terményeket elutasító nézetek és politikai törekvések az Eu-ban
terményeket elutasító nézetek és politikai törekvések az Eu-ban
terményeket elutasító nézetek és politikai törekvések az Eu-ban
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A géntechnológia <strong>és</strong> a növénynemesít<strong>és</strong> házassága<br />
A XX. század második felében a klasszikus növénynemesít<strong>és</strong><br />
intenzív fejlõd<strong>és</strong>ének voltunk szemtanúi, amit<br />
zöld forradalomként ismert meg a világ. Nagy képviselõi,<br />
mint Borlaug <strong>és</strong> Swaminathan, vagy a régiónk<strong>ban</strong><br />
Lukjanyenko jelentõs hatással voltak a növénynemesít<strong>és</strong>re.<br />
A növényi produktivitás növel<strong>és</strong>ével, a nagyarányú<br />
kemizálás, gépesít<strong>és</strong>, valamint <strong>az</strong> öntöz<strong>és</strong> széleskörû<br />
elterjed<strong>és</strong>ével kialakult <strong>az</strong> intenzív, vagy un. high input<br />
termel<strong>és</strong>i technológia. A korszerû növényfajták nemesít<strong>és</strong>ével<br />
<strong>és</strong> <strong>az</strong> iparszerû technológia elterjed<strong>és</strong>ével<br />
nagymértékben visszaszorult a harmadik világ<strong>ban</strong> <strong>az</strong><br />
éhez<strong>és</strong>. Napjaink<strong>ban</strong> elmondható, hogy <strong>az</strong> alultápláltság<br />
elsõdlegesen a rossz elosztási rendszereknek, valamint<br />
a fejletlen infrastuktúrának tudható be a fejlõdõ<br />
országok egyes régiói<strong>ban</strong>.<br />
A múlt század utolsó évtizedében megjelentek a<br />
mennyiségi növeked<strong>és</strong> korlátjai <strong>és</strong> ezzel együtt átalakultak<br />
a növénytermeszt<strong>és</strong> prioritásai. Ehhez alkalm<strong>az</strong>kodnak<br />
a növénynemesítõk is, akik a korábbi idõszakhoz<br />
képest lényegesen összetettebb kihívások elé néznek a<br />
jövõben. Fontosabb lesz a feldolgozóipar véleménye, a<br />
kereskedelmi láncok fogadók<strong>és</strong>zsége <strong>és</strong> még ennél is<br />
meghatározóbb a közvélemény álláspontja, a fogyasztói<br />
bizalom. Valójá<strong>ban</strong> a fogyasztónak ma minden kérd<strong>és</strong>ben<br />
„vétójoga” van, õ befolyásolja elsõdlegesen mind a<br />
kereskedelem, mind a feldolgozóipar hozzáállását. Ha a<br />
fogyasztó visszautasítja <strong>az</strong> élelmiszert, akkor ennek következménye<br />
eljut a termelõig, s ez döntõ jelentõségû<br />
lesz a fajta- <strong>és</strong> technológia megválasztásakor.<br />
Több különbözõ jövõkép, scenárió alakult ki a mezõg<strong>az</strong>daság<br />
<strong>és</strong> a növénynemesít<strong>és</strong> jövõbeni lehetõségeirõl.<br />
Ezek felsorolása külön tanulmányt tenne ki, <strong>az</strong>on<strong>ban</strong><br />
alapvetõen két jövõképet lehet a számos változat<br />
alapján elkülöníteni.<br />
Az elsõ scenárió <strong>az</strong> iparszerû, vagy intenzív típusú<br />
termel<strong>és</strong> folytatását, annak kiszélesít<strong>és</strong>ét prognosztizálja,<br />
ami a hozamok további növel<strong>és</strong>ét, a még nagyobb<br />
termõképességû növényfajták nemesít<strong>és</strong>ét teszi lehetõvé,<br />
ezek még nagyobb kemikália <strong>és</strong> egyéb ipari input<br />
anyagok alkalm<strong>az</strong>ását igénylik, hogy a világ növekvõ<br />
lakosságának élelemmel való ellátása biztosítva legyen.<br />
Ugyanakkor a technológiai input mennyiségi növel<strong>és</strong>e<br />
veszélyes tendenciát jelenthet a termõtalajok minõségére,<br />
nõhet a környezetkárosítás veszélye, <strong>és</strong> a szermaradványok<br />
