Gyöknyelvészet!

Mi a memória?És a memória? Hol tárololódik a memória és fıleg hogyan? Erre a kérdésreaz szokott lenni a válasz, hogy a memória "valamiképpen" az agybanrejtızik – s kialakult, bizonyítható elmélete errıl a tudománynak nincs.A szerzı véleménye a memóriáról:1. A testmemória a test összes molekulájának optikai izomériája általkeltett fraktáltér – s az egyed összes genetikai információját tartalmazza.Ezen belül azonban a test minden sejtje külön-külön is tartalmazza azegyed összes genetikai információját. Ez azt jelenti, hogy ha a testmemóriahologramot 1 csak a fél testrıl, vagy csak a negyed testrıl, ha csakegy szervrıl stb. vennénk fel – sıt, ha az egyes sejtekre lebontva készítenénkel! – mindig ugyanazt a mintázatot kapnánk.2. A testmemóriára rakódik rá a sajátmemória, ami az élet folyamán akülvilággal való interackiókból szőrıdik le.3. A memória (összmemória) túlnyomó része azonban sem a test-, sem asajátmemóriában nem tárolódik, hanem csak a külvilágban találhatómeg. Még a sajátmemória is csak túlélési címkékkel ellátott ráutalásokatıriz belıle. Vagyis a sajátmemória nem az emlékeink valódi tárháza –csak az azokra való "rámutogatás".Már az egyes rovarok társas kommunái is képesek – a madarak és azemlısök még inkább – a szándékolt kommunikációra. Még jövıben felhasználhatótartós jeleket is képesek alkalmazni és értelmezni. A gólya,mikor visszatér vándorútjáról, a tavalyi fészkét keresi, ugyannak a háznaka kéményén. A madarak télire számos rejtekhelyet töltenek megélelemmel. Ezek feltalálását s a raktárak kiürülését is (pl. hulladék hátrahagyásával)jelezni szokták. Tehát már a madaraknak is vannak jövıbenfelhasználható jelzéseik. Nevezzük ezt írásnak:-).A memória tehát olyasmi, ami bennünk is és kívül is van – bár "odabent"csak ráutaló skicc van belıle. Még csak nem is fogalmi vagy képi vázlatez – fraktálosan tárolt "érzelemfák" erdeje mindössze. Arról szólnak,––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––1. Mi a hologram? A hologram az az interferencia-minta, amelyet két egymással találkozóhullám kelt. Az interferáló hullámokat két különbözı pontból irányítják. Az interferenciatartományban állóhullám keletkezik, amelyet egy filmre vagy más közvetítıre lehetfelvenni. A filmnek természetesen érzékenynek kell lennie azokra a hullámokra,pontosabban az adott típusú sugarakra, mint amilyen a megvilágítás. A filmen a"lefényképezett" tárgy háromdimenziós képe lesz látható.30