Gyöknyelvészet!

mint tudományosan elfogadott nyelvészeti ágazaton kívül (ami nem létezik),anyagi támogatást is kellett volna kapniuk. Nem kaptak. Vagyis amagyar kutatókat oda sem engedték.A gyöknyelvészetrıl általábanA gyöknyelvészet az emberi nyelvek kialakulását az elıemberi kortól –tehát minimum 3 millió évtıl – napjainkig hivatott vizsgálni.Az elıember még csak zöngétlen mássalhangzókat s artikulálatlan torokhangkéntrövid, "elkapott" á, é, i magánhangzókat volt képes kiejteni.A gyöknyelvészet elsıdleges adatbázisa: a gyöknyelvek mássalhangzói.A gyöknyelvészet elvileg minden nyelv vizsgálatához szükséges volna,de a gyöknyelvek kutatásához nélkülözhetetlen.A manapság mővelt nyelvtudományok nemcsak súlyos, dogmatikustévedéseik folytán alkalmatlanok a történeti nyelvészetre, hanem fıkéntamiatt, hogy vizsgálataikat csak a legutóbbi párezer évre korlátozzák.S még ennyit se vesznek komolyan. Pl. még a 3-4 ezer éves, precízen kiolvashatóés tökéletesen érthetı héber Ószövetség fonetikáját és morfológiájátsem tekintik a nyelvészeti kutatások alapjának.Ehelyett mondvacsinált nyelvcsaládok "ıshazáiról" álmodoznak és avalóban létezı hangváltozások liánjait az emberiség legeslegutolsónépvándorlási korszakának nyelvi dzsungelébıl próbálják elıhuzigálni.Abból a korszakból, amikor a népek és a nyelvek nem elıször,hanem akár huszadszor is össze-vissza keveredtek már egymással. Ebbıla késıi korszakból még akkor sem lehetne kibogózni a nyelvcsaládokfejlıdésének irányát, ha legalább azt tudnák, hol tartózkodtak az akkorinyelvek használói.A mai nyelvészek grafomániás precizitással, homokszemenként írják le abeszédhangok képzésének helyét és módját a beszédszervekben. Ezeketgondosan listázzák, s kódokat adnak nekik a számítógépben – de minek?Hisz az eredményeiket kizárólag olyan korszakokra alkalmazzák, amikormár az egész emberiség képes volt kiejteni az összes beszédhangot. Mertaz, hogy azóta sem minden nyelv használ minden hangot, már régesrégnem a beszédszervek alkalmatlanságán múlik, hanem csak a már"beérett" nyelvek használatán, vagyis a megszokáson.14