AKIK LEGYÕZTÉK AZ IDÕTÖ N K O R M Á N Y Z A TSzilágyi MenyhértA legalább négyszer megválasztottpolgármesterekdoayenje hetvenéves lesz2006 tavaszán. A csorvásinagyközségi tanács elnökea TÖOSZ egyik alapítójavolt. A szövetség elnökségekéntfunkcionáló előkészítőbizottság tagjakéntaz alapszabály tervezetét –amely szerint a főváros, a fővárosi kerület, a nagyváros,a kisváros, a község és az elöljáróság képviselőinek szavazataegyenértékű – a szövetség demokratikus építkezéseés működése biztosítékának minősítette. „Olyan szövetségetakarunk – mondta még –, amely valós, törvényileggarantált gazdasági alapokon működő önkormányzatokértküzd, amely... azonosul az önkormányzatokkal,egyenlőnek tekinti a tagjait, lehetőséget nyújt az egyenlőjogok gyakorlására, s fölvállalja minden település érdekeinekképviseletét.” Miután független jelöltként polgármesterréválasztották, az elsők között szervezte meg Békéscsabána TÖOSZ 1991. januári közgyűlését előkészítőpolgármester-fórumot. A forró hangulatú gyűlésen a felszólalásoksorát azzal zárta le, hogy a közoktatás ügyébenannak idején Eötvös József is hetvenötször szólaltfel a parlamentben, s ha a háromezer önkormányzat elsőhelyre téve a vagyonkérdést, egy hangnemben, mondjuk,kilencvenszer hallatja a hangját, akkor az önkormányzatokműködési feltételeinek megteremtése nem maradhatel. A maga részéről mindent megtett ezért: a TÖOSZ elnökségeaz eltelt tizenöt év alatt tán egyszer sem ülésezettnélküle, mindig elmondta a véleményét, bölcs meglátásaitrengeteg jogszabálytervezetről készített TÖOSZ-értékelésis tartalmazza. Csorvás polgármestere a TÖOSZ társelnöke.Mindazonáltal a maga – hatezer lakosnál valamivelnépesebb – településének fejlesztésére fordította élete javarészét,s nagy része van abban, hogy idén július elsején eza Csongrád megyei nagyközség várossá válhatott.Barati AttilaŐ a legfiatalabb a négyszer megválasztott polgármesterekközül, ma sincs negyven éves. És még nem volt TÖOSZ,amikor már a legaktívabb TÖOSZ-osok közé tartozott.Azért nem az alapítók közé, mert ehhez akkor még nemvolt mandátuma. Az országos önkormányzati szövetséglétrehozásának gondolatával az Államigazgatási FőiskolánKöllner Ferenc tanítványaként „találkozott”, majd– az alapítás hónapjaiban – a későbbi TÖOSZ-főtitkármunkatársa volt. A polgármesteri tisztséget nagyszüleifalujában negyedmagával pályázta meg. A kisgazdapárt ésa kereszténydemokrata néppárt helyi szervezetének támogatásátelfogadó független jelölt abban különbözött a többitől,hogy világosan kifejtett, a helyi viszonyok alaposismeretét tanúsító programja elsősorban közösen megoldandó,s csakis közösen megoldható helyi feladatokattartalmazott. Az 1989. január elsején - az országban másodikként- önállósodott Pácinban az 1990-es önkormány-16A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóiratazati választás a választópolgárok 81 százalékát „mozgattameg”, s a helyi önkormányzatot megteremtő 817 lakosközül 666 a 24 éves Barati Attillára szavazott. Nem csalódtakbenne, mi több: büszkék rá választói, amiért hamarosanvilághíressé tette a falujukat. Az 1990. december22-ei – reggel nyolctól délután fél négyig tartó – ideigleneshatárnyitás még „csak” két ország bodrogközi lakóinaknépünnepélye volt (háromezer gyalogos „ingázott” Pácinés a szlovákiai Velky Kamenec között, miközben a