Szabadidő - Dr. Fehér Katalin

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatásokérvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.A szocializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazoknak az (1)anyagi és (2)szellemijavaknak az összessége, amit az emberiség létrehozott. A személyiség létezésének az afeltétele, hogy ontogenezise során e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interiorizálja.Az interiorizált kultúrát nevezzük műveltségnek.A kultúra javait, mint műveltségtartalmat sajátítjuk el, a művelődés tehát nem más, mint akultúra bizonyos tartalmainak interiorizációja. Mind a művelés, mind a művelődés aktívfolyamat, amely kölcsönösséget feltételez az átadó és a befogadó részéről egyaránt. Akultúra műveltségtartalmait jelentősen befolyásolja a társadalom érték- ésnormarendszere, az egyén individuális sajátosságai.

Az egészségkultúra maga az életmód.Az egyén életmódja révén szabályozhatja, optimalizálhatjaegészségi állapotát, életmódjával elégítheti ki egészségévelkapcsolatos szükségleteit.Az egészségi állapot visszahat az életmódra, attólelválaszthatatlan.

oAz életmód az emberek olyan tevékenységi-magatartásirendszere, amelyet életük fenntartására, változószükségleteik kielégítésére szerveznek. Az emberimagatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek a mindennapiéletünkben rendszeresen megnyilvánulnak.oAz egyének viszonylagos autonómiával alakítjákéletmódjukat, a társadalmi-gazdasági feltételek között. Azéletmódot meghatározzák az anyagi viszonyok és azéletszínvonalbeli adottságok.

oA végzett munkaoAnyagi viszonyokoÉletkor és nemek szerinti differenciáltságoIskolai végzettségoCsaládoÉletmódminták

Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződőállapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely időben változó,különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettségés a betegség állapotai felé.Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állapotátátélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni. Ennek igennagy a jelentősége, ugyanis az egészségérzet,egészségtudat, a betegségérzet, betegségtudat aleghatékonyabb motivációs bázisa lehet a különbözőéletviteli történéseknek.

oA rekreáció fogalma a modern kor terméke, jóllehet a gyökereit az őskorigvisszavezethetjükoLatin eredetű szó, ami kezdetben iskolai szünidőt jelentett [Comenius, J. A. Nagyoooktatástan (1592-1670)], azaz kikapcsolódást, pihenést, „mással” foglalkozást.A rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája.A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja,miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi.o Szociológiai értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását,újratermelését tekintették elsődleges feladatának.ooNevezik az életminőség tanának is.Totális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység,amit elsősorban szabadidőnkben végzünk.

o A rekreáció társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése,helyreállítása és növeléseooAz egén számára a legfőbb funkció: a felüdülés, a felfrissülés és szórakozásEredménye pedig társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megéltminőségi életRekreatív magatartásforma:oAzokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő (pozitív) magatartásformákatnevezzük rekreatívnak, amelyek az ember szomatikus, pszichés és szociálisközérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az optimális teljesítőképességmeg-, ill. újratermelésére valamint megújítására irányulnak.o A rekreatív többlet a nem szabadidős tevékenységeinkben keletkező rekreációshatásokat jelenti.oA többlet megjelenhet a kedvvel végzett munkában (munkahely, főzés, takarítás,fűnyírás), mint a fiziológiai szükségletek kielégítésében (étkezés, fürdés).

o „Szabad emberek”- szabadidőstevékenységei összefonódnak a vallási,művelődési, művészeti tevékenységekkelo Tudomány, színház, sportesemények,cirkusz

oA 7. nap szentségeo Munka 50%, biológiai szükségletek 25 %,szabadidő 25%oAz ünnepek sora bővült: vallási (karácsony, újév,húsvét), családi (esküvő, keresztelő, halotti tor),vásárok, bálok, (farsangi, szüreti), cirkuszoko A rekreáció funkcionális fogalma kiegészülmotivációs hatásúval: felfrissülés, felüdülés,szórakozás.

oA reneszánsz korban megváltozott a szabadidőtartalma és a róla vallott nézetek kiindulópontja.Előtérbe került a harmonikus személyiségfontossága, mely eszményhez szorosankapcsolódott a szabadidő hangsúlyozása.oA munkaidő meghosszabbításának igénye afeudalizmus bomlásával egyidejűlegjelentkezett.

ooIpari forradalom1769-1850: első ipari forradalomgépesítés, tömegtermelés, gyárak1870-1914: második ipari forradalomgépipar, vegyipar, vasútTudományos-technikai forradalom1945-napjainkigautomatizáció, motorizáció, a mezőgazdasággépesítése, kemizálása, háztartási robotok,számítástechnika

o A 20. század második felére megnőtt az emberekszabadideje és vásárlóereje egyaránt.oAz lett a fő kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és nemvisszaélni.o A civilizációs fejlődés mindeközben számos negatívhatással károsította, rombolta az ember minőségi életét.oEkként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet,az igényesen megélt élet fogalmával.

Biológiai szükségletek:o Az egyén önmaga ellátását, illetvefönntartását szolgáló tevékenységekcsoportja.o A biológiai idő fogalmába a pihenés(alvás, üdülés), a táplálkozás és ahigiéné, testápolás (tisztálkodás, fodrász,kozmetikus, stb.), valamint azegészségüggyelkapcsolatostevékenységeink (szűrővizsgálatok,orvosi vizit, kórházi ápolás, gyógyszertár,stb.) tartozik.Társadalmi kötelezettségek:o Ebbe a csoportba az anyagi javakelőállítását, a jövedelemszerzést szolgálómunka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítőtanulás tartozik.o Ehhez soroljuk még a családi (háztartásimunkák, gyereknevelés, bevásárlás) éstársadalmi kötelezettségeket (adózás,bejelentések, igazolások, postai és bankiügyletek) is.Szabadidő:Az előző kettőn kívül fönnmaradtidőmennyiségettekintjükszabadidőnek (free time, Freizeit).oIde tartozik a közlekedés/utazás, ami nemkimondottan a rekreálódást szolgálja.

A rekreáció és az egyénoAz egyén rekreációra irányuló személyes motivációja a felüdülés, felfrissülés, célja a jó közérzet, ajól-érzés, a jól-lét megteremtése.oA rekreációs tevékenység célja a pozitív hatások, a rekreációs élmény átélésével valósul meg!A rekreáció célja az egyén szempontjából:oaz ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújításaoa harmonikus életvitel kialakításaoaz optimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósításaA rekreáció és a társadalomoA rekreáció feladata a társadalmi fejlődés negatív hatásainak és a belőlük fakadó szükségletekkellő idejű felismerése, a célok megfogalmazása és a megvalósításhoz vezető út kijelölése.

ooA szabadidő az a teljes időkeret,ami tulajdonképpen üres, csupánegy lehetőség, amit rekreációscélokra (is) szabadonfölhasználhatunk.Jellemzője a választásszabadsága, a fizikai, lelki ésszellemi értelemben vettönkiteljesedésre, az önbecsülésnövelésére és örömkeresésre valótörekvés.Ami ebből kedvünkre/ örömünkreszolgál, amit kellemesnek találunkés pozitív élményként élünk megazt tekintjükleisure-nek.

Passzív típus:Azok, akik szabadidejükben nemcsinálnak semmit, legfeljebbkocsmába járnak, televízióznak,esetleg házimunkát végeznek.Rekreatív típus:Stabil, megállapodott életviteltfolytatnak, és szabadidejüket afelüdülésre akarják fölhasználni. Atípus tagjai főleg a könnyű műfajokiránt érdeklődnek.Akkumulatív típus:Minden iránt érdeklődnek, desemmi iránt sem elkötelezetten.Elsősorban értelmiségiek, vezetőállásúak, divatkövetők, sznoboktartoznak ide.Inspiratív típus:Szabadidejükben magasabbkultúra iránt érdeklődnek,fontosnak tartják önmagukfejlesztését, az értékek ápolását.Értelmiségiek, ill. más rétegekbőlazok, akik értelmiségi mintátkövetnek.

o A „hatékony” szabadidőeltöltéshez szükség vanszabadidőtudatra, azazmegtervezett, tudatosított,figyelemmelátéltszabadidőre.o Bontsuk le ezt részcélokra.Legyenek távlati, középtávúés közeli céljaink.o Ezekhez rendeljünkcselekvési terveket.oEnnek lépései a következők:Legyen életstratégiánk.(Milyen munka, család,karriert képzelünk elmagunknak? Mit szeretnénktulajdonképpen az életben?o Ezek megvalósításaföltételezi, hogy vegyükszámba a várható napi, heti,ünnepekhez kötött, valaminta nagyobb léptékű(szabadságos)szabadidőinket.