Képzési terv és tárgylista érvényes 2009. szept. 1-től

A SZIE-KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSAA Doktori Iskola PhD programonként hirdet meg kutatási témákat és tantárgyakat.A képzésre jelentkező hallgató kutatási programját és a hallgató képzési programját(kötelezően teljesítendő képzési feltételek) egyedileg állítja össze, amely programokat atémavezető és a PhD program vezetőjének közös előterjesztése alapján hagy jóvá a DoktoriIskola Tanácsa, figyelembe véve az Egyetemi Kreditrendeletben rögzített feltételeket. Ahallgatók szabadon választott tantárgyai részben a Doktori Iskola által meghirdetett,kötelezően nem előírt tantárgyak, valamint egyéb hazai vagy külföldi, akkreditált doktoriiskolák tantárgyai lehetnek.Az egyes PhD programok a következők:1. Talajtan, agrokémia, környezeti kémia2. Mezőgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talaj biotechnológia3. Agrobiodiverzitás, génmegőrzés4. Ökológiai mezőgazdálkodás5. Környezetgazdálkodás6. Tájökológia, természet- és tájvédelem7. Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonságAZ EGYES PROGRAMOK ÉS KUTATÁSI TÉMÁK1. Talajtan, agrokémia, környezeti kémiaA program lefedi a környezettudomány egyik nagymúltú ágától, a talajtantól kiindulva amezőgazdaság alapvető tevékenységével, a növényi tápanyagellátással foglalkozó agrokémiánkeresztül a természeti erőforrások kutatásában döntő fontosságú környezeti kémiát, amelymagába foglalja a biogeokémiai ciklusok antropogén környezeti terhelésének fiziko-kémiaimodellezését, s az ehhez szükséges környezetanalitikai és ökotoxikológiai metodikákfejlesztését is.Foglalkozik a talajok képződésével, területi elterjedésével, védelmével, osztályozásával, atalajban végbemenő kémiai és fizikai folyamatokkal, a talaj és környezete közötti víz- ésanyagforgalommal és a folyamatok monitorozásával, a talaj termékenységével, a növényektápanyagellátásával, ezen belül a komposztálással, a talaj szennyeződéssel és tisztítással. Aprogram illetékességi köréhez tartozik a földértékelés talajtani vonatkozásainak vizsgálata, arégészeti talajtan (a talaj és környezete közötti egykori kölcsönhatások rekonstrukciója), apaleotalajok területe, a fenti szűkebb és tágabb tudományterületek történeti vonatkozásainakfeltárása, valamint a talajok szerepe a környezetet érő terhelések kivédésében.A környezetkémia területén megkülönböztetett figyelmet fordítunk a mezőgazdaságitermelést döntő módon meghatározó C/N biogeokémiai ciklusok elméleti és kísérletimodellezésére, a nehézfémek és peszticidek környezeti hatásainak értékelésére, s az ehhezszükséges környezetanalitikai és ökotoxikológiai módszerek fejlesztésére. A módszertanikutatások szorosan kapcsolódnak más programok és doktori iskolák hasonló problémáinakmegoldásához, így az ökológiai gazdálkodás tápanyagellátásához, a precíziósnövénytermesztés talajtérképeinek elkészítéséhez és a tápanyaggazdálkodásához, a talajbanvégbemenő biológiai és mikrobiológiai folyamatokhoz.Kutatási témák:- A talajok osztályozásának aktuális kérdései1

- A talajok savanyodása- A talaj mechanikai összetételének vizsgálata- Toxikus nehézfémek és szerves vegyületek sorsa a talajban- A talaj karbonát-tartalmának oldódása- A nitrát-ionok sorsa a talajban- A talaj humuszanyagainak vizsgálata- A talaj pufferkapacitása- Adszorpciós és deszorpciós folyamatok a talajban- Szén-, és nitrogén elemforgalom a talajban- A komposztálás során végbemenő folyamatok vizsgálata- A forróvizes módszer alkalmazása a talajtani és agrokémiai kutatásokban- A talaj víz- és sóforgalma- A talaj tápelem-szolgáltató képességének vizsgálata kémiai és biológiai módszerekkel- A talaj vízgazdálkodására ható tényezők vizsgálata- A talaj oldható szén (DOC, TOC) vegyületeinek szerepe a makrobiális aktivtásra- Makro-, mezo -és mikrokozmosz kísérleti rendszer optimálása a talaj/növény/légkörC/N ciklusainak modellezésére, matematikai modellek fejlesztése és verifikálása- Folyadék és gázfázisú komplex transzportfolyamatok kísérleti és elméleti vizsgálatatalajokban- Környezeti minták (talaj, víz, üledék, biológiai) nehézfémtartalmának speciációsanalízisére és frakcionálására alkalmas környezetanalitikai módszerek kifejlesztése- Talajok, üledékek és vizek szennyeződésének és a szennyeződések mobilitásánakvizsgálata.- Talajvizsgálatok alkalmazása a környezetrekonstrukcióban2. Mezőgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológiaA mikrobiológia alkalmazott ágát képviselő mezőgazdasági mikrobiológia a környezeti-,környezetvédelmi mikrobiológia, valamint a talajbiotechnológia valójában széles spektrumátöleli fel azoknak a témaköröknek, amelyek az agrártudományokban és a mindennapi mező-,kert- és erdőgazdálkodási gyakorlatban fontosak, megoldásra várnak, valamint ökológiai éskörnyezetvédelmi szempontból halasztást nem tűrő elméleti megalapozást igényelnek. Amesterséges trágyaféleségek, egyéb kémiai anyagok, mezőgazdasági hulladékok, melléktermékekhelyes alkalmazása és felhasználása, azok lebontása, transzformálása vagydetoxikálása főként mikrobiális folyamatok révén történik. Ezen anyagok és más talaj- és vízszennyezőanyagok (pl. a nehézfémeknek, mérgező anyagokkal, olaj káros hatásának, mellékhatásának),a talaj hasznos mikroba közösségeire, az ún. non-target mikroorganizmusokragyakorolt negatív hatásának felmérése is a környezetvédelem egyik sarkalatos kérdése. Azelemek biogeokémia körforgalma, a természetes és mesterséges anyagok konverziója,nehezen bomló anyagok (pl. a szervetlen foszfát) mobilizálása, a különböző (növénnyel ésnövényen élő) mikroorganizmusok növény-táplálást, növényvédelmet szolgáló társulásai(növény-mikroba kölcsönhatás: szimbionta N 2 -kötés, rizoszféra, filloplán mikorriza,kórokozók - antagonisták stb.) ma már a növénytermesztés egyre nagyobb figyelmet igénylőelméleti (és mesterségesen is befolyásolható: talajbiotechnológia, növényoltások) gyakorlatikérdései. A fermentált élelmiszerek az élelmiszerbiztonság és takarmányok, egysejt fehérjeelőállítása és feldolgozása etc. ezen folyamatok elméleti és gyakorlati alapjainak tisztázásaszintén a mezőgazdasági mikrobiológia feladatkörébe tartozó kérdés-komplexum.A jövőben is a mezőgazdaság, a kertészet és az erdőgazdaság, különböző mikrobiológiaiproblémáit kísérletesen vizsgálni és megoldani, a mezőgazdasági és környezeti mikrobiológiátjólismerő, a talajbiotechnológiában, valamint környezet-tudományban jártas: mezőgazdasági2

(általános-, talaj-, víz-, levegő-, élelmiszer-, növénykórtani), környezeti (mikrobiálisökológus, környezetvédelmi) mikrobiológus-ok, valamint talajbiotechnológiusok képzéséttekinti feladatának.Programja magyar és angol nyelven is meghirdetésre kerül. Kiemelt feladatának tekinti ahazai mikrobiológus utánpótlás biztosítása mellett a Kárpát-medence hazánkkal szomszédosországaiban élő magyar ifjúság doktori képzését.Kutatási témák:A mezőgazdasági- (általános), talaj-, víz-, levegő-, élelmiszer-, ökológiai-, környezetvédelmi-,növénykórtani, mikrobiológia, valamint talajbiotechnológia, és biohidrometallurgiaterületéről:3. Agrobiodiverzitás, génmegőrzésAz agrobiodiverzitás a termesztett növények sokféleségét jelenti. Fogalomkörébe tartoznak azagrobiocönózisok (mezőgazdasági művelés alatt álló területek), az ott lévő kultúrflóra (akultúrfajok fajtái, változatai), az ott élő egyéb növényfajok (gyomok, gombák, algák stb.) és agenetikai tartalékok. Genetikai tartalékok alatt a köztermesztésből kikerült fajtákat, tájfajtákat,ökotípusokat és a kultúrnövények vad rokonfajait értjük.A Kárpát-medencének a negyedidőszakban kialakult mozaikossága, sajátos klimatikus ésökológiai viszonyai, a kultúrnövényeknek a termesztésben eltöltött hosszú ideje és az ezzelegyütt járó népi szelekció következtében a kultúrnövényeknek igen magas fokú diverzitásajött létre. A folyamat nyomon kísérésében meghatározó szerepe van az archaeobotanikának(régészeti-növénytan). Az archaeobotanika a történeti agrobiodiverzitás megismerésénekegyik fontos eszköze, a római korig az agrártörténet egyetlen forrása. A kultúrnövényekmellet legalább ilyen érdekes a gyomnövények hazai története. A Kárpát-medenceszinantropizációja a neolitikum óta folyamatosan tart.A tulajdonviszonyok megváltozása, a mezőgazdaságban végbement változások nálunk isvégveszélybe sodorták a szórványként még meglévő ősi kultúrnövény tájfajtákat. A géneróziónyomon kísérésére, annak megállítására, a kutatások koordinálása, a génkészlet begyűjtése ésfajtafenntartása, továbbá a fajtabélyegek és tulajdonságok leírása a génmegőrzés feladata. Agénbankokban, ill. a fajtagyűjteményekben található tájfajták és változatok, a nemesített fajtákés a kultúrfajok vad rokonfajai, a különböző nemesítésű vonalak, hibridek a nemesítői munkátis segítik.A PhD program keretében egyrészről a Kárpát-medencébe, mint másodlagos génközpontba akülönböző kultúrák által a történelem előtti és történelmi időkben behozott kultúrnövényekgenetikai variabilitásának változásával, nyomon kísérésével, forrásainak feltárásával ésdokumentálásával foglalkozunk. Másrészről a génetikai tartalékok megőrzésének területénbiztosítunk lehetőséget tudományos munka végzésére.4. Ökológiai mezőgazdálkodásA múlt század első felében elkezdődött a mezőgazdálkodás erőteljes kémiai és technikaiintenzifikációja. Ezzel a fejlődéssel a mezőgazdálkodás során jónéhány probléma is előtérbekerült, így a kemikáliák alkalmazása során fellépő szermaradvány szennyeződések akörnyezetben és az előállított élelmiszerekben, talajtömörödés, talajkimerülés, növényi ésállati betegségek és kártevők fertőzéseinek növekedése, növények és állatok természeteséletfeltételeinek drasztikus megváltozás, csökkenő élelmiszer minőség a növekvő N-műtrágyázás miatt, valamint a vidék elnéptelenedésének kezdeti jelei. A korábban felmerülőproblémák közül számos mára bizonyítást nyert, így az is, hogy a mezőgazdasági termeléssorán felhasznált vegyszerek és az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása szennyezi az3

emberi környezetet, és egyben veszélyeztetheti az ember egészségét is. A helyzetetsúlyosabbá teszi az a tény, hogy a vegyi anyagok már nemcsak növényi és állati eredetűtáplálékainkban fordulnak elő, hanem jelen vannak a talajban, vízben, levegőben, ígykörnyezetünk minden részében.Ezen problémákat felismerve, térben és időben elkülönülve egymástól különbözőgazdálkodási rendszerek alakultak ki és nyertek létjogosultságot, melyek közös jellemzője azegészségesebb élelmiszerek előállítására történő törekvés, a mezőgazdaságból származószennyezőanyagok kibocsátásának mérséklése mellett. Ezen gazdálkodási módokatösszefoglaló néven ökológiai gazdálkodásnak (más néven biológiai, organikus, szervesbiológiai)nevezünk. Az ökológiai gazdálkodás jellegéből és rendszerszemléletéből adódóankiemelt szerepet játszik a jó minőségű, egészséges élelmiszerek megteremtésében és azemberiség, valamint környezetének védelmében.Az ökológiai mezőgazdálkodás tudományági részterület olyan, a természeti erőforrásokatmegőrző komplex mezőgazdálkodási rendszerek alapjainak és összetevőinek kutatásával,fejlesztésével foglalkozik, amelyekben a termelés alapvetően a helyi erőforrásokra alapoz ésminden tevékenységét a biológiai, ökológiai szemlélet határozza meg. Célja a korkövetelményeinek megfelelő, de a gazdálkodási hagyományokra és tapasztalatokra építőkorszerű ökológiai gazdálkodási rendszer fejlesztése a növénytermesztés és az állattartáskülönböző területein.A tudományági részterület a növénytermesztés területén a gazdasági haszonnövényektermesztésével, az ökológiai gazdálkodásban betöltött szerepével és tudományos alapjainakoktatásával, kutatásával foglalkozik, az alábbi fontosabb területeken:• a termőhelyhez illeszkedő növényszerkezet és vetésforgó kérdései,• talajtermékenység fenntartásának lehetőségei szerves anyagokkal, valamint a szervesanyag kezelés és felhasználás környezeti hatásai,• talajművelési rendszerek lehetőségei és környezeti kihatásai az ökológiaigazdálkodásban,• a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás termékeinek, élelmiszereinek minőségi ésszennyezettségi különbségei,• ökológiai gazdálkodás fajtakérdései, valamint a régi magyar őshonos növényfajok ésfajták szerepe és termesztésük lehetőségei az ökológiai termesztésben,• a gazdálkodás ökológiai és biológiai alapjai, valamint e területek kölcsönhatásai ésüzemi szintű integrálásának módszertani kérdései.A tudományági részterület az állattenyésztés területén a gazdasági haszonállatok - kiemelten arégi magyar, őshonos illetve honosult fajták - ökológiai típusú gazdálkodásban betöltöttszerepét azok felhasználásával a nemesítési munkában, újabb ellenálló fajták és hibridlétrehozásával és azok tudományos hátterét oktatja és kutatja. Ezen belül több tudományágkeretében végez elméleti és gyakorlati képzést és kutatást az alábbiak szerint:• a régi magyar haszonállatfajták hasznosítása az ökológia állattartásban,• az állattenyésztés etológiai és állatvédelmi vonatkozásai,• az informatika - állattenyésztéssel összefüggő - környezetgazdálkodási ésminőségbiztosítási alkalmazása.A tudományági részterületen belüli témacsoportok:• Ökológiai növénytermesztés témacsoport• Ökológia állattartás, állatvédelmi és alkalmazott etológia témacsoport• Állattenyésztési minőséginformatika és környezet-módszertan témacsoport4