határonfelsorakozott fúvószenekar muzsikált), a világhír az állandóhatárátkelőhely létesítését megelőző, azt kikövetelőakcióknak volt köszönhető. Ilyen akció volt például,hogy Barati Attila határsértést követett el, illetve vállaltnyilvánosan. Aztán a pácini határnyitás szükségességéreakként hívta fel a figyelmet, hogy a Karcsa-patak felettihídhoz vezető, Európa útnak nevezett új kövesút átadásakorünnepélyes határsértésre bírta rá Habsburg Ottót.Később éhségsztrájkba fogott, az erre rábeszélt környékbelipolgármesterekkel egyetemben. A legtöbb újságírótPácinba vonzó ötlete a nagykövesdi polgármester sajátosmegvendégelése volt. Ez úgy történt, hogy miután szlovákiaikollégája odaát felállította, majd megterítette asztalát,a neki szánt ételt, italt a sátoraljaújhelyi határátkelőhelyenát, nagy-nagy kerülővel vitette hozzá, majd tálalt, töltöttneki az embere. És mielőtt a polgármesterek egymássalszemben, egymástól csak néhány méternyire jóízűen megebédeltekvolna, mindketten a szlovák-magyar barátságra,határnyitásra emelték poharukat: felváltva mondtakbeszédet jó hangosan, de nem egymáshoz szólva, merta határon átbeszélni se volt szabad, ők pedig betartották aszabályokat. Mindennek nagy híre kelt, s a nyugati lapokemlékezettek arra is, hogy Pácin és Nagykövesd önkormányzataikorábban tízezernyi aláírást gyűjtöttek össze,s csatoltak a maguk kormányainak címzett beadványaikhoz.Ezekben a beadványokban Barati Attila és szlovákiaikollégája arra hivatkozott, hogy az Európa Tanács által1980 januárjában elfogadott egyezmény (a területi közösségek,hatóságok határszéli együttműködéséről szólóeurópai keretegyezmény) szerint a szomszédos népekbarátsága elmélyítését célzó minden kezdeményezés támogatandó.Hivatkoztak továbbá arra, hogy a Bodrogközgyönyörű (hogy legmagasabb pontjáról, a 277 métermagas Tarbuckáról az erdőktől övezett tavak tükrében„megduplázódó” települések fenséges látványt nyújtanak;hogy meseszép a pácini Mágóchy-várkastély a maga ősfásparkjával, ami természetvédelmi terület; hogy érdemesfelkapaszkodni a romjaiban is fenséges kövesdi várhoz,ellátogatni az ősi leleszi prépostság műemlékegyütteséhez,felkeresni Borsiban II. Rákóczi Ferenc szülőházát,megtekinteni a kilencszáz éves karsai református templomot;horgászni a Karcsa-patakban, s megfürödni a patakpácini és nagykövesdi partján is kiépített strand tisztavizében), amiért is a határnyitás páratlanul vonzó turistacentrummáavatná ezt a tájat. És megírták, hogy ha a kétország egy majdani, határok nélküli Európához tartozniszándékozik, a régi határátkelőhely megnyitásának nemlehet akadálya. Egy idő után már nem is volt. Így ma példáula pácini múzeumépület - amely Magyarország leg-
nagyobb, immár hajdani fényében pompázó reneszánszkastélya, s a benne kiállított gazdag gyűjtemény teljes képetnyújt a tájegység népművészetéről, népi kultúrájáról,a helyi paraszti gazdálkodásról, halászatról, kismesterségekről– csak egyetlen látnivaló a sok közül, amely turistákezreit vonzza a Bodrogközbe. Barati Attila pedig egynemcsak vele, hanem egy magával is elégedett közösségfüggetlen és szocialista képviselőkből álló testületénektörténetesen MIÉP-es vezetője. Egyébként ebben a ciklusbanő az egyetlen polgármester a négyszer megválasztottakközül, akit posztjára a MIÉP jelölt.Szirtes LajosAz első önkormányzati