xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/gyn xgr xgyr xgs xgys xgsz xgysz xgt xgz xgyzXGy, összehasonlító táblázatagád=begyőjtött ehád = egy, eged = köteg udim = túlélıkágy /széna, l-ágy/ egy /agyin = egy, orosz/ /h/úgy ügy* /üdv, patak/ehád = egy iduj = buzdított odot = ...miatta, ügyekagy /adj!/ égy, egyé! /edjé/ így, igyá! /idjá/ úgy, ügy /üdv/ál = felfelé, daluk = meggyújtottágyu /ál-gyú, újkori szó/magág=nyomkodagyagagavá = közösüléságyékugdá = egyleteggyé /válik/iged = megszervezigyekszikhagá=elmélkedik agál = kerekít m'golál=ıgyeleg igul = elkerítagyal /ki/egyel ıgyeleg ügyelm'gare=ingerelagyarmugán = védett, igún = elhagyásegyénagirá= halmozásegyre /inkább/igún = elhagyásugyanogev = buja egel = csepp, eged = köteg hugsá = megvalósítottágyas egyes, egyesül, egész ügyesegóz = dióágyaz /dióbél/*Az agy "kerek egy". Eredetileg talán az volt az "agy", akitıl ennivalót vártak(adj), és az egy (edj) az, akinek adtak enni.Egy – babanyelven: ety. Egy az égbolt is – az egy: a kerek egész.*Az ügy: üdv, üde. Eredetileg vízfolyás (patak) neve volt. Vicces népi mondás:"folyó ügyeit intézni" → hugyozik.115
XH gyökök, héberA héber lágy h úgy hangzik, mint a "méh" h-ja. Ezt a h-t sárgás színnel különböztetjükmeg a normál h-tól (a magyarban pl.: "halom"). Azért helyeztük ekét gyököt egy táblázatba, mert a magyarban csak h bető van.A héber XH gyök származékai torokhangot nem tartalmaznak.XH gyökszó a héberben nem maradt fenn, csak bıvítményei vannak.A héber XH ısgyök: ah = ojjaj! ah = ápoló, barát, testvér. ahu = rét, nádas,ihá = egyesít, óah = bagoly, Elvont értelem: segítség a bajban.A hx- a héberben eredetileg határozott névelı és kérdıszó volt. A mai nyelvhasználatban,ezen kívül, még a nyomatékos, szenvedı, mőveltetı és visszahatómúlt idejő igék globális elıljárója lett.Az -xh melléknévi igenév képzı az -xk és -xg -hez hasonlóan gyakorítás, általánossáválás értelmet ad az alapszónak – pl.: asú-ah = jegenyefenyı (suhogós).A héber XH gyökök kétszótagúvá válásaA héber XH gyökcsoport nem vesz fel b, c, p/f, g, k, m, n hangot.xh xh xhv xhv xhd xhd xhh xhj xhl xhlxhr xhs xhsz xht xhzXH, héber táblázatah = ojjaj! alef XH óah, ohim = bagoly /uhu/ alef-hetah, ahim = ápoló, barát, testvér, kandalló alef-hetXHehá = testvérem! barátom alef-het-alef XHXahu = rét, nádas alef-het ihá = egyesít, összevarr alef-het XHaháv, ahúv = szeretı, szeretett alef-hé ohev=szeret alef XHVaháv, ahavim = szeretkezés alef-héahavá = szeretet, szerelem alef-héahavhev = szerelmeskedik /hév/ alef-héahavá = testvériség alef-vavXHVah'vá = vélemény nyilvánítás alef-vavahad = kedvelte, rokonszenvezett vele alef-héahud / ahadá = rokonszenves / szimpátia alef-héohed = kedvel, rokonszenvez al-héXHD116
- Page 1 and 2: MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7: zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83:
askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85:
A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87:
tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89:
aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91:
XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93:
iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95:
Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97:
atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99:
atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101:
XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103:
XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá