Gyõrffy Béla a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, <strong>az</strong> MTA Mezõg<strong>az</strong>dasági Kutatóintézete volt ig<strong>az</strong>gatója, Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, <strong>az</strong> MTA Növénytermeszt<strong>és</strong>i Bizottságának tiszteletbeli elnöke, a MAE Növénytermeszt<strong>és</strong>i Társaság elnöke, a Talajmûvel<strong>és</strong>i Társaság tiszteletbeli elnöke, <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>rópai Agronómiai Társaság Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, <strong>az</strong> International Biometric Society, <strong>az</strong> <strong>Eu</strong>ropean Weed Science Society, <strong>az</strong> International Soil Science Society, a Tudományos Minõsítõ Bizottság, <strong>az</strong> OMFB tagja, a Szent István Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem <strong>és</strong> a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõg<strong>az</strong>daságtudományi Karának díszdoktora 2002. május 8-án, életének 75. évében váratlanul elhunyt. Több generáció nagy tudású oktatója <strong>és</strong> a nemzetközi tudományos élet fáradhatatlan szervezõje, valamint számos termeszt<strong>és</strong>technológiai eljárás kidolgozója volt. Nyitottsága, higgadt derûs bölcsessége mindannyiunk számára hiányozni fog. Személyében a magyar tudományos agrárközélet kiemelkedõ alakja távozott közülünk. Gyõrffy Béla nagyszerû életpályát futott be, mely tele volt tartalmas, eg<strong>és</strong>z embert igénylõ, s egyben próbára tevõ, <strong>az</strong> elmúlt század második felének g<strong>az</strong>dag történ<strong>és</strong>eit magába foglaló eseményekkel. Kemenesmagasiból indulva <strong>az</strong>on fiatal generáció élcsapatába tartozott, akik a II. világháború után hozzáláttak <strong>az</strong> ország mezõg<strong>az</strong>daságának újjáépít<strong>és</strong>éhez. Szemléletet formá- „Tolle, lege et fac!” In memoriam Gyõrffy Béla (1928–2002) ló, a magyar mezõg<strong>az</strong>daság fontos, meghatározó személyisége volt. Kutatómunkájának fél évszázada egybeforrott a martonvásári növénytermeszt<strong>és</strong>i kutatásokkal. Munkatársaival kidolgozója volt a modern kukoricatermel<strong>és</strong>i rendszerek elsõ technológiáinak. Õ állította be Martonvásáron 1959 <strong>és</strong> 1961 között <strong>az</strong> ország legrégebbi, korszerû növénytermeszt<strong>és</strong>i tartamkísérleteit, ezeknek, mint élõ „szabadföldi laboratóriumának” a tudományos kutatás<strong>ban</strong> <strong>és</strong> <strong>az</strong> oktatás<strong>ban</strong> felbecsülhetetlen <strong>az</strong> értéke. Kísérleteiben a vet<strong>és</strong>forgó, a monokultúra, a trágyázás <strong>és</strong> a talajmûvel<strong>és</strong> rendszerének összefügg<strong>és</strong>eit tanulmányozta. Nagy gondot fordított kutatásai<strong>ban</strong> a genotípus <strong>és</strong> a környezet, valamint a genotípus <strong>és</strong> a technológia kölcsönhatásának megismer<strong>és</strong>ére, jelentõs teret szentelve a gyakorlat<strong>ban</strong> széles körben alkalm<strong>az</strong>ott eljárások vizsgálatának is. A kemizáció <strong>és</strong> a szerves g<strong>az</strong>dálkodás közötti vitá<strong>ban</strong> is <strong>az</strong> arany középút megtalálására buzdított. „Tudatá<strong>ban</strong> vagyok a kemizáció pozitív oldalai mellett – ezt adataink is bizonyítják – <strong>az</strong> érem másik oldalával is. De a megoldás nem a vegyi anyagok használatának a kikapcsolása a mezõg<strong>az</strong>daságból, mert <strong>az</strong> éhínséghez <strong>és</strong> beláthatatlan következményekhez vezetne. Tudomásul kell vennünk, hogy civilizációnk<strong>ban</strong> sem a gyógyszereket, sem a peszticideket nem tudjuk nélkülözni. Azokkal értek egyet, akik nagyon helyesen, alkalm<strong>az</strong>kodó, környezetkímélõ mezõg<strong>az</strong>daságról vagy fenntartható mezõg<strong>az</strong>daságról beszélnek.” Gyõrffy Béla kivételes egyéniség volt, <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>ság keres<strong>és</strong>e, <strong>az</strong> ellentétek, a szélsõséges feloldásának szándéka jellemezte. Mindenkit meghallgatott, mindenkinek megfontolta a véleményét. Érveinek szintézise pedig a józan középút kiválasztására, követ<strong>és</strong>ére, egymás tiszteletére, elképzel<strong>és</strong>einek meghallgatására szólított fel. Intelligenciájának köszönhetõen mindenkivel megtalálta a közös hangot. Talán mégis a fiatalokkal szeretett leginkább beszélgetni. Örült a körülöttünk egyre sokasodó fiatal kollégáknak, ebben látta Martonvásár, <strong>az</strong> agrárkutatás jövõjének reményét. Pályatársával, Surányi János akadémikussal együtt vallotta: „A tapasztalat sok mindent pótol, de a tapasztalatot nem pótolja semmi.” Fogadjuk követendõ jó tanácsként – Gyõrffy Béla emlékét megõrizve – ezt a megszívlelendõ sarokig<strong>az</strong>ságot. (V. O. NYOMÁN, ÉS SZÍVESSÉGÉBÕL) 2002. június–július
KÖNYVAJÁNLÓ BESZEREZHETÕ AZ AGRIOINFORM KIADÓ-NÁL; 1096 BUDAPEST, SOBIESKI JÁNOS U. 17.
Change language