ez az új tudományág?Ki kellett dolgozni és utána meg kell próbálnom terjeszteni.Ezt tettem. S van esély rá, hogy el is fogadják? Az internet korában –valamivel több a semminél.Minek csinál ilyesmit egy magánember? (Mert ezt csak egy mindenkitılfüggetlen magánzó engedheti meg magának – hiszen egy diplomás nyelvésztúgy rúgnának ki a munkahelyérıl, hogy a lába se éri a földet.)Minek készít valaki egy 1000 oldalas összehasonlító gyökszótárt a legcsekélyebbremény nélkül, hogy egyáltalán szóbaállnak vele? Önfeláldozásból,hazaszeretetbıl? S még a saját pénzébıl ki is adja a munkáját...Egy kutatót nem az érzelmei vezérlik. Csak észrevett valamit, tőnıdöttrajta vagy 20-30 évet, majd kíváncsiságból dolgozta ki a számára érdekestémát. S ami utána jön, a terjesztés képtelen feladata...Azért megpróbáltam.A papagájA papagáj már 3 millió éve utánozza az emberi beszédet.Melyik papagáj? Van egy csomó.Amelyiknek olyan a gégéje, hogy utánozni tudja a beszédet.11

Miért, az embernek milyen a gégéje?Hát olyan, hogy ki tudja ejteni a beszédhangokat.De a papagáj a kutyaugatást és a légiriadót is tudja utánozni! (A légiriadót– itt Izraelben – akkor, ha a gazdája az istennek se figyel rá.) Pedignincs is Broca terület a papagáj agyában:-).Miért az embernek van?Van. Az agykutatók szerint ez a jele az elıemberi leleteken annak, hogymióta tud beszélni az ember. Az újabb kutatások szerint 2.9 millió éve.Nem a gégéjétıl tud beszélni az ember?Persze, hogy attól, az agy csak azt irányítja neki, hogy miket mondjon.Azt meg honnan látja a régész? 2 millió éves agyvelıt egyet se találhattak.Hát valami speciális kidudorodás van a koponyák belsı felszínén.A papagáj agyának a felszínén meg nincs?Nincs. Azért nem "tudatos" a beszéde. Állítólag...És a mai ember agyvelejében már megtalálták azt a tudatot?Azt nem. Mostanában nem is fogják, mert a mai vizsgáló eszközök ésmódszerek nem alkalmasak erre. Csak azt találták meg, hogy milyenagyterületekrıl irányítja az ember a különbözı szerveit. Beleértve a beszédszerveketis: a gégét, a szájberendezést, s a légzés ritmusát.Tehát a gége!2008-bn mgszllttk nndrvlgy ggjt (megszólaltatták a neandervölgyi gégéjét).Ncsk, psztn msslhngzk lpjn mg lht rtni z mbr bszdt?Meg bizony. S ma már tudjuk, hogy a neandervölgyi még nem volt képesa mai értelemben vett, artikulált beszédre. Jobbára csak mássalhangzókatejtett ki. Rekonstruálták ugyan az e hangját is – de azt is megállapították,hogy a magánhangzókat sem variálni, sem hosszan kitartani nemvolt képes. Érdekes, hogy a szláv nyelvekre a mai napig jellemzı a"kegyetlen" mássalhangzó torlódás...A szerzı – Krizsa Katalin – szerint az emberi beszédkészség (jó gége)kialakulása az elıemberi alfajok két "vizimajom" korszakának köszönhetı.Az úszó - vízben gázoló elıember ugyanis a légzés akaratlagos befolyásolásárakényszerült. S számtalan emberöltı alatt ettıl alakult át:"szállt lejjebb" a gégéje.12

Az elıemberi beszédképesség kialakulásának magyarázatára kiválóanalkalmas, 2 évtizedes "vizimajom" elmélet azonban a tudomány berkeibenmáig "vitatott kérdés". Értsd: nincs elfogadva. Alternatívája a tudományosgondolkozásban az, hogy a gége átalakulása egy hirtelen bekövetkezı,véletlen mutációtól lehetett – amire az égvilágon semmi bizonyítéknincs. Nem is lesz. Mert "véletlen mutáció" kifejezés csak üresszó. Ezzel szemben a tengervizzel elıntött hegy-völgyes élıhely az elıembermindkét kulcsfontosságú lelıhelyére jellemzı volt, így a szerzıelfogadja a "vizimajom" elméletet.Hol történhetett mindez? A Pannon-tenger által elárasztott Kárpátmedencében(10-6 millió éve), majd utána a kelet-afrikai árok szinténtenger betörés utáni hegy-völgyes térségében (2-3 millió éve).Szóbajöhetne még az Indonéz szigetvilág is... de ott nem találtak idevonatkozóleleteket.S így mégsem biztos, hogy Afrikából származik az emberiség? Nemcsak,hogy nem biztos, nem is valószínő. A barcelonai emberelıd – majom –13 millió, s a Rudapithecus 10 millió éves. Mindkettı európai és megelıznekbármiféle emberelıdnek számító leletet – úgy Afrikában, mintaz egész világon.Csak egy dolog biztos, és ez a tudományban is elfogadott dolog: hogy ama élı emberiség egyetlen faj. Akkor viszont csak egyetlen "kiindulása"lehetett. HOL? Jaj, bocsánat, errıl nem én tehetek. Vagy talán túlteng amagyar... de nem, az elıember még biztosan nem volt "magyar"... túltenga Kárpát-medencei Rudapithecus-öntudatom:-).Konklúzió:A fajspecifikus emberi beszéd egy közös gyöknyelvbıl alakult ki.Az emberi beszéd alappillérei a mássalhangzók – voltak és maradtak.Ma is vannak gyöknyelvek? Minden emberi nyelv egy közös, gyökalapúprotonyelv leszármazottja.Pontosítsunk tehát: ma is vannak még jól megtartott, élı gyöknyelvek?Igen. Ismert jelentıs gyöknyelvek: magyar, héber, arab, szanszkrit, dravida.Holt gyöknyelvbıl nagyon sok volt... pl. az ugariti, sumér, etruszk.De azokat csak gyöknyelven beszélı nyelvészek tudnák helyesen megfejteni.S miért nem tették meg eddig? Mert ahhoz a gyöknyelvészeten,13

mint tudományosan elfogadott nyelvészeti ágazaton kívül (ami nem létezik),anyagi támogatást is kellett volna kapniuk. Nem kaptak. Vagyis amagyar kutatókat oda sem engedték.A gyöknyelvészetrıl általábanA gyöknyelvészet az emberi nyelvek kialakulását az elıemberi kortól –tehát minimum 3 millió évtıl – napjainkig hivatott vizsgálni.Az elıember még csak zöngétlen mássalhangzókat s artikulálatlan torokhangkéntrövid, "elkapott" á, é, i magánhangzókat volt képes kiejteni.A gyöknyelvészet elsıdleges adatbázisa: a gyöknyelvek mássalhangzói.A gyöknyelvészet elvileg minden nyelv vizsgálatához szükséges volna,de a gyöknyelvek kutatásához nélkülözhetetlen.A manapság mővelt nyelvtudományok nemcsak súlyos, dogmatikustévedéseik folytán alkalmatlanok a történeti nyelvészetre, hanem fıkéntamiatt, hogy vizsgálataikat csak a legutóbbi párezer évre korlátozzák.S még ennyit se vesznek komolyan. Pl. még a 3-4 ezer éves, precízen kiolvashatóés tökéletesen érthetı héber Ószövetség fonetikáját és morfológiájátsem tekintik a nyelvészeti kutatások alapjának.Ehelyett mondvacsinált nyelvcsaládok "ıshazáiról" álmodoznak és avalóban létezı hangváltozások liánjait az emberiség legeslegutolsónépvándorlási korszakának nyelvi dzsungelébıl próbálják elıhuzigálni.Abból a korszakból, amikor a népek és a nyelvek nem elıször,hanem akár huszadszor is össze-vissza keveredtek már egymással. Ebbıla késıi korszakból még akkor sem lehetne kibogózni a nyelvcsaládokfejlıdésének irányát, ha legalább azt tudnák, hol tartózkodtak az akkorinyelvek használói.A mai nyelvészek grafomániás precizitással, homokszemenként írják le abeszédhangok képzésének helyét és módját a beszédszervekben. Ezeketgondosan listázzák, s kódokat adnak nekik a számítógépben – de minek?Hisz az eredményeiket kizárólag olyan korszakokra alkalmazzák, amikormár az egész emberiség képes volt kiejteni az összes beszédhangot. Mertaz, hogy azóta sem minden nyelv használ minden hangot, már régesrégnem a beszédszervek alkalmatlanságán múlik, hanem csak a már"beérett" nyelvek használatán, vagyis a megszokáson.14

A hangváltozások terjedésének irányaival csak abban a korban van értelmefoglalkozni, amikor egy bizonyos beszédhang éppen megjelent... spersze azt is tudni kell, hogy hol kezdték azt a hangot használni? Csakhogymég a legutolsó mássalhangzó, a z is bizonyítottan megvolt már5000 évvel ezelıtt.A gyöknyelvészet felismeri, hogy az emberi beszédhangok kivétel nélkültermészeti hanghatások utánzásából erednek. Azt állítja, hogy az ısmássalhangzókaz emberi környezetben lejátszódó természeti"filmjelentek" genetikusan kódolt emléknyomai. A nyelv tehát ugyanúgy"evolúciós termék", mint az élı szervezet maga. (Megjegyzés: az evolúciódarwini felfogása ugyan már meghaladott – helyét egy másféle, a"fraktálos evolúció" fogja felváltani – de az élıvilág fejlıdését ebben azértelemben is evolúciós folyamatnak tekintjük.)A gyöknyelvészet felderíti, hogy az ú.n. "hangváltozások" okaaz ısi hangkészlet újabb beszédhangokkal való bıvülése,majd ezek földrajzi elterjedése.A hangváltozások fıszereplıi: b/v, d, f, g, k, s/sz, m, r, z/zs. A terjedésirányának meghatározásához az elsı dolog az, hogy felderítsük, hol isjelentek meg újabb beszédhangok? (Tudnillik azok, amelyek már nemtartoznak a több millió éves ıshangzók közé.) Megjegyzés: bár európainyelvekben újnak tünnek, a c (tsz), de fıleg a cs (ts) kifejezetten ısi,összetett hangok, s csak a külön betővel való jelölésük újkori.A gyöknyelvészet felderíti, hogy az emberi beszéd két fázisban alakult ki:az északi alfaj artikulálatlan beszédét a déli (afrikai) alfajjal való, minimum200.000 év óta folyó keveredés finomította a mai értelemben vettbeszéddé. A két alfaj genetikai keveredésének eredménye a jó beszédképességátörökítése volt, ami a "jobb gége" és a laposabb arcberendezéselterjedését jelenti.E keveredésnek volt köszönhetı a sokféle magánhangzó birtokbavételeés korlátlan használata, amitıl az "északi" mássalhangzó torlódásokrendre szétnyíltak. (Ez a folyamat azonban a szláv nyelvekben csak részbenment végbe.) Továbbá a déli alfaj hozta fel Afrikából a változékonyhangpárosokat: a b/v -t és a p/f -et – s lehetséges, hogy a k/ch -t is.15

Az indoeurópai nyelvészet kutatásainak párezer éves távlatában mindebbılsemmit nem lehet megérteni. Az indoeurópai és ezen belül a finnugornyelvészet – egészében tévút.A késıi kárpátnyelv magyarféle és "déliesedett" szekciója kb. az Özönvízelıttig még egyetlen nyelv volt. Az (utolsó) Özönvíz felszáradásaután a Közelkelet kereskedelmi és népvándorlási csomóponttá vált. Ígyaz "déliesedett" kárpátnyelv e nyelvi kavalkád centrumába került. Eztömeges elkeveredés sem tudta azonban, még a déli kárpátnyelvet semlényegesen eltorzítani, hisz az eredeti gyökvázak nemcsak a magyar, hanema sémi nyelvekben is mindmáig fennmaradtak.S a szétvándorlók magyarféle nyelveire sem hatottak az utolsó párezerév ázsiai hódításai és a népvándorlások? Fordítva történt.Az Óvilág (Eurázsia) nyelveinek alaprétege szintén a kárpátnyelv volt.Arra rakódott rá a Közép-Ázsiáig, Szibériáig s onnan Észak-Amerikáigelterjedı, immár ragozó késıi kárpátnyelv hatása. Ez a "magyarféle",vagyis ragozó gyöknyelv azonban, amely tulajdonképpen a fél világonelterjedt, már betonszilárd volt, így az öntörvényő fejlıdését már semminem tudta jelentısen befolyásolni. Azóta sem:-).Hogyan alakultak ki az elıindiai szanszkrit és dravida ragozó gyöknyelvek?Rájuk mindkét irányból hatottak a nyelvi változások: elıbb azázsiai s csak utána az Özönvíz utáni Közelkelet ráhatása. S a már kialakultragozás ezeket a gyöknyelveket is "levédte".Honnan lehet azt tudni, hogy:1. a p egyike a legısibb beszédhangoknak, amit még az emlısállatoknagy része is használ – de változó párja, az f már nem ıshang,2. hogy a v is megvolt már az "északi" régiókban, éspedig a mindmáigváltozékony o/u/v triász tagjaként – tehát a "déli" változó hanggal, av/b -vel egy második v hangot kaptunk,3. hogy a k is megvolt a kárpátnyelvben, tehát a k/ch változó hang megjelenéseegy második k -t jelentett – ami a székely rovásírásban is megvan...Mindezekre már régen rá lehetett volna jönni. Honnan? Például a hébernyelv hangtanából. S biztos vagyok benne, hogy a sumér nyelvbıl is,persze akkor, ha ki tudnák olvasni és rendesen meg tudnák fejteni végre.A gyöknyelvészet a jól megtartott gyöknyelvek ısgyökeit, azok genetikusankódolt értelmével együtt, sokszázezer éve változatlannak tekinti.16

Az emberi beszéd ısszavai a tizenvalahány ıshangzóból megszólaltatottegytagú indulatszavak és "igeszerőek" voltak. Az ıshangzók azonbannemcsak zöngétlen mássalhangzók, hanem torokmagánhangzók is lehettek.Némely torokhang egyes zöngés mássalhangzók (pl. az n, r) elıdeinekis tekinthetı.A gyöknyelvészet összehasonlító nyelvtudományi ágazat, amelynek mőveléséhezlegkevesebb két gyöknyelv alapos ismerete szükséges. Agyöknyelvészet a mondattannal már nem foglalkozik.A gyöknyelvészet szerint az emberi beszédhangok (az ö és ü kivételével,amelyek csak késıbb) az északi és déli alfaj keveredésének elsıdlegesgócaiban már 8-10.000 évvel ezelıtt is használatban voltak. S onnanterjedtek szét a történelmi idıkben – nem mind és nem mindenhova – atávolabb élı populációk nyelvébe.A GYÖKNYELVÉSZET ALAPJAIA gyöknyelv1. Felismerés: gyöknyelv az, amely szókincsének jelentıs része értelmilegösszefüggı szóbokrokból áll. S a gyök – a mássalhangzó váz – elvontértelmét a szóbokor minden tagja hordozza.Mi a szóbokor? Egy példát hozunk fel rá: Az RN gyök: ran / rán gyökszavábólképzett szóbokor: ránc, rándul, rándít, randalíroz, rang, ráng,rángat, ránt, rántotta, stb. Bár az ran / rán gyökszó önmagában már nemlétezik (rejtett), értelme könnyen belátható: meg-, felrántás.2. Közelítünk a gyöknyelv definiciójához:Az egyfajú emberiség eredeti nyelve (pont úgy, mint bármely állatfajkommunikációs eszköztára) egy fajspecifikus protonyelv volt. A világnyelvei mind ennek leszármazottai. Már a protonyelv is gyöknyelv volt.Gyöknyelvnek ma már csak a "jól megtartott" gyöknyelveket nevezzük,azokat, amelyek szókincse a mai napig megırizte az ısnyelvi szerkezetet.Azokat a nyelveket, amelyek ezt a szerkezetet nagyrészt elvesztették – bártöredékes szóbokrok bennük is fellelhetık – nem nevezzük gyöknyelvnek.A gyöknyelv definiciója tehát az elsı, az épségben maradt fokozatotjelenti a nyelvek ranglistáján. A gyöknyelvekre igen nagy stabilitás jellemzı– szókincsük zöme évezredeken keresztül sem változik. Ennek az az17

oka, hogy egyetlen gyök (alapértelem) megváltozása többszáz fogalom megváltozásátrántaná magával – ami a gyöknyelv összeomlását eredményezné.A gyöknyelvek "leromlására", az emberiség fennállása óta, csak extrémkörülmények (katasztrófák, tömeges pusztulás, vagy az életkörülményekdrasztikus megváltozása, töredék populációk menekülése) esetén kerültsor. Mi történt ilyenkor?1. A menekültek olyan új nyelvi környezetbe kerültek, amelyek a fejlıdéseltérı szintjén álltak. Például már "hajlítgattak", vagy már ragoztak –de lehet, hogy ellenkezıleg: még csak ısnyelvi szinten voltak.2. Az új környezetbe érkezıknek egészen más fogalmak lettek fontosakaz életben maradáshoz, mint korábban. Pl. a mezopotámiai Özönvíz túlélıiaz ázsiai lovasnépek, a mediterrán térségében pedig a "tengeri hajósok"közé sodródtak. Kommunikáció nélkül nincs élet: a menekültek alehetı leggyorsabban igyekeztek átvenni az új környezet nyelvét, ahogycsak bírták... persze a saját nyelvükkel keverve. S pontosan ez az ú.n."indoeurópai" (de abból is elsısorban az ú. n. újlatin nyelvek) története.***A jól megtartott gyöknyelv használója a beszédtanuláskor – a genetikusanbeírt, veleszületett gyökrendszer "visszaigazolása" révén – kompaktvilágralátást szerez. S ebben az értelemben az egész további életébenmentális elınyt élvez. Mire gondolok? A leghétköznapibb találékonyságtólegészen a legsikeresebb: a magyar, héber és (az ó- és középkorban)arab származású alkotó elmék "aránytalanul" nagy számára...Egy hétköznapi példa: az édesapám (nyelvészeti ismeretek nélkül) márgyermekkoromban elmagyarázta, hogy a KR, az tulajdonképpen kör s akar, kár, ker, kér, kir-, kor, kur szintén "körözéssel kapcsolatos dolgok".Az életem derekán vándoroltam ki Izraelbe. Bár akkor még én sem foglalkoztamnyelvészettel, megemlítettem neki, hogy héberül az "or" fényt is ésbırt is jelent. Valami köze lehet egymáshoz e két fogalomnak, vélekedtem,de mi? Apám kapásból válaszolt a telefonba: Persze, hogy van közük. A szırösemlısök egyetlen csupasz testrésze (bıre) az orr. S egy egészséges állatnakmindig fénylik az orra. (Fénylik – mit csinál? or-or: orr).Pedig apám egy szót sem tudott héberül. Öntudatlanul tett összehasonlításta két nyelv szavai között! – s észre sem vette. Erre én is csak húszévvel késıbb gondoltam, amikor visszaemlékeztem erre a beszélgetésre.18

Gyök és gyökszóA gyök a gyökszavak közös, egy vagy két mássalhangzóból álló váza,amely általában közös értelmet is hordoz.Miért csak a magánhangzóitól megfosztott gyököt tekintjük információhordozónak? Azért, mert a korai elıember "rosszabb" gégeszerkezetefolytán lényegében csak mássalhangzókat volt képes kiejteni. Így az emberifaj környezetismerete, a genetikusan kódolt alapfogalmaink a mássalhangzókraépültek rá. S épülnek rá a mai napig.Mivel a gyök, a definiciónk szerint, nem tartalmaz magánhangzót, csakakkor jelöljük a magánhangzót egy általános X betővel, ha azzal kezdıdika gyökszó. Például az XT gyökszavai: át, ét(étel), it-(ital), öt (ujj, karom),út, üt. Az XT gyök elvont értelme: "rátalál-rajtaüt".Alább látni fogjuk, hogy mégsem kizárólagos jelentéshordozók a mássalhangzók– azért továbbra is igaz marad, hogy a gyöknyelvészet alapjáta mássalhangzók képezik.Más gyöknyelvek – pl. a héber – praktikus okokból a három, illetve,gyökismétlıdés esetén a négy mássalhangzóból álló vázat is gyöknektekintik. (Példák: a héber BLT gyökszavai: balát, balut, baluta, blita,bolet – közös jelentésük: feltőnik. Magyarul ugyan nem értjük már...hogy feltőnik a tájban – a Balaton:-). Egy másik, egy önismétlı hébergyök a PRPR: pirper, pirpur, parpár (pörög).A praktikus ok az, hogy a héber – az újkortól – a különbözı igemódokképzésére használja a magánhangzók szóbelseji variálását, a flektálást.Mivel ez nemcsak az egy, hanem a két (három) szótagúakra is érvényes,a héberben célszerő volt a három (kivételesen négy) mássalhangzóbólálló vázakat is gyöknek tekinteni.Ezzel szemben a magyar nyelv, amely eredetileg szintén flektált, az egyszótagúakhajlítgatása után már ragozni kezdett. S a hajlítgatást, amelymár zavarta volna a megértést, általában beszüntette. (Példa: az SzLgyök gyökszavai: szál, szel, szél, széle, szil(fa), szól, szül. A magyargyök ısi értelme: a szélhez hasonlóan tesz. Ez az értelem a gyökszavakbanígy differenciálódott: szál (szálaz), vág, szé-l (szétszéled), a szélekresodor (pl. faleveleket), felmagasodik, "beszél", eltávolít (szül).A magyar nyelv tehát csak az ısi értelmek differenciálására használta aflektálást, aminek nincs nyelvtani funkciója. Helyenként ugyan a kéttagúak19

flektálására is sor került: fireg-farag, ferge(teg), féreg, forog, fürge – deez a magyarban már nem vált általánossá.A fentiek miatt a magyar gyököt csak 1 vagy 2 mássalhangzóra definiáljuk– többre nem. S amennyiben a gyöknyelvek összehasonlítása a cél,más nyelvekben is a magyarhoz hasonlóan kell értelmezni a gyököt.Megjegyzés: néhány mássalhangzót nem tartalmazó gyökszó is akadmindkét nyelvben. A magyarban: a, ı, -e? s indulatszavak: a! e! ó! ú!A magánhangzóknak (a, e, i) fıként idı- és térbeli: közelítés-távolítás akiegészítı jelentésük.Minden szó gyökszármazékA szó általában az elsı gyökének származéka, de az elıragot – magyarbanaz igekötıt – le kell választani róla. Példa: az "egres" az XG gyökszármazéka. Az XG gyökszavai: ág, ég(bolt), ég(tőz), iga, ige. Az ısiértelem: kört ír le. A differenciált értelmek: körben leng, kerek ég, körbeterjed,befogja, rákötözi. Eg-er: begyőjtö. Eg-r-es: köralakú és tartalmavan. "Begyőjtı" értelmőek még: agár, egér, Eger (vára), éger, igér.Zavarbaejtı példákat is találunk. Mi az elsı gyöke annak a szónak, hogyelmehetsz!? Az igekötıt leválasztjuk – s látjuk, hogy "betolakodott" afeltételes rag. De még így se stimmel... Mert az elsı gyök nem M, hanemMN: men, mén – s az n kiesett. A szó eredeti alakja tehát: "elmen-hetsz".A "szabályos hangmegfelelések" dogmájaAz indoeurópai (és finnugor) nyelvészet szerint a közös nyelvcsaládbatartozás legfontosabb bizonyítékai az ú.n. szabályos hangmegfelelések.A finnugor nyelvészet legbotrányosabb állítása az, hogy a finn p hangoka magyarban f -re változtak. Mivel a finnben egyáltalán nincs f – sohanem is volt – (mellesleg c, b, g, z, és szóeleji d sincs benne),– a magyarban pedig mindez megvan – alapvetı tévedés azon elmélkedni,hogy mi változott a magyarban a finnhez képest. Ez a két nyelvmár legalább egy jégkorszakkal ezelıtt vált szét és azóta külön fejlıdött.A finn írásbeliség mindössze 400 éves. S annyit még a hivatalos nyelvészetis elismer, hogy a magyar írásbeliség legkevesebb 1000 éves. S amagyar szavak mássalhangzói ez alatt az ezer év óta nem változtak.Mitıl változtak volna meg korábban?20