választásokidején Zalakarosnakmár ötéves volt a rendezésiterve. Ezt módosítottaés egészítette ki az 1990-ben választott testület, élénSzirtes Lajossal, a tizenhatévi településvezetői tapasztalattalbíró, az érvényesszavazatok 99 százalékávalpolgármesteri tisztséghez juttatott volt tanácselnökkel.Aki pontosan tudta, hogy mit kell tenni, mire kell költeni,csak azt nem tudta, hogy miből. A negyedszázados termálgyógyfürdő már akkor is tízszer annyi vendéget vonzott,mint ahányan lakták a települést. De semmiképpen nem afürdőt akarta bővíteni, hanem elsősorban infrastruktúrátteremteni, a gyógy-idegenforgalom, egyszersmind a helyiekszámára összkomfortosítani Zalakarost. Vállalkozókatkeresni és támogatni a szállás-, a vendéglátóhelyekbővítéséhez, kereskedelmi egységek építéséhez, külfölditőkést a szállodaépítéshez. Mindehhez abban a reménybenlátott hozzá, hogy az önkormányzatok gazdaságiönállóságát garantáló törvények mielőbb megszületnek.Erre akkor már volt esély, s ezt az esélyt tagadhatatlanulaz ő közreműködésével létrehozott első országos önkormányzatiérdekszövetség – jelesül a TÖOSZ – is segítettmegteremteni. Szirtes Lajos a TÖOSZ rendszerváltoztatáselőtti ügyvezető elnöke volt, s mindmáig az elnökségtagja. Zalakaros pedig ma az ország legösszkomfortosabbkisvárosa, tizenegy szállodával, két felújított kempinggel,87 appartmanházzal, nyaralóval, éttermes panzióval, sAz új templom KarosonA gyógyfürdőbővítmény részletetovábbi mintegy háromezer vendégéjszakát kínáló 700egyéb szálláshellyel. Európai színvonalú kisváros, aholnemcsak valamennyi középület, hanem minden járda istolókocsi- és gyerekkocsi-barát. Gazdag város, amelybena gyógyfürdő negyvenedik születésnapjára – a polgármestertizenöt évvel korábbi elképzelésével ellentétben – magáta gyógyfürdőt is bővítették, s ahol az önkormányzatnapjainkban tűzoltószertárat, mentőállomást és templomotlétesít. Szirtes Lajos, a fürdőváros alig háromszázhektárnyi területén élő másfélezer lakos többsége általnegyedízben polgármesterré választott, minden párttólfüggetlen első embere elégedett lehet. De nem az. Általábansietős dolga van, egyszerűen nem ér rá arra, hogyelégedett legyen.Galuska LászlóA négyszer megválasztottpolgármesterek közül egyikeannak a tíznek, akiketposztjukra mind a négyszeregyazon párt jelölt.Következetesen szocialista.És egyike a TÖOSZ tanácselnök-alapítóinakis.Mindmáig az elnökség tagja.A közgyűlések résztvevőirutinos levezető elnökként igen jól ismerik. Nagydarab,jó kedélyű ember, aki nem kedveli a féldecit, merta jó pálinkából deci a rendes adagja. Mivel a rendszerváltoztatásidején szocialistának lenni nem volt nyerő,kissé meglepte, hogy polgármester lett. Azóta megszokta,hogy az. Az ötezer lelkes Nyékládházán. Negyedszerimegválasztása előtt a TÖOSZ által kiadott kalendáriumbanő volt a nyékládházi mérleg. Aki a kiegyensúlyozottságotkeresi, s ezért az egymással vitatkozók érveiből egyarántmerít. Aki korántsem bizonytalan, de csak szükségesetén határozott. Aki önpropagandára nem fordítgondot, akitől a harsányság végképp idegen, s ezért méga közvetlen munkatársai szerint is engedékeny, ám nemgyenge, hanem gyengéd ember. És állhatatos. Aki ugyannem volt biztos, de bízott abban, hogy 2002-ben is nyerniA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata17Ö N K O R M Á N Y Z A T