• Rekreációs célú tavak vízminőségi kérdéseinek és vízgyűjtőterületi kapcsolatainakelemzése• Vízminőségi és élőhelyi vizsgálatok kis vízfolyásokon• Természetes alapú eljárások, és természetes anyagok a szennyvíztisztításban• Vízgazdálkodás és természetvédelem kérdéseinek összehangolása vizes élőhelyeken• A különböző emberi tevékenységek és hangsúlyozottan a mezőgazdálkodástevékenységeinek hatása a természetes vízháztartásra, árvizekre, belvizekre, talajvízre,a talajok természetes vízellátottságára.• A térszíni adottságok (domborzat, talaj, növényzet) területi változékonyságának hatásaa vízháztartás és a hidrológiai folyamatok területi változékonyságára.• Az éghajlatváltozás hatásai a hidrológiai adottságokra, a természetes vízellátottságra, anövények vízigényeire és öntözővíz-igényeire.• A vizes élőhelyek vízgazdálkodása, vízháztartásának fenntartása, szabályozása.• Talajdegradáció helyzete és következményei Magyarországon.• Földrajzi információs rendszer alkalmazása a belvízzel veszélyeztetett területekhasznosítási lehetőségeinek vizsgálatához.• Szélsőséges hidrológiai események hatása a mezőgazdasági vízgazdálkodásra.• Természetközeli vízrendezés lehetőségeinek vizsgálata térinformatikával.• A belvízelvezetés és öntözés kapcsolatának vizsgálata.• Eróziós vizsgálatok, talajvédelem.• Talaj-növény összefüggés-vizsgálatok.• Hazai és külföldi területek flórájának, vegetációjának kutatása.• Tájökológia vizsgálatok gyepterületeken.• Legelők, kaszálók természetvédelmi, gyepgazdálkodási vizsgálataikörnyezetgazdálkodási értékelésük és fenntarthatóságuk.• Madárközösség-szerkezet elemzés.• Környezeti faktorok (szél, fény, stb.), és fészekaljpredáció változása szegélyekben• Szigetbiogeográfia és rezervátum tervezés.• Védett és veszélyeztetett fajok természetvédelmi-biológiai vizsgálata.• Agrárgazdálkodás hatása a biodiverzitásra.• Az emberi tevékenység hatása a növény- és állatfajok állományaira.• Vizes és száraz élőhelyek faunájának természetvédelmi célú kutatása.• Az élőhelyfragmentáció hatása a növény- és állatfajok állományaira.• A biodiverzitás-védelem lehetőségei adott faj vagy közösség szintjén.• Növény- és állatfajok ökológiája, populációbiológiai vizsgálata, védelméneklehetőségei.• A restauráció-ökológia botanikai és zoológiai vonatkozásai.• Természetvédelmi kezelések tervezése és hatásának monitorozása.• Élőhely-restaurációs vizsgálatok nemzeti parkokban.7. Környezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonságA program alapfeladatának tekinti, hogy a hallgatói képessé váljanak természettudományosalapképzettségre épülő biológiai szemlélettel, ugyanakkor mérnöki igényességgel elméleti ésgyakorlati környezetvédelmi és környezetbiztonsági problémák, feladatok megoldására.Kiemelten kezeli a környezeti ártalmak és az emberi egészség kapcsolatát, azaz amezőgazdálkodás és vidékfejlesztés valamint az orvostudomány közös kutatási felületeinekkidolgozásával és vizsgálatával tárja fel, hogy a mai intenzív mezőgazdálkodás valamint a6

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLAA KÉPZÉSI PROGRAM FELÉPÍTÉSE,KÖTELEZŐ TÁRGYAK LISTÁJA és TANTÁRGYLISTA(érvényes: 2009. szeptember 1-től)Minden hallgatónak minimálisan 180 kreditet kell teljesíteni az alábbi részterületeken1.Tantárgyak abszolválásával………………………………………………minimálisan 36 kredit Ebből egy a doktori iskolában általánosan kötelező tárgyat, kettő programban előírt tárgyat és változó számú, kutatási téma kidolgozását segítő választott tárgyat.(A kredit értékeket a mellékelt tárgylisták tartalmazzák)2. A témavezető által irányított kutatómunkával és publikációkkal ……. maximálisan 126 kredit Ebből publikációkkal kötelező teljesíteni minimum10 kreditet.3. Egyetemi oktatómunkával…………………………………………………maximálisan 45 kredit Költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók számáraaz oktatómunkában történő részvétel nem kötelező, s ígya 180 kredit eléréséhez több tanulmányi (tantárgy-teljesítési)kreditet kell megszerezniük.Az ajánlott képzési, kreditteljesítési ütemterveket a következő táblázat tartalmazza:8

Ajánlott képzési (kreditteljesítési) ütemtervSzemeszterÖsztöndíjas hallgatóknakKöltségtérítéses hallgatóknakTantárgyak Kutatómunka Publikáció Oktatás Összesen Tantárgyak Kutatómunka Publikáció Oktatás Összesen1. 820 - 2 30 1218 - - 30(kötelező)(választott)2. 820 - 2 30 1218 - - 30(kötelező+választott)(kötelező+választott)3. 820 - 2 30 1020 - - 30(választott)(választott)4. 820 2 - 30 1020 - - 30(választott)(választott)5. 420 4 2 30 620 4 - 30(választott)(választott)6. - 16 4 10 30 4 20 6 - 30Összes kredit1.-6.szemeszter36 116 10 18 180 54 116 10 - 1809

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZŐ TÁRGYKörnyezettudomány (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Menyhért ZoltánPROGRAMOKBAN ELŐÍRT KÖTELEZŐ TÁRGYAKTalajtan, agrokémia, környezeti kémia PhD program• Kísérlettervezés és adatértékelés (8 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Tolner László• Műszeres analitika (8 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Heltai GyörgyMezőgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia PhD program• Környezetvédelmi mikrobiológia (12 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Kecskés Mihály• Természetes és szennyvizek mikrobiológiája (12 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Bayoumi Hamuda HosamAgrobiodiverzitás, génmegőrzés PhD program• Archaeobotanika (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Gyulai Ferenc• Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Gyulai FerencÖkológiai mezőgazdálkodás PhD program• Növénytermesztés és környezet (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Menyhért Zoltán• A környezetgazdálkodás alapjai (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Szabó LajosKörnyezetgazdálkodás PhD program• Alkalmazott térinformatika (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr.Székely Zsuzsa• A világ mezőgazdaságának fejlődési alternatívái (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr..Podmaniczky LászlóTájökológia, természet- és tájvédelem PhD program• A tudományos közlés módszertani alapjai (3 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Sárospataki Miklós• Természetvédelmi mintavételezés, eredményfeldolgozás és –kiértékelés (3 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Turccsányi GáborKörnyezetvédelem, környezetegészségügy és környezetbiztonság PhD program• Talajbiológia (4 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Anton Attila• Mezőgazdasági ökotoxikológia (8 kredit)Tantárgyfelelős: Dr. Darvas Béla10

TANTÁRGYI TEMATIKÁK PROGRAMOK SZERINT1.Talajtan, agrokémia, környezeti kémia PhD program- Műszeres analitikaTantárgyfelelős: Dr. Heltai GyörgyÓraszám: 30 óra előadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8Elemanalitika: spektrokémiai módszerek (ICP-AES,MIP-AES,AAS, ICP-MS)Elválasztási technikák: kromatográfiás módszerek (GC, HPLC, SFLC,GC-MS, LC-MS)Nyomjelzéses technikák: izotóptechnikai és analitikai módszerek.Agroökoszisztémák analitikai jellemzése.A talaj dinamikus tápanyagszolgáltató képességének jellemzése (extrakciós technikák, kinetikus modellek,biológiai modellek, biológiai kalibráció)Toxikus elemek dinamikája a talaj/víz/ levegő rendszerben, a formaazonosítás (speciation) problémáiXenobiotikumok hatásának és degradációjának nyomonkövetése agroöko-szisztémákban (peszticidek,hulladékok, szennyezések, stb)- Talajtermékenység, talajkémiaTantárgyfelelős: Dr. Füleky GyörgyÓraszám: 30 óra előadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A hallgatók megismerkednek a talajok tápelem-szolgáltatásának legfontosabb kémiai és mikrobiológiaifolyamataival, illetve a folyamatok rendszerszemléletű kezelésével. Elsajátítják a talajok tápelemszolgáltatóképességének tesztelésére szolgáló hagyományos és új kémiai és biológiai módszereket. Laboratóriumi gyakorlatsorán vizsgálatokat végeznek a tanszéken is használt, illetve ott kifejlesztett módszerekkel. Elsajátítják atápelemek talajban történő adszorpciójával és deszorpciójának vizsgálatára szolgáló módszereket, és azokmatematikai formában történő leírását és számítását.- Kísérlettervezés és adatértékelésTantárgyfelelős: Dr. Tolner LászlóÓraszám: 15 óra előadás + 45 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A tárgy a környezetvédelmi és mezőgazdasági kutatási gyakorlatban elterjedt matematikai statisztikai módszerekalkalmazásához ad segítséget. A módszerek olyan szintű ismeretét nyújtja, amely a kutatómunka soránkeletkezett mérési adatok kiértékeléséhez elengedhetetlen. Gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók konkrétszámítási feladatok megoldást végzik el Excel táblázatkezelő segítségével. A feladatok megoldása példát mutatarra, hogy a számítási eredmények alapján hogyan lehet tudományos következtetéseket levonni. Ezen kívül atananyag felvázolja azokat a tervezési és elemzési lehetőségeket, amellyel a kutatómunka még hatékonyabbátehető. A tematika feldolgozása előadások és gyakorlatok során történik.- Környezeti kémiaTantárgyfelelős: Dr. Heltai GyörgyÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A környezeti kémia alapfogalmai és kapcsolata a környezetvédelemmel. A környezeti elemek kialakulása és akémiai evolúció. Elemek, szervetlen és szerves vegyületek fejlődéstörténete. A kémiai elemek mozgása atermészetben: biogeokémiai körfolyamatok. Az elemek környezeti kémiája. Szervetlen és szerveskörnyezetszennyező anyagok kémiai jellemzése. A környezeti elemek közötti anyagtranszport fizikai-kémiaifeltételei, reakciótípusok a környezeti kémiában. A levegő, víz és talaj kémiájának elméleti alapjai, hulladékokkezelése és kémiája. A környezetvédelem szabályozásának törvényi előírásai.- A talaj vízgazdálkodása és a környezet (Talajfizika)Tantárgyfelelős: Dr. Várallyay GyörgyÓraszám: 30 óra előadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A tárgy oktatása keretében a résztvevők áttekintést kapnak a talajról, mint háromfázisú polidiszperz rendszerről.Részletesen megismerik a talaj szilárd, folyadék és gázfázisának jellemzőit, azok kialakulását és szerepét a talajanyagforgalmi folyamataiban, különböző funkcióiban (biomasszatermelés alapvető, pufferközeg, természetesszűrőrendszer). Elsajátítják a fontosabb jellemzők helyszíni és laboratóriumi meghatározásának, mérési adatok11

értékelésének és interpretációjának módszereit, azok felhasználási lehetőségeit a talaj vízháztartásának ésanyagforgalmának szabályozására.Különös hangsúlyt kapnak a tárgy oktatása keretében a talaj szilárd fázisának és vízháztartásánakkörnyezetvédelmi összefüggései, azok kapcsolata a különböző talajdegradációs folyamatokkal/víz és szél okoztaerózió, szikesedés, savanyodás, szerkezet leromlás/, a talaj tápanyagforgalmával, a talajszennyeződéssel,valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel (mennyiség, minőség).- Talajdegradációs folyamatok és szabályozási lehetőségeik (A talaj környezetiérzékenysége)Tantárgyfelelős: Dr. Várallyay GyörgyÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A talaj környezeti érzékenységének definíciója, értelmezése. A talaj reagálása különböző természeti és emberitevékenység okozta stressz-hatásokra. A talaj sokoldalú funkcióképességét korlátozó tényezők éstalajdegradációs folyamatok: víz- és szél okozta erózió; savanyodás; sófelhalmozódás és szikesedés;talajszerkezet leromlása, tömörödés; a talaj vízháztartásának szélsőségessé válása; biológiai degradáció,szervesanyag-tartalom csökkenése, a növényi tápanyagok és potenciális szennyező anyagok biogeokémiaiciklusának kedvezőtlen irányú megváltozása. A talajdegradációs folyamatok megelőzésének, kivédésénekbizonyos tűrési határig történő mérséklésének lehetőségei, módszerei.- TalajbiológiaTantárgyfelelős: Dr. Anton AttilaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A szén és a nitrogén mikrobiális transzformációja a talajban, biológiai nitrogénkötés. A foszfor, a kén és amikroelemek mikrobiális transzformációja a talajban. A mikrobiális biomassza mennyiségének, összetételének,közösségi anyagcserefolyamatainak vizsgálata. A környezetkímélő mezőgazdaság talajbiológiai alapjai: ahatékony tápanyagérvényesülést szolgáló biológiai szabályozás kérdései (szervesanyag-gazdálkodás, növényimaradványok hasznosítása, műtrágyázás). Peszticidek sorsa és detoxifikációja a talajban. Toxikus anyagok(szénhidrogének, szintetikus szervesvegyületek, nehézfémek, stb.) kezelése és ártalmatlanítása. Talajbiológiai ésbiotechnológiai: rhizoszféra és mikroorganizmusok, mikrobiális oltóanyagok (szinbionta, asszociatív ésszabadon élő nitrogénkötő mikroorganizmusok, mikorhizák, gyökérbetegségek biológiai kontrollja).- Talajgenetika és talajosztályozásTantárgyfelelős: Csákiné dr. Micheli ErikaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy az általános talajtan anyagára építve nyújt ismereteket a talajok képződéséről és osztályozásáról. Atalajok képződését meghatározó tényezők és folyamatok tárgyalása után bemutatja a kialakult genetikaitalajszinteket és azok morfológiai, fizikai, kémiai tulajdonságait.A talajok sokféleségének és osztályba sorolásának klasszikus és modern megközelítésének ismertetése utánrészletesen kerülnek bemutatásra a magyar genetikus talajosztályozás egységei, megfeleltetve a nemzetközifórumokon és a szakirodalomban leggyakrabban használatos FAO talajosztályozás egységeivel. Az egyes talajokismertetése kiegészül azok földrajzi elterjedésének és ökológiai funkcióinak bemutatásával.- Globális talajföldrajzTantárgyfelelős: Csákiné dr. Micheli ErikaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy célja a Föld talajtakarójának megismertetése, az egyes talajok elterjedésében mutatkozótörvényszerűségek bemutatása. A tárgy feltételezi az általános talajtani és talajgenetikai ismereteket, erre építvekerül bemutatásra a FAO talajosztályozási rendszere. A diagnosztikai szintek és tulajdonságok tárgyalása után aFöld talajviszonyai a FAO osztályozás szerint, földrajzi övezetenként kerülnek bemutatásra. A foglalkozásoksorán digitális adatbázisok, térképek és dia felvételek segítik talajföldrajzi és földhasználati összefüggésekelsajátítását.- Talajpusztulás - talajvédelemTantárgyfelelős: Dr. Kerényi AttilaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy az általános talajtani ismeretekre alapozva gyakorlati szempontból tárgyalja a talajpusztulás folyamatát,és foglalkozik a talajvédelem módszereivel. A feldolgozandó témák: A geológia és a gyorsított talajeróziótkiváltó és befolyásoló tényezők. A talajerózió folyamata, lassításának lehetőségei. Az erózió elleni védelem12

módszerei: műszaki, agrotechnikai, biológiai erdészeti módszerek. A defláció folyamata. Védekezés a deflációellen: időleges és tartós védekezési eljárások.- AgrogeológiaTantárgyfelelős: Dr. Kuti LászlóÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az agrogeológia a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszerei összefüggéseit, a rendszert és elemeit ért hatásokat, arendszer elemeinek egymásra gyakorolt hatását vizsgálja. Feladata a rendszer és a növényzet, mint biológiairendszer közötti kapcsolatok keresése a geológia eszközeivel, a geológia oldaláról. Az agrogeológiai kutatáskiterjed a talajerő utánpótlásra, a makro- és mikroelem forgalomra, és a természetes anyagok mezőgazdaságifelhasználhatóságára irányuló kutatásokra, hozzájárul a földtani ökológiai egyensúly megállapításához.- Környezetkímélő növénytáplálásTantárgyfelelős: Dr. Csathó PéterÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A hallgatók a tantárgy keretében megismerkednek a hosszú távon fenntartható, költségtakarékos növénytáplálásigyakorlat megalapozását szolgáló kísérletes háttérrel: a talaj- és a növényvizsgálatok, a tápelem-mérlegek, aszerves-, és műtrágyázási, valamint a meszezési tartamkísérletek szerepével a környezetkímélő trágyázásiszaktanácsadási rendszer felépítésében. Betekintést nyernek az intenzív, és a környezetkímélő rendszerekfilozófiájában meglevő különbségekre, és konkrét, üzemi példákon ismerik meg a két rendszer ajánlásaibanmeglevő eltéréseket.- Reakciókinetika és transzportfolyamatok a talajbanTantárgyfelelős: Mészárosné dr. Bálint ÁgnesÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A talajban lezajló transzportfolyamatok leírását taglalja a tantárgy. Egyben figyelembe vesszük a talajban lezajlókémiai folyamatok rekciókinetikáját. Részletesen áttekintjük a kémiai reakciók kinetikáját. jelentõs teretszentelünk az elsõ és másodrendû kémiai reakcióknak. A folyamatokat leíró modelleket áttekintjük. Részletesentárgyaljuk a természetben legfontosabb elemek körforgását (pl. N-ciklus).- Komposztálás elmélete és gyakorlataTantárgyfelelős: Dr. Aleksza LászlóÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a biológiai hulladékkezelés hazai és nemzetközi jogi hátterével, akomposztálás kémiai és mikrobiológiai folyamataival. Elméleti és gyakorlati képzést kapnak a biológiai bonthatóhulladékokról, a komposztálási technológiákról és rendszerekről, a komposztfelhasználás higiéniaikövetelményeiről. A hulladékok és a komposztok legfontosabb kémiai, fizikai és biológiai paramétereinekmérését és a mérési eredmények kiértékelését laboratóriumi gyakorlatok során sajátítják el. A hallgatókmegismerik a komposztálás minőségbiztosításának, valamint a komposztáló telepek üzemeltetésének elméleti ésgyakorlati alapjait is.- Környezeti talajkémiaTantárgyfelelős: Dr. Czinkota ImreÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A talajkémia alapösszefüggései, azok alkalmazása a környezetkárosító folyamatokra. A talajban lejátszódókémiai folyamatok, egyensúlyok befolyásolása a szennyezés elkerülése illetve a meglévő káros állapot javításaérdekében. A talajok összetétele, ezek változása az idővel és a környezeti feltételek változásával., illetve emberibeavatkozás hatására. A talajok savanyodásának okai, megelőzésének lehetőségei. talaj szerves anyagai, azokváltozása a környezet hatására. Talajok redox tulajdonságai, folyamatai, azokat befolyásoló környezeti tényezők.Adszorpciós folyamatok, pufferképesség, ezek hatása a talajba került szennyező anyagok sorsára, mozgására. Atalajkémiai paraméterek és folyamatok hatása a szennyezőanyagok viselkedésére a talajban. Néhány lényegesvizsgálati módszer a fent említett tulajdonságok és folyamatok elemzésére.- Környezeti transzportfolyamatok szimulációjaTantárgyfelelős: Dr. Mészáros CsabaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 413

A tárgy célja a környezeti változások szempontjából alapvetően fontos átviteli jelenségek fizikai leírásainakismertetése a korszerű nemegyensúlyi termodinamika és matematikai fizika módszerei alapján. Az előadásokkövetéséhez teljesen elegendő a szokásos egyetemi matematika-, és fizikatantárgyak által biztosított tananyagismerete. A tantárgy keretein belül az általában csatolt transzportfolyamatokat leíró parciálisdifferenciálegyenlet-rendszerek levezetése után az alapvető feladatok megoldásait mutatjuk be. Az egyesfejezetek tananyagát megfelelő feladatok analitikus és számítógépes szimulációval történő megoldásainakbegyakoroltatása követi, amelynél kiemelten fontos szerepet szánunk a szimbolikus számítások elvégzésére isalkalmas korszerű számítógépes szoftvercsomagok felhasználásának.- Növényi méreganyagok kémiájaTantárgyfelelős: Dr. Scheiber PálÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3Az előadás azoknak a természetes eredetű mérgező anyagoknak a kémiájával foglalkozik, amelyeket döntőennövényi szervezetek termelnek, és előfordulásuk a környezet-ember, ill. a környezet-állat (haszonállat,kedvtelésből társállat) kapcsolatban jelenthetnek környezet-egészségügyi ártalmat.Az előadásban hangsúlyt kapnak a toxikus vegyületek szerkezeti tulajdonságai, stabilitása, de emellett tárgyaljaelőfordulásukat, toxikus hatásuk fontosabb tüneteit és adott esetekben a terápiás beavatkozások alapjait is.A növényi mérgek mellett az előadás ismerteti a gombák (nagygombák, ill. penészgombák) és az algák általtermelt toxikus anyagokat is, amelyek előfordulása egyes ember által fogyasztott készítményekben, ill.takarmányokban súlyos egészségkárosodást okoz.Megjegyzés:Az előadás a 2008/09. tanév 1. félévétől kerülhet meghirdetésre.- Laboratóriumi mérőmódszerekTantárgyfelelős: Dr. Scheiber PálÓraszám: 15 óra előadás + 5 óra demonstráció óra előadás, Kreditérték: 3Optikai módszerek: ultraibolya, látható, infravörös, röntgen, NMR- és EPR rezonancia spektroszkópia, ésalkalmazásaik az anyagvizsgálatban, a folyamatok kinetikájának tanulmányozásában és a diagnosztikában.Elektrokémiai mérőmódszerek: speciális pH-mérések az élettudományokban, ionszelektív elektródok, kémiaiszenzorok és alkalmazásaik, elektroforézisen alapuló elválasztásokKromatográfiás mérőmódszerek: gázkromatográfia, nagynyomású folyadék-kromatográfia, affinitáskromatográfiaAz oktatási programban szereplő módszerek többségét a résztvevő hallgatók demonstrációs szinten agyakorlatban is megismerik.- Mezőgazdasági környezetanalitikaTantárgyfelelős: Dr. Székács AndrásÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Növényvédő szerek és a környezetünkA hozamnövelő agrokemikáliák (növényvédő szerek, műtrágyák) gazdasagi szerepe, a fenntarthato gazdaság –fenntartható mezőgazdaság fogalma, a növényvédő szerek környezeti és ökológiai szerepe. Vegyikörnyezetszennyezők az élemiszerekben (áttekintés, csoportosítás, toxikológiai alapfogalmak, az élemiszerekkémiai összetevőinek toxikológiai vizsgálati stratégiái, élelmiszerbiztonság). A növényvédő szerek tematikusismertetése kémiai, hatástani és toxikológiai szempontból. Fungicidek, inszekticidek, herbicidek. Újnövényvédelmi stratégiák: biológiai növényvédő szerek, géntechnológiai úton módosított növények. Anövényvédőszer-maradékok vizsgálati módszereinek fő fázisai: mintavétel, minta-előkészítés, detektálásimódszerek. Innovatív kimutatási technológiák (ELISA, CE, szenzorika). A tankönyv Darvas B. és Székács A.szerk.: ’Mezőgazdasági ökotoxikológia’ (l’Harmattan, Budapest) könyve.- Térbeli talajinformációs rendszerekTantárgyfelelős: Dr. Pásztor LászlóÓraszám: 15 óra előadás+ 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A képzésben résztvevő hallgatók bevezetést kapnak a talajokkal kapcsolatos adatok korszerű kezelésénekmódszereibe, térbeli problémák kezelésébe. Áttekintést kapnak a klasszikus és a digitális talajtérképezésről, atérképezés során felgyülemlett adatok használatáról, alkalmazhatóságáról, megjeleníthetőségéről. Térbelitalajtani adatbázisokkal és azok alkalmazásaival ismerkednek meg elméletben és gyakorlatban.14

- PaleotalajtanTárgyfelelős: Dr. Mindszenty AndreaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Definíciók, történeti áttekintés. Paleotalajok felismerésének főbb kritériumai. Paleotalajok osztályozása. Atalajképződést meghatározó fő tényezők hatása a talaj szerkezetére, ásványos összetételére, mikromorfológiájára.A fosszilizáció feltételei és következményei. Recens és fosszilis talajok jellemzőinek tételes összehasonlítása. Apaleotalajokban rejlő őskörnyezeti információ kinyerésének lehetőségei és korlátai. Paleotalajok szerepe arétegtani korrelációban, a nyersanyagtelepek lokalizációjában és a régészeti geológiában. Paleotalajok, mintpotenciális környezeti veszélyforrások.- KörnyezetrekonstrukcióTárgyfelelős: Dr. Vicze MagdolnaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tantárgy lehallgatása során a hallgatók megismerkednek azokkal a fontosabb természet- éstársadalomtudományi módszerekkel, amelyek segítséget nyújtanak az egykori környezeti viszonyokfeltárásához: Régészeti talajtan, talajmikromorfológia, pollenanalízis, malakológia, dendrokrinológia, mag- éscsontmaradványok elemzése, kémiai, fizikai és geofizikai módszerek, vízügyi és klímarekonstrukció, térképek,dűlőnevek, festmények és grafikák elemzése, történeti források felhasználása. A hallgatók megismerkedneknéhány megvalósult környezeti rekonstrukcióval: egykor termesztett növények ismételt termesztésbe vonásával,épületek és tevékenységek rekonstrukciójával, őshonos növények tájrendszerezésében történő felhasználásával.- Környezetszennyező anyagok kémiájaTantárgyfelelős: Dr. Nemes PéterÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3Az előadás azoknak az antropogén eredetű szervetlen és szerves anyagoknak a kémiájával foglalkozik, amelyekdöntően ipari tevékenység során kerülnek a környezetbe, és így potenciális veszélyt jelentenek az egészökoszisztéma számára. Az előadás tárgyalja ezeknek a vegyületeknek a tulajdonságait, transzport transzfer éstranszformációs folyamataikat a környezetben, biológiai hozzáférhetőségüket metabolizmusukat, valamintazokat a lehetőségeket (zöld kémiai módszerek, helyettesítő anyagok alkalmazása), amelyek alkalmazásával asúlyos környezetszennyeződések elkerülhetők.- Talajmonitoring rendszerekTantárgyfelelős: Dr. Simon BarbaraÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a talajmonitoring szükségességét, feltételeit és lehetőségeit. Akurzus során foglalkozunk a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) kialakulásával,célkitűzéseivel, a mintavételezéssel (gyakoriság, mélység, helyszín), a vizsgált paraméterekkel, az adatbázishozzáférhetőségével. Tárgyaljuk a különböző országok talajmonitoring rendszereit (USA és egyes európaiországok talajmonitoring rendszereit). A kurzus során kitérünk a talajmonitoringgal kapcsolatos kutatásokra,valamint a kialakulóban lévő talajmonitoring rendszerekre.- Klímaváltozás és a talajok szervesanyag gazdálkodásaTantárgyfelelős: Dr. Gál AnitaÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a talajok, a talajok szervesanyag gazdálkodása és aklímaváltozás oda-vissza ható kapcsolatát és összefüggéseit. Az előadások során először kitérünk a talajokszerepére a globális anyag körforgalomban, a talajok funkcióira. Majd bővebben tárgyaljuk a talaj szervesanyaggazdálkodását és kapcsolatát a klímaváltozással, a talajhasználat hatását a klímaváltozásra (pl. üvegházhatásúgázok kibocsátása, szénbefogás és gázkibocsátás csökkentés alternatívái), valamint a klímaváltozás lehetségeshatásait a talajokra, a talajok szervesanyag gazdálkodására, figyelemmel kísérve az aktuális kutatásieredményeket.- Magyarország klimatológiájaTantárgyfelelős: Dr. Szalai SándorÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2Az éghajlat és annak lehetséges változása nagy figyelmet kapott az elmúlt időszakban. Sajnos, egyrészt a nemkellő irodalom, másrészt az oktatás hiányosságai miatt sok, nem kellő tudományos szintű kijelentés is elhangzikEz különösen problematikus Magyarország éghajlatával kapcsolatban, illetve azért, mert az éghajlat életünk15

minden területén megjelenik és egyre jelentősebb hatással bír. A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkalegyrészt Magyarország éghajlatát, másrészt a hazai éghajlat jelenlegi tendenciáit, kapcsolatukat a nagytérségűváltozásokkal. Külön figyelmet fordítunk a szélsőséges események változásaira. Kitérünk az éghajlat jövőbelialakulásának becslési módszereire és ezek bizonytalanságaira.- Antropogén geomorfológiaTantárgyfelelős: Dr. Dávid LórántÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az antropogén geomorfológia első megközelítésben azt a nagy, és egyre növekvő számú, konkrét kialakításimódja és célja szerint rendkívül változatos felszíni forma-együttest vizsgálja, amelyet a társadalom működésesorán létrehoz(ott). Ilyen értelemben besorolható a dinamikus geomorfológia ágai közé, hiszen az emberitevékenység más geomorfológiai tényezőkhöz hasonlóan maga is egy sajátos formai következményekkel járófelszínformáló erő. Az antropogén geomorfológia vizsgálati körébe tehát nemcsak a létrehozott formákvizsgálata, hanem az általuk kiváltott (felszíni) változások tanulmányozása és a természeti egyensúlyfelborulásával járó következményeik prognosztizálása, valamint a káros hatások kivédését szolgáló javaslatokmegfogalmazása is beletartozik. Ez a téma- és feladatkör az antropogén geomorfológiának alkalmazott jelleget iskell, hogy kölcsönözzön, de úgy, hogy eredményei a gazdasági-társadalmi feladatok megoldásának segítésén túla környezet- és természetvédelmet is szolgálják.2.Mezőgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológia PhD program- Környezetvédelmi mikrobiológia- (Environmental Microbiology)Tantárgyfelelős: Dr. Kecskés MihályÓraszám: 30 óra előadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12A mikroorganizmusok helye a talaj- és környezetvédelemben. A környezeti biotikus és abiotikus tényezőkmikrobákra gyakorolt hatása és azok mérési, meghatározási lehetőségei. A levegő, a víz és a talajmikroorganizmus-közösségei, az ökoszisztémák szerkezete, fejlődése, szukcessziója szerint. Populációk közöttiinterakciók. A hulladékok (mezőgazdasági maradványok) felhasználásának mikrobiológiai aspektusai. Szervesés szervetlen szennyező anyagok és folyamatok (szintetikus polimerek, olaj, peszticid, savas bányavíz, NO 3 ésnehézfémek stb.) mikrobiológiája. Mikroorganizmusok a fém-visszanyerési, a biomassza és az energiatermelőfolyamatokban. Mikroorganizmusok felhasználása a mezőgazdasági, és ipari környezetvédelemben.- Talajmikrobiológia és talajbiotechnológia- (Soil Microbiology and Soil Biotechnology)Tantárgyfelelős: Dr. Kecskés MihályÓraszám: 30 óra előadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12Talajmikroba asszociációk. A talajmikroorganizmusok főbb csoportjainak fiziológiai jellemzése. Biogeokémiaifolyamatok a talajban és a folyamtokban résztvevő mikroorganizmusok. Haszonnövényeink oltásatalajmikroorganizmusokkal, terméshozamuk fokozása céljából. Talajmikroorganizmusok ésanyagcseretermékeik felhasználása a növények védelmében. A biomassza megnövelhető hasznosításának,mezőgazdasági alkalmazhatóságának, káros szerves anyagok lebontásának, szervetlen anyagok detoxikálásánakmikroorganizmusokkal, manipulált mikroba és enzimpreparátumokkal való meggyorsítása. Talajtoxinok,allokemikáliák, regulátorok, egysejt protein, stb. termelése talaj, és rizoszféra mikrobákkal.- A mikroorganizmusok anyagcseréje és rendszerezése- (Metabolism and Regulation of Microorganisms)Tantárgyfelelős: Dr. Szabó István MihályÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A prokarióta sejt felépítése. Anyagcsere a citoplazmában, energiatermelő és bioszintézises folyamatok. Acitoplazmamembrán és a transzport folyamatok, kemotaxis a pro-kariótáknál. Az eukarióta sejt felépítése ésanyagcseréje. Mikroorganizmusok szaporodása és növekedése. A klasszikus kulcsbélyegekre alkalmazotttaxonómia elméleti és gyakorlati szempontok szerinti értékelése. A prokarióták rendszerezésének Sneath általbevezetett numerikus taxonómiai módszere: a csoportanalízis alkalmazása a modern ökotaxonómiában.Kemotaxonómiai markerek felhasználása a taxonómiában a természetes miliők faji diverzitásának felmérésében.16

- Természetes és szennyvizek mikrobiológiája- (Microbiology of Natural and Polluted Water)Tantárgyfelelős: Dr. Bayoumi Hamuda HosamÓraszám: 30 óra előadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12A felszíni folyó és állóvizek, valamint szubhidrikus talajok mikrobiális anyagcsere dinamikájának elemzése éspopulációdinamikájának analízise. Felszín alatti vizek és termál-vizek, mint speciális élőhelyek. Aerobeleveniszapos szennyvíztisztítási eljárások és a szennyvíz mikrobiális populációdinamikájának összefüggései.Anaerob környezetek baktériumközösségei (szulfátredukálók, metanogének). Biogáz előállítási technológiák.Bakteriológiai immobilizációs rendszerek nehézfémekkel szennyezett vizek tisztításában. A biológiaifoszforeltávolítás biokémiai alapjai. Szerves szennyezőanyagok biodegradációja. Szennyvizek, szennyvíziszapokmezőgazdasági területekre való elhelyezésének problematikája. Extrém vizek mikrobiológiája (szikes vizekalkalofil, halofil mikrobiótája, termofil mikróbaközösségek elemzése). Élővizek biológiai rehabilitációja (atermészet csodái, napjaink módszerei, bioremediáció, biomanipuláció, biológiai üledékcsökkentés).- Rizoszféra hasznos mikroorganizmusok- (Rhizospheric Benefit Microorganisms)Tantárgyfelelős: Dr. Bayoumi Hamuda HosamÓraszám: 30 óra előadás + 60 óra gyakorlat, Kreditérték: 12Rizoszféra és rizoszféra effektus kialakulása. Rizoszféra működése. Rizoszféra hasznos mikroorganizmusoktípusa. Nitrogénkötők. Foszfor felvehetőségének javítása. Vaskeát-képzés, antagonizmus, gyorsszaporodóképesség. A növényi hormont termelő mikroorganizmusok. Talajsavanyítás, mikroelemfelvehetőségének javítása. A mikorrhiza gombák és a növények makro-, és mikroelem felvétele. Amikroorganizmusok stratégiája a növény környezetében. Az endofiták növénynövekedést befolyásoló PGPRszerepe és típusaik. A hasznos mikroorganizmusok aktivitását befolyásoló tényezők. A környezeti tényezőkhatástartama. Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák segítségével, talajok nehézfém szennyezésénekkövetkeztében fellépő környezeti ártalmak hatásnak csökkentése, AM gombák felhasználási lehetőségei abioindikációban, a növények stressztűrő képességének növelése AM gombák segítségével. Környezetkímélőbiológiai technológiák kidolgozásának lehetőségei. Mikrobiális transzformáció a környezetszennyezésben.- Mikroorganizmusok genetikája- (Genetics of Microorganisms)Tantárgyfelelős: Dr. Bayoumi Hamuda HosamÓraszám: 30 óra előadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8Molekuláris genetikája (DNS, RNS, gén, a genom szerveződése. DNS-replikáció. DNS-átírás. Különböző génexpresszió.stb.). A bakteriális genom, mutáció, transzformáció, konjugáció, transzdukció (újabb kutatásieredmények). Vírusgenomok. Egyéb mikroorganizmusok (eukarióták) genetikai analízise. A plazmidok nagyobbcsoportjai. Génkontroll a prokariótákban. A biológiai védekezésben alkalmazható baktériumok rizoszférábantörténő megtelepedés-ének vizsgálatához és manipulációjához szükséges genetikai ismeretek. Genetikaimérnőkség. Új módszerek összehasonlító kritikai értékelése: PCR-, RFLP-analízis, stb. A genetikai tesztmódszerekhaszna és hasznosíthatósága.- Mikrobiális biokémia a talaj rendszerben- (Microbial Biochemistry in Soil System)Tantárgyfelelős: Dr. Bayoumi Hamuda HosamÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A talajok és talaj-növény-klíma rendszerek biológiailag ellenőzött és spontán biokémiai folyamatai. Aszaporodás és a metabolizmus biokémiája. Mikrobiális anyagcsere-termékek. A mikrobiológiai folyamatokkinetikája. Mikrobiális biomassza. A talaj élővilágának rövid áttekintése. Mikroorganizmusok a jelentősebbgeokémiai (pl. a szén-, a nitrogén, a foszfór és kén) ciklusokban. A dekompozíció intenzitását meghatározóökológiai feltételek és azok változási tendenciái napjainkban. A növényi tápelemek mobilizációja ésimmobilizációja a dekompozíció során. A talajtermékenység és a növényi maradványok transzformációja atalajban. A dekompozícióban résztvevő makro- és mikroszervezetek jellemzése. A dekompozíció, mint atalajbiológiai aktivitás egyik paramétere. A környezeti problémák biológiai kezelése. A mikroorganizmusokökofiziológiai tulajdonságai és azok alkalmazási lehetőségei. Bioremediációs folyamatok és technológiák. Abioremediáció környezeti- és egészségkockázatai.17

- Mikrobiális oltóanyagok- (Microbial Inocula)Tantárgyfelelős: Dr. Biró BorbálaÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3A mikroorganizmusok helye, szerepe a talaj-növény-klíma rendszerekben. Mikrobás törzsgyűjtemények és azautentikus törzsek felhasználási lehetőségei. A törzsek alkalmazásának jogi kérdései. Homológ és heterológmikroorganizmusok és hasznosságuk. A mikrobák tolerancia-határai és a mikrobiális adaptáció folyamata,lehetőségei. A mikroba-tulajdonságok stabilitása, és lehetséges változások az alkalmazás során. Az oltóanyagokvivőanyagai és szerepük. A lehetséges mikroba-kombinációk az oltóanyagokban. Az oltóanyagoktermékfejlesztésének lépései. Az oltóanyagok szabványosítása és a szabvány-keresők használata. Azoltóanyagok formulázása. Az oltóanyagok minőségi követelményei. A minőségváltozás és kezelhetősége afelszaporítás, a tárolás és az alkalmazás során. Az eredményes felhasználás kritériumai, szabványok ésdirektívák.- A biológiai védekezés mikrobiológiai alapjai- (Microbiological Bases of Biological Protection)Tantárgyfelelős: Dr. Naár ZoltánÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Mikroorganizmusok „biopeszticid” hatásainak mechanizmusa. A biológiai védekezésre alkalmasmikroszervezetek. A biológiai védekezési stratégiák nekrotróf gombás levélbetegségekkel és szkleróciumosnövénybetegségekkel szemben. Biológiai növényvédelem Trichoderma fajok felhasználásával. Biológiaivédekezési stratégiák szkleróciumos növénybetegségekkel szemben. Gyümölcsök betakarítás utáni betegségeivelszembeni biológiai védekezés céljai és feladatai. Gyomnövények elleni biológiai védekezésben alkalmazhatómikroorganizmus-készítmények. A gombák kitin-bontó enzimei és szerepük a növényi betegségekkel szembenibiológiai védekezésben. A folyadékkultúrás fiziológia, a környezet és anyagcseretermékek befolyásoló hatása abiológiai védekezésben felhasználható Pseudomonas fajok teljesítőképességére, „minőségére”. A biopeszticidekfelhasználási módjai és az eredményességet befolyásoló tényezők.- Az élelmiszerbiztonság mikrobiológiai aspektusai- (Microbiological Aspects of Food Safety)Tantárgyfelelős: Dr. Bánáti DiánaÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3Élelmiszermikrobiológia, élelmiszer biztonság, kockázat-elemzés. Az élelmiszer-lánc egyes lépéseinekmikrobiológiája. Az élelmiszerek szennyeződéseinek forrásai. Potenciális kórokozók az élelmiszerláncban. Amikrobás szennyeződés eliminációjának technológiai lehetőségei. Az élelmiszer tartósítási eljárások. A mikrobásszennyezettség kockázata, félelmek és téveszmék az élelmiszerláncban.- Talajbiológia- (Soil Biology)Tantárgyfelelős: Zsuposné Dr. Oláh ÁgnesÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3A mikroorganizmusok elterjedése a talajtulajdonságok függvényében. A talaj, mint háromfázisú rendszer hatásaa talajbiológiai folyamatokra. A fizikai kémiai talajtényezők befolyásolhatósága. A talajbiológiai tulajdonságokkimutathatósága. A talajmintázás módszerei. Klasszikus egyedi és egyéb biokémiai vizsgáló eljárások. Atalajbiológiai tulajdonságok szezonális és évjárati dinamikája. A talajminőség javítása szerves és szervetlenadalékokkal. Az alternatív tápanyagvisszapótlás kérdései. A kommunális, emissziós eredetű és egyébtalajszennyeződések hatása a talajok anyagcsere folyamataira. A talajbiológiai aktivitás és talajtermékenységközötti összefüggések.- A gombák biotranszformációs aktivitása- (Biotransformation Activity of Fungi)Tantárgyfelelős: Dr. Vereczkey GáborÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3Egy-sejtfehérje (SCP) termelésének optimalizálása. Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása. Biokonverzió:parciális oxidáció Glükonobacter-törzsekkel. A „diétás rost” főbb komponensei és enzimes lebontásuk.Levegőztetés hatékonyságának mérése fermentorban. A pektinliáz aktivitásának meghatározási módszere.Pektinbontó enzimek elő-állítása fermentációval, kinyerésük, alkalmazásuk. Glükózoxidáz (GOD) endoenzimkinyerése és tisztítása. Amilolitikus enzimek jellemzése különös tekintettel a glükoamiláz enzimre.18

- Mezőgazdasági mikológia- (Agricultural Mycology)Tantárgyfelelős: Dr. Oros GyulaÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3A gombák anyagcseréje, szaporodása és nagyobb csoportjai. Gombák kölcsönhatása élő és élettelen ökológiaitényezőkkel. Gombák jelenléte és szerepe a talajban. A komposztálás gombás folyamatai. Gombák, mintnövényi kórokozók és szimbionták. A takarmányozás mikológiai problémái, a mikotoxinok. Gombák szerepeélelmiszerek előállításában és károsodásában. Gombák alkalmazása a fermentációs iparban. A környezetvédelemés a biokorrózió mikológiai vonatkozásai.3.Agrobiodiverzitás, génmegőrzés PhD program- ArchaeobotanikaTantárgyfelelős: Dr. Gyulai FerencÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Az archaeobotanika – régészeti növénytan – fő vizsgálati területe a növénytermesztés és a vegetáció történetenövényleletek, növényi eredetű termékek alapján. Figyeli az ember és a növényvilág kapcsolatát, az egykorigazdaságot. Nyomon kíséri a vad fajok kultúrfajokká válását, a növénytermesztés és földművelés elterjedését. Aképzés célja, hogy a jelölt történeti-ökológiai szemléletet nyerjen, megismerje az archaeobotanika adtalehetőségeket, mindenekelőtt pedig felismerje a növényi leleteket. A képzés során az archaeobotanikaileletanyagra támaszkodva következtetünk az adott korszak a növénytermesztésének történetére, agyomtársulások fejlődésére és a vegetációban végbement változásokra.- Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencébenTantárgyfelelős: Dr. Gyulai FerencÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Bemutatjuk, hogy milyen okok miatt alakult ki, és hogyan változott az agrobotanikai diverzitás a Kárpátmedencébena kezdetektől napjainkig. Ennek során sorra vesszünk valamennyi óvilági gabonafélét, gyümölcs,szőlő és zöldségnövényt, kialakulásuktól a keresztezéssel történő nemesítésig. Ebben a legújabb kutatásieredményekre támaszkodunk. Elsősorban az elmúlt ezer év változásait mutatjuk be. Nem csak a termesztettnövények, de a hozzájuk tartozó gyomnövények változatosságát is megvizsgáljuk. Foglalkozunk akultúrnövények vad rokonfajaival, hiszen számos ún. szekunder haszonnövény tartozik ide.- Domesztikációs sajátságok a termesztett növények körébenTantárgyfelelős: Dr. Surányi DezsőÓraszám: 30, Kreditérték: 4Vavilov – Zsukovszkij-féle géncentrumok. A nagy ökológiai változások (szeizmikus, exogén, civilizációs)hatása – a környezeti állapotra. Gyűjtögetéstől a termesztésig. A nemesítési módszerektől független változások akultúrflórában és faunában- Természetes és kultúrvegetáció összefüggéseinek vizsgálata és értékeléseTantárgyfelelős: Dr. Surányi DezsőÓraszám: 30 , Kreditérték: 4A világ (és benne főleg Eurázsia) természetes vegetációja. A kultúrvegetáció kialakulásának fázisai. Európai ésázsiai sajátságok, tekintettel a magyar őstörténetre. A Kárpát-medence kérdései, különös tekintettel a magyarokelőtörténetére- A háziállatfajták génmegőrzéseTantárgyfelelős: Dr. Szalay IstvánÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tantárgy keretében elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében ismertetésre kerülnek azok a magyarőshonos vagy honosult állatfajták, melyek a nemzeti génmegőrzési programban szerepelnek, illetve melyekkiszorultak a köztenyésztésből és génmegőrzés keretében megmentésük szükségessé vált (vagy válik aközeljövőben). Az ismertetés kiterjed a fajták eredetére, történetére, jellemző, egyedi tulajdonságaira,hasznosíthatóságára, az egyes fajokban és fajtákban alkalmazott és alkalmazható génmegőrzési módszerekre.19

Bemutatjuk a génmegőrzéssel kapcsolatos törvényi szabályozást, a munka javát végző tenyésztő egyesületeket éstenyésztőket (ez utóbbi gyakorlati foglalkozás keretében, génbanki teleplátogatással egybekötve).- Az ökológiai kisállattenyésztés alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Szalay IstvánÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Ökológiai tartásra javasolt baromfi- és egyéb kisállatfajták ismertetése, kialakulásuk története, jellemzőtulajdonságaik; tenyésztési eljárások, fajtakeresztezések kialakítása az ökológiai gazdálkodás céljára;baromfitartás, takarmányozás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban; egyéb kisállatfajok (házinyúl, galamb,japánfürj, méh) ökológiai tartása; ökológiai termékek, hungarikumok. Ökológiai gazdálkodást folytatókisállattartó telepek bemutatása gyakorlai foglalkozások keretében.- Alkalmazott szaprorodásbiológia a hagyományos és ökológiai baromfitenyésztésbenTantárgy felelős: Kisné, dr. Do thi Dong XuanÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A madarak természetes szaporodási ciklusa. A domesztikáció hatása a madarak szaporodására. Az ovulációfiziológiája, ritmusa, különböző baromfifajok természetes költési ciklusa. A természetes fény vátozásának hatásaa termelési ciklusra. Természetes vedlés és tolltépés élettani hatása és alkalmazása a hagyományosbaromfitartásban. A kotlás szaporodásendokrinológiai karaktere és szerepe a hagyományos baromfitartásában.Szaporodásbiológiai módszerek alkalmazása az ökológiai baromfitenyésztésbenKörnyezeti tényezők hatása a hagyományos baromfifélék szaporodására és termelésére.- Az ökológiai állattartás és állategészségügy alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Barna JuditÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az ökológia alapjai. Ökoszisztéma fogalma. Az emberi tevékenység hatásai (mezőgazdaság, ipar, települések,közlekedés). Problémakörök, megoldási lehetőségek. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései (fogalma,főbb alapelvei, helyzete világviszonylatban és hazánkban, piaci lehetőségek, minősítés). Az ökológiaigazdálkodás előzményei, szervezetei. Állattenyésztés a fenntartható mezőgazdaságban. Áttérés az ökológiaigazdálkodásra. Ökológiai állattartásra alkalmas fajták. Ökológiai állattartás állatfajonként (szarvasmarha, ló,sertés, juh, kecske, baromfi, egyéb állatfajok). Új megközelítési módok az állategészségügyben (környezetitényezők és azok hatása az állati szervezetre, az ellenálló képesség szerepe a prevencióban). Alternatívállatgyógyászati lehetőségek (homeopátia, akupunktúra, fitoterápia, probiotikumok, ayurvédikus gyógyászat,fizioterápia, stb.)- Alkalmazott szaporodásbiológia a baromfi génmegőrzésbenTantárgyfelelős: Dr. Barna JuditÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Természetes és mesterséges szaporítási módok, azok elterjedése világviszonylatban és hazai viszonyok között azegyes baromfifajokban. A madárondó fizikai és kémiai jellemzői. A madár-hímivarsejtek fertilitásának, az ondóminőségének in vitro vizsgálati lehetőségei (ondóvételi technikák és azok hatása az ondó minőségére,koncentráció, motilitás, vitális festési módok, spermium-morfológiai vizsgálatok). In vivo spermium-transzportés -tárolás élettana, spermium-pete interakció (újabb in vitro technikák, mint spermium-penetrációs teszt, a tojáskülső- illetve belső perivitellin membránjának vizsgálati módjai). Az in situ és ex situ génmegőrzés fogalma,előnyei és hátrányai a háziállatok génmegőrzésében. Ex situ génmegőrzés madarakban (ondósejtek mélyhűtésestárolásának módjai, blasztodermális sejtek, illetve az őscsírasejtek mélyhűtéses tárolásának lehetőségei, jelenlegikutatási eredmények)4.Ökológiai mezőgazdálkodás PhD program- KörnyezettudományTantárgyfelelős: Dr. Menyhért ZoltánÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy a DI összes hallgatói számára kötelező. A tantárgy bemutatja a Környezettudomány kialakulásánaktörténetét, önálló tudományágként való meghatározásának szükségességét. Tárgyalja a környezettudomány20

