Gyöknyelvészet!

Australopithecus africanusKora 2,5 millió év, agytérfogata 450-500 cm3, neve: "a taungi gyermek".1925-ben Dél-Afrikában találták. Növényevı volt, de a hátsó fogai mármegerısödtek. Lucyhoz hasonlóan a fákon élt s a talajon két lábon, imbolyogvajárt. Szintén erıs nemi dimorfizmus jellemzi.Australopithecus robustusKora 2-1 millió év, agytérfogata: 510 cm3. Dél- és Kelet-Afrikában, afákon élt, súlya 40-60 kg, masszív állkapcsú növényevı volt.Australopithecus boiseiKora 2,5-1 millió év, agytérfogata 500-550 cm3. 1959-ben az Olduvaiszakadékvölgyben (Kelet-Afrika) találták. Szexuális dimorfizmus: a hím kb.1,4 m és 68 kg, a nıstény kb. 1.0 m és 45 kg volt. Fogazata emberi, állkapcsaerıs. Az Australopithecus boiseit "magropogtatónak" is nevezik.Az Australopithecus-fajok sorsaA korai Homo erectus legalább két Australopithecus-fajjal élhetettegyütt. A még számos majomszerő vonást viselı, de már két lábon járóAustralopithecus robustus és boiesi kb. egymillió évvel ezelıtt halt ki.Mi lehetett a kihalásuk oka – s összefüggésben volt-e a Homo erectussal?Az egyik elmélet szerint az Australopithecusok a korai Homo erectusvadászatának estek áldozatul. Ismeretes, hogy még a fıként növényevıcsimpánzok is vadásznak a náluk kisebb majmokra. A húsevéstehát nem elhanyagolható a számukra. A csimpánzok azonban csakolyan, veszélytelenül elejthetı fajokra (például kolobusz majomra)vadásznak, amelyeknek nem alakult ki ez ellen a védekezı mechanizmusuk.Ha meggondoljuk, hogy a húsevés egyre jelentısebbé vált s avadászat technikája is fejlıdött, lehetséges, hogy a fejlettebb Homofajok irtották ki a késıi Australopithecusokat.Az emberré válás idejének földtörténeti korszakaiA miocén az oligocén után, 23 millió évvel ezelıtt kezdıdött és mintegy5,3 millió évvel ezelıtt zárult le. Az oligocén végén kezdıdı lehőlés –amely majd a jégkorszakot fogja kiváltani – a miocénben folytatódott.Bár 21-14 millió éve felmelegedés indult meg, körülbelül 8 millió évvel35