ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -és, kitép, -és, sterilizál, -ásakara = meddı nı ájin-kuf ájin-kuf ukár = kitépett, kiherélt, sterilizáltakarut = meddıség, magtalanság ájin-kufakráv / akrabut = skorpió / óriáspók ájin-kufeker = ivadék /biblia/ ájin-kufikár / ikará /arám + alef/ = lényeg, alapelv, gyökér / alap, lényeg ájin-kufájin-kuf ekroni, -t = elvi, elvileg ikari / ikarón = fı, lényeges / alap-, elvakeret = háziasszony ájin-kufachrazá = kihirdetés alef ikár = földmőves alef-kaf XK/ChRakus = görbe, ferde ájin-kuf XKS ikes = megátalkodott, konok, álnok, csalárd, elferdítaksán = álnok, makacs ájin-kuf iksut = konok-, makacs-, álnokság, megátalkodottságachsáv, i = most/ani/, jelenleg/i/ ájin-vavXK/ChSachszadra = aula, oszlopcsarnok alef-szamech XK/ChSzachszanja = szállás, fogadó al-szamichszen, ichszun = elszállásol, -ásechesz, echem = bokaperec ájinéchut = minıség alef-chafXK/ChTakúz = ülep ájinXK/ChZachzáv, -vá = csalóka, csalódás al ichzev = csalódást okoz alef XK/ChZachzár = kegyetlen alefichzer = kegyetlenné tesz alefXK gyök, magyarA magyar XK gyökszavak: aki, ék, eke, ok, ık, ük.Közös, elvont értelem: követi, nyomja, nyomában van. Ez tökéletes összhangbanvan a héber XK/ChV és XKV szavak értelmével.Az -ik végzıdés az ikes igéknél eleinte a cselekvés folyamatosságára utalt:esz-ik. Sorszámneveknél arra, hogy hányadik az, amirıl szó van.Az -xk képzı a magyarban is folyamatos érvényővé teszi az alapszó jelentését.A magyarban – a hébertıl eltérıen, nem az m a többesszám jele, hanem a k.A k ezenkívül a jelen idejő alanyi ragozású ige egyesszám 1. személyragja is:szór-ok. A tárgyas ragozásé viszont, érdekes módon, éppen az m lett: szórom.125
Az, hogy két nyelv kétféle tsz. jele a magyarban az egyesszám 1. személyőigék ragjaivá vált, szerintem egyszerően azt jelenti, hogy a kárpátnyelv a dolgokfolyamatosságát érezte "soknak". Példák: ér-ik (hosszú ideig), örök(mindig megırizött), lél-ek (állandóan lélegzik). Ezt megkérdıjelezhetnéugyan a héber nınemő többesszám eltérı ragja, az -ot – az viszont a finntöbbesszám jele. S mint ahogy a magyarban, a finnben sincsenek nemek!Héber fıneveknél is van nyoma annak, hogy a többesszám eredeti jele a k:mar-ak = leves (folyton belemarkoltak), bar-ak = villám (ismétlıdı villogás).A "sokasító" -xk idıvel mindkét nyelvben gyakorító -xg raggá változott: mozog,kopog, dörög. Héber példák: szfog = spongya (szop-og), parág = mák (pereg).Az XK gyök kétszótagúvá válásaAz XK/Ch gyökcsoport II. szótagként csak elıdjét, a h-t és utódját, a g hangotnem veszi fel. A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, g, p/f, j hanggal.xk/ch xk/ch xk xk xk xk/chv xkv xkc xkc xkd xkd xkd xkh xk/chf xkf xkjxk/chl xk/chl xkk xkl xkl xkl xk/chm xk/chm xkm xkm xk/chn xk/chn xkn xknxk/chr xk/chr xkr xk/chs xk/chs xk/chsz xk/chsz xk/cht xk/chz xk/chzxkr xks xksz xkt xkzXK, összehasonlító táblázataká = az a... /ar/ akáv=akadályoz, okev=követ okev=követ, aká=az a... /ar/aki ék, eke ok, ıkaká=nyomás, okíja=súlyegység okev = követi ukáv=köbözve vanakó /hordó, 50 lit/ -ik /az, aki ...-ik – hányadik?/ ük /3 nemzedék/akác = megszúr okec=csipkelıdik ikcuc=viszketésakác /k/ekeckedik /k/ukacakavá=akadály ochef=rákényszerít, echef=súly ki = hányadékakad, akadály ekhó /visszhang/ ekhós /szekér/ okádhokek=vés, törvényhozó, akách=elnyomásakkádaz, ke- = akkor...akkor /az-kor/ekkor /ez-kor/126
- Page 1 and 2: MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3: A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7: zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10: EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12: avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15: XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17: ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19: Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21: XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23: kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25: A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27: afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29: agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31: mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33: xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35: ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37: A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39: aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41: ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 92 and 93:
iszáni = püffedtasszonyosze = meg
- Page 94 and 95:
Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97:
atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99:
atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101:
XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103:
XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104:
(z → zs és v → p hangváltozá