Gyöknyelvészet!

A Homo erectus kapcsolata más emberfélékkelAz indiai mondavilágból következtetünk arra, hogy az ázsiai Sapiensmind az "óriásokkal" (a Heidelbergivel), mind pedig az "okos majmokkal"(a Neandervölgyivel) egyidıben élt. E mondavilág szerint az óriásokistenek / vagy istenek leszármazottai – a (beszélı) "okos majmok"pedig az emberek jóindulatú és megbízható szövetségesei voltak.A Neandervölgyi ısember beszéde"Az újkori tudományos felfogás szerint a neandervölgyiek beszéltekugyan, de másként, mint a Homo Sapiens. Hangképzı szervük még nemvolt alkalmas a különbözı hosszúságú magánhangzók kiejtésére. Ennekkövetkeztében meg voltak fosztva attól a képességtıl, ami a modern emberbeszédét hangsúlyossá teszi."Az emberiség ısnyelve: a kárpátnyelvMinden állatfajra fajspecifikus kommunikáció jellemzı. A világ mindenmacskája egyformán "kaffog", ha madarat akar fogni, de egészen máshangokat hallat, ha élelmet hozott a kölykeinek. Jellegzetesen "nyafog",ha csoportbeli társát – de akár az embert, a gazdáját is – arra figyelmezteti,hogy ne távolodjon el a territóriumtól, mert ott már támadás érheti.Tehát a madaraknak, az emlısöknek, stb., vagyis minden olyan állatfajnak,amely hangadásra képes, fajspecifikus "beszéde" van. Semmi okunknincs feltételezni, hogy pont az elıembernek ne volna fajspecifikus akommunikációs eszköztára. Az volt és az maradt a mai napig. Az emberibeszéd, bármely nyelvet is használjon manapság valaki, eredetileg egyközös, gyökszavakra épülı beszéd volt.6-7 millió évvel ezelıtt legalább két elıemberi alfaj élt Európában: amajomszerően szırıs pre-neandervölgyi és a csupasz, "áramvonalas"pre-heidelbergi, az "elsı vizimajom". Az európai és az Afrikába lesodródottpopuláció párhuzamosan fejlıdött tovább. Mivel azonban aKözelkelet térsége (Szueznél) hajózás nélkül is átjárható volt, földrajzielkülönülésük feltehetıen csak az elsı jégkorszak beköszöntéséig állt fenn.Nem ismeretes az afrikai elıemberek nyelve – az, amivel elterjedtek azÓvilágban. S az Afrikában maradók nyelvi fejlıdésérıl a sincsenek ismereteia szerzınek. Annyi bizonyos, hogy a legrégibb elıember (a korai50