ze=az /ez, ani=énanijá = sírás, énut = forrásannyi /az-nyi/ ennyi /ez-nyi/ /k/önnyenosi = emberi inusz = erıszakanyós /anyá-s/enyész megevettAnug = fínom Az anyag szó eredetileg szövetre vonatkozott (ma is így érezzük).Az injen = érdekel – a magyar "íny" szóból ered.Az XR gyök, héberA közös -xj ısigeképzı utódai, mint már említettük, az -xl és -xr igeképzı páros.Az r hang eredete a ragadozók morgása – ami általánosságban veszélyt vagymár megtörtént rosszat jelent. Az ember azonban sokáig nem volt képes kiejtenia pergı r hangot – eleinte csak egy tompán morgó i torokhanggal utánozta(raccsolt). Az r hangot az ember valószínőleg csak az Özönvíz óta használja.A héber XR gyök: áir = szamárcsikó (ordít), ér = éber, ir = város, angyal,or = irha, bır, ore = átönt, kiürít, vegyít, kitakar. E gyök fı értelme: éberség.Az XR gyök: ari = oroszlán, or = világít, ur = fény, tőz (szúr), ore = letép, átkoz.Ennek a gyöknek az értelme: katasztrófa. XRX gyök: arai = ideiglenes.Az XRX gyök: ar'a = föld, világ (arám), ará, ér'á = történt. Az arám gyökbiztosan újkori, hisz e szavakra más közhasználatú kifejezések is vannak.A közös -xr képzı áradást, kiterjedt hatást, általános érvényességet jelent.Az XR gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XR kivétel nélkül minden mássalhangzót felvesz II. szótagként.xrx xrx xr xr xrv xrv/b xrbx xrv xrv xrc xrc xrd xrd xrp/f xrpxrg xrgx xrg xrh xrh xrj xrj xrk xrk/ch xrk/ch xrl xrl xrm xrmxrn xrn xrxr xrr xrr xrs xrsz xrsz xrsz xrsz xrt xrt xrxt xrzXR, héber táblázatár=felébred ájin ér, erá=éber áj ir, arim = város or = irha! bır /fénylik/ ájin XRáir = szamárcsikó /erıs hang/ir, irin = angyal /arám/ ájinará = átöntötte, átömlesztette, kiürítette, vegyítette, kitakarta, feltárta ájinájin ore = átönt, átömleszt, kiürít, vegyít, kitakar, feltár151
arai=ideiglenes, alkalmi ájin-alefXRXari, arje, arajot = oroszlán /ártó/ alef alef or, -ot, orá=világosság, fény ur=fény, tőz húrari = árja alef or = világít /'szúr'/ alef XRará = leszedte, letépte /növényt/ átkozta /ártott/ alef ore = leszed, letép, átkozar'a = föld, világ /arám/ alef-ájinará, ér'á = történt, megesett alef-ájinerúa = történés, eset alef-ájinXRXarivá=esteledés erev = este, est, vegyülék, keverék, szélesség ájin XRVaravut = felhık, egek /poetikus/ ájoráv = összekevert ájinaravit = esti, arab nyelv ájinaravi=arab ájin éráv = kever ájin irbev, urbáv = összekever, -t, -zavar, -t /urbán/ ájinbén arbáim = estefelé ájin irbuvi/j/á = összevisszaság, zőrzavar ájinarbel = össze-, kever, -zavar, felkavar, örvényt kelt /ár-bele/ ájinarbál = örvény, betonkeverı ájinájin urbál = kevert, felkavartarubá = jótállás, biztosíték ájin irbul = felkavarás, betonkeverés ájarevut=jótállás, kellemesség ájinaravón, eravón = zálog, betét, óvadék /áru-vón: áru-ként/ ájinarbáz = ezerjófő ájinaravá = puszta, síkság, sivatag, főzfa ájinarevá = teknı, ladik ájinarov = kártékony állatok /4. csapás/ ájinorev, orvani=holló, szarka /sötét/arav=lesben áll erev=leshely al orev = lesben áll, leshely alefarbe = sáska /árad-be/ alefXRV/Barba = bárka /ár-ba/ alefarubá = kémény, dúc, világító ablak /aróch=hosszú/ alefaruvá = gyúródeszka alefarba, á = négy /irány/ /ár-bá - vízben haladás/ alef-ájin XR-BXarbaim = 40 /négyesim/ alef-ájin152
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3:
A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7:
zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10:
EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12:
avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15:
XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17:
ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93: iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97: atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99: atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104: (z → zs és v → p hangváltozá