umlál=szerencsétlenség im=ha, amel=szorgosamulettímmel-ámmal /ha-val, hanem-mel/em = anya, amá = szolgáló im=ha, kvár=márhimhem=hümmögEmma /szoptat/ immár /h/ümmögámen=úgy legyen! im=egyidejő, oná=idıszak omen = bizalomámen imént /jó/ ómenamír = falombimer=kévét köt, imrá=mondásAmúr /zúgó/Imreamraá=felszállás hemir=felcseréltÁmor emóri /nép/em=anya, emes=tegnap/i/ /elıd/emse, Emeseamtalá = ürügyámítotet = jelezam-ott /v.mi ott/ma zot = mi az?am-azma ze = mi ez?em-ezim=egyidejőleg, mat'e=megtévesztimitál /mímel/im=egyidejőleg, otet=jelezim-itt /íme itt/Ima = anya, é'má = rémület. A fohászkodás: "jaj, anyám!" is a közös múlt emléke.Az embert anya teremti. Az ember szó azonban "számbavételt" is jelent("emberszámba vesz"), amit pl. a hónapok latin neveiben látunk. Szeptember(7. a sorban), nov-ember (9.), dec-ember (10.). De miért nem a 9.-12.hónapok ezek, mint manapság? Mert régen az év nem januárban kezdıdött(sıt nem is ısszel, mint a zsidó év), hanem március táján. S e hónapok nevea latin hombre = ember szóból ered. És a latin nyelv honnan számazik?(Varga Csaba és a szerzı szerint – etruszkon keresztül – az ısmagyar nyelvbıl.)Amel = szorgos, munkás. Ha mégsem szorgos, akkor csak ímmel-ámmal dolgozik– vagyis mímeli a munkát.Emlet – ma is használt tájszó: szoptat. Amulett: védı fétistárgy.Amúr – folyó, leopárd-, és halfaj neve.Emóri = kánaáni ısnép. Az amorita, emoreus (sumérul mardu) ókori sémi népvolt. Észak-Szíriában és Észak-Mezopotámiában alapítottak városállamokat,143
Sumer és Akkád területére is beszivárogtak. Belılük lett az Óbabiloni Birodalom(Hammurapi). A mardu sumér jelentése "nyugat" (? – héberül mored =fellázad, maaráv = nyugat).Emese A héber emes = tegnap. A tegnap mélyebb értelme: az elıdje.XN gyök, héberAz XN gyök: ani, ánu = én, mi, éni, aná = hová? on = erı, gyász, vagyon,oni = hajóraj, one = gyászol, iná = okoz, becsap, uná = történt, tüdılebeny.Az XNX gyök: aná = kérem, onaá = becsapás.Az X'N gyök: éni, éno = én nem, ı nem.A héber X'N gyök: á/j/in = szem (lát).Az XN ısgyök: ani = szegény, iná = sanyargat, kínoz, on = bőn,one = válaszol, megalázkodik, szenved.Elvont értelem: látja – vagyis éntudat erıszakos környezetben. Az éntudat azn hang használatával egyidıben jelent meg. Forrása a látás és... szenvedés.A héber -xn képzı funkciójában is azonos a magyarral: intézményesíti azt, amitaz alapszó jelent. Az -xni képzı hatása ugyanez, de mivel melléknév képzıt istartalmaz, az alapszó jelzıi értelmet kap általa.Az XN gyök kétszótagúvá válása a héberbenA héber XN gyök nem vesz fel l, m, r, z hangot.x'n xn xnx xn xnv xnv/b xnc xnd xnd xnf xnp/f xng xng xnhxnj xnj xnch xnk xnk xnn xnn xns xns xnsz xnt xntXN, héber táblázatX'N ájin-jud á/j/in, enáim = szem, -ek /betü is/ on = bőn ájin XNájin-jud-alef éná = szemmelverés /arám/oná = idıszak, idény ájinaná=válaszolt, tanúskodott, meghallgatta, -alázkodott, szenvedett ájinájin one = válaszol, tanúskodik, meghallgat, megalázkodik, szenvediná=meg-, kínoz, sanyargat, megerıszakol /nıt/ ájináj uná=megkínzott, sanyargatottani = szegény heeni/ani/=elszegényedik ájin oni=szegénység, sanyarúság ájinani, anochi / ánu, anáhnu = én / mi alef XN144
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3:
A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7:
zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93: iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97: atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99: atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104: (z → zs és v → p hangváltozá