Képzési terv és tárgylista érvényes 2009. szept. 1-től

- A talajok savanyodása- A talaj mechanikai összetételének vizsgálata- Toxikus nehézfémek és szerves vegyületek sorsa a talajban- A talaj karbonát-tartalmának oldódása- A nitrát-ionok sorsa a talajban- A talaj humuszanyagainak vizsgálata- A talaj pufferkapacitása- Adszorpciós és deszorpciós folyamatok a talajban- Szén-, és nitrogén elemforgalom a talajban- A komposztálás során végbemenő folyamatok vizsgálata- A forróvizes módszer alkalmazása a talajtani és agrokémiai kutatásokban- A talaj víz- és sóforgalma- A talaj tápelem-szolgáltató képességének vizsgálata kémiai és biológiai módszerekkel- A talaj vízgazdálkodására ható tényezők vizsgálata- A talaj oldható szén (DOC, TOC) vegyületeinek szerepe a makrobiális aktivtásra- Makro-, mezo -és mikrokozmosz kísérleti rendszer optimálása a talaj/növény/légkörC/N ciklusainak modellezésére, matematikai modellek fejlesztése és verifikálása- Folyadék és gázfázisú komplex transzportfolyamatok kísérleti és elméleti vizsgálatatalajokban- Környezeti minták (talaj, víz, üledék, biológiai) nehézfémtartalmának speciációsanalízisére és frakcionálására alkalmas környezetanalitikai módszerek kifejlesztése- Talajok, üledékek és vizek szennyeződésének és a szennyeződések mobilitásánakvizsgálata.- Talajvizsgálatok alkalmazása a környezetrekonstrukcióban2. Mezőgazdasági-, környezeti mikrobiológia és talajbiotechnológiaA mikrobiológia alkalmazott ágát képviselő mezőgazdasági mikrobiológia a környezeti-,környezetvédelmi mikrobiológia, valamint a talajbiotechnológia valójában széles spektrumátöleli fel azoknak a témaköröknek, amelyek az agrártudományokban és a mindennapi mező-,kert- és erdőgazdálkodási gyakorlatban fontosak, megoldásra várnak, valamint ökológiai éskörnyezetvédelmi szempontból halasztást nem tűrő elméleti megalapozást igényelnek. Amesterséges trágyaféleségek, egyéb kémiai anyagok, mezőgazdasági hulladékok, melléktermékekhelyes alkalmazása és felhasználása, azok lebontása, transzformálása vagydetoxikálása főként mikrobiális folyamatok révén történik. Ezen anyagok és más talaj- és vízszennyezőanyagok (pl. a nehézfémeknek, mérgező anyagokkal, olaj káros hatásának, mellékhatásának),a talaj hasznos mikroba közösségeire, az ún. non-target mikroorganizmusokragyakorolt negatív hatásának felmérése is a környezetvédelem egyik sarkalatos kérdése. Azelemek biogeokémia körforgalma, a természetes és mesterséges anyagok konverziója,nehezen bomló anyagok (pl. a szervetlen foszfát) mobilizálása, a különböző (növénnyel ésnövényen élő) mikroorganizmusok növény-táplálást, növényvédelmet szolgáló társulásai(növény-mikroba kölcsönhatás: szimbionta N 2 -kötés, rizoszféra, filloplán mikorriza,kórokozók - antagonisták stb.) ma már a növénytermesztés egyre nagyobb figyelmet igénylőelméleti (és mesterségesen is befolyásolható: talajbiotechnológia, növényoltások) gyakorlatikérdései. A fermentált élelmiszerek az élelmiszerbiztonság és takarmányok, egysejt fehérjeelőállítása és feldolgozása etc. ezen folyamatok elméleti és gyakorlati alapjainak tisztázásaszintén a mezőgazdasági mikrobiológia feladatkörébe tartozó kérdés-komplexum.A jövőben is a mezőgazdaság, a kertészet és az erdőgazdaság, különböző mikrobiológiaiproblémáit kísérletesen vizsgálni és megoldani, a mezőgazdasági és környezeti mikrobiológiátjólismerő, a talajbiotechnológiában, valamint környezet-tudományban jártas: mezőgazdasági2