miatt <strong>az</strong> emberi eg<strong>és</strong>zségre ártalmas élelmiszerek<br />
elõfordulása is gyakoribbá válhat.<br />
A második scenárió éppen ezért <strong>az</strong> extenzív mezõg<strong>az</strong>dasági<br />
termel<strong>és</strong>i modellt javasolja (a társadalomnak<br />
<strong>és</strong> a szakembereknek), ami <strong>az</strong> iparszerû termel<strong>és</strong> viszszaszorítását<br />
jelenti a világ mezõg<strong>az</strong>daságába. Az ebbõl<br />
fakadó term<strong>és</strong>kies<strong>és</strong>t a vet<strong>és</strong>terület növel<strong>és</strong>ével próbálják<br />
kompenzálni. Emiatt olyan marginális területekre is<br />
kiterjedne a termel<strong>és</strong>, ahol <strong>az</strong> ökológiai egyensúly megbomlásának<br />
veszélyével kellene szembenézni. A kisebb<br />
peszticid felhasználás miatt nõhet a növényi kártevõk<br />
<strong>és</strong> betegségek epidémiájának esélye, csökkenne <strong>az</strong> élelmiszerellátás<br />
biztonsága.<br />
Mindkét scenárió képviselõje a markáns szemléletbeli<br />
különbségek, a kétségtelen korlátok ellenére is –<br />
technológiai rendszerének kidolgozásakor – arra törekszik,<br />
hogy eleget tegyen a társadalom elvárásainak <strong>az</strong><br />
élelmiszertermel<strong>és</strong>ben, s elnyerje a közvélemény bizalmát.<br />
Ehhez elengedhetetlen:<br />
l a környezet védelmét szolgáló technológia alkalm<strong>az</strong>ása;<br />
l a termel<strong>és</strong> fenntarthatóságának biztosítása;<br />
l <strong>az</strong> emberi eg<strong>és</strong>zségre ártalmas anyagoktól mentes,<br />
tápláló élelmiszer termel<strong>és</strong>e;<br />
A magyar növénytermeszt<strong>és</strong> perspektívájának vizsgálatakor<br />
alapvetõen nem <strong>az</strong>t tarjuk lényegesnek, hogy intenzív<br />
vagy extenzív módszer lesz-e a fejlõd<strong>és</strong> meghatározó<br />
útja. Mindkét koncepciót, <strong>és</strong> <strong>az</strong>ok különbözõ<br />
változatait alkalm<strong>az</strong>hatjuk a különbözõ régiók adottságainak<br />
megfelelõen amennyiben:<br />
l a fogyasztó hajlandó elfogadni <strong>és</strong> megvásárolni <strong>az</strong><br />
így elõállított terméket,<br />
l a termeszt<strong>és</strong>i technológia illeszkedik a többfunkciós<br />
növénytermeszt<strong>és</strong> rendszerébe,<br />
l biztosítja, vagy nem akadályozza a régió vagy táj<br />
fenntartható fejlõd<strong>és</strong>ét.<br />
A magyar növénytermeszt<strong>és</strong> nemzetközileg is sajátos<br />
jellemzõje, hogy <strong>az</strong> ország területének igen jelentõs<br />
százalékát foglalja el. A nagy területi arány a rendszerváltás<br />
óta sem változott lényegesen. Amennyiben <strong>az</strong><br />
adatokat három évtizedre visszamenõleg megnézzük a<br />
szántóterület mintegy 4,5–4,8 millió hektáros területtel<br />
<strong>az</strong>onos szinten van Magyarországon. A szerkezetváltás<br />
eddig egyr<strong>és</strong>zt nem járt együtt a szántóföldi növénytermeszt<strong>és</strong><br />
területi csökken<strong>és</strong>ével, másr<strong>és</strong>zt a különbözõ<br />
termeszt<strong>és</strong>i régiókra adaptált technológiai rendszerek<br />
fejleszt<strong>és</strong>e, a megfelelõ növényfajták nemesít<strong>és</strong>e még<br />
jelentõs lehetõségeket rejt magá<strong>ban</strong>.<br />
A növénynemesít<strong>és</strong> jövõbeni célkitûz<strong>és</strong>eit mindkét<br />
technológiai rendszer fejleszt<strong>és</strong>e során akkor válthatjuk<br />
valóra, ha a tudásalapú mezõg<strong>az</strong>dasági termel<strong>és</strong>re al-<br />
2002. június–július „Tolle, lege et fac!” 8
Change language