Az eurázsiai protonyelv (amit a szerzık "korai kárpátnyelvnek" neveznek)valóban nem tartalmazott zöngéseket, s a zöngétlenek közül az fhangot. A gyöknyelvészet általam kidolgozott elmélete szerint az"északi" populációk a jégkorszakok ritmusában, ismételten délebbrevándoroltak. Mindig maradtak azonban a hideghez már eléggé alkalmazkodott(nagyvadász) közösségek is, amelyek nem érezték szükségesnek alevándorlást. Ezek utódai például a finnek. Olyanok is voltak, akikdélebbre vándoroltak ugyan, de a Földközi-tenger térségéig (ezidıtájtmég) nem jutottak le. Ezek utódai a szlávok.Az afrikai Sapiens legkevesebb 200.000 évvel ezelıtt kezdett felérkezni.(A szerzı azonban, a "gyeniszovai" lelet alapján, ez a folyamat 1 millióévre már nemcsak elkezdıdött.) S a Közelkelet térségében ezt még szárazlábbal is megtehette. Itt találkozott és keveredett a kárpátember a délialfaj felérkezı hullámaival. Itt öröklıdött át a déliek "jobb gégéje" s alaposabb arcberendezés – mindazok a szervi változások, melyek az artikuláltbeszédképesség feltételei. A kárpátember torlódó mássalhangzóirendre szétnyíltak és használatba került a két új mássalhangzó (b és f) is.Az interglaciálisok (felmelegedések) elején a kárpátember tömegesenvándorolt vissza európai ıshazájába. De már ez sem sokat segített – aKözelkelet az eltávozók nélkül is egyre jobban túlnépesedett. A meleghezszokott s részben az európai alfajjal is összekeveredett populációk áradatáta hatalmas ázsiai kontinens (melegebb tájai) korlátlanul fogadták be.Bizony, e két emberi alfaj már a két fajra válás küszöbén lehetett, de mégsem?Azt, hogy a két fajjá válás már meg is kezdıdött, nemcsak a késıi(figyelem! csak a "modern") Neandervölgyi kihalása bizonyítja, hanemaz is, hogy napjainkban is vannak egészségi ok nélkül meddı házasságok.A genetikai és nyelvi változásokat a visszavándorlók csak a mérsékeltövezet határáig vitték magukkal. İk a zord északon, ha odakerültek, márnem tudtak fennmaradni. A elınyös genetikai változások azonban s vele azartikulált beszédképesség, ha lassan is, végül az egész földön elterjedt.A képesség igen, de a szlávok mássalhangzó torlódásai mégsem nyíltakszét teljesen – a mai napig. A képesség igen, de (a magyart kivéve) az ú. n.finnugor népek mégsem vették át a két "déli" mássalhangzót (f, b). Afinnek még a valószínőleg Európában kialakult c, d, g, sz, z beszédhangokatsem vették át soha.21

Ha a genetikai keveredés végül az egész emberi fajnál megtörtént (s ezbiztos, hiszen ma már a legészakibb népek is képesek kiejteni az"idegen" szavak összes beszédhangját), miért nem épültek be mindennyelvbe az újabb hangok? Azért nem, mert a "jó beszédkészség" az ıszámukra már késın érkezett. Késın, mert már kiteljesedett a nyelvhasználatuk.S egy gyöknyelv lényegében nem képes változni... hiszakár egyetlen gyök megváltozása, mint már említettük, többszáz fogalomelhomályosodását, vagyis a gyöknyelv összeomlását eredményezné.Ha így van, miért változnak manapság, szinte évszázadonként, akár azérthetetlenségig is a nyelvek? Bocsánat, az, hogy a "nyelvek folytonváltoznak" az indoeurópai nyelvészet második dogmája. Mert az ú. n.indoeurópai (pidgin) nyelvek valóban gyorsan változnak. Ezek ugyanisannyira új keveréknyelvek, hogy még nem volt idejük egyensúlyba jutni.Csak az ú.n. indoeurópai (pidgin) nyelvek (de a szlávokat, görög, törökötkivéve, mert azokat csak odasorolták...) változnak sokat napjainkban is.Azért változnak, mert annyira új keveréknyelvek, hogy még nem volt idejükegyensúlyba jutni.A nem igazán indoeurópaiak meg, akiknek a nyelve még közelebb áll agyöknyelvekhez (elsısorban a szlávfélékre gondolok), legfıbb ideje volna,hogy fellázadjanak és megtagadják az indoeurópai nyelvekhez való hozzásorsolást.Elfogadták, mert nagyon be akartak illeszkedni a "kultúrált"nyugati világba... nem volt érdemes:-).Az ú.n. "jövevényszavak"A hivatalos magyar nyelvtudomány másik botránya az, hogy a magyarszavak túlnyomó többségét a szláv, török, görög, latin, sıt német, francia,stb. jövevényszavak kategóriájába sorolja. S nincs bocsánat: tısgyökeresmagyar szavak ezreit hamísították meg.A szláv, török és görög nyelvek a magyarhoz hasonló sikerrel volnának(lesznek) rokoníthatók a jól megtartott élı gyöknyelvekkel: héberrel,arabbal, szanszkrittal és dravidával. Továbbá a kihalt és mindmáig csakaz indoeurópai nyelvészet által megfejteni vélt sumér nyelvvel is biztosanrokoníthatók.S mindezt már évtizedekkel, sıt évszázadokkal a 2008-2011 évekbenkörvonalazott gyöknyelvészetünk elıtt is nagyon sokan tudták.22

Kik? Például a 16. századtól a magyar bibliafordítók. Ballagi Mór pedig(ja, Bloch Móric) konrétan a mássalhangzó vázak jelentıségére is rájött.Persze, hogy zsidó származású volt. Bár a kr. papok is mind tudnak valamennyirehéberül (késıbb Ballagi is keresztény pap lett), de ı JÓL tudott.S nemcsak héberül, hanem szanszkritül is. Mert arra, hogy a magyar is egygyöknyelv, mindig csak olyanok jöhettek rá, akik legalább még egy gyöknyelvetismertek – és mi volt még "közismert" Magyarországon a héberenkívül? Nem volt más.Ja, és én honnan tudok héberül? Harminc évvel ezelıtt idejöttem – férjhez.Ballagi valamilyen szótárt is írt ezügyben – nyilván nem hozzáférhetı.Persze én sem ezt, sem a Czuczor szótárt nem forgattam soha, mert 2009-ig még a czuczorról is csak annyit tudtam, hogy létezik. (Utána már leveleztemVarga Csabával). De Ballagi Mórról meg azt se tudtam, hogy mitılvolt híres. Mindegy, a gyökfelfogásomban (a mássalhangzó vázak jelentıségéttekintve) akkor is volt elıdöm, és az Ballagi.A "jövevényszavak":Hogyan lehetett volna tisztességes ( = tudományos) módon megállapítani,hogy melyik nyelvbıl hová érkeztek jövevényszavak?1. Elıször be kell határolni azt az idıszakot, amikor a feltételezett jövevényszóaz új nyelvbe érkezhetett. S ha fogalmunk sincs, hogy mikor érkezhetett,akkor nincs mirıl tárgyalni.2. A behatárolt idıszakban a két nép tartózkodási helye ismert kell legyen.S ha csak az egyik ismeretlen, a jövevényszó "megállapítása" – csalás.3. A behatárolt idıszakban ismertnek és bizonyítottnak kell lennie, hogy akét nép milyen életkörülmények között élt és mivel foglalkozott. Ha ezcsak az egyiknél ismeretlen, a jövevényszó "megállapítása" – csalás.4. Namost: az 1-2-3 – sztorno:-). Mert az is teljesen valószínőtlen, hogy anépek egész mezıgazdasági-ipari ágazatok cak-pak szókincsét bárhol isátvehették volna egymástól.Szóval ez az egész – nem életszerő. Leguggol két "kultúrálatlan" magyar amővelt (földet mővelt) török vagy szláv szomszéd mellé, és aszongya: jé,ezek mán a fıdet is hasottyák – azannyuk! Csinájjunk mink is illen izéket,vagy loptyuk el inkább? Eccerőbb vóna icaka ellopni... Jó, de elıbbfigyejjük ki, hogyan is hívják a... (ekét, boronát, csákányt, kaszát, búzát,meg a marhákat). Mer ha nem, mink még elnevezni se tuggyuk majd oda-23

haza ezeket a ketyeréket. Persze, mert a szlávok oda is engedték volna mindenféle"jöttmenteket" mindent kifigyelni...S ahol már megállapításra került a sokezer "jövevényszó", tudnunk kell,hogy annak politikai oka volt. A cél ilyenkor az, hogy az ismeretlen (vagyeltagadott) történelmi adatok helyett a mindenkori hatalom által"irányítható" nyelvészet segítségével kreáljanak a politikai érdekeknekmegfelelı áltörténelmet. Például, amikor tömegesen szláv jövevényszavakatállapítottak meg a magyarban, ezzel hamis bizonyítékot kreáltak arra,hogy szlávok már korábban éltek a Kárpát-medencében, mint magyarok.Meg persze azt, hogy a szlávokhoz képest primitívek voltak.S a történelemeket, ha megfigyelted, MINDIG az érdekeltek írogatják.A szláv "jövevényszavak" tömeges megállapításának politikai célja ma isannak a bizonygatása, hogy a magyarság... (beleértve az avar, hun, szarmata,úz, jász stb. törzseket, akik szintén "magyarfélék" voltak), az ú.n. honfoglalástmegelızı idıkben egyáltalán nem élhetett a Kárpát-medencében.Pedig az "honfoglalók" csak az egyik visszatérı csoport lehettek...A mezıgazdasággal (halászattal, tüziiparral, stb.) kapcsolatos magyarszavak azonban a töröknél, szlávnál is jobb egybecsengéssel és tömegesebbenrokoníthatók – honnan? – például a héber nyelvbıl.De ennek egyáltalán nem az a magyarázata, mintha a magyarok a héberektıltanulták volna pl. a mezıgazdálkodást.Hanem az, hogy a török, magyar, de a héber is egy sokkal korábbi nyelvbıl,talán még az (utolsó) Özönvíz elıtti pre-Suméria gyöknyelvébıl ismerteezeket a fogalmakat. S ehhez NEM KELL szomszédságban élni az"átvevı" népeknek: hisz a gyöknyelvek egy és kétszótagú alapfogalmaisokezer év alatt sem változnak meg.Példa: Wikipedia: "A hízóba fogott szarvasmarha nemre való tekintetnélkül sore vagy göböly – az igavonó neve: tulok. A borjú, bika, üszı,ökör honfoglalás elıtti török eredető szavak."Ezzel szemben (Krizsa Katalin, Karvaly Katalin: "Hun gár ha hungár?– Hol lakott a táborlakó?" címő összehasonlító gyökszótár 417. oldalán):24

Héber szóbiká = széttéptesor = bikagobel = dagasztbríja = teremtményoker = kitépi, akará = terméketlentole = ráakasztuszá = elıkészítettMagyar szóbikasoregöbölyborjúökörtulok (szarva van)üszı (a még nem ellett szarvasmarha)S mivel a törökféle népek csak néhány ezer éve ismeretek, ezek a szavakazonban héberben és a magyarban is rendre megvannak, világos, hogyaz eredetük nem a török, hanem a kárpátnyelv.A magyar folyó-, helység-, táj-, személynevek, növény-, és állatnevekolyan tömege rokonítható héber szavakhoz, hogy az "elsémiesedettkárpátnyelvő" népeknek (akiket ekkor már igazán nevezhetünk magyaroknakis), az idıszámítás utáni évszázadokban is élniük kellett a Kárpát-medencében.S kiknek még? A székely-hunoknak – mindenesetre.Még kiknek? Az utolsó évezredekben már sehova el nem vándorolt"helybéli" magyaroknak:-).A vándorló "magyarféle" népek (valójában csak törzsek) azonban még azsidó vallásalapítást megelızı évezredekben távolodtak el Mezopotámia/ a Kaukázus térségébıl. A Kárpát-medencébe pedig csak sokkal késıbbérkeztek vissza. Vagyis az avarok (avarhunok, szarmaták, úzok, jászok,stb:-) a 3-4 ezer éves zsidó vallásról még semmit nem tudhattak. S a Kárpát-medencétbelakó avarok valóban fejlett mezıgazdasággal rendelkeztek.Ezen kívül halászattal, állattartással, kereskedelemmel, mővészifémmegmunkálással egyaránt foglalkoztak. A zsidó vallást nem, de mezopotámiaihitvilágot (s annak elıdjét, a kárpát-magyar természeti ısvallást)ismerték. Sıt a vándorutaikon már az ókeresztény vallást is felszedhették.Kik voltak tehát a Kárpát-medence idıszámítás körüli "újmagyarjai"?Az avarok. A héber avar = az elmúlt, átmenı, átköltözı, folyón átkelıjelentéső szó a magyar avar (lehullott lomb) szinonímája. Az avarok és atöbbi, az i.sz. kezdetén bevándorló népek olyan, déliesedett nyelvő, de ahelyben lakókkal még egymás nyelvét megértı népek lehettek, akiketsem a kárpát-medencei ıslakók, sem a világ más tájairól visszaérkezı25

"magyarfélék" nem éreztek igazán idegennek. S a köznép nem sokat törıdötta Kárpát-medencében zajló újabb és újabb háborúskodásokkal,hatalom átvételekkel. A rokonnyelvőek hamar megértették egymást – aközös eredető töredéknépek probléma mentesen olvadtak egybe.Hát még a magyar rovásírás! Bizony az a megszólalásig hasonlít a többirovásírás jeleihez, de még az óhéber betőkhöz, s az egyiptomi demotikusíráshoz is. Hogy mindezek fordított írásirányáról, s a magánhangzó illeszkedésrılmár ne is beszéljünk.Magyar gyökök és héber "leánygyökök" (gyökváltozatok)Vegyük példának a két héber: a V 1 T 2 és a V 2 /B-T 1 gyök esetét. E kettınekösszesen 7 leszármazottja, "leánygyöke" van. Elemzésükbıl kiderül,hogy a héber nyelv az idık folyamán legalább 5 különbözı nyelvi rétegetszedett fel. A magyarban azonban, amely sem a kétféle (eredető) v hangotsem a két különbözı t -t nem különbözteti meg – s ma már torokhangokatsem használ – természetesen csak két gyököt találunk: a VT és a BT -t.Soroljuk fel a két héber gyök: V 1 T 2 és V 2 /BT 1 "leánygyökeit":V 1 T 2 , BT 1 , BT 2 , BX 1 T 1 , BX 1 T 2 , BT 1 X 2 , BT 2 X 1.Az X 1 bármilyen torokhangzót – az X 2 bármilyen lágy magánhangzót jelent.Ha a gyököt, mint láthattuk, puszta mássalhangzó vázként definiáljuk, ahéber gyökökbe miért foglaljuk bele az "általános" (bármilyen) magánhangzótis? S ha igen, miért nem teszünk ugyanígy a magyarban?Kezdjük azzal, hogy a mai magyarban már nincsenek meg (lelágyultak)a torokmagánhangzók. Az általános lágy magánhangzót azonban – a magánhangzóvalkezdıdı gyökszavaknál – a magyarban is figyelembevesszük. S ezt ugyanolyan értelemben tesszük, mint a héberben.A héber leánygyökök esetében általában a magyar gyök gyökszavainak istöbbféle (de nem független értelmő) csoportjait kapjuk meg.Pl. a magyar XR gyök gyökszavai így csoportosíthatók:ár (szúr), erı, ír (karmol és "befest"), úr (eredetileg: fény) – értelem: szúr,ár(ad), ér(folyik), (gyógy)ír, író (túróból) – a közös értelem: kiárad,óra, ır (b'ır), őr, ürü (herélt juh) – a közös értelem: be lesz (volt) töltve,oda(ér), ér(ik) – értelme: értékessé válik,ár, áru, ara (menyasszony), ár (területegys.), (meg)éri – értelem: értékes.26

Az általános X tehát a magyarban: a-á, e-é, i, o, ö, u, ü.Csakhogy a héberben a gyökváz belsejében és a végén is találhatunk általánosmagánhangzót. Ennek a magyarázata már a gyöknyelvészet mélyebbrétegeit érinti, amitıl ebben az elızetes ismertetıben eltekintünk.Mégis – egészen röviden – ez a jelenség két okra vezethetı vissza:1. a mássalhangzónak tekintett hangok egy része a korai kárpátnyelvbenmég csak torokhang (morgásféle) volt: pl. az r és n. S a héber ezeknekemlékét is külön gyökökben ırzi.2. a héber a kárpátnyelvitıl eltérı értelmő, "déli" gyököket is használ.S e rövid ismertetıben még egy, a szavak rokonításánál is meggyızıbbjelenségre mutatunk rá. Meggyızıbb abban az értelemben, hogy e kétnyelv (s feltehetıen az összes gyöknyelv) csakis egyetlen protonyelvleszármazottja lehet.A könyvünk táblázataiban számtalan kékkel írt "szótag-fordított"(gyökfordított) szót találunk. A gyökfordítással ugyanis gyakran kapunka héber szóból egy másik, hasonló értelmő héber,vagy (régiesen hangzó, de ma is érthetı) magyar szót.Példák gyökfordított "héber-magyar" szavakra:t'fucá = szétszórás, terjesztés (c=tsz) – magyarul: futasz-at,tafúah = felfújt – fú-ható,deren = kukac – ránd(uló), ronda,bóreg = csavar – be-rak, berág: de ezt már csak beszorult csavarra értjük.Igyekeztem ismeretterjesztı stílusban összefoglalni a gyöknyelvészet eddigfeltárt alapjait. Bár a módszertant a gyökszótárban is ismertetem, atekintélyes szótáranyag köztes szövegrészei nem elég áttekinthetıek nyelvészetialapok ismertetésére. Tehát errıl külön könyvet is ki fogunk adni.A közeljövıben egy magyar-orosz gyökszótárt tervezzük elkészíteni. Azorosz ugyan már nem, csak a magyar "jól megtartott gyöknyelv", de aszláv nyelvek mássalhangzó torlódásai (ısisége) folytán az érdeklıdésünkközéppontjába került. Ezzel biztosan olyan tapasztalatokra is szert fogunktenni, ami a magyar-héber összehasonlításokból nem derült ki.Krizsa Katalin27

AZ EMBERRÉ VÁLÁS ÉS A BESZÉDEgyiket sem Afrikában!"Közismert neve: Rudi. Felfedezıje Hernyák Gábor, 1965, Rudabánya.Katalógusszáma RUD 1. Faj: Rudapithecus hungaricus, meghatározta:Kretzıi Miklós, 1969. Azóta is folynak az ásatások, melyek során többkoponyamaradványt, köztük a Gabi névre keresztelt RUD 200-at, azAnapithecus hernyaki több koponyáját, a Bodvapithecus altipalatust(RUD 7) találták meg. Az összes fıemlıslelet több mint 200 darab. Koruk35-8 millió év közötti. Ezen belül Rudi és a Rudapithecusok 12-8 millióévesek. A Rudapithecus Ramapithecus hungaricus néven is szerepel. Asok lelet ellenére a besorolás máig vitatott. Rudit hol Ramapithecusnakhol pedig Dryopithecusnak nevezik. Ázsiai leletek alapján azonban aDryopithecusokat már nem tartják az emberfélékhez vezetı fejlıdésivonalnak, így a Rudapithecus elnevezés maradt érvényes.Nincs a Földön még egy olyan lelıhely, mint a Kárpát medence, ahol27 millió évre kiterjedı fıemlıs lelıhely volna."A toumai 6-7 millió éves"2002-ben a francia M. Brunet kutatócsoportja Csád területén egy csaknemteljesen ép, 6-7 millió éves hominida koponyát talált, amelyetToumai-nak neveztek el. Tudományos neve Sahelanthropus tchadensis.A nagyon várt lelet meglehetıs felbolydulást keltett az antropológusokközött, hiszen az afrikai Nagy Hasadékvölgytıl 2500 km-re nyugatra,vagyis "rossz helyen" találták. (Túlságosan messze az idıbelileg is távoli– 2 millió évvel késıbbi – afrikai elıember leletektıl – a szerk.) Így lehetséges,hogy ez a lelet felborítja az eddig elfogadott elméletet az emberszabásúmajmok s a hominidák szétválásáról.""A TM 266-01-060-1 katalógusszámú lelet az elıemberi faj típuspéldánya.A felszínen találták, természetesen módon preparálódott ki abeágyazó kızetbıl. Gyengén cementálódott, tavi ülepedéső, 2 métervastagságú homokkıbıl került elı, ami 5-7 millió évvel ezelıtt keletkezett.Az agy- és arckoponya darabjait leszámítva a faj máscsontleletbıl nem ismert – így sem a testalkatára, sem az életmódjára28

vonatkozó adatok nincsenek. A lelet egy majdnem teljes koponya. Afelsı állkapocsban meglévı fogak mindenevı életmódról árulkodnak.A valószínőleg hímnemő lény agytérfogata 340-380 cm3 lehetett. Azagykoponya lapos és megnyúlt, homlokeresze erısen fejlett, szemüregeielıre tekintenek és távol állnak egymástól. Arca megrövidült, felsı fogsorakicsi, íve U-alakú. A kis térfogatú agykoponya kifejezetten ısi bélyeg,míg a rövid, lapos arc, a kismérető fogak, az alacsony koronájú szemfogmár az emberré válás irányába mutat. Jelenlegi ismereteink szerint nemlehet tudni, ki volt a Sahelanthropus ıse. Mindössze három eurázsiai jelöltetismerünk, míg Afrikából gyakorlatilag egyet sem." (Wikipedia)***Az emberıs leletek szokásosan felsorolt adatai a tudományban:elnevezés, kor, agykoponya térfogat cm3-ben, jelentısebb lelıhely(ek),táplálkozás, járásmód, használt-e eszközt, egyéb jellemzık.Használt-e eszközt!? Eszközt a varjú is használ...amikor köveket ejt a dióra, hogy feltörje. A vidra egész folyóágakat isképes elterelni, hogy számára megfelelı élıhelyet alakítson ki. Még azemlısökön kívül is nagyon sok eszközhasználó állat van. Ideje volnaészrevenni, hogy sem az eszközhasználat, sem az eszközkészítés nemelsısorban az intelligenciától függ, sokkal inkább attól, hogy vannak-eaz állatnak erre alkalmas testrészei, vagy nincsenek. Az eszközhasználatés az eszközkészítés tehát nem kizárólagosan emberi tulajdonság.Azt mégis igaznak tekinthetjük, hogy az eszközkészítés vezetett az emberitudat kifejlıdéséhez? Igen, vagy nem?Elızetesben annyit, hogy ennek a kérdéskörnek tengernyi szakirodalmavan. S bár az elfogadott szakkifejezések egy szótárt is megtöltenének,meghatározásaik semmivel nem világosabbak, mint tudatról, akaratról,külsı és belsı ingerekrıl, emlékezetrıl beszélni. A fentiek miatt a magyarázatraszoruló tudományos szakkifejezéseket mi mellızni fogjuk:-).Az agy feladataÁllítás: az agy sejtszintő mőködésének kettıs funkciója van1. a külsı és belsı környezetbıl (a testbıl) érkezı ingerek felvétele – input,2. a test és bármely testrész mőködéséhez szükséges vezérlés – output.29