különböző megközelítéseinek, meghatározásainak irányzatait, különös tekintettel a DI tudományágirészterületeinek tartalmára, célkitűzéseire.- Növénytermesztés és környezetTantárgyfelelős: Dr. Menyhért ZoltánÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A biomassza előállításához szükséges természeti erőforrások szerepe, állapota, minőségének megtartása ésjavítása. Műtrágyák és a környezet, peszticidek és a környezet, talajművelés és a környezet, a betakarítás,raktározás környezeti vonatkozásai. A fajták és a környezet. Az EU növénytermesztéshez kapcsolódószabályozása. A racionális földhasználat és a növénytermesztés. A növénytermesztés egyes elemeinek hatása azegészséges élelmiszerek előállítása. A mezőgazdálkodás talaj-, növény-, humán egészségügyi interakciói.Élelmiszerminőség és biztonság függése az alkalmazott mezőgazdálkodási módoktól. A mezőgazdaságikemikáliák környezetterhelő szerepe, biodiverzitás védelme.- Ökológiai mezőgazdálkodásTantárgyfelelős: Dr. Tirczka ImreÓraszám: 30 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 6Ökológiai gazdálkodás szerepe a környezetgazdálkodásban és hatása a környezetre. Ökogazdálkodás részletesfeltételrendszere a növénytermesztés és állattartás területén (vetésforgó, talajművelés, talajtermékenységfenntartás, gyomszabályozás, növényvédelem; takarmányozás, állatorvosi kezelés, átállás, termékjelölés,raktározás, értékesítés). Különböző növénycsoportok ökológiai körülmények között történő termesztésimódszereinek tervezése, a felmerülő problémák és azok megoldási lehetőségeinek vizsgálata. Terepgyakorlatokaz ökogazdálkodás gyakorlati nehézségeinek megismerésére és az ebből adódó fejlesztési és kutatási területeinekfeltérképezése.- A környezetgazdálkodás alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Szabó LajosÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A környezetvédelem fogalma, a természeti erőforrások állapota, védelme, (talaj, víz, levegő, élővilág)., aműtrágyázás, a műtrágyák hatásai a környezetre, hígtrágyák és a környezet, a riói Környezet és FejlődésKonferencia dokumentumai, a környezetvédelem ágazati irányítási rendszere, környezetvédelmi mérő, ellenőrző,és információs rendszerek.- BiogyepgazdálkodásTantárgyfelelős: Dr. Szemán LászlóÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A biogyepgazdálkodás az ökológiai alapú gyepgazdálkodást jelenti. A konvencionális intenzív és a fenntarthatóökológiai félintenzív vagy extenzifikált gyepgazdálkodás elvárásait különbözőségét, az egészséges élelmiszerelőállítást szolgáló gyepgazdálkodás lehetőségeit, megvalósítási céljait, tervezhetőségét tárgyalja a tudomány ésa gyakorlat egységének figyelembe vételével.- Legeltetéses és kaszálásos gyephasználatTantárgyfelelős: Dr. Szemán LászlóÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A gyepgazdálkodást a gyepalkotó növények termesztése és hasznosítási módszereinek egysége jelenti. A növényállomány tervezhetőségét a hasznosítási cél szabja meg. A gyep faji összetételére, a fajgazdagság alakulására atermesztés technológián és az ökológiai adottságokon kívül a döntően meghatározó tényező a legelő állatlegelési szokása, a legeltetés módszeres szakszerűsége, és a kaszálásos gyephasználat. Ennek ismeretében érthetőmeg a konvencionális és a fenntartható gyepgazdálkodás összefüggése és különbözőségének alapja.- Az ökológiai mezőgazdaság talajtani alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Murányi AttilaÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Talajkémiai-talajfizikai-talajbiológiai folyamatok együttes vizsgálata, a talaj, mint élettér működése, a hasznosmikroorganizmusok tevékenysége, a talaj vitalitása, a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, akörnyezetkímélő tápanyagutánpótlás (szerves anyagok, természetes ásványi nyersanyagok és trágyákalkalmazása).21

- A gazdasági állatok jóléte (jólléte)Tantárgyfelelős: Dr. Janbaz JananÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Az emberek figyelme egyre inkább az állatok kíméletes tartása, az állatvédelem felé terelődik. Különösen fontosa gazdasági érdekből tartott haszonállatok védelme, hiszen ezeknél előfordulhat, hogy az állatjóléti szempontokszemben állnak a gazdasági érdekekkel.Oktatandó témák: állatvédelmi követelmények a szabadtartásban; állatvédelmi követelmények a zárttartásirendszerekkel szemben; a technológiai elemek tervezésekor, kialakításakor figyelembe veendő állatvédelmiszempontok; alternatív tojótyúktartási rendszerek; az állatok kíméletes szállítása; állatok kezelése a vágóhídon.- Alternatív állattartási módokTantárgyfelelős: Dr. Bódi LászlóÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A „hagyományos” – nagyüzemi – állattartás egyre több problémával küzd, mind gazdasági, mind állatvédelmiszempontokból. Éppen ezért, szerte a világon igen komoly kutatások folynak az alternatív állattartássalkapcsolatban. Alternatív állattartás alatt nem csak az ökológiai állattartás értendő, hanem minden olyan módszer,ami az állatok környezeti igényeit fokozottan figyelembe veszi. Oktatandó témák: az alternatív tartási-tenyésztésirendszerek jelentősége; a tenyésztéssel, nemesítéssel szembeni követelmények (ellenálló-képesség,termékminőség, stb.); új irányzatok a sertéstartásban; a baromfiak (elsősorban tyúk, pulyka) szabadtartásosrendszerei; alternatív tojóketrecek; alternatív állatgyógyászati, betegségmegelőzési módszerek.- A viselkedés biológiai alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Bódi László, Dr. Janbaz JananÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A külső vagy belső ingerek a központi idegrendszerben való feldolgozás után egy bizonyos viselkedési reakciótváltanak ki. A gerincesek minden tevékenysége az agyvelő működését tükrözi. Az élőlény az ingerekhez afeltétlen és feltételes reflexek segítségével alkalmazkodik. Ily módon megváltozik az állatok viselkedése is. Afenti összefüggések megértéséhez a következő témák tanulmányozása szükségesek: kölcsönhatás az állatokviselkedése és a környezet között; az állatok alkalmazkodása; az ösztönös és a motivált viselkedés; fázisosmotoros jelenségek; a helyváltozatás biológiája; alvás és ébrenlét; a tanulás és az emlékezés (memória)biológiája; viselkedés és hormonok.- A társas magatartás, kommunikáció, agresszivitás, szexuális magatartásTantárgyfelelős: Dr. Janbaz JananÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tantárgy keretében az emlősök és a madarak, elsősorban a legfontosabb baromfi- és emlős haszonállat fajoktársas és azzal összefüggő magatartási formáival ismerkedhetnek meg a hallgatók. A kurzusban tárgyalásrakerülnek az egyes háziállatfajok jellegzetességei, illetve azoknak a vad alakokhoz viszonyított megváltozásai – aháziasítás hosszú története során, illetve az utóbbi évszázad „intenzív”, „nagyüzemi” körülményei között –,valamint a különböző tartásmódok hatásai állatfajonként.- A stressz és fájdalom biológiájaTantárgyfelelős: Dr. Janbaz Janan, Dr. Bódi LászlóÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Az állatok és a környezetük egységet alkotnak, szoros kölcsönhatásban egymással. Az állatok sokszorszembetűnő környezeti változásokkal találkoznak, amelyek már stresszként hatnak az állatok szervezetétre. Akörnyezeti változások és egyes munkafolyamatok sokszor fájdalmat is okozhatnak az állatokban. A tantárgycélja az, hogy a hallgatókkal megismertesse ennek a két fogalomnak, a stressznek és a fájdalomnak, a biológiaialapjait és hatásuk révén létrejövő változásokat az állati szervezetben, a stressz-válaszok vizsgálatánakmódszereit, a stressz-rezisztencia növelését és alkalmazását az állattenyésztésben.22

5. Környezetgazdálkodás PhD program- KörnyezetgazdaságtanTantárgyfelelős: Puskásné dr. Jancsovszka PaulinaÓraszám: 45 óra előadás, Kreditérték: 6Az emberi szükségletekből kiindulva tárgyalja a természeti erőforrások ökonómiai sajátosságait, szűkösségénekproblémáit. Részletesen foglalkozik az externális hatások gazdasági kérdéseinek, a környezetszennyezéssel, mintexternális hatással, kiküszöbölésének lehetőségeivel. Hangsúlyt helyez a természeti erőforrások gazdaságiértékelésének módszereire, tárgyalja a környezeti gazdaságpolitika eszközeit, a gazdasági eredmény mérésénekés a fenntarthatóság gazdasági összefüggéseit, a vállalati környezeti menedzsment alapproblémáit. Kitér aglobális környezeti problémák, a hulladékgazdálkodás és az egyes erőforrástípusokkal való gazdálkodás főbbgazdasági kérdéseire.- A világ mezőgazdaságának fejlődési alternatívái (Development alternatives of worldagriculture)Tantárgyfelelős: Dr. Podmaniczky LászlóÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy áttekinti a világ mezőgazdaságának fejlődési folyamatát, hangsúlyt helyezve azokra a tényezőkre,melyek elvezettek a “fejlett” és “fejletlen” világ közötti konfliktusokhoz. Foglalkozunk a fejlett országokagrárpolitikájával és ennek hatásaival a fejlődő országokra. Részletesen elemezzük a nemzetköziagrárkereskedelmi szabályozás reformjára vonatkozó alternatívákat, melyek keretében kitérünk az élelmiszerönrendelkezésés az agrár-liberalizáció problémáira is. Hangsúlyt helyezünk a világ és Európa (ezen belülMagyarország) agrárfejlődési folyamataiban megnyilvánuló hasonlóságok és különbözőségek feltárására.A tárgy oktatása alapvetően a hallgatók egyéni munkájára épül, melynek keretében a kiadott – főként angolnyelvű – szakirodalom feldolgozásával egy összegző tanulmány elkészítése és annak szóbeli megvédése afeladat.A tárgy jól kapcsolódik az “Alternatív mezőgazdasági rendszerek ökonómiája” című tárgyhoz.- Alternatív mezőgazdasági rendszerek ökonómiája (Economics of alternativeagricultural systems)Tantárgyfelelős: Dr. Podmaniczky LászlóÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy keretében – a mezőgazdasági rendszerek általános törvényszerűségeire építve – elemezzük amezőgazdaság negatív és pozitív externális hatásait és azok ökonómiai értékelési lehetőségeit. Részletesentárgyaljuk azokat az ún. alternatív mezőgazdasági rendszereket (organikus, biodinamikus, permakultura, amishfarming, lovas gazdálkodás, tanyasi gazdálkodás stb), melyek a mezőgazdaság “főáramába” tartozó árutermelőmódokhoz képest több lehetőséggel bírnak a fenntarthatóság megvalósítása terén. Számítógépes modellekethasználva elemezzük az egyes rendszerek ökológiai, ökonómiai és társadalmi teljesítményeit.A tárgy oktatása alapvetően a hallgatók egyéni munkájára épül, melynek keretében a kiadott – főként angolnyelvű – szakirodalom feldolgozásával egy összegző tanulmány elkészítése és annak szóbeli megvédése afeladat.A tárgy jól kapcsolódik az “A világ mezőgazdaságának fejlődési alternatívái” című tárgyhoz.- Az Európai Unió környezetpolitikájaTantárgyfelelős: Puskásné dr. Jancsovszka PaulinaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Áttekinti és kritikailag értékeli az EU környezetpolitikájának célkitűzéseit, a közös környezetpolitika területeit,elért színvonalát, a vonatkozó legfontosabb jogi eszközöket és a megvalósítás nehézségeit. Világosan tisztázza,hogy az EU-ban milyen szerepet játszik a közös (EU szintű) szabályozás és az egyes tagállamok szintjénmegvalósuló környezeti politika. Röviden kitér az egyéb nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD)környezetpolitikai tevékenységére és törekvéseire is. Elemzi az EU környezetpolitikájának hatásait a magyarkörnyezetpolitikára.- Környezetpolitikai elemzésekTantárgyfelelős: Dr. Kohlheb NorbertÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A környezet védelmére, a célszerű környezetgazdálkodás elérésére szolgáló gazdaságpolitikai intézkedések ésintézményrendszer, valamint az egyes környezetpolitikai eszközök elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozik.23

