A Budavári Fő<strong>templom</strong> közösségének lapja Várunk 2008. november 23.Tetőzetét Zsolnay majolikacserepek díszítik, olasz mester munkái a színes üvegablakok,az ereklyetartó XVI. századi ötvösmunka. A gót építészet elemeitmagánviselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélistakőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszólevelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A<strong>templom</strong>ból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, amelyeket jelenleg Kalocsán,az érsekségen őriznek - a berendezési tárgyakat 1997-ben szakszerűen csomagolvaaz érseki székhelyre szállították állagmegóvás és restaurálás céljából.A <strong>templom</strong>látogatás után vezetőnk bemutatta nekünk a bárómajori Riedl kastélytés kastélyparkot. A kastély 1860-ban épült. Kívülről nagyon szép, romantikus stílusú,bent lelkileg és szellemileg beteg embereket kezelnek. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzatkezelésében van, és pszichiátriai betegotthonként működik. Nagyon nagy kihívásaz ott dolgozó ápolóknak a pszichésen beteg emberekkel való foglalkozás.Ezután Szabadkára indultunk, ahol Mihály atya idegenvezetésével megnéztük aSzent Teréz székesegyház plébánia<strong>templom</strong>át, amely bazilika minor ranggal rendelkezik,majd a <strong>templom</strong> szomszédságában lévő szabadkai klasszikus nyelvi gimnáziumot,a Paulinumot, ami mellett éppen most épül az Augustinianum Teológia épülete. Vendéglátónk,Zsellér Attila atya a püspöki irodából, körbevezetett bennünket.A Paulinumban a magyar diákok számára a magyar nyelvi képzés biztosított.Négy éves középfokú tanulmányok után a magyar papnövendékek rendszerintMagyarországon folytatják teológiai tanulmányaikat, a horvát nemzetiségűekHorvátországban. Az Augustinianumban hamarosan 32 kispap tanulhat.Megnéztük még az úgynevezett kiserdőnél a Szent Kereszt <strong>templom</strong>ot is,amely korábban a Bajsai-Vojnich család temetkezési helye volt. Itt dr. CsizmárOszkár atya beszélt Szabadka jelenbeli történetéről, és egy kis agapéra is meghívottbennünket.A fogadás után igyekeztünk Kecskemétre, ahol délután 4 órakor a tavaly felszenteltAssisi Szent Ferenc kápolnában misét mutatott be Bábel Balázs kalocsakecskemétiérsek és Mihály atya – mindez éppen Szent Ferenc napján volt. A szépszentbeszédben elhangzott, hogy a mai világban nagy szükség lenne Szent Ferencekre.Mindenért hálát kell adni még a rossz dolgokért is, a negatív dolgokramosolyogni kellene, így elkerülhetjük a szürke hétköznapokban a szorongásokat.A mise végére nagy ajándékként elállt az eső.A mise után fogadásra invitáltak bennünket, ahol egy sátor alatt a város aprajanagyjaösszegyűlt. Az est-ebéd után elindultunk hazafelé a nagy Mátyás-<strong>templom</strong>hoz.Hálát adunk az Úrnak a szép szombati együttlétért, Mihály atyának a vezetésért,Pálffy Laciéknak a szervezésért.Fitos Gábor22
<strong>Krisztus</strong> Király Várunk IX. évfolyam, 1. számBUDAVÁRI BESZÉLGETÉSEKEmlékek és tervekKilencedik éve találkozgatunk a plébánián a Budavári Beszélgetések kereteiközt. A vendégek többsége jelenlegi vagy korábbi vári lakos, várban dolgozó, ittünneplő kedves ismerős. Egy-egy beszélgetés utáni véletlen vári találkozások félbeszakadtbaráti beszélgetésekként folytatódtak, újabb és újabb terveketdédelgettünk. Az utóbbi hónapokban Babits Mihály volt a leggyakoribb közös témánk.A barátokká nemesült korábbi vendégeinkből ez a „hívószó” ad-hocszavalatokat, gyermekkori emlékeket hozott elő. Babits verseiből kiolvashattuk,hogy egy vészterhes korban is volt remény. Erőt ad számunkra hite, bíztatása, bölcsessége,hogy „Eljön az ideje még, születni fognak újabb Ninivék, és jönnek újJónások”.A Babitsról szóló beszélgetéseket, szavalatokat elkezdtem összegyűjteni. Lassanmár kezd összeállni vendégeink kedves Babits verseiből egy olyan szélesrepertoár, amiből már csak néhány „szomszédunk” hiányzott. Közben VörösGyőző is hazalátogatott Egyiptomból, és nagy felfedezéseinek, hosszú utazásainak,küldetéseinek gondolata is megjelent Babits tolmácsolásában. A tőlünknéhányszáz méterre lakó Gyurkovics Tiborral való újabb találkozást azonban hiábavártam. Leveleket írogattam neki, telefon üzenetrögzítőjén át is segítségétkértem. Elküldtem a Budavári Beszélgetéskor róla készült egy tucat fényképet,amin a vendégekkel nevetgél, Török Feriékkel eleveníti fel a régi szép élményeket,Lackót faggatja, dedikál. A felvételeket is hallgatva, igyekeztem kitalálni, hogy melyikBabits vers lehet az ő verse. Néhány héttel ezelőtt már csak 2 percet kértemtőle, hogy az önmagához is könyörtelen, őszinte harcosságához illő „Intelmet” őmondja el nekünk. Mára bizonyossá vált, hogy most már örökre kérlelhetetlen marad,és hogy a neki szánt verssel Rá is emlékezhetünk. Gyurkovics Tibor élt 77évet. Ennek a versnek a néma elolvasásával két percben a Budavári Beszélgetésekegyetlen eltávozott vendégére emlékezhetünk.Intelem vezeklésreMivel e földön jónak lenni oly nehéz -erényeid elhagynak, mint az ifjúság,de bűneid utánad jönnek, mint a hű kutyáks ha netán elfáradva az úton leülsz,mind köribéd telepszik és arcodba néznyugodtan, mintha mondanák: „Nem menekülsz!” -23