Regio â Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 1.sz.
Regio â Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 1.sz.
Regio â Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 1.sz.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Regio</strong> – Kisebbség, <strong>politika</strong>, társadalom <strong>1996.</strong> <strong>7.</strong> évf. <strong>1.sz</strong>.<br />
fel a kérdést - minek lehet nevezni például a vasúti sínek felszedését Lauterbrunnennél (1982.<br />
IV. 8-án), 1a nem terrorizmusnak, ártatlan emberi életek veszélybe sodrásának?<br />
A fentebb felsorolt gyújtogatások kárvallottjai általában olyan jurabeli franciák voltak,<br />
akik elítélték a szeparatizmust, netán aktívan tettek is ellene valamit. A belső ellenfelek<br />
elszigetelésének, kiközösítésének ábrázolására a következő példa említhető meg:<br />
Grenchenben, egy csiszológépgyárban dolgozik egy alacsony, köpcös, jóindulatú Jura<br />
kantonbeli, középkorú munkásember. A gyárban többen is dolgoznak juraiak, akik naponta<br />
ingáznak a város túlsó felén lévő vasútállomásról. Hogy minél kevesebb időt veszítsenek<br />
útközben, a gyár rendelkezésükre bocsátott egy mikrobuszt, mely mindennap kiviszi őket az<br />
állomásra. A fent említett szakmunkásnak is joga lenne a mikrobuszt igénybe venni, de nem<br />
teheti, mert földijei nem engedik rá felszállni. Azért közösítették ki, mert elítélte a<br />
szeparatizmust.<br />
A „terrorakciók” végrehajtásához szükség van robbantószerekre is. Ezek beszerzése<br />
Svájcban sem megy másképp, mint a régi, jól bevált klasszikus módszerrel, vagyis a katonai<br />
fegyverraktárak kirablásával. Mivel a tettesek csak ritkán kerülnek kézre, ezért nem lehet<br />
pontosan megítélni, hogy az elrabolt fegyverek, lőszerek, robbantószerek, aknák,<br />
kézigránátok stb. milyen csoportosulásokhoz kerülnek, és mikor, milyen célra, ki fogja<br />
bevetni őket Svájcban vagy az ország határain kívül? A támadások kivédésére a svájci<br />
hadseregben kidolgozták a SMUD-tervet (Schutz der Munition gegen Diebstähle = Lőszer<br />
védelme lopás ellen). A későbbiekben a speciális óvintézkedéseket mindennemű katonai<br />
fegyverre, felszerelésre kiterjesztették. A különleges intézkedéseknek köszönhetően a<br />
rablások száma nagymértékben csökkent.<br />
Az akciók tovább folytatódtak az 1980-as és az 1990-es években is. A tettesek<br />
felderítésének csekély száma azt engedi sejtetni, hogy jól szervezett és megfelelő<br />
információval rendelkező szervezetek rajtaütéseiről van szó. A SMUD-terv ellenére, mely a<br />
Svájci Államszövetségnek rengeteg pénzébe került, az eltulajdonított robbanószer mennyisége<br />
csak addig esett vissza, amíg a szeparatista szervezetek az újabb tervekről és az ennek<br />
keretében kivitelezett intézkedésekről megfelelő információkhoz nem jutottak. Ezek után<br />
megint emelkedett a fegyverraktárakból elrabolt robbanószer mennyisége.<br />
Történt mindez a kantonok közti határok átjárhatósága ellenére, amely határok annyira<br />
légiesek, hogy lényegében nem is léteznek, csak a térképre rajzolják fel őket! Az<br />
önrendelkezési jog jegyében a jurai szeparatisták a második legnagyobb svájci kanton - Bern -<br />
területéből kanyarítottak ki jelentős nagyságú területet, pontosabban 12,15 százalékot. 5<br />
Ez a tevékenységük természetesen nem nyerte el a Bern kantoni németek tetszését, vagyis<br />
a toleráns többség azonnali fejbólintását, miként ezt bizonyos magyar emigrációs körök<br />
sejteni engedik az anyaországi sajtóban. 1988-ban Bern kanton kormánya betiltotta, hogy<br />
berni állampénzekből Moutier, La Neuveville és Courtelary körzetben a szeparatista<br />
szervezeteket finanszírozzák. Ez nem egyéb, vallják Bernben, mint a Bern kanton területi<br />
integritása elleni támadás berni állami pénzekből való finanszírozása. (Megjegyzés: Svájcot<br />
úgy kell tekinteni, mint több különálló kis állam szövetségét.) Ezzel a határozattal azonban<br />
újfent olajat öntöttek a jurai szeparatizmus lappangó tüzére. 1993 júniusában Bern kanton<br />
kormánya eldöntötte, hogy Vellerat község <strong>1996.</strong> január 1-jétől Jura kantonhoz csatlakozhat.<br />
Ezzel együtt Jura kanton létrejötte, az európai önrendelkezési folyamatok között - a toleráns<br />
svájciaknak köszönhetően - példamutatóan a legbékésebb szecessziós folyamatnak tekinthető.<br />
JEGYZETEK<br />
1 Voutat, Bernard: Espace national et identité collective. Pour une sociologie politique du<br />
conflit jurassien. Lausanne 1992. Ismerteti: A. Gergely András, <strong>Regio</strong> 1993. 3. 201-205.<br />
2Thürer, Daniel: Das Selbsbestimmungsrecht der Völker mit einem Eckurs zur Jurafrage.
Change language