Értékeli az egyes eszközök alkalmazásának lehetőségeit, célszerűségét és rámutat azok gazdasági hatásaira.Lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy az egyes környezetpolitikai eszközök alkalmazását esettanulmányokonkeresztül részleteiben is tanulmányozhassák.- Természeti erőforrások ökonómiájaTantárgyfelelős: Dr. Kohlheb NorbertÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A kurzus tárgyalja a természeti erőforrások alapvető típusait és a velük való gazdálkodás legfontosabbösszefüggéseit. Az ökonómiai elemzésen túl az intézményi és jogi háttér sajátosságainak elemzése is a kurzusfeladata.A természeti erőforrások nemzetközi összefüggéseire vonatkozó ökonómiai és intézményi ismeretek nemzetköziszakirodalmakon alapulnak, a hazai gazdasági, intézményi és jogi jellemzőket pedig esettanulmányok keretébendolgozzuk fel. Az esettanulmányok elkészítését a hallgatók végzik a kurzus keretében, ahol hazai irodalmak,adatbázisok és jogszabályok segítségével elemzik az egyes természeti erőforrások helyzetét.- Ökológiai közgazdaságtanTantárgyfelelős: Dr. Pataki GyörgyÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Az ökológiai közgazdaságtan (ecological economics) olyan transz-diszciplináris környezettudományi kutatásiirány, mely a fenntarthatóság kérdéseit a konvencionális tudományágakon túllépő elméleti modellek révénigyekszik konceptualizálni, illetve plurális módszertanok segítségével empirikusan kutatni. Jelen kurzusbanföldolgozzuk az ökológiai közgazdaságtan klasszikus, angol nyelvű írásait. A doktoranduszoknak mindegyikolvasmányról rövid, kritikai írásbeli összefoglalást kell készíteniük a kurzus során. A kurzus zárásaként pedigdoktori témájukhoz kapcsolódva készítenek egy ökológiai közgazdaságtani szakcikket.- KörnyezetszociológiaTantárgyfelelős: Dr. Pataki GyörgyÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A környezetszociológia (environmental sociology) a környezettudományon belül olyan környezetitársadalomtudományi kutatási terület (environmental social science research), mely a környezet- éstermészetvédelem társadalmi összefüggésrendszerét vizsgálja, valamint a természeti környezetet, illetvetermészet és társadalom egymásra utaltságát és interakcióit magába foglaló társadalomelméletet épít föl. Akurzusban tárgyaljuk a környezetszociológia különböző elméleti irányait (angol nyelvű írásokon keresztül). Adoktoranduszok rövid, kritikai összefoglalót készítenek mindegyik olvasmányról. A kurzus zárásaként pedigdoktori témájukhoz kapcsolódó társadalmi jelenségről készítenek környezetszociológiai elemzést.- Fenntartható vállalati gazdálkodásTantárgyfelelős: Dr. Pataki GyörgyÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A vállalatok a piaci társadalom legfőbb gazdasági szereplői. Tevékenységük alapvető iránya és működésükmódja egyaránt jelentősen befolyásolja a természeti környezet integritását és az emberi egészséget, jól-létet. Akurzusban olyan (angol és/vagy magyar nyelvű) szakirodalmat dolgozunk föl, amelyek szervezetelméletiigényességgel mutatnak rá a vállalatok működésének fenntarthatóságára (a lehetőségekre és a korlátokra). Adoktoranduszok rövid, kritikai összefoglalást készítenek mindegyik olvasmányról. A kurzus zárásaként a doktoritémájuk szempontjából releváns vállalati működés fenntarthatósági szempontú értékelését készítik eltudományos cikk terjedelemben.- A Kárpát-medencei nedvesgazdálkodási hagyományTantárgyfelelős: Dr. Lábadi KárolyÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy népünk vízben gazdag Kárpát-medencei tájához való viszonyát taglalja. A hiedelemvilág mellett afolyók, tavak, lápok s a környékükön élő emberek kapcsolatát ismerteti. Az ilyen vidékeken a környezetialkalmazkodás sajátos formái fejlődtek ki. A gyékény, a sás, a nád, a vízparti erdőség, a népi rét- ésfokgazdálkodás tájat és lakói életét Európában egyedi módon határozta meg.24

- Kárpát-medencei népcsoportok és kultúráikTantárgyfelelős: Dr. Lábadi KárolyÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy a határon túlra szakadt, erodálódó magyar népcsoportokat ismerteti, melyek az eurorégiós szerveződésekkeretében felértékelődőben vannak. Egyfajta előnyük ugyanis bepótolhatatlan: két kultúra tökéletes ismerői. Ígyaz együttműködés követei lehetnek anyaországuk és a lakhelyük szerinti ország kapcsolatában. Ezért is célszerűkultúrájukat megismernünk.- TervezéselméletTantárgyfelelős: Dr. Ónodi GáborÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A tantárgy rendszerelméleti megalapozással tárgyalja a tervezési problémák megoldáshoz szükséges lépéseket,vázolja a területi rendszerek értelmezésének lehetőségeit, a rendszerelemek közti kapcsolatok meghatározásávalmegmutatja a szinergikus hatások értékelésének lehetőségeit.- Földhasználat, földminősítésTantárgyfelelős: Dr. Szalai Tamás, Dr. Dömsödi JánosÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A földhasználat kialakulása, fejlődése Európában; a mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmiföldhasználati adottságok; a művelési ág, a földrészlet és a talajtípus kapcsolata; a szántó művelési ág termőhelykategóriái, talajai; a szőlő, gyümölcsös művelési ág talajai; a gyep művelési ágú földrészletek és talajaik; az erdőművelési ágú földrészletek és talajaik; a mezőgazdasági, erdészeti üzemek, természetvédelmi kezelő szervezetekrendszere; a földhasználat nyilvántartása.- Agrár-környezetgazdálkodásTantárgyfelelős: Dr. Ángyán JózsefÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy a konvencionális gazdálkodási stratégia jellemzőit, eredményeit, válságtüneteit, a növekedésalapkérdéseit, a világban ma fellelhető alternatív gazdasági stratégiák térhasználat szerinti és a termelés inputoutputösszetételének értékelését, használata szerinti szétválasztását, rendszerezését, azok válaszait azalapkérdésekre, majd az integrált és biológiai stratégiák alapelveit, elemeit, fő jellemzőit mutatja be áttekintőjelleggel. Következetesen alkalmazza a környezet- és tájgazdálkodás megközelítési módját, rámutatva akörnyezet védelmi-stabilitási, termelési és fogyasztási-szolgáltatási funkcióira, kölcsönhatásaik belsőtörvényszerűségeire.- Tájkataszteri ismeretekTantárgyfelelős: Dr. Dömsödi JánosÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A földkészlet-gazdálkodás területi egységei, tényező. A mezőgazdasági- és erdőterületek hasznosítására,összehasonlítására, a termelési feltételek (tájpotenciálok) értékelésére az ún. kistájak (összesen 230) alegalkalmasabbak. Ehhez a nagytájak, középtájak és főként a kistájak rendszerét kell megismerni, ill. azismereteket (a klíma, talaj, növényzet, földtani viszonyok, nyersanyagok, infrastruktúra stb.) az adott kutatásivizsgálati helyre alkalmazni.- Ingatlan-kataszteri ismeretekTantárgyfelelős: Dr. Dömsödi JánosÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az ingatlan-nyilvántartás rendszere, közigazgatási tagolódása; a külterület, belterület, zártkert helyrajziszámozása; a földhasználathoz kapcsolódó közérdekű szolgalmi jogok (földmérési jelek; villamos energia,vízvezetés létesítményei; bányaszolgalmi jog); az ingatlan-nyilvántartás közhiteles munkarészei (tulajdoni lap,kataszteri térkép) Az oktatás módja, időkeretei: egy félév, konzultációk. Gyakorlati kreditpontos feladat:mezőgazdasági terület ingatlan-nyilvántartási adatainak földhivatali beszerzése, új földrészlet földminőségénekkiszámítása.- Alkalmazott térinformatikaTantárgyfelelős: Harkányiné dr. Székely ZsuzsannaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A térinformatikai kutatások eredményeinek a gyakorlatba való átültetését célzó kutatói és műszakitevékenységgel kapcsolatos törvényszerűségekkel foglalkozó tárgy a térinformatikai ismereteknek,25

eredményeinek alkalmazásával, konkrét társadalmi vagy technikai problémák megoldásával foglalkozik.Közvetít az elmélet és a gyakorlat között.- Számítógépes térképészetTantárgyfelelős: Harkányiné dr. Székely ZsuzsannaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A személyi számítógépek rendkívül gyors elterjedése hazánkban néhány év alatt teljesen átalakította atérképkészítést. 1990 végén jelent meg az első olyan térkép, amelynek nyomdakész filmjei számítógéppelkészültek és mára szinte egyeduralkodóvá vált ez a módszer. A tárgy segít az alapvető térképészeti ismeretekkelrendelkezőknek abban, hogy a számítógép szakszerű alkalmazásával a teljes technológiai folyamatot kézbentartsák, valamint a számítástechnikai alapismeretek közül összefoglalja mindazokat, amelyek egy térképkészítőszámára fontosak lehetnek. Ezeket az ismereteket egyszerűbb elsajátítani, mint a számítógép-használatban jártasszakembereknek komoly térképészeti ismereteket szerezni. A számítógépes térképészettel tökéletes technológiaiminőség érhető el.- Távérzékelés a környezetgazdálkodásbanTantárgyfelelős: Dr. Belényesi MártaÓraszám: 15 óra előadás + 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A tantárgy célja a hogy olyan tudományt, technológiát ismertessünk meg a hallgatókkal, amellyelmegfigyelhetjük a földfelszín jellegzetes objektumait, és nyomon követhetjük az állapotukban bekövetkezőváltozásokat anélkül, hogy a megfigyelés tárgyával közvetlen fizikai érintkezésbe kerülnénk. A félév soránszeretnénk bemutatni a hallgatóknak a távérzékelés elméleti alapjait, a távérzékelés eszközeit, a műholdas és alégifelvétel segítségével történő adatgyűjtés és az adatfeldolgozás folyamatát.A hallgatók a gyakorlatokon az ERDAS Imagine szoftver segítségével mélyíthetik el tudásukat.- Az ESPON Program folyamata és tudományos eredményeiTantárgyfelelős: Vajdovichné dr. Visy ErzsébetÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2Az ESDP (European Spatial Development Perspective), az Európai Területi Fejlődés Perspektívája (ESDP)általános szinten rögzíti az alapvető területi fejlesztéspolitikai célokat és kezdeményezéseket a tagországokszámára. Végső változatát 1999 májusában, Potsdamban fogadta el az európai területi tervezési miniszterektanácsa tíz éves előkészítési folyamat után, hogy javaslatokkal szolgáljon a közösségi, az országos és térségiirányítás számára. Az ESDP alapvető célja, hogy az EU fejlődése kiegyensúlyozott és fenntartható legyen, éserősödjön a gazdasági és társadalmi kohézió. Az Európai Bizottság számára ez azt jelenti, hogy össze kellegyeztetni a területfejlesztés társadalmi és gazdasági céljait a térségek ökológiai és kulturális adottságaival.Ezáltal érvényesül a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés, és lehetővé válik, hogy az Európai Uniógazdasági unióból társadalmi és környezeti unióvá váljon. Az ESDP hangsúlyozza, hogy szükség van az ágazatikeretekből való kilépésre, az egész európai térségre való kitekintésre és ez egyes térségek sajátos fejlődésilehetőségeinek figyelembe vételére.- A tudományos módszer néhány gyakorlati elemeTantárgyfelelős: Dr. Somogyi ZoltánÓraszám: 30, Kreditérték: 4A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertessen és tudatosítson néhány olyan elvet és módszert, amelyet – akutatási témától függetlenül –mindenkinek ismernie kell, aki aktív kutatással foglalkozik annak érdekében, hogykutatási tevékenysége korrekt és hatékony legyen. A kutatási pályájuk elején lévő fiataloknak – de később isminden kutatónak – folyamatosan kell fejleszteniük készségeiket, a kurzus ezért mindenekelőtt azokat aszempontokat és témaköröket akarja felvillantani, amikre a hallgatóknak a jövőben is mindig figyelniük kell. Akurzusban tárgyalandó témák a következők: a tudományos kutatás mint megismerési tevékenység; a megismerésfokozatai; a kutatás folyamata és főbb lépései; tervezés és kivitelezés; írott publikációk készítése; előadásokkészítése; a lektorálás jelentősége és módja; networking; a tudományos vita; tudományos elismertség, elismerés,impakt faktorok; a kutatás felelőssége. A hangsúlyt a kutatás folyamatának megértésére és a kommunikációstechnikák fontosságának felismerésére helyezzük. Bár az oktatás során a hagyományos típusú előadásokra is sorkerül, a hangsúly a gyakorlatokon van. A hallgatók a saját, a doktori iskolában végzett kutatómunkáikat közösenelemzik, s ennek során figyelhetnek fel a fenti témakörökben megemlítendő legfontosabb alapelvekre, és ezenkeresztül fejleszthetik tovább vagy kijavíthatják eddig alkalmazott módszereiket.26

6. Tájökológia, természet- és tájvédelem PhD program- A tudományos közlés módszertani alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Sárospataki MiklósÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3A tudományos irodalommal kapcsolatos alapismeretek (szerkezet, cél, közlési fórumok). Tudományos cikkírása: kezdés (mit, hová, hogyan érdemes megírni); a cikk főbb részei, azok megírásának módja; a csatolt részekfontossága; ábrák, táblázatok, egyéb szemléltető részek; a kézirat elküldése és további sorsa. Másközleménytípusok: poszterkészítés, tudományos előadás, konferencia részvétel, tudományos dolgozat,disszertáció.- Az információkeresés és a szakfordítás technikájaTantárgyfelelős: Dr. Turcsányi GáborÓraszám: 10 óra előadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3A tantárgy 2 részre oszlik. Az első részben a szakirodalmi és egyéb információkeresés könyvtári és számítógépeslehetőségeivel ismertetjük meg a hallgatókat, kiterjesztve a tananyagot pl. a citációk felkutatásának és azimpaktfaktorok összeszámlálásának módszereire is. A második részben az idegen nyelvű szakmai szövegekmegértésének és korrekt fordításának, illetve a magyar szakmai szöveg idegen nyelvbe való átültetésénekbuktatóit vesszük át, kiemelten az angol nyelvre koncentrálva.- Természetvédelmi mintavételezés, eredmény-feldolgozás és -kiértékelésTantárgyfelelős: Dr. Turcsányi GáborÓraszám: 10 óra előadás, 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3A PhD-hallgatók kutatómunkájának sarkalatos pontja a mintavételezés, illetve az azzal összekapcsolódóeredményfeldolgozás és -kiértékelés. Ezért meg kell ismerkedniük a mintavétel gyakoriságára, időzítésére, aminták számára, méretére, a mintavételi eszközökre stb. vonatkozó minden lényeges tudományoskövetelménnyel. Az eredményfeldolgozás és -kiértékelés tanulása során előtérbe kerülnek a máshol nemhangsúlyosan tanított módszerek, mint pl. a multivariációs analízis, valamint a diverzitáselemzés.- Magyarország természeti tájai, tájhasználata, tájvédelmi kérdéseiTantárgyfelelős: Dr. Barczi AttilaÓraszám: 22 óra előadás, 8 óra gyakorlat Kreditérték: 4A tájfogalom kialakulása, valamint a hazai tájbeosztási rendszerek fejlődésének bemutatása mellett a tárgyelsősorban Magyarország természetföldrajzi középtájait mutatja be. A tájak bemutatása során a tájak kialakulásaés földtani felépítése, a domborzat és vízrajz, a természetes növénytakaró, a talajtakaró, a táj jelenlegi arculata,valamint a tájvédelem és a tájhasználat főbb kérdései kerülnek tárgyalásra. Bemutatjuk a magyar tájvédelmigyakorlatot, a törvényi szabályozás jelenlegi rendszerét. Az elméleti órákat egy napos terepgyakorlat követi, aholaz elméletben tanultak gyakorlati megvalósíthatóságára mutatunk példákat. A tárgy kollokviummal zárul.- Európa gyom pázsitfüveinek ismereteTantárgyfelelős: Dr. Penksza KárolyÓraszám: 10 óra előadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A természetes és az urbanizált környezetünk zöld szint adó vegetációjának elengedhetetlen, és sok szempontbólnélkülözhetetlen alkotói a pázsitfüvek fajai vagy fajtái. Ezért csoportjainak, fajainak, legfontosabbnemzetségeinek és magának a családnak az ismerete minden a táj, a környezet fenntartását, építését és a bennefolyó gazdálkodást folytató szakember számára fontos. Ezen túl mikroszisztematikai módszerek és az újnövényhatározó kulcsok bemutatása is megtörténik.- Vegetáció- és élőhely-térképezés elmélete és gyakorlataTantárgyfelelős: Dr. Penksza KárolyÓraszám: 20 óra előadás + 40 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A vetációtérkép és az élőhelytérkép célja és a készítése eltérő, bár mindkét esetben a területek növényzeténektérképi ábrázolása a végeredmény. A vegetációtérképek a társulások vagy komplexek ábrázolását jelenti, és lehetaktuális, potenciális. Az élőhelytérképek az élőhelyek vagy komplexeket mutatja be NBmR elvárásai szerint Á-NÉR kategóriák lapján. A kurzus bemutatja a térképek készítésének módszereit, a potenciálisinformációtartalmukat és alkalmazhatóságukat. A kurzus terepi munkával is kiegészül.27

