Képzési terv és tárgylista érvényes 2009. szept. 1-től

(általános-, talaj-, víz-, levegő-, élelmiszer-, növénykórtani), környezeti (mikrobiálisökológus, környezetvédelmi) mikrobiológus-ok, valamint talajbiotechnológiusok képzéséttekinti feladatának.Programja magyar és angol nyelven is meghirdetésre kerül. Kiemelt feladatának tekinti ahazai mikrobiológus utánpótlás biztosítása mellett a Kárpát-medence hazánkkal szomszédosországaiban élő magyar ifjúság doktori képzését.Kutatási témák:A mezőgazdasági- (általános), talaj-, víz-, levegő-, élelmiszer-, ökológiai-, környezetvédelmi-,növénykórtani, mikrobiológia, valamint talajbiotechnológia, és biohidrometallurgiaterületéről:3. Agrobiodiverzitás, génmegőrzésAz agrobiodiverzitás a termesztett növények sokféleségét jelenti. Fogalomkörébe tartoznak azagrobiocönózisok (mezőgazdasági művelés alatt álló területek), az ott lévő kultúrflóra (akultúrfajok fajtái, változatai), az ott élő egyéb növényfajok (gyomok, gombák, algák stb.) és agenetikai tartalékok. Genetikai tartalékok alatt a köztermesztésből kikerült fajtákat, tájfajtákat,ökotípusokat és a kultúrnövények vad rokonfajait értjük.A Kárpát-medencének a negyedidőszakban kialakult mozaikossága, sajátos klimatikus ésökológiai viszonyai, a kultúrnövényeknek a termesztésben eltöltött hosszú ideje és az ezzelegyütt járó népi szelekció következtében a kultúrnövényeknek igen magas fokú diverzitásajött létre. A folyamat nyomon kísérésében meghatározó szerepe van az archaeobotanikának(régészeti-növénytan). Az archaeobotanika a történeti agrobiodiverzitás megismerésénekegyik fontos eszköze, a római korig az agrártörténet egyetlen forrása. A kultúrnövényekmellet legalább ilyen érdekes a gyomnövények hazai története. A Kárpát-medenceszinantropizációja a neolitikum óta folyamatosan tart.A tulajdonviszonyok megváltozása, a mezőgazdaságban végbement változások nálunk isvégveszélybe sodorták a szórványként még meglévő ősi kultúrnövény tájfajtákat. A géneróziónyomon kísérésére, annak megállítására, a kutatások koordinálása, a génkészlet begyűjtése ésfajtafenntartása, továbbá a fajtabélyegek és tulajdonságok leírása a génmegőrzés feladata. Agénbankokban, ill. a fajtagyűjteményekben található tájfajták és változatok, a nemesített fajtákés a kultúrfajok vad rokonfajai, a különböző nemesítésű vonalak, hibridek a nemesítői munkátis segítik.A PhD program keretében egyrészről a Kárpát-medencébe, mint másodlagos génközpontba akülönböző kultúrák által a történelem előtti és történelmi időkben behozott kultúrnövényekgenetikai variabilitásának változásával, nyomon kísérésével, forrásainak feltárásával ésdokumentálásával foglalkozunk. Másrészről a génetikai tartalékok megőrzésének területénbiztosítunk lehetőséget tudományos munka végzésére.4. Ökológiai mezőgazdálkodásA múlt század első felében elkezdődött a mezőgazdálkodás erőteljes kémiai és technikaiintenzifikációja. Ezzel a fejlődéssel a mezőgazdálkodás során jónéhány probléma is előtérbekerült, így a kemikáliák alkalmazása során fellépő szermaradvány szennyeződések akörnyezetben és az előállított élelmiszerekben, talajtömörödés, talajkimerülés, növényi ésállati betegségek és kártevők fertőzéseinek növekedése, növények és állatok természeteséletfeltételeinek drasztikus megváltozás, csökkenő élelmiszer minőség a növekvő N-műtrágyázás miatt, valamint a vidék elnéptelenedésének kezdeti jelei. A korábban felmerülőproblémák közül számos mára bizonyítást nyert, így az is, hogy a mezőgazdasági termeléssorán felhasznált vegyszerek és az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása szennyezi az3