Pt_10)_annexe_Az RB harmadik nyomonkövetési ... - Europa
Pt_10)_annexe_Az RB harmadik nyomonkövetési ... - Europa
Pt_10)_annexe_Az RB harmadik nyomonkövetési ... - Europa
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
EURÓPAI UNIÓRégiók BizottságaAZ <strong>RB</strong> HARMADIK NYOMONKÖVETÉSIJELENTÉSE AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁRÓL2012. OKTÓBER • ÖSSZEGZŐ JELENTÉSHU
Tartalomjegyzék1. Fő következtetések és ajánlások........................................................................................................52. Bevezetés .............................................................................................................................................72.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia és az Unió új gazdasági kormányzása..........................................72.2. <strong>Az</strong> európai szemeszter és az Európa 2020 stratégia politikai ciklusa ...................................82.3. A Régiók Bizottsága és az Európa 2020 stratégia...................................................................92.4. Módszertani megjegyzés és olvasási útmutató ......................................................................<strong>10</strong>3. Jelenlegi tendenciák és kihívások az Európai Unió városaiban és régióiban – a statisztikáktükrében ............................................................................................................................................143.1. A helyi és regionális önkormányzatok előrehaladása az Európa 2020 céljainak teljesítésefelé .............................................................................................................................................153.2. <strong>Az</strong> államadósság-válság szubnacionális kormányzatokra gyakorolt hatása és potenciáliskövetkezményei az Európa 2020 stratégia céljainak elérése tekintetében .........................223.3. Javaslat egy, az Európa 2020 stratégia céljaira irányuló regionális teljesítménymutatóbevezetésére..............................................................................................................................254. <strong>Az</strong> Európa 2020 irányítási rendszere és a stratégia hatása a regionális és helyi szakpolitikaidöntéshozatalra az Európai Unióban .............................................................................................254.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia előnyei és kihívásai a tapasztalatok fényében ...........................254.2. Kiemelt kezdeményezések és a 2011. évi nemzeti reformprogramok: a helyi és regionálisszakpolitikai tervezés hozzáadott értéke ...............................................................................284.3. A 2012. évi nemzeti reformprogramok: továbbra is a nemzeti kormányok ügye .............304.4. <strong>Az</strong> Európa 2020 finanszírozása: helyi és regionális nézőpontok .........................................324.5. Partnerségeken alapuló munka? Ott még nem tartunk, de már vannak jó hírek.............344.6. A 2013. évi éves növekedési jelentés felé................................................................................355. A régiók és a városok hozzájárulása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez.....365.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia céljainak és kiemelt kezdeményezéseinek ismerete és észlelése .....................................................................................................................................................365.2. Intelligens növekedés – a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.................385.3. Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb ésversenyképesebb gazdaság elősegítése ...................................................................................395.4. Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területikohézió jellemezte gazdaság ösztönzése.................................................................................426. Mellékletek........................................................................................................................................466.1. Rövidítések és országkódok jegyzéke.....................................................................................466.2. <strong>Az</strong> <strong>RB</strong> Európa 2020 stratégiával kapcsolatban elfogadott véleményei (2011–2012) .........466.3. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform felmérései válaszadóinak jegyzéke 486.4. <strong>Az</strong> esettanulmányok jegyzéke: <strong>Az</strong> „Európa 2020 stratégia: mi történik helyi szinten?”című 2012. évi felmérés ...........................................................................................................51
6.5. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform tagjainak jegyzéke – 2012. augusztus...................................................................................................................................................53
Előszó az <strong>RB</strong> által az Európa 2020 stratégiáról készített <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentéshezRamón Luis Valcárcel Siso, az <strong>RB</strong> elnöke, Murcia autonóm közösség elnöke<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia lehetővé teszi az EU tagállamai számára egyolyan növekedés beindítását, amely szándékaink szerint intelligens,fenntartható és inkluzív, továbbá illeszkedik az EU régióinaksajátosságaihoz, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziómegerősödése mellett valósul meg. Ebben a szellemben határoztam úgy,hogy a Régiók Bizottsága elnökeként betöltött mandátumom politikaiprioritásává teszem az Európa 2020 stratégiát.<strong>Az</strong> alábbi, 3. jelentés azt illusztrálja, hogy az Európa 2020 stratégia bevezetése után két évvel igenishozott pozitív eredményeket. Ilyen például a „közös nyelv” kialakítása az egyes kormányzati szintekközött, vagy az arra való ösztönzés, hogy ambiciózusabb célokat tűzzünk ki a helyi és regionális politikaszintjén. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére irányuló többszintű együttműködések itt-ottkezdenek megjelenni – kialakításukat kétségkívül ösztönzik a kohéziós politika keretében alkalmazottpartnerséggel kapcsolatos tapasztalatok.Ez a jelentés azonban arról is tanúskodik, hogy hiányos a különféle politikai eszközök közöttikoordináció, amit az Európa 2020 stratégia céljainak szentelt pénzügyi források hiánya is súlyosbít. Adokumentum azt is megállapítja, hogy nagy szükség van az adminisztratív egyszerűsítésre és a helyi ésregionális közigazgatás operatív kapacitásainak megerősítésére is. Kimutatja még, hogy a gazdaságiválság, az államadósság, illetve az euró stabilizációját célzó politikák a helyi és regionálisönkormányzatok zömének kiadásaiban különösen érezhetők. Ahhoz, hogy a szociális jellegűválságellenes fellépésekre koncentrálhasson, számos helyi és regionális önkormányzatnak drasztikusancsökkentenie kellett a növekedést megalapozó beruházásokat.A többszintű koordináció, amely az Európa 2020 stratégia sikerének egyik feltétele, még közel semelterjedt gyakorlat, így a nemzeti reformprogramokban sem érezhető a hatása. Arra van tehát szükség,hogy az EU a következő éves növekedési jelentésben és az országspecifikus ajánlásokban határozottanösztönözze a különböző kormányzati szinteket az együttműködésre.Ennek az Európa 2020 stratégiáról szóló <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentésnek a közzétételévelpárhuzamosan a Régiók Bizottsága elindította a stratégia hét kiemelt kezdeményezésének értékelését.2012 decemberétől 2014-ig hét konferenciára kerül sor, amelyek eredményei képezik majd az alapját az<strong>RB</strong> hozzájárulásának a 2014-es európai városok és régiók csúcstalálkozójához. Ez utóbbi rendezvényalkalmat biztosít arra, hogy következtetéseket vonjunk le az Európa 2020 stratégia félideifelülvizsgálatához kapcsolódva. Felkérem Önöket, hogy vegyenek részt ebben az elemzési ésvitafolyamatban, hiszen Európát csak alulról kiindulva építhetjük fel.
<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>-nek az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentésénekelőszavaMichel Delebarre, az <strong>RB</strong> tagja, az Európa 2020 nyomonkövetési platform politikai koordinátora,Dunkerque polgármestere és szenátor<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia 3. <strong>RB</strong>-s nyomonkövetési jelentése ahhoz a gondolkodásifolyamathoz kíván hozzájárulni, amelyet az Európa 2020 stratégia helyzetéről,átfogóbb módon pedig az Európai Unió szintjén folyó gazdasági kormányzásrólkell folytatni.E történelmi pillanatban, amikor az Európai Unió gazdaságpolitikájának meg kelltalálnia a kényes egyensúlyt a közkiadások szigora és a növekedés fellendítésétcélzó strukturális reformjavaslatok (liberalizáció, a munkaerőpiac reformja,nyugdíjreform) között, a helyi és regionális önkormányzatok arra emlékeztetnekbennünket, hogy nem lehet ambiciózus növekedési stratégiát követni, ha nincsenekbiztosítva a szükséges költségvetési források e stratégia Európai Unióban történőmegvalósításához.Ezen túlmenően a fellendülést előkészítő minőségi kiadásokat nem szabad feláldozni az államadósságokszükséges csökkentésének oltárán. A költségvetési konszolidáció és a gazdasági fellendülésvéghezviteléhez a magas szintű foglalkoztatásra is szükség van, amely fenntartja a fogyasztás szintjét, éstöbb személyt von be a jóléti állam finanszírozásába.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiának – három pillérével együtt – megfelelő finanszírozási eszközöket kell kapnia,és az Unió politikai prioritásainak előterében kell maradnia, hogy valóban elindítsa az intelligens,fenntartható és inkluzív növekedést.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia sikerének biztosítása érdekében, az EU és a tagállamok új politikaikoordinációs eszközével, az európai szemeszterrel összefüggésben végezetül bővíteni kell a polgárokparlamenteken, területi önkormányzatokon és szociális partnereken keresztül megvalósuló demokratikusrészvételét.
1. Fő következtetések és ajánlásokA Régiók Bizottsága erősen elkötelezett az Európa 2020 stratégia sikere mellett az intelligens,fenntartható és inkluzív növekedés helyi és regionális szintű előmozdítása révén az Európai Unióban. Astratégia helyi szintű végrehajtásának és hatásának nyomon követése az <strong>RB</strong> egyik legfőbb célja,hangsúlyozva, hogy valamennyi kormányzati szintnek együttműködve kell dolgoznia azért, hogy azEurópa 2020 stratégia meghozza az ígért eredményeket.Ez az Európa 2020 stratégiáról szóló <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentés az <strong>RB</strong> nézeteit fejezi ki a 2013-as éves növekedési jelentést megelőzően, amelyet az Európai Bizottság 2012. novemberben tesz közzé. Anyomon követés e jelentésben összefoglalt eredményei az <strong>RB</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követőplatformja által végzett felméréseken, két, külső tanácsadó által készített tanulmányon, valamint az <strong>RB</strong>számos nemzeti delegációjának hozzájárulásán alapulnak. <strong>Az</strong> <strong>RB</strong> az elkövetkező két évbentovábbfejleszti nyomonkövetési tevékenységét az Európa 2020 stratégia 2014. évi félidei felülvizsgálatáratekintettel.Eddigi eredmények<strong>Az</strong> EU helyi és regionális önkormányzatai egyre jobban ismerik az Európa 2020 stratégiát. Két évvelelindítása után ez a messze ható európai stratégia platformot és „közös nyelvet” biztosít a helyi ésregionális önkormányzatok számára az egymással, valamint a többi kormányzati szinttel (nemzeti, uniósszint) és az érintett felekkel való kommunikációhoz és koordinációhoz (5.1. szakasz).<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> legutóbbi felmérése válaszadóinak többsége szerint az Európa 2020 stratégia helyi szinten kitűzöttcéljai megfelelőek az általuk képviselt területek számára (5.1. szakasz), a helyben gyűjtöttesettanulmányok pedig azt mutatják, hogy a stratégia kiemelt kezdeményezései bátorították a helyi ésregionális önkormányzatokat arra, hogy konkrét szükségleteikkel ambiciózusabb politikai célok kitűzéserévén foglalkozzanak számos politikaterületen (4.2. és 5.2–5.4. szakasz). <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát egyesesetekben keretként alkalmazzák a regionális szintű általános politikatervezéshez (4.1. szakasz). Aválaszadók hangsúlyozták a tapasztalatcserék és a tanulási folyamatok fontosságát is.Ezenfelül a többszintű kormányzás különböző formáin alapuló kezdeményezések sorozata (4.5. szakasz)azt mutatja, egyre világosabbá válik, hogy az Európa 2020 stratégia hozzáadott értékének kiaknázásáhoza városoknak és régióknak koordinálni és integrálni kell politikáikat a többi kormányzati szintpolitikáival. Ehhez biztosan hozzájárult a többszintű kormányzás gyakorlati példájaként a kohézióspolitika is, amely emellett az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos politikák legfőbb finanszírozásiforrása is (4.4. szakasz).
Kihívások<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> nyomonkövetési tevékenysége megmutatta, hogy az Európa 2020 stratégia számos komolynehézséggel és kihívással szembesül.Először is a gazdasági válság és az eurózóna stabilizálását célzó megszorító intézkedések keményensújtják a költségvetéseket állami és helyi szinten. Míg a magánberuházások stagnálnak, a közkiadásokegyre inkább a válság munkaerőpiacra és a leggyengébb társadalmi csoportokra gyakorolt hatásainakenyhítését célzó, rövid távú intézkedésekre összpontosítanak, a hosszú távú célkitűzéseket a háttérbeszorítva (3.2. és 4.1. szakasz).Ezenkívül a többszintű koordináció és kormányzás még egyáltalán nem elterjedt: az Európa 2020keretében megvalósuló nemzeti reformprogramokról túlnyomórészt még mindig a nemzeti kormányokhatároznak, bár gyakrabban konzultálnak a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő különféleszervekkel. <strong>Az</strong> Európa 2020 tehát nem eredményezi a politikák koordinációját és integrációját, nem veszifigyelembe a különböző társadalmi-gazdasági perspektívákat, és nem alkalmazkodik azokhoz (4.3–4.5. szakasz).Uniós szinten számos nehézséget azonosítottak: a különböző politikai eszközök közötti koordinációhiánya; az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó politikák finanszírozásához elérhető forrásokszűkössége; valamint az adminisztratív egyszerűsítésnek és a regionális és helyi szintű adminisztratívkapacitásépítés támogatásának szükségessége (4.4. és 4.5. szakasz).<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> legutóbbi felmérése hangsúlyozta emellett, hogy a polgárok, valamint a közigazgatások leginkábbdecentralizált szintjei nem érzik igazán magukénak a stratégiát (4.1. szakasz).Ajánlások a 2013-as éves növekedési jelentés számáraEzek a következtetések azt mutatják, hogy a 2013. évi éves növekedési jelentésnek a következőprioritásokkal kell foglalkoznia:1. mindenekelőtt a növekedés fellendítése, mégpedig összehangolt fellépés, megfelelő pénzügyitámogatás és ösztönző jogalkotási keret révén;2. partnerségek kialakítása különböző kormányzati szintek között és többszintű kormányzás,elsősorban a következő nemzeti reformprogramok kidolgozási folyamatában;3. a strukturális alapokra irányuló új közös stratégiai keretet, valamint az azt nemzeti szintenvégrehajtó partnerségi szerződéseket lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy a nemzeti kormányok,régiók és városok egy asztalhoz ülhessenek és valamennyi elérhető forrásukat koordinált és
integrált módon mobilizálhassák, hogy az Európa 2020 stratégiából a lehető legtöbbet tudjákkihozni;4. további finanszírozás biztosítása az Európa 2020 számára. Ennek érdekében az alábbikérdésekkel kell foglalkozni:a) az EU-költségvetésnek ésszerű méretűnek kell maradnia, a kohéziós politikának pedigmegfelelő eszközökkel kell rendelkeznie és valamennyi régiót le kell fednie, a leginkábbrászorulókra összpontosítva;b) a nemzeti költségvetéseknek, amelyek továbbra is a közfinanszírozás legnagyobb forrásátjelentik, fokozottabban kell összpontosítaniuk az Európa 2020 stratégiára, amennyirecsak lehetséges;c) a helyi/regionális költségvetéseknek továbbra is el kell érniük egy kritikus tömegetahhoz, hogy hozzá tudjanak járulni az Európa 2020-hoz;5. a polgárokkal és az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció megerősítése annak érdekében,hogy még jobban magukénak érezzék az Európa 2020 stratégiát.2. Bevezetés2.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia és az Unió új gazdasági kormányzása<strong>Az</strong> Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiája, az Európa 2020 120<strong>10</strong>-ben váltotta fel elődjét, a lisszaboni stratégiát, amelytől négy alapvető tekintetben különbözik:• szélesebb körű célkitűzéseket határoz meg nemcsak a versenyképesség, hanem a befogadás és afenntarthatóság tekintetében is;• rugalmasabban figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátos helyzetét: a nemzeti kormányokönállóan tűzhették ki saját nemzeti céljaikat, amelyekkel hozzá kívánnak járulni az Unió kiemeltcéljainak teljesítéséhez 2 ;• a három fő pilléren belül hét kiemelt kezdeményezést tartalmaz 3 , amelyek segítenek a vonatkozóuniós és nemzeti szakpolitikák irányításában és koordinálásában;123<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiáról további tájékoztatást nyújt a stratégia hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm.<strong>Az</strong> uniós és nemzeti célok a következő oldalon olvashatók: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-anutshell/targets/index_hu.htm.<strong>Az</strong> Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseiről a következő oldalon található további tájékoztatás:http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/flagship-initiatives/index_hu.htm.
• a tematikus megközelítést olyan, több területen átívelő szakpolitikai kezdeményezések 4 egészítik ki,amelyek célja az egységes piac kiteljesítése, források biztosítása a növekedésbe való beruházáshoz,valamint a nemzetközi piacok nyitottabbá tételének előmozdítása.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia célja többek között az is, hogy az Európai Unió részéről hozzájáruljon agazdasági és pénzügyi válság, illetve az euróövezetben a válság nyomán kialakult államadósság-válságkezeléséhez. <strong>Az</strong> Unió 2008-ban elindította gazdasági kormányzásának átfogó reformját, amely akövetkező célokat kívánja megvalósítani:• az euróövezet stabilitásának megőrzése az államadósság-válságba jutott tagállamok pénzügyitámogatása útján. <strong>Az</strong> ideiglenes Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) hamarosan felváltja azállandó Európai Stabilitási Mechanizmus;• a tagállamok felelősségvállalásának növelése a költségvetés terén – különös tekintettel az euróövezettagállamaira –, valamint fokozott uniós felügyelet a Stabilitási és Növekedési Paktum, az Euró PluszPaktum és a költségvetési paktum keretében;• a makrogazdasági egyensúlyzavarok csökkentését, a versenyképesség megerősítését, valamint több ésjobb munkahely teremtését célzó strukturális reformok előmozdítása, különösen az Európa 2020stratégián keresztül;• a növekedés fellendítése a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum útján;• a pénzügyi ágazat kedvező állapotba hozása és az európai bankunió előkészítése.2.2. <strong>Az</strong> európai szemeszter és az Európa 2020 stratégia politikai ciklusaEnnek az új gazdasági kormányzásnak az egyik legfontosabb koordinációs eszköze az európaiszemeszter, amely minden év első félévében lehetővé teszi a tagállamoknak a költségvetési,makrogazdasági és strukturális politikáik uniós iránymutatások szerinti koordinált kidolgozását. Aszemeszter során az Európa 2020 stratégia politikai ciklusa jelenleg a következő állomások mentén halad:• Novemberben az Európai Bizottság – mintegy előhangként – közzéteszi éves növekedési jelentését,amely áttekinti az Európa 2020 stratégia és a strukturális és költségvetési politikák előrehaladását, ésiránymutatásokat javasol az adott évre az Európa 2020 stratégia megvalósításához.• A jelentés alapján az Európai Tanács márciusban, tavaszi ülésén elfogadja azokat a főiránymutatásokat és prioritásokat, amelyeket a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk.• Áprilisban a tagállamok egyidejűleg benyújtják Európa 2020 nemzeti reformprogramjaikat ésstabilitási vagy konvergenciaprogramjaikat, amivel hangsúlyozzák a költségvetési és strukturálispolitikáik összehangolásának szükségességét.• <strong>Az</strong> Európai Bizottság májusban közzéteszi országspecifikus ajánlásainak tervezetét: ezt az EurópaiTanács júniusi ülésszakán megvitatja, majd a Tanács júliusban elfogadja.4Lásd: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/eu-tools-for-growth-and-jobs/index_hu.htm.
• <strong>Az</strong> év második felében az uniós tagállamoknak az uniós szintű iránymutatásokkal éskötelezettségvállalásokkal összhangban kell alakítaniuk éves költségvetésüket.2.3. A Régiók Bizottsága és az Európa 2020 stratégiaA Régiók Bizottsága üdvözölte az Európa 2020 stratégiát, mivel az nemcsak mennyiségi, hanemminőségi értelemben is a növekedésre irányul (a növekedésnek intelligensnek, fenntarthatónak ésinkluzívnak kell lennie), és rugalmasan hozzáigazítható az egyes országok különböző helyzetéhez. ARégiók Bizottsága több, 20<strong>10</strong> után elfogadott véleményében 5 , illetve vezetőségi nyilatkozatában és üléseinyomán közzétett következtetésében 6 megerősítette, hogy az Európa 2020 stratégia csak abban az esetbenhozhatja meg a várt eredményeket, amennyiben:• a specifikus regionális és helyi helyzetekhez igazodik, aminek része a régiókra szabott mutatókalkalmazása is;• kidolgozása és végrehajtása is valamennyi kormányzati szint által, partnerség keretében történik,többek között többszintű kormányzati eszközök alkalmazásával, annak érdekében, hogy nagyobbmértékben lehessen a stratégiát a helyi és regionális szükségletekhez igazítani, fel lehessen mérni alehetséges szinergiákat és rendszerhatásokat, a polgárok és valamennyi érintett fél pedig jobbanmagáénak érezze a stratégiát;• kéz a kézben jár a kohéziós politikával, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy az utóbbinakteljesítenie kell a Szerződésben foglalt feladatát;• megfelelő finanszírozásban részesül, ezzel ellensúlyozva a gazdasági és államadóssággal kapcsolatosválságnak a regionális és helyi költségvetésekre gyakorolt hatását.A kiemelt kezdeményezésekről és más konkrét témákról szóló véleményeinek 7 elfogadásán túlmenően az<strong>RB</strong> iránymutató javaslata az, hogy az Európa 2020 stratégia kidolgozása és végrehajtása a valamennyiérintett kormányzati szint közötti területi paktumok – mint a többszintű kormányzás egyik konkréteszköze – kidolgozása révén történjen. Ezenfelül az <strong>RB</strong> nemcsak hogy támogatja a közös stratégiaikeretre tett javaslatot 8 , melynek célja a strukturális alapok racionalizálása és célirányossá tétele a 2014–2020-as programtervezési időszakban, hanem erőteljes eszköznek is tekinti azt az Európa 2020stratégiában szereplő többszintű kormányzás támogatására – amennyire a kohéziós politika prioritáskéntaz Európa 2020 céljaira összpontosít, teljesítve ugyanakkor az EU-szerződésben foglalt újraelosztásicélját is.5678A Régiók Bizottsága által az Európa 2020 stratégia kapcsán elfogadott vélemények jegyzékét a melléklet tartalmazza.További információkért lásd az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform weboldalának „Tevékenységek” menüpontját:http://www.cor.europa.eu/europe2020.A Régiók Bizottsága által közzétett vélemények és állásfoglalások teljes felsorolását lásd a mellékletben.<strong>Az</strong> Európai Bizottság javasolta, hogy a 2014–2020-as programtervezési időszakban a strukturális alapokat (ERFA, ESZA, EMVA ésETHA) egy közös stratégiai keret szabályozza. Lásd: „A 2014–2020-as időszakra szóló közös stratégiai keret elemei” – bizottságiszolgálati munkadokumentum, 2012.3.14., SWD(2012) 61 final.
Ezzel összefüggésben az <strong>RB</strong> saját feladataként szabta meg, hogy az EU helyi és regionálisönkormányzatainak nézőpontját támogatja az Európa 2020 stratégia politikai ciklusa során, azáltal, hogyfellép annak fő szakaszaiban: az éves növekedési jelentés elfogadása előtt (elnökségi nyilatkozat ajelentésről és az <strong>RB</strong> éves nyomonkövetési jelentése az Európa 2020-ról), a Tanács tavaszi ülése előtt(területi párbeszéd) és az országspecifikus ajánlások elfogadása előtt (az <strong>RB</strong> politikai vezetésselfoglalkozó ülése az Európai Tanács elnökének részvételével). A fejezet végén található ábra összefoglaljaaz Európa 2020 stratégia politikai ciklusát és azon belül a Régiók Bizottsága szerepét.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásának támogatása érdekében az <strong>RB</strong> létrehozta azEurópa 2020 stratégiát nyomon követő platformot, az EU valamennyi tagállamából több mint 160 régióés város részvételével. A platform eszköze annak értékelésére szolgál, hogy milyen módon és milyenmértékben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat az Európa 2020 stratégia politikai ciklusába,ugyanakkor pedig lehetőséget ad a helyi és regionális önkormányzatok számára arra, hogyhozzászólhassanak a stratégia politikai folyamatához. A platform konkrét tényeken alapuló információkatgyűjt regionális és helyi képviselőkkel és szakértőkkel való találkozók, valamint a platform tagjaival ésmás helyi és regionális önkormányzatokkal való konzultációk révén. A tevékenység eredményeit aplatform weboldalán 9 ismertetjük.2.4. Módszertani megjegyzés és olvasási útmutató<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> 20<strong>10</strong>-től kezdve <strong>10</strong> éves nyomonkövetési jelentést tesz közzé az Európa 2020-ról. <strong>Az</strong> első kétjelentést az európai intézményközi viták során széles körben elismerték. A jelenlegi, <strong>harmadik</strong> jelentés azEurópa 2020 stratégiát nyomon követő platform tevékenységének eredményein alapul, mégpedigelsősorban első kézből származó, a következő forrásokból gyűjtött információkon:• az „Európa 2020 stratégia: mi történik helyi szinten?” című éves felmérés, 2012. évi kiadás (atovábbiakban: a platform 2012. évi felmérése);• az <strong>RB</strong> nemzeti delegációinak felmérése a 2012. évi nemzeti reformprogramok előkészítését illetően;• tematikus felmérések a kkv-kat támogató politikákról, a szociális innovációt elősegítő politikákról ésa kohéziós politika közös stratégiai keretére tett javaslatról;• a 2012. évi területi párbeszéd, melyre 2012. június 13-án került sor;• két, külső szakértők által készített tanulmány 11 .9<strong>10</strong>11www.cor.europa.eu/europe2020.A korábbi jelentések a következő oldalon érhetők el: http://portal.cor.europa.eu/europe2020/Pages/Publications.aspx.„Is Europe 2020 delivering? A preliminary enquiry to the CoR general overview survey on Europe 2020 for 2012” [Célt ér-e azEurópa 2020 stratégia? Előzetes vizsgálat az <strong>RB</strong> 2012. évi, az Európa 2020-ról szóló általános felméréséhez], amelyet 2013 elejéntesznek közzé, valamint „On the role of the local and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes” [A helyiés regionális önkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban], 2012. október; mindkét tanulmány a következőoldalon lesz olvasható: http://portal.cor.europa.eu/europe2020/Pages/Publications.aspx.
2012. április és július között a Régiók Bizottsága részletes elemzést készített az Európa 2020 stratégiavégrehajtásának tényleges helyzetéről, annak értékelése céljából, hogy a stratégia, immár a másodikévében,• hozzáadott értéket biztosít-e az EU városai és régiói számára, mégpedig kettős értelemben: a)megfelelően figyelembe véve azok különböző helyzetét és szükségleteit, b) lehetővé téve számukra,hogy ambiciózusabb politikai programokat vezessenek be, mint amilyeneket a stratégia nélkültervezhetnének;• valamennyi érintett kormányzati szinttel partnerségben került-e végrehajtásra, annak az e jelentés2. fejezetében szereplő feltevésnek a fényében, mely szerint a partnerségen alapuló többszintűkormányzás előfeltétele az Európa 2020 stratégia céljai elérésének.Ezt az értékelést az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform végezte a fent említett 2012. évifelmérést felhasználva. A kérdések arra irányultak, hogy az országspecifikus célkitűzések megfelelőek-e aválaszadók által képviselt területek számára, valamint hogy az Európa 2020 stratégia és a nemzetireformprogramok ösztönzik-e őket ambiciózusabb célok kitűzésére és azokhoz kapcsolódó politikákkidolgozására 12 . A felmérés alapja egy 2012. tavasszal közzétett tanulmány volt, amely nyolc példaalapján értékelte, hogyan alakítja az Európa 2020 stratégia a regionális és helyi politikai döntéshozatalt. 13Emellett elemezték a nemzeti reformprogramok szövegét is 14 , az <strong>RB</strong> nemzeti delegációi körében gyűjtöttinformációk révén ellenőrizve és kiegészítve 15 , annak értékelése céljából, hogy a helyi és regionálisönkormányzatokat bevonták-e és milyen módon az április közepén közzétett 2012. évi új nemzetireformprogramok 16 előkészítésébe.E munka eredményeit az alábbiak szerint mutatták be:121314151617 tagállamból 40 helyi és regionális önkormányzat vett részt a felmérésen (11 településeket, 6 tartományokat, 18 régiókat és4 városok és régiók szövetségeit képviselő válaszadó). Bár tíz uniós tagállam helyi és regionális önkormányzatai nem vettek részt afelmérésben, és a válaszok igen nagy része néhány tagállamból érkezett, a hozzájárulások földrajzi eloszlása megfelelőenkiegyensúlyozott, az EU valamennyi főbb területének régióit és városait képviselve. A válaszadók felsorolása a mellékletben található.Valamennyi hozzájárulás elérhető a következő címen:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonEurope2020what'shappeningontheground2012Edition.aspx.„Is Europe 2020 delivering? A preliminary enquiry to the CoR general overview survey on Europe 2020 for 2012” [Célt ér-e azEurópa 2020 stratégia? Előzetes vizsgálat az <strong>RB</strong> 2012. évi, az Európa 2020-ról szóló általános felméréséhez], készítette: RIMAS,Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem, a CDR/ETU/96/2012. sz. szerződés keretében.„On the role of the local and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes” [A helyi és regionálisönkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban], készítette: Ecologic Institut, Berlin, aCDR/ETU/96/2012. sz. szerződés keretében.A felmérésben az <strong>RB</strong> következő nemzeti delegációi vettek részt: Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország,Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Románia ésSvédország. Belgium, az Egyesült Királyság és Görögország delegációja írásbeli nyilatkozatot küldött be a kérdőív kitöltése nélkül.A 2012. évi nemzeti reformprogramok a következő címen találhatók: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-yourcountry/index_hu.htm.
• a 3. fejezet az alapvető regionális statisztikákról nyújt áttekintést, mely megmutatja, milyenmessze állnak az EU NUTS II. régiói az adott ország Európa 2020 stratégiában kitűzött céljaitól(3.1. szakasz). Összegzést ad a szubnacionális költségvetések helyzetéről, amelyeket kihívások eléállít a gazdasági válság és korlátoznak a pénzügyi konszolidációs politikák (3.2. szakasz), valamintbejelenti egy regionális teljesítménymutató létrehozását az Európa 2020 eredményeinek nyomonkövetése érdekében;• a 4. fejezet azt elemzi, hogy az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform 2012. évifelmérésének válaszadói hogyan látják az Európa 2020 stratégiát, és hogy az milyen hozzáadottértéket nyújt nekik (4.1. szakasz) a kiemelt kezdeményezések és a nemzeti reformprogramok révén(4.2. szakasz). Összefoglalást ad annak vizsgálatáról is, hogy a helyi és regionális önkormányzatokhogyan vesznek részt országuk nemzeti reformprogramjainak előkészítésében (4.3. szakasz), afelmérésen és az <strong>RB</strong> nemzeti delegációinak hozzászólásain alapulva. A válaszadóknak azEurópa 2020 finanszírozási módjával kapcsolatos véleményét a 4.4. szakasz tartalmazza, míg a4.5. szakasz a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés (sajnos korlátozott) mértékévelfoglalkozik;• az 5. fejezet megmutatja, hogyan értékelik az uniós városok és régiók az Európa 2020 stratégiátannak célkitűzéseit és kiemelt kezdeményezéseit illetően (5.1. szakasz), valamint hogy a városok ésrégiók hogyan járulnak hozzá a célok eléréséhez a stratégia három fő pillére keretében (5.1–5.4. szakasz);• a 6. fejezet tényszerű és gyakorlati információkat tartalmazó mellékletekből épül fel.
Október November December Január Február Március Április Május Június Július Szeptember Október NovemberEurópaiBizottságÉves növekedésijelentésSzakpolitikaiiránymutatás, benneországspecifikusajánlásokÉvesnövekedésijelentésMiniszterekTanácsaVita és irányvonalakIránymutatásokelfogadásaA költségvetéstervezetekkölcsönösértékelése októberközepénEurópaiParlamentEurópaiTanácsTavaszi Európai Tanács – a2012. évi európaiszemeszterre vonatkozóiránymutatások<strong>Az</strong>országspecifikusajánlásokelfogadásaTagállamokA nemzeti reformprogramok, illetvestabilitási éskonvergenciaprogramokelfogadásaRégiókBizottsága<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>Európa 2020stratégiáról szólónyomonkövetésijelentése<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>üzenetet küldaz EurópaiTanácsnak2012. éviterületipárbeszéd<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>elnökségéneknyilatkozata azéves növekedésijelentésről<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>nyomonkövetésijelentése azEurópa 2020stratégiárólR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
3. Jelenlegi tendenciák és kihívások az Európai Unió városaiban és régióiban – a statisztikáktükrébenA gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik helyzetjelentésében 17 az Európai Bizottság2011 novemberében közzétette az első átfogó áttekintést arról, mit tesznek az európai régiók azEurópa 2020 stratégia céljainak teljesítéséért. A jelentés megállapította, hogy az Unió egyes (NUTS II.)régióinak mennyire sikerült megközelíteniük a vonatkozó nemzeti célokat a 2008 és 20<strong>10</strong> közöttiidőszakban, és meghatározta a régiók kiindulási helyzetét, amely segíti őket a regionális fejlesztésistratégiáik kifejlesztésében, nyomon követésében és értékelésében. A jelentés szerint nem mindentagállamtól várható el, hogy elérjék az Európa 2020 nemzeti céljait: néhány régió számára a kitűzött célegyszerűen túl távoli ahhoz, hogy ezt a távolságot 2020-ig reálisan át lehessen hidalni; más területekenpedig (például a K+F klaszterezése miatt) a célok elérése nem jelentene érdemi fejlődést. A jelentés tehátazt az erőteljes üzenetet hordozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak meg kell határozniuksaját fejlesztési stratégiáikat a területük gyenge pontjainak kezelése és erős oldalainak kiaknázásaérdekében. <strong>Az</strong> Európai Bizottság nem tesz közzé éves jelentést arról, hogy a régiók milyen sikerrelteljesítik az Európa 2020 stratégia céljait; a naprakész grafikonok azonban folyamatosan elérhetők aDG REGIO weboldalán 18 .A Régiók Bizottságának meggyőződése, hogy az Európa 2020 sikere nagymértékben függ a helyi ésregionális szintű hatásaitól, ami kiemeli annak fontosságát, hogy a stratégia előrehaladását a helyszínen isnyomon kövessék. E módosítás eredményeképpen:• fel lehetne tárni a mögöttes tendenciákat, amelyek valószínűleg megmutatják, hogyan változik acéloktól való távolság;• azonosítani lehetne a leggyorsabban fejlődő és a leginkább lemaradt régiókat;• meg lehetne határozni az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítése kapcsán a helyszínen kirajzolódósémákat.Ez a fejezet ezért – a legújabb, 2009–2011. évi adatok felhasználásával – röviden bemutatja a helyi ésregionális önkormányzatok pillanatnyi helyzetét az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítésetekintetében (3.1. szakasz). A megállapításokat a szubnacionális szintek finanszírozásával kapcsolatosfriss információ és a jelenlegi megszorító intézkedések hatásainak elemzése kíséri (3.2. szakasz). Végül afejezet utolsó szakasza egy olyan regionális teljesítménymutató mellett érvel, amely hasznosinformációkkal szolgálna az európai régiók helyzetéről és kilátásairól az Európa 2020 stratégiacélkitűzéseinek fényében (3.3. szakasz).1718http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/interim7/interim7_en.pdf.http://ec.europa.eu/regional_policy/information/brochures/pages/country2012/index_en.cfm.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
3.1. A helyi és regionális önkormányzatok előrehaladása az Európa 2020 céljainak teljesítésefelé<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia legfontosabb céljaiból kiindulva a NUTS II. szintjén 19 elérhető adatok továbbitájékoztatást nyújtanak a leglényegesebb célokról és mutatókról. <strong>Az</strong> adatok jelentős része egészen2011-ig rendelkezésre áll, azonban néhány adat csak a 2009-ig vagy 20<strong>10</strong>-ig tartó időszakot fedi le. Ezértnem lehet teljes körű és naprakész áttekintést nyújtani a helyi szintek helyzetéről, ami megnehezíti azEurópa 2020 folyamat előrehaladásának helyi és regionális szintű nyomon követését. <strong>Az</strong> adatokmindamellett átfogó bepillantást engednek a helyi és regionális szintek helyzetébe.A 30 és 34 év közöttiek felsőoktatásaA legújabb, 2011-es adatok szerint az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzései tekintetében jelentősenmegváltozott az európai felsőoktatás regionális sémája. Bizonyos előrehaladás történt ugyan,mindamellett az e területen meghatározott nemzeti célok továbbra is óriási kihívást jelentenek számosuniós régió számára.A 30–34 éves korosztályba tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya,2009/11 – távolság az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzésétőlKülönbség százalékpontbannem szabtak meg nemzeti célokatnincs adatA kékkel jelölt régiók teljesítették a célkitűzést.A pirossal jelölt régiók nem teljesítették a célkitűzést.Forrás: Eurostat, DG REGIO.19© EuroGeographics Assocation for the administrative boundariesA szegénység és a nélkülözés tekintetében DE, FR, NL, PT, RO és UK esetében csak nemzeti adatok, BE, EL és HU esetében pedigcsak NUTS I. szintű adatok álltak rendelkezésre.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A 18–24 évesek lemorzsolódási arányának csökkentése<strong>Az</strong> oktatásból és szakképzésből lemorzsolódók különböző NUTS II. régiókbeli eloszlási sémájábólkiderül, hogy bár egyes régiókban történtek előrelépések, igen nagy eltérések tapasztalhatók Európánbelül. A magas iskolaelhagyási arány csökkentése továbbra is rendkívül fontos kihívást jelentSpanyolország, Olaszország, Románia, Magyarország és Görögország számára. A nagyarányúlemorzsolódás és a fiatalok munkanélküliségi aránya között is összefüggés mutatható ki ezekben azországokban. Amennyiben nem tesznek újabb lépéseket, biztos, hogy az említett országok nem lesznekképesek teljesíteni az Európa 2020 stratégia keretében e területen kitűzött céljaikat.A lemorzsolódók aránya (18–24 év), 2009/11 – távolság az Európa 2020 stratégia nemzeticélkitűzésétőlKülönbség százalékpontbannem szabtak meg nemzeti célokatnincs adatA kékkel jelölt régiók teljesítették a célkitűzést.A pirossal jelölt régiók nem teljesítették a célkitűzést.Forrás: Eurostat, DG REGIO.© EuroGeographics Assocation for the administrative boundariesK+F kiadások a GDP százalékábanA 2009. év tekintetében rendelkezésre álló adatok szerint a kutatás-fejlesztési beruházások GDParányában számított szintje az európai régiók többségében stabil maradt, sőt egyes esetekben nőtt. AR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
endelkezésre álló adatok szerint csak egyes (a pénzügyi válság által különösen korán elért) lettországirégiókban mutatható ki a K+F kiadások csökkenése. <strong>Az</strong> Európai Unió egészét tekintve a K+F kiadásokteljes aránya a GDP százalékában kifejezve 2008 és 2009 között 1,9%-ról 2%-ra emelkedett. Tekintve,hogy – különösen a kevésbé fejlett régiókban – a közszféra kulcsszerepet játszik a K+F kiadásokban,számítani lehet arra, hogy a következő években ezek az adatok a válság miatt még tovább romlanak majd.<strong>Az</strong> európai K+F kiadások legfrissebb regionális térképe megerősíti, hogy az egyes európai régiók közöttváltozatlanul jelentős különbségek vannak a K+F kiadások tekintetében. Még mindig számos régió maradel az Európa 2020 stratégia kapcsán e területen vállalt uniós és nemzeti céloktól – különösenPortugáliában és Spanyolországban, de más országokban is. Mivel a K+F beruházások kulcsszerepetjátszanak a termelékenység és a versenyképesség javításában, jóval nagyobb erőfeszítésekre lenneszükség, természetesen a helyi lehetőségek és feltételek figyelembevételével.K+F kiadások összesen, 2009GDP %<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia K+F terén kitűzött átfogó célja 3%.Forrás: Eurostat.nincs adatR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
Foglalkoztatási arányok a régiókbanEurópa legtöbb régiójában, regionális szinten 2000 és 2008 között jelentősen nőtt a foglalkoztatottságaránya. Ezt követően azonban meredeken csökkenni kezdett a ráta, különösen azokban az országokban,amelyeket a jelenlegi államadósság-válság a legmélyebben érintett; a tendencia alól mindamellett kivételtképez például Németország és Svédország. Számos európai régió esetében még tovább nőtt a távolság azEurópa 2020 stratégia keretében kitűzött 75%-os céltól. A leginkább érintett régiók Spanyolország ésOlaszország déli részén, Görögországban és egyes kelet-európai országokban találhatók.Foglalkoztatási ráta (20–64 év), 2011 - távolság az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzésétőlKülönbség százalékpontbanA kékkel jelölt régiók teljesítették a célkitűzést.A pirossal jelölt régiók nem teljesítették a célkitűzést.nem szabtak meg nemzeti célokatForrás: Eurostat.Munkanélküliségi arány<strong>Az</strong> Európai Unióban a munkanélküliség regionális megoszlása híven tükrözi az évek óta fennállógazdasági és pénzügyi válság hatásait és jelenlegi kihívásait. <strong>Az</strong> EU-27 271 NUTS II. régiója közülR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
2011-ben csak 44 büszkélkedhetett 4,8%-ot meg nem haladó munkanélküliségi aránnyal; ez a rátaazonban csupán fele az EU-27 átlagának. A mérleg másik oldalán álló 17 régióban (tíz spanyol, négytengerentúli francia és három görög régióban) legalább 19,2 százalékos a munkanélküliség, azazkétszerese a 27 tagú Unió átlagának.<strong>Az</strong> EU-27-ben 2011-ben a 15–24 éves korosztályba tartozó fiatalok körében átlag 21,4% volt amunkanélküliség aránya. Mindamellett a munkanélküliség terén mutatkozó regionális különbségek afiatalok esetében is jelentősek. <strong>Az</strong> EU-27 régióinak több mint háromnegyedében a fiatalokmunkanélküliségi rátája legalább kétszerese volt a teljes lakosságra vonatkozó arányszámnak.A hosszú távú munkanélküliség aránya – azaz azon munkanélküliek százalékos aránya, akik legalább egyéve nem találnak munkát – 2011-ben átlag 43,1% volt az EU-27 országaiban, és szintén jelentős eltéréstmutat a régiók között. 60 régió esetében a munkanélküliek több mint fele vesztette el munkahelyét egyévnél régebben.Munkanélküliségi ráta aNUTS II. régiókban, 20<strong>10</strong>Nem állnak rendelkezésreadatokR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A szegénység és kirekesztés kockázataA szegénység kockázatának leginkább kitett népességre vonatkozó legutóbbi, 20<strong>10</strong>. évi adatok szerintregionális szinten általánosságban nem történt alapvető változás a szegénység és a társadalmi kirekesztésátfogó kérdésében. Meg kell jegyezni azonban, hogy egyes tagállamok (például Franciaország ésNémetország) csak nemzeti szinten szolgáltattak adatokat, más országok (így Írország, az EgyesültKirályság és Svédország) pedig nem határoztak meg nemzeti célokat ezen a területen.A szegénység és társadalmi kirekesztés veszélyének kitett népesség aránya, 20<strong>10</strong> – távolság azEurópa 2020 stratégia nemzeti célkitűzésétőlKülönbség százalékpontbanA kékkel jelölt régiók teljesítették a célkitűzést.A pirossal jelölt régiók nem teljesítették a célkitűzést.nem szabtak meg nemzeti célokatForrás: Eurostat.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
Egy főre jutó GDP<strong>Az</strong> egy főre jutó GDP tekintetében regionális szinten rendelkezésre álló legfrissebb (2009-es) uniósadatok szerint azokban az országokban, amelyeket legkorábban sújtott a pénzügyi és gazdasági válság,különösen jelentős mértékben csökkent a GDP szintje az előző évhez képest: ez történt többek közöttLitvánia (–7%), Lettország (–5%), Írország (–5%) és Észtország (–5%) esetében.<strong>Az</strong> uniós átlaggal összehasonlításban az egy főre jutó GDP mértéke az Unió 271 NUTS II. régiójából124-ben csökkent a 2008. évi adatokhoz képest. <strong>Az</strong> adatokból azonban az is kiderül, hogy egyestagállamokban (például Franciaországban) megállt, más régiókban (többek között az Egyesült Királyságés Írország egyes területein) pedig lelassult az egy főre jutó GDP uniós átlaggal szembeni, jelentősmértékű visszaesése.Elmondható továbbá, hogy az új tagállamok legtöbb NUTS II. régiója gyorsabb ütemben fejlődött, mintsok más térség, ami összefügg az érintett országok kohéziós politikájának hatásaival. A jelenlegi válságteljes hatása még nem tükröződik a regionális szintű számadatokban, ezért fontos azok figyelmes nyomonkövetése.Mindezeket az adatokat figyelembe véve a következő megállapításokat tehetjük:• Jelenleg a gyakorlatban a dél-európai régiók szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal azEurópa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése terén.• A régióknak az Unió más vidékein is számos területen – többek között a K+F beruházások és afelsőoktatás terén – fokozniuk kell erőfeszítéseiket ahhoz, hogy teljesíteni tudják az Európa 2020stratégia keretében vállalt célokat.• A gazdasági és pénzügyi válság hatása lassan a szubnacionális szintű statisztikákban is megjelenik,különösen a munkanélküliség, a GDP alakulása és a szegénység terén.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
3.2. <strong>Az</strong> államadósság-válság szubnacionális kormányzatokra gyakorolt hatása és potenciáliskövetkezményei az Európa 2020 stratégia céljainak elérése tekintetében<strong>Az</strong> Európai Bizottság a közelmúltban közzétette „Államháztartások a gazdasági és monetáris unióban”című jelentését 20 , amely most először az elemző rész nagy részében foglalkozik az Európai Uniószubnacionális szintjeinek finanszírozásával.IV.1.1. táblázat: A szubnacionális kormányzati kiadások aránya az Unióban (%)A szubnacionális kormányzati kiadások aránya az általánoskormányzati kiadásokbanVáltozás 1995–2007 Változás 2007–20<strong>10</strong>A szubnacionális kormányzati kiadások aránya a GDPszázalékábanVáltozás 1995–2007 Változás 2007–20<strong>10</strong>Forrás: <strong>Az</strong> Európai Bizottság szolgálatai.A jelentés hangsúlyozza, hogy – amint a következő ábra mutatja – az elmúlt években a legtöbb unióstagállamban stabilan nőtt a szubnacionális kiadások szintje, bár a tagállamok között továbbra is jelentőseka különbségek. A szubnacionális kormányzati szintek kiadásai Spanyolországban és Svédországbanmeghaladják a kormányzati összkiadások 45%-át, Dániában pedig a 60%-át, ami jóval túlszárnyalja a29%-hoz közeli uniós átlagot.20http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2012/pdf/ee-2012-4.pdfR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
IV.1.3. táblázat: A szubnacionális kormányzati kiadások aránya gazdasági funkciónként – 20<strong>10</strong>FolyótermelőfelhasználásMunkavállalókdíjazásaKamatTámogatásSzociálisjuttatásokEgyéb folyókiadásokTőketranszferekBeruházásForrás: <strong>Az</strong> Európai Bizottság szolgálatai.A helyi vagy regionális szintű közjavak biztosítására irányuló szubnacionális kiadások az uniós államiberuházások közel kétharmadát teszik ki.A szubnacionális köztartozások ugyanakkor elérik a 6,5%-ot az Unió átlagában, és ez az adat 2007 ésIV.1.11. ábra: Szubnacionális kormányzati adósság (a GDP százalékában), 2007 és 20<strong>10</strong>Szubnacionális kormányzati adósság a GDP százalékábanForrás: <strong>Az</strong> Európai Bizottság szolgálatai.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
20<strong>10</strong> között nem változott jelentős mértékben (néhány kivétellel, mint Németország és Spanyolország).Amint a következő ábra mutatja, a központi kormánytól kapott közvetlen átutalások kulcsfontosságúakahhoz, hogy a szubnacionális kormányzatok el tudják látni feladataikat. 20<strong>10</strong>-ben ezek az átutalások16 tagállam esetében több mint 50%-ban járultak hozzá a szubnacionális szintű kiadásokhoz. <strong>Az</strong> ábratanúsága szerint ezek az átutalások 1995 és 20<strong>10</strong> között meredeken emelkedtek az új tagállamokban, azEU-15 több tagállamában azonban jelentősen csökkentek, és más források váltották fel őket.IV.1.12. ábra: A szubnacionális kormányzati kiadások transzferfedezete (1995, 2007 és 20<strong>10</strong>)A szubnacionális kormányoknak folyósítotttranszferek a kiadásaik százalékábanForrás: <strong>Az</strong> Európai Bizottság szolgálatai.Összefoglalásul:• <strong>Az</strong> Unióban a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak az olyanszolgáltatások és beruházások biztosításában, amelyek az Európa 2020 stratégia céljainakmegvalósítására is hatással vannak.• A szubnacionális kiadásokat egyre inkább sújtja a gazdasági válság és a nemzeti szinten bevezetettmegszorító intézkedések hatása. Ami a bevételeket illeti, közelmúltbeli adatok 21 szerint 2011-ben aszubnacionális költségvetések bevételei 20<strong>10</strong>-hez képest körülbelül változatlanok maradtak,elsősorban a központi átutalások nagyfokú megnyirbálása miatt (a 20<strong>10</strong>. évi +6% után 2011-ben-4,9%). Ezek a központi támogatások a teljes infranacionális források 44,1%-át tették ki 2011-ben.• A kiadási oldalt tekintve a tízéves emelkedő tendenciát megtörve immár a második egymást követőévben csökkentek a szubnacionális szintek kiadásai (2011-ben –0,2%, 20<strong>10</strong>-ben –0,1%). Mivel a21Dexia: Finances publiques territoriales dans l'Union Européenne [Helyi és regionális szintű finanszírozás az Európai Unióban],2011. július.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
válságidőszakban fenn kellett tartani a szociális kiadásokat, a helyi közberuházásokat kellettmegnyirbálni, mégpedig 7,6%-kal 20<strong>10</strong>-ben és 6,6%-kal 2011-ben.• A 2011. évi adatok szerint ez a tendencia folytatódni fog. <strong>Az</strong> újabb és újabb megszorító intézkedésekés a keménykezűbb, kiadáscsökkentésekre kényszerülő gazdasági kormányzás szűkíti a helyi szintekszakpolitikai mozgásterét.3.3. Javaslat egy, az Európa 2020 stratégia céljaira irányuló regionális teljesítménymutatóbevezetésére<strong>Az</strong> előző bekezdésekből jól látható, hogy számos európai régió még igen távol van az országuk általvállalt Európa 2020 célkitűzések teljesítésétől, és hogy a gazdasági válság és a pénzügyi konszolidációspolitikák csak tovább súlyosbítják a helyzetet.Hogy az Európa 2020 stratégia céljait sikerül-e majd teljesíteni a helyi és regionális szinteken azelkövetkező években, az nagymértékben függ a városok és régiók potenciáljától és jövőbeniteljesítményétől. Ha csupán a cél és a jelenlegi helyzet közötti eltérésre összpontosítunk, azáltal nemkapunk pontos képet a valóságról.Ezért az Eurostat adatai alapján a Régiók Bizottsága javasolja egy regionális teljesítménymutatókidolgozását, amely lehetővé tenné annak mélyrehatóbb értékelését, hogy a helyi és regionálisönkormányzatok mennyiben lesznek képesek elérni a célkitűzéseket.A rendelkezésre álló adatokat az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései (például az intelligens,fenntartható és inkluzív növekedés), illetve néhány mikro- és makrogazdasági mutató köré kellenecsoportosítani. A teljesítménymutató minden NUTS II. régió esetében megmutatná, hogy az előrehaladt,stagnált vagy esetleg lemaradt az Európa 2020 célkitűzések teljesítése terén.A mutató egyben használható lenne az európai NUTS II. régiók referenciaszintjének meghatározására,valamint a növekedés és a versenyképesség előmozdítását célzó sikeres regionális stratégiákazonosítására is.4. <strong>Az</strong> Európa 2020 irányítási rendszere és a stratégia hatása a regionális és helyi szakpolitikaidöntéshozatalra az Európai Unióban4.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia előnyei és kihívásai a tapasztalatok fényébenKét évvel az Európa 2020 stratégia elindítása után az <strong>RB</strong> által a stratégia kapcsán készített 2012. évifelmérés válaszadóinak 90%-a „nagyon jól” vagy „elég jól” ismerte a programot.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A „Melyek az Európa 2020 stratégia helyi/regionális szintű végrehajtásából származó fő lehetőségek éskihívások?” kérdésre adott válaszokból képet kaphatunk arról, hogy a válaszadók szerint hogyanviszonyulnak egymáshoz a stratégia lehetséges előnyei és kihívásai.<strong>Az</strong> első és legkomolyabb kihívást a gazdasági, pénzügyi és költségvetési válság, illetve annak azállamháztartásokra gyakorolt hatása jelenti. Több válaszadó hangsúlyozta a foglalkoztatás – és különösena fiatalok foglalkoztatása – terén tapasztalt következményeket. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiaműködőképességének feltétele egy sor újabb köz- és magánberuházás megtörténte, azonban jelenlegegyik fél sem mutat erre hajlandóságot. Miközben stagnálnak a magánberuházások, a megszorítóköltségvetési politika a kamatok igen alacsony pillanatnyi szintje ellenére is költségvetésükmegnyirbálására kényszeríti a régiókat és a városokat, amelyek így kénytelenek elhalasztani aversenyképesség növelését és munkahelyteremtést célzó hosszú távú beruházásokat.A kritikus helyzet és a régóta húzódó pénzügyi és gazdasági válság áldatlan hatásai ellenére a válaszadók,saját bevallásuk szerint, igyekeznek tőlük telhető legtöbbet kihozni a szerényebb forrásokból.Válaszaikból mindamellett kiderül, hogy amíg nem indul meg ismét a növekedés, az Európa 2020program alighanem szárnyaszegett madár marad.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia egyik fontos előnye, hogy egyfajta „közös nyelvet” biztosít az összeskormányzati szint – és más érdekeltek – számára, ezáltal megkönnyíti a növekedésről és amunkahelyteremtésről szóló párbeszédet. Bizonyos esettanulmányok 22 kimutatták, hogy ez a közösnézőpont igen fontos eszközt jelent az egyes országok, régiók és városok szükségleteinek elemzésében ésaz azok kezeléséhez szükséges szakpolitikai célkitűzések és fellépések meghatározásában. Mindamelletttöbb válaszadó említette, hogy ez a közös nyelv csak akkor vezethet közös fellépésekhez, ha jobbanráirányítják az uniós polgárok és a kevésbé centralizált közigazgatási szintek figyelmét az Európa 2020stratégia céljaira és szakpolitikai programjára. Pillanatnyilag az ismeretek hiánya miatt sok érintett nemérez kellő felelősséget a program iránt.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia másik előnye az, hogy szorosabb együttműködésre ösztönzi a helyiszakpolitikai döntéshozókat és a magasabb kormányzati szinteket. Ez a strukturális alapok esetében alegfeltűnőbb: a vonatkozó rendeletek többszintű koordinációs mechanizmusról rendelkeznek, és pénzügyiösztönzőt biztosítanak a nemzeti, helyi és magánforrások bevonásához, ami számos régió és városszámára létfontosságú az Európa 2020 program szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséhez. Szinténlényeges, hogy a strukturális alapok segítenek abban, hogy az Európa 2020 stratégia kellőképpenrugalmasan tudjon alkalmazkodni az Unió különböző területeinek igen eltérő társadalmi-gazdaságiviszonyaihoz. E megközelítésben óriási potenciál rejlik, amint azt a dániai növekedési fórumok, a„Flandria akcióban” stratégia és Nagy-Lengyelország vajdaság regionális stratégiájának példája isszemlélteti.22„Is Europe 2020 delivering?” [Célt ér-e az Európa 2020 stratégia?] (lásd a fenti 11. lábjegyzetet).R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A strukturális alapok nyilván csak a következő programozási időszakban (2014–2020) tudják majd teljesmértékben kibontakoztatni az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos potenciáljukat, hiszen a jelenlegfolyamatban lévő programokat (2007–2013) még a stratégia indulása előtt dolgozták ki.Dán növekedési fórumok (Dánia)Dánia mind az öt régiójában (Észak-Jylland, Közép-Jylland, Dél-Dánia, Sjælland és a fővárosi régió),valamint Bornholm regionális községben is létrehoztak egy-egy regionális növekedési fórumot. Afórumok célja a regionális és helyi növekedés feltételeinek vizsgálata és egy regionális üzleti stratégiakidolgozása az egyes régiók ágazati hátterének és sajátos paramétereinek figyelembevételével. E stratégiaalapján a növekedési fórumok ajánlásokat tesznek egyfelől a regionális tanácsok számára a régió általvállalkozásfejlesztésre elkülönített források felhasználását illetően, másfelől a kormányzatnak az uniósstrukturális alapok elosztására vonatkozóan. A regionális növekedési fórumok az elmúlt években mintegyegymilliárd dán korona értékben (ebből közel félmilliárd dán korona az uniós strukturális alapokbólszármazott) tettek javaslatokat vállalkozásfejlesztési tevékenységekre többek között az innováció, avállalkozói készségfejlesztés és az idegenforgalom terén. http://www.danmarksvaekstraad.dk/englishFlandria akcióban (Belgium)A „Flandria akcióban” program (ViA) célja, hogy Flandriát számos gazdasági, ökológiai és társadalmitekintetben Európa öt vezető régiója közé emelje. A flandriai kormány a koalíciós megállapodásba isintegrálta a programot, így bizonyítva, hogy ígéretéhez híven valóban elkötelezett a ViA teljes körűvégrehajtása mellett, és hivatali ciklusa (2009–2014) során érdemi lépéseket kíván tenni a „2020 Paktum”célkitűzéseinek teljesítése felé. A lakosság körében is széles körű támogatásnak örvendő, mintegy százcivil szervezet által aláírt „2020 Paktum” a ViA célkitűzéseit húsz konkrét célelőirányzat formájábanfogalmazza meg. A kormány ígéretéhez híven számos kezdeményezéssel hozzájárult a terv eredményesvégrehajtásához: ilyen volt többek között a ViA kerekasztal-megbeszélések szervezése az összes érdekeltágazat és szakpolitikai terület képviselőivel, a ViA irányítócsoportjának létrehozása, valamint a„2020 Paktum” nyomon követését lehetővé tevő 143 mutató kidolgozása. http://vlaandereninactie.be/Nagy-Lengyelország vajdaság regionális stratégiája (Lengyelország)Nagy-Lengyelország régióban jelenleg is dolgoznak a vajdaság 2020-ig érvényes fejlesztési stratégiájánaknaprakésszé tételén, azaz annak biztosításán, hogy a stratégia a lehetőségek szerint figyelembe vegye azEurópa 2020 stratégia és a kapcsolódó kiemelt kezdeményezések nyújtotta lehetőségekkel és kihívásokkalösszefüggő körülményeket. A 2014 és 2020 közötti új költségvetési időszakra szóló következő regionálisoperatív program kidolgozása során – amely most vette kezdetét – figyelembe veszik majd azEurópa 2020 stratégia feltevéseit és célkitűzéseit is. Ebből a szempontból a vajdaság fejlesztési stratégiájabizonyos értelemben az Európa 2020 stratégia regionális szintű kiterjesztése, és a következő regionálisoperatív program (mint a regionális stratégia végrehajtási eszköze) egyben az Európa 2020 stratégia egyikeszközét alkotja majd. http://iw.org.plForrás: a platform 2012. évi felmérése.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
Több válaszadó szerint legalább két komoly kihívást kell legyőzni ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégiahelyi szintű végrehajtása valósággá váljon:• Először is a nemzeti reformprogramok általában nem az összes kormányzati szintet összefogópartnerségek eredményeként születnek meg. Amint a következő szakasz részletesen is bemutatja, alegtöbb esetben az uniós nemzeti kormányok ismét csak a konzultáció szintjén vonták be a helyi ésregionális önkormányzatokat a 2012. évi nemzeti reformprogramjaik kidolgozásába. Ez sajnos igentávol áll az egyes szakpolitikai területek tekintetében a szinergiák elérése érdekében létrehozandótöbbszintű partnerségektől, illetve a különböző kormányzati szintek közötti koordináción alapulóágazati politikák integrációjából építkező rendszerszintű erőfeszítésektől.• Másodszor, a szubszidiaritás elvét következetesebben kellene alkalmazni és számon kérni. Egyesválaszadók szerint tagállamaik olyan döntéseket is hoztak, amelyeket a városok és régiók szintjénkellett volna; különösen igaz ez a sajátos helyzetekre szabott célok és előirányzatok meghatározásatekintetében. Néhány esetben ráadásul ez olyan országos célok kitűzéséhez vezetett, amelyek nemtükrözik a sajátos regionális és helyi helyzeteket, sőt szükségtelen terheket rónak a helyi és regionálisönkormányzatokra. Erre világítottak rá például Katalónia és egy legkülső uniós régió, Madeiraautonóm régió esetében. Összességében azon válaszadók aránya, akik szerint az országuk általmeghatározott célok a területük számára „megfelelőek”, 63% (energiahatékonyság) és 33% (K+F)között alakul. 23 Ennélfogva úgy tűnik, hogy még jóval több rugalmasságra lenne szükség a célokkülönféle körülményekre történő alkalmazása terén.4.2. Kiemelt kezdeményezések és a 2011. évi nemzeti reformprogramok: a helyi és regionálisszakpolitikai tervezés hozzáadott értékeA platform 2012. évi felmérése keretében arra kérték a válaszadókat, hogy értékeljék, általánosságbanmennyire ismerik a kiemelt kezdeményezéseket és országuk 2011. évi nemzeti reformprogramját, illetveezek megfelelőségét.A válaszadók alig több mint fele gondolta úgy, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiközül legalább öt segítette „nagymértékben” abban, hogy „nagyra törőbb szakpolitikaicélokat/intézkedéseket határozzon meg”. <strong>Az</strong>okat is figyelembe véve, akiket bevallásuk szerint„korlátozott mértékben” segítettek a kiemelt kezdeményezések, szinte minden válaszadó elismerte, hogya kiemelt kezdeményezések valamilyen mértékű kedvező hatást gyakoroltak a szakpolitikaifolyamataikra. Ennek oka abban keresendő, hogy a kiemelt kezdeményezések lehetőséget biztosítanak azegyes területek szükségleteinek és kapcsolódó szakpolitikai céljainak teljesítésére. Hasonlóképpen aválaszadók fele úgy gondolja, hogy más mutatókat és célkitűzéseket is alkalmazni kellene „azönkormányzatához tartozó terület egyedi helyzetének jellemzésére”.23A kiemelt kezdeményezésekről alkotott vélemények részletesebb elemzését lásd az alábbi 5. fejezetben.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A nemzeti reformprogramokra áttérve, arra a kérdésre válaszolva, hogy „Országa 2011. évi nemzetireformprogramja milyen mértékben ösztönözte az Ön regionális/helyi önkormányzatát arra, hogy nagyratörőbb szakpolitikai célokat/intézkedéseket határozzon meg?”, a megkérdezettek 49%-a vélte úgy, hogyaz NRP „csak korlátozott mértékben” – és csak mintegy 19% szerint „nagymértékben” – volt hasznos etekintetben.Országa 2011. évi nemzeti reformprogramja milyen mértékben ösztönözte az Ön regionális/helyi önkormányzatát arra,hogy nagyra törőbb szakpolitikai célokat/intézkedéseket határozzon meg?8%19%24%49%Nagymértékben Substantially Korlátozott To a limited mértékben extend Egyáltalán Not at all nem Nem Can't tudom say4.1. ábra – Forrás: A „Europe 2020: What is happening on the ground?” [Európa 2020: mi történik helyi szinten?] című 2012. évifelmérés (összes válasz 37 db, hiányzik 3 db).Abban, hogy erre a kérdésre jóval kevésbé kielégítő válasz született, mint a kiemelt kezdeményezésekkelkapcsolatos kérdésre, alighanem az is szerepet játszik, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nemvonták be a 2011-es nemzeti reformprogramok elkészítésébe. 24 A Dán Nemzeti Településszövetségválaszát idézve:„Nehéz megállapítani, hogy ez [a települések által a növekedés és a munkahelyteremtésérdekében tett fellépés] az NRP és az Európa 2020 stratégia céljai miatt történik-e így, vagy a dánkormány egyébként is így járt volna-e el.”Bizonyos esetekben a válaszadók egyértelmű pozitív összefüggést fedeztek fel a szakpolitikájuk és anemzeti reformprogramjuk között. Ez volt a helyzet például két lengyel régió, Nagy-Lengyelország és aMazóviai vajdaság esetében, amelyek fejlesztési stratégiái összhangban vannak a nemzeti regionálisfejlesztési stratégiával, amely pedig szorosan kapcsolódik a lengyel nemzeti reformprogramhoz. Hasonlópélda a Galíciát és Észak-Portugáliát tömörítő európai területi együttműködési csoportosulás (a24Lásd még: <strong>Az</strong> <strong>RB</strong> második nyomonkövetési jelentése az Európa 2020 stratégiáról, 2011. december.http://portal.cor.europa.eu/europe2020/news/Pages/2ndCoRMonitoringReportonEurope2020.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
feldolgozóipari és szolgáltatási ágazat támogatása), Murcia régió (a kkv-k és a vállalkozások támogatása)és Karintia esete (ahol különféle ágazati támogatásra irányuló intézkedéseket – többek között egyeditartományi megállapodások útján – részben koordinálnak a tartományok és a szövetségi kormány között).A válaszadóknak szintén csak korlátozott része (18%) gondolta úgy, hogy az Európai Bizottság 2011. éviországspecifikus ajánlásaiban tükröződnek az önkormányzatának helyi/regionális igényei, mintegykétharmaduk szerint pedig ez „korlátozottan” van így. Ez az eredmény azonban nem jelenti feltétlenül azt,hogy a válaszadók összességében nem értenek egyet az országspecifikus ajánlásokkal: a válaszadókkétharmada csupán azt állítja, hogy az ajánlások – amellett, hogy a területük számára is kétségtelenülhasznos átfogó célkitűzéseket fogalmaznak meg – nem fordítanak kellő figyelmet a régióik sajátosszükségleteire. Egyes kiegészítő megjegyzések arra hívják fel a figyelmet, hogy az országspecifikusajánlások problémája elsősorban az, hogy egyáltalán nem tartalmaznak régióspecifikus észrevételeket.4.3. A 2012. évi nemzeti reformprogramok: továbbra is a nemzeti kormányok ügyeMivel az Európa 2020 stratégia keretében a legfontosabb országdokumentum a nemzeti reformprogram,az <strong>RB</strong> elvégezte a 2012 áprilisában benyújtott huszonhét 2012. évi NRP elemzését 25 , olyan elemeketkeresve, amelyek segítenek annak értékelésében, hogy:• a helyi és regionális önkormányzatokat bevonták-e a programok előkészítésébe, és ha igen, milyenmértékben;• milyen minőséget képviselnek a nemzeti reformprogramok a tekintetben, hogy eleget tesznek-e azEurópai Bizottság arra irányuló kérésének, hogy fejtsék ki, milyen módon vonták be a helyi ésregionális önkormányzatokat Európa 2020 programjuk megtervezésébe és végrehajtásába, hogyankommunikálták a stratégiát a polgárok felé, és hogyan terjesztették a bevált gyakorlatokat. 26<strong>Az</strong> értékelés nyomán egy halmozott pontszám (lásd az alábbi ábrát) alakult ki a feladatért felelőstanácsadó által megfogalmazott 14 értékelési kérdésre adott szabvány válaszkészlet alapján: minélmagasabb volt a pontszám, annál kimerítőbb információkat tartalmazott az NRP a helyi és regionálisönkormányzatok Európa 2020 stratégiába történő bevonásáról. A legjobb pontszámot Belgium,Franciaország és az Egyesült Királyság érte el; ezzel szemben a leggyengébben teljesítő Szlovénia,Portugália, Észtország, Görögország és Litvánia programja szinte meg sem említette a helyi és regionális2526„On the role of the local and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes – analysis of 2012 NationalReform Programmes” [A helyi és regionális önkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban – A 2012. évinemzeti reformprogramok elemzése]. Készítette az Ecologic Institute, Berlin/Washington D.C., és a WU/RIMAS, Bécs, 2012. július31. <strong>Az</strong> Európai Uniótól és az IMF-től pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok (Görögország, Írország és Portugália) nem voltakkötelesek új nemzeti reformprogramot benyújtani a 2012. évre. Ennek ellenére ezt megtették: reformprogramjaik elsősorban apénzügyi segítségnyújtási program keretében megtárgyalt költségvetési konszolidációs programok végrehajtására irányultak.Másképp fogalmazva: ez a kutatás a dokumentumokat önmagukban és aszerint értékelte, hogy azok hogyan mutatták be a helyi ésregionális önkormányzatok szerepét az Európa 2020 stratégia nemzeti szintű végrehajtásában. A középpontban tehát nem maga a helyiés regionális önkormányzatok gyakorlati bevonása állt.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
önkormányzatokat. A 2011. évvel összehasonlítva az összkép a tagállamok többségében nagyobbrésztváltozatlan maradt; Ausztria, Olaszország, Lettország és Lengyelország esetében valamelyest javult, ezzelszemben Románia, Spanyolország, Magyarország, Szlovákia és néhány más tagállam esetében pedigromlott.SzlovéniaPortugália*Görögország*LitvániaMáltaCseh KöztársaságÉsztországFinnországCiprusMagyarországRomániaSzlovákiaÍrország*LengyelországSpanyolországLettországBulgáriaLuxemburgDániaOlaszországAusztriaFranciaországNémetországHollandiaSvédországEgyesült KirályságBelgium2012. évi eredmények 2011. évi eredmények4.2. ábra: A 27 nemzeti reformprogram rangsorolása abból a szempontból, hogy milyen alapos tájékoztatást nyújtott a helyi ésregionális önkormányzatok bevonásáról az Európa 2020 programba. <strong>Az</strong> uniós tagállamokat a 2012. évi NRP 1–11. kérdéséreadott válaszok összesített pontértéke alapján rangsorolták. A legmagasabb elérhető pontszám 19 volt. (Forrás: „On the role of thelocal and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes – analysis of 2012 National ReformProgrammes” [A helyi és regionális önkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban – A 2012. évinemzeti reformprogramok elemzése]. Készítette az Ecologic Institute, Berlin/Washington D.C., és a WU/RIMAS, Bécs, 2012.augusztus 6.).<strong>Az</strong> elemzés legfontosabb eredményei az alábbiak szerint összegezhetők:• Ami a végrehajtást illeti, a 27 NRP közül 24 tett említést a helyi és regionális önkormányzatokszerepéről és határozta meg őket partnerként, míg 23 külön szakaszokban vagy bekezdésekbenfoglalkozott ezek szerepével.• A helyzet azonban gyökeresen más a 2012. évi NRP-k előkészítése tekintetében. <strong>Az</strong> <strong>RB</strong>megkérdezett nemzeti küldöttségei 27 szerint a nemzeti kormányok a legtöbb esetben saját politikaidöntés nyomán (azaz ilyen irányú kötelezettség nélkül) konzultáltak a helyi és regionálisönkormányzatokkal (ez 12 esetben történt így, 4 esetben pedig fennállt ilyen irányú kötelezettség). Amunkába bevont helyi és regionális önkormányzatok technikai munkacsoportokban vettek résztés/vagy dokumentumokat nyújtottak be a nemzeti reformprogramok végső előkészítési szakaszában(hét ország), illetve az előkészítés korábbi szakaszaiban (hat ország).27<strong>Az</strong> elemzéshez 17 nemzeti <strong>RB</strong>-küldöttségnek egy 2012. április–májusi felmérésben adott válaszait használták fel.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
• A platform 2012. évi felmérésében megkérdezettek (azaz az egyes helyi és regionálisönkormányzatok) fele állította, hogy egyáltalán nem vonták be őket a folyamatba.• Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben vették figyelembe a helyi és regionális önkormányzatokvéleményét, csak két nemzeti küldöttség válaszolta azt, hogy azok véleményét „érdemben”figyelembe vették. A helyi és regionális önkormányzatok bevonása hét országban csak igenkorlátozott hatást gyakorolt az NRP végleges változatára, míg négy országban egyáltalán nem vettékfigyelembe a helyi és regionális önkormányzatok nézőpontját. 28• <strong>Az</strong> ilyen konzultáció még korántsem egyenlő a helyi és regionális önkormányzatok teljes körűbevonásával a nemzeti reformprogramok kidolgozásába: ez utóbbiról csak hat esetben tettekjelentést.• A helyi és regionális önkormányzatokat hat esetben vonták be a nemzeti reformprogramok nyomonkövetésébe.• Öt NRP tett említést a helyi és regionális önkormányzatokról a szubszidiaritás és arányosságelvének végrehajtása kapcsán.• Tíz NRP (Belgium, Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország,Olaszország, Spanyolország és Svédország) tesz említést többszintű kormányzásimegállapodásokról. A helyi és regionális önkormányzatok ilyen megállapodásokban játszott szerepeaz egyszerű konzultációtól a folyamat egészén átívelő, rendszeres és felhatalmazáson alapulóközreműködésig terjed.• Tizenegy NRP állítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonták a gazdasági éspénzügyi válsággal összefüggő intézkedések kidolgozásába. <strong>Az</strong> elemzés szerint a 2011. évvelösszehasonlítva nem tapasztalható egyértelmű javulás a helyi és regionális önkormányzatoknak azNRP kidolgozásába történő bevonása terén.4.4. <strong>Az</strong> Európa 2020 finanszírozása: helyi és regionális nézőpontokA válaszadók minden kormányzati szinten tudatában vannak a jelenlegi államháztartási nehézségeknek ésannak, hogy emellett finanszírozni kell az Európa 2020 céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseket. 29 Anövekedés megtorpanása és az államadósság-válság miatti aggodalmukban néhányan az uniósköltségvetés átfogó szintjén változtatnának, javasolva annak növelését. Ennek érdekében egyesek úgygondolják, hogy – különösen a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése útján – növelni kellene az Unió sajátforrásait.<strong>Az</strong> Európa 2020 program finanszírozásának növelése tekintetében az alábbi lehetőségeket említették aválaszadók:2829Három nemzeti küldöttség (Svédország, Lengyelország és Dánia) saját bevallása szerint a felmérés leadásának határidejéig nem láttaaz NRP végleges változatát, ezért nem tudták értékelni az arra kifejtett hatásukat.<strong>Az</strong> államadósság-válság által a szubnacionális kormányzatokra gyakorolt hatásokra vonatkozó statisztikákat lásd a 3. fejezetben.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
• uniós projektkötvények kibocsátása az infrastruktúra-beruházások finanszírozására;• pénzügyi tervezési eszközök végrehajtása az infrastruktúra-beruházások magánfinanszírozásánaknövelése érdekében;• állami alapok létrehozása a magánberuházóknak való hitelnyújtás garantálása érdekében;• az uniós strukturális alapok tőkeáttételi hatásának mélyrehatóbb kiaknázása;• a köz- és magánszféra-partnerségek (PPP) fokozott igénybevétele.A válaszadók kiemelt figyelmet fordítottak az Európa 2020 stratégia finanszírozásának irányítására.A leggyakoribb elgondolások a következők voltak:• <strong>Az</strong> Európa 2020 legfőbb uniós finanszírozási csatornájaként működő kohéziós politikának az összesuniós régióban elérhetőnek kell maradnia, noha továbbra is az elmaradottabb régiókra kellösszpontosítania.• Jobb koordinációra és integrációra van szükség az uniós strukturális alapok esetében (összhangban astrukturális alapok országos szinten, partnerségi szerződések keretében végrehajtandó közös stratégiaikeretére (KSK) vonatkozó európai bizottsági ajánlással). Ezt az eredményt hozta az Európa 2020stratégiát nyomon követő platform által 2012. május–júniusban a KSK-ról végzett felmérés 30 is: alegtöbb válasz hangsúlyozta a KSK-alapok kulcsfontosságú szerepét az Európa 2020 stratégiacéljainak teljesítésében, egyben rámutatott, hogy nem szabad szem elől téveszteni a régiók közöttiegyensúlyzavarok csökkentésével kapcsolatos, a Szerződésekben rögzített célkitűzést.• A strukturális alapokat rugalmasan kell igazgatni, el kell kerülni a merev előirányzatokat: a régióknakés a városoknak lehetővé kell tenni, hogy saját maguknak szabják meg a céljaikat.• <strong>Az</strong> összetett problémákat a KSK-alapoknak a COSME (kisvállalkozások) és a Horizont 2020(kutatási) alapokkal történő koordinációja és integrációja útján kell megoldani.• A 2014–2020 közötti programozási időszakot jó lehetőségnek kell tekinteni az igazgatási folyamatokjelentős egyszerűsítésére; ennek keretében harmonizálni kell a különböző alapok gyakorlati működésimódját is.• Tekintettel számos helyi és regionális hatóság jelenlegi költségvetési helyzetére, hasznos lenne, ha astrukturális alapok előleget folyósítanának.• Szélesebb körben ki kellene használni a globális támogatások eszközét.• Prioritásnak kell tekinteni az uniós finanszírozású projektek pontosabb nyomon követését ésértékelését.<strong>Az</strong>on szakpolitikai prioritások tekintetében, amelyekre a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítanikellene, a válaszadók a következőket sorolták fel:30A felmérésről készült végleges jelentés a következő címen érhető el:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonthenewCommonStrategicFramework2014to2020.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
• foglalkoztatáspolitika (a fiatalokat sújtó munkanélküliség, képzés);• kutatás-fejlesztés;• kkv-hitelek, többek között a COSME program finanszírozásában;• vállalkozóikészség-fejlesztés (magvető tőke);• megújuló energiaforrások;• infrastruktúra;• a KAP reformja.4.5. Partnerségeken alapuló munka? Ott még nem tartunk, de már vannak jó hírekArra a kérdésre, miszerint volt-e lehetőségük arra, hogy az Európa 2020 stratégiára vonatkozószakpolitikákat nemzeti kormányukkal együttműködésben tervezzék, illetve valósítsák meg, a válaszadókkétharmada úgy nyilatkozott, hogy nem ez volt a helyzet. Beszámoltak azonban – a strukturális alapokoperatív programjai mellett más – olyan kísérletekről is, amelyek többszintű partnerségek keretébenpróbáltak megoldani bizonyos problémákat. Néhány példa 31 :• a spanyol nemzeti kormány és az autonóm közösségek közötti tárgyalások;• a nemzeti és regionális kormányokat, valamint az üzleti közösséget és más érdekelteket tömörítődániai növekedési fórumok;• a 20<strong>10</strong>–2020 közötti időszakra szóló nemzeti regionális fejlesztési stratégia keretében a közeljövőbenmegkötendő területi szerződések Lengyelországban;• a belga szövetségi kormány és a régiók közötti kapcsolatok;• a magyar gazdasági minisztérium által létrehozott Innovációs Tanács;• az osztrák szövetségi kormány és a tartományok között az energiapolitika és az éghajlatvédelem terénkötött megállapodások;• a bolgár kormány által a 2014–2020 közötti időszakra szóló partnerségi szerződés előkészítéseérdekében létrehozott tanács;• az Umbria régió által a regionális politika kormányzási eszközeként elfogadott koordinációsmegközelítés.A helyi és regionális önkormányzatoknak az Európa 2020 stratégia megtervezésében és végrehajtásábanvaló részvételéről kirajzolódó összkép még mindig kedvezőtlen. Egyre több helyes és ígéretes példájalátható azonban a központi, illetve a regionális és helyi önkormányzatok közötti partnerség útján történőmunkavégzésnek.31A válaszadók leírásai a hozzászólásaik között olvashatók a következő címen:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/Surveys/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonEurope2020what'shappeningontheground.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
4.6. A 2013. évi éves növekedési jelentés feléArra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság által 2012 novemberében közzéteendő 2013. évi növekedésijelentésben „melyek legyenek a növekedéshez kapcsolódó célkitűzések 2013-ban”, a válaszadókelsősorban annak az aggályuknak adtak hangot, hogy rövid távon szükség van a növekedést ésfoglalkoztatást előmozdító szakpolitikai intézkedésekre. 32 A többi észrevétel hangsúlyozza, hogy fontosannak biztosítása, hogy a növekedés:• a versenyképesség megerősítésén alapuljon: ennek eszköze lehet az egységes piac megerősítése, aK+F kiadások növelése, a szabadalmak és az innováció előmozdítása, a munkaerőpiacokrugalmasabbá tétele, az oktatás és képzés javítása a munkavállalók készségeinek fejlesztéseérdekében, a munkaerőhiány megelőzése, az infrastruktúra-beruházások (különös tekintettel az iktra),valamint a vállalkozói készség fejlesztése;• kkv-barát legyen: ezt az adminisztráció egyszerűsítésével és a hitelfeltételek rendezésével lehetelősegíteni;• fenntartható legyen: ehhez a középpontba kell helyezni az éghajlatra és az energiára vonatkozócélkitűzéseket, ami egyben (nem utolsósorban) a környezetbarát energiába történő beruházásokonkeresztül az innováció számára is hajtóerőt jelent;• inkluzív legyen: segítsen a munkanélkülieknek (különösen a fiataloknak) visszatérni afoglalkoztatásba; ennek kapcsán törekedni kell az idősödéssel összefüggő kihívások megoldására és ahátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal való aktív szolidaritásra;• a támogató intézményi kapacitások növelésével járjon együtt, ami magában foglalja azállamigazgatás korszerűsítését is.Néhány válaszadó ezenkívül a kihívások sikeres kezelésének szükséges keretfeltételeként említette méga pénzügyi ágazatra vonatkozó szabályozás átalakítását, az Unión belüli gazdasági és költségvetésiintegráció fokozását, az államháztartások konszolidációjának differenciált megközelítését, megfelelőuniós források biztosítását a növekedés támogatásába való beruházáshoz, a szakpolitikák rugalmasságáta régiók közötti különbségek figyelembevétele érdekében, valamint azt, hogy a kohéziós politikát azUnió egész területén alkalmazzák, noha annak középpontjában továbbra is az elmaradottabb régiókállnának.Végül, de nem utolsósorban a válaszadók javasolták, hogy az éves növekedési jelentés járuljon hozzá atöbbszintű kormányzási megközelítés előmozdításához, a kohéziós politikára vonatkozó jelenlegijogszabályok által előírtaknál szélesebb körű elterjesztéséhez.32Lásd: „<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> elnökségének nyilatkozata az Európai Bizottság közelgő, 2013. évi növekedési jelentésének fényében” című,2012. szeptember 7-én elfogadott dokumentum. Elérhető a következő címen:http://www.toad.cor.europa.eu/AgendaDocuments.aspx?pmi=ha5jDW%2bOWSG8mlVIP%2bdCXSOCK9ZHTAqqdLxAYnYqvwQ%3d&ViewDoc=true.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
5. A régiók és a városok hozzájárulása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez5.1. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia céljainak és kiemelt kezdeményezéseinek ismerete és észlelése<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia céljaiA platform 2012. évi felmérése szerint a válaszadók több mint fele megfelelőnek tartja a nemzetireformprogramjukban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében meghatározott célt.A sokféle célkitűzés közül a K+F-re vonatkozót a válaszadók több mint egyharmada túlzottanambiciózusnak találta. A válaszadók túlnyomó többsége (azaz több mint fele) által „megfelelőként”értékelt célok a foglalkoztatási rátához, a szén-dioxid-kibocsátáshoz, az erőforrás-hatékonysághoz, alemorzsolódáshoz és a felsőoktatási szintekhez kapcsolódtak.Országának az Európa 2020 stratégiára vonatkozó céljai/célkitűzései milyen mértékben felelnek meg az Önregionális/helyi önkormányzata által irányított terület számára?706050403020<strong>10</strong>0EFoglalkoztatási mployment rate ráta (in R&D K+F in (a% GDP of GD P CO2 CO2- emissionRenewable Megújuló energia energy(%)százalékában) kibocsátáscsökkentésireduction targetscélokTúlságosan Too ambitious nagyra törőek Appropriate MegfelelőekNem Not ambitious elég nagyra enough törőekIrrelevánsak Irrelevantcan't Nem tudom sayEnergiahatékonyságEnergy efficiency Early Korai school iskolaelhagyás leaving Tertiary Felsőoktatás education (%) inA szegénység Reduction vagy of(reduction (az energiafogyasztás of energyconsumption csökkenése, in Mtoe) Mtoein (%) %%) társadalmi population kirekesztés at risk ofveszélyének poverty or social kitettpopuláció csökkentéseexclusion in number(fő)of persons5.1. ábra: <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia céljainak megfelelősége az irányított terület számára. Forrás: a platform 2012. évifelmérése.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek ismereteA kiemelt kezdeményezések 33 ismeretét illetően a 2011. évi felméréshez hasonlóan az „ErőforráshatékonyEurópa” és az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezések voltak alegismertebbek, a legkevesebben pedig az „Iparpolitika a globalizáció korában” kezdeményezéstismerték.Általánosságban mennyire ismeri az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezését?2011–201285756555453525Európai digitálisDigital menetrendAgenda forEuropeInnovatív Unió Mozgásban az ifjúság Erőforrás-hatékony Iparpolitika aÚj készségek ésanInnovation Union Youth on the Move resource efficient Európaindustrial policy forEurope globalizáció korábananmunkahelyekagenda formenetrendjenew skillsthe globalisation era and jobsEuropean A szegénység platform és atársaldami against poverty kirekesztés andelleni social európai exclusion platform2012 67,5 65 69,2 79,5 52,5 74,4 61,52011 67,4 67,4 70,7 75 54,4 69,2 64,45.2. ábra: <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek ismerete. <strong>Az</strong> ábra csak a „Nagyon jól” és az „Elég jól”válaszokat mutatja be aggregált formában. <strong>Az</strong> adatok forrása: „Europe 2020: What is happening on the ground?”[Európa 2020: mi történik helyi szinten?] (2011 és 2012).A kiemelt kezdeményezések értékelése és észlelése<strong>Az</strong>t vizsgálva, hogyan látják a válaszadók a kiemelt kezdeményezések hozzájárulását az ambiciózusabbszakpolitikák és célok ösztönzéséhez, megállapítható, hogy az „Európai digitális menetrend” és az „Újkészségek és munkahelyek menetrendje” kezdeményezéseket tekintik a leghasznosabbnak. A 2011. évifelmérés eredményeivel összehasonlítva az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, az „Európai33Mivel a kiemelt kezdeményezések – bár mindegyik más-más sajátos területre összpontosít – természetüknél fogva összefüggnekegymással és kölcsönösen erősítik egymást, mindegyik az Európa 2020 stratégia több célkitűzéséhez is hozzájárul. A következőoldalakon olyan válogatott bevált gyakorlatokról nyújtunk áttekintést, amelyek bemutatják a célkitűzések közötti összefüggéseket, éshangsúlyozzák a többszintű kormányzási megközelítés által biztosított, az előző fejezetekben is tárgyalt hozzáadott értéket. A helyi ésregionális önkormányzatok által végrehajtott, a 2012. évi nemzeti reformprogramokban említett intézkedésekre további példáktalálhatók az „On the role of the local and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes – analysis of 2012National Reform Programmes” [A helyi és regionális önkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban – A2012. évi nemzeti reformprogramok elemzése; készítette: Ecologic Institut, Berlin, a CDR/ETU/96/2012. sz. szerződés keretében]című dokumentum 3. fejezetében.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
digitális menetrend”, az „Erőforrás-hatékony Európa” és az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezéstmost hasznosabbnak találták, mint régebben.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése milyen mértékben segítheti Önt abban, hogy nagyra törőbbszakpolitikai célokat/intézkedéseket határozzon meg? 2011–2012706050403020<strong>10</strong>0Európai digitálisDigital menetrendAgenda forEuropeInnovatív Unió Mozgásban az ifjúság Erőforrás-hatékonyResource efficientInnovation Union youth on the moveEurópaEuropeAn industrial Iparpolitika policy afor globalizáció the globalisation korábaneraÚj készségek ésAn munkahelyek agenda for newskills menetrendje and jobsEuropean A szegénység platform és aagainst társadalmi poverty kirekesztés andellseni ocial európai exclusion platform2012 57,9 56,4 39,5 52,6 30,8 57,9 39,52011 42,5 52,8 43,2 48,9 39,1 52,3 43,25.3. ábra: <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek észlelt hozzájárulása az ambiciózusabb helyi szintűszakpolitikák és fellépések ösztönzéséhez. <strong>Az</strong> ábra csak az „Elég jól” választ mutatja be aggregált formában. <strong>Az</strong> adatokforrása: „Europe 2020: What is happening on the ground?” [Európa 2020: mi történik helyi szinten?] (2011. és 2012. évikiadások).5.2. Intelligens növekedés – a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása<strong>Az</strong> intelligens növekedés prioritásának célja a jövőbeni növekedésünk motorját képező tudás és innovációmegerősítése. Három kiemelt kezdeményezés törekszik az intelligens növekedés fellendítésére: ezek az„Európai digitális menetrend”, az „Innovatív Unió” és a „Mozgásban az ifjúság”. A platform 2012. évifelmérése szerint a válaszadók több mint fele megfelelőnek tartja a nemzeti reformprogramjukban azintelligens növekedés tekintetében meghatározott célt. A sokféle célkitűzés közül a K+F-re vonatkozót aválaszadók több mint egyharmada túlzottan ambiciózusnak találta.<strong>Az</strong> alábbiakban példaként bemutatunk néhány helyi és regionális szintű hozzájárulást a fent említett célokeléréséhez.Regionális innovációs partnerségek – Puglia régió (Olaszország)E projekt célja a regionális kutatási és innovációs programokat támogató technológiai köz- ésmagánszféra-partnerségek létrehozása, ami lehetővé teszi, hogy Puglia régió szembe tudjon nézni azEurópa 2020 stratégia által a három egymást kiegészítő prioritás (az intelligens, fenntartható és inkluzívR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
növekedés) terén támasztott általános kihívásokkal. A fellépés konkrét célkitűzései: a meglévőtechnológiák területi keresletének és kínálatának integrációja, a kutatási eredmények termelési láncbanvaló felhasználásának felgyorsítása, a fiatal kutatók bevonása, valamint a környezet állapotának javításaaz új környezetbarát technológiák előállítását célzó kezdeményezések támogatása útján. A11 finanszírozott projektben 59 vállalkozás és 8 kutatócsoport működik közre. A 12 724 411,70 EURösszegű teljes költségvetést az ERFA 2007–2013 közötti időszakra szóló regionális operatív programjafinanszírozza. www.sistema.puglia.it/portal/page/portal/PianoLavoro/Partenariati Forrás: a platform2012. évi felmérése.A KWF technológiatranszfer-kezdeményezés – Karintia Tartomány Gazdaságfejlesztési TanácsaA projekt célja az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való üzleti együttműködés megerősítése éstovábbfejlesztése a megfelelő finanszírozó szervek bevonásával. Első alkalommal valósul meg a kutatásitevékenység nemzeti szintű rendszerezése, azaz kidolgozása, strukturálása és előkészítése.Mindez Karintiában a kutatás és az ipar közötti eredményesebb tudásátadás nyomán felgyorsulóinnovációs folyamaton, az alapismeretek szaporodásán, a problémamegoldást segítő meglévő és újismeretekhez való hozzáférésen, valamint az egyetemekkel és kutatóintézetekkel létrehozandó stratégiaiszövetségeken keresztül fejti ki jótékony hatását az üzleti vállalkozásokra.Umbrella – Solna város (Svédország)<strong>Az</strong> Umbrella projekt célja a kapcsolatteremtés minden olyan Solnában élő húsz év alatti fiatallal, akieleget tett a tankötelezettségének, de nem tanul, nem dolgozik, és a munkaügyi hivatalban sem vettéknyilvántartásba: a program arra törekszik, hogy segítsen ezeknek a fiataloknak az oktatásba valóvisszatérésben vagy a munkakeresésben. <strong>Az</strong> érintetteket egy tanácsadó keresi fel, aki meghívja őket egytalálkozóra, ahol megvitathatják a jelenlegi helyzetüket és a jövőre vonatkozó reményeiket.Eredményként arra számítanak, hogy négy év elteltével nő a középfokú tanulmányaikat befejező solnaidiákok aránya (2009/20<strong>10</strong>: 70,6%, 20<strong>10</strong>/2011: 75,0%). www.solna.se Forrás: a platform 2012. évifelmérése.5.3. Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebbgazdaság elősegítéseA fenntartható növekedéssel kapcsolatos prioritás célja egy versenyképesebb, alacsony szén-dioxidkibocsátású,az erőforrásokat hatékonyan és fenntartható módon használó gazdaság felépítése, amely jobbüzleti környezetet biztosít különösen a kis- és középvállalkozások számára, és segíti a fogyasztókat amegalapozott döntéshozatalban. <strong>Az</strong> Unió két kiemelt kezdeményezés, az „Erőforrás-hatékony Európa” ésaz „Iparpolitika a globalizáció korában” kezdeményezések útján mozdítja elő a fenntartható növekedést.A platform 2012. évi felmérésének eredményei arra mutatnak, hogy a válaszadók többsége megfelelőnektartja a nemzeti reformprogramjuk energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzését. A hét kiemeltkezdeményezés közül az „Erőforrás-hatékony Európa” bizonyult a legismertebbnek, az „Iparpolitika aglobalizáció korában” pedig a legkevésbé ismertnek a válaszadók körében.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
<strong>Az</strong> alábbiakban példaként bemutatunk néhány helyi és regionális szintű hozzájárulást a fent említett célokeléréséhez.Közlekedés, egészség, környezet: intelligens megoldások a városi gazdaságok fenntarthatónövekedésének támogatásáért – A Mazóviai vajdaság marsalli hivatala (Varsó, Lengyelország)Ezt a projektet azzal a céllal fejlesztették ki, hogy lehetővé tegye az intelligens közlekedési rendszerek,valamint az egészség- és környezetvédelem szempontjából fontos, meglévő és tervezett kutatás-fejlesztésiprogramok összefogását és koordinálását, és segítsen az új technológiák terén fellelhető beváltgyakorlatok terjesztésében és a területet érintő fellépések céljainak következetes meghatározásában.Ennek érdekében négy tagállam régióit – a franciaországi Aquitaine és Midi-Pyrénées, a lengyelországiMazóvia, az egyesült királysági Kelet-Közép-Anglia és az olaszországi Molise régiót – tömörítőkonzorciumot hoztak létre. Minden régióban felállítottak egy helyi kormányzati szervből, egytudományos intézetből és egy vállalkozásból álló (azaz „hármas spirál szerkezetű”) kutatási klasztert. Aprojektet az Európai Bizottság hetedik keretprogramja finanszírozza (összköltségvetés:3 205 802,40 EUR, amelynek 13%-át a mazóviai klaszter partnerei biztosítják). www.theissue.euSalzburg 2050: éghajlat-semlegesség, energiafüggetlenség, fenntarthatóság – Salzburg TartományKormánya (Ausztria)A Salzburg 2050 projekt célja egy magas szintű, az energiahatékonyságra összpontosítóenergiagazdálkodási terv kidolgozása Salzburg város számára. A hosszú távú cél az, hogy Salzburg úttörőszerepet játsszon az EU éghajlati céljainak elérésében. A projekt keretében az üvegházhatású gázokkibocsátását 30%-kal csökkentenék, a város energiaszükségletének 50%-át megújuló forrásokból állítanákelő, és a salzburgi épületek energiaszükségletének <strong>10</strong>0%-át a távfűtés és megújuló energiaforrásokkombinációjából biztosítanák. A szövetségi kormány és a tartományok (Länder) saját hatáskörükbenkölcsönösen támogatják egymást a mindkét fél által elfogadott intézkedések végrehajtásában.www.energieaktiv.atA Foglalkoztatási és Környezetvédelmi Szövetség, Bruxelles Environnement – IBGE (Belgium)A Foglalkoztatási és Környezetvédelmi Szövetség célja egyfelől egy olyan helyi cégeket tömörítő báziskifejlesztése az építőipar területén, amelyek képesek eleget tenni az épületekre vonatkozó új, ambiciózusenergetikai szabványok kihívásainak. A szövetség másfelől igyekszik a képzési kínálat (képzés,készségfejlesztés, a munkanélküliek integrációja) olyan irányú kiigazítására, hogy jól képzett, a fentemlített kihívásoknak megfelelő munkavállalók álljanak rendelkezésre a feladatok elvégzésére. Aminimálisan elérendő cél környezetbarát munkahelyek létrehozása az építőipari ágazatban, ezáltal pedigaz építőipar környezetbarátabbá tétele. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia éghajlatvédelmi, energetikai ésfoglalkoztatási céljai katalitikus szerepet játszanak a Foglalkoztatási és Környezetvédelmi Szövetségprojektjének végrehajtásában.www.bruxellesenvironnement.be/Templates/Professionnels/Informer.aspx?id=32585&langtype=2060R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
Ecoeuskadi 2020 – Baszkföld Kormánya (Spanyolország)<strong>Az</strong> EcoEuskadi 2020 Baszkföld fenntartható fejlődési stratégiája a 2020-ig terjedő időszakra. A stratégiahárom fő célra összpontosít: gazdasági jólét – elmozdulás egy innovatív, versenyképes és ökológiailaghatékony gazdaság felé; környezetvédelem – a környezet minőségének javítása, küzdelem azéghajlatváltozás ellen, a biológiai sokféleség védelme; illetve méltányosság és társadalmi kohézió – aminőségi munkahelyek és az oktatás támogatása, valamint egy egészséges, összetartó és befogadótársadalom megteremtése. http://www.ecoeuskadi2020.net/Kkv-barát régiók és városok 34A helyi és regionális önkormányzatok általában úgy látják, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságkedvezőtlen hatást gyakorolt a régióikban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokra. Ráadásul ez ahatás sokféle formát ölt. A válaszadók legsürgetőbb következményként a munkahelyek elvesztésétemlítették. Szintén a fontosabb hatások között voltak a pénzügyi kérdések (például a beruházások és alikviditás csökkenése), a kereslet (azaz a fogyasztói kereslet és a megrendelések) visszaesése és ateljesítmény hanyatlása (például a termelés és a K+F visszaszorulása). A helyi és regionálisönkormányzatok egy sor intézkedéssel segítik a kkv-kat a válság leküzdésében. A legfontosabbintézkedések között van a vállalkozók és az induló vállalkozások támogatása, a tájékoztatás, tanácsadás éskonzultáció útján történő segítségnyújtás, valamint az innováció előmozdítása. A pénzügyi támogatás ésaz adminisztráció egyszerűsítése kevesebb hangsúlyt kapott a válaszokban. A kép meglehetősenváltozatos abban a tekintetben, hogy a kkv-barát környezet megteremtését regionális vagy városi szintűszabályozással próbálják elérni: míg a válaszadók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogyjogszabályaik segítik a kis- és középvállalkozások létrehozását vagy fejlesztését, néhányan úgy vélték,hogy a szabályozásuk némileg hátrányos (például általánosságban nagyok az adóterhek, vagy kifejezettenaz új vállalkozások indítását terhelik magas adók). A kkv-barát jogi szabályozás legfontosabbszempontjai többek között az adórendszerhez és a jobb, egyszerűbb adminisztrációhoz kapcsolódnak. <strong>Az</strong>adminisztráció egyszerűsítésére és javítására elsősorban uniós, nemzeti, illetve szubnacionális szintűjogszabályi változtatásokat javasoltak. A válaszadók többsége úgy vélte, hogy egyes konkrét szakpolitikaiterületeket kell megcélozni annak elősegítése érdekében, hogy a kkv-k a régiókban versenyképesebbekkéváljanak. Több mint negyedük támogatja a kkv-kat az innováció és a K+F területén, és sokan nyújtanaksegítséget az oktatásban és képzésben, a finanszírozáshoz való hozzájutásban, a nemzetköziesítésben és anemzetközi együttműködésben is. Prioritást jelent, hogy ezeket az erőfeszítéseket bizonyos ágazatokrakell összpontosítani.Európai vállalkozói régiók (EVR)<strong>Az</strong> „Európai vállalkozói régiók” (EVR) címet a Régiók Bizottsága kezdeményezte a vállalkozói készséghelyi és regionális szintű ösztönzése érdekében. <strong>Az</strong> EVR-címet elnyert régiók 35 olyan megújult regionális34A felmérést a Régiók Bizottságának az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformja indította 2012. március 12-én, a végsőhatáridő 2012. április 23. volt. A platform „Kkv-barát régiók és városok” című felmérésére összesen 41 kérdőív érkezett be 17 unióstagállam helyi és regionális önkormányzataitól és más érdekelt feleitől. A teljes jelentés és a hozzájárulások a következő címenolvashatók:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/InvitationtoparticipateintheSurveyonSMEfriendlyRegionsandCities.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
fejlesztési stratégiákat vázoltak fel, amelyek a középpontba helyezték a vállalkozói potenciáljuk ésinnovációs kapacitásuk fejlesztését, valamint vállalkozásaik nemzetköziesítését. Ezek a régiók jelenleg ishelyi szintű erőfeszítéseket tesznek az uniós kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása és azEurópa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek teljesítése érdekében. <strong>Az</strong> EVR-régiókban tett számosígéretes és előretekintő intézkedés arra mutat, hogy az EVR-cím nemcsak a gazdasági és társadalmiválság hatásainak enyhítéséhez járult hozzá, hanem segített a régiók versenyképességénekmegerősítésében, a „gondolkozz először kicsiben” elv terjesztésében, valamint a közös projektek és ahatáron átnyúló együttműködések fejlesztésében és a kapcsolódó bevált gyakorlatok rendszeresmegosztásában is.Murciai Regionális Fejlesztési Ügynökség, SpanyolországMurcia régióban számos intézkedést hajtottak végre a kkv-k előtti akadályok leküzdése érdekében. Ennekkeretében többek között alternatív finanszírozási forrásokat biztosítanak a vállalkozók számára,egyszerűsítik a jogszabályi rendelkezéseket, személyre szabott tanácsadással, speciális képzéssel ésmentorálási rendszerekkel segítik a vállalkozásokat, fejlesztik az üzleti terv készítésével kapcsolatoskészségeket, és közgazdasági jellegű képzéseket indítanak.Preston Városi Tanács, Egyesült KirályságPreston város tanácsa felülvizsgálta és egyszerűsítette beszerzési folyamatait és eljárásait, elősegítve,hogy lehetőség szerint a helyi vállalkozások válhassanak a helyi hatóság beszállítóivá. A városi tanács aKereskedelmi Kamarával is együttműködik a kisvállalkozói intézkedéscsomag előmozdítása érdekében.5.4. Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohéziójellemezte gazdaság ösztönzése<strong>Az</strong> inkluzív növekedéssel kapcsolatos prioritás célja a foglalkoztatás szintjének növelése, valamint többés jobb munkahely teremtése Európában, különösen a nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalókszámára. Lényege, hogy – a készségfejlesztésbe és oktatásba való beruházás útján – minden életkorbansegítse az embereket a változások előrejelzésében és kezelésében. További cél a munkaerőpiacok és ajóléti rendszerek korszerűsítése. <strong>Az</strong> inkluzív növekedés előmozdítása érdekében az Unió két kiemeltkezdeményezést fogadott el: ezek az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és „A szegénység és atársadalmi kirekesztés elleni európai platform”. A platform 2012. évi felmérésének eredményei arramutatnak, hogy a válaszadók több mint fele megfelelőnek tartja a nemzeti reformprogramjuk oktatássalkapcsolatos célkitűzését. Érdekes megjegyezni, hogy a válaszadók egyharmada túlzottan ambiciózusnaktalálja a szegénység és a társadalmi kirekesztés visszaszorítására vonatkozó célokat. Noha nem tartoznaka legismertebb kiemelt célkitűzések közé, a válaszadók többsége szerint mind az „Új készségek és35<strong>Az</strong> EVR-címet létrejötte óta kilenc régió nyerte el: 2011-ben Land Brandenburg (Németország), County Kerry (Írország) és Murcia(Spanyolország); 2012-ben Katalónia (Spanyolország), Helsinki-Uusimaa (Finnország) és a Nagyszombati Kerület (Trnava régió)(Szlovák Köztársaság); 2013-ban Nord-Pas de Calais (Franciaország), Dél-Dánia (Dánia) és Stájerország (Ausztria).www.cor.europa.eu/eer.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
munkahelyek menetrendje”, mind „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platform”hasznosan járul hozzá a nagyra törőbb szakpolitikai célok és fellépések meghatározásához.<strong>Az</strong> uniós helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása a fiatalok foglalkoztatásáhozA régiók és városok számos, sajátosan a fiatalokat célzó célkitűzést támogatnak, többek között azalábbiakat:• az oktatásból lemorzsolódó és kevéssé képzett (különösen a hátrányos helyzetű) fiatalok támogatása:például az oktatásból kimaradók és az oktatást szakképesítés nélkül befejező gyermekek segítése aszakképesítés megszerzésében (Productive learning, Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia, DE), illetve afiatalok, valamint a bevándorló családokból származó vagy kevéssé képzett lakosság bevezetése amunkaerőpiacra (Opportunity Pool, Vorarlberg, AT);• a vállalkozói készségfejlesztés előmozdítása: például a vállalkozói kultúra terjesztése az általánosiskolások között (az együttműködésnek, koordinációnak, konfliktusrendezésnek,problémamegoldásnak és felelősségvállalásnak kedvező viselkedésformák és attitűdök előmozdítása)(Emprender en mi Escuela, Murcia régió, ES), illetve versenyek szervezése a legjobb innovatívvállalkozói kezdeményezések díjazására („Start Cup Puglia”, Puglia, IT);• a fiatal kutatók segítése a foglalkoztatás, a kutatás és a technológiatranszfer területén: például fiataloktoborzása egy innovatív projekthez egy válságellenes intézkedés keretében (Gipuzkoa tartományitanácsa, ES), illetve ösztöndíj biztosítása posztgraduális szakképzési tevékenységekhez belföldön éskülföldön (A Kujávia-Pomerániai vajdaság marsalli hivatala, PL; Puglia régió, IT);• a fiatalokat célzó kommunikációs eszközök javítása: például az uniós mobilitási, tanulási ésmunkalehetőségekről tájékoztató weboldalak létrehozása (Marche regionális önkormányzata, IT;Provincia di Roma, IT).<strong>Az</strong> Unió az ESZA-n (például Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia, DE, és Regione Umbria, IT), az ERFA-n(például Achim, DE) és az EVR-díjon (például Uusimaa, FI) keresztül nyújtott célzott támogatást.Bizonyos esetekben az uniós támogatás lejártát követően a helyi, illetve regionális önkormányzat a sajátforrásaiból folytatta a programok végrehajtását, más esetekben azonban le kellett állítania a projektet.A helyi és regionális önkormányzatok különféle partnerségi formákban vettek részt projektjeikvégrehajtása érdekében, néha többszintű kormányzás keretében. A példák között felsorolhatók a nemzeti,regionális és települési szinteket, valamint az iskolákat összefogó regionális növekedési fórumokDániában, a testvérvárosi megállapodások (a Róma és Barcelona közötti Porta Futuro projekt), valamint ahorizontális együttműködések (helyi, illetve regionális önkormányzatok, kereskedelmi kamarák, kkvszövetségekés egyetemek részvételével).R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A Plug projekt: Dél-Småland és Kalmar – Kalmar megyei Regionális Tanács (Svédország)A projekt keretében a lemorzsolódók korai szakaszban történő kiszűrésére fejlesztettek ki megoldásokat,valamint pedagógiai módszereket dolgoztak ki, és ágazati párbeszédet és együttműködéstkezdeményeztek az iskolát korán elhagyó fiatalok támogatására. A célcsoportot azok a 16–20 évesfiatalok jelentik, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy képesítés megszerzése nélkül lépnek ki aközépiskolai oktatásból. <strong>Az</strong> Európai Szociális Alap az összköltség 50%-át állja, ami az átfogó nemzetiprojekt szintjén <strong>10</strong>,8 millió eurót jelent. A fennmaradó 50%-ot a helyi, regionális és nemzeti hatóságokbiztosítják. A települések szintjén a regionális önkormányzatok irányítják és koordinálják a projektet, ahelyi szintű koordinációt pedig az iskolák végzik. www.kalmar.regionforbund.se/sv/ Forrás: a platform2012. évi felmérése.Frankfurt (Oder)–Slubice helyi cselekvési terve (20<strong>10</strong>–2020) – Frankfurt (Oder)–Slubice Német–lengyel Együttműködési Központ, Frankfurt város (Németország)A projekt lelke egy német–lengyel közszférabeli együttműködési munkacsoport, amely határon átnyúlóegyüttműködést és közös városfejlesztést ösztönöz a szomszédos Frankfurt (Oder) (Németország) ésSlubice (Lengyelország) városokban. A helyi cselekvési terv elsősorban infrastruktúra-projektekre(például a tömegközlekedés és a műemlék épületek rekonstrukciója terén), oktatásfejlesztésre (például aziskolai idegennyelv-oktatás és határon átnyúló témákban szervezett konferenciák és műhelyek terén), azidegenforgalom fejlesztésére (például az európai iskolai turizmus és a határon átnyúló kulturálisidegenforgalmi ajánlatok terén) és gazdaságfejlesztésre (például a határ menti helyszínek népszerűsítéseterén) irányul. A projekt az Unió, illetve az ERFA határon átnyúló együttműködési programja(Lengyelország [Lubusi vajdaság] – Brandenburg 2007–2013) társfinanszírozásában valósul meg.www.frankfurt-slubice.euKarriermegállapodás 2012–2013 – Flandria kormánya (Belgium)A 2020 Paktummal összefüggésben a flamand kormány 2012. február 17-én új karriermegállapodástkötött a szociális partnerekkel a következő két évre. A flamand kormány évi 25 millió eurót ruház be alakosság munkaerő-piaci integrációjába. A flamand kormány célja az, hogy a karriermegállapodás útjánfellépjen az idősebb munkavállalók tevékeny foglalkoztatása és a korai iskolaelhagyók számánakcsökkentése érdekében. A megállapodás fontos lépést jelent a flamand kormány részéről a személyreszabottabb munkaerőpiac megvalósítása irányában. A mobilitás fokozása érdekében a megállapodásprioritásnak tekinti a karrierpolitika további kiterjesztését a munkahelyek közötti átmenetmegkönnyítésére.http://www.werk.be/over-werk-sociale-economie/beleid/vlaams/akkoorden#LoopbaanakkoordR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A gazdasági tevékenységen alapuló társadalmi integrációt szolgáló mechanizmusok (SIAE) és atámogatott szerződések előmozdítása – Ariège nagytanácsa (Franciaország)A SIAE (structures d’insertion par l’activité économique) kettős – társadalmi és gazdasági – szerepet töltbe. Állandó munkatársaik mellett integrációs céllal is foglalkoztatnak munkavállalókat. Segítségetnyújtanak a nehéz helyzetben levőknek, hogy egy integrációs útvonal végigjárása után rendszeresfoglalkoztatáshoz jussanak. A mechanizmusok egy állami megállapodás (prefektus–DDTEFP)hatáskörébe tartoznak, és mind az államtól, mind a helyi önkormányzatoktól, mind pedig az EurópaiSzociális Alapból részesülnek pénzügyi támogatásban. A Foglalkoztatási Minisztérium szintén támogatástnyújt a mentorálási feladatokban és a munkavállalók integrációjának nyomon követésében. A sajátosnehézségekkel küzdőknek nyújtott támogatás személyre szabott projektek kidolgozását teszi lehetővé. Akülönféle típusú szerződések határozott időre szólnak és (legfeljebb 24 hónapra) meghosszabbíthatók.http://www.cg09.fr/v2/accueil.aspR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
6. Mellékletek6.1. Rövidítések és országkódok jegyzékeÉNJALDEKAP<strong>RB</strong>COMPMSZ<strong>RB</strong>EAEBEVREGTCEMUEPENPEUGDPMPNRPHRÖPESK+FKKVEUMSZMIÉves növekedési jelentésA Liberálisok és Demokraták Szövetsége EurópáértképviselőcsoportKözös agrárpolitikaRégiók BizottságaKözleményPolgármesterek SzövetségeRégiók BizottságaEurópai SzövetségEurópai BizottságEurópai vállalkozói régióEurópai területi együttműködési csoportosulásEurópai Monetáris UnióEurópai ParlamentEurópai NéppártEurópai UnióBruttó hazai termék<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformNemzeti reformprogramHelyi és regionális önkormányzatokEurópai Szocialisták PártjaKutatás-fejlesztésKis- és középvállalkozások<strong>Az</strong> Európai Unió működéséről szóló szerződésMozgásban az ifjúságBEBGCZDKDEEEIEELESFRITCYLVLTLUHUMTATNLPLPTROSLSKFISEUKBelgiumBulgáriaCseh KöztársaságDániaNémetországÉsztországÍrországGörögországSpanyolországFranciaországOlaszországCiprusLettországLitvániaLuxemburgMagyarországMáltaAusztriaHollandiaLengyelországPortugáliaRomániaSzlovéniaSzlovákiaFinnországSvédországEgyesült Királyság6.2. <strong>Az</strong> <strong>RB</strong> Európa 2020 stratégiával kapcsolatban elfogadott véleményei (2011–2012)Intelligens növekedés− Erasmus mindenkinek – Yoomi Renström (SE/PES) (CdR 400/2011)− „Horizont 2020” (kutatási és innovációs keretprogram) – Markku Markkula (FI/EPP) (CdR402/2011)− Kreatív Európa – Bihary Gábor (HU/PES) (CdR 401/2011)− Transzeurópai távközlési hálózatok – Alin-Adrian Nica (RO/ALDE) (CdR 399/2011)R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
− <strong>Az</strong> európai összekapcsolódási eszköz – Ivan Žagar (SI/EPP) (CdR 373/2011)− A felsőoktatás modernizációja - Mia De Vits (BE/PES) (CdR 290/2011)− <strong>Az</strong> európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete – Claude Gewerc(FR/PES) (CdR 67/2011)− A 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv – Ján Oravec(SK/EPP) (CdR 65/2011)− <strong>Az</strong> európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata – Constance Hanniffy (IE/EPP) (CdR151/2011)Fenntartható növekedés− A jövő városai: környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városok – Hella Dunger-Löper(DE/PES) (CdR 650/2012)− <strong>Az</strong> üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgálórendszer – Neil Swannick (UK/PES) (CdR 87/2012)− Javaslat a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló rendeletre– Kay Twitchen (UK/NI) (CdR 86/2012)− Energiahatékonyság a városokban és régiókban – Brian Meaney (IE/EA) (CdR 85/2012)− Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúráravonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről – HeinzLehmann (DE/EPP) (CdR 20/2012)− <strong>Az</strong> EU levegőminőséggel és kibocsátásokkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálata – CorLamers (NL/EPP) (CdR 329/2011)− Energiahatékonyság – Jean-Louis Joseph (FR/PES) (CdR 188/2011)− <strong>Az</strong> Európai Unió helyi és regionális önkormányzatainak hozzájárulása a fenntartható fejlődésrőlszóló 2012. évi (Rio+20) ENSZ-konferenciához – Ilmar Reepalu (SE/PES) (CdR 187/2011)− Erőforrás-hatékony Európa – az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemeltkezdeményezés – Michel Lebrun (BE/EPP) (CdR 140/2011)− A LIFE uniós támogatási program. További lépések – Daiva Matonienė (LT/EA) (CdR 6/2011)− A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a fenntartható vízgazdálkodás előmozdításában –Nichi Vendola (IT/PES) (CdR 5/2011)− Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően – Michel Lebrun (BE/EPP) (CdR7/2011)Inkluzív növekedés− Egészségügy a növekedésért program (2014–2020) – Tilman Tögel (DE/PES) (CdR 67/2012)− <strong>Az</strong> Európai Szociális Alapról szóló rendeletre irányuló javaslat – Konstantinos Simitsis (EL/PES)(CdR 6/2012)− <strong>Az</strong> Európai Unió társadalmi változás és innováció programja – Enrico Rossi (IT/PES) (CdR335/2011)R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
− <strong>Az</strong> Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (2014–2020) – Gerry Breen (IE/EPP) (CdR334/2011)− Gyermekszegénység – Doreen Huddart (UK/ALDE) (CdR 333/2011)− A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig – Alvaro Ancisi (IT/EPP)(CdR 247/2011)− <strong>Az</strong> integráció új európai programja – Dimitrios Kalogeropoulos (EL/EPP) (CdR 199/2011)− Egy európai szociális lakhatási menetrend felé – Alain Hutchinson (BE/PES) (CdR 71/2011)<strong>Az</strong> <strong>RB</strong> Európa 2020 stratégiával kapcsolatban elfogadott, több prioritáson átívelő véleményei− Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról – Catiuscia Marini (IT/PES) (CdR4/2012)− ERFA-rendelet – Michael Schneider (DE/EPP) (CdR 5/2012)− <strong>Az</strong> Európai Kohéziós Alapról szóló rendeletre irányuló javaslat – Romeo Stavarache (RO/ALDE)(CdR 7/2012)− <strong>Az</strong> európai területi együttműködésre vonatkozó rendeletjavaslat – Petr Osvald (CZ/PES)(CdR647/2012)− <strong>Az</strong> európai összekapcsolódási eszköz – Ivan Žagar (SI/EPP) (CdR 648/2012)− A TEN-T jogi keretének felülvizsgálata – Bernard Soulage (FR/PES) (CdR 8/2012)− A helyi és regionális önkormányzatok szerepe az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinekteljesítésében – Markku Markula (FI/EPP) (CdR 72/2011)− Jogalkotási javaslatok a közös agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika reformjára a 2013 utániidőszakra – René Souchon (FR/PES) (CdR 65/2012)− „Felelősségteljes vállalkozások” csomag – Satu Tietari (FI/ALDE) (CdR 14/2012)6.3. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform felmérései válaszadóinak jegyzéke„Gyorsfelmérés az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról” 36DE: City of Achim; Stadt Frankfurt; Stadt Mülheim an der Ruhr; ES: Local Development AgencyAlicante; País Vasco; Asemblea de Extremadura; Parlament de Catalunya; Comunidad Autónoma de laRegión de Murcia; EU Association of European Border Regions (AEBR); FR: Réseau des Pacteseuropéens/European Pacts; Communauté urbaine de Dunkerque; HU: INNOVA Észak-Alföld RegionálisFejlesztési és Innovációs Ügynökség; IE: Border, Midland and Western Regional Assembly; IT: AcliVenezia; Emilia-Romagna Region; Lombardy Region (Regione Lombardia); PL: City of Bialystok;Wielkopolska Region Brussels Office; RO: Harghita County Council; SE: City of Malmö; SK: PrešovSelf-Governing Region Office; UK: Belfast City Council; Scottish Government.36A „Gyorsfelmérés az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról” című felmérést a Régiók Bizottságának azEurópa 2020 stratégiát nyomon követő platformja indította 2011. november <strong>10</strong>-én, a végső határidő 2011. december 19. volt.Összesen 23 kérdőív érkezett be 12 uniós tagállam helyi és regionális önkormányzataitól és más érdekelt feleitől. A teljes jelentés és ahozzájárulások a következő címen olvashatók:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/QuicksurveyEuropeanUnionProgrammeforSocialChangeandInnovation.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
A „Kkv-barát régiók és városok” című felmérés 37AT: Vienna; BE: German-speaking Community in Belgium/ Regional Economic Development Agency;CR: Krapina Zagorje County; CZ: Moravskoslezský kraj; DE: City of Erlangen; LandeshauptstadtStuttgart; Stadt Achim; Bundesstadt Bonn; DK: Region Syddanmark – Syddansk Vækstforum; EE: Kosevald; ES: Barcelona Activa; FAMCP: Aragones Federation of Municipalities regions and provinces;European Grouping for Territorial Cooperation Galicia – Norte Portugal (GNP-EGTC); Alcalá deGuadaíra; Fundación Galicia <strong>Europa</strong>; Asamblea de Extremadura; Parlament de Catalunya; Murcia regionDevelopment Agency; FI: Uudenmaan liitto; IE: Border, Midland and Western Regional Assembly; IT:Apindustria Venezia; Province of Rome; Region Lombardia; LT: Lietuvos savivaldybių asociacija; NL:City of Eindhoven; PL: Gmina miejska Tczew; Gdańska Agencja Rozwoju; Instytucja Otoczenia Nauki iBiznesu; Województwo Łódzkie; Urząd Marszałkowski Województwa Warmińsko-Mazurskiego wOlsztynie; Marshal Office of the Wielkopolska Region; Pomorskie; SE: SALAR; Solna stad; Regionalautvecklingsledningen; Region Skåne; SK: Úrad Nitrianskeho samosprávneho kraja; Trenčín Region; UK:Preston City Council; Glasgow City Council.<strong>Az</strong> „Új közös stratégiai keret 2014–2020” című felmérés 38 válaszadóinak jegyzékeAT: Vienna; Amt der Kärntner Landesregierung; DE: Stadt Achim; City of Frankfurt/Oder (Frankfurt-Słubice Cooperation Center); Munich; Land Baden-Württemberg; Thueringer Ministerium fuerWirtschaft; DK: Kommunernes Landsforening; The Region of Southern Denmark; ES: RegionalGovernment of Aragon; País Vasco; Asamblea de Extremadura; Generalitat de Catalunya / Gobierno dela Generalitat de Cataluña; Generalitat valenciana; Comunidad Autónoma de la Región de Murcia; FR: LaCommunauté urbaine de Bordeaux; Communauté de Dunkerque; Pactes Locaux / PACTES; ConseilRégional Nord Pas de Calais; HU: Fejér Megyei Önkormányzat; IT: Regione autonoma Friuli VeneziaGiulia; Region Umbria; PL: Województwo Łódzkie; Urzędu Marszałkowskiego Województwa Śląskiego;Urząd Marszałkowski; Urząd Marszałkowski Województwa Mazowieckiego w Warszawie; UrządMarszałkowski w Łodzi; Urząd Marszałkowski Województwa Opolskiego; SK: Trnavský samosprávnykraj; Košice self-governing region; Prešovský samosprávny kraj; UK: Cornwall Council; Scotland<strong>Europa</strong>. The following respondents contributed to the working document of the CoR opinion: BE:Wallonia; ES: Generalitat de Catalunya; EU: CPMR General Secretariat; IE: Irish Delegation; PL:Marshall's Office of the Malopolska Region; SK: Prešov Region.3738A felmérést a Régiók Bizottságának az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformja indította 2012. március 12-én, a végsőhatáridő 2012. április 23. volt. Összesen 41 kérdőív érkezett be 17 uniós tagállam helyi és regionális önkormányzataitól és másérdekelt feleitől (közte egy válasz Horvátországból, amely 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz). A teljes jelentés és ahozzájárulások a következő címen olvashatók:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/InvitationtoparticipateintheSurveyonSMEfriendlyRegionsandCities.aspx.A teljes jelentés és a hozzájárulások (angol fordításukkal együtt) az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform weboldalánolvashatók:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/news/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonthenewCommonStrategicFramework2014to2020.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
„<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia: mi történik helyi szinten?” című 2012. évi felmérés 39 válaszadóinak jegyzékeAT: Amt der Burgenländischen Landesregierung; Amt der Kärntner Landesregierung; Land Salzburg;BE: Administration for the Environment for the Brussels Capital Region; BE: Vlaamse overheid -Stafdienst van de Vlaamse Regering Department Diensten voor het Algemeen Regeringsbeleid (DAR);DE: City of Frankfurt/Oder (Frankfurt-Słubice Cooperation Center); DK: Danish Regions; KommunernesLandsforening (KL); EE: Kose vald; Keila Rural Municipality Council; ES: Diputación de Barcelona;Gobierno Vasco, País Vasco; Murcia Region; Asamblea de Extremadura; Gobierno de Catalunya; FI:Uudenmaan liitto; FR: Conseil Général de l'Ariège; HU: Innova Észak-Alföld; IE: BMW RegionalAssembly; IT: Comune di Lecce; Region Umbria; Tulip Bologna ONG Bologna local authority; RegionePuglia; PL: Urząd Marszałkowski Województwa Mazowieckiego; Urząd Marszałkowski WojewództwaWielkopolskiego; Urząd Marszałkowski w Łodzi; Zarząd Województwa Świętokrzyskiego; PT: CâmaraMunicipal de Ferreira do Alentejo; EGTC Norte de Portugal; Direção Regional dos Assuntos Europeus eCooperação Externa; RO: Buzau County Council; SE: Huddinge Kommun; Storumans kommun; City ofSolna; The Regional Council in Kalmar County; SK: Košický samosprávny kraj; Prešovský samosprávnykraj; UK: Belfast City Council; Preston City Council; Cornwall Council.39A hozzájárulások (angol fordításukkal együtt) az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform weboldalán olvashatók:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/news/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonEurope2020what%27shappeningontheground.aspx.R/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
6.4. <strong>Az</strong> esettanulmányok jegyzéke: <strong>Az</strong> „Európa 2020 stratégia: mi történik helyi szinten?” című 2012. évi felmérésOrszág Megbízó A szakpolitikai fellépés címe HonlapATATBEBEDEDKKarintia kormányánakhivatalaSalzburg tartománykormányaBruxelles Environnement –IBGEFlandria kormányaFrankfurt városKL – nemzetitelepülésszövetségA KWF technológiatranszfer-kezdeményezésSalzburg 2050: éghajlat-semlegesség, energiafüggetlenség, fenntarthatóságA Foglalkoztatási és Környezetvédelmi Szövetség (L'Alliance Emploi-Environnement)A „Flandria akcióban – az Európa 2020 dimenzió” című műhely megszervezéseBrüsszelben, 2012. június 21-énKarriermegállapodás 2012–2013Frankfurt (Oder)–Slubice helyi cselekvési terve (20<strong>10</strong>–2020) – Frankfurt (Oder)–Slubice Német–lengyel Együttműködési Központ<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiához kapcsolódó cselekvési terv (a KL és Dél-Dánia régió)www.kwf.at/?inhalt=Technologietransfer-Initiative&id=3-2-3-6www.energieaktiv.atwww.bruxellesenvironnement.be/Templates/Professionnels/Informer.aspx?id=32585&langtype=2060http://vlaandereninactie.be/home/workshop-flanders-in-action-and-the-europe-2020-dimension/?lang=enhttp://www.werk.be/over-werk-socialeeconomie/beleid/vlaams/akkoorden#Loopbaanakkoordwww.frankfurt-slubice.euES Baszkföld kormánya Ecoeuskadi 2020 http://www.ecoeuskadi2020.net/ESBarcelona tanácsaA személyi szolgáltatásokat nyújtó ágazat újraélesztését és minőségjavítását célzóhelyi foglalkoztatási kezdeményezések (ILOQUID projekt)Jogi tanácsadási szolgáltatás a szociális szolgáltatások alanyainak (LAS)Helyi távgondozási szolgáltatás – a lehető legjobb minőségű otthoni életvitellehetővé tétele az ellátásra szorulók és kellő személyi függetlenséggel nemrendelkezők számára.A Polgármesterek Paktumának népszerűsítése Barcelona tartománybanwww.diba.cat/es/web/promoeco/projectes/iloquid - http://comunitatiloquid.diba.cat/www.diba.es/web/benestar/servei-dorientacio-juridicawww.diba.cat/web/benestar/teleassistenciawww.diba.es/web/mediambient/pactealcaldesES Katalónia kormánya A Katalónia 2020 stratégia A stratégia még nem működik.FR Ariège nagytanácsa Leader-támogatás a Pays d’Ariège Pyrénées helyi akciócsoportnak www.leader-pays-ariege.orgR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
ITITITPLPLPLPLROSELecce önkormányzataPuglia régió – az európaiuniós kapcsolatok hivatalaA gazdasági tevékenységen alapuló társadalmi integrációt szolgáló mechanizmusok(SIAE) és a támogatott szerződések előmozdítása„Lecce 2019 és az Európa 2020 – közös utazás”: Lecce pályázata az „Európakulturális fővárosa 2019” címreRegionális innovációs partnerségekLiving LabFilm Fund (audiovizuális produkciók támogatása)Puglia SoundsTöbb információ, eredményesebb részvétel – <strong>Az</strong> aktív polgárok újságíró projektjewww.comune.lecce.itwww.sistema.puglia.it/portal/page/portal/PianoLavoro/Partenariatihttp://www.sistema.puglia.it/http://www.apuliafilmcommission.it/http://www.pugliasounds.itwww.europacheverra.euTulip Bologna ONGBologna helyiönkormányzat Zöld kertek: újszerű bioélelmiszer-előállítás hulladéktermelés nélkül www.europacheverra.euA Mazóviai vajdaságmarsalli hivatalaŁódź marsalli hivatalaA Nagy-Lengyelországivajdaság marsalli hivatalaSzentkereszt(Świętokrzyskie) vajdaságregionális önkormányzataBuzău (Bodza)megyei tanácsSolna városKözlekedés, egészség, környezet: intelligens megoldások a városi gazdaságokfenntartható növekedésének támogatásáértŁódź 2007–2020 közötti időszakra szóló regionális fejlesztési stratégiájánaknaprakésszé tételeInnovatív Nagy-LengyelországA mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott közvetlen támogatás (végrehajtásaa 2007–2013. évi Szentkereszti Regionális Operatív Program keretében történt)Buzău megye fenntartható fejlődési stratégiája (2007–2013)A solnai modellUmbrellawww.theissue.euwww.bip.lodzkie.pl/wps/wcm/connect/bip/bip/urzadmarszalkowski/programy/strategiawojewodztwalodzkiego/aktualizacja_strategii_rozwoju_wojewodztwa_lodzkiego_na_lata_2007-2020www.iw.org.pl/www.rpo-swietokrzyskie.plwww.cjbuzau.rowww.solna.sewww.solna.seSE Huddinge önkormányzata Södertörn állásközvetítési projekt www.matchningsodertorn.seSE Storuman önkormányzata Megyei projekt: Västerbotten megye prioritásai a regionális fejlesztésben 2014-ig www.regionvasterbotten.seSEKalmar megye RegionálisTanácsaPlug projekt: Södra Småland és Kalmar länR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr .../...
6.5. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform tagjainak jegyzéke – 2012. augusztusAusztriaOberösterreich (Felső-Ausztria)Mörbisch am See (Fertőmeggyes)Steiermark (Stájerország)Wien (Bécs város)BelgiumBrüsszel Fővárosi RégióVlaanderen (Flandria)Région wallonne (Vallon régió)Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens(Belgium Német Nyelvi Közössége)BulgáriaСтара Загора (Stara Zagora önkormányzata)CiprusΈνωση Δήμων ΚύπρουCiprusi Települések EgyesületeCseh KöztársaságLiberecký kraj (Liberec régió)Olomoucký kraj (Olomouc régió)Moravskoslezský kraj (Morávia-Szilézia régió)Zlín (Zlín város)NémetországArnsbergMünchen (város)Staatskanzlei des Landes Brandenburg(Brandenburg tartomány)DániaBallerup (Ballerup község)Midtjylland (Közép-Dánia)Næstved (Næstved község)SjællandR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szrSyddanmark (Dél-Dánia)ÉsztországPärnu linn (Pärnu város)TallinnTartu Maavalitsus (Tartu város)SpanyolországAndalucía (Andalúzia autonóm közösség)Principado de Asturias (Asztúriai Hercegség)Barcelona (Barcelona tartomány)Castilla y Léon (Kasztília és León autonómközösség)Catalunya (Katalónia autonóm közösség)Comunidad autónoma de la Región de Murcia(Murcia régió autonóm közösség)Guipúzcoa (Gipuzkoa tartomány)Madrid (város)Madrid (régió)Navarra (régió)Puerto Lumbreras (város)Segovia (város)Valencia (régió)FinnországHelsinki (régió)Itä-Suomi (Kelet-Finnország)Oulun Kaupunki (Oulu város)Pohjois-Suomi (Észak-Finnország)FranciaországAquitaine (Aquitania régió)Basse-Normandie (Alsó-Normandia régió)Bretagne (régió)Département de la Savoie (Savoie megye)DunkerqueÎle-de-FranceLorraine (Lotaringia régió)Limousin (régió)Nord-Pas de CalaisProvence-Alpes-Côte d'<strong>Az</strong>ur (PACA régió)Rhône-Alpes (régió)GörögországΑναπτυξιακή Ηρακλείου Α.Ε. (HérakleioniFejlesztési Ügynökség)Δήμος Αφάντου (Afantou város)Δήμος Ασπρόπυργος (Aszpropürgosz város)Δήμος Λαμιέων (Lamia város)Δήμος Μυκόνου (Mükonosz város)Δήμου Τήλου (Tilosz város)Νομαρχιακή ΑυτοδιοίκησηΔράμας-Καβάλας-Ξάνθης (Drama-Kavala-Xanthiprefektúra hatósága)Η Κρήτη (Kréta régió)Γραφείο Περιφερειάρχη Αττικής (Attika régió)Περιφέρεια Νοτίου Αιγαίου (Dél-égei régió)MagyarországÉszak-alföldi RégióNyugat-dunántúli RégióÍrországBorder Midland and Western Region (régió)Dublin Region (régió)OlaszországAbruzzoBasilicata…/…
Comune di BolzanoComune di CremonaComune di FirenzeComune di MilanoComune di Morro d'AlbaComune di LecceComune di PordenoneComune di Roma CapitaleComune di RossanoComune di SoraComune di TaleggioComune di UrbinoEmilia-RomagnaLanghe MonferratoLazioLiguriaLombardiaPiemontePugliaMarcheProvincia di ArezzoProvincia di PisaProvincia di RomaProvincia di TorinoSicilia (Szicília)Toscana (Toszkána)UmbriaLitvániaVilniaus miesto savivaldibė(Vilnius város önkormányzata)LettországRīgas reģions (Riga város és régió)LuxemburgEsch-Uelzecht (Esch-sur-Alzette)MáltaNadurHollandiaDelftDen Haag (Hága)EnschedeEindhovenHof van TwenteLingewaardNoord Nederland(Észak-Holland tartomány)Provincie GelderlandProvincie OverijsselLengyelországŁódź (Łódź város)Ostrołęka (Osztrolenka város)Urząd Marszałkowski WojewództwaDolnośląskiego (Alsó-Szilézia marsalli hivatala)Województwo Kujawsko-Pomorskie (Kujávia-Pomerániai vajdaság)Województwo Łódzkie (Łódźi vajdaság)Województwo Małopolskie (Kis-Lengyelországvajdaság)Województwo Opolskie(Opolei vajdaság)Województwo Pomorskie(Pomerániai vajdaság)Województwo Śląskie (Sziléziai vajdaság)Województwo Świętokrzyskie (Szentkeresztvajdaság)Województwo Warmińsko-Mazurskie (Varmia-Mazúri vajdaság)Województwo Wielkopolskie(Nagy-Lengyelország vajdaság)Województwo Zachodniopomorskie (Nyugat-Pomerániai vajdaság)PortugáliaCâmara Municipal da Covilhã (Covilhã városönkormányzata)Câmara Municipal da Ferreira do Alentejo(Ferreira do Alentejo város önkormányzata)Lisboa (Lisszabon)MadeiraTaviraRomániaBraşov (Brassó város)Cluj-Napoca (Kolozsvár város)Timişoara (Temesvár város)SvédországGöteborgJämtlandMalmö (város)Mellersta Norrland (Közép-Svédország)ÖstsamSolna (város)SörmlandSveriges Kommuner och Landsting (Svéd HelyiHatóságok és Régiók Szövetsége)Västra Götalandsregionen (Västra Götalandrégió)SzlovéniaSkupnost občin Slovenije (Szlovén Településekés Városok Szövetsége)SzlovákiaBratislava (Pozsonyi kerület)Košický kraj (Kassai kerület)Prešovský kraj (Eperjesi kerület)Trenčiansky samosprávny kraj (Trencsénikerület)Trnavský kraj (Nagyszombati kerület)R/CdR 1944/ 2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr …/…
Žilinský kraj (Zsolnai kerület)Egyesült KirályságBelfastCornwallEast of England (Kelet-Anglia)LancashireLeicestershireNottinghamPreston City Council (Preston városi tanács)South East England (Délkelet-Anglia)WarwickshireWest Midlands (Nyugat-Közép-Anglia)Yorkshire & Humber__________EGTC Duero-DouroEGTC Pyrenees-MediterraneanR/CdR 1944/2012, pt <strong>10</strong> – Annex EN-EXT/AE/szr…/…
Change language