atum = elzárt, érzéketlen, tömör, átlátszatlan /tömú/ alef-tetXTMotomat=önmőködı /ütöm-et/ al-tetitám = velük /hn/ /ütem → ritmusos/ XTMalef-tav otám = ıket /hn/etmahá = csodálatba ejt, lehetséges? /ahám!/ alef-tavetmól = tegnap /múl-et/ alef-tavatin=tıgy, emlı /ütöget-in/ ájin-tet iton, -ut = újság, sajtó /ont-i/ ájin-tav XTNatán = konzervál ájin-tetaton=szamár /nn/ /h/át-on/ alef-tav itánu, itán=velünk, velük /nn/ /út-áni/ alef-tav XTNalef-tav /üt-án/ é/j/tán = szilárd alef-tav /üt-en/ otánu, otán = minket, ıket /nn/etnah = szünetjel, puska irányzék alef-tavalef-tav etnán = ajándék, kéjnı díjaotenti = hiteles /üten-ti/ alef-tav-tetatár = füst éter, ár-a/sz/t ájin-tavatirá = fohász, kérelem ájin-taveter = fohász, ima /ér-et/ ájin-tavatir = gazdag /irtó.../ ájin-tavateret = bıség /át-ere/sz/t/ ájin-tavXTRatár = imádkozik, fohászkodik itrut = balkezesség ájin-tav XTRatár, atra = hely /arám/ /tár-a, tere/ iter = lokalizál /itt-er/ alef-tav utár=lokalizáltitur = lokalizálás /itt-úr/ alef-tav XTRetróg = citrusgyümölcs /tér-eg, illatozik/ alef-tavatraá = figyelmeztetés, óvás /truá = kürtfújás/ 2 alefXT-RXatár = bekerítette, körülvette ájin-tetitrán = kátrány /át-áradán/ ájin-tetájin-tet /pl. lovaggá ütött/ utár=koszorúzott, díszítettatur = feldíszített, ékesített, megkoszorúzott /át-érı/ ájin-tetXTRájin-tet iter = illusztrál, díszít, megkoszorúz, körülvesz /át-éri/itur = ékesítés, díszítés, koronázás, övezés ájin-tetatará, ateret = perem, makk, korona, koszorú, dísz /át-éret/ ájin-tet179
atas = tüsszentett ájin-tetitus, atisá = tüsszentés ájin-tetotes=tüsszent /üt-es, tüszi/ ájin-tetXTSitut = idızítés /idı-ít/ ájin-tavXTTatat = jeladó /át-ad/ alef-tav itet = jelez /it-et/ otet = jelez /ot-et: ott/itut = jeladás /it-ut: itt van/ alef-tavXTT*Ote = ölt (ruhát) betakar, beburkolózik. Tájnyelven: ıtözik. Hova lett az 'l'?Akkor még nem volt! Az 'l' hang nem ısi, hanem "középidıs" – s a magyarnyelv azóta ırzi is az eredeti kiejtést:-).XT, összhasonlító táblázatA magyar XT gyökszavak: át, ét (étel), 5, ıt, út, üt. A legısibb értelem: át / üt.Az XTy gyök: atya. A gyök elvont értelme: hat, "megszerzi".Az emlısnek 5 ujjú végtagja van, azzal nyúl át, halad az út-on s azzal üt.Így jut ét-elhez jut. Az it-al (ivás) fogalmát azonban a héberben már nem azXT gyökben, hanem (t → s) az SX gyökben találjuk: soev = szí(v).Nyelvtani fejlıdés: kenyer-et → kenyer-ét – ez utóbbi már birtokolt tárgy.Az XT/Ty gyökök kétszótagúvá válásaA héber XT gyökcsoport nem vesz fel sz, z hangot.A magyar XT/Ty gyökök nem alkotnak II. szótagot c, p/f, h, j, sz hanggal.xt xt xt xt xtv xtd xtd xtf xtf xth xtj xtch xtk xtkxt xty xtv xtb xtd xtp xtg xtkxtl xtl xtm xtm xtn xtn xtr xtr xtr xtr xts xtt xttxtl xtm xtn xtr xts xtt xtzXT/Ty, összehasonlító táblázatat = rávetıdött osze = tesz iti = lassú ut = lecsap rá et = ásóát ét /étel, vétel/ Itil – elfolyó öt /5, egy kéz/ ütet = és, ezt! oto = ıt ata = jön /arám/-t /tárgyrag/ ıt útata=beburkolta ita=tegez, ote=beburkol iti = idıszak ata = mostantólatya / Vata, vatta / etye /-petye/ óta utó180
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3:
A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7:
zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10:
EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12:
avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15:
XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17:
ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19:
Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21:
XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23:
kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25:
A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27:
afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29:
agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31:
mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33:
xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35:
ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37:
A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39:
aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41:
ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43:
ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45:
akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93: iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 98 and 99: atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104: (z → zs és v → p hangváltozá