Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

51In memoriam Pálffy GyörgyDr. Pálffy György egyetemitanár, a Magyar TudományosAkadémia doktora, a NeurológiaiKlinikának tizenhatéven át volt igazgatója, aKörnyey Társaság alapítója,a magyar neurológia és neuroimmunológiaegyik meghatározóalakja életének 92.évében elhunyt.„A hit és az ész olyan, mintkét szárny, melyekkel az emberiszellem fölemelkedik azigazság szemlélésére” – írjaII. János Pál pápa enciklikájában.Orvosként, tanárként,az idegrendszer súlyos betegségének, a sclerosis multiplexnek kutatójakéntdr. Pálffy György ennek a szellemében élte életét, és végeztehosszú éveken át – szinte haláláig – munkáját. Nemcsak szigorúprecizitással, az egzakt orvostudomány felé elkötelezve, de emberséggelés gondolkodással is, felismerve, hogy „a bölcsesség tud ésért mindent”. Így volt igazán professzor és ember.Több mint fél évszázadon keresztül folytatta gyógyító munkáját.Szakmai pályafutása, orvosi munkája hosszú évtizedekig Pécshezés a Pécsi Orvostudományi Egyetemhez kötötte.Orvosdoktori diplomáját 1944-ben Budapesten szerezte, majd1949-tõl dolgozott a pécsi Neurológiai Klinikán. Egyetemi tanára, aszigorúságáról híres akadémikus, Környey István, baráti munkatárskéntés az alárendeltek igazságos vezetõjeként jellemezte. 1960-tóla kaposvári Ideg-Elme Osztály osztályvezetõ fõorvosának neveztékki. 1972-ben került vissza a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, immár az Ideg-Elmegyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanáraként. Vezetésealatt szervezõdtek meg a mára önálló tudományágat képviselõ intézetek, alakult meg az Idegsebészeti, majd a Pszichiátriai Klinika.Gyógyító és szakmai szervezõ munkáját az Egészségügy Kiváló Dolgozója, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Arany Oklevél és aMagyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetésekkel ismerték el.Kandidátusi értekezését 1969-ben, akadémiai doktori téziseit pedig 1987-ben védte meg. Mindkettõben a leggyakoribb fiatalkori neurológiaibetegség, a sclerosis multiplex kutatásával kapcsolatos eredményeit foglalta össze. Intelligenciája, személyisége, szaktudása intenzívnemzetközi kapcsolatok kiépítését eredményezte. 1979-ben a Sclerosis Multiplex Társaságok Nemzetközi Szövetsége Tanácsadó Testületénektagjává választották.A Környey Társaság alapító tagjaként egykori tanárának, szellemi elõdjének munkásságát intézetvezetõi munkája során is felvállalta, deképes volt arra, hogy a folytonosság szellemében a saját személyiségének varázsát, meglátásait, bölcsességét úgy építse be egy folyamatba,hogy továbblépést jelentsen a megkezdett szakmai úton. Soha nem felejtette el, hogy az orvoslás az a különleges hivatás, ahol a reál és humántudományok elválaszthatatlanul ötvözõdnek, és az egzakt gyógyítás mellett az orvoslás része a humánum is.Szakmai hitvallását, emberségét híven tükrözik a nyolcvanadik születésnapján rendezett ünnepségen tartott beszédének befejezõ sorai:„…úgy gondolom, hogy ha a kollégáimnak sok olyan élményben lesz részük, amikor betegeik szürke szemében fény villan fel, akkor számukramár itt, a munkahelyükön, a klinikán lesz a mennyország. Kívánom, hogy legalább ezt a kort õk is megérjék, amit én, és olyan szeretetbenlegyen részük, mint amilyent én kaptam. Adja Isten, hogy így legyen”.Még további 12 évet töltött közöttünk tiszteletben és szeretetben. Az utóbbi évben elvesztette feleségét, aki több, mint hatvan éven át volttársa. Ezt is csendben, békében, bölcs belenyugvással viselte el.Hiányozni fog nekünk.De mindannyian, akik közelebbi kapcsolatba kerültünk vele munkatársként, betegként, orvostanhallgatóként, emlékezni fogunk rá, mintlelkiismeretes nevelõre, tanárra, igazságos és példamutató vezetõre, megértõ és gondos orvosra; számos közös emlékkel, de mégis, a sajátélményeink révén különbözõképp is. Egy egyéni és személyes képet õrzünk majd róla. Ahogy Thomas Mann írja monumentális regényében:„A halál megõriz, miután újjáteremtett”.Dr. Illés Zsoltegyetemi tanár,PTE Neurológiai Klinikaa Környey Társaság elnöke2011 NOVEMBER – DECEMBER