Mi a memória?És a memória? Hol tárololódik a memória és fıleg hogyan? Erre a kérdésreaz szokott lenni a válasz, hogy a memória "valamiképpen" az agybanrejtızik – s kialakult, bizonyítható elmélete errıl a tudománynak nincs.A szerzı véleménye a memóriáról:1. A testmemória a test összes molekulájának optikai izomériája általkeltett fraktáltér – s az egyed összes genetikai információját tartalmazza.Ezen belül azonban a test minden sejtje külön-külön is tartalmazza azegyed összes genetikai információját. Ez azt jelenti, hogy ha a testmemóriahologramot 1 csak a fél testrıl, vagy csak a negyed testrıl, ha csakegy szervrıl stb. vennénk fel – sıt, ha az egyes sejtekre lebontva készítenénkel! – mindig ugyanazt a mintázatot kapnánk.2. A testmemóriára rakódik rá a sajátmemória, ami az élet folyamán akülvilággal való interackiókból szőrıdik le.3. A memória (összmemória) túlnyomó része azonban sem a test-, sem asajátmemóriában nem tárolódik, hanem csak a külvilágban találhatómeg. Még a sajátmemória is csak túlélési címkékkel ellátott ráutalásokatıriz belıle. Vagyis a sajátmemória nem az emlékeink valódi tárháza –csak az azokra való "rámutogatás".Már az egyes rovarok társas kommunái is képesek – a madarak és azemlısök még inkább – a szándékolt kommunikációra. Még jövıben felhasználhatótartós jeleket is képesek alkalmazni és értelmezni. A gólya,mikor visszatér vándorútjáról, a tavalyi fészkét keresi, ugyannak a háznaka kéményén. A madarak télire számos rejtekhelyet töltenek megélelemmel. Ezek feltalálását s a raktárak kiürülését is (pl. hulladék hátrahagyásával)jelezni szokták. Tehát már a madaraknak is vannak jövıbenfelhasználható jelzéseik. Nevezzük ezt írásnak:-).A memória tehát olyasmi, ami bennünk is és kívül is van – bár "odabent"csak ráutaló skicc van belıle. Még csak nem is fogalmi vagy képi vázlatez – fraktálosan tárolt "érzelemfák" erdeje mindössze. Arról szólnak,––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––1. Mi a hologram? A hologram az az interferencia-minta, amelyet két egymással találkozóhullám kelt. Az interferáló hullámokat két különbözı pontból irányítják. Az interferenciatartományban állóhullám keletkezik, amelyet egy filmre vagy más közvetítıre lehetfelvenni. A filmnek természetesen érzékenynek kell lennie azokra a hullámokra,pontosabban az adott típusú sugarakra, mint amilyen a megvilágítás. A filmen a"lefényképezett" tárgy háromdimenziós képe lesz látható.30

hogy bizonyos személyekkel, tárgyakkal, körülményekkel kapcsolatbanmi volt elınyös és mi hátrányos számunkra az eddigi életünkben.Az agymőködés csak akkor indul be, amikor már a mozgatást mérlegelımajd elrendelı utasítások jelennek meg az agyban. A speciális sejtnyúlványok,amelyek túlnyomó része az emlısök agykéregében található, eztközvetítik a testrészek felé. Vagyis amikor az agyban megszületik egydöntés, ez vagy egy élettani folyamat, vagy cselekvés beindítását / gátlásátfogja jelenteni. (Általában digitális, igen-nem választásról van szó.)Mivel feltételezésünk szerint az agysejtek nem kezelik, a mai vizsgálómódszerekkel nem is lehetséges beazonosítani semmiféle memóriát. Amai vizsgáló módszerekkel a kutatók csak a kivitelezendı cselekvést /mőködést megelızı "villózást", majd a döntést látják. A kísérleti és orvostudománytehát egyelıre mást, mint az agy jóllétét, vagy ellenkezıleg,a fizikailag pusztuló állapotát (pl. Altzheimer kór), nem képes nyomonkövetni. Az ú.n. lelkibetegségek kiváltó okait tehát még elvilegsem képes felderíteni. Erre csak akkor lesz lehetıség, ha optikaiizomérek segítségével tudnak majd kísérleti memóriákat elıállítani –aminek ezideig még az igénye sem merült fel.Az akaratAz állatok cselekedetei csak olyan mértékben akaratlagosak, amilyenmértékben az egyes testrészeik (szárny, csır, arc, kéz-láb, stb.) mozgásáta genetikai viselkedésmintától eltérı módon is képesek irányítani.Az akarat tudatot igényel.A tudatAkkor jelenik meg a tudat, amikor az input már nemcsak a külvilág ingereibıláll, hanem a második jelzırendszer "filmvetítéseit" is figyelembeveszi. A tudatos agy tehát az outputot – a mozgások kivitelezését – már asajátmemória (a második jelzırendszer) alapján is képes tervezni.Az öntudatA kétségtelenül fejlettebb öntudatot megkülönböztetjük a tudattól. Jelenléténekbizonyítására a tudósok az ú.n. tükörkísérletet szokták elvégezni,t. i. hogy az állat felismeri-e magát a tükörben. Ezt a kísérletet aszerzı nem tartja elegendınek az öntudat meglétének bizonyítására.Az öntudat megjelenését a kommunikáció fejlettségének azzal a fokávalkötjük össze, amikor az élılény már meg tudja különböztetni az ént a31

külvilágtól. Az "én" az ısnyelvben az n'- fonéma volt, a "nem-én" pedig at'-/d'- (te) valamely kiejtés változata. De az elıemberi korban a 'te' mégnem azt jelentette, amit manapság, hanem bármely olyan élı vagy élettelenobjektumot, amely hatással lehetett az "én"-re.Azt az ellentmondást, hogy a legkorábbi emberszabásúak gégéje mégnem volt alkalmas a beszédre, feloldhatjuk azzal, hogy a csimpánz (s anéma emberek) jelbeszéde is nyelvi ekvivalens.Állítás: minél kevésbé fejlett egy állat, annál általánosabbak, elvontabbaka külvilágról alkotott fogalmai és fordítva: minél fejlettebb, annálkonkrétabbak. Ez azt jelenti, hogy nem az ember alkotta meg az elvontfogalmakat, hanem fordítva történt. Az állatoknak elvont, képies fogalmirendszerük van, ami csak az embernél differenciálódott fogalmakra.Példa: mielıtt az állat bármely ehetı-iható dologra rávetné magát, nemvalami konkrét inni-ennivaló fogalma jelenik meg a tudatában, hanemcsak az elvont "ez jó!" képzete.Az állat akkor képes választani a fellelhetı étel-italok fajtáiból, amikormár megjelenik a memóriájában a különbözı táplálékfajták képzete. Haegyidıben többféle is elérhetı belılük, az állat választás elé kerül. Aztkell eldöntenie, hogy a nagyobbat vagy a kisebbet, a gyorsabban vagylassabban futót, a halat vagy a kecskét érdemesebb-e elkapnia (ráfordításoptimalizálás). Választani akkor képes, ha az elvont "ehetı-iható" fogalommár differenciálódott neki. Ekkor az általános "ez jó!" képzetéremár rárakódtak a táplálék egyedi tulajdonságai s ugyanakkor eléréséneknehézségei is. A választás kényszere teremtette meg a differenciált képzeteket:a második jelzırendszert. Precíz fogalmakról azonban, akár csakképi tárgyfelidézésrıl, az állatok esetében még nincsen szó.Példa: mit jelent a macska számára egy közelben levı kismadár meglátása?Mivel már van képzete a megehetı madár jelentıségérıl, jól láthatjuk,hogy meglapul, hullámzik a teste és fojtott grr hangokat is hallat. Eza hang a macska "ölés" fogalma. Így mosódik egybe a tudatában az"evés" az "ölés" fogalmával s terebélyesedik ki a "kismadár" képzetével.A macskának tehát nem az emberi "madár" fogalma van meg – ehelyettkétféle madarat ismer: kicsi-közeli-ölni-enni – nagy-veszélyes-elbújni.32

Az emberré válásAz emberré válás szempontjából a legkorábbi földtörténeti kor a 24-25millió év közötti miocén, amikor megjelentek a hominida jellegő fıemlısök.Általános a lehőlés, az Antarktisz eljegesedett. A Kárpát-medencébens onnantól mélyen Belsı-Ázsiáig tenger nyúlt el. A Földközi-tengermedencéje ezalatt többször is kiszáradt, majd újra feltöltıdött (özönvizek).Az összes Kárpát-medencei fıemlıs lelet több mint 200 db. Koruk 35-8millió év közötti. Nincs a Földön még egy olyan hely, mint a Kárpátmedencében, ahol 27 millió évre kiterjedı fıemlıs lelıhelyek vannak.Rudapithecus (Ramapithecus) hungaricusRudabányán és Indiában találták meg. Kora 18-15 millió év, agytérfogata350 cm 3 , növényevı volt. Az ember és orángután közös ısének tekintik.Dryopithecus hungaricusKora 15-10 millió év, Európában élt. Agytérfogata 320-350 cm 3 volt.Magyarországi képviselıjét szintén Rudabányán találták meg. Négy lábonjárt, a fák ágain függeszkedve közlekedett. Súlya 23-27 kg, növényevıvolt. A hímek erısebbek és nagyobbak voltak a nıstényeknél. ADryopithecust az ember, a gorilla és a csimpánz közös ısének tekintik.A Kárpát-medencét a Pannon-tenger (majd Pannon-tó) töltötte ki.Fennállásának idıtartama 10-5.4 millió év. Mőködı és kialudt vulkánokálltak ki belıle. A szerzık szerint az elsı elıember megjelenése a Földöna Pannon-tenger medencéjében, körzetében és korszakában történt.Azt a tudományban elfogadott tételt, hogy az élılények hirtelen(nekvélt) változásait mutációk okozzák, mi áltudományos feltételezésnektartjuk. Az is csak áltudományos feltételezés volt, hogy az emberi beszéd40 ezer évvel ezelıtt, hirtelen, egy "nagy kiugrással". kezdıdött volna.Az emberi beszédképesség, a beszédre alkalmas gége kialakulásánakmagyarázatára mi elvileg a "vizimajom elméletet" fogadjuk el. 2––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––2. Az elméletet Sir Alyster Hardy és Elaine Morgan dolgozták ki, akik észrevették, hogy azember számos olyan (a többi fıemlıstıl eltérı), tulajdonsággal bír, amelyek leginkább a tengeriemlısökre jellemzıek. Elméletük szerint ezen jellegzetességeinkre úgy tettünk szert, hogy ıseinkegy része 4-8 millió évvel ezelıtt (a csimpánzoktól történt "elválás" után, de még azAustralopithecus-félék megjelenése elıtt) geológiai események következtében részleges vagyteljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni. Arra vonatkozóan azonban, hogy hol és hogyanalakulhattak ki olyan viszonyok, amelyek ezen tulajdonságok kialakulását kikényszerítették,nem találtak meggyızı bizonyítékokat.33

Ez az elmélet nemcsak a "jó gége" kifejlıdését, hanem az ember számos,a többi emlıstıl eltérı testi jellegzetességét is kitőnıen magyarázza.(Lásd: Szendi Gábor, Vizimajom, www.tenyek-tevhitek.hu/vizimajom.htm.)Az eredeti elmélet szerint az ember 6-7 millió évvel ezelıtt, a keletafrikaiárok óceánnal elöntött erdıs-hegyes vidékén fejlıdött volna ki.Ilyen "vízbezárt", szubtrópusi klímájú hegy-völgyes élıhely azonban,ahol emberelıdöket is felleltek, a Kárpát-medencében már 10 millió évvelezelıtt volt. A harmadik lehetıség az, hogy az elıember Dél-India – Indonézia"vizes" élıhelyein jelent volna meg elıször. Mivel a RamapihtecustIndiában is fellelték, ez elképzelhetı is volna. A hominidák továbbfejlıdıváltozatait azonban – e körzetben – sehol nem találták meg.S bár, mint láttuk, Közép-Afrikában már 6 millió évvel ezelıtt megjelenta toumai s Északkelet-Afrikában 5 millió évtıl éltek Australopithecusfajok, mindezek elıdeit a Kárpát-medencében kell keresni.Ma már tudjuk, hogy a Heidelbergi elıember fajilag a Homo erectussalvolt azonos. 2008 óta (a "gyeniszovai ember" megtalálásának éve) már aztis tudjuk, hogy a Neandervölgyi-Sapiens keveredés már legkevesebb 1millió éve megtörtént. A ma élı emberiség ıse tehát egy hidegégövi alfaj.Az európai elıember beszéde a kevéssé artikulált "kárpátnyelv" volt,amely a magánhangzók ejtése szempontjából még szegényes maradt.Ennek nyomait a mai napig ırzi a szláv nyelvek mássalhangzó torlódása.Ami az artikulált beszédkészséget illeti, az valóban Afrikában, késıbbikelet-afrikai óceánbetörések után fejlıdhetett ki – az emberiség "másodikvizimajom" korszakában.***És most lássuk a négy afrikai "déli majom" fajt. A tudományos besorolás– mivel megmunkált kıeszközöket nem találtak mellettük – még nemtekinti ıket elıemberi fajoknak. (Csakhogy kınél puhább anyagból készülteszközök nemhogy 5, de még 2 millió évig sem maradhatnak fenn:-)Australopithecus afarensisKora 3-4 millió év, agytérfogata: 370-550 cm3, neve: Lucy. Kelet-Afrikában,1973-ban találták. Lucy növényevı, fákon élı, a talajon két lábon, deimbolyogva járó emberszabású volt. A nemi dimorfizmus az emberelıdöknélfokozottabb: a hím 1,5 m és 70 kg, a nıstény 1,1 m, 30 kg volt.34

Australopithecus africanusKora 2,5 millió év, agytérfogata 450-500 cm3, neve: "a taungi gyermek".1925-ben Dél-Afrikában találták. Növényevı volt, de a hátsó fogai mármegerısödtek. Lucyhoz hasonlóan a fákon élt s a talajon két lábon, imbolyogvajárt. Szintén erıs nemi dimorfizmus jellemzi.Australopithecus robustusKora 2-1 millió év, agytérfogata: 510 cm3. Dél- és Kelet-Afrikában, afákon élt, súlya 40-60 kg, masszív állkapcsú növényevı volt.Australopithecus boiseiKora 2,5-1 millió év, agytérfogata 500-550 cm3. 1959-ben az Olduvaiszakadékvölgyben (Kelet-Afrika) találták. Szexuális dimorfizmus: a hím kb.1,4 m és 68 kg, a nıstény kb. 1.0 m és 45 kg volt. Fogazata emberi, állkapcsaerıs. Az Australopithecus boiseit "magropogtatónak" is nevezik.Az Australopithecus-fajok sorsaA korai Homo erectus legalább két Australopithecus-fajjal élhetettegyütt. A még számos majomszerő vonást viselı, de már két lábon járóAustralopithecus robustus és boiesi kb. egymillió évvel ezelıtt halt ki.Mi lehetett a kihalásuk oka – s összefüggésben volt-e a Homo erectussal?Az egyik elmélet szerint az Australopithecusok a korai Homo erectusvadászatának estek áldozatul. Ismeretes, hogy még a fıként növényevıcsimpánzok is vadásznak a náluk kisebb majmokra. A húsevéstehát nem elhanyagolható a számukra. A csimpánzok azonban csakolyan, veszélytelenül elejthetı fajokra (például kolobusz majomra)vadásznak, amelyeknek nem alakult ki ez ellen a védekezı mechanizmusuk.Ha meggondoljuk, hogy a húsevés egyre jelentısebbé vált s avadászat technikája is fejlıdött, lehetséges, hogy a fejlettebb Homofajok irtották ki a késıi Australopithecusokat.Az emberré válás idejének földtörténeti korszakaiA miocén az oligocén után, 23 millió évvel ezelıtt kezdıdött és mintegy5,3 millió évvel ezelıtt zárult le. Az oligocén végén kezdıdı lehőlés –amely majd a jégkorszakot fogja kiváltani – a miocénben folytatódott.Bár 21-14 millió éve felmelegedés indult meg, körülbelül 8 millió évvel35

ezelıtt a hımérséklet ismét drasztikusan csökkent – annyira, hogy azAntarktisz jégsapkája elérte a mai méreteit.A kontinensek ekkor már nagyjából a mai helyzetükben voltak, csakÉszak- és Dél-Amerika között nem volt még kapcsolat. Folytatódott aSziklás-hegység, az Alpok s a Himalája kialakulása s ekkor jelentekmeg a prérik és a pampák 3 . A kontinenseken változó arányban nıttekmérsékelt égövi lombhullató (nyár-, főz-, tölgyfa) és trópusi fajok(babér, banán, pálmafa). A növények terjedésének vizsgálata a szubtrópusiövek nagy kiterjedésérıl tanúskodik. A miocén újdonsága az egyszikőpázsitfőfélék kifejlıdése volt.2007-ben Magyarországon, a bükkábrányi lignitbányában a felsı miocénbılszármazó mocsári ciprusok kerültek felszínre. A lelet egyedülálló,mert a hatalmas fák nem szenesedtek vagy kovásodtak el, hanem eredetiformájukban és anyagukban ırzıdtek meg. Mivel évgyőrőik is tanulmányozhatóak,fontos következtetések vonhatók le a kor éghajlatáról.A kétéltőek és a madarak a miocénben már kevéssé különböztek a maiaktól.A krokodilok és a teknısök már csaknem az egész világon elterjedtek.A legnagyobb figyelmet az emlısök érdemlik. Sok óvilági majom,közöttük az emberszabásúak ısei ekkor terjedtek el. ADryopithecus Magyarországról, a mediterrán régiókból és Egyiptombólkerült elı – a Sivapithecus Dél-Európából, Kelet-Afrikából és Indiából.Az a kérdés, hogy a hominidák mikor, honnan és hova érkeztek, ittannyiban fontos, hogy mikor és hol kezdett el beszélni az ember?A Pannon tenger és tóA lassan süllyedı medencét elöntötte a Pannon-tenger, ami kb. 9 millióéven át létezett. Magyarország déli része és Jugoszlávia felé is leterjedt shegyek álltak ki belıle. Eleinte a mai Bajorország helyén hullámzó tengerrelis összeköttetésben állt. Fennállása során 3-4 km vastagságú homok-és agyagüledék rétegek halmozódtak fel a fenekén. (Emberısökettehát ebbıl a korszakból a tenger helyén aligha találunk – hacsak nemkilométerekkel a föld alatt.)––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––3. A préri hatalmas, füves puszta. A pampa olyan nagy síkság, amit magas, kórós növényekés buja fő fed, ami az egésznek egyforma kinézést kölcsönöz. Talaja sós, folyói csakfelsı részükön ihatók. Klimája forró, de egészséges. Patások legelnek, macska- és kutyafélék,továbbá nandu, nyúl, stb. élnek rajta.36

A Pannon-tenger a Közép-Eurázsiai Parathetis beltenger része volt –arról választódott le. A miocén második felében záródtak le az óceánoktóla Pannon-medence vizei. A világtengerekrıl történt lefőzıdésután a medence fokozatosan feltöltıdött és a beltenger helyén édesvíző,elmocsarasodott tó maradt vissza. Ennek emlékét ırzik a Mátra és Bükklignittelepei, a kıolaj és földgáz lelıhelyek. Bazaltvulkánok törtek fel,beborítva és megvédve az alattuk lévı agyag- és homokrétegeket a késıbbilepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságátırzik – ezért nevezzük ıket tanúhegyeknek.A gazdag élıvilággal rendelkezı Pannon-tó partvidékén a korabeli emlısvilágszámos faját megtaláljuk. A szárazra került területeken a háromujjúıslovon kívül antilop, orrszarvú, elefánt élt. A rudabányai ısmajom,a Rudapithecus már igen közel állt emberıseinkhez.A Pannon-tó késıbb kisebb tavakból álló tóvidék formáját öltötte. Körülbelül5,4 millió éve annak, hogy feltöltıdött és kiszáradt. Utolsó maradványai,átadva a helyet az ısfolyóknak, mintegy 600.000 éve tőntekel a Kárpát-medencébıl. Ezzel egyidıben az éghajlat is igen szeszélyessévált – emiatt a korábbi korszak élıvilága csaknem teljesen eltőnt.A bazaltvulkánosság mellett a forróvíz kitörések, a gejzírek kora már apleisztocén idıszak jégkorszakába nyúlik át. Összefüggı jégtakaróugyan ekkor sem fedte a területet, de a hideg szélviharok rengeteg portszállítottak a folyómedrekbıl, melyet sztyepp jellegő növényzet kötöttmeg. Ezek a Dunántúli-dombság és az Alföld löszrétegei. A mai Magyarországfelszínét a folyóvíz és a szél formálta. A folyók feltöltöttékárterületeiket – így keletkeztek az asztal simaságú síkságok, pl. a Nagykunság.Ahol a növényzet nem kötötte meg, a szél dőnékbe halmozta ahomokot (Kiskunság, Nyírség).A kárpátemberEz a fejezet, az elıbbiektıl eltérıen, nem a Wikipedia vagy tudományoscikkek rövidített változata, hanem a szerzı elképzelésén alapul.Kb. 8 millió évvel ezelıttig a jelenkori mérsékelt égövön még szubtrópusiövezetek voltak. A Kárpátok vonulatain a Rudapithecus leszármazottja– a még nembeszélı pre-neandervölgyi élt. A Pannon-tó kialudtvulkánhegyeinek lejtıin azonban már megjelent az azonos emberelıdtılszármazó "vizimajom" is, a már beszédképes a pre-heidelbergi alfaj. Közelségükfolytán (az északi hegyek peremvidékein) nyilvánvalóan vissza37

is keveredtek egymással. Ennek eredménye lett a már beszédképes preneandervölgyi,akit e könyvben korai kárpátembernek nevezünk.A vékony testalkatú, szırtelen pre-heidelbergi szerintünk a Pannontengerbelsı sziget-hegységein vált "úszó-mókussá", vagyis a legkorábbielıemberré. Ez a testalkat azonban nem a késıbb elhidegedı élıhelyrelett kitalálva! Le is vándorolt – még az elsı jégkorszak beköszöntéseelıtt – a Földközi-tenger vidékére.A miocénben a Földközi-tenger medencéje többször is kiszáradt, majdismét megtelt vízzel. Túlélık ilyenkor csak a vízbıl kiálló szigeteken(Ciprus, Málta, stb.) maradhattak. Valószínő, hogy ezeknek többszázezer évet is egy-egy sziget fogságában kellett eltölteniük. Ilyen körülményekközött a fajok, táplálékhiány következtében, egyre kisebbtermetővé válnak. (Lásd a ciprusi törpeelefánt, a dél-amerikai törpe állatfajok,vagy akár az indonéziai hobbit, a törpe Homo Sapiens példáját).Ezt a jelenséget "izolált zsugorodásnak" nevezzük.A Földközi-tenger valamelyik újabb kiszáradásakor az elı-heidelbergi azafrikai Csád tó környékén találta magát. Miért pont ott? Mert akkoribanodáig tartott a Földközi-tenger medencéje. Hiszen a mostanában kiszáradóCsád tó is annak a maradványa! Most aztán nagyot lehet csodálkozniazon, hogy miért olyan kicsi a 6 millió éves toumai koponyája –pedig az arca szinte már a modern emberé! Lássuk, mi történt tovább!A miocén végén megjelent az elıember két geográfiai alfaja:1. a hidegtőrı, mássalhangzó-beszédő pre-Neandervölgyi – a kárpátember,2. és a "déli" alfaj, a pre-Sapiens, amelynek nagyszámú ázsiai és afrikairasszváltozata az összes földrészen elterjedt. Az artikulált beszédképességazonban már csak a "déli", az afrikai alfajnál fejlıdött ki.Pliocén: 5-1,7 millió év között. Közép-Európában is hidegedik az éghajlat.Felgyőrıdik a Himalája, megjelennek a kardfogú tigrisek és a nagytermető ormányosok. Kifejlıdnek a ma élı emberszabású majmok.Az elıember két alfaja ezután, földrajzi határvonalaik mentén mindenholkeveredett egymással. Hővösebb éghajlatra jutó leszármazottaikból lett aszéles arcú, zömök, világos színkompoziciójú eurázsiai nagyrassz. Ennekarchaikus (neanderes) változata a szırıs, markáns testalkatú, állcsúcsnélküli variáns. Ez északi alfajnak, a környezeti megpróbáltatások eredményekéntvalószínőleg a szellemi képességei is markánsak lehettek:-).38

Alsó pleisztocén: 1,7 és 0,72 millió év között volt. Meleg idıszakokkalmegszakított erıs eljegesedések kora. Gleccserek alakították a földfelszínt.Az északkelet-afrikai élıhely elıemberei – Szueznél – fıként Délkelet-Ázsia és Indonézia irányába vándoroltak.Felsı pleisztocén: 720 és 10 ezer év között. Melegebb idıszakokkaltarkított ismételt eljegesedések. Megszaporodtak a hidegtőrı állat- ésnövényfajok. A gerincesek között elterjedtek az óriásnövésőek, de adrasztikus környezeti változások következtében hamar ki is pusztultak.A Heidelbergi emberA ma érvényes tudományos felfogás szerint: "A Heidelbergi ember mintegy7-800 ezer évvel ezelıtt jelent meg és kb. 200-250 ezer éve alakult át aneandervölgyi emberré. Mivel a Heidelbergi eltérései a Homo erectusvárható változatosságán belül maradnak, sok antropológus nem is ismeriel külön fajnak, hanem a Homo erectus európai leszármazottjának tartják.(A szerzık szerint az az elképzelés, hogy a kis, 25-30 kilós, szırösRudapithecus elıször szırtelen, 2 méternél is magasabb, hosszúfejő,karcsú óriássá változott volna, majd visszaalakult egy jóval alacsonyabb,zömök, ismét majomszerően szırös lénnyé – teljesen valószínőtlen.Ilyen visszafejlıdést az evolúcióban elképzelhetetlennek tartunk.)A szerzık szerint a vékony testalkatú, "áramvonalas", szırtelen preheidelbergia Pannon-tenger kiálló szigethegyein lakott, úszva és gázolva,jutott élelemhez – s így fejlıdött elıemberré. De mitıl lett "óriás"?A gerincesek között ekkoriban terjedt el az óriásnövés... hát az elıembermindenesetre gerinces volt:-). Világos, hogy a nagytermető majmokszintúgy, mint a heidelbergi elıember, ugyanennek a jelenségnek azeredménye. Az elhidegedı Eurázsiában azért alakultak ki a "tömör" ésnagytestő állatok, mert minél nagyobb a testsúly, annál kisebb a(testsúlyhoz viszonyított) relatív testfelület – s ezzel csökkent a hıvesztés.Hagyjuk azt a "nagy agyat" is, amitıl állítólag emberré vált az ember.Mert a tudósok felfogása szerint, ha egy emberszabásúnak – egyéb méreteitılfüggetlenül – nincs legalább 700 cm 3 -s agytérfogata, az még elıembersem lehet. Pedig az indonéziai hobbitnak még az emberszabásúısmajmoknál is kisebb volt az agya, mégis "modern ember" volt.A Homo Heidelbergi leletei a Günz-Mindel és Mindel-Rüss felmelegedési(interglaciális) korszakokból származnak. A nagyon magas, vékony39

testalkatú Heidelbergi maradványait Magyarország (Vértesszılıs) területén,Német-, Spanyol-, Francia-, Görögországban, Angliában s mégIndiában találták meg. Rengeteg indiai monda is megemlékezik az"óriásokról" – valószínőleg ıróluk találta ki az emberiség az isteneket.Arról nem is beszélve, hogy az óriások leszármazottai, egy-egy igen magasember (család), mind a mai napig fellelhetı közöttünk:-).Az afrikai Homo Sapiens csak kb. 40 ezer éve érkezett fel (a Gibraltárnál)Európába. Ez a populáció valószínőleg a ma élı finom arcélő, gracilis etiópokhozhasonlított. (A színes bırnek csekély a jelentısége, mert a bırszín –az éghajlattól függıen – már 8-10 nemzedék alatt is oda-vissza változhat).A pre-Neandervölgyi elıember és a Neandervölgyi ısemberA Pannon-tó vidékét északon átölelı hegyvidékeken élı (Rudabánya,Vértesszılıs) a pre-neandervölgyi alfaj, mint már említettük, szoros közelségbenélt a "vizimajommal". Keveredésük valószínőleg folyamatosvolt – a pre-neandervölgyi külsejét azonban ez nem sokban változtattameg. A csupaszság, a törékeny, magas termet – vizi életmód hiányában –s késıbb az egyre hidegedı klíma miatt, kifejezetten elınytelen volt. Ígya "heidelbergis" újszülöttek biztos, hogy hamar elpusztultak. A beszédrealkalmas gége azonban, hiszen a beszéd számukra is nagyon elınyösvolt, pozitív módon szelektálódott, s ezzel a vizi életmódot nem folytatópre-Neandervölgyi is beszédképessé vált. Mikor az elıember, az egyrehidegedı Európában, a növényevésrıl szinte teljesen húsevésre tért át,kialakult a "modern" Neandervölgyi – az ısember. Ez már azóriásvadakat is megtanulta elejteni – ami biztosan komoly szellemi fejlıdésseljárt együtt. A "modern" Neandervölgyi azonban már csak szórványpopulációvolt. Az a kérdés tehát, hogy a Neandervölgyi, kb. 28.000évvel ezelıtt valóban kipusztult-e vagy továbbra is keveredett a HomoSapienssel, lényegtelen. Nem ı, hanem a pre-Neandervölgyi képezte a maélı emberi faj elsıdleges, hidegégövi alfaját.Egyközpontú elméletAzt a modellt, amely szerint a modern Homo Sapiens valahol a Szaharátóldélre esı területeken alakult ki, a tudományban "afrikai kiindulás"-nak nevezik. Eszerint az ember Afrikából kivándorolva népesítette volnabe a többi földrészt – felváltva az ott élı Homo erectus és Neandervölgyipopulációkat.40

Bár a szerzık is az egycentrumú emberréválás mellett törnek pálcát,ez alatt egészen mást értenek, mint a tudósok. Azt, hogy az ember 6-8millió évvel ezelıtt, a Pannon-medencében, a Rudapithecusból fejlıdöttkét geográfiai alfajjá. Szerintünk a mai emberiség e két alfaj ismételtvisszakeveredéseinek az eredménye. Feltesszük azonban, hogy ez akeveredés mégsem volt mindenhol korlátlan – s ezt a napjainkban isgyakori, semmiféle egészségügyi okkal nem magyarázható meddıségiproblémákban látjuk igazoltnak.A korábbi, ú.n. többközpontú elméletet – mivel azt a molekuláris biológiavizsgálatok már végleg megcáfolták – már nem is említjük,***A következı négy, többé-kevésbé rövidített cikket azért közöljük, hogyérzékeltessük azokat a súlyos kétségeket, amelyek miatt helyenként mára tudósok is megkérdıjelezik az afrikai származás dogmáját.1. Kordos László: Dmanisi, a legısibb eurázsiai elıdünk"A történettudomány legdinamikusabb ágazata az utóbbi 20 esztendıbenaz ıstörténet. A Föld eddig régészek által nem kutatott tájai vonulnak bea "civilizációk" történelmébe és ez együtt jár az Európán kívüli területekenélt ısi civilizációk, s az ausztráliai, afrikai, ázsiai területeken élt elıembereknyomainak feltárásával. Sıt, már presztízsharc is indult meg akontinensek között: mindegyik a saját elıemberét szeretné megtalálni.Természetes, hogy a kutatások szponzorálása is ott számottevı, aholújabb elıember maradványait lehet sejteni.A kutatás fellendülésének köszönhetıen újra és újra napirendre kerül:hogyan vándorolt(ak) az afrikai elıember(ek) Eurázsiába, illetve a világkülönbözı tájaira? Mindezekrıl a kutatásokról rendszeresen tájékoztatKordos László, aki az ısemberkutatás nemzetközi hírő szakembere, akiaz elıemberi történelem egyik legfontosabb láncszemének, a Rudapithecushungaricusnak a felfedezıje.Az emberi nem, a Homo eredetének helyszínét idırıl-idıre hol Ázsiában,hol Afrikában határozták meg. A kutatók az éppen aktuális tényekhezragaszkodnak. Azt mondják, hogy a Homo több millió éves leszármazásisort követıen kb. 2,5 millió évvel ezelıtt Afrikában, az Australopithecusokbólalakult ki. Az elsı emberi fajok, mint a Homo habilis és aHomo ergaster (szerintük) csak Afrikában éltek. Két lábon felegyenesedvejártak s agytérfogatuk már meghaladta a 800 cm3-t. Eszközöket41

használtak és készítettek, de a tüzet nem ismerték. Tagolt beszédre éstudatos gondolkodásra még képtelenek voltak (ez utóbbi állítás teljesenhihetetlen – a szerk). A Homo habilist ma már nem tartják külön fajnak– hanem az Australopithecusok közé sorolják.Az elsı valódi embereknek a kb. 2 millió évvel ezelıtt egyidıben élıHomo ergastert és Homo erectust tekintik. Ez utóbbit ismerjük jobban.Az emberré válás során a Homo erectus volt a legsikeresebb emberi faj.Legalább másfél millió évig kitartott, majd (a kutatók szerint) a Neandervölgyiés a Homo Sapiens ıse lett. A máig érvényes elgondolásokszerint a Homo erectus volt az elsı ember, aki Afrikát elhagyva benépesítetteEurópát és Ázsiát – s onnan majdnem Ausztráliáig jutott le.Annak ellenére, hogy Kínából az afrikaiaknál is idısebb Homo leleteketjeleztek, a közelmúltig úgy tudtuk, hogy a legkorábbi bevándorlás AfrikábólEurázsiába maximum 1-1,2 millió évvel ezelıtt történt.Az elsı meglepetés 1991-ben következett be, amikor Grúziában, a fıvárostól80 km-re fekvı Dmanisi település kolostorát újították fel. Az eredetihelyzető üledékben a pleisztocén jégkorszakban élt állatcsontok közöttemberi állkapcsot és kıeszközöket találtak. Miután a kızet korát 1,8millió évesnek találták s az állatmaradványok is hasonló korúak voltak,kétség sem merült fel, hogy az emberi állkapocs fiatalabb lehet. Aztazonban, hogy melyik fajjal azonosítható, nem lehetett megállapítani.Azóta már hat egyed három állkapcsát és három koponyát fedeztek felDmanisiban. Jelenleg az a paleoantropológusok véleménye, hogy admanisi ember volt az Afrikából elsıként átvándorolt Homo Erectus.Több emberfaj élt volna egymás mellett?1999-ben a korábbiakkal azonos korú rétegbıl újabb, még teljesebb koponyakerült elı. Még az arc- és agykoponya törékeny részei, az orr, ajáromív, a koponyaalap is átvészelte a csaknem kétmillió éves viszontagságokat.A koponya belsı felszínén jól kimutatható az agy külsı részénekmintázata, az erek és idegek nyomai. Az új koponya azonbanegyáltalában nem úgy nézett ki, mint egy tipikus Homo erectus, mert azagytérfogata mindössze kétharmada az erectusénak. A szemek fölöttihomlokeresz alig emelkedik ki az arc síkjából s afrikai kortársainál sokkalgyengébben fejlett. Az orrcsont kicsi, viszont a szemfoga meglehetısennagy. A koponya valószínőleg fiatal egyedtıl származik. (A kismérető,gracilis koponya inkább nıkre jellemzı, viszont a nagy szemfog a hímekre.)42

Az 1999. évi fantasztikus koponya úgy nézett ki, mint egy csimpánz arcúHomo habilis.Valójában kik voltak a Dmanisiban megtalált emberek? Lehetséges,hogy mindannyian a Homo erectusok – vagy több emberfaj élt volnaegymás mellett? Az ugyanott, azonos korú rétegben megtalált, tehátkétségtelenül együttélı, mégis eltérı koponyák anatómiai jellegzetességeimegkérdıjelezik a klasszikus elképzeléseket. Az afrikai Homo erectusmagas növéső, nagy agykoponyájú, erıs homlokeresző, a mai emberhezhasonló volt. Az Afrikában korábban kialakult Homo habilis alacsonytermetéhez rövid lábak és hosszú karok tartoztak, koponyája megnyúlt éslapos volt. (S a dmanisiak egyikhez sem hasonlítanak – a szerk.)Eddigi ismereteink szerint az afrikai erectus az állatok elejtésére és feldarabolásáramár sokféle kıeszközt használt. Ugyanakkor Dmanisibancsak egyszerő kavicseszközök és vakarók kerültek elı, amelyek az afrikaiHomo habilis eszközeihez hasonlóak – s amelyek segítségével csakelhullott állatok húsából tudott táplálkozni. (Meggondolandó azonban,hogy a dmanisi egyszerő kavicseszközök mellett "fejlettebb" fa és bıreszközöketis használhatott – csak azok nem maradtak fenn – a szerk.)Az új leletek tükrében újra kell rendezni a tudományos mozaikjátékot. A régiadatok más hangsúlyt kapnak, a megcsontosodott nézetek felhígulnak.A Homo erectusok Ázsiában is gyakoriak voltak. A Kínában és Jávánmegtaláltak koponyája azonban sokkal vastagabb és erısebb az afrikainál.Ugyanakkor az ázsiai erectusok nem ismerték a szakócát, míg afrikaikortársaik igen. A dmanisi koponyák alapján valószínőleg újra kellírni az afrikai elıemberek történetét, mert nem biztos, hogy az ısüket azeddig megismert leletek között kell keresni. (Bizony nem... nem is Afrikában.S milyen közel van Dmanisihez a Kárpát-medence! – a szerk.)Valószínő, hogy a dmanisi csontok egyetlen emberfajhoz tartoznak, deakkor elképzelhetı, hogy a Homo erectus afrikai ısökbıl (az afrikai eredettılKordos sem szakadhat el:-)) valahol Ázsiában alakult ki s ezután,mint fejlett lény, vándorolt vissza Afrikába." (Eddig idéztük a cikket.)2. Szenzációs elıember lelet New Yorkban!1999. 10. 03. A Colombus Avenue egyik legérdekesebb színfoltja aMaxilla and Mandible Ltd. tulajdonában lévı régiségbolt, ahol a feltőzötttrópusi pillangóktól a dinoszaurusz fogakig mindenféle természetiritkaság kapható. Nemrég azonban egy valóban nem mindennapi darab43

került az üzletbe: egy igazi Homo erectus koponya. A Homo erectusoka Homo Sapiens elıtti utolsó lépcsıfokot jelentették az emberré válásfolyamatában. A koponya egykori tulajdonosa valamikor a 100 ezer és 1millió évvel ezelıtti idıszakban sétált bolygónk felszínén. Hol élt és fıkénthogyan került a lelet Amerikába, amikor az indiánok ısei csak kb.10 ezer évvel ezelıtt keltek át a Bering-szorosnál? A válasz legalábbannyira izgalmas, mint maga a lelet.Az üzlet tulajdonosa, H. Galiano egy titokzatos eladótól vásárolta a koponyát,aki egy régiséggyőjtı képviselıjének vallotta magát. Az eladásrakínált áruk: ásványok, kızetek, törzsi dísztárgyak között egy iszappalborított emberi koponya is volt. Galiano megvette az egész kollekciót.Miután megtisztította a csontokat, rádöbbent, hogy nem hétköznapi lelettelvan dolga. Értesítette a közelben lévı American Museum munkatársát,E. Delson antropológust.Kiderült, hogy a koponya azonos az 1997-ben Java szigetén talált lelettel,amely röviddel felbukkanása után, mindössze a felfedezı beszámolójáthagyva maga után, eltőnt. Mivel még soha nem találtak ehhez foghatóerectus koponyát, nagy szerencse, hogy újra elıkerült.Bár az agytérfogat hasonló fajtársaiéhoz, feltőnıen magas homloka aHomo Sapiens fejformáját idézi. Még nagyobb meglepetés, hogy a koponyabelsı felszínén egyértelmő bizonyítékot találunk arra, hogy fejlettbeszédképességgel rendelkezett. A belsı koponyafelszín aszimmetrikus:a mai ember beszédközpontjának területén, az ún. Broca-areánál feltőnıkidudorodás látható.Évek óta folyik a vita azon, hogy a Homo erectusok fejlettebb képviselıimár a modern ember (Homo Sapiens) ısei voltak, vagy sem?Azt sem tudjuk biztosan, hogy a modern ember Afrikában fejlıdött-e ki?Lehetséges ugyanis, hogy az ısök már korábban elhagyták az emberiségbölcsıjét (Afrikát) s idıben párhuzamosan fejlıdtek tovább a világ különbözıhelyein. Az újra felfedezett koponyának köszönhetıen nem kizárt,hogy megtaláltuk a Homo erectus és Homo Sapiens közötti átmenetialakot, bár a tudósok figyelmeztetnek: lehetséges, hogy ez csakegy különösen fejlett egyed volt, aki nem biztos, hogy reprezentáljafajtársait. Az is megeshet, hogy Indonéziában valóban élt egy igenfejlett Homo erectus csoport, amelybıl mégsem fejlıdtek továbbmodern emberek. A nagy kérdések tehát nyitottak maradtak.44

3. Csimpánzzal hált az ısember?2006. május 18. "Új tartalommal töltheti fel a pornószájtok 'interracial'kategóriáját a Harvard és az MIT kutatóinak legfrissebb felfedezése.A Broad Institute tudósai a csimpánz és az ember géntérképének összehasonlításaután arra a következtetésre jutottak, hogy a ma élı ember és amai csimpánz közös ısének létrehozásában mindkét faj részt vett. Eszerintaz emberi faj sokkal késıbb vált el a csimpánztól, mint eddig gondoltuk,sıt valószínő, hogy még elkülönülésük után is sor került fajközi szexre.Az ıscsimpánz és az ember párosodására utaló bizonyítékokat az érintettkét faj, illetve gorillák, orángutánok és makakók génjeinek összehasonlításávaltárták fel. Az ember 23 kromoszómapárja körülbelül harmincezergént tartalmaz. A gének DNS-szekvenciákból állnak. A szekvenciákközti különbségek utalnak arra, hogy milyen régóta vált el a két faj egymástól(mikor párosodtak egymással utoljára). Az ember és a csimpánzgénjeinek összehasonlításakor azt találták, hogy az X-kromoszómájuk1,2 millió évvel fiatalabb a többinél. Ebbıl arra következtettek, hogy akét faj közös ıstıl származik – míg a többi kromoszómáit korábbiısöktıl örökölte az ember és a csimpánz.A kutatók szerint az ember és a csimpánz elıször 10 millió évvel ezelıttszakított egymással. Ezután 4 millió évig külön utakon jártak, majd egy'rövid flört' erejéig újra összeálltak és olyan hibridfajt hoztak létre,amely mindkét vonal jellegzetességeit hordozta. Ez volt a késıbb újrakülönvált ember és csimpánz közös ıse. A kutatók Nature magazinbanközölt megállapításait D. Lieberman, a Harvard antropológusa 'nagyonklassz' (totally cool) és 'különlegesen okos elemzésnek' nevezte."(Nem annyira okos elemzés. Magasabbrendő emlısöknek ugyanis csakegy fajon belül vannak továbbszaporodó utódaik. (Léteznek ugyan azember által megtervezett és kikényszerített kivételek...)Mit is neveznek ezek a tudósok (a visszakeveredı) ıscsimpánznak? Bizonyáraegy olyan hominidát, amelynek a mai emberéhez képest "túl kicsi"volt az agya – viszont az egyszerően egy kistermető elıember lehetett.Tehát amivel az ember 6 millió éve szexelt, az csak egy hosszabbidıre szigetbe zárt ("izoláltan zsugorodott") embertársa lehetett.45

4. A felfedezett ısmajom betöltheti az evolúciós rést2004. november 19. "Eddig ismeretlen élılény maradványaira bukkantakBarcelona közelében. A lényrıl a spanyol kutatócsoport feltételezi, hogya csontjai közelebb álltak az emberhez, mint az eddig ismert fıemlısök.A mintegy 13 millió éves csontvázat a S. Moya-Sola és M. Kohler vezettekutatócsoport találta Nyugat-Spanyolországban. Eddig 83 csontdarabotillesztettek össze, amelyek szerint felnıtt hím majomról lehet szó.Mozgékony, ügyesen mászó állat lehetett, amely – a mellkas és a vállakfelépítés alapján – jóval egyenesebben járt, mint egy csimpánz.Az úgynevezett Pierolapithecus catalaunicus nevő ıslény, amely a Barcelona-környékitrópusi erdıkben élt, megváltoztathatja az eddig feltételezettıstörténetet, írja a New Scientist. A tudóscsoport ezt azzal magyarázza,hogy ha valóban az ember egyik ısérıl van szó, az ellentmondannak az elméletnek, amely szerint az ember Afrikából származik.A kutatók ködösítenek! Kohler a maga részérıl szándékosan kerülte,hogy a lelettel kapcsolatban említést tegyen a majom és az ember közötti"összekötı kapocsról". A lelet alapján azonban nagy valószínőséggelmindkét faj közeli rokonáról van szó. A paleontológusok körében eltérıvisszhangot váltott ki a lelet. D. Strait, az Albany egyetem munkatársaarra mutatott rá, hogy néhány csontból nehéz rokonságokra következtetni,míg a Berkeley Egyetemen C. Howell lelkesen fogadta a leletet éskifejtette: a felfedezés arra utal, hogy sokféle emberhez hasonló lény élt– a mai Európa területén is."Az elıemberekEz egy tudományos cikkekbıl kivont összefoglaló fejezet az elıemberekrıl– amelytıl azonban a szerzık felfogása sok tekintetben eltér.A Homo Habilis (az "ügyes ember") Délkelet-Ázsiában és Indonéziábanfejlıdött ki s valószínőleg csak ezután jutott vissza Afrikába. Kora 3.5-1,2 millió év, agytérfogata 6-700 cm 3 , fı lelıhelye az Olduvaiszakadékvölgy(Afrika) – de görögországi lelete is van. Felfedezıje L.Leaky (1959) és Turkana (1967). Fogai apróbbak, vastagabb zománccalfedve. Még nem vadász, inkább dögevı. Két lábon járt és Broca-terület(a beszédképesség bizonyítéka) található az agyában. Durva kıeszközöketkészített, ismerte a tüzet, de még nem használta.46

