Folyamatosan bővülő termékválaszték: utasvárók ... - Töosz

Ökoturisztikai attrakciót hizlalnak Egerszalókon,mûfüves focipályával is bôvült az egri termálfürdôHatszázmillió forintos támogatástnyert a Regionális Operatív ProgrambólEgerszalók önkormányzata, a helyihőforrás sódombját, illetve az úgynevezettkaptárköveket bemutatótanösvény megvalósítására. Az EurópaiUniós támogatásról szóló szerződéstEgerszalókon adta át dr. KolberIstván regionális fejlesztésért felelősminiszter Tőgyi Gábor polgármesternek.A tervek szerint a hőforrásvizében lévő ásványi anyagok általhizlalt sódomb mentén látványtavakat,pihenőhelyeket és madárházakatalakítanak ki. A megvalósítás az évvégén kezdődik és a tanösvényt egyidőbenadják át a hőforrásra épülőfürdőkomplexummal. A mikroklímájúkörnyezetben honos növényfajták,illetve a máig nem tisztázott rendeltetésűkaptárkövek látványa Egerés az egész kistérség turistaforgalmátis „hizlalja” majd.A főváros és a Balaton után Egeregyébként is már most az országharmadik leglátogatottabb idegenforgalmiközpontja. Évente mintegyegymillió turista fordul meg itt, ahola nemrégiben az önkormányzati tulajdonútársaság által működtetetttermálfürdő 250 millió forint értékűberuházással – melegvizes medencével,a műemlék fürdőépületben kialakítottwellness-részleggel, játszótérrel,műfüves focipályával és strandröplabda-pályával– gazdagodott. A fejlesztésreköltött pénz fele a Phareprogramkeretében folyósított uniósforrásból származott, a másik felét –75 és 50 millió forintos megoszlásban– az Eger Termál Kft., illetve az egriönkormányzat fizette ki.Az új létesítmény átadásakor KolberIstván miniszter elmondta, hogyaz elmúlt fél év a rendszerváltoztatásóta a legjobb időszak volt a magyarturizmus történetében. Az elmúltév hasonló időszakához képesta Központi Statisztikai Hivatal adataiszerint 7 százalékkal nőtt a vendégekszáma, s – a minőségi, 4-5 csillagosszálláshelyek gyarapodása következtében– 30 százalékkal növekedteka szállásdíj-bevételek. A térség továbbifejlesztésekkel számolhat: a RegionálisOperatív Program térségi fejlesztésekre2006-ig elköltendő 140milliárd forintjából 15 milliárd forinttámogatásban 228 Heves megyeipályázó részesül.KUKUTYINHároméves a kukutyini hagymabál, amelyen a környékbelifalvak lakói közül is egyre többen ropjáka táncot. Hogy miért éppen hagymabál a neve,nem tudni, mert a bál színhelye a hagyma városátólés Szegedtől majdhogynem egyforma távolságbanvan, tehát ezen az alapon akár paprikabálnakis nevezhetnék.Kukutyinban azonban adekvátabb elnevezés lehetnea zabhegyezők bálja. Az ismert szólás („Möhetünkmá’ Kukutyinba zabot högyözni”) ugyanis etájról, az 1800-as évek egyik nagy árvizének idejébőlszármazik, amikor elöntötte a víz a zabbal bevetetta határt, s a leleményes parasztemberek nem hagytákveszni a termést: ladikokba ültek, és úgy vágtákle a zab „hegyét”.Csakhogy Kukutyin valójában nincsen.A bált az alig hétszáz lelkes Ferencszálláson rendezik,amely falu neve a zselléreit, béreseit 1828-banidetelepítő báró Gerliczy Ferenc földbirtokos keresztnevétőrzi, noha a falu helyét korábban – amikor ittdohányszárító pajták épültek – az egykori térképekenKukutyin-pusztának nevezték. Ehhez a névhez az ittlakók is ragaszkodtak egy ideig, ám tán nem véletlen,hogy a napjainkban újjászülető falu kultúrházábantartott bál rendezői „találták meg” maguknak.A kultúrház egyébként a hatvanas évek elején társadalmimunkában épült, fénykorában a Petőfi MűvelődésiOtthon nevet viselte, nagytermében százötvenenfértek el, filmeket vetítettek, nótaesteket,bálokat, lakodalmakat rendeztek benne, színpadánszínházi társulatok tartottak előadásokat (ezt a színpadotéletveszélyes volta miatt a rendszerváltoztatásután le kellett bontani), kistermében könyvtár volt,fotószakkörnek, sakkszakkörnek, bábszakkörnek,színjátszóknak, énekkarosoknak adott helyet, az ittkészült terítőket, párnákat, kötőket, blúzokat gyakortakiállították... Mindez – ami az itteniek szerintelsősorban Hegyes István helyi tanítónak volt köszönhető– elmúlt, amiként a kultúrház neve is feledésbemerült, s csak három éve, az első ízben csupafüggetlen tagból álló képviselő-testület, élén az úgyszinténfüggetlen Domokos István polgármester irányításávalkezdődött el ismét valami a kultúrházban,amelyet a fiatalok rendre „megtöltenek”, amelynekudvarán zenét hallgatnak, lábtengóznak, vagy éppenaz önkormányzati segítséggel épített kemencébenpizzát sütnek, s amelynek kisterme újra könyvtár,nagyterme pedig bálok színhelye.A ferencszállási képviselő-testület nemrégibendöntött a kultúrház felújításáról, pályázat útján forrástnyert ehhez a Dél-Alföldi Regionális FejlesztésiTanácstól, majd 10 százaléknyi önerő ellenében 16millió 300 ezer forint területi- és régiófejlesztési céltámogatásbanrészesült.Minderről a makói önkormányzat sajtósa e-mailentájékoztatta lapunkat.Ennek ellenére nem tartjuk elképzelhetetlennek,hogy a felújítás után a hagymabálból zabhegyezőkbálja lesz.A kultúrház pedig talán visszakapja Petőfi Sándornevét, esetleg a megújult kukutyini épületet az egykorihelybéli tanítóról, Hegyes Istvánról nevezik el.A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata23Ö N K O R M Á N Y Z A T