- Többváltozós adtafeldolgozás alkalmazása környezettudományi kutatásokbanTantárgyfelelős: Dr. Csontos PéterÓraszám: 10 óra előadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A környezettudomány vizsgálati objektumai legtöbbször sok komponensből összetett bonyolult rendszerek. Ilyenesetekben megoldást kell találnunk a sok és sokféle adat egzakt értékelésére. Ebben nyújtanak segítséget atöbbváltozós matematikai módszerek. A kurzus során bemutatásra kerülnek a különféle osztályozó eljárások(nem hierarchikus módszerek, agglomeratív és divizív klasszifikációs módszerek), ordinációs elemzések és azadat-transzformálás lehetőségei. A szükséges elméleti háttér megismerése mellett az órákon hangsúlyt kap avalós adatokkal végzett tényleges elemzési lehetőségek bemutatása is.- A magbank ökológia alapjaiTantárgyfelelős: Dr. Csontos PéterÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A kurzus célja a természetes magbank kutatási módszereinek, valamint legfontosabb eredményeinek áttekintése.Ennek megfelelően tárgyaljuk az alapfogalmakat, a mintavételi és mintaelemző módszereket, valamint amagtúlélési vizsgálatok kölönböző eseteit. Ezután kerül sor a magbank típusok megismerésére, rendszerezésére,és ezek ökológiai jelentőségének megtárgyalására. Végül részletesen foglalkozunk a magbankra vonatkozómindazon összefüggésekkel, amelyek a vegetációdinamikai folyamatokhoz kapcsolódnak, és részben ezekpredikálására is alkalmasak, tehát közvetve, vagy közvetlenül felhasználhatóak a természetvédelmi éstájrekonstrukciós gyakorlatban.- Magyarország hidrológiai adottságaiTantárgyfelelős: Dr. Nováky BélaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tárgy bemutatja a hazai felszíni és felszín alatti vizek fejlődéstörténetét. Ismerteti a vízfolyások és tavakvízrajzát, vízjárását, hő- és jégviszonyait, hordalékjárását, vízminőségét, vízháztartási adottságaikat, alegfontosabb felszín alatti víztípusokat (karsztos és porózus kőzetek vizei, talajvíz, parti szűrésű vizek).Áttekintést a hazai vizek jelenlegi állapotáról, az emberi tevékenységek hatására bekövetkezettállapotváltozásokról.- Tájökológiai vízgazdálkodásTantárgyfelelős: Bardóczyné dr. Székely EmőkeÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítanak egy olyan szemléletet, amelynek segítségével képesek lesznekarra, hogy a vízgazdálkodás hagyományos feladatait, pl. árvízvédelem, folyó és patakszabályozás,belvízrendezés, vizes élőhelyek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok,erózióvédelem természetbe illesztett megoldásai, barlangok vízvédelmi kérdései stb. a természet és tájvédelem,valamint a vízgazdálkodás céljait egyaránt figyelembe véve kezeljék.- Természetes vízrendszerek és épített környezetTantárgyfelelős: Bardóczyné dr. Székely EmőkeÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A tantárgy nevében rejlő látszólagos ellentmondás utal a feladat jellegére, amelyet a tárgy felvállal. Atelepülések ivóvízigényét ki kell elégíteni, de a kivett vízkészletek nagyságát úgy kell megállapítani, hogy afelszíni és felszín alatti vízkészleteket ne veszélyeztesse, az ivóvíztisztítás és a tározás egyaránt tájbaillesztettmegoldást kíván, a beszivárgás-lefolyás nagyságának szabályozásához, a víz és szennyvíztisztításnál keletkezőmelléktermékek hasznosításához egyaránt hozzájárulnak a tárgy által nyújtott ismeretek.- Az algák szerepe a vizek ökológiai állapotának a megítélésébenTantárgyfelelős: Dr. Ács ÉvaÓraszám: 10 óra előadás, 5 óra gyakorlat (a gyakorlat helyszíne: MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Göd)Kreditérték: 4A kurzus során a hallgatók megismerkednek az alapvető algológiai fogalmakkal, módszerekkel, az algákjelentőségével és a vízi környezetben betöltött szerepükkel. Áttekintjük a biológiai vízminősítés fogalomkörét,valamint az algák szerepét az EU Víz Keretirányelv által előírt ökológiai állapotbecslésben. Emellett kitérünktermészetvédelmi jelentőségükre, a vörös könyves és invázív fajokon keresztül. A gyakorlaton a vízminősítéssorán használt fontosabb módszereket sajátíthatják el a hallgatók (kovamoszat preparálás, klorofill mérés).28

- Élőhelyfragmentáció és hatásaiTantárgyfelelős: Dr. Báldi AndrásÓraszám: 30 óra előadás, õszi félévében, Kreditérték: 4A tárgy keretében a hallgatók olyan célirányos elméleti tudáshoz jutnak, amely segítségével megismerik azélőhelyek fragmentációjának következményeit, így a kis populációkat veszélyeztető genetikai, demográfiai ésökológiai sztochasztikus folyamatokat, a biotikus homogenizációt és a szegélyhatást. Emellett amaradványfoltok (fragmentumok) minősége, mérete, alakja, száma, térbeli elrendeződése is elemzésre kerül, afajszám-terület összefüggés, metapopulációs és forrás-süllyesztő elméletek révén, amelyek végül is a védettterületek, folyosók és hálózatok tervezését segítik elő.- A biodiverzitás monitorozás zoológiai szempontjaiTantárgyfelelős: Dr. Kiss István, Dr. Sárospataki MiklósÓraszám: 10 óra előadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3A tárgy keretében bemutatásra kerül Magyarország faunájának kialakulása, változása, jellemzése állatföldrajzialapon, a monitorozás szükségessége, feltételei és lehetőségei. Részletesen tárgyalja a biodiverzitás monitorozásáltalános zoológiai szempontjait (faj, objektum, attributum, lépték kiválasztásának szempontjai, minimálisoptimális-maximálisprogramok, felvételezési és gyűjtési módszerek és ezek nehézségei, taxonómiaibonyolultság), valamint ismerteti a NBdMR gerinctelen és gerinces állatok protokolljait (csigák, talajon aktívízeltlábúak, egyenesszárnyúak, lepkék, szitakötők, méhek, halak, kétéltűek és hüllők). A tárgy része egy terepibemutató foglalkozás.- Bevezetés a restaurációs ökológiábaTantárgyfelelős: Dr. Török KatalinÓraszám: 10 óra előadás, + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3A restaurációs ökológia alapfogalmainak bemutatása, definiálása: rekultiváció, rekonstrukció, rehabilitáció,kreáció, restauráció. A struktúra és a funkció helyreállítása. Élőhely és fajközpontú beavatkozások. Kutatási éstermészetvédelmi projektek. A kutatások főbb eredményei, nehézségei, kudarcai. Természetvédelmibeavatkozások, ezek eredményessége, a dokumentálás hiányosságai. Hazai tapasztalatok. Terepgyakorlat:restaurációs kísérleti területek bemutatása.- Vadméhek védelme, biológiája és monitorozásaTárgyfelelős: dr. Sárospataki Miklós, egyetemi docensÓraszám: 20 óra előadás, Kreditérték: 3A méhek (Apoidea) családsorozat általános jellemzése, morfológia, anatómia, rendszertan. A megporzásbiológiaalapjai, a méhek jelentősége a természetes- és agrárélőhelyeken. méhek konzervációbiológiájának ökológiaialapjai. Habitat optimalizálás a méhek igényei szerint. Antropogén élőhelyek méhfaunája. Rovardiverzitás és aritka növényfajok megporzása. Telepített ill. tenyésztett méhek hatása az őshonos megporzó-együttesekre.- A herpetofauna védelme és monitorozásaTantárgyfelelős: Dr. Kiss IstvánÓraszám: 10 óra előadás, 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 3A tárgy keretében bemutatásra kerülnek a hazai herpetofauna védelmének aktualitásai, az elszigetelődött,visszaszoruló, kipusztulás szélén álló, terjeszkedő fajok és állományok kérdései, a Nemzeti BiodiverzitásMonitorozó Program Kétéltű- hüllő Protokoll megvalósításának eddigi tapasztalatai, a fejlesztés lehetőségei.Tárgyalásra kerülnek a hazai kétéltűek és hüllők konzervációbiológiai szempontból fontos populációbiológiai ésközösségszerkezeti jellemzői, a vizsgálatok módszertani elvei. Bemutatásra kerül a hazai fajok státusza,biológiája, elterjedése, védelmük lehetősége, a lezárult, illetve folyamatban lévő kutatási programok eredményei.- TalajzoológiaTantárgyfelelős: Dr. Bakonyi GáborÓraszám: 15 óra előadás, 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A megújuló erőforrások jelentősége a jövőben egyre nő. Modern növénytermesztés elképzelhetetlen atalajállatok szerepének ismerete nélkül. A tárgy keretében ezért megismertetjük a hallgatókat a talajban élőegysejtűek és állatok legfontosabb csoportjaival, azok biológiai jellemzőivel. A gyakorlatok során különöshangsúlyt helyezünk a gyűjtési módszerek ismertetésére, azok alkalmazására és a vizsgált csoportok felismerésétsegítő ismeretek átadására. Legfontosabb célkitűzés az, hogy a hallgatók a gyakorlatban is képesek legyenek akülönböző talajállat csoportok szakszerű gyűjtésére, felismerjék az egyes taxonok képviselőit és tisztábanlegyenek azok talajban betöltött szerepével, mezőgazdasági jelentőségükkel.29

- Talajállatok ökotoxikológiájaTantárgyfelelős: Dr. Bakonyi GáborÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az egészséges talaj, mint az egyik legfontosabb megújuló erőforrás fenntartása elemi érdekünk. Az állatokfontos jelzői a talaj egészségének. Ökotoxikológiai szerepük tisztázása az utóbbi években dinamikusan fejlődik,a módszertani fejlesztés ugrásszerűen nőtt. A tantárgy tisztázza az alapfogalmakat és alkalmazásukat készségszintjére fejleszti. Bemutatja a legfontosabb vizsgálati módszerek általános elvi alapjait és megvalósításukmódjait. A kérdéskört a modern környezetvédelmi problémák kontextusába helyezi.- A Magyarországon használatos eróziós modellek ismertetéseTantárgyfelelős: Dr. Centeri CsabaÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2A tárgy célja, hogy áttekintést adjon az eróziós modellek születéséről, valamint az eddig Magyarországonhasznált modellekről. A hazánkban eddig alkalmazott modelleket konkrét példákon keresztül ismertetjük. AWischmeier-Smith-féle talajveszteség becslő modellt részletesen is bemutatjuk. A hallgatók a kurzus soránmegtanulják a modell alkalmazását, így képesek lesznek az USLE modell futtatására, az eredményekértékelésére.- Természeti világörökségek a természetvédelem tükrébenTantárgyfelelős: Dr. Centeri CsabaÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2A tárgy célja, hogy megismertesse a természeti világörökségek helyzetét a világban. Az egyes országokkalkontinensek szerinti bontásban ismerkedünk meg. Az előadások során kitérünk a természeti világörökségekalapadatain túl azok alapítási körülményeire, rövid történeti áttekintést nyújtunk a természeti világörökségekhelyzetéről, így az egyes országok természetvédelme is terítékre kerül.- Globális környezeti-társadalmi problémák (Global environmental and social problems)Tantárgyfelelős: Dr. Malatinszky ÁkosÓraszám: 30 óra előadás,+15 óra egyéni munka, felkészülés Kreditérték: 6A tantárgy oktatásának célja felhívni a hallgatók figyelmét a globális környezeti, társadalmi problémákra, azokok-okozati feltárására és lokális leképeződésére, valamint az integrált megközelítés, a holisztikus szemléletmibenlétére és fontosságára. A környezettudatos gondolkodásmód vezethet a fenntartható társadalomkialakításához, amelynek során a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel. A közösségi részvétel szerepe és afenntarthatóság kérdései egyaránt tárgyalásra kerülnek.- Poláros fényszennyezés: A környezetszennyezés egy új formájaTantárgyfelelős: Dr. Kriska György, Dr. Horváth GáborÓraszám: 10 óra előadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4Nemcsak kémiai vagy radioaktív anyagokkal károsíthatjuk a környezetünket, hanem a fény iskörnyezetszennyező lehet. Az ökológiai fényszennyezés körébe azonban nemcsak az ég felé irányulómesterséges fény hatása tartozik, hanem minden olyan antropogén eredetű optikai jelenség is, amely azökoszisztémát kedvezőtlenül befolyásolja. Nemrég mutattunk rá a fényszennyezés egy új formájára, a"fénypolarizációs környezetszennyezésre". A "poláros fényszennyezés" forrása lehet minden olyan emberalkottatárgy vagy felület, ami erősen és vízszintesen poláros fényt ver vissza. Áttekintjük a vízirovarokpolarizációlátását és viselkedését. Bemutatjuk az aszfaltutakról visszavert vízszintesen poláros fény mikéntvonzza a kérészeket. Ugyanilyen hatása van a műanyag fóliáknak, a temetőkbeli fekete sírköveknek is.Ökológiai csapdának számít minden olyan antropogén eredetű hatás, ami egy élőlénypopulációt megtéveszt és azutódgenerációra nézve káros döntésre késztet. (A tárgy meghirdetésére tavaszi félévben kerül sor.)30

7. Környezetvédelemi, környzetegészségügyi és környezetbiztonsági PhD program- Környezeti állapot felmérések (tényfeltárások) tervezése és kivitelezéseTantárgyfelelős: Dr. Kriszt BalázsÓraszám: 30 óra előadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A 219/2004 Korm. Rendelet szerinti tényfeltárás fogalma, szakaszai, előkészítés menete. Tényleges éspotenciális szennyezőforrások ill. kapcsolatuk a szennyező anyagokkal. A szennyező anyagok környezetegészségügyiáttekintése. Az A, B, D, E határértékek értelmezése, kapcsolatuk, település soros ill. lokálisvizsgálatok alapján történő besorolás. Humánegészségügyi, környezeti és ökológiai kockázatokon,területhasználaton és költség-haszon elemzésen alapuló „D” kármentesítési célállapot határérték meghatározás ésmenete. A szennyező anyagok és a műszeres analitikai vizsgálatok ill. ökotoxikológiai tesztek kapcsolata,használatuk.- Környezeti elemeket ért szennyezések, hulladékok kármentesítése, műszakibeavatkozásokTantárgyfelelős: Dr. Kriszt BalázsÓraszám: 30 óra előadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A környezeti elemeket (felszín alatti víz, földtani közeg, felszíni víz, levegő) ért szennyezések ill. (veszélyes)hulladékok kármentesítésének ill. ártalmatlanításának tervezése, technologizálása, kivitelezése (biológiai, fizikai,kémiai módszerek), figyelembe véve a természeti, gazdasági, jogi környezetet, felhasználva és szintetizálva akülönböző „analitikus” tudományágak ismereteit. A műszaki beavatkozások hatása a környezeti elemekre,nyomon követés, ellenőrzés, monitoring és utóellenőrzés.- Környezetvédelmi ökotoxikológiaTantárgyfelelős: Dr. Szoboszlay SándorÓraszám: 30 óra előadás+ 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8A tárgy célja a környezeti kockázat és az ökotoxikológiai vizsgálatok összefüggés rendszerének tárgyalása, avegyi anyagok toxikus hatásainak, a toxicitási tesztek osztályozásának, a tesztorganizmusoknak, a vizi és aszárazföldi ökoszisztémák modellvizsgálati lehetőségeinek bemutatása, a környezetszennyező anyagok biológiailebontásának és átalakításának toxikológiai értékelése.- Környezet- és katasztrófabiológiaTantárgyfelelős: Dr. Szoboszlay SándorÓraszám: 30 óra előadás+ 15 óra gyakorlat, Kreditérték: 6A tárgy környezetbiológiai fejezetében olyan biológiai rendszerek („biokonzorciumok”) kerülnek bemutatásra,amelyek képesek a különböző környezeti elemeket szennyező anyagok koncentrációjának, veszélyességénekcsökkentésére, megszüntetésére, ill. különböző mezőgazdasági, élelmiszer- és környezetipari felhasználásrakerülnek. A katasztrófabiológiai részben az egyes katasztrófa-típusoknak a helyi ökoszisztémákra, valamint aglobális környezetre gyakorolt hatását mutatjuk be, tárgyaljuk a bio- és ökoterrorizmus mezőgazdasági,élelmiszeripari és környezeti vonatkozásait.- Növényi poliszacharidok mikrobiológiai transzformációján alapuló biotechnikák ésbiotechnológiákTantárgyfelelős: Dr. Kukolya JózsefÓraszám: 20 óra előadás + 20 óra gyakorlat Kreditérték: 6A növényi poliszacharidok szerkezete, fizikai, kémiai és biokémiai tulajdonságaik. A poliszacharidoktranszformálását végző mikrobák és enzimrendszereik ismertetése. A celluláz, hemicelluláz és amiláz rendszerekmolekuláris jellemzése. A sör-és szeszgyártás, bioetanol termelés, izocukorgyártás, papírgyártás, komposztálásés biogáz termelés részletes ismertetése és a kapcsolt mikrobás folyamatok bemutatása. Biotechnológiai, iparicélra alkalmas termofil hidrolázok izolálása, klónozása és felhasználása. Biomérnökség alkalmazása speciálisigényeknek megfelelő hidrolázok előállítására: termostabilizálás, aktivitás növelés, funkció módosítás. Azenzimek túltermeltetésének lehetőségei, mikrobás expressziós rendszerek kialakítása. A legújabb trendek ahidrolázok, poliszacharid bontó mikrobák gyakorlati alkalmazásában.31