Leszármazottja, de egyidıben is élı társa a Homo erectus, a"felegyenesedett ember". Homo ergasternek, azaz "munkás embernek" isnevezik. Mintegy 2 millió évvel ezelıtt jelent meg és kb. 200 ezer évvelezelıtt tőnt le. Az elsı leleteket 1960-ban az Olduvai-szakadékvölgyben,a habilis maradványai mellett találták. Ugyanazon rétegekben lelték alegısibb(?), 2,3 millió éves kıeszközöket is. (A szerzı szerinti ez lehetett a"második vizimajom".)Az Afrikából visszatérı (immár jó beszédképeségő – a szerk.) Homoerectus több hullámban népesítette be az Óvilágot (Eurázsia) és azIndonéz szigetvilágot. 1,6 milliótól 300 ezer évig élt. Agytérfogata 900-1350 cm3 volt. Képességei: finom kıeszközök készítése, tőzgyújtás(Acheuli-ipar). Vastag falú, szilárd koponyája, atlétikus alkata volt. Kb.170 cm magas, a csípıje vékony. Húsevı, kezdetleges vadász, csapdákkal.Az egész Óföldet (Eurázsia és Indonézia) benépesítette. Ideiglenestáborokban élt, hosszú gyermekkora volt.Az erectus leleteit Jáva szigetén (Dubois, 1891), Németországban,(Schoetensack, 1908) és Kínában, Peking mellett (Black, 1927) találtákmeg. Kezdetben külön neveken tartották nyilván: a jávai leleteknek aPithecanthropus erectus, a németországinak Homo heidelbergensis nevetadták, a pekingieket Sinanthropus pekinensisnak nevezték el. Azázsiai leletek hasonlósága alapján Weidenreich 1940-ben azt javasolta,hogy Homo erectus néven közös fajba sorolják ıket, amit hosszas vitákután a tudományos világ el is fogadott.A kutatók szerint a Homo erectus az emberi nem elsı képviselıitıl, a3,5-1,8 millió évvel ezelıtt élt Homo rudolfensistıl és Homo habilistólszármazott. Az Európában és a Közelkeleten élt neandervölgyi ember(Homo neanderthalensis) a tudósok szerint a Homo erectus európai változatából,a Heidelbergibıl fejlıdött ki.A kutatók szerint: A Homo erectus késıi afrikai változata / leszármazottjaa Homo rodesiensis volt, amelybıl valószínőleg mintegy 150-200 ezerévvel ezelıtt alakult ki a Homo Sapiens, a mai ember.Több tudós a Homo erectust nem is tartja érvényes taxonnak (külön fajnak).Szerintük faj szinten sem a Sapienstıl, sem a Neanderthaleitıl nemkülöníthetı el. (Ezzel e könyv szerzıje is egyetért.)Ha a Homo ergastert korai Homo erectusnak tekintjük, akkor a turkanaifiúnak nevezett lelet alapján a korai, kifejlett Homo ergaster agya kb. 900cm3-es lehetett, testtömege 68 kg, magassága 185 cm – vagyis magasabb47

volt a mai embernél. Fizikai jellegzetességei: csapott homlok, vastag koponyacsontok,a szem felett összefüggı kiálló szemöldökeresz, hosszú,alacsony agykoponya, egyenesebb arckoponya, atletikus, izmos termet.A turkanai fiú maradványai alapján (ez a legjobban megtartott csontváz)úgy vélik, hogy az ergaster születés elıtti és utáni fejlıdése már a maiemberhez állt közel. Az újszülött kb. 9 hónap terhesség után, viszonylagkis aggyal született, de az elsı években gyors növekedésnek indult. Így aHomo ergaster gyermekei is hosszú ideig igényeltek gondos törıdést. Akésıi, mintegy 500 ezer éve élt Homo erectusok agytérfogata már kb. 1100cm3 volt – a mai emberé 1300-1400 cm3.Az elıemberek életmódjaA Homo erectusok a mai vadászó-győjtögetı embercsoportokhoz hasonlóanfélig vándorló, félig letelepedett életet éltek. Vagyis hosszabbrövidebbidıt töltöttek egy-egy telephelyen. Erre az utal, hogy ekkoribanjelentek meg az emberbolhák. Az élısködık ui. nem a gazdaállaton,hanem annak fekhelyén rakják le petéiket, ahol azok 2 hét alatt kelnekki. (Az emberszabású majmoknak, mivel szinte naponta máshol készítenekmaguknak fekhelyet, még nincsenek bolháik.)Az erectusok kb. 100 fıs csoportokban éltek. Elıdeinél kisebb, de a modernembernél nagyobb nemi dimorfizmusukból arra lehet következtetni,hogy már szorosabbá vált a hím-nıstény kapcsolat (mindinkább együttgondoskodtak a kölykökrıl) – s a hímek együttmőködése is erısödött.EszközeikÉlelmüket fıleg győjtögetéssel és kisebb állatok vadászatával szerezték.Bár idıvel nıtt a húsevés jelentısége, nagyvadakat még nem tudták elejteni.Speciális pattintott kıeszközeik mintegy 1,4 millió éve jelentekmeg. Ezt a technikát az észak-franciaországi Saint-Acheul melletti lelıhelyután "acheuli iparnak" nevezik. Eszközeikrıl már látszik, hogy akészítıinek elızetes elképzelésük volt arról, hogy mit akarnak készíteni.Az acheuli ipar jellegzetes terméke a csepp alakú szakóca, amelynekelıállítása a kísérletezı antropológusoknak csak több hónapos gyakorlásután sikerült. A leletekbıl az is kitőnt, hogy a készítık 60-70%-a voltjobbkezes. (Az emberszabású majmoknál ez az arány 50%, míg a maiembernél 90%.) Sok kutató furcsállja azonban, hogy a Homo erectuseszközei több százezer év alatt semmit nem változtak és azt is, hogyaz egymástól távolesı területeken talált eszközök teljesen hasonlóak.48

(A szerzı magyarázata az, hogy a csepp alakú szakócák készítése az emberifaj genetikusan beírt képességévé vált. Pont úgy, ahogyan a vidrákfolyó eltérítése és a vidravárak készítése is ösztönös, genetikai képesség:-).Valószínőleg csont- és faeszközeik is voltak, de ezek nem maradtakránk. Több részbıl álló eszközöket azonban nem készítettek. Nem használtakékszert és annak sincs jele, hogy a halottakat eltemették volna.Általánosan elfogadott, hogy a Homo erectus kezdte használni a tüzet.Ennek elsı, vitatott idıpontja 1,4 millió év – biztosabb a 700 ezer év. Atőz használata a felsı-paleolitikumban vált általánossá. Szerepe óriásivolt: meleget adott, ezáltal lehetıvé vált a hidegebb területek benépesítése.Védelmet nyújtott a ragadozók ellen, segítette a tápanyagok emésztését,fényt adott. Beszélgettek a tőz körül, ami a szociális készséget fejlesztette.Az erectusok maradványait Európa és Ázsia enyhébb klímájú területeintalálták meg – de mindig csak olyan területekre érkeztek, ahová szárazföldönis eljuthattak. Nem tudjuk, mikor jelentek meg az egyes földrészeken.Sok antropológus szerint kb. 1 millió éve hagyhatták el Afrikátés a tengerpartok mentén vándoroltak. Ezek a területek azonban ma már– az utolsó jégkorszak óta – 100 méterrel a tenger szintje alatt vannak).Az elıember beszédeA kutatók között máig vita tárgya, hogy a Homo erectusnál alakult-e ki abeszéd? Egyesek szerint a nyelv csak az anatómiailag modern embernéljelent meg mintegy 50.000 éve egy mutáció révén ("nagy kiugrás"). (Eza tudománytalan elképzelés már végleg elavult.)Mások szerint a beszéd kialakulása nem mutáció következménye, hanemszorosan összefügg az agynak mintegy kétmillió éve kezdıdött növekedésével.(A szerzık az agy méretének jelentıségét is elvetik.)Azzal érvelnek, hogy ha korábban alakul ki a beszéd, akkor képes rá, hogyhatást gyakoroljon az agy és a hangképzı szervek evolúciójára. Szerintükmár a Homo erectus (sıt feltehetıen az ıse is) tudott valamilyen szintenbeszélni. Utóbbiak igazát a fosszilis koponyák vizsgálatai támasztják alá,amelyeken a Broca terület, a beszédközpont megléte igazolható.Ez utóbbi – a "nagy kiugráshoz" képest – mindenesetre tudományosabbfelfogás. A szerzık véleménye azonban az, hogy az emberi beszéd kezdetenem a 2 millió éves Homo erectusig, hanem még a 6-7 millió évestoumai-t is megelızı – pre-heidelbergiig vezethetı vissza.49

A Homo erectus kapcsolata más emberfélékkelAz indiai mondavilágból következtetünk arra, hogy az ázsiai Sapiensmind az "óriásokkal" (a Heidelbergivel), mind pedig az "okos majmokkal"(a Neandervölgyivel) egyidıben élt. E mondavilág szerint az óriásokistenek / vagy istenek leszármazottai – a (beszélı) "okos majmok"pedig az emberek jóindulatú és megbízható szövetségesei voltak.A Neandervölgyi ısember beszéde"Az újkori tudományos felfogás szerint a neandervölgyiek beszéltekugyan, de másként, mint a Homo Sapiens. Hangképzı szervük még nemvolt alkalmas a különbözı hosszúságú magánhangzók kiejtésére. Ennekkövetkeztében meg voltak fosztva attól a képességtıl, ami a modern emberbeszédét hangsúlyossá teszi."Az emberiség ısnyelve: a kárpátnyelvMinden állatfajra fajspecifikus kommunikáció jellemzı. A világ mindenmacskája egyformán "kaffog", ha madarat akar fogni, de egészen máshangokat hallat, ha élelmet hozott a kölykeinek. Jellegzetesen "nyafog",ha csoportbeli társát – de akár az embert, a gazdáját is – arra figyelmezteti,hogy ne távolodjon el a territóriumtól, mert ott már támadás érheti.Tehát a madaraknak, az emlısöknek, stb., vagyis minden olyan állatfajnak,amely hangadásra képes, fajspecifikus "beszéde" van. Semmi okunknincs feltételezni, hogy pont az elıembernek ne volna fajspecifikus akommunikációs eszköztára. Az volt és az maradt a mai napig. Az emberibeszéd, bármely nyelvet is használjon manapság valaki, eredetileg egyközös, gyökszavakra épülı beszéd volt.6-7 millió évvel ezelıtt legalább két elıemberi alfaj élt Európában: amajomszerően szırıs pre-neandervölgyi és a csupasz, "áramvonalas"pre-heidelbergi, az "elsı vizimajom". Az európai és az Afrikába lesodródottpopuláció párhuzamosan fejlıdött tovább. Mivel azonban aKözelkelet térsége (Szueznél) hajózás nélkül is átjárható volt, földrajzielkülönülésük feltehetıen csak az elsı jégkorszak beköszöntéséig állt fenn.Nem ismeretes az afrikai elıemberek nyelve – az, amivel elterjedtek azÓvilágban. S az Afrikában maradók nyelvi fejlıdésérıl a sincsenek ismereteia szerzınek. Annyi bizonyos, hogy a legrégibb elıember (a korai50

kárpátember) – gégeszerkezetének kevésbé alkalmas volta miatt – méglegalább 4 millió évig nem volt képes az artikuláltan beszélni.Állítás: a két elıemberi alfaj, az európai pre-Neandervölgyi és az afrikaipre-Sapiens soha nem vált két külön fajjá: mindvégig megtartotta azegyüttszaporodás képességét. Teljes egybeolvadásuk s ezzel a ma élıemberiség kvázi-homogénné válása valóban csak 40-50.000 évvel ezelıttkövetkezett be. Ekkor történt, hogy a már hajózni képes déli Sapiens –ezúttal a Gibraltárnál – tömegesen vándorolt fel Afrikából és elözönlötteEurópát. A két "tiszta" alfaj azonban ekkor már sehol nem létezett. Máraz egész világon (sıt Afrikában is) a keverékük, a Homo Sapiens számtalanrasszváltozata népesítette be a Földet.***Több millió éves európai tartózkodása alatt a pre-neandervölgyi is kétalfajra esett szét:1. többségük már régen elkeveredett a "déli" rasszokkal.2. kisebb részük, a Neandervölgyi ısember végül szórványpopulációkkázsugorodott. Lehetséges (bár nem bizonyított), hogy ez a "modern" Neandervölgyi,idegen testként maradván a hirtelen benépesülı Európában,kipusztult. A fentieket az valószínősíti, hogy a legkésıbbi maradványaitaz Ibériai és az Appenin-félszigeten lelték fel.Az északi alfaj a pleisztocén eljegesedési és interglaciális (felmelegedési)korszakaiban, annak ritmusában hol északról délre, hol pedig délrılészakra vándorolt. Lejutott Afrikába, belakta az egész Óvilágot(Eurázsiát), eljutott Indonéziába s végül Amerikába is.Az (utolsó) Özönvíz után azonban, mivel azóta nem volt eljegesedés,megszőntek a nagy észak-dél irányú vándorlások. A kárpátnyelv használóinaklegtovább együttélı populációi csak az Özönvíz után váltak széta "magyarféle" és az "elsémiesedett" kárpátnyelv népeire.Vizsgálatunk tárgya, a magyar és a héber, két ma is élı gyöknyelv,amelyek mindvégig megtartották az ısi szerkezetet. Meg is fogják tartanimindaddig, amíg egyetlen képviselıjük él a Földön.A kárpátember sohasem hagyta el teljes létszámban az idıjárás viszontagságaitóljól védett Kárpát-medencét. Mindig voltak ottmaradók. A hideghezjól alkalmazkodott nagyvadász törzsek, ha túlszaporodtak, északraés észak-kelet felé szóródtak. Mások Belsı-Ázsia, illetve a Kaukázus vidékérejutottak – de gyakran vissza is áramlottak az európai ıshazába.51

Úgy jártak vissza a Kárpát-medencébe, mint aki hazaérkezik. Ha a gyalogos,lovas, tevés elvándorlók nemzedéke nem is lehetett már azonosa visszavándorló nemzedékkel, hogyan találtak mindig "haza"? Szájhagyományokalapján? Talán. Az is lehetséges, hogy a törzsek vándorlásainakiránya már genetikailag beírt képességükké vált. Hiszen a vándormadarakis mindig visszatalálnak – pontosan ugyanannak az európai parasztháznaka kéményére, ahol a fészküket hagyták...Az eljegesedések okozta délre vándorlások útiránya a Földközi-tengerhárom nagy félszigete, plusz a Közelkelet volt. Az Ibériai és Appeninfélszigetreérkezık (hajózás nélkül) nem keveredhettek többé a déli alfajjal,de akik a Balkán és a Közelkelet felé vették az irányt, találkoztakaz Afrikából felvándorló törzsekkel. Közös leszármazottaik egy részeAfrikába is visszakerült.A Kárpát-medencébıl elvándoroltaknak még a sokadik nemzedéke isırizte az ıshaza emlékét, ahova a legkülönbözıbb korszakokban, törzsiés népneveken vándoroltak vissza. A kárpátember újkori visszatelepülıiaz avarok, szkíták, hunok – s az ú. n. "honfoglalók" is. A pannon, kun(úz) / besenyı / palóc törzsek, jászok... a szekélyek – a nyugatmagyarországivendek, stb. Mindannyian: magyarok.)***Összefoglalás: A szerzı véleménye szerint az európai elıember, afrikaileszármazottait jócskán megelızve, legkevesebb 6-7 millió évvel ezelıttfejlıdött ki. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy nemcsak nehéz,hanem folyton változó környezeti feltételek között volt kénytelen élni.A Rudapihecus még nem beszélt, hanem a fıemlısökhöz hasonló módonkommunikált. S egyelıre a 6-2 millió évvel ezelıtt élt kárpátembernek ismagánhangzó szegényes maradt a beszéde. Az viszont lehetséges, hogyaz ıseink sokkal elıbb tudtak írással, vagyis rajzokkal kommunikálni,mielıtt a mai értelemben vett beszédjük kialakult volna.A Közelkeletre leérkezık – kb. 2 millió éve – sorsdöntı ajándékot kaptakaz afrikai felvándorlóktól: az artikulált beszéd képességét.Másodszor is belepottyant...A Föld történetében nemcsak egy, hanem sok özönvíz volt – amelyekközül a 8000 évvel ezelıtti (a Bibliában említett) csak az utolsó. Az afrikaikontinens északkeleti részét is többször, például 2,6 millió éve is elöntöttea tenger. Lévén ugyancsak hegy-völgyes vidék, az elöntött erdıségekben52

az elıember ugyanúgy vízi életmódra kényszerült, mint 4 millió évvel korábbana szegény kis Rudi. Ez volt az emberi faj második "vizimajom"korszaka. A "vizimajom" elmélet, mint már említettük, kitőnıen megmagyarázzaaz embernek az emlısöktıl – s a különbözı emberi rasszoknakis az egymástól való biológiai eltéréseit. Mik ezek a különbségek?1. Szırzet. Az afrikai elıember majdnem teljesen szırtelenné vált, miközbeneurópai társai többé-kevésbé "gyapjasak" maradtak.2. Az izzadás képessége. A ma élı emberiség nagy része erısen izzad,ami azért feltőnı, mert az emlısök között ez ritkaság. S e tekintetbenmég a ma élı emberek között is nagyok az eltérések. Vannak, akik a legnagyobbhıségben is vaskos ruházatban járnak, mégsem izzadnak. Azizzadás valószínőleg a tengeri só eltávolítását szolgálta – vagyis az emberiségtöbbségénél fennmaradt a sóleadás genetikai emlékezete. Ismeretes,hogy vannak, akiknek megárt a fokozott sóbevitel (emeli a vérnyomásukat)– miközben mások egyáltalán nem érzékenyek a sóra.Megjegyzés: igen nagy hiba, hogy az orvostudomány ma mindenkinekjavasolja a sóbevitel megszorítását. A "nem sóérzékenyek" normális húszsíremésztéseazonban kifejezetten függ a sózástól / savanyítástól – aminélkül tömegesen válnak epekövessé és májbeteggé. Tehát ezek a betegségekfıként jatrogén ártalmak. Az orvostudomány csökönyösen kitartamellett, hogy az emberi faj genetikailag homogén... pedig korántsem az.3. A hıleadás módja is eltérı a különbözı emberi rasszoknál. A valódinégereknek széles orrnyílásaik és vaskos ajkuk van, ami a jobbhıleadást szolgálja. Ezzel szemben az európai ısembernek s mai leszármazottainakvékony szájuk és hegyes, "zárt" orrlyukaik vannak. A hővösebbéghajlaton élı ember sokat fázik s csak ritkán van szüksége jelentısebbhıleadásra – de ha mégis, akkor nagyon izzad.5. A mélyre szállt gége. Az Afrikából a Közelkeletre felérkezıknek –mivel a vízi életmód ismételten rákényszerítette ıket a lélegzés akaratlagoskontrollálására, már "jó gégéjük" volt. Ez már az artikulálthangképzést is lehetıvé tette.Az emberiség északi és a déli alfaja tehát eleinte a jégkorszakok ritmusában,késıbb attól függetlenül is, folyamatosan keveredett egymással.Leszármazottaik – a mai emberiség.53

Modern, de kihalt embercsoportokA Homo floresiensis: azt hitték kisgyerekA "hobbit" elsı maradványait 2003-ban találták meg az indonéziaiFlores szigetén. Jellegzetessége, hogy csak kb. 1 méter magasra nıtt ésnagyon kicsi, grapefruit nagyságú feje volt. Mindössze 13 ezer évvelezelıtt, a pleisztocén végén halt ki. Besorolása eleinte heves viták tárgyátképezte. A Hobbit a Kelet-Ázsiába eljutott Homo erectusnak a szigetilét miatt törpenövésővé vált alakja. Ugyanakkor, 35-55 ezer év között,Homo Sapiens is élt ugyanazon a szigeten – ami azt jelenti, hogytöbb tízezer éven át éltek egymás mellett.Felfedezésük körülményei. Az indonéz archeológus csoport már húszéve végzett ásatásokat a Liang Bua barlangban. Ebu (az elsı lelet)eleinte félrevezette ıket. "Azt gondoltuk, hogy kisgyerek, de késıbbkiderült, hogy tévedtünk. Amikor megvizsgáltuk a fogakat, kopottnaktaláltuk azokat és azt is láttuk, hogy az összes ırlıfog a helyén van.Bebizonyosodott, hogy Ebu már húsz éves is elmúlt, amikor meghalt". Aröntgenvizsgálatok is megerısítették, hogy felnıtt nı volt. Ebu mindöszsze18 ezer évvel ezelıtt élt – tehát még a Neandervölgyit is túlélte.Homo Sapiens neanderthalensis"Kora 450 ezertıl 28 ezer év, agytérfogata: 1200-1500 cm3. Lelıhelyeikszámosak: Neandervölgy, Tata, Érd, Subalyuk, Izrael, stb. Finom csontés kıeszközöket készített. Csoportosan, fegyverekkel vadászott. Eszkimótestarányai voltak, ruházkodott, vallási és halottkultusz feltételezhetı.A legtöbb kutató úgy gondolta hogy a mai ember kihalt változata volt.Hogy csak az ısünk – mintegy 660 ezer évvel ezelıtt – volt közös.A neandervölgyiek maradványait Magyarországon, Nyugat-Eurázsiában, aKözelkeleten (egészen Egyiptomig) és a két Földközi-tengeri félszigetentaláltak meg. Északi elterjedésüknek a jégtakaró kiterjedése szabott határt."(Létezett tehát "tiszta" neandervölgyi ısember, amely lehet, hogytényleg kipusztult – de ekkor, az újkor hajnalán, már amúgyis csak jelentéktelenmaradványpopuláció volt. S a "tiszta" Homo Sapiens ısembert– hol és mikor találták meg? 400.000 éves fogakat Izraelben, amin vitatkoznak,hogy biztosan Sapiens volt-e? A legrégibb "elismert" Sapienslelet Etiópiából származik és 195.000 éves.54

