iszáni = püffedtasszonyosze = megtesziössze, összeg, összesat=ráveti magát osztott, északra távozó leválaszt, -ott rész uszá=késztetettaszat /ráragad/ észt /észtül: eesti/ oszt, osztják nép uszítteszet-ag: rakásnyioszer = tizedet vesz /tesz-er/asztagosztag, osztály, osztalékosze=tesz, al=rá osze=csinál, teiná=rakodás iszá = késztetıasztal /tesz-ál/ esztena /teszena/ isztina ösztöke /teszıke/szotem = eltöm osze=csináld! ten=adj! osze=cselekvı, ten=adasztma esztendı /teszendı/ ösztön /tesz-ın/eszter = Eszter/csillag, ágaskaró/ Eszter, esztrószatár = megdöntIs/z/tár /harc istennı/esztratégi=stratégiai /megosztott/eszterág /gólya/Isztria /félsziget/Ász – kártyalap (évszakok).Ész, eszel (a héber eszel = vödörhordó rúd) – az 'eszel' értelme nem kieszelésvolt, hanem az erı elosztása – ami "megeszi" az erıt.Üszı – nıstény szarvasmarha, amely még nem ellett.Ászok, ászokolás: utóerjesztés. Ászoknak nevezik azonban a hordók alattitalpgerendát is, amely a hordók kitámasztását, tisztítását, gondozását biztosítja.Ászka Az ászkarákok szerepe fıként a szerves anyag lebontásából, feldarabolásábóláll. Táplálékukat hullott avar, törmelék, mikroorganizmusok és gombafonalakalkotják. Az ászkák koprofágok: a saját ürüléküket is elfogyasztják.Az uszkár eredetileg vadászkutya volt – vízi vadászatra is alkalmas.Ösztöke (töszöke): vasalt végő bot, melynek bökdösésével nógatják az ökröket.Oszró, eszro, eszrı, osztró, eszterő, ösztörő: széna- és gabonaszárításrahasznált lecsonkolt ágaskaró, amelyet a földbe szúrtak s ágaira rakták fel aszárítandó szénát, gabonát. Következtetés: A héber "eszer" (tesz-er) eredetilegnem 10-et, hanem általában csak elosztást jelentett.Oszt, osztás – ezek a szavak a fejlett állattartás korából valók. Amikor a hébertíz = eszer, mint számnév kialakult, az "északi" és "déli" populáció már nem élt175
együtt – de a részekre osztás fogalma (eszer, eszrı) még közös volt.A suméroknál hatos-hatvanas számrendszer volt használatban. A kárpátnyelvazonban – a tíz ujjat véve alapul – a tizes számrendszert használta. (S a legkorábbiírás is pont-pont-vesszı számírás volt.) Egy fekvı vonal volt a tiszá! =menj tovább! – a tíz. A magyar húsz nyilván azonos a késıbbi "húz" szóval,aminek a jele – gondolom – a függıleges vonal lehetett.Az észt szót 98-ban Tacitus említi elıször aestii alakban. Az óészakiak aFinn-öböl déli részét Eistland néven ismerték – ez ma Észtország izlandi neve.Észt, oszét, osztják, osztrák: északi – de az alapértelem: "megosztott".Az oszét (oszétül Ironau) az iráni nyelvek közé tartozik – Oroszország és Grúziahatárán, Oszétiában beszélik. Az oszét egyik nyelvjárása volt a jász is. A jásznév az ókor végén a Szir-darja melletti ászik-tól ered, akik az i.e. 3-2. századbanmagas szintő földmőves kultúrát teremtettek.Osztják, manysi (vogul) nép. A magyarság legközelebbi nyelvrokonának tartják.Asztal – oszt-el-ı. Ráteszik mindazt, amit el akarnak osztani.Eszter perzsa eredető nıi név: csillag, Istár asszír-babilóniai istennıvel azonos.Isztria (horvátul Istra) az Adriai-tenger nagy félszigete. Két földrajzilag elkülöníthetırésze a tengerpart (hegyvidék) és Belsı-Isztria.Eszterág: a fehér gólya neve – egy lábon áll.Osztrák – Österreich: "északi tartomány".Esztrenga, isztronga, fejıkarám, sztronga: szögletes, szétszedhetı kerítés / fedettépítmény. A