Fizika VEDO ... - Akadémiai Kiadó

TartalomA kiadó előszava 9Szerkesztői előszó 10Előszó az első kiadáshoz 11Előszó a negyedik kiadáshoz 13Bevezetés 170.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 170.2 Értékelés és periodizáció 190.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 190.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 190.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 220.2.4 Absztrakció. Modellalkotás 230.3 A tudományelmélet elemei 250.3.1 Csalóka egyszerűség 250.3.2 Ráció és empíria 260.3.3 Az induktív módszer buktatói 290.4 A történelem dinamikája 300.4.1 A mozgató erők 300.4.2 Határok. Lehetőségek. Veszélyek 340.4.3 Bizonytalanság az egzaktságban 350.4.4 A fizika új szerepkörben 370.4.5 A fizika korszakai és azok jellemzése 38Első rész 41Az antik örökség 431.1 A görögök adóssága 431.1.1 A tudomány kezdetei 431.1.2 Egyiptom és Mezopotámia 451.2 Összhangzó szép rend 571.2.1 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 571.2.2 Misztika és matematika: Püthagorasz 611.2.3 Gondolat és valóság 661.2.4 Platón a megismerésről és az ideákról 681.3 Az anyag és a mozgás. Az arisztotelészi szintézis 711.3.1 Atomok és elemek 711.3.1.1 Platón és az „elemi részek” 741.3.2 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 761.3.3 Az égi mozgás 811.3.4 Az arisztotelészi világkép 861.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikájából 881.4 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 901.4.1 Arkhimédész 911.4.2 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 1001.4.3 A kozmosz méretei. Geográfia 1021.4.4 Geometria 1051.4.5 Eszközök, technika 1091.5 A hellenizmus alkonya 1121.5.1 Pesszimista bölcsek 1121.5.2 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 1171.5.3 Ágoston az időről 118Második rész 121Az örökség sáfárai 1232.1 Ezer év mérlege 1232.1.1 Miért nincs folytatás? 1232.1.2 Európa formát ölt 1242.1.3 A technika forradalma 1302.1.4 Kolostorok, egyetemek 1322.2 Az antik örökség átmentése 1382.2.1 A közvetlen csatorna 1385