Krisztus Király (PDF - 537 KB) - Mátyás-templom

Krisztus Király Várunk IX. évfolyam, 1. számBenedictus (Szent vagy – Áldott), Agnus Dei (Isten Báránya). Ma tulajdonképpenezt nevezzük „misének” (missa): Szigeti Kilián Missa Hungarica-ja a legismertebb,mellette a Werner: Mercedes mise, Kodály: Magyar mise. Az egyházi zene történetébenezek először csak külön jelentek meg: egy sorozat Kyrie, Gloria stb. Csak az1300-as években születtek meg az első „teljes” mise-kompozíciók, amelyeket napjainkigsok ezer követ (Palestrina, Lassus, Lotti, Haydn, Mozart, Beethoven,Schubert, Liszt, Kodály, Bárdos, Harmat stb.) előbb latin, manapság nemzeti nyelven.Az éneklapokon a harmadik rétegben az un. változó énekek szerepelnek.Ezek persze csak a hívek változó énekei. A pap énekei a misekönyvben vannak:ezek a szentmise három könyörgése (az olvasmányok előtt, felajánlásra, áldozásután), a prefáció (ebből több mint 80 db van), a kánon bizonyos részei stb. alkotjáka pap „változó” énekeit, imáit. Az énekesek – hívek változó énekeitpropriumnak, saját énekeknek nevezzük. Ezek a szentmise kezdőéneke(introitus), az olvasmányok közötti énekek (régen graduale és alleluja, ma válaszoszsoltár és alleluja), felajánlási ének (offertorium) és áldozási ének (communio).Ezek az énekek, szemben az un. állandó énekekkel, amelyek az év folyamán mindigugyanazok, legfeljebb elmaradhatnak (mint pl. böjti időben a Gloria) – azegyházi év folyamán, valamint az egyes ünnepek alkalmával változnak: a nap vagyidőszak liturgikus mondanivalója szerint alakulnak.A proprium – változó énekek – szövege, dallama régebbi, mint azordináriumé. Kialakulásuk a VI-VII. századra tehető, és az akkor kialakult rendtöbb mint 1000 éven át alig változott. A propriumot a szkóla (6-8 fős énekes csoport)énekelte, később az énekkar szólaltatta meg. A hívek – az állandóan változószövegek és dallamok miatt – ritkán tudtak bekapcsolódni. Helyette – az olvasottmisékben, tehát amikor a pap nem énekelt – a liturgikus időszaknak vagy napnakmegfelelő verses énekeket énekeltek anyanyelven (az un. népénekeket). Ezek közötttöbb olyan van, amely igen közel áll az eredeti proprium szöveghez, másokcsak lazán kapcsolódnak hozzá.A II. Vatikáni Zsinat után, amikor a népnyelvű liturgiát bevezették, mind ahárom énekelt anyagnak meg kellett találni a anyanyelvű megfelelőjét. A dialógusénekek, acclamációk zenei anyaga a latinban és a magyarban szinte azonos (pl aprefáció bevezetése, a Per ipsum – Őáltala, ővele stb.). Az ordinárium komponálásamár több évszázados gyakorlatot tudhat maga mögött, az újdonság abban volt,hogy a nép által is megtanulható, egyszerű népnyelvű miséket is kellett írni. Templomunkbannégy ilyet éneklünk: Szigeti, Werner, Kodály miséjét és egy magyargregorián misét az Éneklő Egyház gyűjteményből.A proprium részeknél az új előírások megengedik, hogy a hivatalos, a misekönyvbenis kinyomtatott szövegek (többnyire zsoltárrészek) helyett megfelelő7