A mai Sapiens és a "modern" Neandervölgyi közötti különbségek"Mivel a neandervölgyiek fıleg az utolsó jeges periódusban éltek, testüknagymértékben alkalmazkodott a hideg éghajlathoz. Szervezetükhıvesztesége a legkisebb kellett, hogy legyen – ezek a jellegek a maieszkimók és lappok testfelépítésében is megfigyelhetık. A neandervölgyia mai embernél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb volt.Leginkább egy birkózóra hasonlított. Hátrahajló, rövid és lapos homlok,erıs, durva, kissé kiálló arckoponya, a szemöldök felett összefüggı, kiállószemöldökeresz, hátul kúpos, felül laposabb koponya. Agytérfogata1200-1700 cm 3 , vagyis a mai emberénél nagyobb volt. Fogazata aligkülönbözik a mai emberétıl, de erıteljesebb. Széles, nagy orr, csapottáll, rövidebb nyak és végtagok, nagy mellkas, vastag vázcsontok. 155-165 cm testmagasságot ért el – a mai emberre is jellemzı kismértékőnemi dimorfizmussal. Lágy részeinek milyenségérıl (bır, szırzet, hajszíne, a fül alakja stb.) eleinte csak találgatások voltak, de ma mártudjuk, hogy világos bırő és vörösses szırzető volt. Vastag csontjaikmiatt nagyobb eséllyel is fosszilizálódtak. Medencecsontjaik alapján aterhesség idıtartama 11 hónap lehetett, így a neandervölgyi nık a modernembernél fejlettebb, de kevesebb utódot szültek."Homo Sapiens Sapiens: a mai emberA tudósok szerint csak 150-200 ezer éve alakulhatott ki. Átlagos agytérfogata1400 cm3, mai koponya és testarányai voltak. Vadászott, kereskedett,az eszközeit díszítette. Már a természet átalakítására, vagyis ipari,mezıgazdasági tevékenységre is képes volt. Legidısebb európai maradványait43 ezer évesnek becsülik. Leleteit Cro-Magnon, Istállóskı,Szeleta-barlang, Lovas falunál találták meg.Áttörést jelenthet az evolúciókutatásban egy izraeli leletMTI 2010-12-27. "A Tel-Avivi Egyetem kutatócsoportja Izrael középsıvidékén folytatott ásatásokat. A régészek a munkálatok során ásták ki ahozzávetıleg 400 ezer éves fogakat. A Homo Sapienstıl származó eddigilegrégebbi lelet fele ennyi idıs. A kutatók szerint további vizsgálatokravan szükség a lelet pontosabb megismeréséhez. Amennyiben beigazolódik,hogy a fogak valóban 400 ezer évesek, az megváltoztatná azevolúció teljes képét. (Eddig) elfogadott elméletek alapján a Homo SapiensAfrikából származik és onnan vándorolt más kontinensekre. A Cambridge-iEgyetem szakértıje úgy vélekedett, hogy a lelet jelentıs, de na-55

gyobb a valószínősége annak, hogy a fogak Neandervölgyi embertılszármaznak." (Az afrikai kiindulás dogmája olyan erıs, hogy nem hiszünk aszemünknek.)A "finnugrizmus" – helyes, vagy téves elmélet?A finnugor nyelvészet szerint a finn kota és a magyar ház szavak az ú.n."szabályos hangmegfeleltetések" alapján kifogástalanul rokoníthatók egymással.Hát... túlzottan nem hasonlítanak. Mondhatnánk, semmiben.Ilyesmi azonban nem zavarja a "finnugor nyelvtudományt". Azzal magyarázzafeltételezett rokonságot, hogy a k kiejtése az egyik nyelvtıl a másikigh-ra változhat (ez igaz, de másra is) – s a t hang z-re változhat (ez isigaz, de más hangra is). Szerintük ezzel be van bizonyítva két olyan szóhasonlósága, amelyeknek egyetlen hangjuk sem azonos.A két szónak természetesen különbözı az eredete. A finn kota a KTgyök származéka: tehát nádból, gallyakból köt-özött (vagy paticsfalas)hajlékról lehet szó. A magyar há-z viszont a HX gyök hó (betakaró) szavánaka régmúltban "ragozott" alakja: hó-z. Összehasonlításul ideveszszüka héber bájit szót is (B/VJ gyök), ami a földbe vájt házfélék emlékétırzi. Mert már az ıskori hajlékok is különbözı felépítésőek voltak:-).Az a tény, hogy a finnugor nyelvészet elvont "alapszavakat" keresgél anyelvekben, pl. a ház fogalmára – naivitás.A magyar nyelv szerkezete hasonlít valamelyest az ú.n. finnugor nyelvcsaládéra,de szóegyezés gyakorlatilag nincs. A finn nyelv hasonlósága a magyarhozcsekélyebb, mint egy tucat környezı nyelvvel.A két, általam vizsgált ma is élı nyelv, a magyar és a héber konzekvens,értelmileg megfeleltethetı gyökszerkezettel rendelkezik: (Vannak mégelı gyöknyelvek – amikbıl legjelentısebb az arab.) A magyarnak a héberrelvaló szóegyezései, vagyis a hangalak és a jelentés együttes hasonlóságatömeges – s az egész szótáranyagon végigvezethetı. Ha nem isugyanaz a hangalak adja ugyanazt a jelentést, a gyökszavak 80-90%-banértelmi kapcsolatban állnak egymással.Mindkettıben megtaláljuk a két-három hangból álló közös és értelmilegrokon gyökszavakat (pl. él, kor, szak, szár, tál, tor, dijó). Azonos, vagymajdnem azonos hangzású kétszótagúak is tömegesen lelhetık fel mindkettıben:avar-avar, honen-honol, harug-harag, meder-meder, parág-pereg,sokek-sokak, telep-talp, tolaát-tolat. Sıt, az utolsó Özönvíz idejéig a56

nyelvtani fejlıdésük is párhuzamosnak tekinthetı. Mindez azt jelenti,hogy a gyöknyelvek eredete egyetlen közös ısnyelv volt.Hány élı, európai nyelv alapul az ısnyelven?Az Európában kialakult kárpátnyelv további – de a gyökrendszert márrészben elvesztett – leszármazottai még az ónémet (kelta), a szláv nyelvek,a görög, török, baszk, albán – és, de a sokkal távolabbi múltból – azészaki finnugor nyelvek is. Az ú.n. újlatin nyelvek azonban már nemvalódi örökösök. Ezek mindössze 2-3 ezer éves – keveréknyelvek.Nosza, Tisza!"Nu, szá!" kiált oda egy utas az autóbuszon a sofırnek Izraelben). "Menjmár, mindenki leszállt"!"Jes tisza le-Budapest?" kérdezzük az utazási irodában. Van (repülı)járat Budapestre? "Adraba", feleli a tisztviselı, "akár két járat is van naponta".Hm... abrakabradabra – zagyvabeszéd? Szó sincs róla. A héberadraba = sıt, ellenkezıleg. Úgy tőnik, hogy a többszöri elválások és újratalálkozások során már nem minden szavát értettünk egymásnak – s magyarnyelven azóta is így gúnyolódunk azon, ami nem igazán érthetı:-).Aszta-paszta...aszá=csinálta, tette tisza=utazás, repülıjárat osze = csinál, teszszá! = utazz, indulj! taasze! = csináld! nu, szá! = csináld már, menj már!ossza! nesze! neszte! Tisza nosza! tesze-fosza ússzá!aszta-paszta! eszte! /egyél!/ tüszı /tartó/ pu-szta /fúj-tesz/Hát... eredetileg a "baszta, toszta" is csak betevést jelentett...A magyar és héber nyelv közös magánhangzói: a-á, e-é, i, o, uBár rövid, "elkapott" ö és ü is kihallatszik a héber beszédbıl (pl.: b'-heder=ba-szoba), de betőjük nincs hozzá. Ugyan eredetileg a magyarnyelvben sem voltak. E két magánhangzó ugyanis a korábban a magyarbanis meglevı torokhangú i leszármazottja.A magánhangzók jelölése a héber írásban:1. A "lágy" (nem torokhangú) a-á, e-é hangot – a magyar rovásíráshangugratásával egyezı módon – a héber írásban is kihagyjuk és csak a57

mássalhangzókat írjuk le. S a mély a-á és a magas e-é megkülönböztetésérıla héberben is a magánhangzó illeszkedés gondoskodik.2. Amikor mégsem hagyjuk ki a héberben a lágy magánhangzót, akkoregy általános magánhangzó jel – az alef – figyelmeztet a jelenlétére.3. A rövid, a rövid-nyújtott (pl.: ee) és a hosszú magánhangzók a héberbencsak a kiejtésben jelennek meg, írásban nem különböztetik meg ıket.4. A magánhangzóknak a héberben "kemény" (torokhangú) változataik isvannak. A kemény ejtésre szintén egy általános magánhangzó jel figyelmeztet:az ájin.Torokhangú ejtés helyenként még a mai magyar nyelvben is létezik. Példáulakkor, ha egy magánhangzóval kezdıdı szó elıtt – mondjuk nyomatékosításcéljából – szünetet tartunk, pl.: "ki kell irtani a gyomot."Megfigyelhetı, hogy a piros i -t ilyenkor torokból ejtjük.Honnan ismerhetjük az ısember hangkészletét?1. A biztosan ısi jelentéső szavak hangállományának vizsgálatából.2. A hangok statisztikai elıfordulásának arányából a szótáranyagban.3. A kisbabák beszédébıl. "Páj a pejee"! (fáj a fejem) mondja legörbültszájjal a kétéves. A beszédkezdetkor az f hang helyett még p hallatszik.S ez nemcsak a magyar babákra jellemzı, hanem kozmopolita jelenség.A v hasonlóképpen változik a bababeszédben b-re: "Jacika nindigbejeked (verekszik). Badájjat (vadállat)." Azt, hogy az l és az r pedig j -re szokott változni a babanyelvben, már említenünk sem szükséges.A v "keresztbe", vagyis f hangra is változhat: "Fakajjad a 'átamat!" Akisgyerekek hangcseréire további példákat is fel lehet sorolni.Melyek lehettek azok az ısibb beszédhangok, amelyek a génjeinkbe isbe vannak írva? Világos, hogy e tekintetben a babanyelv a legjobb útmutató.(Megjegyezzük azért, hogy már a babanyelv hangkészlete sem alegısibb – nem az, amit a korai elıemberi nyelv használt.)Vajon az ısember is selypített? Hát – a csángók és a görögök ma is aztteszik. Valójában nem is selypítenek, hanem "szejpítenek": selymes →szejmesz. Óceán → (görögül) Okeánosz – (ez utóbbi Varga Csaba példája).58

A magyar-héber mássalhangzók története1. Mivel a héber azonos betőkkel írja a v/b, p/f és a ch/k hangpárosokat,s ezeket régebben a magyar is felcserélte, mi is "kvázi-azonos" betőnektartjuk ıket és az abc-t átrendezve, közös helyen tárgyaljuk.2. A p/f és a v/b párosok hangjai esetenként "keresztbe", vagyis egymásközött is felcserélıdnek. E négy hangból a korai kárpátnyelv még csak ap-t ismerte – de az ısember (területenként és populációként változóan)már f, b és v hangot is használt. A héber p/f és b/v párosok azonban nemkárpátnyelvi, hanem késıbbi – afrikai eredetőek.A v hang fejlıdéstörténete sokkal bonyolultabb. A mai emberiség kétkülönbözı eredető v -t használ. Létezett egy "magányos" v is, ami akárpátnyelvben jelent meg. Csakhogy kezdetben ez nem is mássalhangzóvolt, hanem csak az o/u magánhangzók többféle kiejtési variánsa. Ezt amai héber írásban egyetlen bető, a változékony o/u/v triász képviseli.3. A t a legısibb hangok egyike. A d, mint a t hang kárpátnyelvi változata,már az ısember beszédében is megjelent. A t/d páros azóta is soknyelvben felcserélıdik – s ezt a lehetıséget a szóösszehasonlításokban miis szem elıtt tartjuk.4. A j és a lágyan ejtett h szintén ısi hangok – félmássalhangzók. A héberbena j betőjele azonos az i-vel s a kiejtésben is gyakran felcserélikegymást. Az i/j párosból differenciálódott késıbb a mély hangrendő o/u– s néhány nyelvben, az újkorban, a magas hangrendő ö/ü is.5. A h gyengébb-erısebb változatai szintén ıshangok. Feltehetı, hogy amanapság magánhangzóval kezdıdı szavak eredetileg egy lágy h-valkezdıdtek. Ennek megfelelı a magyar "méh" szó h-ja. A héber határozottnévelı ha – ennek megfelelıje a magyarban: a / az. A normál ejtéső h ismegvan mindkét nyelvben. Pl.: a héber hereg, harug = ölés, megölt szó hhangja a kiejtésében is megfelel a magyar harag szónak.6. A legerısebb (hörgı-morgó) ch a mai magyarban hiányzik. A héberbengyakran felcserélıdik a k hanggal.7. A g hang a k zöngés változata. Késıi kárpátnyelvi hang, amely csak a"jó gége" európai elterjedése után jelent meg.8. Az l hang valószínőleg "középidıs": az elıember még nem, de azısember már használta. Elıdje az ısi j igeképzı volt. Az l igeképzı jelentésváltoztató párost alkot az r igeképzıvel.59

8. A r a természetben gyakran elıforduló hang, eredete nyilvánvalóan avadállatok morgása. Ezt pergı hangot azonban meglehetısen nehéz kiejteni– ezért az emberi beszédben nem túlságosan régi. Az r hang általában"rossz" jelentést hordoz: ront, ráz, mar-mer-morog, rideg. Példák azl és r jelentés változtató hatására: lom – rom, lobban – robban, szól –szór, meleg – méreg, dalol – darál. Mint látjuk, az r -nek önálló jelentésevan: szinte mindig kellemetlenséget, fenyegetést, rossz dolgot jelent.9. Az sz/s elıdje a t hang volt. Megkülönböztetésük nem minden nyelvbenvált teljessé (pl. a finnben sem). Az s helyett sz hangot használ agörög nyelv és a csángó-magyar nyelvjárás.Az ısi t helyett gyakran sz hangot használ az európai zsidóság ónémethéberkeveréknyelve, a jiddis. Érdekes kérdés, hogy mióta éltek németterületen zsidók? A fentiek szerint már az idıszámítás elsı századaitól.Az s/sz egymással is, és a fiatalabb c (tsz)-szel is gyakran felcserélıdik.A sz/s igen sok egymással összefüggı jelentést hordoz és hatalmas szóbokrokatképez (pl.: sál, szél, sír, sör, sziszeg, surran, sor, szır – csípıscsipesz,stb.) Az s és sz hangot azokban a nyelvekben jelölik külön betővel,amelyekben világosan elkülönült az s és sz hangzása.10. A cs a ts – a c pedig a tsz mássalhangzók torlódásakor hangzik fel.Külön betőkkel csak a legújabb kortól jelölik ıket. (Ez az oka annak,hogy viszonylag kevés c / cs betőt tartalmazó szó van a szótárban.)11. A z hang eredete az s volt: soros / soroz – a zs ıse pedig az s: sávoly/ zsávoly, Sosanna=liliom / Zsuzsanna. Mindkettı csak az újkorbanjelent meg. A héberben nincs zs hang – z van, de viszonylag kevés.12. A héber írásban a cs-n kívül a ty, gy és ny hangokat sem jelölik.Eredetük rendre a ts, ti/j, di/j és az ni/j torlódása. Miért nincsenek összetettmássalhangzók a héberben? Azért, mert "jó gége", aminek használatátólszétnyíltak a kárpátnyelv mássalhangzó torlódásai, a közelkeletipopulációban elıbb jelent meg, mint a Kárpát-medenceiben. (S perszebetőírás ekkor még nem is létezett.) A mássalhangzó torlódások szétnyílásaszüntette meg a legtöbb összetett hangzatot.Példák: A tyúk "szétnyílva": tojuk (tojkodó, vagyis tojó). A héber tijah =vakolat (ısképe nyilvánvalóan a tojáshéj).Az összetett mássalhangzók minden olyan nyelvbıl kihallhatók, melyekbenaz ıket alkotó két mássalhangzót használják. Tehát akár vankülön betőjük, akár nincs, minden olyan nyelvben ki tudják ejteni a60

cs -t amiben van t és s, pl: tsuva (csuva) = válasz – tehát a héberben is,gy -t amiben van d és j, pl: djukán (gyukán) = arckép – " –ny -t, amiben van n és j, pl: binján (binnyán) = épület – " –ty -t amiben van t és j, pl: tjasim (tyasim – tejesek:-) = bakkecskék.Az emberi beszéd pillérei a mássalhangzókPróbáljuk magánhangzók nélkül kiolvasni: H' csk msslhngzkt 'rnk, 'kkr 'smgrtjk 'gymst. Igaz ugyan, hogy a magánhangzóknak is fontos szerepükvan a beszédben (s errıl a késıbbiekben lesz szó), de a megértés elsısorbana mássalhangzókon múlik.Sok hasonló táblázat......lesz még ebben könyvben. Most – elızetesként – csak egy mintát mutatunkbelılük. A kék szöveg az egész könyvben rövid magyarázatot jelent.A piros: héber szó. Zölddel a más nyelvő idegen szavakat jelöljük.A, Á E, É I O, Ö U, Übabúa=buborék buba = baba biv = csatorna babúa=tükörkép babúa=hólyagbáb, bab bébi, baba bibi /seb/ bobó /majom/ búb, bubóavad=elpusztult eved=elveszett ibed=elvesztette oved = elvesztiAbda /romfalu/ évad, ebéd ivadék óvad = -ig, addig ed = jelenlevı ided = biztató oded=támogat udád=támogatottaddig Ede, eddig Ida, ide, idı odu, odv üde, üdvhalom = álom elem=rémület, alim=erıszakos ol = teher ulám = teremalom, álom elemi /erejő/ ólom ülagár=felhalmoz eegor=győjtöm igará = tetı oger = hörcsögagár egér, Eger ígér, Igor /vezetı/ ugró, ugaravár = a múlt evra = szárny iber=teherbe ejt over = átmegy ubár = magzatavar /ıszi lomb/ éber, /h/éber ibrik /kerek/ Ibér /félsziget/ uborka /ovális/avas=penészesavasba-zu = abbaabba /az-ba/óves = penészeves /gombás/be-ze = ebbeebbe /ez-be/61

Kommunikáció és nyelvhasználatA hangadással, testbeszéddel, vagy bármilyen más módon leadott, majdmások által felfogott jelzéseket kommunikálásnak nevezzük. Fajtársaivalminden állat képes, de – bizonyos mértékig – más fajokkal is tud kommunikálni.(Mindenesetre sokkal jobban, mint ahogyan az ember képesaz állatokkal). A "hangos" kommunikáció sem olyan új dolog, ami csaka fejlettebb élılényekre volna jellemzı – lásd a tücsök példáját.Nyelvhasználat nemcsak hang segítségével, hanem más eszközökkel islehetséges. Elég, ha csak a méhek hosszadalmas táncára gondolunk,amelyben a felderítık nemcsak az élelem hollétének irányáról, hanemtávolságáról, minıségérıl és mennyiségérıl is be tudnak számolni. Többhírvivı eltérı jelentése esetén a méhközösség – ugyancsak tánccal – mégazt is megvitatja, hogy melyik javaslatot tekintse kedvezıbbnek. S ezmár nem puszta információátadás, hanem valódi nyelvhasználat. A méheknekkinetikus – táncnyelvük van.Itt felmerül egy érdekes kérdés: a táncoló, vagy csicsergı lény mindigszámításba veszi-e társai szükségleteit s valóban nekik szánja az információt?Vagy esetleg csak puszta közlési kényszerrıl van szó, amikor azinformáció felvevıjével nem is törıdik... Röviden: mindig szándékos aközlés? Nem, de az evolúciós skálán felfelé haladva ez egyre gyakoribb.A nyelvhasználat igen gyakran csak belsı késztetés, és nem olyasmi,amire választ is várnak. ("Létbeszéd" írja Botond Gyula az "Egy pszichiátervégnapjai" címő kitőnı könyvében.) Hányszor, de hányszor terhesnekünk, embereknek is a mások felesleges szóáradata:-).Tehát az a kérdés, hogy amikor nyelvhasználatról beszélünk, szándékolteaz? Például a méhállamban, vagy a madaraknál? Egy felszálló madárcsapathosszú idın keresztül való lármázása, mielıtt útnak indulnának,nem igazán kommunikáció. Inkább csak a felszállási izgalom szétterjedésea csapaton. S bizonyára fizikai (hormonális) felkészülés is az útra.Nem szándékolt információadás és befogadás már a növényvilágban islétezik. Az árnyékos helyen kicsirázott növényke "felfogja" elınytelenhelyzetét és túlzott megnyúlással keresi a fényt.Az információ átadás és vétel az egész Univerzumnak, élınek és élettelenneksajátja. Az anyagenergia alaptulajdonsága, hogy információhordozóés felhasználó egyben. (Gondoljunk az elektronpályák szigorú betöltésirendjére: amelyik már foglalt, arra további elektron nem juthat be.)62

Az Univerzum eddigi tudásunk szerinti "megfogható" része az anyagenergia.A fizikába most nem mélyedünk bele – mondjuk, hogy az anyag anyugvó tömeg, az energia pedig a tömeggé és / vagy mozgássá válás lehetısége.Az Univerzum legnagyobb része valamiféle nyugvó információtenger lehet, a benne "megvalósult" anyagenergia pedig ennek az információtengernek a turbulenciája (húrelmélet).A nyelv a fejlettebb élıvilág kommunikációjának eszköze. A nyelvhasználatszükséges feltételei:1. memória, ami élınek és élettelennek egyaránt sajátja.2. a túlélési ösztön, ami minden életjelenség alapja.3. jövıtervezési képesség, ami (öntudatlanul) már a rovaroknál is megvan.A memóriát, mint már említettem, sokkal inkább a külvilágban, mintsemaz élı egyed (agyában, sejtjeiben) tárolva kell elképzelni. A memóriaúgy az élettelen világ, mint az élı fajok (és azon belül az egyedek) akülvilággal való interakciójának szőrlete.Vajon anyagi alapú a memória? Ateisták erre felkapják a fejüket – hogylehet ilyet kérdezni? Kérdezni nemcsak lehet, hanem kell is. A válasz:igen. De ennek forrását nem valamiféle agyi (sejtbeli) memóriatárban,hanem az élı anyag molekuláinak a fénnyel (sugárzással) való interakciójábanvélem feltalálni. Az élı anyag minden molekulájában általábantöbb optikai izomér centrum is van. (S a nem élı eredető molekulákbanez ritkán fordul elı.) Az élı anyag önsugárzással átitatott szövevényeegy szüntelenül át- és átépülı fraktáltér – valamiféle hologram köpeny.A (kiterjesztett értelemben vett) "túlélési ösztön" (Dr. Uri Milstein szerint)az egész Univerzum sajátja – annak hullámtermészetébıl fakad.Ami az élıvilágot illeti, a fraktálosság szükségszerően vezet azönsoksorozó molekulák megjelenéséhez, az pedig a fraktálos evolúciót –élıvilágot hoz létre. Látható, hogy a darwini evolúciót (bár én is korahatalmas szellemi vívmányának tartom), másmilyen evolúciós teóriávalváltom fel. Ezzel abba is hagyhatjuk a hatalmas hézagokat hagyó átmenetifajok keresgélését. Az, ha egy élılény rátermettebb, akkor sikeresebbenszaporodik – nem elegendı az evolúcióhoz. Attól még hangyákmaradtunk volna. A rovarok koloniái már nyelvet is használnak, de mégsema rovarokból fejlıdött ki az ember. A fraktálos evolúció újra és újratovábblendült. Sorsukra hagyta a bogarakat – hüllıket, madarakat – demég a csimpánznál értelmesebb bálnát is. A rovarok, madarak, bálnákcsak evolúciós zsákutcák maradtak.63

A fennmaradáshoz az sem elegendı, ha egy élılény (pl. az ember) olyankiválóan túlélıvé válik, hogy túlszaporodva már el se fér a Földön. Azmeg pláne nem viszi elıbbre, ha olyan eszközöket is tud már készíteni,amivel képes elpusztítani az egész Földet. Ez a Homo distractus(Pusztító ember) is zsákutcába kerülhet, ha így folytatja – s akkor azevolúció ıt is (s vele együtt az egész földgolyót) sorsára fogja hagyni...A fraktálos evolúció nem elsısorban a fajok sikeres fennmaradását, hanema tudat fejlıdését lendíti elıre. S ennek csak az egyik eszköze volt(s az is csak az ember megjelenéséig) a fajok fizikai rátermettsége.A ma embere élelem bıségben, saját úszómedencével s lehetıleg teljesendologtalanul akar élni. Magasabb szellemi igénye maximum a "mővészetek"élvezetéig terjed. Csakhogy a mővészetek – ugyanolyan tömegárú, mint avízöblítéses WC. S a ma embere már a kertjébe is beállít, a fák közé egyhasználaton kívüli klozettet, hogy neki milyen eredeti ötletei vannak..."Tudom"Az élılény memóriája csak egy túlélési skicc: ha → akkor. Kiderült, hogyolyan tapasztalatokat is érdemes tárolni, amelyek nincsenek meg a genetikaitárházban. Nosza, bevéssük... ez a tanulás folyamata.A következı nemzedékben azonban, mivel az új dolgot megtanult szülıcsak a fajára jellemzı ösztöncselekvéseket örökíti tovább, szomorúan kelltapasztalnia, hogy utódai butábbak nála. Meg kell magyarázni nekik, hogyanviselkedhetnének okosabban – az evolúció feltalálta az oktatást. Haaz utódok megértik és befogadják – sikeres túlélésük már az oktatás minıségétılfügg:-).Mese: az anyamadár ül a tojásokon. Jön a ragadozó, amely a megfelelımagasságban épült fészket általában nem szokta elérni, de most, egykidılt fára felugorva mégis elérheti. Az anyamadár kétségbeesetten próbálkitartani a fészkén... de a ragadozó odakap. Megsérül a madár szárnya.Végveszélyben mégis felrepül, de leesik s verdesve menekül. Hanem is tud repülni, akkor is nehéz elkapni ıt a sőrőben. Végül bebújikegy odúba... sikerült. Közben a ragadozó már alaposan eltávolodott afészektıl. Vagy nem is emlékszik már, hogy merre volt az, vagy nem érimeg neki a fészek keresgélése. A tojások ez esetben még akkor is kikelhetnek,ha az anyamadár el is pusztult – mert a hím is szokott költeni.Ha az anyamadár a végveszélyben sorsára hagyná a tojásokat, azok mindelpusztulnának (csak az anya nem). De ha törött szárnnyal továbbverdes,64

