Gyöknyelvészet!

Ez az elmélet nemcsak a "jó gége" kifejlıdését, hanem az ember számos,a többi emlıstıl eltérı testi jellegzetességét is kitőnıen magyarázza.(Lásd: Szendi Gábor, Vizimajom, www.tenyek-tevhitek.hu/vizimajom.htm.)Az eredeti elmélet szerint az ember 6-7 millió évvel ezelıtt, a keletafrikaiárok óceánnal elöntött erdıs-hegyes vidékén fejlıdött volna ki.Ilyen "vízbezárt", szubtrópusi klímájú hegy-völgyes élıhely azonban,ahol emberelıdöket is felleltek, a Kárpát-medencében már 10 millió évvelezelıtt volt. A harmadik lehetıség az, hogy az elıember Dél-India – Indonézia"vizes" élıhelyein jelent volna meg elıször. Mivel a RamapihtecustIndiában is fellelték, ez elképzelhetı is volna. A hominidák továbbfejlıdıváltozatait azonban – e körzetben – sehol nem találták meg.S bár, mint láttuk, Közép-Afrikában már 6 millió évvel ezelıtt megjelenta toumai s Északkelet-Afrikában 5 millió évtıl éltek Australopithecusfajok, mindezek elıdeit a Kárpát-medencében kell keresni.Ma már tudjuk, hogy a Heidelbergi elıember fajilag a Homo erectussalvolt azonos. 2008 óta (a "gyeniszovai ember" megtalálásának éve) már aztis tudjuk, hogy a Neandervölgyi-Sapiens keveredés már legkevesebb 1millió éve megtörtént. A ma élı emberiség ıse tehát egy hidegégövi alfaj.Az európai elıember beszéde a kevéssé artikulált "kárpátnyelv" volt,amely a magánhangzók ejtése szempontjából még szegényes maradt.Ennek nyomait a mai napig ırzi a szláv nyelvek mássalhangzó torlódása.Ami az artikulált beszédkészséget illeti, az valóban Afrikában, késıbbikelet-afrikai óceánbetörések után fejlıdhetett ki – az emberiség "másodikvizimajom" korszakában.***És most lássuk a négy afrikai "déli majom" fajt. A tudományos besorolás– mivel megmunkált kıeszközöket nem találtak mellettük – még nemtekinti ıket elıemberi fajoknak. (Csakhogy kınél puhább anyagból készülteszközök nemhogy 5, de még 2 millió évig sem maradhatnak fenn:-)Australopithecus afarensisKora 3-4 millió év, agytérfogata: 370-550 cm3, neve: Lucy. Kelet-Afrikában,1973-ban találták. Lucy növényevı, fákon élı, a talajon két lábon, deimbolyogva járó emberszabású volt. A nemi dimorfizmus az emberelıdöknélfokozottabb: a hím 1,5 m és 70 kg, a nıstény 1,1 m, 30 kg volt.34