Krisztus Király (PDF - 537 KB) - Mátyás-templom

A Budavári Főtemplom közösségének lapja Várunk 2008. november 23.November 22-e Szent Cecília ünnepe – ő a szent zene védőszentje. Templomunkban nemcsak avasárnapokon, de a hétköznap esti miséken is „szól” a szent zene. Hogy minél bátrabban kapcsolódjunkbe e lelket nemesítő szolgálatba – hisz kétszeresen imádkozik, aki énekel -, nézzükvégig miséink énekes mozzanatait: mikor mit miért énekelünk. Legyen ez buzdítás is egyben aszentmiséken való tudatosabb jelenlétre, hogy egyre mélyebben tudjunk találkozni ezáltal az Úrral,az Ő misztériumával, békéjével.6A SZENTMISE ÉNEKEIA vasárnapi miséken – néha hétköznap is, főleg ha egy nagyobb ünnep esik rá– éneklapokat szoktam kiosztani a híveknek. Bizonyára mindenki emlékszik a rövidutalásokra: „Kezdésre, Zsoltárválasz, Felajánlásra, Áldozásra, Befejezésre.”Gyakran dőlt betűs rész is van a lapon, amelyet többnyire csak a kántor énekel. Vajonhogy is alakul ez, ötletszerűen vagy van valamilyen rend mögötte?Az érthetőség kedvéért érdemes áttekinteni a szentmise teljes énekanyagát,ami ugyanis az éneklapokon található, az annak csak egy része, hiszen például semaz Uram, irgalmazz, sem a Dicsőség stb. nincs rajta. És nincsenek rajta más énekeksem, pl. a Prefációt bevezető válaszok, a Miatyánk sem. A szentmise énekeihárom különböző réteget alkotnak. Az első, amely a szentmise folyamatát alkotószövegek köré épül, a pap és a hívek dialógusai:„Az Úr legyen veletek” „És a te lelkeddel”„Ezek az evangélium igéi” „Áldunk téged, Krisztus”„Íme, hitünk szent titka” „Halálodat hirdetjük, Urunk….”„Az Úr békéje legyen veletek mindenkor” „És a te lelkeddel” stb.Ezek az egymásnak felelő énekek (acclamációnak, responsoriumnak isnevezzük őket) a legrégebbiek közé tartoznak. A prefációt bevezető hármas dialógus(Az Úr legyen veletek – És a te lelkeddel, Emeljük föl szívünket… stb)mintája az ősi római szenátus szónoki beszédeinek bevezető része volt. (A Zeneakadémiaorgonasípjai mellett latinul olvasható az egyik felszólítás: „Sursumcorda”, a másik: „Favete linguis” szintén az ókorból való, de nem került be a misébe.)Az acclamációk a mise olyan egészen korai énekei, amelyeket a hívek isénekeltek. Az „énekes misében” ezek mind énekelve hangzanak el, ezek adják amise énekelt részeinek tengelyét. (Énekes mise névvel tulajdonképpen csak az amise jelölhető, amelyben a pap is énekel; amikor csak a kántor és a hívek vagy akárkórus is énekel, de a pap nem, az nem igazi énekes mise.)A második réteg, amely időben később és nem is egyszerre alakult ki, az állandó,szövegükben változatlan énekeket kitevő rész, az un. Ordinárium:Kyrie (Uram irgalmazz), Gloria (Dicsőség), Credo (Hitvallás), Sanctus –