juhok egybetartására, fejıkarámul s a nyáj védelmére szolgál.Izrael – de héberül: Iszrael. Ezer = segítség. Ha tényleg azt jelenti az Izraelszó, hogy "az Isten segít", akkor z -vel kellene kiejteni.Az XT gyök, héberAz XT gyök t -je részben s/sz-re változott, majd késıbb z/zs -re is.A héber szavak szótagfordításával gyakran magyaros szavakat kreálhatunk, deezek nem lesznek magánhangzó illesztett (csak magas, vagy csak mély hangrendő)szavak. Mivel az XT gyök megjelenésekor a kárpátnyelv még nem voltragozó nyelv, nem volt szükség az illesztésre.A gyök elvont értelme mindkét nyelvben: hat, hatásos.A héber XT ısgyök eredetileg kb. úgy hangzott, mint raccsolva mondani: 'ratt':ati = miatta, et = írótoll, ote = ölt (ruhát), betakar, ut = lecsap rá.176
- Page 1 and 2:
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDİDİ SZAVAKK
- Page 3:
A v hang története bonyolult, ké
- Page 6 and 7:
zu = az a... ze = ez a... i = romha
- Page 9 and 10:
EGY MAGÁNHANGZÓ + EGY MÁSSALHANG
- Page 11 and 12:
avd'kán = bozontos, nagyszakállú
- Page 14 and 15:
XB/V, összehasonlító táblázate
- Page 16 and 17:
ac = sietett alef ica = sietés ale
- Page 18 and 19:
Az afrikai nyelvekben gyakori, ısh
- Page 20 and 21:
XD, héber táblázatad = zsákmán
- Page 22 and 23:
kárpátnyelv fejlıdésének kezde
- Page 24 and 25:
A héber XP/F gyök kétszótagúv
- Page 26 and 27:
afszanáj = ellátó, gazdasági ti
- Page 28 and 29:
agáv = mellékesen, alkalmilag /á
- Page 30 and 31:
mogeg=m.puhít, agmón=kampóagg, a
- Page 32 and 33:
xgm xgm xgn xgn xgr xgr xgsz xgzxg/
- Page 34 and 35:
ahid = egységes ehad, had, ahat, h
- Page 36 and 37:
A héber -xj melléknév képzı a
- Page 38 and 39:
aja=ragad. madár é/j/fá = söté
- Page 40 and 41:
ekev = mert, mivel, -ért, követke
- Page 42 and 43: ájin-kuf iker, ikur = kiherél, -
- Page 44 and 45: akáv=feltartóztat makel=bot, hakl
- Page 46 and 47: A lágy magánhangzóval kezdıdı
- Page 48 and 49: alma = leányzó, fiatalassszony á
- Page 50 and 51: xl xlx xlx xl xlv xlb xlc xlc xlp/f
- Page 52 and 53: al= -rá, kni'á=megadásalkony /le
- Page 54 and 55: alá = átkoz olár = zsebkés ote
- Page 56 and 57: XM, héber táblázatám = nép, n
- Page 58 and 59: amír = falomb emori = kánaáni ı
- Page 60 and 61: umlál=szerencsétlenség im=ha, am
- Page 62 and 63: éni, enéni / éno, éna /hn, nn/
- Page 64 and 65: anasim=emberek enos, -i, enosut = e
- Page 66 and 67: óneg = élvezeténekanak=óriás,
- Page 68 and 69: ze=az /ez, ani=énanijá = sírás,
- Page 70 and 71: arbaot = négyesével /négyeste/ a
- Page 72 and 73: arkti = északi sarki /hosszati: t
- Page 74 and 75: Az XR gyök kétszótagúvá válá
- Page 76 and 77: or=irha, oreh=letépirhaárje = oro
- Page 78 and 79: Az ár (területmérték,100 m 2 ),
- Page 80 and 81: *Ironga - régi csontkorcsolya, ami
- Page 82 and 83: askamá = ébresztı /kám=felébre
- Page 84 and 85: A magyar -xs rag és képzı ugyano
- Page 86 and 87: tés, de önállóan már csak és,
- Page 88 and 89: aszija = csinálás, készítés, t
- Page 90 and 91: XSz gyök, magyarA magyar XSzT bıv
- Page 94 and 95: Az XT gyök: ata=jön, ata, at=te,
- Page 96 and 97: atum = elzárt, érzéketlen, töm
- Page 98 and 99: atad=tüskebokor, atáv=szekérolda
- Page 100 and 101: XZ gyök, héberAz XZ gyök valój
- Page 102 and 103: XZ / Zs gyök, magyarA z -re végz
- Page 104: (z → zs és v → p hangváltozá