2011/4 - Diabetes

A dohányzás és a keringési betegségekA dohányzás Dél-Amerikából terjedt el. A burgonyaféléklevelének meggyújtása, füstjének beszívása már Kr. e.4-3000 évvel szokás volt. Európába Kolumbusz révén került.Portugáliából egy francia diplomata, Jean Nicot vittetovább. Róla nevezték el a dohány egy fontos alkotórészétnikotinnak. A dohányzás széleskörű elterjedése a XVI.század végére tehető. A dohány használatának számtalanformája ismert, melyek közül a legelterjedtebb a cigarettázás.A cigaretta francia szó, kis szivart jelent. A megszárítottés feldarabolt dohánylevélhez számos adalékanyagotadnak, majd vékony papírhengerbe töltik, melynek végénszűrő van. Igen magas hőmérsékleten izzik (700–1500 °C).Füstjében közel 4000-féle anyag azonosítható. A beszívottfüst fő áramlatában, egy cigarettát vizsgálva, 15–40000 részecske(droplet) mérhető, melynek legfőbb, de az egészségszempontjából talán nem is a legveszélyesebb része anikotin (1000–2500 droplet). A részecskék mellett gázhalmazállapotúanyagok is károsítanak, legfontosabb közülüka szén-monoxid és a szén-dioxid.A dohányzást már az európai elterjedésének kezdetétőlüldözték, számos vallás tiltja, de legalábbis helyteleníti.Ennek ellenére a dohányzás a világ mindentáján igen gyakori szokás. A XX. század második felébenkezdődött erélyes kampányok és törvények eredményekénta dohányzás ritkábbá vált. A kormányokis felfigyeltek arra, hogy a dohányzás milyen komolyegészségügyi kockázatot jelent, s ráadásul az egészségügyiellátás költségeit is jelentősen megemeli.Részletes felmérések igazolták, hogy a dohányzás41 százalékban felelős a szív- és érrendszeri elváltozásokért(szívinfarktus, stroke – gutaütés –,amputációhoz vezető alsó végtagi érelzáródás, hasiaortaaneurizma-képződés), 40 százalékban légúti megbetegedésekért(tüdő-, gége-, szájüregi rák, idült obstruktívlégúti megbetegedés, asthma bronchiale), egyébdaganatokat (hasnyálmirigy-, hólyag-, méhnyakrák),Az első cigarettaA dohányt ma majd’ minden serdülőkorúfiatal kipróbálja legalább egyszer. Az elsőcigaretta hatása az esetek többségébenkellemetlen (szédülés, hányinger, hányás),a kipróbáló gyakran nem is érti, hogyanszokhat rá valaki a dohányzásra. Haazonban – pl. a kortárscsoport nyomására –a dohányzás folytatódik, néhány cigarettátkövetően kiépül a tolerancia a dohányzásnegatív, kellemetlen mellékhatásaivalszemben, és megnyílik az út a komolyabbfüggőség kialakulása előtt.impotenciát, alacsony születési súlyt okozhat. A dohányzástalán a legveszélyesebb – közel 10-szeres kockázatnövekedés!– a perifériás érbetegség kialakulásábaszempontjából.A súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések kialakításábanszámos módon hat a dohányzás. Megemelia vérnyomást, a nyugalmi szívfrekvenciát, rontjaa kiserekben a keringést. A vérzsírértékeket kórosirányba befolyásolja. Fokozza a 2-es típusú (ún. időskorivagy „tablettás”) cukorbetegség kialakulását azinzulinrezisztencia (a sejtek inzulinnal szembeni érzéketlensége)növelésével. Az érelzáródás lehetőségétfokozza a vér alvadási rendszerének aktiválása (pl.vérlemezke-kitapadás és -összecsapzódás, a fibrinogénszint,a vérviszkozitás növekedése, a vérrögoldódóképesség romlása következményeként) és az érelmeszesedésfokozódása révén (az érbelhártya funkciójakárosodik). Mindezek miatt az artériás érelmeszesedésfiatalabb korban, súlyosabb formában jelentkezik,annak korábban említett klinikai megnyilvánulásaival.A WHO felmérése szerint 2004-ben 5,4 millió halálesetvolt összefüggésbe hozható a dohányzással. Érdekestrend, hogy míg a fejlett országokban a dohányzáskezd visszaszorulni (10 százalékos csökkenés), addig a22 Hypertonia