alá = átkoz olár = zsebkés ote = felöltaláz élez öltöny /ölt-öni/aláz = örvend Elza = vidámság ole = felszállAlíz Elza oltárÁl – elil = ál-, bálvány (hamis isten) – s ami hamis, az veszedelmes is. Gyerekkorombansose értettem, miért mondják a harapós kutyára, hogy "hamis",pedig valóban harap:-).Öl(fa). Az öl, mint hosszmérték, kb. 2 méter.Ul = járom, iga – a szarvasmarha igába fogására használt, fából készült eszköz.Alá = bunkósbot, eskü, átok. Mindkét nyelv ugyanazt a szót használja az áldásraés átkozásra (káromkodásra).Albán, albínó Ha-laván = a fehér. Elbón, alivá = meg-, sértés. Wikipedia: "Azalbánok a Balkán-félsziget délnyugati részén élnek. Régi magyar elnevezéseik:orbonász, arnauta, arnót, szkipetár. A történeti Magyarországon élt albánzárvány neve: kelemencek."Az albánok fehérebbek voltak, mint a délvidék egyéb népei, s emiatt sértegettékvolna ıket? (elbon = sértés). Az albánok fej és orrformája a portugálokhoz és abaszk-okhoz hasonló, akiket, Európa ısnépét, valóban az albánokkal rokonítják.Az alabárd szekerceszerő, régi gyalogos vágó-ütı-döfı fegyver, ami a lándzsa ésa bárd elınyeit egyesítve jött létre a 14. században.Halad → holed = túr, fúr. Vesd ösze: hulda = patkány.Az ülep szó -ep képzıje a héber pe = nyilás (száj) szóból vált mindkét nyelvbenraggá. Jelentése: fújó, ráterjedı.Az alpakát az inkák háziasították a fínom gyapjáért. Nevét arról kapta hogy,mint a általában tevefélék, köpköd (pök).Pil = elefánt, pol = essél el! Miért pusztult ki a mammut? Nemcsak vadászták,hanem – a mezıgazdasági termelés elterjedésekor – valószínőleg irtották is. Aprérik felgyújtásával egész csordák pusztultak el egyszerre a tőzben.Alig Al = fent, hige = köröz. Ami magasan köröz, az alig látszik már.Alumá = kéve, vagyis szalma. Almán = özvegy. De a szalmaözvegy nem sokáigmarad egyedül, hanem alám = vigad – elem = legény lehet megint.Alma Az "alma", "elem": az élményszerzı személy (legény, fiatalasszony). Akerek, piros és fényes alma: "töklétes". Ha egy férfi elcsábított egy lányt –137
akkor, magyar mondás szerint: "beleharapott az almába". A citromot, narancsotis nevezték almának s a magyar címerek országalmáját: aranyalmának. Atörökök Budát hívták "piros almának". Az alma a tiltott tudás vagy a szerelemjelképe volt – a germán istenek a halhatatlanságukat köszönhették neki.Álmos A Wikipedia szerint: "Árpád fejedelem apjának neve, Álmos, török eredetőszó, jelentése: megvett, megvásárolt. A legenda szerint anyja, Emese álmotlátott s emiatt nevezte így a fiát. A név álom szóból való származása azonbanvitatott." (A szó nem török eredető s a jelentése valószímőleg: "rejtett". Figyelemreméltó további megjegyezést olvashatunk az Árpád névrıl e könyv 144. oldalán).Ólom. Hajlékony, korróziv fém, sejtméreg. Olyan puha, hogy írni is lehet vele– kezdetben ólomból készítették az "irón"-t. Ólomból készültek vízvezetékek,evıeszközök – s mind mérgezıek voltak. Az ólom-acetátot az ókortól a középkorighasználták édesítıszernek, ami szintén mérgezéseket, köszvényt, okozott.Az alán nép a jászokkal azonos. I. e. párszáz évvel a Volgától Közép- és Dél-Európán át egészen Afrikáig jutottak el.XM gyök, héberA héber XM gyökök közös értelme: anya, nép, elvont értelem: tömeg, alap.Az XM ısgyök ám = nép, néptömeg, im = -val, -vel.Az XM gyök: ám = nép, amá = rabnı, alkar, középsı ujj, hímtag,em, ima = anya, alap, im = ha, vagy, umá = nemzet.Az -xm képzı értelme: mőködı – az alapszó jelentését általános érvényővé,intézményess" teszi. Ragként az -xm a hímnemő többesszám jele.Az m- a legfontosabb elöljáró a héberben: a nyomatékos, müveltetı és visszahatójelen idejő igék közös prefixuma. A magyarban a meg-, de több más igekötıis megfelel neki. Erre azonban ne alapozzunk, mert a héber elıljárókfunkciója más, mint az igekötıké – nem lehet pontosan megfeleltetni ıket.Az XM gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XM gyök nem vesz fel v, p/f, j hangot.xm xm xmb xmc xmcx xmcx xmc xmd xmd xmfmg /1 szó/ xmh xmk xml xml xmm xmxm xmmxmn xmn xmr xmr xms xmsz xmsz xmt xmt138
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7: zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93: iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97: atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99: atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá