Gyöknyelvészet!

Milyen képmutató az ember! Az álom persze (hisz mindenki álmodik),normális dolog a számára. Arról nem gondolja, hogy ı minden éjjelzavartagyú volna. Az ember már azt is kitalálta, hogy az álmai a"tudatalatti" üzenetei. (Te tudod, hogy mi az a tudatalatti? Én nem...)Visszatérı álmaink jelentését érdemes sürgısen kikutatni – vélte Freudés azóta már sok szakember – s ez így is van. De a skizofrének folytonvisszatérı, álomszerkezető beszéde és írása még nekik sem jelent semmit.Egyetlen pszichiáter sem próbálja megfejteni a skizobeszéd értelmét,pedig semmivel nem volna nehezebb, mint az álmokat, vagy akár amodern költık verseit megérteni.Mi a különbség az álmodó és a skizofrén között? Az, hogy a skizo ébren"álmodik", vagyis eközben fent jár – az alvó pedig mozdulatlan. Miértnem járkálunk álmunkban? Nyilvánvalóan azért, mert ha egy pihenı,vagyis "elborult" agyú lény alvás közben is mozogna, nem tudna vigyáznimagára és elpusztulna. Tehát idıvel csak azok az egyedek maradtakfenn, amelyek agya pihenés alatt a mozgásgátlásról is gondoskodott.A depressziós / skizofrén olyan emlıs, amely feloldhatatlan konfliktusbakerült a környezetével. Ilyenkor az életet védı ısagy rész (gondolomez volna az a bizonyos "tudatalatti") – várakozó üzemmódba kapcsol.Kész, nem küzdesz tovább, mert nincs semmi értelme, parancsol rá.A depresszió az enyhébb fokú "leállás". Ott az ısagy úgy véli, hogy elegendılesz kivárni egy kedvezıbb helyzetet. Pl. a medvének a tél elmúlását.A depresszió az állatok téli álmával analóg. A pánik csak bizonyos veszélyhelyzetekesetén fellépı genetikus tiltás. A sokkos ájulás, a tetszhalottáválás a ragadozók által megtámadott préda utolsó életben maradásiesélye. (A legtöbb ragadozó nem eszik dögöt). Mindezt az ısagy rendeli elolymódon, hogy részben legátolva a tudatot, átveszi az uralmat. Csakhogyaz öntudattal is rendelkezı embernek errıl már (elıképzés nélkül) fogalmasincs! Így legtöbbször nem is tesz ellene semmit. Az ısibb agyrész, amelymég nem rendelkezik a gondolkozás képességével, "egészségesen" isgyakran lép elıtérbe – pl. álmok, megérzések formájában.A skizofrénia súlyosabb eset. A skizofrén ısagya nem átmenetinek, hanem(sok éves, "elviselhetetlennek" vélt körülmények, vagy összeomláshozvezetı mega-trauma következtében) véglegesnek minısíti a környezettelvaló konfliktust. A megoldást pedig már csak az adott környezetelhagyásában látja. (Figyelem: a "környezet" alatt nemegyszer a JelenlegiCivilizáció szerkezetét, mint olyat kell érteni, tehát a skizofrénia66