XB/V, összehasonlító táblázatev = hajtás /növ/ ivá = kíván/inni/ hov = öl, kebelév /visszatér/ ív /vízre hajlik/* óvnavá = ugat ivá = elferdít ovi=vastagság, ov=tömlıeb /visszatér/ ív/ik/ /behaljik/ övaba = apa avud = elveszett nav'á = folyik ove = akarjaAba /falu, név/ evé /ette/ ivá /itta/ övéavud = elveszett n'evád = elvész ibed = létrehoz avot = bozótAbda /romfalu/ ebéd ivadék óvodaavjoná = nemi vágy avuj = óh jaj! ovech=ködfátyolabajgat óbégat üveg**hibel = párolta ivá = elferdít uvá=megvastagítottabál /megfız/ ível oválisóvech=ködfátyolivá = vágyódikablak /hártya/ibolya /lehajlik/avár = elment evra = szárny iber=teherbe ejtavar /lomb, nép/ éber Ibéria /kidudorodik/Ávrahám = elköltöz-ık Ibrahim = elfordul-ókÁvra-hámIbra-himavrakáim = buggyos /nadrág/ iber=teherbe ejt ubár = magzatabrak /zsák/ ibrik /kerek/ uborka /ovális/adraba = sıtabrakabradabra /nem értjük:-/avirá = átkelésábrándabarzín=ponyvaabroncs, abroszavas=penészedik oves = penész ovesz = hízlalavas /zsír/ eves /gombás/ ivás, ívás97
ov = varázsolivet = elfordítavat /átfordít/evet /mókus, pörög/avtit=sőppedı sár avud = elveszett avot = bozótavítt /elavult/ /meg/evett /meg/ivott óvottba-zot = abba be-ze = ebbe bi-zá = rablás av'zem=övcsattaz-ba /abba/ ez-be /ebbe/ iz/i/be övez*Ív: Aki pohár nélkül iszik, az lehajol a vízhez. Íváskor a hal teste is behajlik.Az ivás és ívás kapcsolata: az ivadék – eredetileg vízi szaporulatot jelentett.Abda, ebéd /megevett/ – "ebek harmincadjára került".**Üveg – az üveggyártás kezdetén homályos üveget készítettek.Adraba = sıt. Ezt a szót a magyarok egy késıbbi együttéléskor már nemértették – azóta mondják gúnyosan a zavaros beszédre, hogy "abrakadabra".XC gyök, héberA gyök elıdje az XTSz, aminek falomb lengés, vagy fákon lengés volt az ısképe(hu-tász = utaztat → utász). A héber "tász" szó ma már csak légi utazástjelent – mert egyébként az utazik = noszéa (noszogatott).A héber XC: ec = fa, eci = pudvás, eca = faanyag, tanács, ötlet.A héber XC gyök: oc = siet, acá = moszat, alga. Elvont értelem: siet.A héber -xc (-xtsz) képzı értelme: tesz, tuszkol (siettet).Pl.: ar-uc = vízmosás (ár-tusz), af-ac = gubacs (fa-tesz).A héber XC gyök kétszótagúvá válásaA héber XC gyök nem vesz fel p/f, g, h, j, k, n, s, sz, z mássalhangzókat.xc xc xcb/v xcbx xcc xcxd xcl xcl xcm xcr xcr xctec = fa /inog/ ájineci = pudvás ájinXC, héber táblázatXCájin ucá = megpudvásodottac = tanácsolta eca = faanyag, tanács, ötlet ájin ájin uc = tanácsoljaace = farkcsont, csigolya /leng/ ájinacá = becsuk, lehúny /szemet – a beleegyezés jele/98
- Page 1 and 2: MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7: zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65:
anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67:
óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69:
ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71:
arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73:
arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75:
Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77:
or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79:
Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81:
*Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83:
askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85:
A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87:
tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89:
aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91:
XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93:
iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95:
Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97:
atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99:
atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101:
XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103:
XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá