Fizika VEDO ... - Akadémiai Kiadó

Ez ugyanis azt eredményezi, hogy alkotó képzeletüksekélyesebb, mint lehetne. Önmagukat szegényítik el...(Az irodalmárok viszont a tudósokat) megvetik minttudatlan specialistákat. De az ő saját tudatlanságuk éssaját specializálódásuk éppen olyan meglepő...(Egy, a tradicionális kultúra szemszögéből nézveigen művelt társaságban feltettem a kérdést,) hogyközülük ki tudná elmondani a termodinamikamásodik tételét. A kérdés fogadtatása hűvös volt, ésa válasz teljesen negatív. Pedig én valami olyasmitkérdeztem tőlük, ami tudományos vonalon annaka kérdésnek a megfelelője: Olvasta ön Shakespearevalamelyik munkáját?Ma már azt hiszem, hogy ha még egyszerűbb kérdésttettem volna fel, például azt: „Mit ért ön tömegvagy gyorsulás alatt?”, amely annak a kérdésnek atudományos megfelelője: „Tud-e ön olvasni?” – ezenművelt embereknek legfeljebb egytizede éreztevolna, hogy közös nyelven beszélünk. És miközbena modern fizika hatalmas épülete felépül, a nyugativilág legképzettebb főinek többsége éppoly kevésséérti, mint akár kőkorszakbeli elődeik.Társadalmunkban (vagyis a fejlett nyugati társadalomban)elvesztettük a közös kultúrának még a látszatátis. A lehető legjobban képzett személyek többé nemtudnak véleményt cserélni legfőbb intellektuális érdeklődésüksíkján. Ez aggasztó alkotó, intellektuális ésmindenekfölött morális életünk szempontjából. Ahhozvezet, hogy rosszul értelmezzük a múltat, rosszul ítéljükmeg a jelent, és megtagadjuk jövő reményeinket.Megnehezíti, talán lehetetlenné teszi, hogy helyesencselekedjünk.Természetesen nincs teljes megoldás... Mégistehetünk valamit: a legfőbb eszköz, ami rendelkezésünkreáll, a nevelés – a nevelés elsősorban azáltalános és középiskolákban, de a főiskolákon és azegyetemeken is. Nincs mentség arra, hogy a következőgenerációt is olyan tudatlanságban, a kölcsönösmegértéstől és rokonszenvtől megfosztva bocsássukútjára, mint amilyenek mi magunk vagyunk.SNOW: The two cultures and a second look,pp. 11–60.0.1-2 idézetA vitában a legtöbb szó arról a szakadékról esett,mely a természettudományos és történeti műveltségközt tátong. Én ezt a szakadékot önmagamban sohanem éreztem... S a két dolog: ami az írósághoz kellettés amire a természettudomány szorított, szinte egypercig sem volt külön valami...De ahogy történelmi tanulmányaimban előbbrejutottam, azt láttam, hogy ez a szakadék nemcsakénbennem nincs meg, de nincs meg objektíve sem,az újkorban legalább, a természet- és szellemtudományokközött...Gondolj a XVII. századi bölcseletre. Művelőinek,akik többnyire tudósok vagy a friss természettudománybűvöletében élő műkedvelők voltak: a matematika,mechanika sugallta a módszert, hogy a szellemiértékekhez ragaszkodó ember vagy épp a hívő,mindjárt védeni is igyekezzék, amit ez a módszerelsöpréssel fenyeget...Hol van hát s hogy nyílt az a szakadék, melyrőla felszólalók panaszkodtak? Nyilván az emberekképzettségében, s a pedagógia tehetetlensége, aminyitva tartja.NÉMETH LÁSZLÓ: Kétféle műveltség.Levél Marx Györgyhöz18ezzel kiiktatjuk a felfedezés és az eredetiség lényegében egyetlen elemét.A többi teljesen mechanikus munka, amely a kísérletező pszichológus oldalárólnézve nem sokban különbözik egy adott szituációba helyezett kísérletiállat viselkedésének tanulmányozásától. GALILEI nagy tette ugyanis az volt,hogy vett egy kísérleti eszközt, méghozzá olyan formában, amilyen formábanaz a természetben sehol, soha nem volt található. A szituációteremtésvolt itt a döntő lépés: a valóság absztrakciója a matematikai kezelhetőség céljára.Természetesen az ilyen jellegű foglalkoztatások is fontosak, de pedagógiaiszerepük egészen más: a GALILEI által használt mérőeszközök utánzásaélményszerűen közelebb hozza mind a vizsgált természeti jelenséget, minda történelmi korszakot; áttételesen még ötletadó is lehet: GALILEI példáulaz időtartamot a kifolyt és összegyűjtött víz tömegével mérte: a mai méréstechnikábanaz elraktározott elektromos töltés lehet mértéke a (nagyon kis)időintervallumnak.Az életideál, a követendő minta felmutatásánál is vigyáznunk kell: nemszabad elfelejtenünk, hogy általában egy új irányt szabó egyéniség ellenfeleiszellemi téren vele közel azonos nagyságrendűek, erkölcsi téren pedigesetleg felette állók. Ismét teljesítménye értékét csökkentenénk azzal, ha aztállítanánk, hogy ellenfelei nyilvánvaló értelmetlenséget állítanak és alacsonyerkölcsi szintet képviselnek.3. Elképzelhető az is, hogy a fizikatörténet mint stúdium a fizika stúdiumhelyébe lép: akár a fizikusi vagy mérnöki szakok induló fizikáját, akár humánszakok világnézet-orientált természettudományi tárgyát felválthatná.4. A fizikatörténet megtermékenyítheti a ma fizikáját is. Így például agörög tudomány, filozófia és fizika ma is élő, ható voltának igazolására kétXX. századi neves kutatóra szeretnénk hivatkozni. Az egyik BERTRAND RUS-SELL, aki PLATÓNt a szám fogalmának értelmezésében FREGE, WHITEHEAD ésönmaga elődjének tekinti, a másik HEISENBERG, aki azt állítja, hogy egységestérelméletének alapötletét PLATÓNtól kapta (lásd a későbbi 1.3-3a idézetet).Az alkotó fizikust még más úton is, közvetlenebbül segítheti a fizikatörténet:az elméleti alapfeltevéseket ugyanis egy-egy új elmélet felbukkanásakorszokás diszkutálni. Ellenzői minden lehető érvet felhoznak cáfolására, sazokra megnyugtató választ kell adni. Az új generáció már természetesnekfogadja el az új eszméket – a kétségek feledésbe mennek. Ha most a tudományhaladása éppen az alapok felülvizsgálatát igényli, a régi viták hasznosötletekkel szolgálhatnak.Sohasem szabad azonban elfelejteni, hogy a forradalmian új ötletek ateremtő zsenik múlttal való szembefordulásából születnek (0.1-3a és b idézet).5. A fizikatörténet problematikája új, izgalmas kihívást jelent az emberiintellektus számára. Még napjainkban is újabb és újabb dokumentumokkerülnek elő, amelyek alapján át kell értékelni nemcsak a fizikatörténet –vagy kissé általánosabban a tudománytörténet – megállapításait, hanem aművelődéstörténet, sőt nemegyszer a történelem tényeit is. Példaképpencsak kettőt említenék. A jelen század elején egy levakart ókori kéziraton,palimpszeszten fedezték fel ARKHIMÉDÉSZ egy levelét, amelyben kutatásimódszerét írja le a mai kutatók számára is megszívlelendő tanulságokkal.Ugyancsak a legújabb időkben sikerült értelmezni egy, a jelen század elejénegy hajóroncsról felkerült szerkezetet, amelyet leírója fellengzősen antikkomputernek nevezett el, de forradalmi jelentőségű olyan értelemben, hogya hellén fémmegmunkálási technológiát teljesen új szinten mutatja be.6. Az általános történelem számára is fontos – a fizikatörténet által iniciált– nagyarányú szemléletváltás egyik jellegzetes példájának vagyunk éppenmost tanúi: a sötétnek nevezett középkor kézirattömegének feldolgozásaután a modern természettudomány kicsírázásának időpontját közel háromévszázaddal előbbre kell az eddig szokásosnál datálni. Mindezekről természetesena későbbiekben részletesen szólunk.7. És végül: a fizikatörténet segít abban, hogy helyesen ítéljük meg korunkteljesítményét. Szívesen beszélünk a tudományos ismeretek soha nem észleltsebességű felduzzadásáról, a „gyorsuló idő”-ről, és aggódva gondolunk arra,hogyan birkóznak meg diákjaink, pedagógusaink a növekvő tudáshalmazzal.Ezt az érzést a látványos technikai sikerek keltik. A fizikai világunk belsőstruktúráját kifejező alapösszefüggések felismerése más fejlődési ütemetkövet. Vannak, akik úgy vélik – köztük a jelen könyv írója is –, hogy az utolsó