ı is és a tojások is megmenekülhetnek. S ez annál biztosabb, minélmesszebbre képes "elcsalni" a támadót. Ha még elbújnia is sikerült, ımaga is életben marad. Kikelnek a verdesı-menekülı anya tojásai, desemmit nem tudnak az egészrıl. Anyjuk nem tud könyvet írni, hogy majdolvassátok el, mert fontos a mőveltség:-). S mégis elterjed valahogyan a"verdesı kultúra" – csakhogy ezentúl már szárnysérülés nélkül. Elég ahhoza csalás is... "Tudja" a madár, hogy csal? Nem. Csak azt, hogy hasonlóhelyzetben így kell tennie? Nem, azt sem. Csak megtenni tudja.Mikor nevezzük tudattal rendelkezınek az állatot? Akkor, amikor a jövıtervezésa genetikailag beírt viselkedési mintáktól függetlenné válik.Példa: A libám felfogja, hogy az én autóm érkezik. Megismeri a hangját.Más érkezı autónak nem gágog, de az én kocsimat, pont úgy, mint akutyám, ı is boldogan üdvözli. A libám tudja, hogy a megérkezésemélelmet és egyéb örömöket jelenthet neki. Például társalkodást is – lelkesközös gagázásokat velem, vagy akár a szabadságot – hogy kiengedem anagykertbe. Feltéve, hogy képes volt felhívni magára a figyelmet. Mertha nem, elfelejthetem az ı igényeit és akkor "hiába" érkeztem meg."Tudja" a libám, hogy az érkezésemkor érdemes neki gágogni? Mindenesetremegteszi. A véletlen kizárva, mert minden alkalommal üdvözöl. Vana libának tudata? Úgy tőnik... talán. Öntudata azonban biztosan nincs.A madarak információadása és vétele fantasztikusan kifinomult.Minden kétséget kizáróan kommunikálnak. A magasabb rendő állatoknález magától értetıdı. Tudatosan kommunikálnak a madarak, vagycsak úgy énekelnek (zajonganak)? A válasz: a párkapcsolatokban, a fiókákfelnevelésekor, hierarchikus helyük megállapításakor a megfelelıreakciót elvárva kommunikálnak. Énekük és testbeszédük azonban legtöbbszörnem szándékolt kommunikáció, hanem csak az indulatállapotukismételt kikiabálása – mindaddig, amíg a megfelelı hangulatuk fennáll.Egy biztos: a nyelvhasználat (pl. a méheké) egyáltalán nem jelenti azt,hogy az állatnak tudata volna. (Az öntudatról már nem is beszélve.)A lelkibetegség, mint (ısemberi) túlélési stratégiaA madarak éneke, mint "létbeszéd"? Pont ilyen egy felizgatott, magábanbeszélı ember is. A skizofrének órákon keresztül való motyogása és írogatásaszintén az indulatállapotuk kijelzése. Tartalmilag újra és újra ismétlıdıpanaszáradat – habár a mai ember számára ez a tartalom zavarosés érthetetlen. Pont úgy, mint az egészséges emberek álmai.65

Milyen képmutató az ember! Az álom persze (hisz mindenki álmodik),normális dolog a számára. Arról nem gondolja, hogy ı minden éjjelzavartagyú volna. Az ember már azt is kitalálta, hogy az álmai a"tudatalatti" üzenetei. (Te tudod, hogy mi az a tudatalatti? Én nem...)Visszatérı álmaink jelentését érdemes sürgısen kikutatni – vélte Freudés azóta már sok szakember – s ez így is van. De a skizofrének folytonvisszatérı, álomszerkezető beszéde és írása még nekik sem jelent semmit.Egyetlen pszichiáter sem próbálja megfejteni a skizobeszéd értelmét,pedig semmivel nem volna nehezebb, mint az álmokat, vagy akár amodern költık verseit megérteni.Mi a különbség az álmodó és a skizofrén között? Az, hogy a skizo ébren"álmodik", vagyis eközben fent jár – az alvó pedig mozdulatlan. Miértnem járkálunk álmunkban? Nyilvánvalóan azért, mert ha egy pihenı,vagyis "elborult" agyú lény alvás közben is mozogna, nem tudna vigyáznimagára és elpusztulna. Tehát idıvel csak azok az egyedek maradtakfenn, amelyek agya pihenés alatt a mozgásgátlásról is gondoskodott.A depressziós / skizofrén olyan emlıs, amely feloldhatatlan konfliktusbakerült a környezetével. Ilyenkor az életet védı ısagy rész (gondolomez volna az a bizonyos "tudatalatti") – várakozó üzemmódba kapcsol.Kész, nem küzdesz tovább, mert nincs semmi értelme, parancsol rá.A depresszió az enyhébb fokú "leállás". Ott az ısagy úgy véli, hogy elegendılesz kivárni egy kedvezıbb helyzetet. Pl. a medvének a tél elmúlását.A depresszió az állatok téli álmával analóg. A pánik csak bizonyos veszélyhelyzetekesetén fellépı genetikus tiltás. A sokkos ájulás, a tetszhalottáválás a ragadozók által megtámadott préda utolsó életben maradásiesélye. (A legtöbb ragadozó nem eszik dögöt). Mindezt az ısagy rendeli elolymódon, hogy részben legátolva a tudatot, átveszi az uralmat. Csakhogyaz öntudattal is rendelkezı embernek errıl már (elıképzés nélkül) fogalmasincs! Így legtöbbször nem is tesz ellene semmit. Az ısibb agyrész, amelymég nem rendelkezik a gondolkozás képességével, "egészségesen" isgyakran lép elıtérbe – pl. álmok, megérzések formájában.A skizofrénia súlyosabb eset. A skizofrén ısagya nem átmenetinek, hanem(sok éves, "elviselhetetlennek" vélt körülmények, vagy összeomláshozvezetı mega-trauma következtében) véglegesnek minısíti a környezettelvaló konfliktust. A megoldást pedig már csak az adott környezetelhagyásában látja. (Figyelem: a "környezet" alatt nemegyszer a JelenlegiCivilizáció szerkezetét, mint olyat kell érteni, tehát a skizofrénia66

jelensége általános vádiratnak is tekinthetı... Hogy miért, azt nem ebbena könyvben részletezzük – már megírtuk a "Terrorcivilizáció"-ban.)Ha volna hova távoznia... de a zsúfolt, modern világban már aligha van.(Az ıskorban még megvolt ez a lehetıség.) Ezért mindaddig, amíg nincsmód a menekülésre, az agyi parancs tétlen várakozást és minden továbbiküzdelem feladását célozza. Ha aludna, mint a medve... de folyamatosanmégsem tétlenkedhet a skizo, mert az életfunkciók miatt mégiscsakszükséges "kvázi-ébernek" maradnia. A közvetlen veszélyek (fázás,zaklatás, támadás) ellen is védekeznie kell valahogyan. Teljes mozgásgátlásbanaz élet csak rövid ideig tartható fenn.Másrészrıl az éber tudat sem foglalkozhat szüntelenül a feloldhatatlankonfliktussal, mert a tartós stressz hamar felemészti a szervezetet. Szívinfarktust,cukorbetegséget, gyomorfekélyt, agyvérzést, stb. okoz, amitıl abajbajutott még azelıtt elpusztulna, mielıtt a menekülésre sor kerülhetne.Az "aktív" skizofrén tudata komolyan gátolt, mégis elég sokat beszél. Sbár mondanivalója kifejezetten ısnyelvi szerkezető (amirıl a tudósoknakfogalmuk sincs, hogy milyen), mégsem ıs-szavakból, hanem modernszavakból tákolja össze a mondanivalóját. Hogyan, a memóriája nem"beteg"? Ha a gondolkodása ennyire "összezavarodott", hogyan lehet az,hogy a modern szavakat nem felejti el? Azt azért nem, mert a memória"egészen más". A memóriatár mindig változatlan – az viszont, hogy mikerül felszínre belıle, az agymőködés aktuális állapotától függ. Tehát amár megismert szavakat és fogalmakat (elektrosokk nélkül) senki nemfelejti el, csak a skizofrén mostanában, "ısemberi módon" főzi össze ıket.Ha a pszichotikus állapotú ember (szerintünk) nem is beteg, csak agyigátlás alatt van, miért nem tud magától felszabadulni ebbıl? Mert fogalmasincs róla. S amikor éppen nincs is pszichotikus állapotban? Hiszolyankor se lehet megértetni vele semmit! Ez természetes. Mivel pszichotikusállapotban az öntudat részleges, vagy nincs is jelen, egy szótsem hisz el abból, amit utólag mondanak róla. Általában sem bízik senkiben,miért pont ezt hinné el? (Az intelligensebb skizofréneket azonban,fıleg, ha jó, "rendezett" állapotukban megfigyelhetnek éppen zagyválómás betegeket, egy idı után rá lehet ébreszteni a valóságra.)Korunkban a skizofrén problémái soha többé nem oldódhatnak meg.Nemhogy megoldódnának... a megbetegedése, vagyis a "bekattanása"után az ısagya már semmi esetre nem fog kevesebb konfliktust észlelni,mint amennyitıl ilyen állapotba került. Az elsı diagnózistól kezdve67

mindig csak még rosszabb helyzetbe kerül. S a kémiai szerek, amiket akényszeresen injekcióznak bele, csak felteszik erre a koronát. Az ígykezelt nıknek például még menstruációjuk sincs, ami pontosan azt jelenti,hogy az agya már szaporodásra is alkalmatlannak tartja a testét...A be nem gyógyszerezett skizofrének azonban felszabadulhatnának valamikor.A "kevésbé civilizált" országokban gyakran maguktól isrendbejönnek. Az ú.n. friss esetek még a modern orvosi statisztikák szerintis 15-20%-ban spontán rendezıdnek. Ilyenkor azonban az orvosok –ennyi eszük azért van – nem megbetegedésrıl, hanem csak "skizofrénepizódról" beszélnek. Ha a skizofrénia – szerintük – olyan betegség, amisohasem gyógyulhat meg, akkor az, aki rendbejött, nem is volt beteg:-).Ha a skizofrén nem ismételgetné folyton a rögeszméit, ha csöndben maradna,az egyszerő munkákat (ilyen állapotban valóban nem képes másra),még el tudná végezni. És akkor nem gyógyszereznék halálig (elsısorbana rokkantnyugdíj biztosítása végett) remegı, csoszogó, majdönmagát is ellátni képtelen valódi (súlyosan elhízott, máj-, vese, cukor-,stb.) beteggé. Minek beszél annyit? Minek ír zavaros feljelentéseket?Természetesen azért, mert fogalma sincs róla, hogy mi történik vele.A legnagyobb bajt pontosan a pszichiátria intézménye + a fennálló jogrendszerokozza. Ennek elıtte a többi ember is elfogadóbban viszonyult abolondokhoz. Megtőrte, maximum kinevette, de sokszor meg is segítetteıket – s ha volt hova mennie, mindenesetre hagyta békében távozni.Ha a bolond elutasította a közeledést (a skizofrén majdnem minden közeledéstelutasít), nem kezdtek vitázni vele és általában nem ölték meg.Az emberi faj genetikai utasítási között ugyanis megvan (megvolt!) az is,hogy a bolondot sem megtámadni, sem megölni nem kell. Pont ecélbólismételgeti az indulatállapotát a skizo, hogy mindenki megértse:"Hagyjatok békén, nem vagyok közétek való. Akit nem engedek a közelembe,az ne foglalkozzon velem." Ez a skizofrén viselkedés üzenete.Nem tudja szegény feje, hogy a 20-21. században inkább hallgatnia kellene,mint a sír. Sajnos az evolúciónak még nem volt elég ideje azt isfeltalálni, hogy a pszichiátriát kijátszva – hogyan lehetne megmenteni azéletet. És a szaporodás képességét! Mert a ma használatos elmegyógyszerek(nem tudtad?) kasztrálják is ıket ... Minek ide Hitler?Nem, a lelkibetegségek, a statisztikák ellenére sem öröklıdnek. Nem, azerre való hajlam sem öröklıdik. A statisztikákkal mindig sok baj van,mert egy jelenség valódi oka helyett egészen más okokat is ki lehet mu-68

tatni velük. Meg nem is ennyire bonyolult a dolog. A modern társadalmatnem igazán érdekli, hogy a skizofrénia valóban öröklıdik-e, vagysem. A legtöbb ember igenis hallott már arról, hogy a skizofrének igennagy koponyák is lehetnek. Mint Csontvári, vagy az Uno régebbi elnöke,Hammerskjöld. Hallott már valamit John Nashról is. Azt is tudja, hogy askizofrének utódainak többsége teljesen egészséges. A közösség egyszerőenazt várja el a "szakembereitıl", hogy a lelkibetegek, de legalábbis askizofrének, ne szaporodhassanak. Hisz úgysem tudnák felnevelni a gyereküket.Az adófizetı terhére szaporodjanak?! A gyógyszerezéstıl –"úgyse ér semmit az életük" – meg is rövidül nekik átlagosan 15 évvel...A legtöbb ember lelkiismeretét egyáltalán nem zavarja, hogy a modernkorban folyamatosan, intézményesen, fizikai kényszerrel gátolják a skizofréneklegelemibb emberi tevékenységeit. Ha egyszer "ráverték" acselekvıképtelenséget, ez még abban az esetben is így történik, ha a késıbbiekbenmár évek óta nincsenek betegség tüneteik.Csak azt az apróságot várják el a nagyközönség az orvosoktól, hogy agyógyszeres kasztrálás tényét semmi esetre ne szellıztessék. Ez azértmégis kényelmetlen volna. Hisz egy rákos beteg se valószínő, hogy 2évtizeden át el tudja majd tartani a gyerekét. (S a rákot is örökölhetınektartják.) İket mégse mernéd kasztráltatni. Miért nem? Mert sokkal többenvannak – meg amiatt sem, hogy rákos, ugye, te is bármikor lehetsz...Mindent önmagára vonatkoztat...Az elıemberek minden változást éncselekvésnek, vagy az énre vonatkozóeseménynek tartottak. Ezt úgy kell elképzelni (s még a ma élı primitív törzseknélis van erre példa), hogy ha tegyük fel megfigyel egy medvét, aztmondja, hogy a medve: "eszek", "morgok", "elmegyek". Tehát a cselekvéseknem bomlanak az én, te, ı által kivitelezett akciókra. Ez természetesis, hiszen az emlısök tudata mindig énközpontú s ez vonatkozik a primitívnyelvek használóira is. S mi a helyzet a modern emberrel?1. Kb. egy éves koráig minden kisgyermek tisztán, 3 éves koráig mégeléggé énközpontú. (Persze a legtöbb ember haláláig az:-).2. Álmaink mindig énközpontúak, vagyis minden álmunk önmagunkról szól.3. Pszichotikus állapotban a felnıttek is énközpontúak: bármit észlelnek,mindent önmagukra vonatkoztatnak.Hallucinál?69

A "sorsdöntı" pszichotikus tüneteket – tévesen – hallucinálásnak tartják.(Az elmebetegnek általában hang hallucinációkat tulajdonítanak). A skizofrénazonban nem hall semmiféle olyan hangot, ami nincs a valóságban.Ha például ilyeneket mond: "A buszon, a rádióban (vagy az agyamban)azt sugározzák, ordítják, suttogják, hogy..." ez kb. azt jelenti: mindenkiazt követeli tılem – mindenki gúnyol, sérteget, bolondnak nevez – mindenkiellenem fordult. Tehát nem hall hangokat, csak mivel valamilyenszinten a legátolt modern tudata is jelen van, idegen beszédnek érzi asaját, "másféle" gondolatait. Úgy is mondhatnánk, hogy ugyanabban azagyban – egy (üldözött) elıember is gondolkodik:-).A Terrorcivilizáció címő könyvemben részletesebben kifejtettem azt azelméletemet, amely szerint a skizofrén képességő agy valószínőleg anem teljesen jobb / bal kezes egészséges emberek sajátja. Akik általábankevert (jobb és balkezes) szülık leszármazottai – akiknek bizonyosmértékben mindkét agyféltekéje beszédképes.A hallucináció, az egészen más. Olyan, mint amikor valakinek a fejéreütnek / magas a vérnyomása – és csillagokat lát. Vagy a fülére csapnak,amitıl csengı hangot hall. A kábítószerek hatására kesze-kusza vonalakat,tömegeket, nemlétezı képeket látunk. Ezek valódi hallucinációk.A kisgyemekek, az álmodók és a pszichotikus állapotban levı felnıtteksem nem "önzık", sem nem hallucinálnak. Az viszont igaz, hogy"zavarosan" gondolkodnak. Hát persze... "elıemberi üzemmódban" vannak.A kisgyermek is "elıember"! "Tegnap voltunk a másik nagyinál",mondja nekem (héberül) a két és fél éves unokám. "Volt az már kéthete is", szól közbe az anyja. A gyerek rábámul. Késıbb azt kérdezitılem: "Holnap is jössz? Holnap nem, de talán a hét végén..." Most énrámnéz csodálkozva. Hallgat, nem ért valamit. "Jó, holnap is gyere",zárja le a témát. Magyarázat: a "régebben", az neki: tegnap. A "máskoris", "a jövıben": holnap. Akkor is, ha már ismeri a megfelelı szavakat(ismerte) – de a különbözı idıintervallumok nem voltak neki bekódolva.A modern szavak ısnyelvként való kezelése annyira megváltoztatja ajelentést, hogy a skizofrén beszéde a többi ember számára zavaros –vagy, ami még rosszabb, egészen mást értenek belıle, mint amit jelent.Mivel az agy két féltekéje a népesség kis százalékában egymástól függetlenülis képes mőködni (s egy legátolt agyban ez még valószínőbb) az"elıemberi üzemmód" a modern gondolkozással párhuzamosan, azzal70

egyidıben is elıfordul. Ilyenkor a skizofrén arról számol be, hogy"zavarják az agyát", "belebeszélnek a fejébe". Hallucinál? Nem.Az emberi beszéd kezdeteiAz emberiség ısnyelvében, a kárpátnyelvben, már a mai szógyökeink (jórésze) volt használatban. Az ısnyelv szavai csak egy vagy két mássalhangzóbólálltak, melyeket torokból jövı magánhangzó segített kiejteni.A babanyelv is "ısbeszéd":Na-naá!! mondja a 16 hónapos unokám, amikor bemászik a vezetıülésbeés forgatni kezdi a kormányt. Aztán rámutat az anyjára, hogy az vezessen.Odébb fészkelıdik, hátranéz a babaülés irányába, majd kurjantegy figyelmeztetıt: aba! Lefordítom: Menjen már ez a kocsi, haza akarokmenni. De csak az anyunak szokott elindulni. Az anyu vezessen! Énhátul fogok ülni a babaülésen. Útközben apukámat is vegyük fel (aki azı szüleinél van látogatóban) – aput nehogy itt hagyjuk!Ennyi mindent jelent a 16 hónapos baba "na-naá" szava, az anyára mutatás,a hátrafordulás és az "aba" kiáltás. Ami érdekes, hogy a mozgásramég semmilyen kifejezést nem ismert – csak két-három szót tudott még.A "naá" azonban (héberül) pont mozgó-t jelent. Semmi kétség, ez a szógénszinten volt beírva. S magyarul mit jelent ugyanez? Naa! → menj már!Biztos, hogy elıbb beszélt?Biztos, hogy az ember elıbb találta fel a beszédet és csak azután az"írást" (rajzolást, számolást)? Szerintem egyáltalán nem biztos. Látnifogjuk, sok minden szól amellett, hogy nem a mai értelemben vett beszéd,hanem a inkább a lejegyzés (rajz, írás) volt az elsıdleges.Sokáig úgy gondolták, hogy a kıkor embere nem is tudott beszélni. Mamár tudjuk, hogy beszélt ugyan, de szegényesebben, mint a mai ember.Ezzel szemben már 35 ezer évvel ezelıttrıl is gyönyörő, mővészi szobrocskákés barlangrajzok készültek. S rajtuk-mellettük ütött, vésett jelekmaradtak fenn. Elképesztı – az 20-30 ezer éves európai barlangrajzokonpont-pont-vesszıkbıl álló nagy számok és írásjelek vannak.Afrikában azonban – az európai rajzkultúra elıtti idıkbıl – nem találtakmég egyetlen szobor, rajz, vagy írásnyomot sem.Számunkra a kárpátember két alfajának elkeveredése nem lehet kérdéses.Az európai népességben is, a Közelkeleten tömegesen, Délnyugat-Ázsiában (pl. a pápuák) ma is élnek kifejezetten neandervölgyi kinézető71

emberek. Az elkeveredésnek azonban nem a "modern" (kihalt) neandervölgyi,hanem annak elıdje, a kárpátember volt a fıszereplıje.Az emberiség egyetlen ısnyelveA szerzık két ma élı nyelv, a magyar és a héber szógyökeibıl és nyelvtanifejlıdésébıl kívánnak visszakövetkeztetni az ısnyelvre. Feltételeztüks könyvünkben be is bizonyítjuk, hogy ez a két nyelv mindmáig aközös gyökökbıl épül fel. A hasonló / azonos hangzású rövid szavaiknagy része értelmileg is rokonítható. Nyelvtani szerkezetükben szinténolyan hasonlóságok vannak, ami nem lehet véletlen.Ezt a közös ısnyelvet mi kárpátnyelvnek nevezzük. Azt állítjuk, hogy alegkorábbi kárpátnyelv használója csakis az "északi" elıember lehetett.A kárpátnyelvő elıember már évmilliókkal ezelıtt szétrajzott Eurázsiába ésAfrikába. Késıbb Indonéziába is eljutott (elsodródott a szigetek között).A jégkorszakok észak-déli irányú vándorlásainak következtében – még apleisztocén korban – a kárpátnyelv kétcentrumúvá vált. "Magyarféle" és"délies" nyelvre kb. i. e. 8000 táján, az utolsó Özönvíz után vált szét.Még a történelmi kor elıtt került – a Bering szorosnál, ahol 10 ezer évvelezelıtt még összeért a két kontinens – Amerikába. Élt a Balkánon, aFolyamközben (az Özönvíz elıtti pre-Sumériában). Ott volt a Kaukázusés az Altáj vidékén, Perzsiában és Indiában (szkíták). Megjelent az Ibériaifélszigeten (baszkok), az Appennin félszigeten (etruszkok). MeghódítottaKína északi részét (hunok). A Kárpát-medencében azonban, az örökösbázison, mindvégig ottmaradtak és éltek – magyarok:-).Az is bizonyos, hogy a betonszilárd magyar és a sokféle "héberes"(köztük az óegyiptomi) rokonnyelv még ezután is többször került kapcsolatbaegymással. Az a tény, hogy a magyar "értelmetlen" földrajzi ésszemélynevek jó 50%-a értelmes héber szó, mindenesetre azt jelenti,hogy e két nyelv használóiknak még az Özönvíz után is többször és különbözıföldrajzi helyeken volt közös a történelme.Tényként fogadom el, hogy a magyarság a Kárpát-medence ıslakosa. Amagyarságba persze az avar, hun és még számtalan különbözı névenemlegetett törzset-népet is beleértek.Az ısnyelvtan nyomábanA héber nyelv sok tekintetben mindmáig archaikus maradt. A jelen idejőigéket például ma sem ragozza. Így mondja: én menı, te menı, ı menı,72

stb. A héber jelen idejő ige tehát egyszerően csak melléknévi igenév.Ennek alapján érthetı, hogy miért kezel a héber egyes tulajdonságokat isúgy, mintha azok is igék volnának. Pl.: én kicsi, te kicsi, stb.Az óhéber (az Ószövetség nyelve) még nemcsak a jelen, hanem a múltidejő igét sem ragozta. A múlt idıt úgy képezte, hogy a jövı idejő igeelé vetett egy 'és' szócskát. Ezzel "fordította át" az igeidıt. Például: ésmondja→ mondta – és-várja → várta. Ebbıl adódik, hogy az Ószövetségszámtalan helyen van félrefordítva: a sok "és" nagy része felesleges...Azóta ugyan a héberben is kialakult a múlt idejő igeragozás, de a jövı idımost sem egyértelmő. A "menni fogok" szószerinti fordítása: én-menj, a"menni fogsz": te-menj, a "menni fog": ı-menj. Igen, ez inkább felszólitás,mintsem jövı idı. S valóban, a jövı idejő ige eredetileg felszólitó módúvolt – s a héberben mindkét funkció megmaradt. S az, hogy melyikrıl vanéppen szó, csak a mondat értelmébıl és a hangsúlyozásából derül ki.Láthatjuk tehát, hogy a héber valóban archaikus nyelv. Számunkra pontez a jó, ez teszi lehetıvé, hogy a magyar nyelv sokkal régebbi állapotárais vissza tudjunk következtetni általa.A protonyelv – az igeszerőekA legkezdetlegesebb szavak egyszótagú felkiáltások voltak. Kezdıdhettekmagánhangzóval is, de valószínő, hogy a magánhangzót eleinte egy'h' hang elızte meg. Az igeszerőek, legalábbis a magyarban és a héberben,többnyire ma is megvannak. Megjegyzés: a korai kárpátnyelvbenmég csak a/á, e/á és i magánhangzók voltak.eredeti indulatszavak ıs-igeszerőek, j-vel mai igeszerőek, l-lela! ha! figyelem! veszély! aj, haj rossz dolog történt al, hal lefelé jut, meghalá! há! felfigyel, felfedez áj! háj jól levı, él, hájas ál, hál felfelé jut, pihene! he! itt, vigyázat! ej, hej bajos dolog el, hel/y/ elmegy, pokolé! hé! tiltakozás éj, héj betakar, beborít él, hél él, kél /a Nap/i! hi! rag.madár, rémület íj, híj fájdalmat okoz il, hil illan, hőlA h elırag konkretizál. A héber ha = a / az. H vesztéssel, mint különállószócska, a magyar határozott névelı lett belıle – az pedig a magyarhatározott (tárgyas) ragozás elıhírnöke volt.73

A héber ha-, mint a beteljesedı feltétel elıljárója, valószínőleg a magyarbanis szerepelt elıljáróként. Pl.: ha tól → hatol, ha rúg → harag, ha mar →hamar, stb. Az így kibıvült magyar szavak idıvel önálló jelentést kaptak.A h'- elıljáró késıbb már nemcsak határozott névelıként szerepelt a héberben,hanem a különbözı igemódok múlt idejének elıragjává is vált.A beszédhangok megjelenésének valószínő sorrendjeA kárpátnyelvben már megvoltak ezek a mássalhangzók:T TJ TSz TS K/Ch H J L M N NJ P R S/Sz VTy C Cs NyA magánhangzók közül megvolt azA / Á E / É I O/UAz Özönvíz utáni kortól megvolt már aB/V P/F D DJ G ZGyValószínő, hogy csak a népvándorlások korától létezikÖ Ü Zs DZ DZsMinden mássalhangzó – morféma. Eredetileg mind valamely természetihanghatás utánzása volt. Ebbıl következik, hogy önmagukban is van genetikusanbeleérzett jelentésük. Az ıs-morfémák késıbb egyszótagú igeszerőekké(szavakká) váltak.Mivel a magyar és a héber beszédhangok "egybevágnak", vagyis tisztánérthetıek egymás számára, a beszédhangok más nyelvekben elıfordulókiejtési variánsaival e könyvben nem foglalkozunk.Az ıs-igeszerőek mindmáig...Az elsı igeképzı, mint láttuk, a j volt. Ezt váltotta fel késöbb az l / r páros.Az indulatszavak igeszerővé válása volt az elsı "ragozás". Az elemi igeszerőekkésıbb egymáshoz is ragadhattak. Szó sincs például arról, hogy amagyar áll, olló, orr, varr, stb. kettıs mássalhangzói csak úgy véletlenül,vagy a nagyobb nyomaték kedvéért duplázodtak volna. Az "áll" eredetilegálal vagy álol, az "olló" ololó vagy oláló, az "orr" oror vagy orár volt.74

Mivel az egyszótagúakat a kárpátnyelv is hajlítgatta, az ısmagyar nyelvis flexibilis volt. A magyar azonban, miután a flektált egytagúakat – agyökszavakat – bekebelezte, innentıl kezdve már befagyasztotta a hajlítgatástés ragozni kezdett. Így keletkezett a magyar nyelv egyedülállóan,elképesztıen gazdag szókincse. Példák néhány gyök flektálására:talp tál tele tél tiló tól tölt túl tülekszikszalag szál szel szél szil szól szılı szulák szülkar kár kert kér király kor, kór kör kurta, kúr kürtpart pár pereg pérhal pír por pör purkál püréA magyar többesszám jeleA héber mar = úr, merí = lázadás, keserőség, ellenszegülés.A merík = kiürít, marak = leves. Vesd össze ezeket a magyar marok,murok (sárgarépa), mer(ek), mér(ek), mór(ok) szavakkal. Világos, hogya közös ısgyök az MR. Akit megmarnak, azt elüldözik, akit elmarnak,azt megfosztják valamitıl, amibe belemarnak, abból kivesznek valamit.Az -xk végzıdés funkciói:1. fınév II. szótagja, pl.: marok, torok – vagy a héber marak=leves2. magyarban a többesszám ragja, pl.: lábak, sarak, sokak (szerint)3. magyarban az alanyi ragozás 1. sz. 1. személy ragja, pl.: merek, mérek4. magyarban a tárgyas ragozású ige többesszám 3. személy ragja –amely egyben általános alany is: kimerik (ık, bárki – vagyis passzív értelemben:a gödör ki lesz merve.)A mássalhangzóikban egyezı szavak értelme, bármely nyelvben, nagyvalószínőséggel azonos fogalomra vezethetı vissza. (A nyelvtudományokfelfogása szerint az ilyesmi csak véletlen egyezés lehet.)Mivel inkább a fülünknek és a génjeinkbe írt nyelvérzékünknek hiszünk,mintsem a "hivatalos álláspontnak", feltesszük, hogy az MRK szavak,akár ragozottak, akár nem, minden nyelven rokonok.A mai héberben az -xk már nem lehet utóragA magyar marok: az elmarás eszköze. Mivel régen nem voltak evıeszközök,világos, hogy a héber marak = leves – a kézzel kimeregethetı levesételt jelentette. S a magyar murok (sárgarépa)? A murok leves ízesítı,76

amit elıbb: merek = lesikál, megtisztít az étel elkészítıje. A tisztogatásismételt mőveletsor, tehát a héber "merek" gyakorító ige. S bár ellenırizhetı,hogy a héber -xk végzıdéső kéttagúak mindig gyakorító igék(bılszármaznak), a gyakorítás – a tsz. jele – csak a magyarban vált utóraggá.Az -xk a magyar egyesszám elsı személyő igék ragja is: mer-ek, mér-ek,ír-ok, vág-ok, kér-ek (alanyi ragozás). A felsorolt cselekvéseket mind folyamatosan/ ismétleten teszem. Ezzel szemben, ha csak egyszer csinálokvalamit, akkor merem, ha egyszer vágok, akkor vágom (tárgyas ragozás).Az -xk végzıdés tehát mindkét nyelvben folytonos vagy ismételt cselekvésre(gyakorító igére) – illetve az abból képzett fınévre jellemzı.S ezzel bebizonyítottuk – számtalan más szóbokor példáján is ellenırizhetı– hogy az -xk eredetileg mindkét nyelvben a "többesjel" volt.Ómagyar Mária siralomI. István korában és utána a magyarokat "pogány" hitük helyett a kereszténységrekényszerítették át és kötelezıvé tették az ısi magyar szellemiségkiirtását. Elégették és összetörték a fellelhetı rovásírásos tárgyakat:írásos köveket, fejfákat, rovásbotot. Ezért maradt olyan kevés belılük.Mindez politikai meggondolásokból történt. Azért terjesztették erıszakosana kereszténységet, hogy a harcias magyart, akitıl úgymond azegész Európa rettegett, "megszelídítsék". (Habár ez sem volt igaz. Mertcsak a "honfoglalók" voltak harciasak, de az évezredek óta helyben lakómagyarság kifejezetten békés földmővelı volt.)Az ısi magyar rovásírást tehát (amely az óhéberhez hasonló s az iránya isfordított volt) – latin betős írásra kellett felváltani. Mivel azonban a magyarnyelv jóval több írásjellel rendelkezett, mint a latin, a korcs betőkészletkövetkeztében szinte olvashatatlanná romlott a magyar írás. Így jötteklétre olyan ma is használatos családnevek, mint Eordogh és Weoreos.Emiatt íródott latin betőkkel (ráadásul hibásan is "fordították vissza") aHalotti beszéd: "Isa pur es chumu vogymuk" – ahol az "isa" nem "bizony",hanem: ember. "Ember! Por és hamu vagyunk!"77

A magyarul beszélı ember rendezett világban élVarga Csaba sok helyen, például A kıkor élı nyelve címő könyvében(22-38. oldal) is ír arról hogy a magyar nyelvnek egyedülálló logikájavan. Azt, hogy a magyar nyelv önmagában biztosítja használóinak a nagyobbtisztánlátást és a reális életszemléletet.Mitıl egyedülállóan logikus és igazság tartalmú a magyar nyelv?1. A szavak nagy részét még a genetikailag beírt ısképbıl indítja.2. A szavak elsı szótagját az a gyök képzi, amely a mondanivaló legáltalánosabbelvont fogalmát jelenti. Ennek értelmét szőkítik be fokozatosanaz egymást követı toldalékok (képzık és ragok) úgy, hogy mind pontosabbanhatárolják be a teret, az idıt és a körülményeket – mindaddig,amíg a minket érdeklı információ összes részlete ki nem bontakozott.3. Az anyanyelvi szinten beszélı magyarok öntudatlanul is helyes világszemléletbirtokában vannak. Ez az oka annak, hogy a magyarok (és azsidók:-) logikusabban gondolkoznak és általában a valóság talaján állnak.4. A magyar mondatok felépítése nagyon rugalmas. A szórend csaknemteljesen kötetlen, amit csak a szavak fontosságának sorrendje szab meg.A magyarban, az igekötıket kivéve, nincsenek elıragok. Az elıragokugyanis megzavarják a szókezdı gyök azonnali felismerését. Ebbıl aszempontból a héber – az afrikai nyelvek hatására – a fejlıdés egy korábbiszakaszára esett vissza, vagyis többféle elıragot használ.A világ uralkodó nyelvében, az angolban már csak úgy találhatók megaz ısgyökök, mint egy összetört váza szétrepült darabjai. Az angol nemhogyelvesztette volna szavak felépítésének logikus rendjét – meg seszerezte. Mondataik non-informatív segédelemek tömegével kezdıdneks a mondanivaló legtöbbször csak az utolsó szó elhangzása után bontakozikki. Jelentéktelen információkkal indítja a közölnivalót és onnan bıvít afontosabbak felé – ami pontosan fordítottja a magyar gondolkodásnak.Az angol mondat szerkezeteHere we are in the big room.Itt mi vagyunk -ben a nagy szoba.Azzal kezdi a mondatot, hogy "mi itt vagyunk"– ezzel még nem mondott semmit.A magyar mondat szerkezeteA nagyszobában vagyunk.Azzal kezdi a mondatot, hogy hol vagyunks ez volt a mondanivaló lényege.78

Date: 23 / 08 / 2010 Dátum: 2010 / 08 / 23A legkisebb idıegységgel kezdi adátumot, ami általában nem fontos.A legnagyobb idıegységgel kezd,ami általában a legfontosabb.It has been rainig for a long time.Van folyamatosan esik egy hosszú idı.Azzal kezdi a mondatot, amit úgyis tudunk:esik az esı – de nem ez a lényeg.Már régóta esik.Azzal kezdi a mondatot, hogy mármióta esik – és ez a lényeg.Sosána, Zsuzsanna – a számnevekA dolgok számosságát jelentı szavak – a számok – egyszerő, mindenkiáltal ismert fogalmakról, jelenségekrıl lettek elnevezve.Magyarul: egy, oroszul agyin. A héber og = köröz, egel = csepp. A héberehad (hn), ehat (nn) = egy, s az eged = egyesülés. A különbség ab-1ból ered, hogy a héber "ehad" még a g hang elıdjét ırzi, a h -t.Az égı fa vizet és gyantát, az égı hús zsírcseppeket izzad ki. Az ısi magyarnéphiedelem szerint az ég(bolt) is egy izzó gömb, amely vízcseppeket"izzad ki". A magyar egy számnév ısi jelentése tehát 'égi', vagyisköralakú – az egy a teljes egész. (Ismét Varga Csabának van igaza, akiszerint az egy eredetileg a bontatlan egészet jelentette.)Két, ketté-kettı – eredetileg: szét. A héber kat'á = elvágta. A snésnáim(himnem), sté-stáim (nınem) = két-kettek. Látjuk, hogy a hé-2ber számnév a "szét" alakból fejlıdött ki.Három, hármashalom, háromszög, Hargita. A héber hár=hegy (lentfent-lent),a herim=felemel. A salos=három (salselet=láncolat) nincs3rokonságban a magyar számfogalommal.Négy, nagy. A héber najád = mozgásban levı, nod = csomó. A kiterjedést– a beömlı térfogatot – a tér 3 koordinátája, plusz az eltelt idı4határozza meg. Nagyon érdekes, hogy a héber árba = négy (ár-be) inkábbtőnik magyarnak, a négy meg inkább héber szónak látszik.5Öt, üt. A héber ut = lecsap rá (öt ujj, karom). A héber hames = 5,hamász = rabol, erıszak, gazság.79

Hat A héber hat = fél vmitıl, het = bőn, félelem. A ragadozó emlısöknek6 (hat-ásos) metszıfoguk van, amivel hát-ba támadnak. A6ragadozó madaraknak, például a sas-nak szintén összesen 6 karma van.A héber saszá = kifoszt, kettéhasít (a sas). A számnév héber neve ses =6, de Sosanna = liliom (6 szirma van) → Zsuzsanna. Lehet, hogy a hébernem a magyar "ható" értelmet, hanem a liliom sziromszámát vette alapul.Hét A héber het = bőn, rettegés, hit = ráver. A hettiták... a hétfejő7sárkány... heten vannak a gonoszok. A héber seeva (hn), siv'á (nn) =hét. Milyen héber szó hasonlít erre? A sé'va = segélykiáltás.S vajon mely számnevek lehettek korábbiak: a kárpátnyelvő "hat", "hét",vagy a héber "ses", "seeva"? A magyar, mert a HT ısibb gyök.Nyolc A magyar számnév eredete a "nyılsz, nyúlsz". Ez a szó valószínőleglépéshosszat is jelentett. A német "acht" és a latin "okta-"8honnan eredhet? Ezekhez a héber okev = figyeli, követi és az akev =lábnyom "illik" (122.old.). A héber semen=olaj, zsíradék, smóne=nyolc(sima). Lehetséges, hogy a héber számnév az ásványolaj felszíni tócsáinmegfigyelhetı nyolcszöglető sejtes bırösödésre utal (a Közelkeleten).Kilenc → kölönc, kilincs, kulcs. A magyar szó eredetére elfogadjuk9Varga Csabának a pi (3.14) szám kiszámítására vonatkozó magyarázatát!(A kıkor élı nyelve, Fríg kiadó, 79.old.) ami a könyvünkben a KLgyöknél található. A héber t'suá = segítség, tésa (hn), tis'á (nn) = 9.Tíz A héber eszer = tíz (tesz-er). Leteszi a két kezét, vagyis tíz ujjat.A héber me-tíz = lenyes. Az ısi pont-pont-vesszı számírás úgy10jelölte a tizet, hogy az egyeseket jelentı pontok alá vagy fölé fekvı vonalattett. Egy fekvı vonal volt a tiszá! = menj tovább! – ez a tíz.20100Húsz – vonalat húz. A kárpátnyelv tizes számrendszert használt.A héber eszrim = húsz (kettıs-tíz).Száz (szösz, sziszeg). A héber mea = száz, mé, máim = víz(ek)(tömeges és zúg).1000Ezer A héber elef=ezer, uláf=idomított, ez=kecske. Az elef-ánt(mammut) olyan nagy volt, hogy ezer kecskét is megért:-).Kiértékelés: a héber számnevek az egy-et (ehad-ot) kivéve nem a magyarszámnevek fonetikai rokonai. Rokonai azonban egyéb, értelmileg "odaillı"80

héber szavaknak. Magyarázat: nemcsak a mai héber betőkészlet, hanema héber számnevek is az újkorban "csinált" szavak. Az eredeti héberszámnevek az óhéber (föniciai) rovásírás betőszavai, amiket a vallásoszsidóság a mai napig használ. Ezek elemzéstıl – bár nagyon érdemesvolna – most eltekintünk.Mikor tartunk hasonlónak két szót?Ebben a könyvben egy magyar kéziszótár anyagát dolgoztuk fel. Mindenközismert magyar (plusz sok tájnyelvi és néhány idegen eredető) szótigyekeztünk héber megfelelıikkel összehasonlítani. Az összehasonlításelsısorban a mássalhangzók egyezésén (vagy ismert hangtörvények szerintiváltozatain) alapul. A magánhangzóknak a rokonításban általábannincs, vagy csak korlátozott szerepük van.Mikor tekintjük rokonszavaknak az egyszótagúakat?Ennek két szükséges feltétele van:1. Legalább az elsı mássalhangzó azonos kell legyen a két nyelvben.2. A két gyökszó között értelmi kapcsolatnak kell lenni a két nyelvben.Mivel a változó a v/b és a p/f változó hangok régen a magyarban is felcserélhetıekvoltak, kvázi-azonosnak tekintjük és együtt kezeljük ıket.A tsz → c, ts → cs, dj/i → gy, nj/i → ny, tj/i → ty, h/k/g, sz → z, s → zsátmenetek ugyan nem teljesen egyenértékőnek – például a c nem mindighelyettesíthetı tsz -szel – de számításba vesszük a lehetıséget.Mivel a t/d és az s/sz párosok is gyakran felcserélhetıek, a szavak öszszehasonlításánálezt is figyelembe vesszük.Mikor tartjuk rokonszavaknak a kétszótagúakat?Mivel a gyöknyelvek alapszókincse (ritka kivétellel) egy és kétszótagos,s e két nyelv "együttélése" is nagyjából a kétszótagúak kialakulásáigtartott, a további szótagok már nem befolyásolják az összehasonlítást. Aza tény pedig, hogy egy szó utóragozott-e, vagy sem – hisz eredetileg mindenrag és képzı önálló szó volt – szintén nem befolyásol. A héber elıragokatés a magyar igekötıket azonban figyelmen kívül kell hagyni.1. A mássalhangzóval kezdıdı és teljesen megegyezı héber-magyarkétszótagúak értelme biztosan rokon. Pl.: Tisza, telep, mered, hal, halál.81

2. A magánhangzóval kezdıdı, teljesen megegyezı kétszótagúak értelmenagy valószínőséggel rokon. Pl.: iker, ezer, Arad, árad.3. Ha a szó elsı két mássalhangzója azonos, a szavak értelme, a magánhangzóktólfüggetlenül, nagy valószínőséggel rokon. Pl.: ogér / egér –marak / merek – paras / poros – olel / ölel – rába / Rába – eves / avas.héber szó fordítása magyar szó héber szó fordítása magyar szóbolet kiütközik Balaton telep pata talpbudád elkülönült Buda eszel hordozórúd elosztposet elterül Pest koret levág kurtasokek nyüzsög sokak hesbón számvetés a hasban:-)4. Ha a szó elsı két mássalhangzója nem azonos ugyan a két nyelvben,de felcserélhetı (vagy egymásból származtatható) – jó esély van arra,hogy a héber és a magyar szó összehasonlítható legyen.Az alábbi példáknál bizonyított a rokonság:héber szó fordítása magyar szó héber szó fordítása magyar szólaba láva láb soev sziv, -attyú szív, szívetíjah vakolat tyúk, tojás poset elterül puszta, Pestharak rovar harag szara miniszternı szár, Sáraraká hosszabbít rak, rag aba apa apasosána liliom Zsuzsanna kofeh üt, ver kopogBár tömegesen vannak egybecsengı szavak a két nyelvben, a legtöbbfogalom kifejezésére fonetikusan eltérı szavakat használunk. Így a magyarulés héberül is beszélı ember nem talál különösebb hasonlóságot akét nyelv között. A többszáz azonos alakú és a többezer hasonló szóazonban akkor is rokonítható, ha a jelentésük nem pontosan ugyanaz. Aza tény, hogy az összehasonlított szavak a legkülönbözıbb korszakokbólés nyelvi rétegekbıl származnak, a nyelvi kapcsolatoknak a két nyelvszétválása utáni ismételt újrafelvételeire utal. A magyar nyelv kezdetbenmég a jó gége használatával megjelenı "déli" flexibilitást is átvette.82

Miért fagyasztotta be végül a magyar nyelv a hajlítgatást? MagyarázatulVarga Csaba egyik brilliáns meglátása következik:A magyar (a kárpátnyelv) feltalálta a fontossági sorrendet. Más nyelvektıleltérıen a legáltalánosabb fogalommal kezdi a szóalkotást. Az kezdıgyökszóra ragasztja rá az elsıdlegesen alárendelt gyököt (a második szótagot).Arra a soron következı gyök-ragot, és így tovább. Pl.: sok-as-od-ás.Ez a sorrendiség pontosan a fordítottja az ısi afrikai (és a modern, úgynevezett"indoeurópai") nyelvek mondatalkotásának, amelyek tömegesentesznek elı-szavacskákat a "végre valami fontosat jelentı" szó elé.Amikor a kárpátnyelv egyre inkább gazdagodott, az afrikai mintájú elıragozásmár zavarta a megértését. Tehát a magyar nyelv:1. az elsı (esetleg elsı két) szótagra nézve általában elvégezte a "délies"magánhangzó hajlítgatást,2. hogy mindkét rendszer logikai elınyeit megtarthassa, a hajlítgatássalkapott jelentés-variációkat önálló szavakként rögzítette – de a továbbiakbanfelhagyott a hajlítgatással.3. Megırizve a körülmények egymásutániságának logikáját, létrehozta atöbbszörös ragozást.4. Az igekötı használatot azonban, amely az afrikai elıragozási rendszermaradványa – a magyar nyelv meghagyta. Egyetlen elıre teendı szótag(amely a magyarban csakis igekötı lehet) még nem zavarja a megértést.Végül a héberben is csak egy (ritkán két) elırag használata maradt fenn.A mássalhangzó-abcEbben a könyvben nem a szokásos, de nem is a magyarhoz hasonló héberabc-t használjuk. Mivel a könyvünk összehasonlító (magyar-héber)gyökszótár, a célnak egy lényegében mássalhangzókból felépülı abc felelmeg – de ezek sorrendjén is változtattunk.A héber változó hangokat (amelyek egykor a magyarban is azok voltak)közös táblázatokban, a rokonhangokat pedig egymás után vettük.A mássalhangzó-abc, amit e könyvben használunk, így alakul:1. Az összes magánhangzó, a-á, e-é, i, o-ö, u-ü sorrendben, megelızi amássalhangzókat.2. A mássalhangzók: B/V változó hang, C/Cs, D-T, P/F változó hang,G/Gy, H, I/J, K, L, M, N/Ny, R, S, Sz, T/Ty, Z/Zs.83