- Peszticidek mikrobiológiai lebontásaTantárgyfelelős: Dr. Nagy IstvánÓraszám: 20 óra előadás Kreditérték: 3-Peszticidek típusai, hatásmechanizmusa, perzisztenciája. A túlzott stabilitás környezeti kockázatai. Apeszticidek hatástartamának növelése illetve csökkentése: extenderek és bioantidótumok szerepe és alkalmazása.A herbicid-forgó szerepe a környezetkímélő mezőgazdaságban.-A peszticidek bomlása. A talajmikrobák szerepe a peszticidek biodegradációjában.-Peszticid bontó mikrobák izolálása és azonosítása. Peszticid-bontó mikrobák izolálásának technikái. Klasszikusés molekuláris taxonómiai módszerek az izolátumok azonosítására.-A peszticid bontásért felelős gének és géntermékek azonosítása, klónozása és biokémiai funkciójuk vizsgálata.-Molekuláris biológiai módszerek használata a peszticidek lebontásában. High-throughput módszerek (genomszekvenálás, proteomics, microarray) a talajtani kutatásban.-A kurzus összegzése egy gyakorlati példán szemléltetve. A Rhodococcus erythropolis NI86/21 tiokarbamátlebontásáért felelős génjeinek izolálásától a peszticidbontó immobilizált mikrobát tartalmazó készítményszabadföldi kipróbálásáig vezető út bemutatása.- Környezet- és egészségkockázat felméréseTantárgyfelelős: Dr. Dura GyulaÓraszám: 20 óra előadás+ 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A Magyarországi viszonyokra adaptált kockázatbecslési modellek ismertetése: A környezet- és az egészségkockázatbecslésimódszerek alkalmazásának áttekintése. A kockázatok ok-okozati láncolatának, a kockázatértékelésben szerepet játszó tényezők jelentőségének elemzése. A vegyi szennyezettségből eredő környezeti- ésegészségkockázat becslés folyamatának összehasonlítása a káros hatások súlyosságának, tér- és időbelikiterjedésének, valamint a reverzibilitás alapján.- Expozíciós és kockázatbecslési modellek alkalmazása szennyezett talajok értékelésére (felkészítés több-lépcsőskvantitatív kockázatbecslési modellek alkalmazására).- Környezetvédelmi geotechnikaTantárgyfelelős: Dr. Kovács BalázsÓraszám: 10 óra előadás+ 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A tárgy feladata a környezetvédelmi feladatok megoldása szempontjából fontos, eltérő viselkedésű, felszínközeliképződmények földtani, vízföldtani, geotechnikai és szennyeződés terjedési jellemzői meghatározási módjainaka megismertetése. Ennek alapján válik lehetővé a földtani rendszerek - mérnöki feladatok megoldási igényeinekmegfelelő – sémainak felírása. A sematizálás következtében válik lehetővé a vizsgált rendszerektulajdonságainak térfüggvényekkel való jellemzése, illetve a lényeges fizikai és kémiai folyamatok differenciálegyenletekkeltörténő leírása. A függvényekkel és egyenletekkel definiált vízföldtani-geotechnikai rendszerekviselkedését - numerikus matematikai módszerek felhasználásával – vizsgálva mind a felszín alatti vizek, mind alehetséges konzervatív és nem konzervatív szennyezőanyagok mozgását határozzuk meg, aminekeredményeképpen ismert szennyeződések előrehaladását vagy éppen egy kármentesítés hatékonyságátszimulálhatjuk.- TalajmikológiaTantárgyfelelős: Dr. Dobolyi CsabaÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Gombák jelenléte és szerepe természetes ökoszisztémákban. A gombák ökológiája, előfordulásuk és szerepük atalajban, a vízben, a levegőben és a magasabbrendű szervezetekben. Gombák kölcsönhatásokban, a legfontosabbgomba-részvételes szimbiózisok. A gombák, mint állati és növényi betegségek okozói. Gombák alkalmazása azélelmiszeriparban és a biotechnológiában. A bioremediáció gombás folyamatai. Gombaközösségekszerveződésének törvényszerűségei.- Környezettudatos mezőgazdasági technológiafejlesztésTantárgyfelelős: Dr. Fenyvesi LászlóÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 41. A környezettudatos technológiafejlesztés a mezőgazdaságban: Környezeti tényezők, kritériumok; Gépesítésihatások a környezetre (környezetkímélő gépi műveletek); Géprendszer és technológiafejlesztés módszerei (MGImódszere, Environmental Technology Validation (ETV), Integrated Crop Management, Ecological CropManagement). 2. Környezettudatos gépi műveletek; A gépek használati értéke; Mérési és vizsgálati módszerek;Precíziós műveletek. 3. A környezetgazdálkodás műszaki vonatkozásai; Térinformatikai rendszerek műszakikapcsolódásai; Távérzékelési módszerek. 4. Környezettudatos mezőgazdasági technológiai irányok:32

„Energiafarm” koncepció; Alternatív mezőgazdasági termelés; Energiatermelés és hasznosítás amezőgazdaságban.- A környezeti tényezők szerepe korunk népbetegségeibenTantárgyfelelős: Dr. Bedros J. RóbertÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4Az elhízás, mozgásszervi megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek és allergiásmegbetegedések kialakulása, élettani változások, diagnosztikája, megelőzése és gyógyításának lehetségesmódjai.- Onkológia és Emberi KörnyezetTantárgyfelelős: Dr. Kásler MiklósÓraszám: 15 óra előadás, Kreditérték: 2Az onkológia témacsoport keretén belül ismertetésre kerül a daganatos megbetegedések epidemiológiai helyzete:a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága a daganatos megbetegedések miatti halálozás korcsoportszerinti eloszlása, a daganat kialakulására hajlamosító genetikai és környezeti rizikó faktorok jelentősége;életmód, táplálkozás és pszichés tényezők szerepe a daganatok kialakulásában; a daganatok kialakulásának ésmegelőzési lehetőségeinek áttekintése; az átlagos kockázati és magas kockázati csoportba tartozó személyekszűrési algoritmusa, a szűrési módszerek hazai és nemzetközi ajánlásai; a daganatterápia mellékhatásainakáttekintése.- Reproduktív medicina, Genetika és Humán KörnyezetTantárgyfelelős: Dr. Drávucz SándorÓraszám: 90 óra előadás (2 félév alatt), Kreditérték: 12Hazánk morbiditási és mortalitási mutatóival nemzetközi igen kedvezőtlen pozíciót foglal el. WHO tanulmányokszerint ezek hátterében elsősorban a táplálkozási szokások, környezeti és szociális tényezők játszanak szerepet.A születések alacsony száma, a magzati veszteségek magas aránya tovább rontja a demográfiai adatokat. Azezen témakörökkel kapcsolatos kutatások és alkalmazásuk gyors javulást ígér a lakosság egészségi állapotábanés az ország gazdasági helyzetében is. A kóros terhesség kialakulásában és a terhességi trofoblaszt betegségekbiológiai viselkedésében meghatározó a genetikai háttér. A terhesség előrehaladásával az ökológiai tényezőkmind nagyobb hatással bírnak a magzat fejlődésére és az anyai szervezetre. Az esszenciális aminosavak, azesszenciális többszörösen telítetlen zsírsavak, a szénhidrát-metabolizmus, az antioxidáns vitaminok, ásványianyagok, a peri- és probiotikumok szerepe meghatározó. Ezen tényezők korszerű módszerekkel történővizsgálata elősegíti a meddőség, a kóros terhesség mélyebb megismerését. Az élő és élettelen környezetbőlérkező ingerekkel szemben az anyai szabályzó rendszerek nem elégségesek. Ilyen a mezőgazdasági kemikáliák,genetikailag módosított élemiszerek és élelmiszeradalékok kérdése. Hasonló, a jövő generációt veszélyeztetőprobléma a genetikai hibák halmozódása, annak eredményeképpen, hogy számos kórképben a fertilitastnormalizáltuk. Így olyan tulajdonságok dúsulhatnak fel a jövő generációkban amelyek korábban szelektálódtak.Mindez igen nagy kihívás a társadalomnak, és az orvostudománynak is.- Gasztroenterológia, Táplálkozástudomány és Humán KörnyezetTantárgyfelelős: Dr. Banai JánosÓraszám: 30 óra előadás, Kreditérték: 4A táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében ismert, de a mindennapi életben nem kap kellő hangsúlyt. Azéletmódra, ezen beül az étkezésre sokkal inkább a beteg ember figyel, ami rendkívül lényeges, de hasznosabblenne, ha erre már korábban sor kerülne. Az ember a külső környezettel, így a szájon át bevitt tápanyagokkal islegnagyobb felületen az emésztőrendszerben érintkezik. Itt történik meg fehérjék, szénhidrátok, zsírok lebontása,majd ezek felszívása a vitaminokkal, sókkal, nyomelemekkel együtt. A vékonybél központi szerepet játszik akörnyezettel való kapcsolatban nemcsak felszívó, motilitási és endokrin, de immunfunkciója révén is. Többbetegség oki kapcsolata mutatható ki a táplálkozással. Ilyenek például a liszt-, tejfehérje-, tejcukor-,konzerválószer-, ételfesték-érzékenység. Más betegségekben a kapcsolat közvetett, a kórfolyamatra hatástgyakorol a bevitt étel és ital minősége, mennyisége, rost-, kalóriatartalma. A táplálkozás tudománya tehát azegészség megőrzésében, a betegségek gyógyításában központi szerepet játszik. Az ismereteknek hatást kellgyakorolniuk a mezőgazdaságra, állattartásra, élelmiszeriparra, tápszergyártásra, tekintettel ezeknépegészségügyi vonatkozásaira.33

- Kardiovaszkuláris Rendszer és Humán KörnyezetTantárgyfelelős: Dr. Bőhm ÁdámÓraszám: 45 óra előadás, Kreditérték: 6Ismert statisztikai adat, hogy a kardiovaszkuláris rendszer megbetegedései a halálozás és a rokkantságkialakulásának elsődleges tényezői. Magyarországon az össz-halálozás 51%-a kardiovaszkuláris eredetű(szívbetegség és stroke). E betegségek kezelésében az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődés volt tapasztalható(koronáriabetegségek katéteres és szívsebészeti kezelése, beültethető defibrillátorok, pacemakerek, stb), ennekkövetkeztében mind a mortalitási, mind a morbiditási mutatók egyértelműen javultak. A kardiovaszkuláris„pandémia” leküzdésében azonban a megelőzésnek lesz a legnagyobb szerepe: az elhízás, magasvérnyomás, azsírsav-eltérések, a cukorbetegség megfelelő kezelése, az egészséges életmód a kardiovaszkulárismegbetegedések kialakulását egyértelműen csökkentik. A gyógyszeres és nem gyógyszeres megelőzésiprogramok szoros kapcsolatban állnak a környezetegészségügyi feladatokkal. A helyes táplálkozás ismerete, akörnyezeti károsító tényezők eliminálása, a megfelelő életmód kialakítása komplex környezetvédelmikörnyezetegészségügyifeladatokat is jelentenek. A gyógyító kardiológusoknak ki kell lépniük tradicionálisszerepükből és tudásukkal a preventív medicina szolgálatába kell állniuk, hogy hazánk kardiovaszkulárismegbetegedési rátáját a nyugati országokhoz hasonlóan csökkenteni tudjuk.- Élelmiszerbiztonság és táplálkozástudomány. Ahol a tudomány találkozik ajogszabályokkalTantárgyfelelős: Dr. Lugasi AndreaÓraszám: 20 óra előadás + 20 óra gyakorlat, Kreditérték: 5Táplálkozási ajánlások, a korszerű táplálkozás alapjai. Táplálkozással összefüggő megbetegedések, kockázatitényezők. Táplálkozási politika - Táplálkozási intervenció. Divatdiéták. Antioxidánsok, vitaminok, és az ásványianyagok, mikroelemek szerepe az egészséges táplálkozásban. Az élelmi rostok táplálkozás-élettani szerepe.Kémiai-toxikológiai kockázatelemzés. Kémiai szennyezőanyagok az élelmiszerekben: környezeti eredetűszennyezőanyagok, természetes tartalomként előforduló illetve biológiai eredetű kémiai anyagok.Adalékanyagok, technológiai segédanyagok biztonságos felhasználása. GMO élelmiszerek előnyei, veszélyek,jogi szabályozás, ellenőrzés. Élelmiszer-mikrobiológiai előírások, élelmiszerekben előforduló gyakoribbkórokozók jellemzői, közvetítő élelmiszerek.- Mezőgazdasági ökotoxikológiaTantárgyfelelős: Dr. Darvas BélaÓraszám: 30 óra előadás + 30 óra gyakorlat, Kreditérték: 8Peszticidek és genetikailag módosított növények környezettudományi mellékhatásainak tárgyalása. E tárgyfelvételéhez a ’Környezetanalitika’ tárgyból (Dr. Székács András) tett vizsga kötelező. A tankönyv Darvas B. ésSzékács A. szerk.: ’Mezőgazdasági ökotoxikológia’ (l’Harmattan, Budapest) könyve. A gyakorlatok írásbelifeladatok megoldásából tevődnek össze. Ehhez számítógépes jártasság és angol nyelvismeret szükséges. A tárgymellett a ’ A GM-növényeken alapuló élelmiszerek dietétikai és egészségügyi hatásai’ (Dr. Pusztai Árpád)párhuzamos hallgatása kifejezetten javasolt.- A GM-növényeken alapuló élelmiszerek dietétikai és egészségügyi hatásaiTantárgyfelelős: Dr. Pusztai ÁrpádÓraszám: 20 óra előadás + 10 óra gyakorlat, Kreditérték: 4A kurzuson a rekombináns DNS technikával készült növények főbb csoportjai és a rekombináns metodikábóladódó elméleti és gyakorlati problémák kerülnek ismertetésre. Részletes bemutatásra kerülnek a transzgén és amegfelelő plazmidok kiválasztásának elvi ismérvei, a transzgén inzerciójának esetleges következményei, mintpéldául az inzerciós mutációnak különböző lehetséges következményei, a GM növényben a transzgén pontoskifejezésének nehézségei (alternatív "splicing", stb.), és a horizontális géntranszfer egészségügyi veszélyei.Javaslatokat teszünk a lehetséges egészségügyi kockázat-becslési módszereket a GM élelmiszerek tesztelésére ésezeken alapuló engedélyezés lehetőségeire.34